A Román Hírszerző Szolgálat államellenes tevékenység vádja miatt újságírókat és szakszervezeti vezetőket vont megfigyelés alá a 90-es évek elején – derül ki a titkosszolgálat 1991-ből származó, az Evenimentul Zilei jún. 7-i számában megjelent folyamodványából. Ebben többek között Boros Zoltán bukaresti tévés újságírót is megnevezték. Tizenhárom újságíró, szakszervezeti vezető esetében kért lehallgatási és megfigyelési engedélyt 1991 októberében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A katonai ügyészség elé terjesztett kérvény szerint az illető értelmiségiek az 1991 szeptemberében lezajlott bukaresti bányászjárás idején erőszakra bujtottak fel. A kérvényt Gheorghe Donose ezredes, a SRI jogi főosztályának egykori vezetője juttatta el a főügyészséghez, és ebben arra hivatkozva kérte a fent nevezettek hat hónapos megfigyelését, hogy veszélyt jelentenek az állam biztonságára nézve. Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró a Krónikának elmondta, a nyilvánosságra hozott dokumentum kapcsán csupán annak indítékát tartja felháborítónak. "Már a 90-es évek elején tudtuk, hogy a titkosszolgálat figyel bennünket, és lehallgatja beszélgetéseinket." "A bányászjárás diverziójellegéről, szervezettségéről az elektronikus sajtóban kizárólag a magyar adásból értesült a lakosság. Emellett akadtak újságírók az írott sajtóban is, például Stelian Tanase, akik utánajártak a történteknek, és tényszerűen írták meg mindazt, amit megtudtak a bányászjárásról" – nyilatkozta. Daniela Buruiana, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke bejelentette, hogy a testület vizsgálatot indít Borosék megfigyelése kapcsán. Emellett a testület úgy véli, hogy a hasonló kérések meglétét még nem lehet politikai titkosrendőrségi tevékenységként felfogni. A Román Hírszerző Szolgálat közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben az áll, hogy az "előzetes vizsgálatok szerint" a SRI 1991-es megfigyelési folyamodványát "az akkori társadalmi valóság" indokolta, amikor veszélybe került a demokratikus intézményrendszer léte. /Rostás Szabolcs: Ma is működik a politikai rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./ Ismert értelmiségiekről és médiaszemélyiségekről – köztük Stelian Tanaséról és Boros Zoltánról – kiderült, a kilencvenes évek elején a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ lehallgatta őket. Rájöttek arra: a romániai rendszerváltásban nincs csodás átváltozás, a SRI sem más, mint a Szekuritáté eltakaríthatatlan romhalmazának újrahasznosítása. Azonban a jún. 7-én kirobbant, sokadik román lehallgatási botránynak van egy elgondolkodtató részlete, melynek neve: Donose ezredes. 1991-ben a kormány félreállításával államcsínyt szervező SRI egyik operatív csoportjának vezetőjeként Donose maga kérte az ügyészségtől azoknak az értelmiségieknek a megfigyelését, akik akkor esetleg leleplezhették volna e manipulációt. NATO-nyomásra az SRI megszabadult kompromittált tisztjeitől, Donose már az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedik. Onnan védi a "nemzeti érdeket". Donose tehát továbbra is köztünk van. /Bakk Miklós: Donose köztünk van. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

A jún. 7-én véget érő pedagógusi áthelyezések során mintegy 400 versenydosszié sorsáról kellett döntenie Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek. A legnehezebb a tanítók áthelyezése volt, 47 tanító állása maradt bizonytalan. Ezek sorsa ősszel fog eldőlni. A megyében tavaly az óvodai és általános iskolai oktatásban (0–8 osztály) 86 078 diák szerepelt a naplókban, az idén ez a szám 82 800-ra csökkent. A 2001— 2002-es tanévben 4240 osztály/csoport működött ezen a szinten, az idén már csak 4168-at sikerült beindítani. /Sz. Cs.: Bizonytalan tanítói állások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Kézdivásárhelyi iskolák hírei szerepeltek a hetilapban. Jún. 6-án az Apor Péter Szakközépiskolába látogatott az ohioi Northern University egyetem tanára, dr. Ludányi András, kapcsolatteremtési szándékkal jött a mezőgazdasági szakközépiskolába. Az intézmény távoktatási központként is működni fog, ugyanis a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a következő tanévtől két szakot indít: közgazdasági menedzsment (6 év) és élelmiszer-ipari, minőség ellenőr-képzést (3 év, kollégium). - A Honismereti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A tudás forrásai címmel rendezett vetélkedő régió-szakaszán, Kolozsváron a Bod Péter Tanítóképző háromtagú csapata I. díjat szerzett. /(orbán-dimény): Kézdivásárhelyi iskolák hírei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

A jún. 6-án és 7-én Bukarestben zajlott stabilitási paktum értekezlet résztvevői fontosnak tartják a jelenlegi államhatárok és a területi integritás elismerését a térség stabilitása szempontjából. A stabilitási paktum égisze alatt biztonsági kérdésekről rendezett parlamenti értekezlet résztvevői hangsúlyozták a regionális együttműködés fontosságát a térségbeli államok fejlődése érdekében, nyilatkozta a konferencia végén Adrian Severin. Emma Nicholson bárónő, Románia európa-parlamenti jelentéstevője hangsúlyozta: mind az Európa Parlament, mind pedig a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Paktum szempontjából Romániának egyedi fontossága van, tekintettel arra, hogy Bukarestben létrejött a szervezett bűnözés elleni harc központja. "Románia volt az egyetlen ország, amelyet kihangsúlyoztunk jelentésünkben és javasoltuk, hogy nyerjen felvételt az euro-atlanti struktúrákba", fejtette ki Nicholson bárónő. /Stabilitási paktum konferencia Bukarestben. A jelenlegi államhatárok elismerése nagy fontossággal bír Dél-Kelet-Európa stabilitása tekintetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kétséges, hogy Románia és Bulgária teljesíti a politikai stabilitásra vonatkozó NATO-követelményt, hadseregeik pedig túlméretezettek és korszerűsítésre szorulnak, írta az Economist Intelligence Unit a NATO-bővítésről készített jelentésében. "Vannak azonban olyan geostratégiai meggondolások, amelyek a NATO dél-kelet-európai bővítése mellett a Fekete-tenger térségében való bővítést vonja maga után. A térséget a szövetség egyik tagjához (Törökországhoz) "csatolja" és ezzel jobb lehetőséget biztosít a NATO ama törekvéseinek, hogy megőrizze a békét a Balkánon", áll az elemzésben. /Ingatag Románia és Bulgária politikai stabilitása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A decemberben, Koppenhágában megrendezésre kerülő értekezleten Dánia javasolni fogja az EU tagállamainak, hogy az unió nyújtson kiegészítő pénzügyi támogatást Románia és Bulgária csatlakozási erőfeszítéseinek, továbbá állapítson meg egy új menetrendet és hivatalos befejezési időpontot a csatlakozásra történő felkészülés tekintetében, jelentette ki Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő azt követően, hogy jún. 7-én találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A román csatlakozási folyamat támogatását Adrian Nastase is szükségesnek látja, szerinte ezáltal csökkenthetők a tagállamok és a tagjelöltek közti gazdasági különbségek. /Dánia csatlakozási határidőt javasol. Adrian Nastase a dán kormányfővel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A román politikai pártok eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig elutasítással fogadta, hogy a szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló törvény tervezetét. Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy "tréfásnak" szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy "az élet rövid, az egészség pedig drága kincs". A miniszter meggyőződését osztották a Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai, így a szenátus máj. 6-án elsöprő többséggel megszavazta a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) szenátorai nemmel szavaztak. A törvény szerint mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, bármilyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére. A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett. A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó "valótlan állítást" közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. A román lapok - pártállástól függetlenül - antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. A tervezetet némileg enyhébb formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. /Súlyosan sérült a sajtószabadság. A román lapok szerint a replika törvénye demokráciaellenes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A Világbank 246 ezer dolláros vissza nem térítendő támogatást nyújtott Romániának a szegénység felmérési módszereinek kifejlesztésére, valamint a kormányfőnek alárendelt megyei szegénységellenes bizottságok műszaki felszerelésére. Az összeget kizárólag az alacsony jövedelmű személyek támogatására és a szegénység csökkentésére használják. A 246 ezer dollár kiegészíti azt az 50 millió dollárt, amit a Világbank a szociális ágazat fejlesztésére utalt ki, valamint a kormány 52 ezer dollár értékű hozzájárulását a szegénységet csökkentő programok kidolgozásához. /Szegénységcsökkentési programot finanszíroz a Világbank. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Vajdasági orvosok egy csoportja érkezett a Szilágyságba. Dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság elnökségi tagja, több éve rendez orvostalálkozókat, amelyeken ezúttal nem a szakmai megbeszélések, hanem a személyes emberi kapcsolatok ápolása a cél. A magyar tájegységek történelmének és kultúrájának jellegzetességeit szeretnék megismerni és megismertetni a kollégákkal is. Jún. 6-án érkezett Szilágysomlyóra a 21 vajdasági orvos — családostól —, másnap Erdély hajdani fővárosával, Kolozsvárral ismerkedtek. Jún. 8-án a Szilágyságot járják, Zilahon, Zsibón Ady Endre és Wesselényi emlékeit kutatva. Dr. Széman Péter a Magyar Egészségügyi Társaság segítségével tíz éve szervezi Szilágysomlyón a szakmai orvoskonferenciákat. A kárpátaljai látogatások és az ottani orvosok szilágysági fogadása után most a délvidékiekkel akarnak megismerkedni, barátkozni. /Farkas F. Lajos: Magyar orvosok határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Immár tizenkettedik esztendeje, hogy minden év május utolsó hétvégéjén megrendezik Kolozsváron az iskola névadójáról, Apáczai Csere Jánosról APÁCZAI NAPOKNAK keresztelt rendezvénysorozatot. A megnyitón filmezett a Duna Televízió. A rendezvények, vetélkedők nagy részét nem a tanárok, hanem a diákok szervezték. Minden évben Wolf Rudolf igazgató köszöntőjével és az Apáczai-szobor megkoszorúzásával veszi kezdetét a rendezvénysorozat. Az Erdélyben egyedülálló magyar általános iskolai képzőművészeti V. osztály tárlatmegnyitója következett. Volt – többek között - környezetvédelmi és másfajta vetélkedő, irodalmi előadóest, a Szarkaláb néptánc együttes is fellépett. /Széman E. Rózsa (X. A.), Adorjáni Anna (XI. A.): Apáczai Napok 2002 — Visszapillantó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kolozsváron, a Korunk Galériában állította ki Bencsik János grafikus munkáit. A jelenleg Magyarországon élő művész a Korunk Galériába valamelyest hazajött, hiszen mindjárt a szerkesztőségi tárlatok indulásakor, 1973-ban, majd jó tíz év múltán 1984-ben is volt itt kiállítása. /Németh Júlia: A vonalak fogságában. Bencsik János kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

73 esztendős korában, Trelleborg kórházában elhunyt Erdős Irma /Nyárádkarácsonyfalva, 1929. szept. 8. - Trelleborg, Svédország, 2002. máj. 2./, a marosvásárhelyi, erdélyi, majd a nyugati szórványmagyarság egyik legjelentősebb színművésze. A magyar versmondás apostolaként szolgálta nemzeti kultúránkat a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt, férje, dr.Bartha István oldalán és támogatásával. Sok kortárs magyar költőt ő szólaltatott meg először a szórványmagyarság színpadain, nemegyszer Erdélyben is. Ravatalánál Molnár-Veress Pál, a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közösségének lelkésze szolgált a feltámadást hirdető igével. Hamvait a nyár folyamán a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra. Erdős Irma a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a marosvásárhelyi Székely Színház tagja és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola beszédtechnika tanára lett. 1973-ban házasságkötése révén került ki Svédországba, ahol "egyszemélyes színházat" alapított, azaz versműsorokkal, esszékkel, elbeszélésekkel kereste fel a nyugati szórványmagyarság közösségeit, sok-sok verset, esszét, elbeszélést vitt el a magyarok elszórt szigeteire. Így jutott el 1997 során Erdély több településére, többek között Zilahra is, ahol hosszasan ünnepelte közönsége. /Gáspár Attila: Erdős Irmára emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Megjelent Papp Annamária Szögesdrót /Háromszék Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című riportkötete. A hadifogság és a nem katona létükre is rabságba hurcoltak gyötrelmeit elszenvedett erdélyi magyar emberek visszaemlékezéseit tartalmazó írások az elmúlt hét év alatt jelentek meg a Szabadság hasábjain. A könyv három nagy fejezetre oszlik: Magyar honvédek szovjet fogságban; Magyar honvédek nyugati fogságban; Polgárok szovjet fogságban. /Ö. I. B.: Szögesdróttal a szabadságért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jelenleg a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán tanuló kispapok összlétszáma 109. Ebből első éven 23, másodéven 20, harmadéven 10, negyedéven 17, ötödéven 8, hatod-éven 13, a gyakorlati éven 18 növendék van. Az egyházmegyék szerinti eloszlás a következő: gyulafehérvári főegyházmegye 64, a temesvári és a szatmári egyházmegye egyaránt 18, váradi egyházmegye 7, kárpátaljai apostoli kormányzóság 2 fő – a kispapok Mégis című folyóiratának "népszámlálása" szerint. /Kispapok létszáma. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 9./

Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Vox Humana, a híres sepsiszentgyörgyi kórus. A jún. 8-i jubileumi ünnepségen a Vox Humana útjára bocsátja első, Laudate Dominum című CD-jét, és zászlót is avat. Szilágyi Zsolt karnagy, a Vox Humana ,,lelke" alapító tagja a kórusnak, az indulástól kezdve irányítja a ,,csapatot". A Megéneklünk, Románia fesztiválsorozaton a legelsőtől egészen addig, ameddig tartott, tehát 1977-től 1989-ig, mindig első díjat nyert a Vox Humana. Emellé aztán jöttek a csíkszeredai régizene-fesztiválok, majd a kiszállások, énekeltek Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Déván, Temesvárt, Bukarestben, Brassóban, a megyében sokszor. Voltak rádió- és tévéfelvételek. A vidéken az egyedüli együttes volt, amely 1989 előtt el tudott jutni kétszer is Olaszországba, ahonnan a két versenyről három díjat hoztak haza. 1982-ben egy arezzói verseny után Rómába is eljutottak, ahol fogadta őket II. János Pál pápa — és magyarul szólt hozzájuk. Emiatt a belügyi szervek kihallgatták, zaklatták őket. /Váry O. Péter: 30 éves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./ A Vox Humana kamarakórus fennállásának harmincadik évfordulóján rendkívüli hangversenyre került sor a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Fellépett a Csiky Csaba vezette marosvásárhelyi Musica Humana kamarakórus, valamint a sepsiszentgyörgyi Pro Musica és a Cantus Firmus vegyes kar. Az ünnepi hangverseny keretében megszentelték a kórus zászlóját és bemutatták az együttes első önálló CD-jét. /(Ferencz): Harmincéves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

A Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) most zárult pozsonyi értekezletével egy több tízmillió európai polgárt képviselő szervezet figyelmét kiterjesztette Kelet-Európára. A MIDAS igazgatótanácsi tagja, az Új Szó lapigazgatója nyitóbeszédében elmondta, az Európai Unióban és a többi európai országban legalább 40 millióan élnek 57 különböző kisebbség tagjaként. Michael Ebner dél-tiroli (Olaszország) német politikus, Európa Parlamenti képviselő többek között azt hangoztatta, hogy az EU nem foglalkozik eléggé a kisebbségi kérdéssel, arra sokkal több pénzt kellene fordítania, és figyelmeztetett, hogy az unióba kerülő kisebbségek elsősorban nyelvük védelmére számíthatnak, mintsem kulturális vagy oktatási kérdéseik figyelembe vételére. A lapok bemutatkozása során szót kapott többek között a határokon átnyúló magyar Duna Expressz, az újvidéki Magyar Szó, a dél-tiroli német Dolomiten és a dunaszerdahelyi magyar-szlovák kétnyelvű Csallóköz-Zitny Ostrov mellett a Szabadság képviselője is. /Balló Áron: Európai kisebbségi napilapok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Szamosújváron, a leányotthonban az árvaház 74 lakója számára jún. 6-án új kápolnát szenteltek fel. Az ortodox vallású árvák mellett az árvaházban nagyszámú római-katolikus és református vallású kicsiny is található, de a kápolnát mindenki igénybe veheti, függetlenül a vallási hovatartozástól. /Erkedi Csaba: Új kápolna az árváknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Első alkalommal tartottak jún. 8-9-én falunapokat Madéfalván. A Csompoly Közbirtokosság, a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés és a madéfalvi önkormányzat által megszervezett rendezvényen sportversenyek zajlottak. Másnap a közbirtokosság díszes faragású faborítójában kiállították a falu két régi közbirtokosságának 1902-ből származó birtokba helyezési dokumentumait. Volt ökörsütés is. /Kiss Edit: Falunapok Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Jún. 6-án Budapesten Szilágyi István kolozsvári író, Helikon irodalmi hetilap főszerkesztője nyitotta meg a jún. 10-ig tartó 73. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatát. - Íme, él könyv e hazán, ez számomra most azt is jelenti, hogy a kultúrhaza, a könyveshaza többé nem cövekelhető körül 93 ezer négyzetkilométeren - mondta megnyitó beszédében a Vörösmarty téren a Kossuth-díjas kolozsvári író. Az Ünnepi Könyvhét hivatalos katalógusában 188 könyv kapott helyet, ebből 47 készült határon túli magyar könyvműhelyben. /Ünnepi Könyvhét - 73. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Az Ünnepi Könyvhétre (jún. 6–10.) olyan gyűjteményes kötet jelent meg a Magyar Rádió és a Masszi Kiadó közös kiadásában, mely határon túli magyar fiatalok írásait tartalmazza tizenegy fontos témakörben, abból a rádióműsorból, melyre évtizedek óta figyelnek, s amellyel évtizedek során százezernél jóval több határon túli magyar fiatal vette fel a kapcsolatot. A Miska bácsi levelesládája című műsorhoz 1989 decembere (a romániai forradalom) és 2000 januárja között érkezett több tízezer levél legjavából készült az igényes válogatás. /Ezer szállal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Megjelent a Hivatalos Közlönyben az egykori munkaszolgálatosok által már jó ideje várt törvény, amely végre elismeri a rájuk erőltetett "kényszermunkát", és erre való tekintettel bizonyos jogokat, kedvezményeket állapít meg számukra. A 309. törvény a megjelenésétől számított 60 nap után lép hatályba. A törvény előírásaiban azok a román állampolgárok részesülnek, akik sorkatonai szolgálatukat az úgynevezett Munkaszolgálati Főigazgatóság keretén belül teljesítették 1950–1961 között. Mindazok a személyek, akik az előbbi helyzetben voltak, havi 15 000 lejes adómentes járulékra jogosultak mindegyik, a munkaszolgálatban eltöltött hónapért. Az elhalálozott személy felesége, amennyiben nem házasodott újra, havi 50%-ban jogosult arra a járulékra, amely elhunyt házastársát illette volna meg, a kérés benyújtását követő hónaptól kezdve. Ezeket a juttatásokat évente kormányhatározattal indexelik, a fogyasztási árak alakulásának függvényében. Az egyéb kedvezmények: a) ingyenes orvosi ellátás és gyógyszerek, mind a járóbeteg kezelés, mind pedig a kórházi beutalás idejére, b) a rádió és televízió illetéke alóli mentesség. /Kedvezménytörvény a volt munkaszolgálatosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Hosszú várakozás után az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre kézhez kapta a kormánypárt helyi szervezete által szerkesztett együttműködési megállapodás-tervezetet. Az RMDSZ-javaslatcsomagot teljesen figyelmen kívül hagyták. A tervezet szerint "bővíteni és erősíteni fogják a kolozsvári felsőoktatás multikulturális jellegét". Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök szerint politikai következetlenség, felelőtlenség terméke ez a tervezet. /Sz. K.: Semmitmondó az SZDP helyi együttműködési tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Gálaest az irodalomért címmel rendezett jótékonysági estet Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A rendezvény célja pénzt szerezni a nemrég alakult írószövetség számára, amely feladatának tartja, többek között, az erdélyi magyar írók helyzetének javítását. Fodor Sándor író, az E-MIL elnöke nyitotta meg a gálaestet, aki elmondta: az E-MIL-nek, rövid létezése alatt, immár hat rendezvénye volt. Az esten felléptek Egyed Emese, Szőcs Géza, Duma András, Farkas Wellmann Éva, Karácsonyi Zsolt és Lövétei Lázár László költők, akik verseikből olvastak fel. Méhes György kolozsvári származású, jelenleg Budapesten élő író, aki idén lett Kossuth-díjas, a díjjal járó ötmillió forintot ajánlotta föl a liga számára, Méhes György-díj megalapítására. Orbán János Dénes, idei József Attila-díjas költő 25 millió lejjel támogatja az E-MIL-t, számítógépek beszerzését elősegítendő. Az est díszvendége Faludy György költő volt. /Köllő Katalin: Jótékonysági est az írók javára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A rendezvényen A Dunánál című kulturális havilappal is megismerkedhettek a jelenlevők. A lap első száma idén februárban jelent meg, kiadója a Duna Televízió. A folyóiratról Szőcs Géza főszerkesztő leszögezte: a Duna több kultúrának és civilizációnak az összekötője, s mint ilyen, megpróbálja egyetlen kulturális térként érzékelni ezt a tartományt. /Botházi Mária: Négymillió forint az E-MIL-nek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Súlyos költségvetési gondokkal küszködik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A nagy múltú intézményben a világításon kívül gyakorlatilag valamennyi szolgáltatás szünetel, mivel az intézménynek nincs pénze a számlák kifizetésére. A színház vezetősége az előremenekülést választotta: gyakorlatilag június hónap folyamán végig külföldön turnéznak. Évtizedeken át hűséges nézőit lemorzsolta az egyre csökkenő vásárlóerő, az utóbbi években pedig az újszerű kifejezésmód, eszköztár. A Bocsárdi László rendező-művészeti vezető, valamint csapata megjelenésétől datálódó művészi megújulás ugyanis a másféle színházon nevelkedett, korosodó színházlátogató közönség tekintélyes részének ellenállásába ütközött. Albert Álmos polgármester a város általános fizetési nehézségeivel magyarázta a helyzetet, de nem hallgatta el a színház tevékenységével kapcsolatos fenntartásait sem. /Csinta Samu: Színházi csoda lavórral és tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Dugába dőlt az elképzelés, miszerint a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközépiskolát összevonnák a Gépgyártóipari Szakmunkásképzővel. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő kész lemondani a két gyergyószentmiklósi iskolát érintő átszervezési tervről. Az átszervezés ötlete abból indult ki, hogy a gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Szakmunkásképző komoly infrastruktúrával és nagy épülettel rendelkezik, de a profiljai jelen pillanatban nem túl keresettek. Az út másik oldalán levő Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola ugyan nem rendelkezik mindezzel, ám több diákja és rugalmasan változó profilpalettája van. Egyfajta "közmegbeszélésre" szerették volna bocsátani az ajánlatot, "ehelyett abnormális tiltakozási akciók kezdődtek el" – mondotta Kálmán-Ungvári Zsófia. Mindkét iskolaépület a visszaigényelt egyházi ingatlanok listáján szerepel, éppúgy mint a felszegi iskola vagy az Orosz Kálmán nevét felvett iskola. /Gergely Edit: Nem lesz iskola-összevonás tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Magyargorbó község vezetése vonakodik a magyarvistai református egyháznak átengedni a falu államosított kultúrházát. A helyi lelkész szerint nem kizárt, hogy szándékosan tüntettek el az ingatlanra vonatkozó dokumentumokat. /Lázár Lehel: Nem engedik felemelkedni a községet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

Dédanyáink, dédapánk élete címmel fotókiállítás nyílt a hét végén Bethlenben, a Református Gyülekezeti Házban. A mintegy 200 fényképet, amely Beszterce-Naszód megye második világháború előtti életét mutatja be, a Grigore Silasi Általános Iskola tanárnője, Réman Enikő által irányított történelem kör tagjai gyűjtötték össze. Láthatók voltak a bevonuló magyar hadseregről készült fotók, népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak a századelőről, azokból az évtizedekből, amikor még magyar többségűek voltak azok a Beszterce-Naszód megyei falvak, amelyekben ma már egyetlen magyar sem él. /Szabó Csaba: Fényképkiállítás a magyar világról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./