Negele Enikő a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselője arról tájékoztatott, ősztől új honlapja lesz az EMTÉ-nek. Az új honlap kialakításának célja a látogatottság dinamikus növelése, az egyetem működését minden szempontból támogató webes kommunikációs rendszer kialakítása, mely egyszersmind az oktatást minden szinten támogató szerepet is ellát. A csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokat, valamint a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Kutatási Programok Intézetét összefogó egységes új honlap a Sapientia Alapítvány és az EMTE általános bemutatásán és alapdokumentumain kívül szabályzatokat, a szakok tanterveit, órarendjeit, és minden olyan információt tartalmaz, amelyekre a szervezet oktatóinak, diákjainak szükségük lehet. /Megújul a sapientia.ro A pályázatot Softech Kft. nyerte. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 23-án, vasárnap Kisbácsban tartották a Nádas menti Egyházkórusok Találkozóját. Ezen a kajántói, a szucsági, a mérai és a vistai közösség kórusai vettek részt. Az ünnepségen ugyanakkor fellépett a kolozsvári hídelvei egyházközség kórusa is, valamint rövid előadást tartottak a szintén kolozsvári Szabadkeresztény Fúvószenekar tagjai is. /(borbély): Nádas menti egyházi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Sikere volt a Szamosújvári Napoknak. Negyven műkedvelő együttes és énekes fellépésének tapsolhatott a múlt hét végén a közönség. Külön fénypontja volt a rendezvénynek a tizedik alkalommal sorra kerülő Erdélyi Trió népzene fesztivál, amelyre tizenegy máramarosi, hargitai, szilágysági, Maros, Suceava és Kolozs megyei együttes nevezett be. /Erkedi Csaba: Jól sikerült Szamosújvári Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 22-én Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Lészai Bordy Margit kolozsvári képzőművész kiállítása. A tárlatlátogatók lemérhették azt az utat, amelyet a keramikusból grafikussá, festővé vált művész az évek, évtizedek folyamán megtett. A mintegy harminc pasztellkép az erdélyiség jegyében fogant. /Lészai Bordy Margit kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A Magyar Örökség díjban részesítették a hetvenöt éves Beke György írót. 1968-ban, Orbán Balázs A Székelyföld leírása megjelenésének századik évfordulóján Beke György kezdeményezte jeles elődje hatkötetes életművének az újrakiadását. Ez ugyan elmaradt, de azt nem akadályozhatták meg, hogy társaival Orbán Balázs nyomdokain járjon, a magunk keresésére induljon, jellemezte Beke útját Cseke Péter. Beke György a Kárpátokon túli tájakra kalauzoló Magunk keresés e című könyve 1972-ben jelent meg. Szellemi földrajzának azóta is ez az iránytűje: a magunk keresése. Rokonlélekként fogadták mindenütt a legkeletibb magyarok világában — miként 1988-as budapesti kötete, a Csángó passió is tanúsítja. Beke György az enciklopédikus hungarológia ismerettárával feltöltődve vállalkozott a valóságfeltárásra. Olyan "egyszemélyes intézményt" teremtett maga is Kolozsvárt, amelyik a nemzet szellemi egységének újjáépítését is eredményesen szolgálhatta, írta róla Cseke Péter. Lászlóffy Aladár szerint Beke György "szellemi földrajz"-ot művel elsősorban. Budapestre települve sorjáztak kötetei (Magyar gondok Erdélyben, 1990; Erdély jelene és jövője, 1991; Egyetlen út: az önrendelkezés, 1993; Atlantisz harangoz, 1993; Népek nagy romlása a román uralom alatt, 1994; Hadiutak Erdélyben, 1994; A nyitrai gróf feláldozása, 1995; Peremvidékek magyarsága, 1995;Védekező anyanyelv, 1997; Magyar áfium, 1999). Beke most már valamennyi kisebbségi régióra figyelt a Kárpát-medencében. Beke György Barangolások Erdélyben címen újjászerkesztett szociográfiai sorozata hatkötetes. /Cseke Péter: Beke György öt életideje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 22-én folytatódtak Marosvásárhelyen a Katolikus Napok. Pál-Antal Sándor levéltáros beszámolt a marosvásárhelyi katolikus oktatás múltjáról. Marton János egyetemi tanár, a kolozsvári Római Katolikus Teológia dékánja, illetve Nagy József, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola szentírástudományi dékánja ajánlotta a közönség figyelmébe a könyveket. A Márton Áron püspökről szóló irodalom mellett Jakubinyi György érsek írásait, az erdélyi katolicizmus történetéről készült szépen illusztrált kiadványt /Marton József-Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai, Gloria, Kolozsvár, 1999/, a Szentek nyomában Erdélyben című könyvet, valamint a Sudia Theologica Transylvaniensis folyóirat példányait vásárolhatták meg az érdeklődők. Kerekasztal-megbeszélés keretében a katolikus oktatás lehetőségeiről volt szó. Jún. 23-án vasárnap leleplezték a Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia udvarán a 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatásnak emléket állító táblát. /(bodolai): Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./ A katolikus oktatás jelenéről szervezett vitán elhangzott, hogy a közoktatási törvény a felekezeti oktatásra, mint alternatív oktatási formára nem ad lehetőséget. Az óvoda és elemi osztályok indítását nem teszi lehetővé, csak középfokon működhetnek teológiai jellegű osztályok, csak humán profillal. Székelyudvarhelyen a világi osztályok mellett három egyházi jellegű osztályt működtetnek. Székelyudvarhelyen a ferences nővérek 1993-ban indított magánóvodája népszerű. /(b.) Kerekasztal-beszélgetés a katolikus oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A képviselőház plénuma tegnap cikkelyenként elfogadta az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását megszabó törvénymódosító csomagot. A jogszabálytervezetről jún. 26-án tartja a végső szavazást a parlament. A rendeletet a 2000-es választások előtt hozta az Isarescu-kabinet, a jogszabály eredetileg egyházanként tíz-tíz államosított ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Az egy évvel ezelőtti képviselőházi vitában kikerült a szövegből az a tétel, mely egyházanként csak tíz épületre vonatkoztatta a jogszabályt, bekerült viszont egy olyan korlátozás, mely szerint nem adhatók vissza a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek. Az egyházfők május 7-én még inkább bírálták, mint dicsérték az RMDSZ-t a fordulatért. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek tényleges átadásáig ne tízéves átmenetet rögzítsen a törvény, hanem ötéves időszakot. A módosítást már a szenátus jogi bizottságában sikerült elfogadtatni. – Tőkés László püspök szerint korai volt az ünneplés a Lorántffy Gimnáziumért. Átiratban közölte a Bihar Megyei Tanfelügyelőség a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, hogy csak az esetben adhatja át a kormányhatározattal visszajuttatott Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium épületét, ha az egyház megtéríti az épület karbantartására 1948 óta költött összegeket. A püspök váratlan fordulatnak nevezte a tanfelügyelőség átiratát. A mostani átirat feltételekhez köti és 2006-ig tolja ki a tényleges birtokbavételt. A tanfelügyelőség egyelőre csak öt tantermet enged át az egyháznak használatra az utóbbi tulajdonába visszakerült épületben. /Gazda Árpád: Végső szavazás a restitúcióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitka a Krónikának. Az eddig elnyert pályázatokra megkapják a támogatást az Illyés Közalapítvány támogatására pályázók – derül ki Szabó Vilmos nyilatkozatából. Korrekt, bizalomra épülő kapcsolatrendszert kell kialakítani a határon túli magyarság szervezeteivel és az elitjével. Minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyarságot érinti, a mindenkori magyar kormány már az előkészítés fázisában megkérdezi a határon túli szervezeteket. Nem szabad elvárniuk, hogy a mindenkori magyar kormány minden esetben elfogadja azt, amit a határon túliak mondanak, tette hozzá. "Kovács László és magam is úgy véltük, hogy az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem tartjuk célszerűnek, hogy háttérbe szorult a szomszédságkapcsolat. Ezzel sérült Magyarország uniós csatlakozási folyamata." Az új kormány nem várta meg az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mandátumának a lejártát. Növekedett a támogatás összege, de ezzel arányban csökkent az átláthatóság. Szabó kijelentette: az Illyés Közalapítványnál a 2002-re szánt 2,4 milliárdból jelenleg mintegy 120 millió forint áll rendelkezésre. A névadó Illyés Gyula leánya, Illyés Mária tagja marad a testületnek. Pomogáts Béla elnöke is lehet az új kuratóriumnak, de neki kell eldöntenie, hogy vállalja-e. /Simon Judit: A kormány határozza meg az elveket. Interjú Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ Szabó Vilmos állítását /hogy az Illyés Közalapítványnál csak 120 millió forint/ azonnal megcáfolták az alapítvány vezetői. Valójában az összegnek az 55 %-át költötték el.

A kisérettségire beiratkozott mintegy nyolcezer Kolozs megyei nyolcadikos közül 762-en végezték tanulmányaikat magyar nyelven. A megyei általános sikerarány a tavalyihoz volt hasonló - 77 százalék -, a magyar diákok teljesítménye viszont tíz százalékkal gyengébb, 67,5 százalékos. Ezek szerint a kisérettségiző magyar nyolcadikosok egyharmada megbukott. Részletezve: román nyelv és irodalomból 168-an, magyar nyelv és irodalomból 62-en, matematikából 87-en, történelemből 29-en, földrajzból 53-an buktak meg. Török Ferenc főtanfelügyelő nem értékeli katasztrófaként az eredményeket, viszont elismeri, hogy idén lényegesen gyengébben teljesítettek a magyar nyolcadikosok. Másrészt a pótkisérettségi még hátravan, és ott még eredmények is születhetnek. /Szabó Csaba: Megbukott a kisérettségin a nyolcadikosok egyharmada. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Jún. 23-án elkezdődött Budapesten a határon túli magyar fiatalok találkozója. A július 1-jéig tartó találkozóra az idén tizennégy országból mintegy hatszáz, a magyar kultúra hagyományait ápoló magyar ajkú középiskolást várnak. /Határon túli magyar fiatalok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./ A Vendégségben Budapesten című programsorozat keretében hetedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyar fiatalok találkozóját. A nyitó napi programban a Hobo Blues Band és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciójában a Vadászat című előadás került színre a Nemzeti Színházban. A nemzetközi ifjúsági gálaműsoron többek között fellépett a Mikófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a Mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a pusztinai és klézsei csángó fiatalok néptánccsoportja, a sepsiszentgyörgyi Szerenád Kamarazenekar és a Klasszikus Gitár Duó, a farnadi Nádas Néptáncegyüttes, a füleki Rakonca Néptáncegyüttes, a Pélmonostori Néptáncegyüttes, valamint a Beregszászi Művészeti Iskola Fúvósegyüttese is. /Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a magyar kormány státustörvényre vonatkozó módosítási szándékairól tájékoztatta az Európa Tanács közgyűlésének elnökét és főtitkárát. A magyar kormány szándékait a román fél miniszterelnöki levélben üdvözölte, amelyben kifejezi a pozitív jelzések konkrét lépésekre történő átültetésének szükségességét. A kormány közleménye hangsúlyozza, hogy az európai intézmények a kedvezménytörvény problematikájával szembeni érdeklődését a kisebbségek jogainak védelme, valamint az államok közötti jószomszédi viszonyok megteremtése hatványozza. A román kormány szerint az európai standardok követése szükségessé teszi az európai normáknak ellentmondó rendelkezésék kiiktatását. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a kedvezménytörvényt nem szükséges módosítani. A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a velencei bizottság véleményezése és a román–magyar egyetértési nyilatkozat tükrében a státustörvénnyel kapcsolatosan léteznek értelmezési különbségek. "Ennek értelmében, az esetleges módosításokat meg lehetne tenni, de csak ősszel" — hangsúlyozta az elnök. Az elnök szerint először is három pólusú egyeztetésre lenne szükség, egyrészt a két kormány, másrészt az RMDSZ és a magyar kormány, harmadrészt pedig a szövetség és a román kormány között. Markó leszögezte: az RMDSZ nem tud egyetérteni olyan módosításokkal, amelyek a törvény lényegét érintik, vagy csonkítanák valamelyik kedvezményt. /Borbély Tamás: Nem indokolt ősz előtt módosítani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2002–2003-as tanévben a következő karokra és szakokra (tandíjmentes és tandíjas helyek) hirdet felvételi versenyvizsgát: Csíkszeredában: agrár-közgazdaság 25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles hely, könyvelés – gazdasági informatika (25, 25), szociológia–vidékfejlesztés szakirány (13, 12), román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom (25, 25), élelmiszeripari mérnök (25, 25), környezetmérnök (25, 25); Marosvásárhelyen: pedagógia–szociálpedagógia szakirány: (20, 20), informatika (25, 25), mechatronika (25, 25), számítástechnika (20, 20) automatizálás (20, 20), kertészet (25, 25), kommunikáció (25, 25), tanítóképző (13, 12); Kolozsváron: környezettudomány (környezeti földrajz, 20, 20), fotográfia, filmművészet, média (20, 20), zenetanári (8 ,7), muzikológia (5, 5), énektanár, operaénekes (3, 2). Az első éves tandíjmentes helyek száma 357, a tandíjasoké 363. Összesen 730 új hallgatót vár a 2001. október 3-án indult EMTE, amelynek jelenleg 400 hallgatója van. A felvételi vizsgát 2002. július 8–30. között tartják. /Karok, szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A kolozsvári magyarság egyik jelképe a Bocskai-ház /itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem/. Az ingatlan tulajdonosa a Sapientia— Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az épület felújítási munkálatai megkezdődtek. Tonk Sándor, a Sapientia megbízott rektora kifejtette: a Sapientia rektori hivatala, az alapítvány irodái, valamint két, előadásokra és tanácskozásokra alkalmas előadóterem kapna helyet az épületben. A rektor kifejezte reményét, hogy ősszel a környezettudomány- és médiaszak is beindulhat, hiszen a napokban várható az akkreditációs bizottság pozitív döntése. /Borbély Tamás: Felújítási munkálatok alatt a Bocskai-ház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Folklórfesztivált rendez hagyományteremtő szándékkal a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió; a három tagország, Magyarország, Románia és Jugoszlávia három-három együttese mutatkozik be a megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő nemzetközi szerveződés térségében. A június 25-től július 1-ig tartó programsorozatról a fesztivált finanszírozó Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Botka László elmondta: a fesztivál a Vajdaságban kezdődik, két nappal később Magyarországon folytatódik, majd július első napján Romániában ér véget. /Eurorégiós folklórfesztivál a hármas határ mentén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Rády Ferenc az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese, az intézmény határon túli kapcsolatainak felelőse, az OSZK és a határon túli könyvtárak közötti cserekapcsolatok – a hungarikumok (folyóiratok, plakátok, könyvek és egyéb dokumentumok) begyűjtése és elküldése az OSZK-ba friss könyvek, kiadványok ellenében – egyik szellemi atyja. Három szakaszról beszélhetünk, mutatott rá Rády Ferenc. Létezett egy "hőskorszak", amikor a könyveket csempészni kellett, át kellett csúsztatni a határon. Ez a korszak a rendszerváltást követően, 1990–91-ben lezárult. Ezek után a rendszerváltás kezdeti időszaka következett, amikor a támogatás mértékét kissé fejleszteni is tudták, legális úton. A magyar kötelespéldány, az addigi 16 példányszám 6-ra csökkent, így a határon túli könyvtárak számára már nem jutott annyi támogatás. 1998-tól pedig látványosan csökkent a határon túliak támogatásának mértéke. Például nem tudták a határon túli könyvtáraknak előfizetni az évtizedek óta járó folyóiratokat. Végül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával helyre tudták állítani a korábbi állapotot. A Széchényi Könyvtár egyik legfontosabb feladata a hungarikumok begyűjtése és feldolgozása. A legjelentősebb hungarikumok a határon túl keletkeznek, ezek Magyarországra vonatkoznak, vagy magyar szerzőkről, műveikről szólnak. /Antal Erika: Hangsúlyt kell fektetnünk az oktatásra. Interjú Rády Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesével. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A 2001–2002-es iskolai év sajátos magyartanári gondjairól vallottak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ tanárai. A legnagyobb gond az volt, hogy a kilencedik és a tizedik osztályban új, képességfejlesztő tanterv szerint dolgoztak, de nem volt hozzá sem  tankönyvük, sem szöveggyűjteményük. A tanév elején tartottak Kolozsváron néhány napos továbbképzést, amelyben a képességfejlesztő tanterv értelmezését tanították. A tanterv nem világos, a követelmények egymásra épülése nem követhető nyomon, szakkifejezései hozzáférhetetlenek. Teljes szabadságot ad a tanárnak, válogasson olyan irodalmi anyagból, ami a rendelkezésére áll. Orbán Gyöngyi egyetemi tanár kidolgozott egy alternatív tankönyvet a líceumi magyartanítás első három évére. Lehet használni ezeket, de a tantervhez nem nagyon illenek. A nyelvtantanításhoz adva van Szende Aladár nyelvtankönyve, hozzá feladatgyűjtemény is, de a nyelv és kommunikáció tanításához nem elégséges. /Szekernyés Irén: Visszatekintés a lezárult tanévre. A magyartanítás gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Karácsonyi Zsoltnak /sz. Aradon, 1977/ nemrég debüt-díjat adott a Romániai Írók Szövetsége, amelyet a Téli hadjárat című verskötetéért érdemelt ki. Karácsonyi Zsolt jelenleg Kolozsváron él egyetemistaként. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Színházkritikával is foglalkozik, mert harmadéves teatrológia szakos, másrészt ő szerkeszti a Nyugati Jelen irodalmi mellékletének színházi oldalait. /Nagyálmos Ildikó: Karácsonyi Zsolt debütdíjas költő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

Jún. 24-én ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, amelyen a többszöri meghívást elfogadva, ezúttal részt vett Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is. Szabó Vilmos kifejezte nagyrabecsülését az Illyés Közalapítvány kuratóriumának munkája és eredményei iránt, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy mielőbb vissza akarják vonni a kuratórium mandátumát. A közlemény szerint az államtitkár nem ismételte meg a sajtóban korábban közzétett magyarázatokat (kiköltekezés, üres kassza, bizalomvesztés stb.), ám arra hivatkozott, hogy az Illyés Közalapítvány működésével kapcsolatban felmerültek negatív vélemények is. Álláspontja szerint az Illyés Közalapítvány támogatási tevékenysége nem teljesen átlátható, jellemző az antidemokratikus döntéshozatal. Hivatkozott továbbá arra, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ elnökkel, Bugár Béla MKP elnökkel és Kasza József VMSZ elnökkel, akiknek állításai alapján egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. Ugyanakkor a kuratórium mandátuma jelenleg sértetlen, a testület teljes jogkörben gyakorolja tevékenységét. A fentiek jegyében a Kuratórium több mint 1500 pályázatot elbírált, így a 2002. évi ukrajnai, vajdasági és romániai (oktatási és közművelődési) alkuratóriumi pályázatokat is. Valamennyi támogatási döntésnek maradéktalanul biztosított a fedezete, a kifizetések a korábbi gyakorlat szerint folyamatosak. /Visszavonnák az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának mandátumát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Az RMDSZ-szel kötött megállapodásban a kormánypárt két ponttal adós, ezeket február 28-ig kellett volna teljesítenie, június 30-án várhatóan újabb öt ponttal gyarapszik az adósságlista. Három nappal a határidő lejárta előtt az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásának egyetlen olyan pontja sem teljesült, melynek határideje június 30-a. A február 28-a óta nem teljesített pontok: a 100/1990-es törvényerejű rendelet hatálytalanítása, mely a megyék hatáskörébe utalja az utcák, terek elnevezését. A másik a diszkriminációellenes tanács felállítása, melyben a magyar kisebbség képviselői is szerephez jutnak. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, az utcaneves törvény-rendelet hatálytalanítása a parlamenti vakáció idejére várható. A diszkriminációellenes tanács kinevezése hamarosan megtörténik, jelentette ki a képviselő, szinte szó szerint megismételvén a négy hónappal ezelőtti szavait. E hónap végéig kellene véglegesíteni a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezetet, és a parlamentnek eddig kellene elfogadnia a visszaigényelt, de természetben vissza nem adható ingatlanokért járó kárpótlás törvényét. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának megfelelő formában történő ratifikálása az utolsó olyan pontja a protokollumnak, melyet június végéig kellett volna teljesíteni. A tervezetet első olvasatban a múlt héten tárgyalta a kormány. Borbély László a késések ellenére megfelelőnek tartja a pártközi együttműködést. /G. Á.: Kitolt határidők. Mérlegen a PSD–RMDSZ együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Indulatok közepette zajlik Hargita megyében az Ifjúsági Alapítvány újjászervezése. Ezeket a megyei közalapítványokat az egykori Kommunista Ifjak Szövetsége (KISZ) jogutódjaként egy meg nem született jogszabály szerint kellene talpra állítani. Hargita megyében az alapítvány 1995 óta nem működik. Az újjáélesztésre nemrég két ifjúsági szervezet tett kísérletet: az RMDSZ-közeli Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a szövetséggel hosszú ideje vitában álló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelyek egyébként egymással sem ápolnak gyümölcsöző kapcsolatokat. Külön-külön hívott össze ülést Csíkszeredában június 12-én és 13-án két kezdeményező csoport annak érdekében, hogy előkészítsék a Hargita megyei Ifjúsági Alapítvány újjászervezését. Az előbbit Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetének, az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak (UFF) az elnöke kezdeményezte, az utóbbit pedig Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlethez tartozó Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) vezetője. Mint ismeretes, a MIT tavaly megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel, így a szövetség által létrehozott MIÉRT és a MIT nincsenek kapcsolatban. Nagy Pál UFF-elnök szerint a feszültséget politikai érdekek gerjesztik, mivel az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezetek – maguk mögé állítva néhány "mit sem tudó" kisebb egyesületet – egy még nem létező törvény alapján próbálják megszerezni az egykori KISZ-vagyont. Borboly Csaba, a CSTIT és az alapítvány tagszervezeteként elismert Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) elnöke szerint a találkozó nem érte el kitűzött célját, hiszen nem tisztázták a tagszervezetek státusát, nem választottak új vezetőséget. /Rédai Attila: Hargita megyei harc a KISZ-vagyonért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának vezetője arról tájékoztatott, hogy Verestóy Attila szenátor a szenátusi és Kelemen Attila a képviselőházi frakció nevében udvarias hangnemben visszautasította meghallgatási kérését. Boros Zoltán levélben fordult az RMDSZ parlamenti frakcióihoz, amelyben a szövetség támogatását kérte a sajtó egyes képviselőinek (többek között Stelian Tanase, Sorin Rosca Stanescu és jómaga) a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) általi lehallgatása kapcsán. /Elutasították Boros meghallgatását. Elmarad az RMDSZ támogatása? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke bírálta Medgyessy Péter magyar kormányfő egykori titkosszolgálati tevékenységét, kijelentvén, hogy "nem érezte túl jól magát" a hír hallatán. Az RT elnöke szerint az ilyen jellegű problémákat közvetlenül a kommunizmus bukása után rendezni lehetett volna egy világos törvényrendszerrel. Hozzátette: ezzel nem csupán Magyarországra utal, hanem az összes térségbeli államra, amelyek szembesültek a titkosszolgálatok egykori alkalmazottainak kérdésével. /Medgyessyt bírálja Toró T. Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Gyergyói Nyári Fesztivál néven június 28-a és július 7-e között nemzetközi összművészeti rendezvénysorozatot tartanak a Gyergyói-medencében. A rendhagyó fesztivál két napja a II. Hargita Megyenapokkal párhuzamosan, illetve ennek égisze alatt zajlik. A fesztivál a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, az Erdély 2000 Egyesület, a Figura Társaság, Gyergyószentmiklós Város Önkormányzata, az Ora International szervezet és a bécsi Wiener Musikseminar közös munkája eredményeként kezdődhetett el. A tíznapos rendezvény keretében számos klasszikus, könnyű-, régi, rock-, illetve népzenei koncertet, miniszínházi és filmfesztivált, fotó- és képzőművészeti kiállítást, könyvbemutatót, sportvetélkedőket is tartanak. Fellép a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, jelen lesz a Kecskeméti Öregdiákok Kórusa is. Színházi előadásokban bőven lesz kínálat. /Gergely Edit: Gyergyói nyár. Összművészeti nemzetközi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Jún. 27-én kezdődik Csíkszeredában a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának csíkszeredai kihelyezett ülése. A rendezvényen bemutatják az EMTE Sapientia Egyetem Csíkszeredai Karát, és többek között a következő előadások hangzanak el: Kékedy László Gondolatok egyetemalapításkor, Faragó József A folklór történelmi pályafutása keletkezésétől elhalásáig, Egyed Ákos Az EME tudománypolitikája Mikó Imre gróf elnöksége idején, Pomogáts Béla A magyar irodalom jövője az európai integráció korában, Nagy-Tóth Ferenc és Fodor Pataki László Élettudományi kutatások Erdélyben. Utána az erdélyi tudományosság jelenéről és jövőjéről tartanak kerekasztal-megbeszélést. Az oktatáspolitikai fórum munkálataira június 28-án három külön szekcióban kerül sor, a következő témakörökben: Felsőoktatásunk kihívásai; Felsőoktatás és társadalmi környezete; Felsőoktatásunk jövőképe. /A Magyar Tudományos Akadémia csíkszeredai kihelyezett ülése Oktatáspolitikai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Máj. 8-án temették el szülőfalujában Fejér Miklós /Zabola, 1913. nov. 30. – Kolozsvár, 2002. máj./ tanárt. Kolozsváron kevés olyan jól felkészült magyartanár volt, mint ő. Társszerző kortársaival együtt 1954-ben módszertani útmutatót, majd irodalmi olvasókönyveket, nyelvtankönyveket és irodalomtörténeti munkákat állított össze, közben cikkeivel, tanulmányaival jelen volt a sajtóban (Utunk, A Hét, Tanügyi Újság). Magyarságtudata és magas irodalmi műveltsége, bátor és kiállása miatt a koncepciós perek áldozatává vált. 1965-től újra taníthatott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1998-ban Ezüstgyopár Díjjal tüntette ki. /Ajtay Ferenc, Kolozsvár: Egy magyartanár emlékére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Pomogáts Béla igent mondott a felkérésre: feltételei teljesülése esetén vállalja az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztét. Szavai szerint azért módosított néhány nappal korábbi álláspontján — amikor még erkölcsi okokra hivatkozva, illetve a távozó kuratórium melletti szolidaritását hangsúlyozva kizárta a funkció elvállalását —, mert sok határon túli magyar szervezet és a most leköszönő testület is arra kérte: vállalja el a megbízatást. Pomogáts Béla az államtitkárral folytatott megbeszélésen alapelvként fogalmazta meg a közalapítvány teljes függetlenségét, illetve azt, hogy olyan személyek kapjanak helyet a kuratóriumban, akikben megbízik. A kuratórium munkájának folytonosságát az elnöki poszt várományosa azzal is szeretné kifejezésre juttatni, hogy az új testületben is szerephez jutna több kuratóriumi társa, így például a névadó lánya, Illyés Mária és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze. Pomogáts Béla legalább ötven százalékkal szeretné megemeltetni a közalapítvány költségvetését, ami az idén 2,4 milliárd forint volt. /Pomogáts Béla vállalja az elnökséget. Az Illyés Közalapítvány függetlenségét ígéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./