Szatmár megyében a múlt évben négy nehezen kiharcolt magyar szaklíceumi osztály nem azért nem indulhatott, mert nem volt elég magyar VIII. osztályt végzett fiatal. Az szülők úgy döntöttek: jobban érvényesül a gyermek, ha románul tanul tovább. E fiatalok jó része aztán Érden, Óbudán, Győrben, Veresegyházán ácsolja, vakolja, festi majd a magyar újgazdagok villáit. Szatmárnémetiben a magyar gyermekek 20-23 százalékát már az elemi első osztályától román iskolába íratják a "felvilágosult" szülők. Vajon hány, magát magyarnak valló vállalkozónak van Erdélyben kétnyelvű cégtáblája? Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsvárt még egyharmaduknak sincs. Hónapok óta érvényben az új közigazgatási törvény, de a tanácsüléseken ott sem használják a kétnyelvűséget, ahol a magyar képviselők aránya az 50-60 százalékot is meghaladja. /Sike Lajos: Hívjanak meg egy henteslegényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A magyar gyermekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszűnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. A feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülőket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelős aligazgató nem mert magyarul felszólalni. - A megyei tanfelügyelőség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülők az iskola egészét érintő ünnepségeken - nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-től kezdve mindig kétnyelvű volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Ez most is így van, mondta az iskola aligazgatója, Tonder Ilona. Az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis műsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke szerint a magyar tagozatért felelős aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken. Hasonlóan vélekedett Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója óvatosabb: nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülői bizottságaira hagyni? – tette fel a kérdést. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője leszögezte: a multikulturalitás azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. /Szabó Csaba: Egynyelvű multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Felvidéki vendégei voltak máj. 28-án annak a könyvbemutatónak, amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett Kolozsváron, a Mikes/Croitorilor utcai székhelyén. A szlovákiai magyar társadalom átalakulásának utóbbi két évtizedéről volt szó a beszélgetésen, amelyet Bárdi Nándor vezetett, és amelynek főszereplője Tóth Károly, a Fórum Intézet (Galánta-Somorja) vezetője volt. Tóth Károly visszatekintett a kommunista rendszer elleni mozgalom egy-egy kiemelkedő részletére, az akkori fiatal értelmiségiek szellemi harcára, a Vörösmarty-klub megalakulásától, Duray Miklós és a Jogvédő Bizottság megjelenéséig, majd a Duray ellen folytatott perig, és a későbbi Független Magyar Kezdeményezésig. A szlovákiai magyarok néprajza címet viselő, az Osiris Kiadó és a Lilium Aurum Kiadó közös kötetének szerzője Liszka József, a szlovákiai magyar néprajzkutatás vezéralakja. Diavetítésen bemutatták a szlovákiai magyar szakrális kisemlékeket. Feltérképezik a szakrális kisemlékeket, vagyis a képes-fákat, útmenti kereszteket, képszekrényeket, mezei oltárokat, haranglábakat, kálváriákat, és útmenti haláljeleket. A felvidéki vendégek könyvajándékokat adtak át a Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára számára. /Köllő Katalin: Szlovákiai magyarok a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A Bethlen és környéki magyar óvónők már a tanév elejétől rendszeresen tartottak közös módszertani megbeszéléseket és mintaórákat. A tanév utolsó módszertani köre máj. 27-én volt az almásmálomi óvodában, ahol a vidék óvónőit Krizbai Róza Jolán óvónő fogadta. Krizbai Róza Jolán nyugdíjazásáig nevelte a magyar gyerekeket. Nyugdíjasként talán még többet tesz a magyar szórványközösségek megmaradásáért, a magyar oktatás továbbfejlesztéséért. Elvállalta az újraindult almásmálomi magyar óvodai csoport irányítását. Szász Mária, a megye magyar óvónőinek módszertani felelőse építő jellegűnek nevezte a Bethlen környéki továbbképzések sorozatát, hisz Magyarnemegyétől Magyardécséig, Veresegyházától Felőrig a magyar óvónők megismerhették egymást. /Borsos Károly László: A mese a felnőttek szívéből jövő ajándék Sikeres volt az óvónők továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Máj. 24-26-a között ötödik alkalommal ünnepelte a Bánffyhunyadi Napokat a város. Bemutatták a várost ismertető videofilmet, megnyitották a festmény- és fafaragvány kiállítást. Egyetlen magyar együttes lépett fel: a kalotaszentkirályi iskolások néptánccsoportja, a bánffyhunyadi magyar tánccsoport Magyarországon tartózkodott, egy korábbi meghívásnak téve eleget. /Valkai Krisztina: Bánffyhunyadi Napok — ötödik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Szabó Vilmos politikai államtitkár máj. 29-én találkozott Markó Bélával. Szabó Vilmos elmondta, megértik és tiszteletben tartják, ha a határon túli pártoknak, illetve szervezeteknek más véleményük van, de minden esetben konzultálni kívánnak velük arról, ami őket érinti. Ide tartozik az Magyar Állandó Értekezlet, a kedvezménytörvény végrehajtása, illetve a különböző minisztériumokat érintő egyeztetés is. Hangoztatta, folytatni kívánja mindazt, ami az elmúlt 12 évben elindult ezen a területen, mert véleménye szerint nagyon fontos értékek születtek. Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Szabó Vilmossal. Markó kifejtette: örömmel üdvözölték Szabó Vilmos államtitkári kinevezését, aki eddigi tevékenysége során is hangsúlyt fektetett a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatra, ugyanígy azt, hogy Bálint-Pataki József lett a HTMH elnöke. Markó Béla szerint a hivatalnak minél nagyobb súlyt kell kapnia a határon túli magyaroknak szóló támogatási rendszer áttekintésében és összehangolásában. Szabó Vilmos a státustörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet: a magyar–román egyetértési nyilatkozat előirányozta, hogy tekintsék át a tapasztalatokat, a munkaerő témájában pedig a két kormány között megkezdődött tárgyalás még be sem fejeződött. Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ véleménye szerint nem kell módosítani sem a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, sem pedig a státustörvényt. Markó Bélát fogadta Magyar Bálint, az oktatási tárca SZDSZ-es vezetője is. Megállapodtak abban, hogy június második felében munkadelegáció érkezik az RMDSZ-től a határon túli oktatás egyes kérdéseinek áttekintésére és a továbblépés lehetőségeinek kialakítására. Magyar Bálint hangsúlyozta: a kedvezménytörvénnyel összefüggő oktatási támogatásokat a lehetőségekhez mérten szeretnék bővíteni. Ezek közül a magyar nyelven tanulók és oktatók különböző juttatásait emelte ki, példaként említve a továbbképzéseket és a tankönyv-ellátást. Jelezte: adott esetben lát lehetőséget új típusú támogatási formákra is. A szaktárca vezetője fontosnak tartja azt is, hogy az oktatáspolitikai kérdésekben az RMDSZ oktatási szakértői a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak. /MSZP-elképzelések a határon túliakról. A kolozsvári Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Bálint- Pataki József kifejtette: meglepte Szabó Vilmos felkérése. - Úgy vélem, hogy ez a kinevezés nem csak a személyem iránti bizalomnak a jele, az elmúlt tizenkét évben kifejtett tevékenységem értékelése. Az a tény, hogy a leendő elnök a HTMH-nak az ügy iránt elkötelezett köztisztségviselői köréből kerül ki, a hivatal szerepének, az itt kifejtett munkának is az elismerése - mondotta. Bálint-Pataki József Bonchidán született. A középiskolát a jelenlegi Báthory Líceumban végezte, majd a kolozsvári BBTE történelem karán szerzett diplomát. 1976-től 1986-ig Búzában és Egeresen tanított. 1990-ben költözött át Magyarországra, ott egy évig a szegedi József Attila Tudományegyetem könyvtárosa volt, majd a HTMH jogelődjénél, a Miniszterelnöki Hivatalban működő, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó titkárságon töltött be kormányfőtanácsosi tisztséget, 1992-től a HTMH főosztályvezetője. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tervez a hivatal működésében, az elnökjelölt még korainak tartotta elképzeléseinek részletes ismertetését. - Annyi azonban bizonyos, Szabó Tibor barátomnak a HTMH elnöki tisztségéből való felmentése volt az egyetlen személyi változás, ami jelenleg aktuális, egyébként mindenki folytatja azt a munkát, amelyet elkezdett, hiszen ez így természetes - tette hozzá. /Sz. K.: Nem várhatók további személyi változások a HTMH-ban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ Bálint-Pataki József köztisztviselőként pontosan és lelkiismeretesen dolgozott, nem avatkozott a politikába. Ennek következtében egyik kormány sem talált kivetnivalót munkájában, nem mozdította el beosztásából. Behatóan ismeri a romániai magyarság gondjait, a felmerülő kérdéseket. Noha leendő beosztásáról nem kívánt nyilatkozni, Bálint-Pataki számtalanszor beszélgetett az újságírókkal. Barátilag biztosította őket arról, hogy feladatához és tehetségéhez mérten segíti az itthoniakat. Többször elmondta, hivatali kötelességén túl szívügyének tekinti a határon túli magyarság ügyét. Hitvallása, hogy a határon túli magyarság ügye nemzeti érdek, és soha nem lehet pártpolitikai kérdés. Bálint-Pataki József úgy vélte, a romániai magyarságnak a szülőföldjén kell boldogulnia, ehhez kell segítséget nyújtson az anyaország. Az RMDSZ-szel, a romániai magyar civil szervezetekkel kiválóak a kapcsolatai. Szabó Vilmos politikai államtitkár elárulta: az RMDSZ vezetői örömmel fogadták a hírt, hogy Bálint-Pataki Józsefet javasolta a HTMH élére. /Simon Judit: Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A román rendőrök továbbra is visszaéléseket követnek el, a bírák politikai indíttatású döntéseket hoznak, miközben a kormánypárt nem tiszteli a törvényt - olvasható az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet honlapján, a Romániát elemző jelentésben. A szervezet a korrupció elterjedéséért marasztalja el Romániát. Az Európai Parlament egyik, közzé nem tett májusi jelentése a kormányt az utcagyerekek helyzetének a meg nem oldásával vádolja, valamint kijelenti: a nemzetközi örökbefogadások botrányában kormánytagok is részt vettek. A nemzetközi szervezet a parlamentáris demokráciának a megsértéseként értékeli a különböző szervezetek kizárását a nyilvános ülésekről. A jelentés részletesen felsorolta a rendőrök szolgálati visszaéléseit, mint például a gyanúsítottak kínzását, ügyvéd jelenléte nélküli vallatását, kihallgatását. Az Amnesty International szerint a panasztevőket perbe fogják hivatalos közeg megsértésének a vádjával, majd a vizsgálatok idejét elhúzzák a rendőri visszaélések elkendőzése érdekében. Végül a jelentés sürgeti egy új rendőrségi törvénynek a mielőbbi elkészítését. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára kijelentette, hogy az Amnesty International jelentése dokumentálatlan vagy rosszul dokumentált. /B. T.: Elmarasztaló Amnesty-jelentés Romániáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Egy nap elteltével változtatott állásfoglalásán Ion Iliescu államfő, ami a Románia arculatának rombolását célzó sajtóközleményeket ellensúlyozó kormánystratégia létezését illeti. Míg máj. 28-án tagadta, máj. 29-én már elismerte a Románia arculatát érintő sajtótámadások kivédésére kidolgozott stratégia létét. Ioan Talpes államelnöki tanácsos magára vállalta Iliescu "bakiját", beismerve, hogy a három hónappal ezelőtt hozzá befutott dokumentumot nem továbbította felettesének, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. Iliescu megjegyezte, ezek az elővigyázatossági lépések magától értetődőek az ország jó megítélésének érdekében. "Mivel Romániát az utóbbi 12 évben folyamatosan érték az ilyen pszichológiai támadások, nem kell megilletődni az ilyen javaslatoktól" – fejtette ki az államfő. Iliescu ugyanakkor tagadta, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) foglalkozna a stratégia irányításával. Ioan Talpes államelnöki tanácsos elismerte ennek a stratégiának a létezését. Az egész célja az lett volna, hogy információkat szolgáltassanak a Románia imázsát romboló támadásokról, írásokról. /I. F.: Mégis létezik a sajtókritika elleni stratégia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Egynapos konferenciát szervez jún. 1-jén a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete Kolozsváron A Tudomány és önismeret Erdélyben. 1990–2001 címen. Ez kísérlet az erdélyi magyar tudományosság utóbbi tizenkét éves hozadékának összefoglalására. Az értekezleten neves szakemberek számolnak be az erdélyi magyar bölcsészet-, történelem-, társadalom-, természet-, műszaki, valamint orvostudomány 1990–2001 között elért eredményeiről. A Kutatási Programok Intézetének igazgatója, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Tánczos Vilmos szerint 1989 óta tulajdonképpen most teremtődik először lehetőség az erdélyi magyar tudományos élet tényleges problémáinak megfogalmazására. A rendezvényre egy kétkötetes könyvet is megjelentetett az intézet kiadója, a Scientia Kiadó, amely harminchét kutatástörténeti tanulmányt tartalmaz. A Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről című kötet kapcsán Tánczos igen élénk érdeklődésre számít. Terveznek egy harmadik kötetet is, amely kiegészítő tanulmányokat, korreferátumokat, az előző két kötetben foglaltak vitáját tartalmazza. A kerekasztal-beszélgetés a Van-e erdélyi magyar tudomány? kérdést járja körül. A vita moderátora a magyarországi történész-politológus Bárdi Nándor lesz. /Botházi Mária: Erdélyi magyar tudomány? = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes országos turnéja során Kolozsvárra is ellátogat. Szarvas-rege című táncjátékát a Diákházban mutatja be, jún. 6-án. A műsor a pogánykori magyarság egyik legősibb szokását, a regölést eleveníti fel, mely még ma is élő hagyomány Udvarhelyszéken. A másik kiindulópont a népszokásba ágyazott Csodaszarvas-történet, amely a magyar eredetmonda alapjául is szolgált, mely a táncjátékban sajátos, jelenünkhöz kapcsolódó mondanivalót ölt magára. /A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A magyar törvénykezés nem biztosít ugyanolyan jogokat a magyarországi románoknak, mint amilyeneket a romániai magyarok élveznek - jelentette ki Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter az Adevarul című lap máj. 29-i számában megjelent nyilatkozatában. A miniszter Gyulán tett látogatásakor azt tapasztalhatta, hogy a magyar törvénykezés miatt a magyarországi románok elveszítik önazonosságukat. Andronescu bejelentette, hogy Románia idén ősztől kezdve tanárokat küld a Magyarországon működő 13 magyar-román tannyelvű iskolába és nyári táborokat kívánnak szervezni Romániában a magyarországi román nemzetiségű iskolások számára. A román oktatási miniszter közölte, hogy terveik szerint az aradi Aurel Vlaicu egyetem kihelyezett tagozatot létesítene Gyulán az óvodákban és az általános iskolákban dolgozó nyelvtanárok szakmai képzésére. Nem vetettük fel azt a kérdést, hogy Romániából küldjünk tankönyveket ezekbe az iskolákba - idézte a lap a miniszter asszonyt, hozzátéve, hogy "a romániai magyarok ezrével kapnak tankönyveket Magyarországról". /Tanárokat küldenek Magyarországi román iskolákba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A dési Amicitia baráti társaság civil szervezet két éve kezdeményezett terve vált valóra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével: felállították Kádár József tanár, író, közéleti személyiség emléktábláját. Ráskai Mária, az Amicitia elnöke méltatta e napot, amikor az utókor hálával adózik a kiváló szakírónak és tanárnak, a dési református egyház örökös főgondnokának, aki írói munkásságával a közösség, a város tekintélyét emelte. Kiss Ferenc történelemtanár ismertette Kádár József életét, munkásságát. Kádár József /Várfalva, 1850. jan. 23. –Dés, 1939. febr. 12./ A magyar irodalom-történelem szakos tanár mindenhol ott volt, ahol közössége javára cselekedni kellett. Helytörténeti kutatásának eredményei: Deési egyházkerület története (1882), Belső Szolnok és Doboka megye története 1848-49 (1890), Szolnok-Doboka Vármegye nevelés- és oktatásügyének története (Dés, 1896), A dési Kaszinó történetét (Dés 1897). Tíz éves munkájának eredménye az 1900–1905 között Désen megjelent Szolnok–Doboka Vármegye Monographiája hét hatalmas kötetben. Kádár munkája a magyar vármegyékről írt hasonló jellegű művek közül mindmáig a legjelentősebb. "Ő volt a Szamosok völgyének Orbán Balázsa" írja róla halála után a korabeli sajtó. /(lukács): Kádár József-emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Fodor Sándor jelen volt máj. 16-án, Nagyváradon a Várad című, kéthavonta megjelenésre tervezett folyóirat bemutatásán. Ezúttal az alig négyhónapos Erdélyi Magyar Írók Ligája is köszöntötte az új folyóiratot. Fodor emlékezett arra, hogy a hetvenes években a Nagyváradon élő írók, költők folyóirat indítására gyűjtöttek aláírásokat. Többen aláírták a kérvényt, de a válasz elutasító volt: a magyarok érjék be a kolozsvári Utunk irodalmi hetilappal, a kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirattal. Az 1989-es változás után végre megjelent a Kelet-Nyugat, amely megszakításokkal folyóirattá alakult át és 1996 márciusáig vált a vidék íróinak műhelyévé. Anyagi gondok miatt azonban ez is megszűnt. A folyóirat-igény azonban megmaradt. A most indult Várad főszerkesztője a költő-prózaíró Szűcs László. /Fodor Sándor: Csecsemő az újszülöttet. = A Hét (Bukarest), máj. 30./

A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A Kriza János Néprajzi Társaság háromnapos /máj. 24-26/ rendezvényén tisztújító közgyűlést tartottak. Pozsony Ferenc elnök és Gazda Klára alelnök megmaradtak tisztségükben, új alelnököt Szabó Árpád Töhötöm fiatal néprajzos személyében választottak. A társaság tagjai máj. 25-án a válaszúti Kallós-kúriában Egyéni-közösségi átmeneti rítusok című konferencián vettek részt. Balázs Lajos néprajzkutató arról beszélt, hogy a rítusok napjainkban is nagy szerepet töltenek be. A lakodalom szokásrendjével, annak megváltozásával több előadó is foglalkozott. /Rostás-Péter Emese: Változó korok, rítusok. Konferenciát tartottak a hét végén a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A válaszúti konferencián tizenöt előadás hangzott el. Az ember életében jelen lévő három nagy átmenet – a születés, a házasság és a halál – mellett számos más, szintén nagy jelentőséggel bíró átmenet van. Például a vallási élet területén az elsőáldozás és bérmálás, illetve a konfirmálás. Szólhatunk a munkába állás, a nyugdíjazás, a férfiaknál a katonaság átmenetéről, vagy a civil élet, különböző szervezetek életében jelentkező átmenetekről. A valamivé válást szentesítő mozzanatról van szó. Az átmenetek társadalmi és kultúraszervező jelenségek. /Sarány István: Tisztújító közgyűlés a néprajzi társaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Dr. Kincses Előd, az RMDSZ marosvásárhelyi alapító tagja közleményében felrótta az RMDSZ vezetésének, hogy az SZKT legutóbbi ülésén semmibe vették az RMDSZ alapszabályzatának 44. szakaszát, mely szerint az SZKT nem jogosult arra, hogy felülbírálja a társult tagok, mint a MIT-küldött állítását. "Aggasztó, hogy pont a változtatni akaró, saját véleményüket egyéni karrierjük kockáztatásával is felvállaló ifjakat akarjátok kiutálni, kiirtani a romániai magyar politikai életből. Azt próbáljátok meghonosítani, hogy az RMDSZ alkalmazásában álló »független« fiatalok meghatározó szerepet játszanak az általatok hatalmi támogatással létrehozott »alternatív« ifjúsági szervezetben" — áll a marosvásárhelyi politikus közleményében. /Tiltakozik Kincses Előd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A népszámlálási adatok szerint Kolozs megye lakossága mintegy ötvenezerrel csökkent, ez borúlátóvá tette mindazokat, akik a magyar nyelvű oktatás stratégiai rendszerén dolgoznak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint ősszel szinte ugyanabban a felállásban kezdi a tanévet a magyar közoktatás, mint tavaly. Három osztállyal kevesebbet hirdettek meg az idén, hiszen időközben 25-ről 28-ra emelkedett a maximális beiratkozási létszám. Emiatt ősszel a Brassaiban egy kilencedik osztállyal kevesebb indul, és nem hirdettek magyar kilencediket sem az Elektrotechnikai Líceumban, sem a Maranatha Adventista Kollégiumban. Újdonság viszont: az idén meghirdettek szakiskolai osztályt a Könnyűipari Líceumban, valamint a Posta és Távközlési Iskolaközpontban is. /Szabó Csaba: A románság is elkezdte az egykézést. Egy osztállyal kevesebb a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A Kárpát-medencére kiterjedő magyar médiastratégia szükségessége mellett foglalt állást a Duna Tv küldöttei és a romániai magyar sajtó képviselői részvételével Szovátafürdőn megrendezett máj. 30-i médiakonferencia. A Duna Tv tizedik születésnapja és legnépszerűbb hírmagazinja, a Heti Hírmondó négyszázadik adása alkalmából szervezett értekezleten Szitnyai Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója felvetette a megváltozott magyarországi politikai helyzetben egy ilyen stratégia vállalásának és támogatásának fontosságát. Bodzsoni István főszerkesztő ismertette, hogy az általa vezetett tudósítói hálózat huszonegy ponton végez munkát a Kárpát-medencében, a magyar kormány fél milliárd forintos támogatásából. Az olyan stúdiók fenntartására, mint amilyen a kolozsvári is, évi 220–250 millió forint szükséges, amit a megrendelésekből nem lehet fedezni. Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának a vezetője a kisebbségi sorsot kifejező közszolgálati médiában dolgozó értelmiségiek felelősségéről beszélt. Kovács László MSZP-s magyar politikus azon nyilatkozatára, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarok hivatalos szervezeteit támogatja, azok bírálóit nem, megjegyezte: ez megosztáshoz vezethet, inkább a magyar állam egészének kellene az összes határon túli magyart támogatnia. Az értekezleten bemutatkoztak a Duna Tv székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi tudósítói is. /B. Á.: Tanácskozás a Duna Tv-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke arra vár, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi szervezetének vezetői felvegyék vele a kapcsolatot az együttműködési megállapodás aláírása érdekében. Együttműködési protokollum-tervezetünket elküldtük – jelezte mondta Kónya-Hamar Sándor. Emlékeztetett: megállapodtak abban, hogy átadják a Bocskai (Avram Iancu) tér 16. szám alatti ingatlant, később meggondolták magukat. A képviselő leszögezte: túlkapásnak ítéli a MIT-frakció kizárását az SZKT-ból. /Kiss Olivér: Tovább húzódik az RMDSZ–SZDP-megállapodás aláírása. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kivár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A BBTE bölcsészettudományi karán a 2002–2003-as tanévre a magyar nyelv és irodalom főszakosoknak 40 tandíjmentes helyet biztosítanak, míg a magyar és a finn nyelv és irodalom mellékszakosoknak a helyeit a főszakokra bejutottak jelentkezésének függvényében állapítják meg. A román nyelv és irodalmat főszakként, illetve a magyar vagy német nyelv és irodalmat mellékszakként választók a néprajzot választókhoz hasonlóan 15 tandíjmentes helyre felvételizhetnek A román–magyar (német) 2001-ben bevezetett szak külön beiskolázási kerettel rendelkezik a magyar iskolák leendő román tanárai számára. /Beiskolázás a bölcsészettudományi karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén szó sem esett a Babes–Bolyai Tudományegyetem helyzetéről, ezen belül a magyar önálló karok létrehozásáról. A felsőoktatási hálózat kiépítése azonban a BBTE magyar karainak a létrehozásával is csak részben valósulhatna meg, ugyanis az erdélyi magyarságnak a teljes körű képzés érdekében még jó ideig egy bizonyos fokú tanárhiánnyal is szembe kell néznie. Ebbe nem lehet belenyugodni, hangsúlyozta Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Annak ellenére, hogy a Kolozs megyei RMDSZ és PSD közötti helyi protokollumtervezet sarkalatos pontját képező Bocskai téri ingatlan két fő bérlőjével – a Statisztikai Hivatallal és a Mezőgazdasági Igazgatósággal – előzetesen megegyeztek az épület átadásáról, a két hivatal vezetője utólag közölte az RMDSZ-vezetéssel: megváltoztatták álláspontjukat. Ezt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke jelentette be máj. 31-én, hozzátéve, hogy – egyezségüktől eltérően – aznap sem jelent meg Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt megyei elnöke kettejük tervezett találkozóján. Az RMDSZ már mintegy két hónapja elkészítette és eljuttatta a PSD-hez a protokollum tervezetét, melynek egyik legfontosabb pontja a Bocskai téri református egyházi ingatlan visszaszolgáltatása. Az ingatlan egyik szárnyát a Belügyminisztérium elidegenítette egy osztrák–román vegyes vállalatnak. Kónya-Hamar megjegyezte: habár a tervezetet már régen eljuttatták a kormánypárthoz, a PSD részéről máig nem érkezett egyetlen megjegyzés, módosító javaslat sem a szövegtervezet kapcsán. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Kormánypárti alibi Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

Tizenegyedik alkalommal került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-napok című rendezvénysorozatra Kolozsváron. Az ünnepélyes megnyitón a három társszervező részéről köszöntőt mondott Kántor Lajos, Pomogáts Béla és Kötő József. Kötő József kifejtette: 1992 óta a Szabédi-napok fontos fórummá nőtte ki magát, ahol intézményes jelleggel meg tudjuk beszélni a magunk dolgait. Máj. 31-én bemutattak két új kötetet, a magyarországi Nap Kiadónál megjelent Áprily Lajos és Jékely Zoltán-monográfiát. Előbbit Pomogáts Béla, utóbbit pedig Lator László szerkesztette. Pomogáts elmondta: ezzel a kötettel az erdélyiséget szerette volna megidézni. A rendezvény díszvendége, Jancsó Adrienne előadóművész, Jékely Zoltán felesége tolmácsolásában elhangzott néhány vers apa és fia műveiből. Ezután a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Szabédi László sírját. Emlékező beszédet mondott Fodor Sándor író. /Köllő Katalin: Könyvbemutató és koszorúzás a Szabédi-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A BBTE teológiai karának célja olyan teológiailag képzett világiak felkészítése, akik hitoktatóként, történelem- vagy nyelvtanárként, illetve különböző más egyházi és civil intézményekben szolgálatot teljesítő értelmiségiként a keresztény értékeket képviselik a társadalomban. A végzettek feladata a bekapcsolódás a helyi egyházi közösségek megújítására irányuló munkába. A kar hallgatói teológiai tanulmányaik mellett egy második szakot is végeznek: történelmet, illetve magyar vagy egy idegen – angol, német, francia – nyelvet és irodalmat tanulnak. A teológiai alapképzés négy éves. Az alapképzés befejezése után lehetőség van igény szerint doktorátusi tanulmányok végzésére. /Felvételi tudnivalók a kolozsvári teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

Hesz Márta SJC (Jézus Szíve nép-leánya) szívből fakadó írásait évek óta közölte a Vasárnap hetilap. Szívhangon /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/ címen megjelent könyvét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatta. /Szívhangon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

Romániának a Fekete-tenger térségében fekvő országokban levő képviseleteivel való találkozó olyan esemény, mely a Fekete-tengert állítja a román diplomácia középpontjába, nyilatkozta jún. 1-jén Mamaián Mircea Geoana külügyminiszter a román nagykövetekkel való találkozóján. Geoana szerint a Fekete-tenger maximális jelentőségre tett szert Európa és Románia számára. A külügyminiszter kijelentette, a román nagykövetségek segítségével azt szerette volna megítélni, milyen módszerekkel lehet célratörőbben képviselni a gazdasági és politikai együttműködési román exportokat a Fekete-tenger térségében levő országokkal, számot vetve ugyanakkor azzal is, hogy Románia "a Nyugat kapuja a Kaukázus és Közép-Ázsia térsége felé". A román hivatalos személyek azt is elemezték, hogyan lehetne a Fekete-tenger partját és Konstancát "a román befolyás igazi tevékenységi hálózatává tenni a Fekete-tenger térségében és tovább". /Hatékonyabb együttműködést a Fekete-tenger térségének országaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./