Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. szeptember 10.
"A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója kijelentette: "nem vagyok baloldali, még baloldali szimpatizáns sem. Egyébként úgy vélem, hogy az újságírónak nem az a dolga, hogy bármelyik politikai irányzathoz lecsatlakozzon." /Tibori Szabó Zoltán: Kedves Neményi József Nándor! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Kolozsváron a törvényességet sértő helyzet alakult ki, a várost a polgármester saját hűbéri birtokának tekinti - ismerte el a múlt héten a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének képviselője. Egy kolozsvári elmeorvos a sajtó teljes nyilvánossága előtt diagnosztizálta Gheorghe Funart, minden kétséget kizáróan megállapítva róla, hogy eszement. Azonban előttük már ezrek és ezrek egyaránt elmondták, leírták, kinyilatkoztatták: a polgármesternek nincs ki mind a négy kereke. Gheorghe Funar 1992 óta Kolozsvár polgármestere, bármit csinált, mégsem történt semmi. Beszélik: Bukarestnek nagyon is megfelelt és megfelel az, hogy Kolozsvár minden szempontból - de főleg gazdaságilag - egy megbélyegzett város. /Dénes László: A hűbérúr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Az egykori Clujana Iskolaközpont évtizedekig Kolozsvár egyik legfontosabb magyar tagozatos szakiskolája volt. A nyolcvanas évek végén megszűnt a magyar tagozat. A magyar tagozat 1998-ban újjászületett, a Könnyűipari Iskolaközpontban beindult a ruhakonfekció szak magyar nyelven. Azonban jelenleg csak 12 magyar diák iratkozott ide be, így nagy a veszélye annak, hogy az időközben magyar aligazgató nélkül maradt iskolaközpontban megszakad a magyar osztályok folytonossága. /Szabó Csaba: Jó szakmát, magyarul Magyar tagozat az egykori Clujana Iskolaközpontban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Nyolcvanéves az Aranyosgyéresi Református Egyházközség Énekkara. A kerek évforduló jegyében rendezték meg neves énekkarok részvételével a Népdal című kórustalálkozót szeptember 7-én, Aranyosgyéresen. Az istentisztelet után ünnepi beszédek következtek. Többek között Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Guttman Mihály, a Romániaia Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke és Nyitrai János, az Aranyosgyéresi John Pagett János Kulturális Egyesület elnöke szólt a megjelentekhez. A rendezvényen fellépő kilenc énekkar tudása legjavát nyújtotta. /Zakariás Regina: Ünnepi kórustalálkozó Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Szept. 14 én Aradon, a Nyugati Jelen kávézójában bemutatkozik a kolozsvári Művelődés folyóirat szerkesztősége. /A Művelődés szerkesztői Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./"
2002. szeptember 10.
"Dr. Lipcsey Ildikó - a történelemtudományok kandidátusa, az Erdélyi Magyarság című folyóirat főszerkesztője lett a budapesti székhelyű Erdélyi Szövetség ügyvezető elnöke. Az Erdélyi Szövetség korábbi elnöke Székelyhídi Ágoston, lemondott tisztségéről. Dr. Lipcsey Ildikó alelnök az Erdélyi Szövetség elnökségének soron következő üléséig ügyvezető elnökként vezeti az egyesületet. Az Erdélyi Szövetség a Magyarok Világszövetsége tagszervezete és az MVSZ budapesti székházában működik. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"
2002. szeptember 11.
"Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezetésével román parlamenti küldöttség tesz hivatalos látogatást Magyarországon szeptember 10. és 12. között. A delegációt fogadja Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A román küldöttség megbeszélést folytat Bársony András államtitkárral, és részt vesz az Országgyűlés, Németh Zsolt vezette külügyi bizottságának ülésén. A delegációban részt vesz Alexandru Lapusan, Kolozs megyei szociáldemokrata párti képviselő is, aki találkozni fog Kovács Tibor magyar kollégájával és a magyarországi román közösség képviselőivel. A küldöttségben az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök vesz részt. /Román küldöttség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2002. szeptember 11.
"Nem kötelező felmutatniuk a minimális pénzösszeget a látogatás céljából, meghívóval külföldre utazó román állampolgároknak, döntötte el szept. 10-én a képviselőház. A 2001/177-es számú törvényt módosító javaslatot Kerekes Károly nyújtotta be. A képviselő szerint azokat a személyeket, akik meghívó alapján látogatóba utaznak külföldre, méltánytalan egy bizonyos minimális valutaösszeg felmutatására kötelezni, ugyanis a vendéglátók fedezik a kirándulás költségeit. A módosító javaslat értelmében hasonlóképpen felmentik a pénzösszeg felmutatásának kötelezettsége alól azokat a személyeket, akik orvosi kezelés érdekében, különféle szimpóziumok, konferenciák, tanulmányok, kulturális vagy sportesemények alkalmával utaznak külföldre, de eltekintenek a pénzösszeg felmutatásától egy külföldön élő rokon megbetegedése vagy elhalálozása miatt szükséges utazás esetén is. Hasonlóképpen nem szükséges az összeg meglétének igazolása a szülők útlevelében szereplő, 14. életévüket be nem töltött gyermekek, valamint a célországban letelepedett vagy ott dolgozó szülőket meglátogató kiskorúak esetében. Nem kell igazolniuk a minimális összeg meglétét azoknak a román állampolgároknak sem, akik érvényes munkavállalási engedély birtokában dolgozni utaznak a célországba, illetve a kishatárátkelésre feljogosító igazolvány birtokosainak sem. A képviselőházban elfogadott módosító javaslatot a szenátus is tárgyalja majd. /Enyhítették a határátlépési rendszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2002. szeptember 11.
"A Román Kereskedelmi Bank (BCR) tervezett magánosításáról cikkezett a román sajtó. A holland ING Bank csoport visszalépett, így a francia Eulia pénzintézet, valamint a Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP konzorciuma tett szándéknyilatkozatot. A BCR részesedése 33 százalékot tesz ki a román piacon, amelyből egy francia pénzintézet, a Société Générale a Román Fejlesztési Bank (BRD) megvételével 20 százalékot már magáénak tudhat. A BCR-t nem adhatjuk oda a magyaroknak - jelentette ki a Curentulnak Ilie Serbanescu, a román sajtóban legtöbbet szereplő pénzügyi szakértő. A Bank Austria Creditanstalttal (BA-CA), és az OTP a BCR 51,88 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására közös ajánlatot kíván benyújtani. /Féltik a BCR-t az OTP-től. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2002. szeptember 11.
"A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2002. szeptember 11.
"90 éve született Kiss Jenő /1912. szept. 13.- 1995. dec. 13./ költő, Mócs falu szülötte. Kiss Jenő az Erdélyi Helikon írói közösségéhez tartozott, annak leggyakrabban jelentkező költője volt. Kolozsvárra költözött, élete a városhoz kapcsolódott, de a költő gyakran visszatért szülőfalujába. A szülőföld, a táj szerelmese Kiss Jenő, erről szól tulajdonképpen egész költészete. /Kraftsik Katalin: A költő és szülőfaluja 90 éve született Kiss Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2002. szeptember 11.
"95 éves korában elhunyt Kallós József (1907-2002), a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese és Eisikovits Miksát követő második igazgatója. Kallós József először operettszerepekben lépett fel. Később elvégezte a kolozsvári zeneakadémia ének szakát és eljutott a nagy opera és operett tenorszerepekig. A Magyar Opera élén eltöltött évek (1950. ápr. 1. - 1952. jan. 1.) gyümölcsözőek voltak az intézmény számára. 1952-ben lemondott az intézmény vezetéséről, és feleségével, Wilkovits Kató mezzoszopránnal együtt átszerződött a Román Operaházhoz. A Magyar Opera közönsége még sokáig tapsolhatott művészetének mint meghívott vendégnek. /Laskay Adrienne: In memoriam Kallós József (1907-2002). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"
2002. szeptember 12.
"A romániai magyarság, az RMDSZ helyzetéről, a kedvezménytörvényről és Románia NATO-tagságra való felkészüléséről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke és küldöttsége folytatott szept. 11-én Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottságával. A romániai magyarság helyzetéről szólva a román házelnök kiemelte, hogy országa teljesíti a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi előírásokat. Vannak még rendezésre váró problémák, mint például az egyházi javak visszaszolgáltatása, ez viszont - mint mondta - nem csupán magyar probléma, hiszen az ortodox egyház is követeli tulajdonát az államtól. Tabajdi Csaba (MSZP) a megbeszélésen arra kérte mindkét ország képviselőit, hogy a kétoldalú problémákat ne vigyék ki nemzetközi színtérre. /Új alapokra helyezett parlamenti együttműködés. Novemberig elkészül a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"
2002. szeptember 12.
"Verestóy Attila szenátor, a RMDSZ szövetség szenátusi frakcióvezetője közölte: az RMDSZ javasolta, hogy a helyi és megyei tanácsok nagyobb arányban részesüljenek a jövedelemadóból származó összegekből, továbbá az állampolgárok megszabhassák, hogy adójuk bizonyos százalékát az egyház, a kultúra stb. támogatására használják, mondta Verestóy. /Tárgyalások a 2003-as állami költségvetésről. Nagyobb beleszólást az adók felhasználására! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"
2002. szeptember 12.
"Adrian Nastase kormányfő kijelentette: úgy döntött, hogy minden politikai kapcsolatot megszakít Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökével. A miniszterelnök szerint a Tudorhoz hasonlóknak nincs mit keresniük a politikai életben. /Nastase szakított Tudorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"
2002. szeptember 12.
"Szept. 11-én Kolozsváron találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetősége. A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium által előkészített egyeztetés célja a Magyar Ifjúsági Konferencián való részvétel kérdéseinek megbeszélése volt. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Porcsalmi Bálint titkár és Borboly Csaba vezetőségi tag képviselte, a MIT részéről pedig részt vett Jakab István elnök, Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke és Somogyi Attila, aki a MIK állandó bizottságának is tagja. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kifejtette: a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi régió nincs kellőképpen képviselve, hiszen mind a tíz küldöttet a MIT nevesíti. Ezért tárgyaltak. Nem jutottak végeredményre a képviseleti kérdésben, de előrelépés történt. A MIT és a MIÉRT egyetértett abban, hogy a Konferencia nem tölti be azt a feladatát, amiért létrejött, tehát nem igazán egyeztető fóruma a régió ifjúsági szervezeteinek, túlságosan elpolitizált. Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: MIÉRT kifejezte igényét, hogy tagja legyen a Konferenciának. Egyezség született, hogy a minisztérium javaslatát, amelyeket egyeztet a régiókkal, mindannyian elfogják. /Balázsi-Pál Előd: MIT-MIÉRT egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"
2002. szeptember 12.
"Szept. 8-15. között zajlik Bukarestben a Klasszikus Darabok Kisebbségi Színházak Színpadán nevű fesztivál, amelynek megrendezésére első ízben került sor. A fesztiválról nem akart tudni sem a közönség, sem a szakma, ugyanis a fesztivál előadásait alig 10-20 néző tekintette meg, a bukaresti kritikusok nemigen jöttek el, a beígért megbeszélések az előadásokról elmaradtak. /Köllő Katalin: Kisebbségi színházi fesztivál - nézők nélkül. A szervezők nem tettek ki magukért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"
2002. szeptember 13.
"Románia csatlakozni fog a NATO-hoz, beleértve egy esetleges Irak elleni támadást is, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. Nastase elmondta: fennáll a lehetősége annak, hogy 2002-ben előrehozott választásokat írjanak ki, ez esetben ő maga is indul az elnökválasztásokon. /Románia kiáll a NATO mellett. Egy újabb, Irak elleni támadás esetén is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2002. szeptember 13.
"Szept. 12-én a szenátus is elfogadta a politikai pártokról szóló törvénytervezetet. A tervezet szerint egy politikai pártnak a bukaresti törvényszéken történő bejegyzéséhez többek között az is szükséges, hogy 50 ezer alapító taggal rendelkezzen, akik legkevesebb 21 megyében laknak, illetve az említett számú megyékben legkevesebb 1000 tagot kell számlálniuk. A jogszabály megtárgyalásakor a szenátus ennél az előírásnál elfogadta Puskás Bálint szenátor javaslatát, aki indoklásában rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségek nem tudnak eleget tenni az említett követelménynek, emellett pedig az alkotmány is előírja, hogy a kisebbségek esetében nem létezik választási küszöb. /Feloszlatják a sikertelen pártokat A politikai pártok törvényét a szenátus is elfogadta. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2002. szeptember 13.
"Az RMDSZ és a pénzügyminisztérium képviselői szept. 12-én megállapodtak abban, hogy a 2003-as költségvetési tervezet előírja majd a pénzbeli kárpótlások összegét azokban az esetekben, amelyekben nem lehetséges az 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanok természetbeni visszaadása. /Kárpótlási pénzek a jövő évi költségvetésben. Pénzügyminisztériumi egyeztetés az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2002. szeptember 13.
"A 13 kolozsvári körzet közül talán a Tóköz RMDSZ-ének helyzete a legvitatottabb. Ráruk László elmesélte, hogy lemondott elnöki funkciójáról, mert állandóan támadták amiatt, hogy a körzetben nincs tevékenység. 1996-ig elég jól működtek, havonta tartottak gyűléseket, ehhez az unitárius egyház biztosított egy termet. A bomlás elkezdődött, amikor Ráruk átvette Székely Györgytől az elnöki tisztséget, aki betöltötte a 76. életévét, és lemondott. Azután egyre kevesebben jelentek meg. Jelenleg összesen öten vannak, akik vállalják a munkát. A körzet magyarsága a 90-es évek elején 1000 fő körül járt, és a többség RMDSZ-tag volt. Ehhez képest most mintegy 150-en fizetnek tagdíjat. A közösség nagyon passzív. Az emberek kiábrándultak. Eddig 118-an kértek magyar igazolványt. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2002. szeptember 13.
"Első alkalommal rendeznek családtörténeti kiállítást Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön és első ízben adódik alkalom arra, hogy neves magyarországi és hazai kutatók a nagyközönség előtt is bemutassák a székelység történelméről szóló kutatásaik legfrissebb eredményeit. A háromszéki Mikó, Nemes és Kálnoky családnak évszázados hagyománya, hogy egy 1252-ben keltezett oklevélben szereplő Akadás fiától, Vincétől származnak. E tradícióval magyarázható, hogy a Kálnokyakban felmerült a 750. évforduló megünneplésének gondolata. A jelenleg Franciaországban élő Kálnoky Farkas javaslatára, Jánó Mihály művészettörténész segítségével családtörténeti dokumentációs kiállítást és tudományos ülésszakot szerveznek. Helyet kapott a Kálnokyak geneológiai irodalma is, továbbá a Kálnoky család építészeti, könyvkiadási és irodalmi munkái, végül a római katolikus Kálnokyak egyháztámogató tevékenysége. Külön fejezetet szentelnek Kálnoky Sámuel alakjának, aki a XVII. század végén bécsi alkancellár, a kor egyik jelentős személyisége volt. A rendezvénysorozat nemzetközi tudományos konferenciával folytatódik. A tudományos konferencia elsősorban a székelység történetével foglalkozik, de a Kálnoky család történetéhez kapcsolódó részekre fekteti a hangsúlyt - mutatott rá Tüdős S. Kinga történész. /Farkas Réka: Székely évszázadok. Családtörténeti kiállítást és tudományos konferenciát szerveznek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./ "
2002. szeptember 14.
"Az OTV tévéadó kirekesztő vagy ellenséges volt a kisebbségekkel szemben. Szept. 10-én este a C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyíltan uszító, gyűlöletkeltő, rasszista beszéde egyrészt tiltakozást váltott ki a hazai zsidó szervezetek és magánszemélyek részéről, másrészt pedig (vagy ezért?) állásfoglalásra késztette Ion Iliescu államfőt. Az államelnöki hivatal tiltakozó levelet küldött az Országos Audiovizuális Tanácshoz, arra kérve a tanács elnökét, hogy elemezze, hogyan tartja tiszteletben a műsorvezető a hatályos jogszabályokat. Az említett műsor ugyanis a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus hirdetője volt. Az audiovizuális tanács úgy döntött, hogy az OTV megszegte az audiovizuális törvénynek azt az előírását, amely megtiltja a faji, vallási vagy nemi alapon történő gyűlöletkeltést tartalmazó műsorok közvetítésé, emiatt visszavonták az OTV működési engedélyét, és arra kérik a kábeltelevíziós társaságokat, hogy iktassák ki a programcsomagokból az OTV-t. /(i): Visszavonták az OTV működési engedélyét. A vád: rasszizmus, erőszak- és gyűlöletkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa állásfoglalásában támogatja az Audiovizuális Tanács döntését, hogy büntető intézkedést hozott az OTV adásaiban elhangzó fajgyűlölő, xenofób, antiszemita kijelentések miatt. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Románia és Szlovákia közös alapokról kiindulva kívánja folytatni a magyar kormánnyal a konzultációkat a kedvezménytörvényről - jelentette be közleményben a román külügyminisztérium. Cristian Diaconescu román és Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár szept. 12-én Bukarestben megbeszélést folytatott a magyar kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. /Román-szlovák konzultáció a státustörvényről. Év végre várják a módosítások megszavazását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Új korszakba léptek Románia és Magyarország kapcsolatai - jelentette ki Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke miután budapesti látogatásáról visszaérkezett Bukarestbe. A politikus elmondta: budapesti tárgyalásain egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok új korszakát az őszinteség, a pragmatizmus és a közös célok eléréséért folytatott együttműködés kell, hogy jellemezze. /Új korszak a román-magyar kapcsolatokban. Valer Dorneanu nyilatkozata budapesti látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalásban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Gheorghe Sincai Gimnázium nem hajlandó termeket biztosítani a Református Kollégium számára abban az épületben, melyet fél évezreddel ezelőtt a református egyház közadakozásból építtetett, és amely a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet alapján elméletben visszakerült az egyház tulajdonába. Egyelőre csak annyi tantermet kértek, ahányban a Református Kollégium zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. A 12 éve újra törvényesen bejegyzett és működő Református Kollégium kénytelen különböző helyeken "albérletben", és a Farkas utcai templomban folytatni tevékenységét, miközben a bitorolt épület bizonyos helyiségeit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum bérbe adja másoknak. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek adót is kell fizeti az ingatlan után - évi több mint 70 millió lejt. Az Erdélyi Református Egyházkerület amennyiben nem tud érvényt szerezni jogainak, illetékes nemzetközi fórumokhoz fog fordulni. /Egyházi állásfoglalás a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"A külföldi utasszállító cégek kálváriája immár két hete tart. A Szállításügyi Minisztérium nehezen elfogadható bürokráciához kötötte a hazai kisbuszok külföldre történő utasszállítását, és ezzel tucatnyi utasszállító céget a csőd szélére juttatott. Jelenleg rendszerint a határőrtől és a vámostól függ, hogy átengedik-e a buszokat. A kolozsvári utasszállítók érdekében az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor próbált eljárni az illetékes minisztériumban. A képviselő szept. 17-ig vár, és ha nem történik semmi változás, interpellálni fog a parlamentben az ügy érdekében. Kónya-Hamar Sándor diszkriminatív jellegűnek tartja a rendeletet, amely számos visszaélésre adhat alkalmat. /Gálffy Attila: Kisbuszok határátkelési kálváriája. Továbbra sincs megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"