"Vekov Károly parlamenti képviselő azt állította, hogy "az elmúlt időszakban egyes helyeken felére csökkent az RMDSZ-tagok száma". Fey szerint egyesek a csúcsvezetést lejáratják, olykor leárulózzák és legazemberezik. A széthúzás csökkenti az RMDSZ szavának súlyát. /Fey László: Mi az oka? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Hajdó Csaba, a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium igazgatója beszélt a szakkollégiumok fontosságáról. Nincs életképes, jövőbe látó, menedzsment hajlamokkal megáldott utánpótlása az erdélyi magyar társadalomnak. Másrészt a felsőoktatás eltömegesedett, elgépiesedett, a diákok száma szinte megháromszorozódott. A szakkollégium olyan rendszer, amelybe az egyetemi oktatásban kiváló diákok bekerülhetnek. Társadalmi elitképzésről van szó, innen egy rendszer irányítására képes csapat kikerülhet. 2001-ben indult, az első tanév. A harminchét kollégista több mint fele közgazdász-, a többi pedig joghallgató. - A szakkollégium egy önálló, belső demokráciával rendelkező szervezési forma. Van közgyűlése, diákbizottsága. A tanárokat ők választják ki, az órákat is ők szervezik, és a kutatási programokat is ők kezdeményezik. Előttük léteztek más szakkollégiumok, így a szociológusok által Kolozsváron létrehozott Max Weber Szakkollégium, ami nagyon jól működik, továbbá a Láthatatlan Kollégium, ami a Cs. Gyimesi Éva nevéhez kötődik. Most kezdeményezik a történész szakkollégiumot. Román viszonylatban nem honosodott meg ez a szervezési forma, de ők is szeretnének szakkollégiumot létrehozni. - A szakkollégiumban életképes alternatívákat, javaslatokat fogalmaznak meg a különböző területek számára. /K. L.: Erdélyben is van igény a szakkollégiumokra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./"

"Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton Szejkefürdőn. A nagyszámú magyarországi meghívottnak köszönhetően a legnagyobb erdélyi magyar zenei rendezvény volt. Orosz Pál Levente főszervezőt beszámolt arról, hogy voltak kisebb vetélkedők, sorsolások és közönségszavazás is. Szeretnék jövőre folytatni a rendezvényt. Megalapítottak egy szervezetet Határon Túli Magyar Fiatalok Kulturális Egyesülete néven, így folyt a szervezés. A rendezvényen naponta átlag 1000-1500 látogató volt. /Balázsi-Pál Előd: Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat meghívására érkezett Erdélybe a lyoni "Szent Szív" plébánia 10 cserkésze, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek Erdély jellegzetességeivel és együtt táborozzanak a magyar cserkészekkel. A mozgótábort 3 nagy rész alkotta: egy magashegyi cserkésztábor a Gutin hegységben, a Kakastarély alatt, egy régésztábor Bálványosváralján és egy kis körút Kolozsvár környékén. Élményt volt a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjainak. Egy alkalommal a nagybányai Teleki Magyar Ház vált otthonunkká, vendéglátóik pedig a 15. sz. Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai voltak. Bekapcsolódtak a III. Bálványosváraljai Cserkésztáborba, amelynek célja, immár harmadik éve, a vár romjainak felszínre hozása. /Kasza Tamás: Cserkésztestvériség-mozgótábor francia vendégekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"A Kolozsvárott élő Nagy Károly, a romániai magyar irodalomban egykor fontos szerepet játszó, tekintélyes munkásíró, Nagy István fia eljuttatta a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez Tények és tettek. Visszaemlékezések (tanúság) c. kéziratát, ezzel a megjegyzéssel ajánl az olvasó figyelmébe: "Apám és mindazok emlékére akik életükben ha hibáztak is, de tiszta szívvel egy emberibb jövőért küzdöttek". A lap szept. 2-tól folytatásokban közölni fogja. Emlékezése után Nagy Károly közreadja édesapjának azt a könyvtöredékét, amelyet önéletrajzi sorozatának V. kötetéből megírt, de amelyeket a fiának naponta el kellett rejtenie, egy esetleges házkutatástól tartva. Nagy Károly előre jelezte, hogy kommunistákról ír s többnyire pozitívan. /Hamarosan közreadjuk: Hogyan látta édesapját Nagy István munkásíró fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Kovács László külügyminiszter szept. 4-5-én Romániába, szept. 6-án Moszkvába látogat. A külügyi szóvivő elmondta: Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal vendéglátójával, Mircea Geoanaval, és fogadja őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. Kovács előadást tart a román külképviseletek vezetői előtt az új magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, ismerteti a magyar külpolitika célkitűzéseit. /Kovács László Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanácsba csak most sikerült bejuttatni az RMDSZ szakértőjét Asztalos Csaba személyében. A belügyminisztériumi illetékesek végre aláírták az egyezséget a kolozsvári református püspökséggel egy olyan ingatlan átadásáról, amely az egyik korábbi sürgősségi kormányrendeletben már szerepelt. Végre megjelent azon további helységek lajstroma, amelyekben az érvényes rendelkezések szerint használható a magyar nyelvű feliratozás. Hatvan valahány településről van szó, amelyek eddig kimaradtak a listáról. Az alkotmány módosításával kapcsolatban Markó éles vitákra számít. Markó leszögezte, hogy figyelmüket a tulajdonnal kapcsolatos ügyekre összpontosítják. Az RMDSZ területi szervezeteitől pontos adatokat fognak kérni a föld- és az erdővisszajuttatás, a birtokba helyezés ügyében. Elkészítettek egy tervezetet az egyházi ingatlanok visszaszármaztatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendeletre. Markó kiemelte: Tőkés László püspök tapasztalhatta: a nyugati egyházak képviselői nem voltak érzékenyek a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"A Kolozsváron élő 51 éves Koós Ferenc tulajdonában negyvenhatezer könyv található magánkönyvtárban. Rendszerezett dokumentumgyűjtemény, amelyben a többszázados kötetek mellett mai kiadványok is helyet kapnak. A gyergyóújfalvi származású Koós Ferenc családjában hagyomány a könyvgyűjtés. Koós Ferenc építkezési vállalkozó a kilencvenes évek elején kezdte növelni gyűjteményét. Abban az időben az értékes könyvek, magángyűjtemények, régiségek, művészeti remekművek egyre jobban kezdtek eltűnni Erdélyből: az értékes könyvek magyarországi vagy nyugat-európai antikváriumok felé vették útjukat. Koós Ferenc két kolozsvári tömbházlakásban tartja könyveit. Kutatók, tudósok, ismerősök naponta látogatják Koós Ferenc könyvtárát. Az alapszabály az, hogy kötetet a lakásból nem szabad kivinni: ellenben ott helyben bármilyen módon fel lehet dolgozni, hiszen fénymásoló, számítógép és képleolvasó (szkenner) is van az egyik szobában. Koós Ferenc jelenleg magánkönyvtárat épít Kolozsváron. /Katona Zoltán: Könyvgyűjtemény tömbházlakásban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"

"A vádlott neve Wass Albert /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel füzet jelent meg. Szakács István Péter kötetének célja: hozzájárulni a négy éve elhunyt író hazai rehabilitációjának elkezdéséhez. Dokumentumok sorakoznak a Wass Albert-dossziéból, amelyek először jelennek meg együtt nyomtatásban. Először tájékozódhat hitelesen az olvasó az úgynevezett Wass Albert-ügyről. Az összeállításban szerepel a Kolozsvári Népbíróság Ítélőtanácsa 1946. évi 1. számú iratcsomójának Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét érintő anyaga (románul és magyarul), Wass Évának, az író volt feleségének 1979-ben tett tanúvallomása és az író 1979-ben írt Rövid önéletrajz című írása. /(nagyálmos): Vékonyka füzet Wass Albertről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"

"Dr. Blazsovszky Károly, Németországba áttelepedett orvos felajánlotta teljes orvosi berendezését a székely nép egészségügyi megsegítésére. Annak idején a kolozsvári egyetemen végezte tanulmányait. Az ajándékozási szerződés létrejött a szárhegyi Kájoni Akadémia Alapítvány közvetítésével. A szállítmány megérkezett rendeltetési helyére, a gyergyószárhegyi Kájoni Akadémia Alapítványhoz, ahonnan azonnal - a használati jog átadásával - átment a helyi körorvosi rendelőhöz. A szárhegyi betegeknek sok esetben nem kell majd a távolabbi klinikákra menniük orvosi szakvizsgálatokra, mert helyben is lehetőség lesz sok ilyen vizsgálat elvégzésére és a betegség megállapítására. /P. Ferencz Ervin OFM, Gyergyószárhegy: Értékes adomány Szárhegynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./"

"Életének 62. évében, aug. 26-án elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. A vajdasági magyar prózaírás kiemelkedő alakja 1941-ben született a magyarlakta Szenttamáson. Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Gion Nándor 1963 és 1983 között újságíróként, 1983-tól 1985-ig az Újvidéki Színház igazgatójaként dolgozott, 1985-től az Újvidéki Rádióban főszerkesztői posztot töltött be. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt. 1992-ben Magyarországra költözött. 1973-ban adta ki fontos művét, a Virágos katonát. Ezt később trilógiává bővítette, és Latroknak is játszott címmel 1999-ben jelentette meg Budapesten. Legrangosabb irodalmi kitüntetései között szerepel a jugoszláviai Híd-díj (1973), a József Attila-díj (1988), a Soros-életműdíj (1993) és a Márai Sándor-díj (1998). A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetést 2000-ben vehette át, ugyanabban az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta. /Elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Aug. 28-án Kolozsváron Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök kezdeményezésére tanácskoztak az RMDSZ vezetői, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői. Megvitatták azt a tervezetet, amelyet az RMDSZ fog benyújtani a kormánypárttal való egyeztetésen, tekintettel arra, hogy a kormánynak ebben az időszakban kell elfogadnia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Az egyházak képviselői megtették módosító javaslataikat, amelyekkel a jelenlévő RMDSZ-vezetők egyetértettek. /Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. Az ingatlanok gyakorlati tulajdonba helyezését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Markó Béla szövetségi elnök összegezte a megbeszélés eredményét. A tanácskozáson más kérdéseket is megtárgyaltak, mint például az erdők és földek visszajuttatásának helyzete, valamint megegyeztek abban, hogy szeptember közepe táján sor kerül egy másik megbeszélésre, ahol az egyházak képviselőivel együtt megtárgyalják a fenti kérdést. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a megbeszélés pozitívan végződött. Pap Géza református püspök leszögezte: felhívták az RMDSZ figyelmét néhány dologra. Például, mi történik, ha egy egyházi ingatlant közben eladtak? Kolozsváron a Széchenyi tér 1. szám alatti ingatlan az egyház visszakapta, de a telekkönyvezés során kiderült, hogy a polgármesteri hivatal az egész épületet eladta. Hasonló a helyzet, részben Kolozsváron, a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlannal is. Köllő Katalin: Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Egy időre befejeződtek az ásatások a szépfalui archeológiai tábor területén. A munkálatokat tavaly azzal hagyta abba az aradi és kolozsvári régészekből álló kutatócsoport, hogy bebizonyosodott: nem Glogovácon volt a bizerei apátság, mint ahogy jó száz évvel ezelőtt Márki Sándor állította, hanem itt, Szépfalu határában, a helybeliek által török kút néven ismert területen. A török kút szinte teljes épségében a felszínre került. Aug. 26-án dr. Adrian Rusu (Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet) és más régészekből, valamint történelem szakos egyetemi hallgatókból álló munkacsoport ismertette a befejeződött feltárási munka eredményeit. A bizerei apátságról - mint királyi kolostorról - a dokumentumok először 1183-ban tesznek említést. A település a 16. században a török invázió és a vallási reformok miatt elnéptelenedett. Az apátsági templom falai is a felszínre kerültek. Két templom romjaira bukkantak. Az első feltehetően a 11. század végén, a 12. elején épülhetett, és a felszínre hozott épületelemek alapján mozaik padozattal, fehér márványoszlopokkal, sárga és vörös csempedíszítéssel rendelkezett. Az 1150 után helyreállított második templom dekorációja már szerényebb volt. Az oltárhoz tartozó egyetlen tárgyi emlék se került felszínre. Az idei feltárás eredménye az apátság melletti, világi rendeltetésű épület. Az idei ásatások során azonosították az apátsági temetőt is, melynek minden csontváza felnőtt férfiről vall. Teljes feltárásról a hiányos anyagi források miatt jelenleg aligha lehet szó. A templomnak mindössze 15 százalékát, a temetőnek egy nyolcadát ásták ki. A szakemberek bemutatták a nagyon gazdag leleteket: oszlopfejek, portáltöredékek, kerámia és vörös márvány padozatdarabkák. /Puskel Péter: A bizerei apátság és a török kút. Szenzációs régészeti leletek a szépfalui ásatáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./"

"Aug. 29-én megbeszélést tartott az RMDSZ küldöttsége a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel Bukarestben. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések, valamint a kétoldali megállapodás áttekintése és a törvényhozási prioritások egyeztetése. Az ülést követően Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ és az SZDP közötti megállapodás év végéig érvényes, az alkotmánymódosításra pedig csak a jövő év folyamán kerül sor. Markó szerint az alkotmánymódosítás kapcsán kialakuló esetleges nézetkülönbségek rendkívül káros hatással lennének a megállapodás eddigi eredményeire. Az RMDSZ alkotmánymódosítási javaslatainak egy részéről szept. 2-án folytatnak tárgyalást az SZDP képviselőivel. /Nem kell erőltetett összefüggéseket feszegetni. Ülésezett az RMDSZ és az SZDP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyta a Romániával kötött készenlétihitel-egyezmény járulékos gazdaságpolitikai memorandumát, valamint a hitel 108 millió dollár értékű második és harmadik szakaszának folyósítását. /Készenléti hitelegyezményt hagytak jóvá. Az IMF 108 millió dollárt felszabadított. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Kolozsváron a belvárosi RMDSZ-körzet elnöke, Máté András két éve áll a belvárosi szervezet élén. Az elején úgy gondoltam, hogy elég könnyű dolog vezetni egy körzetet, aztán a tapasztalat megmutatta, hogy mégsem az. A tagok száma egyre apad, az elhalálozás és a kitelepedés miatt a létszám 2500 körül lehet. Ez elég kevés. A megyei RMDSZ Fürdő utcai székházában kaptak egy szobát az alagsorban, ott tartják a gyűléseiket. Nagyon kevesen jönnek el a rendezvényekre, /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (IX.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 29-én Kolozsváron a városi tanácsosok az Ion Antonescu utca nevének módosításáról döntöttek. Heves vita robbant ki a város leltárának feltérképezéséről, a közvagyon megállapításáról szóló határozattervezet kapcsán. Pap Emánuel RMDSZ-es tanácsos arra figyelmeztetett: ez a tervezet semmiben sem különbözik az eddigiektől. Máté András RMDSZ-es tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy Gheorghe Funar a Brassai Sámuel Líceumot is a közvagyonhoz tartozó ingatlannak tüntette fel, holott az épület az unitárius egyház tulajdonát képezi. /Kiss Olivér: Megváltoztatták a Ion Antonescu utca nevét. Vita a város közvagyonáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 28-án Torockón bemutatták dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, dr. Nagy Jenő, F. Halay Hajnal és Furu Árpád Torockói népművészet című tanulmánykötetét. A kötet egyes tanulmányai a XX. század 40-es éveiben elkezdett kutatások eredményeként évtizedek óta várnak a közös megjelenésre. A kötet megjelenését dr. Kós Károly és dr. Nagy Jenő már nem érte meg. /(d): Torockói könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Ne mi foglalkozzunk a vasgárda múltjával, figyelmeztetett a közelmúltban Fodor Sándor a Szabadság hasábjain (Vigyázat: ne mi!). Herédi Zsolt ezzel a megállapítással nem ért egyet. Hasonló nemes szellemiség vezérelte Cseres Tibort is, amikor a Hideg napok című könyvében megírta a magyar katonák és csendőrök bácskai vérengzését. Válaszul gondolta, megjelenik majd szerb szerzőtől hasonló gesztusként, a szerbek által, a háború végén végrehajtott vérengzésről is egy hasonló krónika (a Tito partizánjai által kivégzett magyar civil áldozatok számát negyvenezerre becsülik). Hasonló szerb gesztus a hivatalos történetírás, politikum, illetve az írótársadalom részéről a mai napig nem jelent meg. Saját bűnökről nem akartak hallani. A cseh és szlovák állam ma is úgy viszonyul a magyar- és németellenes diktatórikus Benes-dekrétumokhoz, mint valami szentíráshoz. Ami a román politikumot, történetírást stb. illeti, hány magyarellenes cselekedetet ismert el saját tettként, hányat igyekeznek tudatosítani a román néppel? Helyi példa: az oroszok által román segédlettel elhurcolt, többnyire soha vissza nem tért kolozsvári ötezer magyar munkaképes férfi esete, amit nem említenek meg sehol, semmilyen román krónikában. Ezen országok vezetői ezt kihasználták, és amikor a kommunista ideológia elvesztette hitelét, ez volt a közösséget összetartó eszme. Magyarországon viszont a kommunista hatalomnak, de akár a mai magyar baloldalnak is egyik fontos vesszőparipája a sötét múlt, és ennek visszatérésével való riogatás. Ez "olykor már túllép a szükséges történelmi múlttal való szembenézésen, és politikailag felhasználható (ön)gyalázásba megy át." A román értelmiség körében nem tapasztalható józan, kritikus szellemiség. Egy Lucian Boia vagy Gabriel Andreescu még nem csinál tavaszt. A Román Tudományos Akadémián elhangzott, történelmi múlttal való szembenézésre, a múltbeli bűnök tudatosítására ösztönző szövegrészt csak magyar újságok írták le, a román média erről szemérmesen hallgatott. A két világháború közötti időszak is a román közéletben ma a demokrácia csúcsát, a béke szigetét jelképezné. Amikor húsz év alatt három miniszterelnököt gyilkoltak meg. Ami pedig a kisebbségi jogokat illeti, Európa talán legantidemokratikusabb állama volt. Nehéz volna egy cikkben felsorolni, hiszen Mikó Imre egész könyvet írt e huszonkét év magyar sérelmeiről. A zsidóknak és a magyaroknak kellett elszenvedniük a két világháború között a vasgárdisták atrocitásait, a marsall intézkedéseinek, az általa hozott törvényeknek a következményeit. A kritikai szellem nem áll olyan szilárd alapokon a többségi nemzetnél, Herédi szerint ezért figyelmeztetni kell erre a veszélyre a románokat és a nagyvilágot is. /Herédi Zsolt: Ha nem mi, akkor ki? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Cristian Jura, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint nincs etnikai alapú diszkrimináció Romániában. /Jura: nincs diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként számon tartott, Amerikában élő, zsidó származású magyar fizikus elvállalta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kérem Önöket: támogassák az egyetem ügyét azáltal, hogy a testület tagjaivá válnak. Reményeim szerint gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Önök és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen oktató magyar kollégák között; ennek érdekében kérem, vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Emberi intézett. Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF/ elnöke leszögezte: alapítványuk vállalta az erdélyi magánegyetem nemzetközi népszerűsítését, pénzbeli támogatás gyűjtését és kapcsolatépítést. Teller Ede ötven éve nem él magyar környezetben, mégis hihetetlenül erős a kötődése magyarságához. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány a közeljövőben készül szétküldeni Teller Ede levelét egy - neves magyar és nem magyar személyiségeket tartalmazó - címlista alapján, amelyet most állít össze. Számos neves személyiséget - például Deák István professzort New Yorkból, aki életpályája során összegyűjtött könyvtárát adományozta a Sapientiának - máris megmozgatott az erdélyi egyetem ügye. Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kifejtette, örömmel vette, hogy Teller Ede erkölcsi súlyával, tudományos hírnevével támogatja a Sapientia-EMTE ügyét. /Salamon Márton László: Teller Ede a Sapientia-EMTE védnöke. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület valóban kapott 242 millió forintnyi támogatást a Református Világszövetség európai területi nagygyűlésének megszervezésére - ismerte el Tőkés László református püspök. A püspök szerint a pénzt az egyházkerület nem a világtalálkozó protokollköltségeire fordította, hanem abból a nagygyűléssel kapcsolatos építkezések, beruházások, kiadványok költségeit fedezte. Hozzátette: a támogatás megítélése kormányhatározat alapján történt, és az erről szóló értesítés a Hivatalos Közlönyben is megjelent. Semmi rendkívüli nincs ebben a támogatásban, ha figyelembe vesszük, hogy a mindenkori magyar kormány, az Orbán-kormánnyal bezárólag, különleges és kiemelt támogatásban részesítette a hasonló nemzetközi jelentőségű közéleti megnyilvánulásokat - fejtette ki Tőkés László a Transindex című kolozsvári internetes újságnak. A Népszabadságot bírálva közölte: a magyar református egyház joggal várhatná el, hogy a kormányhoz közelálló lap együttérzéssel és ne kárörvendően viszonyuljon ahhoz a botrányos körülményhez, hogy a református világtalálkozón nagyfokú visszautasítás mutatkozott a nyugati egyházak részéről a kisebbség és a kommunizmus kérdésében. (Tibori Szabó Zoltán tudósítása nyomán) /Tőkés nem kíván hadakozni. A püspök elismerte, hogy 242 milliót kapott a Fidesz- kabinettől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"Aug. 29-én Tonk Sándor, a Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora cáfoló levelet juttatott el a Népszabadság szerkesztőségéhez, melyben a budapesti lap aug. 27-i számában megjelent, Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje című cikkének egyik állítását cáfolja. A Népszabadság idézett cikke szerint a Krónika az Orbán-kabinet leköszönésekor több nagy összegű támogatást kapott. Ehhez adódik az a "számtalan kisebb, de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó összeg", amelyeket a napilap a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. Ezzel az állítással ellentétben, Tonk Sándor levele szerint az EMTE a Krónikának 57 417 343 lejt, azaz 434980 forintot fizetett ki felvételi tájékoztatói, nyilvános pályázati kiírásai, valamint álláshirdetései közzétételéért. Leveléhez Tonk Sándor egy táblázatot is csatolt, amelyből kiderül, hogy más erdélyi lapok is jutottak hasonló vagy ezzel arányos reklámbevételhez. A Népszabadság cikke egyébként több, a Krónikának megítélt nagy összegű juttatásról beszél. A lap júl. 31-i számának Alternatív posta című cikkében beszámolt arról, hogy a Krónika kiadója az Illyés Közalapítvány támogatásával többfunkcióssá fejleszti saját terjesztési hálózatát. A kiadó, mint írtuk, a kolozsvári Easy Alapítvánnyal - figyelembe véve az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvküldő szolgáltatásának bővítésére vonatkozó terveit is - mintegy 330 ezer dolláros támogatást nyert el az Illyés Közalapítványtól. E támogatással a lap terjesztési hálózata egy alternatív csomagküldő szolgálattá bővül, amely bármilyen sajtóterméket házhoz szállít (nemcsak a Krónikát), és emellett könyvek, csomagok és kiadványok továbbítására is alkalmassá válik. /Más lapoknak is jutott. Tonk Sándor helyesbítést kér a Népszabadságtól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"György Attila Csíkszeredában élő prózaíró, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője az idén megkapta a Tokaji Írótábor kuratóriumának díját. /Zsigmond Andrea: Munkáiért kapta a Tokaji Írótábor díját. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Bukarestben aug. 31-én gyermekjogvédelmi tanácskozást tartottak, melyen Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a létező 400 gyermekvédelmi intézményből 2002 végére legalább 40-et átszerveznek. A cél az, hogy a következő években jelentősen csökkenjen az intézetekben lakó gyerekek száma. A kormányfő szerint a jelenlegi mintegy 56 000 helyett ez év végéig 10 000-rel, 2004 végéig pedig 25 000-rel kevesebb lesz az állami gondozott. A kormány tervei szerint 2005-ig az intézetben nevelt gyermekek száma felére csökken majd, és 30%-kal kevesebb intézmény lesz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy teljes erővel azon lesznek, hogy az állami gondozottak számára megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a civil társadalom és az egyházak segítségével, és nem tűrik tovább a nemzetközi örökbefogadások körüli korrupciót. - Bár az utóbbi harminc évben állandóan csökkent, Európai viszonylatban még mindig Romániában a legmagasabb a gyermekhalandóság - derült ki egy gyermekvédelmi intézet jelentéséből. Az 1970-ben jegyzett 49,4 ezrelékről 1999-ben a 18,6 ezrelékre csökkent, de ezzel még mindig magasabb, mint Moldovában, Oroszországban és Albániában. A jelentés szerint nem a társadalmi és egészségügyi körülmények javulásáról van szó, hanem egyszerűen kevesebb gyermek születik. Az utóbbi tíz évben 700 000 fővel csökkent Románia népessége, ami a korcsoportok közötti arányokat is megváltoztatta. Az átlagéletkor továbbra is 70 év, de a 14 év alattiak részaránya az 1980-beli 26,7%-ról 18,8%-ra csökkent (1999-ben). A jelentés szerint ugyanakkor jelentősen megnőtt a gyerekek sorában észlelt szifiliszes, tébécés, hepatitisz B és HIV-vírusos fertőzések száma, és ijesztő a gyermekek megfelelő élelmezésének hiánya is. /Gyermekjogvédelmi konferencia Bukarestben. Átszervezik a gyermekotthonokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"A Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozata keretében augusztus 16-án a Role zenekar és az Árvácska gyermek-énekegyüttes előadásában modern zenei feldolgozásban hangzott el Kájoni János miserendje. Az előadás összeállítója Papp Kincses Emese. /Kájoni - modern zenével. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 2./"