Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kolozsvár (ROU)
29557 tétel
2002. május 8.
Adrian Nastase miniszterelnök máj. 7-i sajtónyilatkozatában ismét megerősítette: nem lenne hasznos a román–magyar kapcsolatok jelenlegi szakaszában a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos, tavaly élénk vitát okozó kérdések újbóli megnyitása. Kovács László MSZP-elnök hét végi nyilatkozatára válaszolva Nastase leszögezte: román részről semmilyen formában nem vetődik fel az, hogy a kedvezménytörvény végrehajtásáról elfogadott román–magyar egyetértési nyilatkozat hatályát veszítené, és az sem, hogy újratárgyalására, módosítására lenne szükség. - Hangsúlyozni szeretném: az egyetértési nyilatkozat felmondása abba a helyzetbe hozná a román vezetést, hogy ismét fontolóra vegye: megfelelő belső jogszabályokat kell hoznia a törvény diszkriminatív és területen kívüli elemeinek megakadályozására — jelentette ki. Kovács László a Duna tv-nek elmondta: — Megértem, hogy a román miniszterelnök elégedett a megállapodás előírásaival, hiszen azok Románia bizonyos érdekeit szolgálják. Ugyanakkor én Magyarország érdekeit kívánom képviselni, ezt tettem külügyminiszterként és pártelnökként is. Ez az egyezség megnyitotta a magyar munkaerőpiac egy szegmensét, nevezetesen az idénymunka lehetőségét a romániai munkaerő számára, ami nehezíti a helyzetet országunk munkaerőpiacán — mondotta. /Kiss Olivér: Románia ragaszkodik a státustörvény módosítását ígérő Orbán–Nastase egyezményhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Közel kilenc órán át tárgyalt egymással a romániai magyar történelmi egyházak és az RMDSZ csúcsvezetősége az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról Kolozsváron. Mint ismeretes, a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásban foglalt ígéretekkel ellentétben a Nastase-kabinet nem terjesztett elő külön törvénytervezetet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ehelyett még az Isarescu-kormány által elfogadott 2000/94-es sürgősségi kormányrendelethez nyújtott be módosító-javaslatcsomagot, amelyet a rendelet szenátusi vitája során beépítenének annak szövegébe, és így azt teljes és átfogó restituciós törvénnyé emelnék, jóllehet a jogszabály képviselőházi szövegváltozata annak idején több okból kifolyólag is kedvezőtlennek bizonyult az egyházak számára. A képviselőházi vita során a szövegből egyrészt kikerült az a tétel, amely egyházanként tíz-tíz épület visszajuttatását szabta meg, másrészt pedig bekerült egy olyan korlátozás, miszerint nem adhatók vissza azok az épületek, amelyekben közintézmények működnek. Ez azt jelentené, hogy éppen a legértékesebb épületeitől fosztanák meg a magyar történelmi egyházakat. A kormánypárttal egyeztetett módosítócsomag ezt olyan értelemben változtatná meg, hogy a szóban forgó ingatlanok esetében az egyház köteles további tíz évi bérleti szerződést kötni az intézménnyel, amely idő alatt mentesül az ingatlanadó- és épület-karbantartási költségek fizetésétől. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a találkozó után a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: az RMDSZ-nek és az egyházaknak sikerült megegyezniük abban, hogy együttesen vállalják a korábban közösen elkészített törvénytervezet és az újabban benyújtott módosító-javaslatcsomag fenntartását, a 2000/94-es kormányrendeletet pedig az egyházak törvénytervezetének lényeges elemeivel egészítsék ki. Így a kettő "összeházasításából" jönne létre az egyházak által elfogadható törvénykezdeményezés. - Különösképpen azt nehezményeztük, hogy a tulajdonjog mellett a használati és a birtoklási jog tekintetében teljesen elmosódott, és az eddigi tizenkét éves kálváriánkat meghosszabító szöveggel találtuk szembe magunkat. Mi csodálkoztunk is azon, hogy ezt jónak látják, és Markó Béla elnök úr dicshimnuszokat zengett erről. Furcsa, hogy nekünk kellett megvédenünk azt az egyházak által megfogalmazott törvénytervezetet, amelynek megfogalmazásában az RMDSZ képviselői is részt vettek — jelentette ki Tőkés László. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: a kormány által javasolt megoldást hasznosnak és jónak tartja. Viszont ugyanolyan igazak voltak a megbeszélésen az egyházak megfogalmazta észrevételek, amelyeket az RMDSZ teljes mértékben támogat, mondta Takács Csaba. Az egyházak megfogalmazták, hogy az RMDSZ-nek az elvi megállapodás előtte egyeztetnie kellett volna velük. Takács Csaba szerint ez azért maradt el, mert úgy ítélték meg, hogy az egyházak kérései lényegében bennefoglaltattak a kormánypárt javaslatcsomagjában. /Papp Annamária: Módosítanák a kormány szándékát. Az egyházak és az RMDSZ vezetői az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Máj. 7-én a szenátus ülésén Adrian Paunescu arra kérte az RMDSZ vezetőit, nyilvánosan határolódjanak el bizonyos erdélyi magyar lapokban megjelent románellenes cikkektől. A Háromszékben, az Európai Időben és a Történelmi Magazinban megjelent cikkek többek között a román nép eredetét taglalják — állítja a Mediafax hírügynökség szerint Adrian Paunescu. A szociáldemokrata szenátor által minősíthetetlennek nevezett cikkek elítélik a Hargitai Ortodox Püspökség azon döntését, hogy a magyarlakta falvakban görög-keleti templomokat építsenek annak érdekében, hogy megerősítsék a román közösséget. Paunescu szerint az említett kiadványokban az jelent meg, miszerint a székelyek jöttek legelőször Erdélybe, miközben a románok csupán a 18. században értek ide. Ezáltal — állítja a szenátor — a dák-római kontinuitást "legendaként" tüntetik fel. Kijelentette: egy olyan párt tagja, amely túl sok lépést tesz a harmónia irányában, elfogadva az RMDSZ "túlzott követeléseit". /Paunescu magyar lapok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Máj. 8-án a határon túli magyar vezetőkkel konzultál az MSZP. Markó Béla RMDSZ-elnök elképzelése szerint az MSZP-vezetőkkel tartott mai találkozó az első lenne a rendszeres konzultációk sorában. Elmondta, közös érdek a határon túli magyarság támogatásrendszerének áttekinthetőbbé tétele. "Fontosnak tartjuk a határon túliak támogatását; első lépésként szeretnénk jobban megismerni az egyes magyar közösségek helyzetét" – jelentette ki Kovács László., az MSZP elnöke. Markó Béla RMDSZ-elnöke kifejtette: "Az az igényünk, hogy ezek a találkozók rendszeresen megismétlődjenek, és a kapcsolat rendszeressé váljon, ami garanciát jelenthet a véleménykülönbségek kiküszöbölésére, széles alapokon nyugvó kapcsolatrendszer kiépítésére. Azt kérjük, hogy a határon túli magyarság támogatásának rendszere áttekinthetőbb, egységesebb, hatékonyabb legyen; az áttekinthetőség igényét egyébként az MSZP is megfogalmazta már". Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, a magyar kormánypárttal szembeni elvárás az erdélyi magyarság új intézményeinek építéséhez nyújtott segítség, illetve a nem megfelelően kiaknázott gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása. "Álláspontunk nem csak az, hogy amit eddig elértünk, meg kell tartani, hanem tovább is akarunk lépni" – utalt Markó a kedvezménytörvénnyel és a magyar magánegyetemmel kapcsolatos, az MSZP választási győzelme után megfogalmazott aggodalmakra. /S. M. L.: Az áttekinthetőség igénye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
A tavaly elfogadott közigazgatási törvény alkalmazása haladást jelent. A törvény nyomán kétnyelvű feliratra "jogosult" 1072 magyar vagy magyarok által is lakott települések zömének, 73 százalékának határán már ott a kétnyelvű tábla. További 133 településen (17 százalék) pedig folyamatban van a táblák elkészítése, kihelyezése. E számszerűsített haladással az RMDSZ jelentős győzelmet könyvelhetett el: csatát nyert abban a háborúban, amelyet az erdélyi magyarság jelenlétének szimbolikus dimenziója érdekében folytatott, állapította meg Bakk Miklós. A kormányzó Szociáldemokrata Párt felismerte, hogy a magyar jelenlét pusztán szimbolikus dimenziója ellen nem érdemes harcolnia. Más a helyzet ott, ahol a szimbolikus dimenzió közvetlen anyagi érdekeltségekkel kapcsolódik össze. Az egyházi ingatlanok kérdése ilyen. A restitúció létérdeke az erdélyi egyházaknak, miközben megakadályozása speciális – kliensi – érdeke a PSD-nek. /Bakk Miklós: Számok és szimbólumok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
A nagysármási Antonescu-szobor ügyében interpellált írásban máj. 7-én Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél. A szenátor a miniszterhez intézett kérdést szóban máj. 13-án teszi fel. Eckstein elmondta, választ kért a minisztertől arra, milyen intézkedéseket szándékozik hozni a 31/2002-es kormányrendeletet megszegő nagysármási önkormányzat ellen: "sem Nagysármás kormánypárti polgármestere, sem a Maros megyei prefektus nem intézkedtek a marsallt ábrázoló mellszobor eltávolítása érdekében". A szobor eltávolítását a helyi hatóságok annak ellenére nem kezdeményezték, hogy a kormányrendelet alkalmazási határideje április 25-én lejárt. A fasiszta jelképek és szervezetek tilalmáról szóló rendelet érdemi tárgyalását a szenátus jogi bizottsága április végéről máj. 8-ra halasztotta. A rendeletet a Nagy-Románia Párt kívánja módosítani olyan értelemben, hogy annak hatálya ne terjedhessen ki a "sztálinista-kommunista bíróságok" által háborús bűnökért elítélt személyekre. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a törvényhozás jelenlegi formájában fogadja el a kormányrendeletet. /Salamon Márton László: Eckstein számon kéri Nagysármást. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
A Magyar Középiskolások Kórustalálkozója már hagyományt teremtett: kétévenként rendezi Kolozsváron a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE, a házigazda szintén hagyományosan a Kolozsvári Református Kollégium és az igazgató-karnagy, Székely Árpád. Idén máj. 4-én harmadízben rendezték meg a találkozót. Két évvel ezelőtt 13 együttes lépett fel, most csupán hat kórus szerepelt. A kolozsvári iskolák kórusain kívül a Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykara és a Gyulafehérvári Római Katolikus Líceum fiúkara volt jelen. /Benkő Judit: Gazdag-e az éneklő iskolás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Máj. 8-án ballagott a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának első végzős évfolyama. A ballagási ünnepségen a 30 végzős hallgatót első–, másodéves társaik vidám jelenetekkel és irodalmi összeállítással búcsúztatták. A most végző évfolyamnak minden esélye megvan arra, hogy el tudjon helyezkedni a tanügyben, mert sok helyen várnak szakképzett, fiatal pedagógust. /(anikó): Ballagás a Tanítóképző Főiskolán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./
2002. május 8.
A Kolozs megyei RMDSZ–RTDP protokollum aláírásának egyik feltételét a dési Andrei Muresanu líceum második magyar tannyelvű osztálysorának beindítása képezi. A dési magyarság egyik legfőbb oktatási gondja már évek óta a helyi magyar nyelvű középiskolai oktatás szegényes profilválasztéka. Egy magyar kilencedik osztály működik a kisvárosban, de ennek szakmai arculata — informatika — már eleve gátló tényezőként hat azokra a nyolcadikosokra, akik nem reál beállítottságúak. Amennyiben az informatika osztálysorral párhuzamosan egy humán jellegű is beindulna, nagyot lendülne előre a dési magyar oktatás kereke - mondta Kalapáti Jolán tanár. /Szabó Csaba: Politikai döntést várnak iskolaügyben. Még egy magyar osztálysort kérnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte máj. 5-én Nagyenyeden a Collegium Gabrielense, a reneszánsz értékek színvonalas megjelenítése révén a középkori kultúra és zene ünnepévé varázsolták e napot. Fellépett a kolozsvári László Bakk Anikó által irányított Amaryllis táncház is. A nagyenyedi együttes irányítói Demény Piroska tanárnő és Tornai Gyöngyi tanítónő. Az induláskor varrott korabeli ruhák most, tíz év múltán is nagyon dekoratívak. Az együttes volt tagjai közül néhányan ma már az anyaországi Dévai Nagy Kamilla iskolájában vagy a kolozsvári zenekonzervatóriumban tanulnak. /Bakó Botond: Tízéves a Collegium Gabrielense. Középkori ruhába öltözött a Vártemplom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Áprilisban a Nádas-mente falvainak magyar kórusai Türében jöttek össze. A kórustalálkozóra hét faluból jöttek a kórusok: Kajántó, Kisbács, Szucság, Méra, Vista, Mákó és a házigazda Türe kórusai. A türei kórustalálkozó nem reklám-vásár volt, hanem a magyar lélek Istentől átszellemültsége, különössége, írta László György. /László György: Az éneklés ünnepe Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Az Erdélyi Református Egyházkerületben már 1964–től létezett Önsegélyző Pénztár (ÖP). Az ÖP gondok nélkül működött, de az utóbbi évekre jellemző nagy infláció negatívan befolyásolta tevékenységét. Mivel az alapok befizetése és a hitelek folyósítása is lejben történt, a ÖP vagyona gyakorlatilag elértéktelenedett. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője tájékoztatott arról, hogy az új, a Státer ÖP tagjai lehetnek a Református Egyház hívei és alkalmazottai. Az anyagi segítség elsősorban a kölcsönnyújtást jelenti. Az egyházközségek is igényelhetnek kölcsönöket a helybeli lelkészen keresztül (például lelkészi hivatalok feljavítására). /Somogyi Botond: Újraindul az Önsegélyző Pénztár Interjú Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 8.
Máj. 3-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész tárlata. A radnóti születésű festőművésznő 1966-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári népművészeti főiskolán. Marosvásárhelyi és országos tárlatok rendszeres részvétele mellett 19 egyéni tárlattal mutatkozott be a hazai és külföldi közönség előtt. /Kákonyi Csilla Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2002. május 9.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli Székelyudvarhelyen, máj. 11-én Románia első magyar nyelvű népszínháza. Huszonöt éves lenne, ha létezne még, a székelyudvarhelyi Népszínház, amely 1977 májusában indult útjára, Kovács Levente vezetésével. A Népszínház 15 évig létezett, az első tíz évben az "igazi" színházakat megszégyenítő repertoárral dolgozott. Évente átlag négy bemutatója volt, ezek csaknem fele ősbemutató. Az udvarhelyi Népszínháznak egyetlen fizetett alkalmazottja sem volt. Az emberek puszta lelkesedésből játszottak, festettek díszletet, komponáltak zenét, vagy varrtak ruhát. A tagok között volt ügyvéd és tanár, tanítónő és vízvezeték-szerelő, fodrász és tisztviselő. Az amatőr társulat a hivatásos színházakéval vetekedő sikereket mondhatott magáénak. A munka három tagozaton folyt, a gyerek, középiskolás és felnőtt csoport tagjai együttműködtek. A színház rendezői, vezetői elhunytak, és nem volt, aki átvegye a helyüket a megváltozott körülmények között. ’89 után lanyhult a munka, majd végleg megszűnt. A 250 ember, aki valaha is megfordult a Népszínház tájékán, szétszóródott. Az ünnepre megjelenik a Népszínház monográfiája, amelyet a kiállítás-megnyitó után mutatnak be. /Botházi Mária: Volt egyszer egy Népszínház. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ A rendezvényt a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület szervezi, a volt népszínházasokkal közösen. Bemutatják Szász M. Mária Az én Népszínházam című könyvét, amely a Hargita Megyei Kulturális Központ és az Infoprint Rt. kiadásában jelent meg. A szerző az udvarhelyi műkedvelő színjátszás egyik alapembere. A monografikus jellegű intézménytörténet bő képanyaggal mutatja be az 1977-ben létrejött Népszínház tevékenységét. Szász M. Mária a Vitéz Lelkek nevű diákcsoport szakirányítója. /Az udvarhelyi Népszínház történetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2002. május 9.
Kolozsvárra a szovjet csapatok 1944. október 11-én hajnalban vonultak be, gyakorlatilag harcok nélkül. Megkezdték a zsákmányolást. Óra, töltőtoll, fényképezőgép, feltört üzletek apró árui mind-mind zsákmánynak számítottak. A fosztogatásban leginkább a kolozsvári lumpenek s a környékbeli falvak lakói jeleskedtek. Szovjet járőrök próbálták akadályozni a fosztogatást, de nem sok eredménnyel. A román hadsereg egységei 12-én vagy 13-án érkeztek meg. Veress Pál mesélte Nagy Istvánnak, hogy valamilyen rejtélyes lista alapján román–szovjet járőrök magyar értelmiségieket tartóztattak le, jogászokat, újságírókat, tanárokat, köztük kommunistákat is. Elhurcolták többek között a Református Kollégium több tanárát is. Egeresen román csendőrök és Maniu-gárdisták megkínozták és kivégezték azt a 12 bányászt és erőművi munkást, akik fegyverrel akadályozták meg, hogy a németek az egeresi villamosművet felrobbantsák. A Monostori úton magyarfenesi Maniu-gárdisták lemészárolták az Óvári családot, amely 44 nyarán részt vett az ellenállási mozgalomban. A gyilkosságot tehát nem szovjet katonák követték el. Következett aztán Szárazajta, Csíkszentdomokos, Belényes és más gyilkosságok, amelyekről Balogh Edgár, Demeter János, Kovács András visszaemlékezéseikben már hírt adtak. Ekkor, valamikor október közepén jelent meg Malinovszkij marsallnak, az Erdélybe bevonult II. ukrán front parancsnokának a rendelete, amelynek értelmében a román adminisztrációnak, a rendfenntartó erőknek, a gárdáknak és a hadseregnek 24 óra alatt el kellett hagynia Észak-Erdély területét, s azon csak a frontra menő alakulatok haladhattak át. – Nagy István megbízta fiát, ezt az emlékezést író Nagy Károlyt, hogy gyűjtsön anyagot önéletrajzi regénye 5. kötetéhez. Nagy Károly 1969 őszén Moszkvába utazott tudományos dokumentáció céljából. Borisz Polevoj 1967-ben egy íróküldöttséggel Kolozsváron járt, és elmondta, hogy 1944 őszén a kolozsvári szovjet parancsokságon dolgozott elhárító tisztként, alezredesi rangban. Nagy István kérte fiát, Hogy beszéljen Polevojjal, hogy megtudjanak részleteket a civil férfilakosság ’44-es elhurcolásáról. Nagy Károly beszélt is Polevojjal. Azt válaszolta, hogy a hadijog értelmében munkára vitték őket, hogy újjáépítsék azt, amit a tengelyhatalmak leromboltak. Polevoj kérte, keresse fel újra, addig előszedi az 1944-es feljegyzéseit. Polevoj a következőket mesélte el: A román hadsereg vezérkari főnöksége úgy tájékoztatta a szovjet hadsereg vezérkarát, hogy a magyar hadsereg helyben mozgósítással sok férfit hagyott hátra Észak-Erdélyben és Kárpátalján azzal a megbízatással, hogy a front átvonulása után folytassanak diverziós és partizán tevékenységet, akadályozva ezzel a szovjet hadsereg előnyomulását. Ugyanakkor átadták nekik a legveszélyesebb fasiszta elemek névsorát is. Ezért a bevonulás után városon a szovjet hadsereg járőrei, falun pedig a román csendőrség megkezdte a férfi lakosság összeszedését. Később fény derült arra, hogy a románoktól kapott lista nem a legveszélyesebb fasiszták nevét és a címét tartalmazta, hanem többségükben haladó szellemű magyar értelmiségiekét, sőt kommunistákét is. Ugyanebben az időben tájékoztatták a szovjet szerveket a román csendőrök kegyetlenségeiről, sőt nagyszámú gyilkosságról is. Ekkor a szovjet vezetés leállította a férfiak összeszedését, s Malinovszkij marsall parancsára a román hatóságoknak, a rendfenntartó erőknek és a Maniu-gárdáknak el kellett hagyniuk Észak-Erdély területét. Az elfogottak közül azokat, akik még a II. ukrán front hadműveleti területén voltak, szabadon bocsátották, de akiket már elszállítottak, azokon nem tudtak segíteni. Visszatekintve ezekre a szomorú eseményekre, nyilvánvaló, hogy a szovjet katonai hatóságok egy súlyos és aljas provokáció alapján jártak el. Ezt tudta meg Borisz Polevojtól. /Nagy Károly: Felszabadulás!? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8., A kulisszák mögött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Markó Béla a határon túli magyar vezetőkkel közösen Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölttel és Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével találkozott Budapesten máj. 8-án. - Az erdélyi magyarságnak az az alapvető érdeke, hogy a mindenkori magyar kormánnyal kell jó kapcsolatokat kiépíteni - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó hangsúlyozta: tény, hogy az RMDSZ egyik-másik platformja, csoportosulása az ilyen kérdésekben nem veszi észre, hogy az ideológiai közelséget nem szabad összetéveszteni azzal, hogy az erdélyi magyarságnak egész Magyarország támogatására van szüksége. Ez azonban nem újdonság, mindössze a megfelelő bölcsesség hiányát mutatja. A félreéréseket a közvetlen kapcsolatépítéssel és a minél szorosabb konzultációkkal lehet eloszlatni és nem nagy hangú nyilatkozatokkal, polémikus állásfoglalásokkal - szögezte le. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az MSZP vezetői is tájékozottak arról, hogy milyen helyzetben van az erdélyi magyar közösség, hiszen az elmúlt években is volt alkalom a találkozásokra. Emellett Medgyessy Péter már tavaly augusztusban rövid erdélyi körutat tett. Ezzel együtt alapos elemzésre van szükség arról, hogy melyek az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai. Egyetlen kérdést nehéz lenne kiemelni, hiszen éppúgy fontosak a két ország jó kapcsolatai, az, hogy Magyarország támogassa Románia európai integrációs törekvéseit, mert ez a romániai magyar közösségnek is segít, mint a sajátos kérdések, például a Sapientia erdélyi magánegyetem továbbvitele - mondta. Markó szerint közös az igény az elmúlt 10-12 évben kialakult támogatási rendszer áttekintésére. Nem azzal a szándékkal, hogy abból mi maradjon meg és mi nem, mert véleménye szerint a támogatási rendszernek meg kell maradnia, legfennebb áttekinthetőbbé, egységesebbé és bizonyos területeken hatékonyabbá kell tenni. A folytonosságban és a fejlesztésben vagyunk érdekeltek - hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint főként a gazdasági kapcsolatok építésében, a magyarok által is lakott romániai régiók gazdasági támogatásában vannak még kiaknázatlan lehetőségek. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 8. – 2198. sz./ Az új kormány eleget fog tenni alkotmányos kötelezettségének, amely a határon túli magyarok támogatását írja elő számára – jelentette ki máj. 8-án Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Markó Béla az SZDSZ vezetőivel folytatott megbeszélése után kiemelte: egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarságnak legalább ugyanolyan mértékű támogatásban kell részesülnie, mint az előző kormányzati ciklusban. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy még nincs elegendő tapasztalat a jogszabály működését illetően, ezért később érdemes foglalkozni a törvény esetleges átalakításának kérdésével. Markó Béla erdélyi látogatásra hívta meg az SZDSZ elnökét, aki várhatóan ősszel tesz eleget a meghívásnak. /Markó Erdélybe invitálta Kuncze Gábort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága jövő héten elemezni fogja azt a beadványt, amely Románia monitorizálásának befejezését veti föl — nyilatkozta máj. 7-én Adrian Nastase miniszterelnökkel való találkozása után Bársony András, a magyar delegáció MSZP-s tagja, a bizottság elnöke. - Azt fogjuk ajánlani, hogy zárjuk le a Romániával való párbeszéd monitorizálással történő összekapcsolását és folytassuk a párbeszédet speciális módszerek nélkül — mondta Bársony. A Monitorizálási Bizottság elnöke Bukarestben találkozott a román kormányfővel, a művelődési, a közigazgatási és az igazságügy-miniszterekkel, hogy a testület jövő héten, Bukarestben megrendezésre kerülő ülésével kapcsolatos dolgokat megbeszélje. A találkozó keretében elemezték a kormány által az utóbbi időben az árva gyermekek és a nemzeti kisebbségek, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében tett lépéseket. Románia monitorizálását 1997-ben fejezte be az ET, de mivel akkor több kérdés nyitva maradt, úgynevezett "utóellenőrzést" folytattak. Frunda György szenátort, aki az ET román delegációjának tagja rámutatott: Vitathatatlan, hogy Romániában jobbra fordult a kisebbségi kérdés helyzete, és hogy az ország már megtett bizonyos lépéseket a kisebbségi kérdés orvoslásához. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a megoldása az európai egyezmények által előírt módon kell történjen. Az RMDSZ a teljes mértékű restitúciónak a híve. /B. T.: Lezárják Románia megfigyelését? Az ET azonban azt ígéri, nem téveszt szem elől. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Megalapozatlannak és sajnálatosnak nevezték a Reform Tömörülés (RT) vezetői Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, hogy az új magyar kormány nem fogja külön finanszírozni a határon túli magyar szervezetek törvényes vezetésével szembenálló csoportokat. A Jurnalul Nationalban megjelent nyilatkozatában Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az RT vezetője "alaptalannak és meglehetősen súlyosnak" minősítette Kovács kijelentését. Mint mondta, nem tudja, hogy az MSZP elnöke miről beszélt, hiszen a magyarországi támogatást a romániai magyar civil szervezetek kapták átlátható módon, alapítványokon keresztül, meghatározott projektekre. Ráduly Róbert parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi csoportján belül alakult Polgári Szárny tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy átlátható módon történt a romániai magyar közösség anyaországi támogatása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ keretén belül működő különböző platformok (csoportok) más és más magyarországi pártokkal tartanak fenn kapcsolatokat. Példaként említette, hogy az RMDSZ liberális platformját a magyarországi liberálisokhoz, a Reform Tömörülést a Fideszhez fűzik ilyen kapcsolatok. A Jurnalul National megszólaltatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is, aki elmondta a lapnak, hogy nincs tudomása az ilyen külön finanszírozásról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is történhetett ilyen. Mint mondta, a Fidesz nyílt politikai támogatásban részesítette a Reform Tömörülés képviselőit. /RT: megalapozatlanok Kovács kijelentései a "Fidesz pénzelte platformról"? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Gazda Árpád nem érti, miért mulasztotta el az RMDSZ vezetése az egyházakkal való egyeztetést, mielőtt dicsérni kezdte volna az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására javasolt kormánypárti receptet. Az RMDSZ az egyházfőkkel nyolc hónappal ezelőtt kötött megállapodás szerint az egyházi ingatlanok ügyében csak olyan megoldást fogad el, amelyet a püspökök előzetesen elfogadtak. - A tények azonban arra utalnak, a szövetség vezetői inkább vállalták ezt az elkerülhetetlen súrlódást a történelmi magyar egyházakkal, mint a kormánypárttal, állapította meg Gazda Árpád. A kisebb ellenállás irányába mozdultak. Inkább vállalták a nyolcórás konfrontációt Kolozsváron, minthogy Bukarestben kelljen órákon át farkasszemet nézni a kormányzó partnerrel. Az RMDSZ milyen érdekképviseletre vállalkozott? Arra-e, hogy Bukarestet képviselik Kolozsváron, vagy arra, hogy az erdélyi magyarságot képviselik a román fővárosban – kérdezte Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A képviselet iránya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Az Orbán-kormányt a magyar kedvezménytörvénynek főként az "etnikai oldala" foglalkoztatta, a szocialista túlsúlyú leendő magyar kormány viszont sokkal inkább a vitatott törvény gazdasági vonatkozásait tartja szem előtt — írta a Ziarul Financiar. A lap szerint Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának kormánypárti elnöke nem zárja ki azt, hogy bizonyos feltételek mellett újratárgyalják az egyetértési nyilatkozatot. — Arról tárgyalhatunk, hogy a magyar kormány védeni kívánja a magyar munkaerő-piacot, de azt nem fogadhatjuk el, hogy ez a védelem etnikai alapokon történjen, mivel az ellentétes lenne az Európai Unió előírásaival — nyilatkozta a lapnak Podgoreanu. /Bukarest mégsem zárja ki az Orbán–Nastase egyezmény újratárgyalását? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
A romániai egyházi közösségekhez tartozott egyes ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a visszaszolgáltatási kéréseket és igazoló okiratokat 2003. január 15-ig kell benyújtani. Amennyiben az ingatlanokban oktatási és kutatási, egészségügyi tevékenység folyik, illetve politikai pártok, nagykövetségek vagy konzulátusok, nemzetközi kormányközi szervezetek székhelyeként szolgálnak, a visszaszolgáltatást igénylő a következőket választhatja: csupán a puszta tulajdon visszaszolgáltatása, amikor az illető ingatlan megtartja az előbb felsorolt rendeltetését 10 évig. Ez időszak alatt a tulajdonos adómentességet élvez, és egyúttal kormányhatározattal megállapított összegű bérleti díjra jogosult. Másik lehetőség: egyenértékű kártérítési intézkedés. A természetben visszaszolgáltatott ingatlanokkal egyidejűleg azokat a javakat is visszaadják, amelyek az illető egyház működésére szolgáltak, és az ingatlannal együtt elkobozták, feltéve, hogy ezek még léteznek a kérés benyújtásakor. A kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben történő megjelenést követő 60 napon belül lép hatályba, a közlés utáni 60 nap alatt pedig módszertani szabályozást dolgoz ki a kormány. /Sürgősségi kormányrendelet a romániai egyházi közösségekhez tartozott egyes ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Az Erdélyi Történelmi Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete máj. 7-i rendkívüli ülésén áttanulmányozta az SZDP–RMDSZ által jegyzett, az elkobzott egyházi javak visszaadásáról szóló törvénytervezetet, melyet az RMDSZ elnöksége küldött meg. 2001 szeptemberében, közös megegyezés alapján az egyházak, az RMDSZ szakértőinek részvételével, önálló ingatlanügyi törvénytervezetet fogalmaztak meg, melyet az RMDSZ benyújtott a parlamentnek. Az egyházvezetők meglepetéssel szereztek tudomást arról, hogy az RMDSZ-szel való megegyezéssel ellentétben a kormány egy teljesen más, az érdekeltek által elkészített szöveget figyelmen kívül hagyó törvénytervezetet készített el. A magyar egyházak ragaszkodnak eredeti törvénytervezetük tartalmához, és a meghozandó törvény kiindulópontjának tekintik azt. Ezzel szemben a 94/2000. számú kormányrendelet módosított változatát jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlannak ítélik. Az RMDSZ vezető képviselőivel való tanácskozás nyomán, az erdélyi magyar történelmi egyházak elfogadják azt a célszerű lehetőséget, hogy a 94/2000. számú módosított kormányrendelet az egyházak eredeti törvénytervezetének lényeges elemeivel kiegészülve a szenátus elé kerüljön. Az egyházak különleges hangsúlyt fektetnek a következőkre: a kormány haladék nélkül szerezzen érvényt az ez ideig kibocsátott sürgősségi kormányrendeleteknek. Az egyházak ragaszkodnak ahhoz, hogy a folyamatos visszaszolgáltatás végső határidejét 10 évről 5 évre csökkentsék. A jogcím nélkül elkobzott ingatlanok visszaadása azonnal történjen meg. A törvény végrehajtási utasításait az egyházakkal egyeztetve annak elfogadásával egyidőben fogadja el a kormány. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Funar, Kolozsvár polgármestere felháborodott azon, hogy a megye egyes településein épp az ortodox húsvét idején tették ki a kétnyelvű helységnévtáblákat. Gheorghe Funar közleménye szerint a települések elnevezése megegyezik a "horthysta megszállás idején használt nevekkel". Ugyanakkor azt nehezményezi: az RMDSZ arra késztette a szociáldemokrata kollégákat, hogy elmagyarosítsák a Föld természetes szatelitjét, a Holdat. Funar kifejti: a Szászfenes (Floresti) községhez tartozó Magyarlónán (Luna de Sus) is kitették a kétnyelvű táblát. Funart fordított logikája arra a következtetésre juttatta, hogy a luna szó lónára történő lefordításával az RMDSZ és az SZDP magyarosította a Föld természetes szatelitjét. — A Hold magyarosításával az RMDSZ és az SZDP vezetői azt bizonyították be, hogy a Holdról pottyantak le, de nem akármilyenről, hanem a magyar Holdról — jegyezte meg az elöljáró. A polgármester a megyei építési igazgatósághoz és a rendőrséghez fordult a kétnyelvű táblák eltávolítása érdekében. /K. O.: A Holdon él a polgármester? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Szatmárnémetiben máj. 2—4. között a Kölcsey Főgimnáziumban tizedszer is megrendezték az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /ODIF/ a Kölcsey Ferenc Alapítvány szervezésében. Érkeztek csapatok Brassóból, Csíkszeredából, Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nagyenyedről, Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Aradról, Zilahról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Nagykárolyból, Krasznáról és a Kölcsey Főgimnázium csapata is fellépett. Két nap alatt mintegy huszonnégy előadás került bemutatásra. Első lett a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz színjátszó csoportja. A találkozón külön elismerésben részesítették Nagy Gyulát, a Kölcsey Főgimnázium pedagógusát, a Madipo színjátszó csoport szakirányítóját, akinek érdeme, hogy tíz esztendeje megszületett az ODIF. /Dancs Artúr: Jubileumi diákszínjátszó fesztivál és... üzenet a profiknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 9.
Elhunyt Fejér Miklós /Zabola, 1913. nov. 30. – Kolozsvár, 2002. máj. 8./ tanár. Hadifogságba került, 1948 októberében tért haza. Újrakezdte tanári működését Kolozsváron. 1951-ben mint a kolozsvári magyar szakos tanárok pedagógiai körének vezetőjét, megbízták a magyar nyelv és irodalom I–VII. osztályos tantervének elkészítésével. Ez a tanterv alapozta meg lényegében Romániában a magyar irodalom tanításának anyagát. Gazda Ferenccel és Nagy Jenővel, majd Bartosné Lengyel Katalinnal magyar nyelvtant, Jócsák Jánossal magyar olvasókönyvet állított össze az V–VII. osztály számára (1954–58). Tagja volt az első Romániában megjelent magyar irodalomelméleti tankönyv szerkesztőkollektívájának. 1956-ban megjelent meg a középiskolák felső tagozata részére Csehi Gyulával és Jócsák Jánossal írt Irodalomelméleti alapfogalmak című tankönyv, 1956–57-ben pedig a Jócsák Jánossal és Székely Erzsébettel összeállított Magyar irodalomtörténet és egy Irodalmi szöveggyűjtemény. Később nacionalistának minősítették a szöveggyűjtemény szerzőit, amiért szerepelt benne a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti Dal. E vádak alapján 1958 szeptemberében kitették a tanügyből, munkanélkülivé vált. 1959. április 1-jén letartóztatták, mivel közben felfedezték, hogy a VI. osztály részére írt nyelvtankönyv ellenforradalmi szöveget tartalmaz, ugyanis a tankönyv végén lévő helyesírási szótárban a szavakat felülről lefele olvasva, mondatokat véltek felfedezni, amelyek románra fordítva félelmetesen hangzottak. Néhány példát érdemes megemlíteni. A következő szavakat olvasták össze: Lenin, lenn–románra fordítva: Jos cu Lenin; bolondság, bolsevik–románul: bolsevizmul prostie. 1959 októberében megszüntették a vizsgálati eljárást, kiengedték a szekuritáté börtönéből és teljes rehabilitációt ígértek, a tanügybe mégsem vették vissza azonnal. 1965-ben sikerült egy tanári állást kapnia a szucsági általános iskolában, ahol 1975-ig, nyugdíjazásáig tanított. Szucsági tanársága idején kapcsolódott be a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőbizottságának munkájába. Még munkatársa a Kanadában szerkesztett Encyclopedia Hungarica-nak is. /Szőcs Judit: Nekrológ helyett laudáció. Fejér Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 10.
Előbb a kormánypárttal (PSD) folytatott egyeztetés útján, majd a törvényhozásban próbálja érvényesíteni az RMDSZ az egyházfők restitúciós elvárásait. Az RMDSZ már a szenátusi bizottsági vita előtt megpróbálja egyeztetni a kormánypárttal a PSD-javaslatcsomag egyházfők által kért módosításait – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az ügyvezető alelnök azt tartotta a legjelentősebb eredménynek, hogy a PSD restitúciós csomagjával tizenkét év óta először jelentette ki a kormány, hogy visszaadja az egyházi ingatlanok tulajdonjogát. Az alelnök sajnálatosnak mondta, hogy a PSD nem tartotta be a határidőt a sürgősségi kormányrendelettel visszaadott épületek ügyében. /Gazda Árpád: Képviselik az egyházak elvárásait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2002. május 10.
Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2002. május 10.
Egyre egyértelműbbé válik, hogy az RMDSZ nem képviselheti hitelesen az egyes emberek és az általuk alkotott kisebb közösségek érdekeit is, nem lehet szószólója egyszerre az egyes embereknek, a történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek is. Az RMDSZ politikájával szemben ugyanis lám, nemcsak az egyházak, hanem a civil társadalom is megfogalmazza fenntartásait. A civil parlament egyelőre csak egy ötlet, de a tendencia nyilvánvaló: a civil társadalom széles körű döntési jogot szeretne saját sorsának alakításához. Ha pedig az RMDSZ képtelen integrálni a kezdeményezést, félő, hogy elszigetelődik a civil társadalomtól. /Lukács János: Szép, komoly fiak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2002. május 11.
A kormány folytatja az elkezdett gazdasági reformot, de figyelembe veszi annak társadalmi hatásait — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos telekonferenciáján a Világbanknak azzal a döntésével kapcsolatban, amely a PSAL II program megbeszélésének elhalasztására vonatkozott. Nastase hangsúlyozta: Egy olyan viszonylag szegény országban, mint Románia, nem alkalmazhatunk annyira túlzó módszereket, mint amilyeneket sugallnak nekünk. Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoktól csupán 1 100 alkalmazottat bocsátott el, holott a stand-by szerződésben vállaltak szerint 4 200-at kellett volna leépítenie - a kormány tehát nem teljesítette egyik vállalását. Együttműködünk a nemzetközi intézményekkel, de a végső döntést mi mondjuk ki - mondta Nastase. - A 2000–2006 időszakban Románia több mint egymilliárd euró értékben kap vissza nem térítendő támogatást a SAPARD-program révén. /Elégedetlen a Világbank, elhalasztotta a tárgyalásokat. Nastase: nem a nemzetközi pénzintézetek diktálnak Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2002. május 11.
Pillich László elutasította a IV. Civil Fórumon elhangzott javaslatot, hogy az erdélyi magyar civil szféra a pénzforrások elosztása fölötti kontrollt gyakoroljon, majd az elosztást a politikai befolyásolás övezetéből egyre inkább a civil koordináció alá helyezze. Pillich elviekben egyetért az autonóm önszerveződés hatékonyabbá tételében, mégis aggodalommal fogadta a kezdeményezés bejelentését. Szerinte a Civil Fórumot az intézményfejlesztés és nem az erdélyi polgári intézmények rendszerének strukturálásával kapcsolatos témakörben hirdették meg, továbbá a civil szférát nem intézményesíteni kell, hanem a civil szféra intézményesülését kell segíteni. Az adományozó előjoga marad szempontjainak kialakítása, a pályázatokat elbíráló személyek kijelölése. Pillich szerint azok kifogásolják a pénzelosztás elveit, akik az elmúlt 13 év alatt jócskán kivették részüket a pályázati összegek odaítéléséből. /Pillich László: Önszerveződés vagy (ön)szervezés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./