"Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./"

"1949-ben Kodály Zoltán tanácsára a tanítvány, Szegő Júlia nem maradt Budapesten, hanem hazatért Kolozsvárra énekelni, (szak)könyveket írni. Otthonában elindította az első zenés óvodát. 1999-ben jubiláltak: ötven éve megszakítás nélkül működött a zeneóvoda. Akkor az Agapé új vezetősége a zenés gyermekprogramot befagyasztotta, majd hangszerállományát, kelléktárát megsemmisítette. Három év után László Bakk Anikó az újrakezdését hirdeti a két helyen induló nagycsoporttal, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspökségének védnöksége alatt. A házigazda Herédi Zsolt, RMDSZ körzeti alelnök. /László Bakk Anikó: Zeneóvoda - 2002, ötvenegyedik évjárat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Okt. 5-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gál Kelemen Oktatási Központ és a magyarországi Academia Ludi et Artis Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében pedagógus-továbbképzés indul Kolozsváron, illetve Nagyenyeden. A téma: a művészeti nevelés a személyiségformálás eszköze. /Hétvégi pedagógus-továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"A Magyar Nemzet értesülései szerint október 1-jén nem szűnt meg az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának mandátuma, és nincs döntés az IKA budapesti irodavezetőjének felmentéséről sem. A lap úgy tudja, a kormányváltás után kezdeményezett felmentést visszavonták, s bár eredetileg október elsejéig szólt a kurátorok felhatalmazása, az új kuratórium felállásáig - amely még hetekig eltarthat - érvényben marad a mandátumuk. Az Illyés Közalapítvány leköszönő kuratóriuma október 7-én tartja, búcsúülését, ezen már az új testület tagjai is részt vesznek - tájékoztatta az MTI-t Hadnagy Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának munkatársa. Hadnagy Miklós, akit várhatóan Szabó Vilmos államtitkár a közalapítvány budapesti irodájának vezetésére ajánl majd az új kuratórium figyelmébe, elmondta: a héten nyújtják be a Fővárosi Bírósághoz az új testület bejegyzésére irányuló kérelmet. A Magyar Nemzet információi szerint egyre nagyobb, személyzeti cserékre irányuló nyomás nehezedik a Határon Túli Magyarok Hivatalára (HTMH) a Külügyminisztériumból. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, a gazdasági ügyekért felelős alelnököt, Misovicz Tibort és a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét, Pirityiné Szabó Juditot. Menesztették Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét is, helyére a Horn-kormány idején ungvári konzuli tisztet betöltő, a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezettel, a KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban lévő Németh Jánost nevezték ki. /Vitatható felmentések, fejcserék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett a BCR privatizációjának elhalasztásába és az egész magánosítási folyamat újraindításába - jelentette be Mihai Tanasescu román pénzügyminiszter., miután részt vett a Világbank és az IMF őszi közgyűlésén, Washingtonban. /Elhalasztják a BCR privatizációját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmával okt. 2-án nemzetközi geometriai és topológiai értekezletet szervezett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A résztvevők túlnyomó többsége hazai és magyarországi vendég, de érkeztek érdeklődők Japánból, Portugáliából, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is. A megnyitón felszólalt Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Kása Zoltán rektor-helyettes, Császár Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia, Radu Miron, a Román Tudományos Akadémia tagja. Ugyanakkor Bolyai János életéről szóló kiállítás nyílt meg. /Gálffy Attila: Bolyai János megemlékezés a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Zilahon külön szekértáborba vonult jónéhány olyan közéleti személyiség, aki azelőtt együtt dolgozott a köz érdekében, és szívvel-lélekkel támogatta a magyarság ügyét. A két fél nem tud megbékélni. Dobálták egymást sárral tucatjával olyan közéleti személyiségek, akik mítoszként élnek közöttünk, jelentették fel egymást román lapoknál. Nincs tehát megbékélés, és nem is lesz, állapította meg Szabó Csaba újságíró, aki megpróbált békíteni. Ezért állt ki Makkay József újságíró kollégája mellett, mert cikke nem a bomlasztás céljával íródott. - Mindenkinek joga van kiválasztani a maga szekértáborát, ahol úgy érzi, többet tehet a közösségért, mint a nagy közös akolban. Szabó Csaba lemondott az erdélyi magyarság egységének álmáról. /Szabó Csaba: Főhajtás szekértáborok előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Az elmúlt hét végén Szilágycsehben is megemlékeztek Fadrusz János szobrászművész Wesselényi szoborkompozíciója leleplezésének 100., a Zilahi Református Wesselényi Kollégium alapkőletételének 100., Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségre a szilágycsehi református templomban került sor, ahol a helybeliek mellett részt vett Budapest kőbányai református gyülekezetének egy csoportja is. Molnár Kálmán esperes fájlalta, hogy a helyi román és magyar tudósítók többsége politikai ügyet csinált az egyházi megemlékezésből. /K. Zs.: Szilágycseh is megünnepelte Wesselényi emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Beadványban fordul Tódor Albert nagyszalontai polgármester a Bihar megyei prefektushoz a helyi Arany János Általános Iskola ügyében. Teodor Nes igazgató ugyanis nem hajlandó elhelyezni az iskola falán a kétnyelvű táblát. Tódor Albert sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi szervezete semmit sem lépett az ügyben. Nagyszalontán évtizedekig az egyik helyi gimnázium viselte Arany János nevét, amit azonban a rendszerváltáskor megváltoztattak; a város legnevesebb szülöttének nevét jelenleg csak az 1-8. osztályos általános iskola viseli. /Rostás Szabolcs: Nem kell Arany? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

"Adrian Paunescu kormánypárti szenátor interpellációjában a mikházi kolostor egyik szárnyában élő szellemi fogyatékosokat használta fel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló restitúciós törvény megbélyegzésére. Adrian Paunescu szerint ha az egyház visszakapja az épületet, az ott gondozott elmebetegek utcára kerülnek. A Ferenc-rend több ízben is jelezte: igényt tart az egykor tulajdonát képező kolostorra, de nem kívánja felszámolni a benne működő intézményt. A szellemi fogyatékosok intézetének élén 1979 óta dr. Toducz Endre áll. A Krónikának Toducz elmondta, hogy ő nem kérte Paunescu segítségét, és nem is tudott a szenátor interpellációjáról. Toducz szerint azonban amennyiben a ferencesek Mikházán és környékén visszakapják javaikat, az intézmény nemsokára bezárhatja kapuit. A rend képviselője, Bakó Pál atya ismételten leszögezte: a ferenceseknek semmi nem kell abból, ami utólag épült. Toducz véleménye: a ferenceseknek itt nincs mit keresniük. /Szucher Ervin: Egyházellenes hangulatkeltés. Paunescu a mikházi fogyatékosokért? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

"Dionisie Agache, a Kézdivásárhelyen 1989 decemberében meglincselt milicista fia megkapta az értesítést: pár hónapja igényelt magyar igazolványát az erre vonatkozó indokokat felsorakoztató levele nyomán mégis kibocsátják. A post mortem ezredessé előléptetett egykori gazdasági rendőr fia a nyújtódi plébánostól kért igazolást, mely szerint vegyes családból származik (anyja, Agache Ilona magyar nemzetiségű), és az igazolvány igényléséhez szükséges iratokat le is tette a kézdivásárhelyi irodában. /Bartos Lóránt: Agache magyar igazolványt kapott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

"Vajnovszki Kázmér évtizedek óta bukaresti lakos volt. Nagyváradon 1946-48 között szerkesztette az Új Életet, ezután bukaresti lapok munkatársa lett. Az A Hét hetilaptól ment nyugdíjba, de azután is írt a nagyváradi Erdélyi Naplóba és a kolozsvári Krónikába. Még szept. 17-én megírta cikkét a Krónikának, melyet Ágoston Hugónál beírt a számítógépbe, majd elküldte írását. Ez az utolsó cikke szept. 21-én megjelent a Krónikában. Aznap Vajnovszki Kázmér az utcán összeesett és meghalt. Szept. 25-én, temetésén Ágoston Hugó búcsúztatta. /Ágoston Hugó: Kollégánk halálára. = A Hét (Bukarest), okt. 3./"

"A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke sérelmezte az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának "halasztgatását", valamint azt, hogy a kormány még nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási szabályait. Ugyanakkor beszámolt a Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélés eredményeiről is. Markó elnök elmondta: az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazási szabályainak tervezetét előkészítették, a minisztériumok pedig jóváhagyták, az utolsó pillanatban azonban "valaki talált valamilyen okot" az elfogadás elhalasztására. Markó Béla tájékoztatta Mádl Ferenc köztársasági elnököt az RMDSZ anyanyelvű egyetemi oktatással kapcsolatos elégedetlenségéről. Az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie a magyar állami egyetemi karok és "megfelelő struktúrák" létrehozását. /Halasztgatják a restitúciós törvény alkalmazását. A kormány még nem hagyta jóvá a végrehajtási szabályokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg október 11-én és 12-én Kolozsváron és Zilahon a két Fadrusz-mű, a Mátyás- és a Wesselényi-szobor leleplezésének 100. évfordulójáról. Az eseményen előreláthatóan a román és a magyar kormány képviselői, többek között Serban Mihailescu főtitkár, Cristian Diaconescu államtitkár, valamint a művelődési Minisztérium képviselője, magyar részről pedig Kiss Elemér, a miniszterelnöki hivatal vezetője, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vesz részt. Ugyanakkor legfelső szinten képviselteti magát az RMDSZ, valamint a helyi hivatalos szervek. Jelenleg a munkások a nemrég ismeretlenek által festékszóróval lefújt szobortalapzatot tisztították le. A polgármesteri hivatal képviselője kifejtette: érdeklik az esetleges UNESCO pénzek a főtéri szoborcsoport restaurálására, amelyet "a román szobrász, Ioan Fadrutiu" alkotott. Funar polgármester nem ért egyet azzal, hogy a Főtér a világörökség részét képezze. /Németh Júlia, Kiss Olivér: A világörökség részévé nyilvánítanák a belvárost. Javítási munkálatok a Mátyás-szobor környékén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Az RMDSZ és több magyar kulturális egyesület kérni fogja Kolozsvár történelmi központjának felvételét az UNESCO világörökségi listájára, jelentette be Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke. Kötő elmondta, a projektet egy hamarosan létrejövő szakbizottság készíti majd el. /Kolozsvár központja világörökségi címre pályázik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Okt. 2-án magyarországi vendégek érkeztek Kolozsvárra, hogy találkozzanak a kolozsvári magyar egyházak képviselőivel. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: Szalay István magyar egyházügyi államtitkár kereste fel az egyházkerületet. - A találkozót ők kezdeményezték, ezt pedig azért tartom fontosnak, mert egy ideig úgy tűnt, hogy a magyar kormány elhanyagolja az egyházakkal való kapcsolatot - jelentette ki Pap Géza püspök. - Amikor Medgyessy Péter magyar miniszterelnök itt járt Kolozsváron, az egyházak képviselőivel nem találkozott. Most viszont a magyar állam jelezni szeretné, hogy számára fontos az egyházakkal való kapcsolattartás, ezért a küldöttség felkereste a református, az unitárius és az evangélikus egyházakat Kolozsváron, innen pedig elutazott Gyulafehérvárra, ahol a katolikus érsek fogadta őket. /(sbá): Magyar küldöttség az egyházaknál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"A Reform Tömörülés elnöksége nevében Toró T. Tibor elnök állásfoglalásban közölte: meglepetéssel értesültek arról, hogy a MÚRE becsületbírósága alapfokon újratárgyalta Tibori Szabó Zoltán és Makkay József ellen beadott és a szervezet Fellebbviteli Bizottsága által 2002. május 13-án jogerősen elbírált keresetüket. Az első, szabályos alapfokú döntés megerősítésével és Tibori Szabó Zoltán elmarasztalásával a Fellebbviteli Bizottság egy megalapozott szakmai döntést hozott. A Bizottság határozata a MÚRE alapszabályzatának alapján leszögezte, hogy a döntés ellen fellebbezési lehetőség nincs. Az ügy szabálytalan újratárgyalása rossz precedenst teremt, azt sugallja, hogy a politikai széljárásnak meg nem felelő döntéseket felül lehet bírálni. Ez a jogszerűségnek az RMDSZ mindennapjaiból már jól ismert lábbal tiprása. /A Reform Tömörülés elnöksége nevében Toró T. Tibor elnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Szabályozni fogják Kolozsváron a külvárosból a belvárosba vándorló magyar diákok számát - közölte Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő, aki megengedhetetlennek nevezte azt, hogy a külvárosi magyar tagozatos iskolák elnéptelenednek, mert a belváros diákéhségét semmiféle megegyezés, határozat nem szabályozza. /Sz. Cs.: Csökkentik a nagy magyar líceumok diákéhségét. Szabályozzák a külváros-belváros migrációt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Okt. 3-án megnyílt a X. Székelyudvarhelyi Őszi Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Az ünnepélyes megnyitón olyanok is jelen voltak, akik egykor útjára indították a rendezvényt, köztük Kónya László, aki jelenleg a magyar kolozsvári főkonzulátus külgazdasági attaséja. Az eltelt tíz esztendő során az udvarhelyi vásár nevet, rangot vívott ki magának. A mostani rendezvényen több mint 20 magyarországi cég vesz részt. /Jubiláló nemzetközi vásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./"

"A Madách Irodalmi Társaság szeptember 20-án és 21-én a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartotta tizedik szimpóziumát, amelyen Kolozsvárról Kozma Dezső és Asztalos Lajos vett részt. Asztalos Lajos beszámolt új munkájáról, Az ember tragédiája Gonzalo Navaza galego költővel készített galego változatáról, amely a Társaság kiadásában nemrég látott napvilágot. Kozma Dezső Hit és tudás egymásra találásának lehetőségei a Tragédiában. Két elfelejtett erdélyi Madách-értelmezés című dolgozatát ismertette. Szabó József, a kolozsvári Magyar Színház egykori, a kecskeméti színház jelenlegi rendezője Ex leone leonem! című előadásával megnyitotta a képkiállítást. A felvidéki Palóc Társaság részéről Z. Urbán Aladár író, ipolyvarbói tanár szervezésében a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak, megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett Madách-múzeumot. Ezt Lantvirágok címmel Kárpát-medencei Ifjúsági vers- és prózamondó előadó-művészeti verseny követte. /Asztalos Lajos: X. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én vidéki körutat kezdett Romániában. Délelőtt Bukovina világhírű ortodox kolostorait kereste fel, ahol előbb a voroneci, majd a putnai kolostort látogatta meg. Ezt követően a magyar államfő Suceavából Marosvásárhelyre repült, ahol részt vett az EMTE tanévnyitó ünnepségén, és találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. A köztársasági elnök szerint a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a vállalatok közötti intézményesebb és szervesebb együttműködésre van szükség, továbbá könnyebbé kell tenni az emberek és az áruk mozgását. Kitért arra, hogy lehetővé kell tenni, illetve fejleszteni kell a szórványban élő magyarok anyanyelven való tanításának lehetőségét. A felsőoktatásban az állami egyetemeken folyó anyanyelvi oktatás intézményrendszerének fejlesztésére van szükség. A több határátkelő mellett arra is szükség lenne, hogy Csíkszeredában minél előbb magyar konzulátus nyílhasson. /Lehetővé kell tenni a szórványmagyarság oktatását. Észak-Moldvába látogatott Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Véget ért Mádl Ferenc köztársasági elnök romániai vendégeskedése. A román sajtó alig burkolt iróniával kiemelte, hogy tizenkét év óta ő az első magyar államfő, aki ellátogatott ide, miközben amerikai és más távoli elnökök bezzeg ugyanezt jóval hamarabb megtették. Ördög I. Béla újságíró szerint a Nyugat megrendelésére sebtében eljátszott, különben semmitmondóan üres kettős színjáték folyt le. Mindkét fél mondta a magáét. A kedvezménytörvény ügyében a magyar fél azt, hogy egy már megkötött nemzetközi szerződés akkor is érvényesnek tekintendő, ha utólag a másik megbánta az aláírást, a román fél pedig álláspontját ismételte a törvény szellemének "európaiasítása" érdekében. Jól sikerült a kötelező mosolygós-kézfogásos kirakati fotó, a nemzetközi diplomácia eseménynaptára alakítóinak munkaasztalán megtörtént a kipipálás. /Ördög I. Béla: Kipipálás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Har-Kov vagy Kolozsvár? tette fel a kérdést Herédi Zsolt. Kolozsváron megvalósult egy őrült egyszemélyes uralma, aki nem ismer el semmilyen hatalmat a sajátján kívül. Egy helybeli neves szakorvos megfogalmazásával élve patológiás eset, a legnevesebb nyugati kiadású turisztikai útikalauzok Kolozsvárra vonatkozó fejezeteiben is (mad maior). Ezt viszont a hatalom tétlenül nézi. Eddig az állami hatalom minden képviselője, (legyen az prefektus vagy rendőrfőnök), aki ujjat húzott vele, pórul járt. A helyi tanács tehetetlen vele szemben. Eckstein-Kovács Péternek politikai nyilatkozatban kell a parlament segítségét kérnie a helyzet orvoslásához. Ha egy magyar helységben egy magyar vezető a legkisebb mulasztást vét, rögtön lecsapnak rá, keményen megbüntetik. Funarnak sikerült a "jó román" képét kialakítania magáról, ami immunitást is jelent, mentesíti minden törvény előtti felelősségre vonás alól. /Herédi Zsolt: Har-Kov vagy Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"A Nagy-Románia Párt (NRP) bíróságon követeli majd, hogy az RMDSZ szolgáltassa vissza az 1990-2002 között kapott állami támogatásokat, jelentette be okt. 4-i sajtótájékoztatóján Dan Brudascu Kolozs megyei nagy-romániás képviselő. Brudascu leszögezte: a bukaresti törvényszék két nappal ezelőtt hozott döntésében szerepel, miszerint az RMDSZ nem politikai párt, hanem kulturális szövetség, emiatt nem áll jogában költségvetési támogatásokat kapni a többi parlamenti párthoz hasonlóan, sőt részt venni a választásokon a többi párthoz hasonlóan. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elmondta: Brudascunak a törvényszéki végzésre vonatkozó kijelentései hamisak. "Az NRP valóban kérte politikai pártként való betiltásunkat egy, a 2-es számú fővárosi bírósághoz benyújtott perirattal. Én ellenben megfellebbeztem mindezt, mivel szerintem ez az Alkotmánybíróságra tartozik. Az NRP megfellebbezte ezt a javaslatot, a bukaresti törvényszék neki adott igazat, és visszaküldte a periratot a bíróságra" - fejtette ki Frunda, aki szerint a döntést közel három héttel ezelőtt hozták meg. /Szolgáltassák vissza az állami támogatásokat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Folynak az előkészületek, rendbeteszik Kolozsváron a Mátyás-szobor alapzatát, megtisztítják a szobrot. A polgármesteri hivatal szinte ugyanabban az órában és ugyanazon a helyen párhuzamos rendezvényt tart: okt. 11-én a Gheorghe Funar vezette intézmény szervezésében "Kolozsvárnak a horthysta megszállás alól történt felszabadulásáról" emlékeznek meg, majd a polgármesteri hivatal üvegtermében tudományos ülésszak keretén belül emlékeznek meg "a nagy román királyról, Corvin Mátyásról". Az RMDSZ és más szervezetek a Képzőművészeti Egyetemen tartják a tudományos ülésszakot. Okt. 12-én a polgármesteri hivatal reggel 10 órától gyászszertartást és koszorúzást tart a Főtéren "a nagy román király emlékére". A Fadrusz-napok keretében reggel 9 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a Szent Mihály templomban, majd fél tizenegytől koszorúzási ünnepségre kerül sor. Horatiu Crisan, a polgármesteri hivatal szóvivője szerint annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzet szerint a két rendezvény egy része párhuzamosan zajlik majd ugyanazon a helyen, nem várhatók incidensek a katedrálisból a szobor elé igyekvő magyarok és a már ottlévő románok között. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke közölte, szándékukról időben értesítették a rendőrséget. " A miénk nemzetközi rendezvény, a magyar és a román kormány képviselői is jelen lesznek. Reményeim szerint az illetékes intézmények közbelépésével végül sikerül összehangolnunk a két eseményt" - mondta Kötő. Tagadta, hogy a polgármesteri hivatalt nem tájékoztatták volna szándékukról. Ismét a polgármester szokásos diverziókeltési taktikájáról beszélhetünk - tette hozzá az EMKE elnöke. /Kiss Olivér: Újabb konfliktusveszély. A magyarok ünnepelnek, a románok gyászmisét tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Zengzetes kijelentéseket lehet hallani a román-magyar kapcsolat fejlődéséről. A magyar autóvállalatok biztosítottak kényelmes és olcsó utazást Magyarországra. Egy idő óta különböző ürügyekre hivatkozva igyekeznek akadályozni működésüket, hogy az utazni akaró magyarok fizessék a drágább és kényelmetlenebb vonatot az államnak. A vállalatok csődbe jutnak, az utasok kevesebbet közlekednek, de többet fizetnek. Magyarországról a levelet 38 forintért (4940 lej) küldik, innen a válasz 15 500 lejes bélyeggel mehet, tehát 120 forintért. Az a cél, hogy kevesebbet írkáljunk rokonainknak, barátainknak? - kérdezte Szalai Irma. /Szalai Irma: Rózsák és tövisek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"