Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 25-én a közigazgatási bíróság úgy döntött, két esetében a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó közüzemek vezetőtanácsi tagságával. A bíróság Molnos Lajos RMDSZ-es és Ruja Nicolae egységpárti városi tanácsos esetében hozott ítéletet. Gheorghe Funar polgármester perbe fogta mindazon városi tanácsosokat, akik valamely közüzem vezetőtanácsának tagjai. Mi több, megtagadta, hogy a 2001 május–szeptember időszakra kiadja tanácsosi juttatásukat. Molnos Lajos bejelentette: óvást emel a döntés ellen. Máté András ügyvéd, városi tanácsos értetlenségének adott hangot a közigazgatási bíróság döntésével kapcsolatban. Emlékeztetett: a parlament és a kormány úgy értelmezte a törvényt, hogy ennek rendelkezései csupán a következő helyhatósági választások után lépnek érvénybe, és ez így is helyénvaló, hisz egy jogszabályt visszamenőleg nem lehet alkalmazni. Egy héttel korábban a bíróság úgy döntött, 2001 május–szeptember időszakra a polgármesteri hivatalnak ki kell fizetnie az kifogásolt önkormányzati képviselők juttatását. Ezzel elismerték, hogy a tanácsosok jogosan töltötték be tisztségüket. /K. O.: Pert vesztettek a tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének márc. 23-án, Marosvásárhelyen megtartott vezetőségi ülésén döntöttek a MÚRE 2000. évi díjairól. Az ügyvezető tanács döntése értelmében Balázs Bencze, a Szabadság munkatársa pályakezdő díjat kapott, megosztva Rédai Attilával, a Krónika munkatársával. A díjátadásra máj. 25-én, Szovátán kerül sor, a MÚRE közgyűlésén. A vezetőség további hét újságíró-díj odaítéléséről döntött. /(m. j.): Pályakezdő díjas Balázs Bence. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 23-tól újból együtt vannak a közismert, 105 éves múltra visszatekintő szamosújvári magyar nyelvű operettcsoport tagjai. Többhónapos szünet után újra próbálnak. a tavalyi bemutató, a Lili bárónő felújításáról van szó. A darab rendezője a 86 éves Horváth Lajos, a helyi műkedvelő mozgalom atyja, aki immár 56 éve igazgatja a szamosújvári operettcsoport ügyes-bajos dolgait. /Erkedi Csaba: Újból együtt a szamosújvári operettcsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A negyedik irodalmi estet rendezte meg az a marosvásárhelyi székhelyű Castellum Alapítvány, melynek tagjai a régi erdélyi nemesi családok leszármazottai. Ezúttal Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./ alakját idézték a résztvevők. Vita Zsigmond a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ könyvtárának vezetőjeként tudományos munkát végzett. Igen jelentősek a Kriterionnál 1972-ben és 1975-ben megjelent önálló kötetei: az Áprily Lajos, az ember és a költő valamint a Jókai Erdélyben című kiadványok. /(máthé): Castellum irodalmi esték. Vita Zsigmond, Nagyenyed krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Látható, mi késztette a román kormányt arra, hogy 12 évi bizonytalankodás után határozottan lépjen fel a román háborús bűnösök kultusza és a fajgyűlölet ellen. A kabinet négy nappal a NATO-ba igyekvő államok bukaresti csúcstalálkozója előtt fogadta el az erről szóló rendeletet. Ezzel egy időben tartják a román fővárosban azt a kerekasztal-megbeszélést, melyen a tízek zsidó közösségeinek a helyzete a téma. Könnyen belátható, ha e megbeszélésről az hallatszana át a NATO-konferenciára, hogy Romániában ma is szobrokat állítanak a zsidók százezreinek haláláért felelős Antonescu marsallnak, aligha lehetne reménykedni a gyors NATO-csatlakozásban, állapította meg Gazda Árpád. A román kormány intézkedett. Ehhez az is kellett, hogy a romániai zsidóság mögött a nyugati világ befolyásos zsidó-lobbija álljon, mely – e szolgálatért cserében – Románia NATO-csatlakozásának megsürgetését ígérte. – Erről a külpolitikai mozgástérről mondott le az RMDSZ 1996-ban, amikor belépett a kormányba, majd 2002-ben, amikor vállalta, hogy külpolitikai kérdésben is együttműködik a kormánypárttal. /Gazda Árpád: A diplomácia lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján, Gödöllőn, a határon túli magyarsággal való együttműködésről szólva Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: az elkövetkező években előttünk álló feladatokat csak akkor vihetjük véghez sikerrel, ha a nemzetrészek országos érdekképviselete és a magyar vezetésű önkormányzatok képesek összefogni egymással és magyarországi partnereikkel. - A határon túli magyarság egy nagy, hárommilliós lélekszámú gazdasági potenciál, amelynek nagy része parlagon hever, de a következő években működésbe kell hozni - hangsúlyozta az államtitkár. Gyönyörű tájakon, jó földeken, magas intelligenciájú, kreatív emberek, akik nyelvükkel, ideáljaikkal és életvitelükkel ezer szálon kötődnek az egyre erősödő magyar gazdasághoz – emelte ki. A kedvezménytörvény kitágította a határon túli magyarok perspektíváját. Világossá tette, hogy a szülőföldön való boldogulás nem csak annak az országnak a kisebbségpolitikájától függ, amelyhez a szülőföldjük tartozik, hanem Magyarországnak is jelentős befolyása van rá— hívta fel a figyelmet. Az államtitkár véleménye szerint a lélektani fordulathoz paradox módon a törvénnyel szemben tanúsított román és szlovák tiltakozás is hozzájárult. A magyar hatóságok arra kényszerültek, hogy jelentős külföldi nyomással szemben a törvény végrehajtását megkezdjék. A státustörvény előmozdítja a magyar–magyar kapcsolatok átstrukturálását is. Korábban a kapcsolatok vezérelve a karitativitás volt, de az anyaország és a határon túli magyarok gazdasági együttműködését csakis egy olyan kapcsolatrendszer segítheti elő, amelyben a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt együttműködés hátterében a karitativitás másodlagos szerepet játszik. Németh Zsolt leszögezte: ennek az átalakulásnak a kulcsát a határon túli magyarság és Magyarország közötti érdekegyeztetést előmozdító Magyar Állandó Értekezlet létrehozása jelentette. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hozzászólásában kifejtette: a XXI. századi magyar élet elképzelhetetlen a nemzeti identitás feladásával. Azt a szellemi, kulturális örökséget kell hasznosíthatóvá tenni, amivel maga a történelem áldotta meg a magyarságot, az anyaországot, leszakadt nemzetrészeit egyaránt. Fontos feladat az is, hogy a tömbmagyar külhoni közösségeket a belső anyaország szigeteivé alakítsák, hogy az értékteremtés folyamatos lehessen, ez pedig erős intézményrendszerrel lehetséges, ami a mostani kormánykoalícióval el is kezdődött - hívta fel rá a figyelmet Szász Jenő. Elég csak a Sapientia Egyetem, vagy a székelyudvarhelyi hivatásos néptáncműhely és színház létrehozását említeni. A XXI. század magyarsága közvetlenül is részt vehet a nemzet gyarapodásában - emelte ki a Szász Jenő. Biztató adatnak tartotta, ami 1996-ban fordult elő első alkalommal hosszú évtizedek óta, hogy többen születtek Székelyudvarhelyen, mint amennyien meghaltak. - Mostanra már kétszer több lett a születések száma, mint az elhalálozásoké, itt mi jelentjük a példát Magyarországnak - hangsúlyozta a polgármester. A tanácskozás szekcióüléseken folytatta munkáját. /Gazdasági potenciál a határon túli magyarság. Szász Jenő: A tömbmagyarságot alakítsák anyaországi szigetté. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

Az RMDSZ értékelése szerint, országos szinten a népszámlálás rendben zajlik - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Kevés számban ugyan, de elég lényeges kihágásokat is tapasztaltak. Például a nemzetiségre, az anyanyelvre vonatkozó mezőket több helyen ceruzával próbálták kitölteni, a kettős állampolgárok vagy a huzamosabb, illetve rövidebb ideig külföldön tartózkodók adatainak felvételét megtagadták, Marosvásárhelyen és Kolozsváron pedig olyan eseteket jeleztek, ahol a kérdőívet nem íratták alá az érintett személyekkel. Kolozsvárra vonatkozóan Nagy Zsolt kiemelte Gheorghe Funar polgármesternek a város magyar nemzetiségű lakosságának megfélemlítési kísérleteit. A polgármester szavainak nem szabad hitelt adni, hangsúlyozta. A polgármesternek nincs utólagos ellenőrzési joga. Nagy Zsolt megerősítette: törvénytelen a Funar jelezte márc. 28-i kolozsvári eredményhirdetés. Az eredményhirdetés az Országos Statisztikai Hivatal kizárólagos hatásköre. Az első gyorsjelentés hónapokat vehet igénybe. Az ügyvezető alelnök kijelentette: törvénytelen a polgármester azon szándéka, hogy a népszámlálási adatlapokat egy ideig a polgármesteri hivatalban tartsák, átvegyék az adatokat, s csupán ezt követően adják át a statisztikai hivatalnak. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége felkérte Kolozsvár magyar lakosságát, hogy őrizze meg továbbra is nyugalmát. /Kiss Olivér: Diverziókeltő, megfélemlítő a polgármester. Törvénytelen a csütörtökre tervezett eredményhirdetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Leépítések várhatók Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában, ami a Török tanárházaspárt is érinti. A két tanár aláírásgyűjtést kezdeményezett a községben, hogy állását megtarthassa. Török Éva - aki ötszáz aláírásra számít - az igazgató és aligazgató leváltását is szorgalmazza, mivel meglátása szerint az iskola vezetői jogtalanul adtak tanári állást az aligazgató fiának. A kulturális szakbizottság azt nehezményezi, hogy míg a tanári kar jórészt nyugdíjas, nyugdíj előtt álló vagy helyettes tanárokból áll, és igen kevés a fiatal szakképzett tanerő, az elbocsátás előtt álló két szakképzett tanár helyzete az elkövetkező alfalvi nemzedék iránti felelősségből az egész községet érintő kérdéssé vált. Bogyé Miklós iskolaigazgató kifejtette, a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt állásokat kell megszüntetni. "Törökék ellen semmilyen szakmai kifogásom nincs - jelentette ki Bogyé -, ám az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy reál szakon nem jött ki mindenkinek a teljes óraszám". /Krízishelyzet a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskolában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Kérő kis falu, mindössze 360-an élnek itt. A reformátusok, azaz a magyarok száma 160 körül mozog.A falut közigazgatásilag Szamosújvárhoz csatolták. A felújítás alatt álló templomban Szabó Csongor fiatal református lelkész magyarázta, milyen sajátosan magyar — esetenként ősmagyar — elemeket fog majd viselni a teljesen átalakított templom. A lelkész idekerülése után újraszervezte a közösségi életet. 1996-ban gyülekezeti házat építettek, a neve Élő Forrás lett, jelezve, hogy Kérőben a magyarság nem akar kihalni. A környező falvakban már eltűnt a magyar illetve református elem, a templomok összedőlnek. Ez figyelmeztető jel volt a kérőieknek, nehogy ők is erre a sorsra jussanak. Négy évvel ezelőtt óvoda is létesült az Élő Forrásban. Később beindult a fiatalok számára a számítógépkör, az angolnyelv-tanfolyam... A református vallásórákra is nagyon sok román gyermek jár. Megtanulnak magyarul. /Szabó Csaba: Az Élő Forrás vizeinél. A jó pap Kérőn is holtig tanul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 25-én elismerésben részesítette a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt fennállásának 10. évfordulóján. A miniszteri oklevelet és a Magyar Nagylexikon eddig megjelent köteteit Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke és Pillich Katalin ügyvezető titkár vette át Rockenbauer Zoltántól. A minisztérium évek óta gondoskodik arról, hogy a határon túli magyar könyvtárosok legyenek jelen a magyarországi könyvtári szakma jeles rendezvényein, a magyar könyvtárosok világtalálkozóján, a könyvtáros vándorgyűléseken és a regionális tanácskozásokon. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az egyetemi hallgatók könyvtári igényeit is képes kielégíteni, a 60 ezer kötetes gyűjtemény nagysága, szolgáltatása kiemelkedő az erdélyi kultúrában. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány jogi és módszertani segítséget nyújt az erdélyi szórványtelepülések kulturális szervezeteinek, önkéntes munkatársainak, és adományozóként is jelen van a kistelepülési könyvtárak életében. /Magyar miniszteri elismerés a Heltai-alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója évtizedek óta látja a magyar nyelvű oktatás helyzetét, változását. Tapasztalatai alapján készült el a Számok hermeneutikája — A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2001/ című összegzése. /Szabó Csaba: Tíz év oktatás félmadártávolból. Dr. Murvai László fegyelmezett számfejtése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A Moldvai Magyarság februári számában található, többek között: Nyílt levél a bukaresti nunciushoz; Általános európai ügy a csángóké; Klézse (Halász Péter falutörténeti írása); Életemben nem volt büntetésem, csak szabadszájú voltam a nincstelenség miatt... (Oláh-Gál Elvira riportja az Agache-perben elítélt Reiner Antallal); Klézse belterületi helynevei; Szent László fája Klézsén; Zöld Péter Batthyány Ignác püspökhöz írt jelentése; A nyomorúság útjai (Ferencz Imre mementója). /Moldvai Magyarság/február. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Bukaresten vendéglátójával, Adrian Nastese kormányfővel tárgyalt. A magyar kedvezménytörvény megközelítésében Szlovákia nem követi a román eljárást, hiszen "más-más országban élünk, más-más átalakulási folyamatokat élünk meg" — nyilatkozta Dzurinda, aki leszögezte: a magyar jogszabály területen kívüli hatálya és etnikai diszkriminációja Szlovákiában nem érvényesülhet. Jelezte: Pozsony ennek jegyében vagy a kedvezménytörvény hatályon kívül helyezését, vagy azon rendelkezéseinek mérséklését kívánja, amelyek valamelyik — számára elfogadhatatlan — elv érvényesüléséhez vezethetnének. Dzurinda Bukarestben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kedvezménytörvény ügyében tavaly decemberben megszületett magyar–román egyetértési nyilatkozat egyik pontja szerint az aláírók fél év múltán megvizsgálják a kedvezménytörvény alkalmazásából eredő tapasztalatokat és a módosítások esetleges lehetőségét. /Dzurinda Bukarestben is mondta a magáét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Márc. 28-án befejeződött az összeírás. Júniusra ígérik az első részleges népszámlálási adatokat Mától nincs már lehetőség arra, hogy azokat a személyeket is számba vegyék, akiket az elmúlt tíz napban nem keresett fel a népszámláló biztos – jelentette ki Stefan Trica, az Országos Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának igazgatója. Egyes hiányzó adatokat ugyanis a telekkönyvek és a házkönyvek beírásai vagy a szomszédok nyilatkozata alapján is pótolni tudnak. "Az ilyen módon összegyűjtött adatok azonban nem utalnak az illető nemzetiségére, anyanyelvére és vallására– jelentette ki Stefan Trica. Trica csupán a Bákó megyei Pusztináról jelentett "vélt" visszaéléseket említette. Az RMDSZ figyelemmel követi a népszámlálási adatok feldolgozását – hangzott el az RMDSZ ügyvezető elnökségének márc. 27-i kolozsvári ülésén. /Gazda Árpád: Befejeződött a lakosságösszeírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

Kolozsváron, márc. 27-én az RMDSZ csúcsvezetése jelenlétében bemutatták a Korunk demográfiai számát. Veres Valér, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének tanára szerint, aki a kérdésről tanulmányt közölt a lapban, a Korunk demográfiai száma hozzájárul, hogy könnyebben emésszük meg az idei népszámlálás eredményét. Szerinte ugyanis több mint százezerre tehető azon erdélyi magyarok száma, akik az elmúlt években végleg elhagyták szülőföldjüket. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: meggyőződése szerint Kolozsváron húsz százalék fölött lesz a magyarság aránya. A vitadélutánon felmerült a népszámlálás adatainak utólagos ellenőrzése is. Magyari Nándor László szociológus szerint erre adottak a lehetőségek, és ezt meg kellene valósítani. Újságíróknak nyilatkozva a polgármester ténykedéseiről Markó Béla kijelentette: Kolozsvár az itteni polgároké, nem pedig a polgármesteré. /Kiss Olivér: Markó: Kolozsváron 20%-nál több magyar lesz. Bemutatták a Korunk demográfiai számát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Mádl Ferenc magyar államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket első alkalommal márc. 26-án adta át a parlamentben. Az elismerést tavaly novemberben alapította az államfő. A köztársasági elnök elsőként a volt államfő feleségének, Göncz Árpádnénak, Mikes Lilla színművésznek, Baross Gábor karnagynak, Korzenszky Richárd bencés perjelnek, Pethes György természettudós professzornak, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbinak, Stéhli Ferenc gimnáziumi tanárnak és Tonk Sándor történésznek, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektorának adományozta a kitüntetést. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az erdélyi magyarság szellemi felemelkedéséért végzett áldozatos munkájával érdemelte ki az elismerést. /Magyar államfői kitüntetés Tonk Sándor professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Széchenyi-terv kibővítésénél a támogatás kiterjed majd azokra az önkormányzatokra, vállalkozásokra is, amelyek a határon túl, a Kárpát-medence területén hajtanak végre beruházásokat - jelentette ki Matolcsy György magyar gazdasági miniszter kedden Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján tartott előadásában. /Széchenyi-támogatás a határon túlra is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Sokan sértik az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésének az önérzetét. Azt is sokan állítják, hogy a kormánypárttal tavaly kötött megállapodásból sem sok valósult meg. Egyesek szerint mintegy 50 százalék csupán. Csakhogy az RMDSZ 100 százalékot teljesített. Így a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt úgyszólván mindent keresztülvitt a parlamentben. Az RMDSZ vezetőségében soha senkit sem vontak felelősségre emiatt. Még most is, immár a prágai NATO-csúcs előestéjén is, csak "tanulmányozni" kívánják az "önálló magyar állami egyetemen", a magyar nyelvű karok és tanszékek felállításának "lehetőségét". Holott a magyar egyetemi hallgatók aránya még mindig csak fele a románnak. Az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését viszont az egyházak segítő föllépése kényszerítette ki, emlékeztetett Gajdos Balogh Attila. Ideje volt a parlamenti Polgári Szárny létrehozása, amely a megállapodás dátumszerű végre nem hajtását szóvá teheti a parlamentben. /Gajdos Balogh Attila: Két szárnnyal még szárnyalni is lehetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Kolozsváron harmadik konferenciáját rendezte meg márc. 23-án a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók szövetsége. Irodalom, társadalom és természettudományos szekciókon hangzottak el előadások. Szóba került a Kolozsvári Magyar Tudományos Kutatói Könyvtár létrehozásának lehetősége, valamit kutatói állások létesítése az erélyi fiatal magyar kutatók számára. Az elhangzott előadások jobbára készülő disszertációk részletei, önálló kutatások eredményei. /Tudományos útkeresés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Márc. 27-én Marosvásárhelyen kiosztották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval kiírt drámapályázatának díjait. A nyertes drámát a Tompa Miklós Társulat 2002-ben bemutatja, a díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A három díjazott színmű: 1. A dilis Resner /szerző: Hatházy András kolozsvári színművész/, 2. Itt?hon? - 400 év jelige /szerző: Hurmuzache Ildikó álnéven valójában a marosvásárhelyi születésű, budapesti Kiss Csaba /, 3. Játék a kriptában /a szerző a marosvásárhelyi Láng Zsolt/. A zsűri további öt pályamunkát ítélt figyelemreméltónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28., (lokodi): ERDRAMIL - eredményhirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Elhunyt Maros Tibor professzor /Hátszeg, 1923- Debrecen, 2002. márc. 25./. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte. 1949-ben már előadótanárként tevékenykedett Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Anatómia Tanszékén, 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanár. Sebész főorvosként igen értékes munkát végzett a marosvásárhelyi sebészeti klinikákon. Maros Tibor több mint 50 éven át egyetemi tanár kimagasló tudományos, szakmai és oktatói tevékenységet fejtett ki. Főbb kutatási területei: a májszövet regenerációja, a szív és vese anatómiája, neuroanatómiai és embriológiai alapkutatások. A sebészeti műtéttan oktatója és kimagasló képviselője volt. Dékánként és rektor-helyettesként hozzájárult a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fejlődéséhez. Több mint 250 tudományos dolgozat szerzője és társszerzője, emellett 43 egyetemi jegyzet és monográfia szerzője, illetve társszerzője. /A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége: Búcsú prof. dr. doc. Maros Tibor érdemes egyetemi tanártól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./Maros Tibor professzor 1989-ben kényszernyugdíjazása miatt Magyarországra települt, Debrecenben az Orvosi Egyetem professzora volt nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig.

Márc. 26-án teremavató könyvbemutató zajlott Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai, nemrég felújított székházában. Sipos Gábor történész elmondta, a székház nagytermét többfunkciósnak szánták, könyvtárként, tudományos műhelyként is működik, és időnként hasonló rendezvényeknek is otthont ad majd. Ezúttal az Erdélyi Magyar Tudományos Füzetek legújabb darabját mutatták be az érdeklődőknek. A Mennyei barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez című kötetet Egyed Emese rendezte sajtó alá. /Sándor Boglárka Ágnes: A testőr–költő aktualitása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Adrian Nastase kormányfő bejelentette: kormánya és ő maga is lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcstalálkozó nem hívja meg Romániát, hogy csatlakozzon az észak-atlanti védelmi szövetséghez. A NATO-hoz való csatlakozás hosszú távú alapvető törekvése marad Romániának, függetlenül attól, hogy milyen döntés születik Prágában — szögezte le a miniszterelnök. /A kormányfő lemondással fenyegeti a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Ion Iliescu államfő márc. 27-én kihirdette a privatizáció felgyorsításáról szóló, a kabinet múlt heti parlamenti felelősségvállalásával elfogadott új törvényt. Az új jogszabály értelmében a privatizáció szempontjából eddig érdektelennek mutatkozó vállalatokat egy eurós szimbolikus áron kívánja a kormány magánosítani. / Iliescu kihirdette a privatizációról szóló új törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az Európai Parlament szerint a magyar kedvezménytörvény "negatív hatással lehet minden más nemzetiségű román állampolgárra", s a testület ezért várja azt az értékelést, amelyet a két ország készít majd a törvényről a tavaly decemberben aláírt magyar–román egyetértési nyilatkozat alapján — közölte a román sajtó. A sajtóbeszámolók szerint ez az értékelés az Európai Parlamentnek az EU-bővítéséről készülő idei első jelentésének Romániára vonatkozó részében szerepel. A Romániára vonatkozó fejezetet Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, brit jelentéstevő készítette. A jelentés számos sürgető teendőre hívta fel a román kormány figyelmét. Ezek között szerepel a korrupció problémája, a közigazgatás erősítése, a közpénzek és a közösségi alapok felhasználásának ellenőrzése, beleértve a csatlakozásra való felkészülést szolgáló uniós pénzekét. A dokumentum szükségesnek tartja a fegyverexport ellenőrzését. A jelentés hangsúlyozta, hogy növelni kell a rendőrség felelősségét. Nyugtalanítónak tartja, hogy a román rendőrség túlságosan gyakran alkalmaz erőszakot, a hatóságok pedig nem lépnek fel kellő eréllyel a családokon belüli erőszakkal, a gyermek- és leánykereskedelemmel szemben. /Brüsszel a státustörvény értékelését várja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az Academia Catavencu csoporthoz tartozó Media Monitoring Ügynökség a FreeEx internetes hálózat útján közzétett egy dokumentumot, amely a ma is aktív szekuritátés tisztek nevét tartalmazza. A Ziua de Ardeal napilap márc. 27-i száma közölte a dokumentumba foglalt egykori szekus tisztek névsorát. Több mint 1600 érintett nevét tartalmazza a lista, nagyrészt olyan személyekét, akik ma is aktív szerepet játszanak a hazai közéletben, politikában és gazdaságban. – A NATO azt követeli Romániától, hogy tisztítsa meg hatalmi struktúráit az egykori hírhedt titkosszolgálat, a Securitate által foglalkoztatott, majd 1990 után az új hatalmi gépezetbe átmentett személyektől. Az észak-atlanti szövetség számára ugyanis elképzelhetetlen, hogy a NATO-titkok olyan személyek számára is hozzáférhetővé váljanak, akik éveken át a KGB-vel is szoros kapcsolatban álltak. /Újabb listabotrány, szerzőit ezúttal is homály fedi. 1600 átmentett szekus tiszt nevét adta közre a FreeEx internetes hálózat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./