"Kiss János sem elégedett az RMDSZ által elért eredményekkel. Az RMDSZ kormányzó párt, ennek ellenére sincs döntési helyzetben. Az újságíró ennek ellenére kiállt az egység mellett, Markó Bélát idézve: "Nem látom azt, hogy ők milyen alternatívát mutatnak fel ahhoz képest, amit most tesz az RMDSZ". /Kiss János: Az egység és alternatívája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Aug. 21-én zárult a III. bálványosváraljai nemzetközi cserkésztábor. A 10 napos rendezvényen hazai, magyarországi és franciaországi cserkészek vettek részt. Bálványosváralja mintegy 2000 lakosa közül alig 130 a román ajkú. Szabó László fiatal református lelkész szervezte a cserkésztábort. Az idei tábort a Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. /Balázs Bence: Véget ért a nemzetközi cserkésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"A Kuckó Játszóház és a Millenium Alapítvány sajtótábort rendezett Nagypetriben. A diáktábor jól sikerült. /Sebestyén Emese: Diáktábor Nagypetriben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"A kormánypárttal megkötött egyezmény értelmében az RMDSZ támogatásával Adrian Nastase miniszterelnök a tegnapi kormányülésen Asztalos Csaba Ferencet, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának emberjogi és kisebbségjogi tanácsosát nevezte ki a 7 tagú Országos Diszkriminációellenes Tanácsba. /Kisebbségi képviselet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A belügyminisztérium hathónapos intenzív magyar nyelvtanfolyamot szervezett Erdélyben szolgáló román rendőrtisztek számára - jelentette a román rádió hírszolgálata, a Rador. Erre azért volt szükség, mert az erdélyi magyar fiatalok körében nagyon kicsi az érdeklődés a rendőri pálya iránt. A bukaresti rendőrakadémia tavaly őszi felvételi vizsgáira például csak nyolc magyar nemzetiségű jelölt jelentkezett. Márpedig az augusztus 24-én hatályba lépő és a román rendőrség új jogállásáról szóló törvény értelmében azokon a településeken és vidékeken, ahol a magyar vagy más nemzeti kisebbséghez tartozó lakosok aránya eléri vagy meghaladja a húsz százalékot, a rendőrségnek kötelessége az adott nemzetiség nyelvét is beszélő munkatársakat foglalkoztatni. Egyelőre csak 25 erdélyi román rendőr jelentkezett a nyelvtanfolyam elvégzésére. /Magyar nyelvtanfolyam rendőrök számára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Verestóy Attila szenátor elmondta: a magyar kormány képviselőjével folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a két ország gazdasági kapcsolatainak hatékonyabbá tételére. /Hatékonyabb gazdasági kapcsolatokat. Véget ért a nyári szünidő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az RMDSZ vezetői aug. 21-én megbeszélést tartottak Budapesten Csillag István gazdasági miniszterrel. Az RMDSZ Magyarország támogatását kérte az erdélyi régiók gazdasági felemelkedéséhez - tájékoztatott Markó Béla RMDSZ-elnök. A magyarlakta vidékek sok szempontból hátrányosabb helyzetben vannak, mint Románia más régiói. Szeptemberben sor kerül egy olyan találkozóra, amelyen az RMDSZ gazdasági szakemberei tanácskoznak a magyar gazdasági tárca szakembereivel. Markó közölte: az RMDSZ-küldöttség támogatást kért egy gazdaságkutató műhely létrehozásához az RMDSZ égisze alatt. /Magyar segítség az erdélyi régiók fejlesztéséhez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt képviselői a jövő héten találkoznak a két párt által aláírt együttműködési megállapodást monitorizáló bizottság keretében, hogy megbeszéljék a protokollumban leszögezett célokat, valamint az alkotmánymódosítás kérdéseit, közölte Markó Béla szövetségi elnök. Az elnök ismételten kifejtette: a szövetség elégedetlen amiatt, hogy a többi párt nem fogadta el alkotmánymódosító javaslatait, és leszögezte, hogy az RMDSZ mindaddig nem ír alá megállapodást erről a kérdésről, amíg a kormánypárttal nem tisztázza az ügyet. /Jövő héten ülésezik a monitorizáló bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Kolozsváron az RMDSZ alsóvárosi körzete saját székházzal rendelkezik. Ábrahám Emese elnök számolt be a kerület magyarságának helyzetéről: a körzet elöregedett. A tagsága 1874 főt tett ki 1995-ben azóta sokan meghaltak, a fiatalok elköltöztek. A magyar igazolvány viszont jó húzóerőnek bizonyult, mintegy 135-en újra beiratkoztak. Az idősek segítségre szorulnak. A székházban előadásokat szerveznek. Az RMDSZ-tagok elégedetlenek az országos vezetéssel. Ábrahám Emese a megyei RMDSZ-elnököt, Kónya-Hamar Sándort tiszteli, egyenes embernek tartja, de sajnos egy fecske nem csinál tavaszt. - Az alsóvárosi RMDSZ-körzetnek jó a kapcsolata a többi körzettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VII.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Pál-Antal Sándor, az Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatóságának főmunkatársa, akit Pauler Gyula-díjjal tüntettek ki, a 60-as évektől kezdődően együttműködött magyarországi kollégáival. Most jelent meg A székely önkormányzatok története című kötete. Több évtizedes munka eredménye a kötet, életműnek is tekinthető. A hónap végén jelenik meg a Kádár Zsombor marosvásárhelyi nyugalmazott erdészmérnökkel közösen írt A székelyföldi erdészet és faipar történeti kronológiája című munka. Készül további két kötete: A marosszéki intézmények pecsétjei, illetve a Búzásbesenyő falutörténete. /Antal Erika: Miről mond le a kutató? Beszélgetés Pál-Antal Sándorral, Pauler Gyula-díjas levéltárossal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"

"Láng István professzort, az MTA rendes tagját tiszteletbeli tagjává választotta a Román Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia az agrár-környezetvédelem területén elért eredményeiért, illetve a magyar-román akadémiai kapcsolatok ápolásáért. Láng István 1985 és 1990, majd 1990 és 1993 között az MTA főtitkára volt, s abbéli minőségében kiemelten foglalkozott a magyar-román tudományos kapcsolatok fejlesztésével. A romániai az ötödik olyan külföldi akadémia, amely tagjai sorába fogadta a magyar akadémikust. /Láng István a mezőgazdasági akadémia tiszteletbeli tagja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Aug. 23-án érvénybe lépett a rendőrök státusáról szóló törvény, amelynek értelmében a rendőrök egy hányada a polgármesteri hivataloknak alárendelt közhivatalonokká válik. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a polgármesteri hivatalok milyen pénzekből fogják fizetni a közhivatalnokokká vált rendőröket. A jövőben a polgármesteri hivatalokhoz fog tartozni a rendőrség volt számítógépes nyilvántartási osztálya, míg az útlevélosztály átkerül a prefektúra hatáskörébe. Az ország területén több mint 50 ezer rendőrből válik a törvény alapján közhivatalnok. Ők napi nyolc órát fognak dolgozni (a túlórákért külön fizetik őket), de fizetésük kisebb lesz, mint a többi, közigazgatásban dolgozó hivatalnoknak. Ahhoz, hogy egy tábornokból rendőrkapitány, katonai parancsnokezredes legyen, kettőtől öt évig terjedő képzésen kell majd részt vennie. Ilyen körülmények között az elkövetkező két évben a rendőri ügyosztályokon még ugyanazok a tisztek és altisztek teljesítenek majd szolgálatot, akiknek mentalitása és viselkedése is ugyanaz marad - tartja Stefanescu, a az Emberi Jogok Egyesülete Helsinki Bizottságának képviselője. A folyamat lépcsőzetes lesz és 2006-ig fog lezárulni. Addig demilitarizálják a tűzoltókat, a határrendőrséget, a közlekedésrendészetet, valamint a Belügyminisztérium központi apparátusát. A Belügyminisztériumnak ezek után egyetlen militarizált struktúrája marad: a csendőrség. /Közhivatalnokokká válnak a rendőrök. Hatályban a rendőrök jogállásáról szóló törvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Aug. 23-án a Külügyminisztériumba kérették Gilles Potvint, Kanada bukaresti nagykövetségének ügyvivőjét, hogy tisztázza azokat a kijelentéseket, amelyeket Rafael Girard nagykövet tett sajtótájékoztatón a romániai bürokráciáról. A nagykövet ugyanis kijelentette: a bürokrácia csökkentése az egyik feltétele annak, hogy Románia felgyorsíthassa gazdasági fejlődését és külföldi tőkét vonjon az országba. /Meglepődött a román külügy. Nem értik a kanadai nagykövet kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Aug. 23-án sajtóértekezletet tartott Vekov Károly képviselő. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az illetékes állami intézmények továbbra sem lépnek fel Funar polgármester ellen, aki számtalan alkalommal törvénytelenséget követett el. - A kormányt nem zavarja, hogy Funar csúfot űz kolozsvári képviselőiből? Azt, hogy elmebeteg, közvetlen módon állapították meg, a törvénytelenségek viszont rendkívül szembetűnőek - vélekedett a képviselő. Szerinte az RMDSZ is felelősségre vonható azért, ami az utóbbi években Kolozsváron történt, illetve nem történt. Nem érződik a súlya annak, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége Kolozsváron székel. Mintha nem is léteznének. Bejelentette, a parlamenti ülésszak elején interpellál a parlamentben a Gheorghe Funar elkövette törvénytelenségeket tétlenül tűrő állami szervekkel kapcsolatban. Vekov bírálta a kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodást.Szerinte nincs értelme aláírni egy olyan dokumentumot, amelyet nem tartanak be. Vekov keményen bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, mondván, hogy a Kolozs megyei szervezet részéről jövő javaslatokat az érdekvédelmi szervezet éléről elmozdíthatatlan öt-hat személy egyáltalán nem támogatja. Vekov aggasztónak tartja, hogy az elmúlt időszakban egyes helyeken felére csökkent az RMDSZ-tagok száma. /Kiss Olivér: Éles hangon az RMDSZ-vezetőségről. Vekov Károly a diktatórikus módszerek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Kolozsvárhoz tartozik a szamosfalvi RMDSZ is. A kerületi szervezet elnöke Lőrincz János jellemezte helyzetüket: nagyon kevesen vannak a körzetben. Mintegy 80 fő alkotja a törzstagságot, akik aránylag aktívak. Segítségükre van Hegedűs József református lelkipásztor, a gyűléseket mindig kihirdeti a templomban. Idén először rendeztek farsangi bált. Szamosfalva magyarsága mindig 30 százalék körüli volt. Vasárnap, istentisztelet után szoktak összegyűlni, mert templomba mégiscsak eljárnak az emberek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VIII.) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem között megállapodás született arról, hogy a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak hazai hallgatói a pedagógusok kötelező ötévenkénti továbbképző tanfolyamainak megfelelő tanúsítványt kapnak. Danciu Stefan az Adevarul Harghitei című napilap júl. 23-i számában kirohant ezen megállapodás ellen. Kifogásolta, hogy az előadók és a pedagógusok a volt Nagy-Magyarország területéről érkeztek. Az előadók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Danciu szerint Pomogáts Béla olyan személyiség, aki mellett a híres Eva Maria Barki mérsékeltnek nevezhető. - Stefan Danciu neve szerepelt annak az 1990. januári levélnek az aláírói között, amely a későbbi Har-Kov jelentés "alapanyagát" képezte. A levelet csíkszeredai román értelmiségiek írták és egy sor elképesztő hazugságot tartalmazott a romániai fordulatról, pontosabban a székelyföldi magyar településeken történt erőszakos cselekményekről. Danciu és társai "barbár magyarok" románellenes vérengzéseiről, a románok elűzéséről és hasonlókról írtak. /F. G.: Magyar tudás, román irigység. = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"

"A 200 lelket számláló Sztána, Szilágy megye ismert települései közé tartozik. Itt építette Kós Károly a Varjúvárat. Néhány éve Pap Hunor személyében fiatal lelkésze van a falunak. A templom legrégebbi része 1500-ból való. Idén már nem indult magyar nyelvű oktatás Sztánán. Kevés az iskolaköteles gyermek, s azok Zsobokra járnak tanulni. Az óvoda is bezárta kapuját. /S. Muzsnay Magda: Hazajönnek-e a fiatalok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Mi az oka annak, hogy tíz év alatt szinte 200 ezer fővel fogyott Erdély magyarsága? 1945 után súlyosan megromlott az erdélyi magyarság gazdasági helyzete. A két világháború közti erdélyi magyarságnak megvoltak a nagyiparosai, a földbirtokosai, a gazdag magyar református, katolikus, unitárius egyházai. A munkásságot, parasztságot is beleértve, Erdély magyarsága jólétben élt, vállalt több gyereket. Léteztek magyar bankok, hitelintézetek, áruértékesítő szövetkezetek, biztosító társaságok, magyar kollégiumok, ahol a magyar fiatal ingyen tanult. Koródi Zoltán sürgette: jöjjön létre egy erdélyi ipari és kereskedelmi hitelbank, egy magyar érdekeltségű biztosító társaság, egy mezőgazdasági áruellátási és értékesítő szövetkezet, amilyen valaha a Hangya volt. Szükséges ugyanakkor a magyar értelmiségnek a magyarlakta falvakban való letelepedése, a szórványban élő magyarokról való gondoskodás, az egyházak erőteljesebb szerepvállalása a családi problémák megoldásában, anyagi gondoskodás, és segítség a sokgyerekes magyar családoknak. Sok erdélyi magyar fiatal látja a magyarok mindennapi kigúnyolását, megaláztatását, mellőzését, a román politikai elit gyalázkodásait, így kiábrándul szülőföldjéből, két alternatíva között választhat: vagy átvedlik románná, vagy itt hagyja Erdélyt. - Szenátoraink, képviselőink hányszor interpelláltak a törvényhozásban a magyarság megaláztatása ellen? Tudják-e Strasbourgban, hogy mi folyik Romániában? - tette fel a kérdést Koródi Zoltán. /Koródi Zoltán: Fogyunk ugyan, de miért? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A tusnádfürdői szabadegyetemről fejtette ki gondolatait Herédi Zsolt. Egyre kevesebb a román résztvevő. Idén Tabajdi Csaba képviselte a magyarországi baloldalt, de ő nem jelent meg. A magyarországi kormánypártiak szintén távolmaradtak. A meghívott román politikusok jó része nem jött el. Az RMDSZ csúcsvezetőségének, illetve ennek holdudvarába tartozók tüntetőleges távolmaradása nagy megdöbbenést okozott. Markó Béláék távolmaradásukkal a viszály ilyen fokú elmérgesedését, a párbeszéd elutasítását nyilvánosan is felvállalták. Markó Béla szövetségi elnök távolmaradását azzal indokolta, hogy előre nem egyeztettek vele, és tagadta, hogy megtiltotta volna híveinek a részvételt. A korábbi években sem volt előzetes egyeztetés. Mindenkinek egyszerre jutna eszébe megsértődni, tüntetőleg vissza sem jelezni, azért, mert nem egyeztettek vele külön személyesen idejében? A szervezők szerint ugyanígy zajlott a meghívás minden évben. A primitív társadalmakban is megfigyelhető a Vezér feltétlen követése. Az RMDSZ-ben nem túl nagy divat az állások nyilvános meghirdetése. - A szabadegyetem egy hete alatt az étterem, a szállásköltség, nagyon magas volt. - Erdélyben naponta tapasztalják: csakis a többség lehet érzékeny. Herédi figyelmeztetett: Székelyföld egyik húzóágazata a jövőben a turizmus lesz. Márpedig ebben az ágazatban Romániában csak jó román nyelvtudással lehet majd elhelyezkedni. /Herédi Zsolt: Keserű szájíz Tusványos után. A szolgalelkűség megnyilvánulási formái. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Benkő Károly Marosvásárhely története /1862/ című munkáját 2001-ben újra megjelentette Pál-Antal Sándor. Orbán Balázs Székelyföldje 1990-ben teljes második kiadásban látott napvilágot. Most pedig Osvát Kálmán szerkesztésében készült Erdélyi lexikon újból napvilágot látott a Mentor Könyvkiadó jóvoltából. A legújabb egy katalógus, könyvtári gyarapodási jegyzék: a Teleki Téka állományának az alapító által összeállított ötödik, végső soron zárókötete. Latinul: Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék. Pars quinta. A kéziratot Deé Nagy Anikó fedezte fel a kolozsvári Akadémiai Levéltárban. Ő is rendezte sajtó alá. Hosszú időt várt a kiadásra, végül az Országos Széchényi Könyvtár, személyesen Monok István dr. főigazgató bábáskodott Magyarországon a kiadás felett, s jelentette meg 2002 tavaszán. Eleddig nem jutott Marosvásárhelyre példány. /Sebestyén Mihály: Törlesztés két századdal később. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Huber András Város az időben (Dési helytörténeti séták) című monografikus könyve jelent meg a kolozsvári Gloria Kiadónál. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Jún. 21-23. között Csíksomlyón ülésezett a Ferences Világi Rend választókáptalanja. A káptalant P. Tímár Sándor Asztrik OFM, a Ferences Világi Rend regionális lelkivezetője hívta össze. A cél: a FVR megújulása. Jelenleg az erdélyi ferences világi rend 519 tagból áll, ebből 433 örök fogadalmas. A tagok 23 testvéri közösséget alkotnak. A tanácskozáson a képviselők beszámoltak az elmúlt három évről. /Bara Magda: FVR-választókáptalan. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 25./"

"Az utóbbi időben javult a viszony Románia és Magyarország között - hangoztatta Adrian Nastase kormányfő pénteken a Romania Libera című lapnak adott interjújában. Bukarestnek még nincs ugyan aláírt alapszerződése sem Oroszországgal, sem Moldovával, Ukrajnával való viszonyában pedig még függőben van a megállapodás a fekete-tengeri kontinentális plató ügyében, de ezek a kérdések "természetes módon" megoldódnak. /Adrian Nastase: Javult a viszony Magyarországgal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége a hét végén Nagyváradra és Székre látogatott. A Nagyvárad-Rogériuszi református templomban tartott Partiumi Nagytalálkozó keretében aug. 24-én átadták Orbán Viktor volt miniszterelnöknek a korábban neki ítélt Pro Partium-díjat. Tolnai István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület főjegyzője a díj átadását megelőző üdvözlő beszédében a "nemzet miniszterelnökeként" méltatta Orbán Viktort. A volt kormányfő, akinek Tőkés László püspök a díjjal együtt átnyújtotta a Váradi Biblia hasonmáskiadásának egy példányát is, köszönő szavaiban a díjat adományozó partiumiak tevékenységét méltatta. Tőkés László püspök az elmúlt 80 esztendő statisztikai adataival érzékeltette az erdélyi magyarság folyamatos, jelentős fogyását. Megítélése szerint "árulók" vannak a magyarság köreiben, és őket "néven kell nevezni". A revíziós politika óta "senki sem tett annyit a magyarságért, mint Orbán Viktor és csapata" - mondta a püspök. Tőkés - magyarországi újságcikkekre utalva - szembeállította, hogy míg Orbán kormánya magyar egyetem létrehozását támogatta, utóda bevásárló központ létesítését segíti. Fontosnak nevezte, hogy a romániai magyarság is alakítson nemzeti-polgári köröket. Orbán Viktor beszédében a magyarságra nézve két meghatározó közelmúltbeli eseményt emelt ki, a magyarországi parlamenti választást és a romániai népszámlálást. Az európai uniós csatlakozás várható előnyös hatásai közt említette a nemzeti kultúra megerősödését. Fontos, hogy okosan és jól csatlakozzunk, úgy, hogy a határon túliakkal való kapcsolatok ne csorbuljanak - hangsúlyozta. A volt kormányfő az egymásra épülő problémák sorában említette, hogy Magyarországon szocialista kormány alakult, és - mint utalt rá - figyelni kell arra, hogy az új kormány milyen álláspontot foglal majd el a határon túli nemzetpolitikában. A volt kormányfő fontosnak nevezte a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést az Európai Unió szellemében. Az erdélyi magyarság fogyásának megállítása érdekében Orbán Viktor szerint nemcsak a politikusoknak kell tenniük, hanem fontos a polgári körök mozgalmának romániai kiteljesedése is. A Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetője Közép-Európa legnagyobb politikai mozgalmának nevezte a polgári köröket. /Orbán Viktort Nagyváradon is kitüntették. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Aug. 23-án befejezte munkáját Nagyváradon a Reformátusok Világszövetségének Európa-területi nagygyűlése. A testület 12 tagú, új végrehajtó bizottságának elnökévé a svájci Gottfried Lochert, alelnökeivé Marek Izdebszkit és Karsai Esztert, titkárává pedig Ian Alexandert, a skót egyház képviselőjét választották. A mintegy 40 európai tagegyház képviseletében egybegyűlt küldöttek egyebek közt elhatározták, hogy a Református Világszövetség 2004-ben, Accrában megrendezendő közgyűlése elé terjesztik a kisebbségek ügyét, és tovább foglalkoznak a kommunista múlttal való szembenézéssel is. A nagygyűlésen résztvevő Tőkés László püspök szerint a magyar határon túli kisebbség jelentős pozíciókat vesztett a világszövetség európai vezető testületeiben. A püspök kijelentette: a kisebbségi kérdésben és a kommunista múlttal kapcsolatos kérdéskörben megmutatkozó halogatás és közvetett vagy közvetlen visszautasítás kivetült a választások eredményeire is. - Az előző hét évben három kelet-közép-európai kisebbségi képviselőnk volt, most a kisebbségi magyar református képviselet a nullára csökkent. Két magyarországi egyházi képviselőt választottak be a bizottságba - mondta Tőkés. /Megmarad a Református Világszövetség európai tanácsa. Kiszavazták a határon túli magyarokat a vezetésből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Vekov Károly képviselő aug. 23-i sajtóértekezletén az országos RMDSZ-t, annak is a Kolozsváron székelő ügyvezető elnökségét vádolta azzal, hogy nem ellensúlyozza a szélsőséges polgármester szerepét a város életében, a megyei RMDSZ-fiókszervezet kezdeményezéseit pedig nem karolja föl. Az RMDSZ csúcsvezetés a megyei RMDSZ-t és a körzeteket a tettek hiányával vádolja, másrészt a kolozsvári magyar értelmiség jelenlétét hiányolja. A városi körzetek sok hangadó értelmiségi a kezdeti lelkes szerepvállalás után visszavonult a szervezeti életből, maradtak az elkötelezettek. A megyei RMDSZ eredményessége is felemás a kolozsvári magyarság boldogulását illetően. A saját népszámlálást a mai napig nem fejezték be. Kónya-Hamar Sándor jelenléte a megyei szervezet élén az igények megfogalmazásának a minőségében hozott előrelépést, magatartása következetes. /Balló Áron: Az RMDSZ és Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Huszonöt éve, 1977. aug. 25-én halt meg Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.Kós Károly 1883. dec. 16-án született Temesváron. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki. Még nem volt 30 éves, amikor a főváros őt és társát, Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével. 1910-ben építette sztánai házát, a híres Varjúvárat, és megírta A régi Kalotaszeg című könyvét. 1911-től adta ki Kalotaszeg című folyóiratát, és megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. 1919 tavaszán megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, zászlót, pénzt és bélyeget tervezett. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Kós Károlyt a transzszilvanizmus atyjának szokták nevezni, munkásságának központjában a szülőföld értékeinek megbecsülése, a hagyományok továbbvitele, a kor kihívásainak megválaszolása állt. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumeczky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvárt a Műcsarnok, a Monostori úti református templom. Ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, s számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről. Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében. Paál Árpáddal és Zágoni Árpáddal röpiratokat adott ki Kiáltó szó címmel, részt vett a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség megalakításában, s szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját. Sztánai nyomdájában elkészítette Erdély kövei és Attila királról ének című műveit, amelyeket maga illusztrált. 1924-ben alapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Regényeinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette, művei nagyban hozzájárultak a romániai magyarság nemzeti tudatának kialakításához. Első regénye, A Varjú nemzetség (1925) a Bethlen Gábor halála utáni kort, Az országépítő (1934) Szent István tragédiáját idézte fel. Budai Nagy Antal című drámája (1936) az 1437-es felkelés vezetőjének tragikus sorsát ábrázolta. 1940-44 között mezőgazdasági építészetet tanított Kolozsvárt. 1944-ben sztánai otthonát kifosztották, kéziratait elpusztították, Kolozsvárra kellett menekülnie. 1945-ben a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, 1946-ban képviselő lett, 1952-től nyugdíjasként főleg irodalommal foglalkozott. 1937-65 között a református egyházmegye főgondnoka. Kolozsvári otthona 1977-ben bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. /25 éve halt meg Kós Károly. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: visszakapják Kolozsváron a Bocskai téri ingatlant. A jegyzőkönyv aláírásával még nem rendeződött teljesen az ingatlan helyzete. Tárgyalni kell az ingatlanban működő hivatal képviselőivel, mert számukra a prefektúrának kell új székhelyet biztosítania. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke sérelmezte Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt Kolozs megyei szervezete elnöke által megfogalmazott álláspontot, hogy a megállapodásnak nem képezi tárgyát az ingatlan visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Visszaadják a Bocskai téri ingatlant. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"