"Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából szimpóziumot rendezett Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A rendezvényen előadást tartott magyarországi kutatókon kívül Egyed Ákos kolozsvári történész professzor, az MTA külső tagja. /Kossuth-szimpózium Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Az áprilisi kormányváltás után sokáig az volt a kérdés, hogy az MSZP vagy az SZDSZ veszi át a HTMH vezetését. Mindkét pártból több személy neve felmerült. Az elnöki kinevezés végül magának az elnöknek jelentette a legnagyobb meglepetést. A kolozsvári származású Bálint-Pataki József, az erdélyi referatúra főosztályvezetője hivatali eskütétele után néhány órával azt nyilatkozta a Szabadságnak: Jómagam is találgattam, ki lesz az elnök, de fel sem merült bennem, hogy én lehetek. Bálint-Pataki József kifejtette: Júniusban lett tízéves a hivatal, de ezt megelőzően két évig működött a miniszterelnökségen belül a Határon Túli Magyarok Titkársága. Ő ott kezdtem a munkát, kormányfőtanácsosként. Nem tagja egyetlen pártnak sem. Nem ismeretlen számára a többi terület sem. Szerinte a kisebbségpolitika töretlen, és konszenzuson alapszik. Szeretné, ha ez a folytonosság fenntartható lenne. Bálint-Pataki József szerint az egyenlő távolságtartás elve az utóbbi években némiképp sérült. Ugyanakkor a MÁÉRT mellett működő szakbizottságokba életet kell lehelni. A HTMH alaptevékenysége: kapcsolattartás a szomszédos államok magyarságának legitim politikai, szakmai, civil, egyházi stb. szervezeteivel. Ezenkívül, országos hatáskörű szerv lévén, részt vesz a döntés-előkészítési folyamatban, minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarságot érinti. A HTMH részt vesz a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságainak munkájában. A HTMH elnöke általában a kormányközi vegyes bizottságnak is elnöke, sőt a titkárt is a HTMH adja. A hivatal jelen van a határon túli szervezetek, intézmények rendezvényein. Több mint 50 jogszabály, végrehajtási rendelkezés készült el kedvezménytörvény kapcsán. Ezt a hivatal végezte. A magyar közigazgatáson belül pedig a HTMH a végrehajtás felelőse. Az európai intézmények azt várják el a törvénytől, hogy ne okozzon feszültséget az egyes szomszédokkal. A HTMH érdekelt a támogatási rendszer átláthatóságának biztosításában. Van szórványstratégiája a HTMH-nak? - kérdezte Gál Mária. Az Illyés Alapítvány sokat tett a már létező szórványkollégiumok létrehozásáért. Nincs egy összehangolt, a sajátos szempontokra alapozó szórványprogram. Nincs szórványstratégia, sem a hozzá rendelt olyan méretű anyagi háttér, amely ezt a folyamatot fékezni tudná. /Gál Mária: A Határon Túli Magyarok Hivatalában sohasem okozott földrengést a kormányváltás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2."

"Iliescut hívják segítségül a magyarpalatkai románok, hogy megakadályozhassák a község magyar elnevezésének feltüntetését a helységnévtáblákon. Szerintük az elnevezés sérti a helybeli román lakosságot. Ioan Hurdusan polgármester elrendelte a megrongált településjelzők helyettesítését. A magyar lakosság aránya meghaladja a 30%-ot. Bitay Levente kijelentette: tudomásul kell venni, hogy Románia lakossága nemcsak románokból áll, hanem itt más nemzetiségek is élnek, akikre tekintettel kell lenni. /Nem kell Magyarpalatka! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Az RMDSZ-hez hasonló erős szervezetet kell alakítaniuk a Hargita és Kovászna megyei románoknak - hangzott el a Román Társadalom Civil Fóruma alapszabály-tervezetének sepsiszentgyörgyi megvitatásakor. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett hétvégi Andrei Saguna Napokon ismét összegyűltek a Hargita és Kovászna megyei román civil szervezetek képviselői, és folytatták a Román Társadalom Civil Fóruma megalakítási munkálatait. /Farkas Réka: Oltalmat kér a románság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Leváltással fenyegette meg Mircea Dusa prefektus Kercsó Attila alpolgármestert. Kercsó Attila gyergyószentmiklósi alpolgármester júl. 1-jén tiltakozott Mircea Dusa prefektus hangneme miatt, aki telefonban ordítozva kérte számon a városközponti forgalom lezárását a Gyergyói Nyári Fesztivál idejére. Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Figura Társaság, a Bécsi Zeneszeminárium, az Ora International Szervezet, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány társszervezésében zajló Gyergyói Nyári Fesztivál új helyszínnel bővült: a központi park melletti körforgalom lezárt útszakaszán ugyanis szabadtéri színpadot emeltek a városháza munkatársai. A parkban egy időszakos gyermekváros várja a kicsinyeket, felhúzták már a sörsátrakat is, júl. 5-6-7-én pedig a folyamatos kézműves-kirakodóvásártól népesülnek majd be a park sétányai. Az új helyszín kialakításával kapcsolatosan a helyi tanács külön erre irányuló határozatot hozott - és ezt a helyi közúti rendőrség bizonyos mértékben végre is hajtotta. Kercsó kijelentette, a prefektus gesztusa a kommunizmusbeli párttitkári megoldásokra emlékezteti. A Gyergyói Nyári Fesztivál programjában gyerekrajz-kiállítás és táncház is szerepel. /Gergely Edit: Gyergyói fesztivál kisebb incidenssel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"

"Pályázatíró tanfolyamot tartott az elmúlt hét végén Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság. A kétnapos összejövetelre Hunyad-, Szeben-, Szilágy-, Máramaros és Kolozsvár megyékből érkeztek hallgatók, olyan személyek, akik helyi szórványközösségekben irányítanak már egy-egy, főleg közművelődési tevékenységet folytató, civil szervezetet. Előadást tartott Egri István, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért ügyvezető igazgatója is. A pályázatíró tréning támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya. /A pályázatírás fortélyai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Eduard Sevarnadze jelenlegi grúz elnök a Szovjetunió külügyminisztereként ellenezte amerikai kollégája arra vonatkozó javaslatát, hogy a szovjet csapatok beavatkozzanak az 1989-es romániai forradalomba, jelentette ki Ion Iliescu elnök júl. 2-án, a Tbiliszi Műszaki Egyetemen. /Díszdoktorrá avatták Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Kolozs megyében csökkent a magyar igazolványért folyamodók száma. Eddig 18 500 igénylést jegyeztek: az 1992-es népszámlálási adatok alapján a magukat magyarnak vallók 12,7 százaléka kért magyar igazolványt. Ezren diákigazolványt, harmincnégyen pedagógusigazolványt, negyvenegyen pedig oktatói kártyát igényeltek. A magyar igazolványok igénylése mellett az iroda munkatársai a két vagy többgyerekes családok anyagi támogatására az alapítványi űrlapok kitöltésében is segédkeznek, amelyet Szovátára, a Teleki Oktatási Központnak kell ajánlott levélben postázni. /(m. j.): Többgyerekes családok kaphatnak támogatást. Folyamatosan igényelhető a magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"1995-ben született meg az elhatározás, hogy feltérképezik a szórványgyülekezeteket. Eddig 28 református szórványgyülekezetet sikerült felkeresni, megírni történetüket. 2001 júliusában felavatták az ördöngösfüzesi Egyházi és szórványmúzeumot, amely felvállalja a szórványgyülekezetek kallódó értékeinek összegyűjtését. - Felújítást végeztek Göc templománál, hogy az maradjon meg "tanútemplomnak." Ma már mindössze négy református él itt. /Lapohos András ny. tanár: Emberek a szórványért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Marosvásárhelyen kiállították a vár területén a közelmúltban végzett ásatások anyagát. A marosvásárhelyiek számára talán a legérdekesebb egy 12. század elejéről származó lakóház nyomainak, egy kemencének, illetve nagy mennyiségű 12-13. századi kerámiának a bemutatása. Eddig ugyanis a székelyek betelepedését és a város kezdeteit az 1300-as évek elejére vezették vissza, ám a vásárhelyi ásatások folyamán az egykori kolostor kápolnája mellett megtalálták az említett tárgyakat. Az ásatások során előkerült az egykori kolostor könyvtárhelyisége, ahol több középkori könyv, könyvborító bronz díszítőelemére találtak. Szintén igen gazdag régészeti anyag látható a 16-17. századból is, melyek az egykori műhelyek létezését bizonyítják. /Antal Erika: Megtekinthető az ásatások leletanyaga. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"Szokatlan homály fedi Medgyessy Péter magyar miniszterelnök hétvégi, kolozsvári látogatását. A hét elején még senki sem tudott bizonyosat mondani arról, hogy mikor érkezik és kivel találkozik a magyar vendég. A prefektúra és a rendőrség képviselői is a megyei RMDSZ-től érdeklődtek Medgyessy Péter látogatásának részleteiről. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nem ismeri a miniszterelnök hétvégi látogatásának programját, tehát egyelőre az sem bizonyos, hogy találkozni fog az RMDSZ vezetőivel. Kérdéses, hogy találkozik-e a történelmi magyar egyházak püspökeivel Kolozsváron. Szabó Árpád unitárius püspöknek erről nem volt tudomása. Cseh Áron konzul tudomása szerint Medgyessy Péter júl. 5-én este érkezik repülővel Kolozsvárra, magánvacsorán vesz részt. /(m.j.): Medgyessy Péter kolozsvári látogatása elé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Mintegy száz érdeklődő jelent meg a Brassói Magyar Fórum (BMF) alakuló gyűlését megelőző megbeszélésen júl. 2-án a Reménység Házában. A BMF létrejöttét a Brassai Társaság, a Reménység Háza Alapítvány és a Brassói Lapok Alapítvány képviselői kezdeményezték. A BMF célkitűzései között a brassói magyar civil szféra megerősítése, a brassói magyarságot érintő kérdések felvetése, a brassói magyar művelődési élet szervezése szerepel. A célok megvalósítása érdekében havonta tematikus nyilvános viták, időszakonként rendkívüli viták megtartását, művelődési-információs iroda működtetését, saját kiadványok megjelentetését tervezik a szervezők. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a BMF egyik kezdeményezője leszögezte: "A brassói magyarság atomizálódó, veszélyben levő társadalom, amely igényli a megújulást. A brassói magyarságnak vannak intézményei, alapítványai, szervezetei, de ezen szerveződések között gyakorlatilag nem létezett párbeszéd, így a közös gondokra a mindenki számára elfogadható, árnyalt megoldások keresése is lehetetlen volt." /Petki Judit: Szervezkedik a helyi magyarság. Magyar Fórum létrehozását tervezik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Júl. 3-án dr. Faragó József akadémikus Balladaéneklés a moldvai csángóknál címmel tartott előadást Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szerinte a csángó balladakincs "a magyar népzene azon dialektusa, amely a legjobban különbözik a többitől", a gyűjtő ugyanis különleges hangzásvilágú, régi epikus műfajjal találkozhat Moldvában. A kutató a balladarögtönzés elterjedt jelenségére figyelt fel csángóvidéki útjai során. Észrevette, hogy egy balladát előadója képtelen pontosan megismételni, valamit mindig átalakítanak benne, a régebbi szöveget egy-egy sorral vagy gondolattal mindig kiegészítik. Akár kérésre is rögtönöznek egy-egy újabb balladát, akár valamelyik falubelijük tragikus történetéről is. Alkalmanként sort ismételnek, hogy közben időt nyerjenek a következő gondolat tökéletes, nyolcas sorokba szedéséhez. Végül bemutatták dr. Faragó József Csángó népballadák című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményét. /Kónya Klára: Balladaéneklés a moldvai csángóknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Dr. Egyed Emese professzor vezetésével Kolozsváron színháztudományi kutatócsoport alakult. Második kiskonferenciájuk is, amely a Fordítás és színpad témát járta körül. A Thé - Thália helyi élete nevet viselő csoport tagjainak egész évi munkásságát Egyed Emese értékelte: három szakdolgozat készült és folynak az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok keretében a színháztudományi kutatások. Ősszel színháztörténeti értekezletet szerveznek Kótsi Patkó János tevékenységéről. A nemrégiben megjelent Theátrumi könyvecske című kiadvány ugyancsak a csoport színháztudományi dolgozatait tartalmazza. /Köllő Katalin: Iskola és játék - színháztudományi kutatások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Herepei János könyve /Kövek tanúsága, Kolozsvár, 2001/ csupán töredéke egy, a világháború martalékává vált gazdag anyagnak. A szerző évtizedeken át végzett gyűjtőmunkája a tizenhatodik és tizennyolcadik század közé eső időszak erdélyi viszonyaiba nyújt betekintést. A kötetet Sas Péter szerkesztette. /Németh Júlia: Kövek tanúsága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Júl. 6-án Kolozsváron lesz a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint van ennek a látogatásnak egy szimbolikus jelentősége is. Azzal, hogy első útja egyikén Erdélybe jön a magyar miniszterelnök, Kolozsvárra, illetve Nagyváradra, mindenképpen hangsúlyozni akarja azt, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak, meg a határon túli magyarokkal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonít. Markó szerint egyelőre egyfajta probléma-felleltározó, problématisztázó megbeszélések lesznek az RMDSZ-szel is és a román miniszterelnökkel is, mivel ez tulajdonképpen nem hivatalos látogatás. Valószínűleg szóba kerül a státustörvény. Arról nincs szó, hogy esetleg valamiféle végkövetkeztetéseket is megfogalmazzanak ezzel kapcsolatosan. RMDSZ szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a gazdasági kérdések a két ország közötti viszonylatban. Az RMDSZ valamiféle közvetítői szerepet próbált betölteni a román és a magyar kormány között. /Holnap Nastase- Medgyessy találkozó. RMDSZ-várakozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"

"A népszámlálás szerint a romániai magyarság 1 434 377 lelket számlál, ami 185 623 fővel kevesebb, mint 1992-ben, ugyanakkor az ország lakosságának 6,6 százalékát adja, a tíz évvel ezelőtti 7,1 százalékhoz képest. A magukat magyar nemzetiségűnek vallóknál 13 167-tel nagyobb a magukat magyar anyanyelvűnek tartó személyek száma. A magyar ajkúak Románia összlakosságának 6,7 százalékát alkotják. A vallás szerinti megoszlás: az ország lakosságának 86,7 százaléka ortodox, míg a görög katolikus vallást a lakosság 0,9 százaléka követi. A római katolikusok 1 028 401 főt (4,7%) számlálnak, míg a református felekezetűek száma 698 550 (3,2%). Unitárius vallásúnak 66 846 személy vallotta magát. Kolozsváron 318 027 személy él, közülük 59 975 a magyar nemzetiségű. Kolozsvár magyarsága 1992-ben 22,78 százalékot tett ki, jelenleg a megyeszékhely lakosságának alig 18,86 százaléka magyar nemzetiségű. Kolozs megyében a magyarság részaránya az összlakosság 17,36 százaléka. A kincses város magyar lakossága ezek szerint mintegy húsz százalékkal csökkent. /Nem lesz többé táblaháború Kolozsváron? Húsz százalék alá süllyedt a magyarság részaránya Erdély fővárosában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Kovászna megye lakossága 222 274 személy, majdnem 11 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Arányaiban a magyar lakosság valamivel jobban fogyatkozott, mint a román. A magukat román nemzetiségűnek vallók száma 51 662, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A magyarok száma 6,5 százalékkal csökkent; jelenleg 163 991 magyart tartanak számon /a megye lakosságának 73,8 %-a/. 1992-ben 2641-en vallották romának magukat, most 6022-en tették ezt. 38-ról 64-re nőtt a magukat székelynek vallók száma. Tíz évvel ezelőtt 141-en mondták magukat csángó nemzetiségűnek, most csak 114-en. A megye lakosságának vallás szerinti megoszlása a következő: 80 272-en vallották magukat római katolikusnak, 74 294-en reformátusnak, 49 774-en ortodoxnak, 255-en görög katolikusnak és 9738-an unitáriusnak. A népszámláló biztosok olyan 103 személyt iktattak, aki nem nyilatkozott nemzetiségéről, 260-an pedig vallásukról nem adták meg a szükséges adatokat. /Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Viszonylag ritkán beszélünk az erdélyi magyarság demográfiai jövőjéről, holott enélkül minden mai tervezés csupán a jelen fecsegése, szögezte le írásában Bakk Miklós. Az elmúlt tíz év alatt a kivándorlás, az asszimiláció és az alacsony népszaporulat az erdélyi magyarok számának közel tizenkét százalékos csökkenését eredményezte. Újra meg kell határozni a 20 százalék alá csökkent Kolozsvár vagy az 50 százalék alá csökkent Marosvásárhely szerepét "szellemi földrajzunkban és politikai térképeinken". /Bakk Miklós: Tervezés a mélyből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Szakemberek, történészek feladata lesz elemezni az erdélyi magyarság fogyatkozásának okait, elsősorban az elvándorlás jelenségét- fejtette ki Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szerinte lehetnek olyan tényezők, amelyek megállítják a fogyási trendet, és valahol egymillió fölött stabilizálják az erdélyi magyarság lélekszámát. Úgy vélte, hogy öt-tíz esztendő múlva megállítható lesz az ország gazdasági csökkenése, és akkor megszűnik a Magyarországra áttelepült erdélyi magyaroknak az a kétlakisága, ami lehetővé teszi az otthoni pozíciók feladását. /Salamon Márton László: Egyed Ákos: egymillió körül stabilizálódhat az erdélyi magyarság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Veress Valér szociológus a Korunk demográfiai számában megjelent tanulmányában előre jelezte: 1 530 000 magyar nemzetiségű személy él Romániában. A közzétett hivatalos népszámlálási adatokban csupán 1 430 000 magyar nemzetiségű román állampolgár szerepel. Veress jelezte, a most közölt adat előzetes, ami azt jelenti, hogy mintegy 10-20 ezerrel növekedhet még a magyarok száma. Az ország össznépessége mintegy 700 000 személlyel kevesebb, mint amit a statisztikai hivatal előre jelzett. 2000. január elsejétől feltehetően még évi 20-22 ezer személlyel csökkent a magyarok száma, a természetes fogyás és a kivándorlás együttes hatásaként. A Nyugat-Európába irányuló magyar migráció 1992-2002 között nagyobb mértékű lehetett, mint ahogy feltételezték. /S. M. L.: Veress Valér: sokkal súlyosabb a helyzet, mint előre láttuk Egyed Ákos: egymillió körül stabilizálódhat az erdélyi magyarság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"Júl. 5-én este kilenc óra körül érkezett meg Medgyessy Péter miniszterelnök Tordaszentlászlóba, a Tamás Bisztróba, látogatásának első állomásához. A vendéglőben együtt vacsorázott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, Frunda György, Verestóy Attila, Takács Csaba, Kelemen Attila és Kelemen Hunor RMDSZ-politikusokkal. A zárt körű vacsorán részt vett a magyar miniszterelnökkel érkező diplomáciai testület is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta: a vacsorára nem hívtak meg helyi RMDSZ-tisztségviselőt. A vacsora után Medgyessy Péter Kolozsvárra utazott, és a Transilvania Szállóban töltötte az éjszakát. /B.T., M. J.: Tordaszentlászlóra érkezett Medgyessy Péter. Ma délelőtt kezdődik kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása jó alkalom lehet arra, hogy valamiképpen nyugvópontra kerüljön végre a kedvezménytörvény és ennek romániai alkalmazását lehetővé tevő Orbán-Nastase egyezmény sorsa körüli magyar-román vita. A Magyar Szocialista Párt akkor azzal vádolta Orbán Viktort, hogy maga is presztízskérdésként kezelte a státustörvényt, és csak azért kötötte meg a - szocialisták szerint - magyar érdekeket sértő egyezményt Nastaséval, hogy januártól mindenképpen érvénybe léphessen a jogszabály. A magyar választási kampány hevében az MSZP azzal riogatott, hogy a "paktumnak" köszönhetően az olcsó román munkaerő megszállja az ottani munkaerőpiacot, és az Orbán-Nastase egyezmény újratárgyalását helyezte kilátásba szocialista győzelem esetén. Az MSZP-nek ezzel annyit sikerült elérnie, hogy négy-öt százalékot lefaragott a Fidesz népszerűségi hányadosaiból. A jelek szerint azonban a magyar munkaerőpiac elárasztása elmaradt, most tehát az MSZP-nek vannak presztízs-gondjai, ami az egyezmény módosítására tett ígéretek betartását illeti. Arról nem is beszélve, hogy mind a román fél, mind pedig az RMDSZ határozottan ellenzi az Orbán-Nastase egyezményben foglaltak módosítását, az előbbi ehelyett a jogszabály felülbírálását sürgeti. Időközben kiderült, a Fidesznek is volt egy tervezete a törvény "technikai jellegű" módosítására is, amely a jogszabály lényegét nem érintené. Ennek értelmében esetenként el lehet tekinteni majd a hozzátartozói igazolvány alkalmazásától, és - többek között - változhat a határon túli ajánló szervezetek törvényben megfogalmazott működési rendje is. Reménykedhetünk, írta Székely Kriszta, hogy a kedvezménytörvény módosításával lezárul a jogszabály körüli, gyakran mesterségesen keltett vita, s a kolozsvári találkozó alkalmával sikerül további, a határon túli magyarok szempontjából fajsúlyos kérdéseket feltérképezni. /Székely Kriszta: Presztízs-ügyek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"A statisztikai igazgatóság előzetes adatai szerint Szilágy megye állandó lakossága 248 407 lélek. A tíz évvel ezelőtti 266 308 lakoshoz képest ez 6,9%-os csökkenést jelent. Ebből megyei szinten magyar nemzetiségűnek vallotta magát 57 312 személy, a megye lakosságának 23,1 %-a (1992-ben 63 147 magyar volt. Nem egyezik a magyar anyanyelvűek és a magyar nemzetiségűek száma. Magyar anyanyelvét 57 552 személy jelezte. A megyében a román lakosság létszámcsökkenése tíz év alatt 8,1%-os, a magyar lakosságé viszont 9,2%-os. Zilahon a tíz évvel ezelőtti 13 636 magyarral szemben most 11 085-öt számoltak. Zilah lakosságának száma 68 404-ről 63 305-re csökkent. Zilahon 1992 a magyarság számaránya 19,93% volt, a mostani adatok mindössze 17,51%-ot jelentenek. /Józsa László: Húsz százalék alatt Zilah magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Június folyamán a képviselőház megszavazta a közpénzügyi törvényt. A jogszabály egyes előírásai nagymértékben csorbítják az egyetemi autonómiát. A képviselők döntése heves tiltakozási hullámot váltott ki mind a politikai pártok körében, mind az egyetemek vezetőségi körében. A szenátusi szavazás még hátravan. A kormánypárt által előterjesztett törvény szerint az egyetemek a költségvetésen kívüli forrásokból származó pénzalappal nem rendelkezhetnek szabadon, továbbá a felsőfokú oktatási intézmények a nem helyezhetik el jövedelmüket a bankokban, hanem kötelesek azt a kincstárhoz irányítani. A közpénzügyi törvény az egyetemek által meghatározott heti óraszámoknak a jogát is eltörli, valamint az oktatók teljesítménye függvényében meghatározott differenciált bérezési rendszert is megszünteti. A jogszabály az EU-csatlakozási tárgyalások menetét is veszélyezteti, hiszen Romániának 2000-ben éppen azért sikerült megnyitnia a tanügyi fejezetet, mert az akkor elfogadott jogszabályok lehetővé tették egy minimális egyetemi autonómiaszint biztosításást. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora sajtónyilatkozatában "inkompetenciával, anakronikus központosítási, és csupán a saját klientúráját kielégíteni óhajtó szándékkal" vádolta a tanügyminisztériumot. /(borbély): Új törvény szabályozza a felsőoktatás pénzügyeit. Csorbul az egyetemi autonómia? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"