A román kormány nem fogadhatja el azt a politikai agresszivitást, amelyet a Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetése Románia és a román szellemiség ellen próbál irányítani saját korlátainak és sikertelenségeinek motiválására, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök márc. 14-én. A kormányfő szerint a Románia iránti barátságtalan magatartás bizonyítéka az a tény, hogy a kisinyovi vezetés nemkívánatos személynek nyilvánította a román katonai attasét, akit azzal vádol, hogy köze van a moldovai románok tiltakozó megmozdulásaihoz. " /Elmérgesedett a román–moldovai viszony. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Azt követően, hogy a moldovai hatóságok kiutasították az országból Románia kisinyovi nagykövetségének katonai attaséját, a román vezetés hasonló intézkedéssel válaszolt egy moldovai diplomatával szemben. A kilencvenes évek eleje óta első alkalommal fordul elő, hogy egy román diplomatát kiutasítanak állomáshelyéről. Vlagyimir Voronin moldovai államfő személy szerint Ion Iliescu román elnököt tette felelőssé a két ország közötti viszony megromlásáért. /Elmérgesedett a román–moldovai viszony. Szemet szemért: Bukarest kiutasított egy moldovai diplomatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az ellenzék a kormánypártot, a szociáldemokraták a többi alakulatot teszik felelőssé, amiért nem mozdul ki a holtpontról az alkotmánymódosítás. A kormányzó párt menetrendje szerint tavaly szept. 15-ig kellett volna elkészülnie az alkotmányt módosító tervezetnek, illetve ez év elején elkezdődött volna a projekt vitája a törvényhozásban. "Eddig azonban az egyetlen hivatalos lépés az volt, hogy az államelnök tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel alkotmánymódosítási javaslataikról" - tájékoztatott Varga Attila képviselő. A képviselő elmondta, az RMDSZ kidolgozta javaslatcsomagját, amelynek írásos változata a jövő héten készül el. Eddig semmilyen hivatalos testület nem alakult, amelyik foglalkozna az alkotmánymódosítással. Ellentétek vannak a kormány és az államelnök között, ezért vélhetően Iliescu nem akarja majd beterjeszteni az alaptörvény módosítását. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára azt nyilatkozta, hogy alakulata mint az alkotmány módosításának kezdeményezője várja az ellenzéki pártok javaslatait. /Simon Judit: Egymásra mutogatnak a felek. Nincs előrelépés az alkotmánymódosítás kérdésében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Három év pereskedés után a gyulafehérvári bíróság elutasította a kormánypárt Fehér megyei szervezetének keresetét, így a római katolikus érsekség alapfokon pert nyert a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Fehér megyében a Batthyaneum restitúciója sarkalatos kérdést jelentett az RMDSZ és a PSD szervezetei közötti protokollum egyeztetésekor, és az egyházi ingatlan ügyét a politikai pártok legfelsőbb vezetésének hatáskörébe utalták. Rácz Levente. Az RMDSZ-elnök reméli, több más erdélyi egyházi ingatlan kérdésével együtt a Batthyáneum ügyét is országos szinten sikerül rendezni. Batthyány Ignác, az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke az 1781-ben általa alapított gyulafehérvári könyvtárat 1798-ban adományozta egyházának és Erdélynek. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a húzódó pereskedések miatt meglehetősen borúlátó a Batthyáneum visszaszolgáltatásával kapcsolatban. "Tavaly májusban itt járt Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter is, aki értésünkre adta, az épületet sohasem fogjuk visszakapni. Románia számos alkalommal, kormányrendeletek, nyilatkozatok útján kötelezettséget vállalt a visszaszolgáltatásra, a pereskedés mégis évek óta zajlik. Nem bízom abban, hogy a fellebbezés elmaradása esetén bírósági végrehajtóval elfoglalhatjuk az épületet, ez csak jogállamban lenne lehetséges" - nyilatkozta az érsek./Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum: alapfokon nyert az egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Rendkívüli ülésén az RMDSZ jelöltjét, Vajda Lajost, az Asimcov kis- és középvállalkozói szövetség eddigi ügyvezető igazgatóját választotta alelnöknek a Kovászna megyei önkormányzat. György Zsolt eddigi alelnök az összeférhetetlenségi ügye miatt megjelent cikkekre hivatkozva két héttel ezelőtt adta be lemondását, amelyet a testület márc. 14-én hivatalosan is elfogadott. Vajda Lajos hangsúlyos szerepet szán a gazdasági fejlesztésnek, a kis- és középvállalkozások támogatásának. Pályázatot írnak ki Kovászna megye fejlesztési stratégiájának elkészítésére. /Farkas Réka: Új alelnök, régi-új tervek. Vajda Lajos a háromszéki tanács új alelnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 14-én Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum aulájában az Unitárius Kollégium azon 47 diákjának állítottak ünnepélyes keretek között emléktáblát, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Molnár Lehel levéltáros idézte fel az egykori eseményeket, ezt követően dr. Málnási Ferenc tanár tartott előadást Emlékezzünk a márciusi ifjakra! címmel. Felavatták a díszterem előtt elhelyezett emléktáblát, Starmüller Géza munkáját. - A Házsongárdi temetőben nyugvó Tamás András honvéd ezredesre emlékeztek márc. 14-én az 1848-as vértanú felújított emlékművénél. /B. T.: Március 15-re emlékeztek a kolozsváriak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Hivatalosan az 1992 februári általános választások nyomán tíz évvel ezelőtt helyi elöljárói tisztségbe jutottak, valójában a saját élre kerülése kerek évfordulója tiszteletére rendezett ünnepséget márc. 14-én Funar kolozsvári polgármester. Az eseményen előbb bemutattak egy húszperces, román és angol nyelvű, folklórzene-kíséretű CD-t Kolozsvár nevezetességeiről. Utána az önkormányzatban szerepet játszott, vagy játszó személyeknek díszoklevelet és egy-egy, a várost bemutató képalbumot nyújtottak át. Molnos Lajos városi tanácsos elmondta: az RMDSZ önkormányzati képviselők azért döntöttek az eseményen való részvétel mellett, mert a meghirdetettek szerint az első demokratikus helyhatósági választások tizedik évfordulójának szólt az ünnepség. A Funar-korszak dicsőítése ellen az RMDSZ-tanácsosok távollétükkel tüntettek. /Ö. I. B.: Tíz év Kolozsvár polgármesteri székében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, március 15-én hetedik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt bizottság Sipos Géza fiatal kolozsvári újságírónak, a Transindex című internetes napilap munkatársának ítélte. /Méray-díj 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nemzetiségű hallgatóinak 77,7 százaléka kiváltaná a magyar igazolványt - derül ki abból a felmérésből, amelyet a BBTE IV. éves szociológus hallgatói végeztek. Az egyetemen márc. 14-én bemutatták a Civil Kurázsi nevet viselő szociológiai felmérés eredményeit. A BBTE-n tanuló magyar nemzetiségű egyetemisták körében immár harmadik alkalommal végeztek felmérést a magyar nyelvű szociológia tanszék hallgatói. Az adatokból kiderül, ha ezen a vasárnapon tartanák a parlamenti választásokat, a hallgatók 82,2 százaléka menne el szavazni, 89,7 százalékuk pedig az RMDSZ-re adna le voksát. A diákok 67 százaléka nem szimpatizál egyetlen anyaországi párttal sem, a fennmaradó 33 százalékból 28 a Fideszt kedveli.A diákoknak a más nemzetiségűekhez való viszonya alig változott, intoleranciaszintjük még mindig meglehetősen magas. A megkérdezettek 59,4 százaléka úgy ítéli meg, hogy a kedvezménytörvény negatívan hat a román–magyar államközi viszony alakulására, és 55 százalék vélekedik úgy, hogy kedvezően befolyásolja az erdélyi magyarok gazdasági gyarapodását. A hallgatók körében a legnézettebb tévéadó a Pro TV. Az adatok szerint a diákok legfontosabb magyar nyelvű információforrása a Krónika, a hallgatók 24 százaléka naponta, illetve hetente többször a napilapból tájékozódik az eseményekről./Ifj. Cseke Péter: Civil Kurázsi III. Felmérés a BBTE magyar diákjairól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Léstyán Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán végzett, Csíkszeredában élő grafikusművész. Alkotótáborba Zala megyébe jár évente. Az elmúlt hat-hét évben csaknem minden, Csíkszeredában rendezett csoportos kiállításon jelentkezett munkáival. Ezek a grafikák, rajzok, rézkarcok és fametszetek a közönség érdeklődésének középpontjában állnak. /Szatmári László: Művészportré: Léstyán Csaba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Márc. 15-én nyit Budapesten a felépült a Nemzeti Színház, Az ember tragédiáját mutatják be elsőként, neves közéleti személyiségek jelenlétében. A díszelőadást a Magyar Televízió és a Duna TV is közvetíti. Az ünnepi eseményen Törőcsik Mari, a nemzet színésze mond beszédet. A teátrum első premierjén legnagyobb számban, kétszázötvenen, az elmúlt évtizedekben a színház felépítését téglajegyek vásárlásával segítők közül kisorsoltak vesznek részt. Rajtuk kívül nagy számban lesznek jelen a színházi szakma képviselői. A magyarországi színházigazgatók mellett határon túli direktorok is meghívást kaptak az előadásra. Az ünnepi esemény részesei lehetnek közéleti személyiségek, köztük a Corvin-lánc kitüntetettjei és Madách Imre egyenes ági leszármazottai is. A Nemzeti Színházat nyitó előadást, Az ember tragédiáját Szikora János rendezte. A darabban Szarvas József alakítja Ádámot, Pap Vera játssza Éva szerepét, Alföldi Róbert pedig Lucifert kelti életre. A produkcióban szerepe van még Raksányi Gellértnek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Básti Julinak. Az első olvasópróbát Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován tartották. /Ma nyit az új Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 15-én Kolozsváron, a Biasini-épületen néhány éve elhelyezett és erre az alkalomra tizenhat nemzeti színű zászlóval felékesített román–angol nyelvű táblát koszorúzta meg Gheorghe Funar és kísérete, a Nagy-Románia Párt és néhány helyi közintézmény képviselője. A román színekből készült kokárdákat viselő részvevők száma nem haladta meg a százat (egy részük a polgármesteri hivatal alkalmazottja). Köztük volt Dan Canta alprefektus is. /Funar a Biasininél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16

A százötvennégy esztendővel ezelőtt összekovácsolódott nemzeti egységet elevenítette fel Sepsiszentgyörgyön elmondott beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ünnepnek szentelt központi rendezvényen. - Az új évezred kezdetén jó reménység mutatkozik a kossuthi megfontoltság és egyetértés szükségességének felismerésétől vezérelve a forradalom és a szabadságharc adta magasabb cél: a megtartás, a gyarapodás és a felemelkedés érdekében - hangsúlyozta beszédében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: "Bárhol is éljünk a világon, mi együtt és csakis együtt mindannyian vagyunk a magyar nemzet. Ebbe a nemzetbe befogadni lehet másokat, mint ahogy 1848-ban is tették eleink, de kizárni belőle senkit sem lehet." /Markó: Mi csakis együtt vagyunk a magyar nemzet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Adrian Nastase kormányfő és Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa a román csatlakozási folyamat helyzetéről tárgyalt márc. 14-én Barcelonában. A miniszterelnök tájékoztatta a bővítési biztost a csatlakozási tárgyalások gyorsítása érdekében az idei év első részében hozott kormányzati intézkedésekről. "Harminc jogharmonizációs jogszabályról van szó, illetve a tárgyalások gyorsítását és a román állam adminisztratív kapacitását erősítő tervről", mondta a kormányszóvivő. Az idei év végéig Romániának szándékában áll megnyitni a hátralévő 12 tárgyalási fejezetet és lezárni a lehető legtöbbet. Románia eddig 17 fejezetet nyitott meg, ebből kilencet lezárt. /Nastase Barcelonában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 14-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban emléktáblát avattak a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban, sokan életüket áldozva érte. Az avatóbeszédet dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondta. /(Csomafáy Ferenc): Emléktábla szabadságharcos diákok tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Jakab István nyílt levelet intézett Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz, kifogásolva, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-tanácsosok kizárták a költségvetésből az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO), megszűnésre ítélve ezáltal egy olyan tevékenységet, amely közel tízéves tapasztalatra tekint vissza, és amelyet az elmúlt évben 23 922 személy vett igénybe. A székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok elvágták a SZINFO lehetőségét arra, hogy fiatalokat készítsen fel továbbtanulásra, munkanélkülieket juttassanak munkához. /Jakab István: Nyílt levél Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Borbély Tamás indulatos írásában azt állította, hogy az egyes magyarországi "pártok és politikusok szégyentelen módon igyekeznek hasznot húzni, saját kampányérdekeiknek megfelelően a határon túli magyarság kiszolgáltatott helyzetéből, így természetszerűen az erdélyi fiatalok sem képezhetnek kivételt." Borbély az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek megosztottságát erre vezette vissza. /Borbély Tamás: Politizáló vagy szakmai és politikai képviseletre előkészítő ifjúsági szervezetek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet tudományos munkatársa tart előadást a BBTE Bölcsésztudományi Karán márc. 18-án. Az előadások címe: 1. Az erdélyi magyar társadalom átalakulása (1910–1944) és Romániai kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 18-án kezdődik a népszámlálás Romániában. Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke aggódik: egy levélből értesült róla, több személy dák nemzetiségűnek óhajtja vallani magát. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter "megnyugtató" válasza szerint a dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni. Octav Cozmanca leszögezte: a csángók és más nemzetiségek ügye az adatfeldolgozáskor oldódik majd meg, mindenkinek jogában áll kívánsága szerinti nemzetiségűnek vallani magát. A Beszterce-Naszód megyei romák ugyanakkor attól tartanak, amennyiben megvallják nemzetiségüket, Indiába deportálják őket. Funar, Kolozsvár polgármestere felkérte a romákat, vallják meg nemzetiségüket, hogy igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. /Ma kezdődik az évezred első népszámlálása. Oltyán, dák, netán római nemzetiség a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

A Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete közleményében sajnálatának adott hangot, amiért a márc. 15-i ünnepségeket olyan paródia zavarta meg, mint amilyent Corneliu Vadim Tudor rendezett a Köztársaság moziban. "A demokrácia iránt elkötelezett kolozsváriak visszautasítják az intoleranciát, a szélsőséges nacionalizmust, a meddő demagógiát, amely veszélyezteti az európai építkezés közös erőfeszítését" — áll a közleményben. A kormánypárt helyi szervezete elítéli a Nagy-Románia Párt elnökének és főtitkárának az együttélő nemzetiségeket sértő kijelentéseit, amelyeket az emberi jogok felelőtlen megsértésének tekint. Ezzel — hangsúlyozza a közlemény — az SZDP nem ért egyet. /Elítéli az SZDP C. V. Tudor pénteki magyarellenes kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A román közszolgálati tévéadó márc. 15-i esti híradójában jó húsz perc múltán megjelent a képernyőn a '48-as emlékmű, tíz másodperc erejéig Markó Béla is, aztán távolkép a központi rendezvénynek helyet adó emelvényről, majd egy snitt Kolozsvárról a Biasini Szállóval, szűk tíz másodperc alatt Frunda Györgynek is alkalmat adtak elmondani: mit jelent számunkra március idusa. A tudósítás szerint első alkalommal törvényesen lobogtatták a magyarok a piros-fehér-zöld zászlót, énekelték a himnuszt. Mellékesen említették, Adrian Nastase és ,,Victor Orban" is üzent a magyaroknak, hogy melyikük mit, az teljesen lényegtelen. A közszolgálati televízió ekkora teret szánt az itt élő magyarság nemzeti ünnepének. Eldugva, két bűntény közé. /Váry O. Péter: Sok bűntény közt elvész az ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Márc. 16-án Máramaros utcai székházában ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját a kolozsvári Hidelvi Református Földészénekkar. A szervezet a kommunizmus legsötétebb éveiben is székház és jogi státus nélkül ápolta őseinek hagyományát, rendszeresen fellépett a templomokban, vagy utolsó útjára kísérte hóstáti tagtársait. A székházban kiállították a földész-énekkarnak az elmúlt évszázadban készült több tablóját, melyet Szilágyi Ferenc, a földész-énekkar elnöke mutatott be. Az ígéretes utánpótlást mutatta a Hidelvi Kalandos Társulat hóstáti ruhába öltözött, fiatalokból álló tánccsoportja, /Makkay József: 120. évét ünnepelte a hidelvi földész-énekkar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kossuth-díjat kapott Méhes György erdélyi magyar író, műfordító. - Soha nem áhítoztam erről, eszembe sem jutott, hogy egyszer ilyen elismerést kapok — nyilatkozta íz író a Kossuth-díj átvétele alkalmából. Hozzátette, a legfontosabbnak azt tartja, hogy az olvasók szeretik, munkáit keresik a könyvesboltokban. Személyes sorsáról szólva elmondta, a harmincas évektől 1952-ig lapszerkesztő volt, majd amikor azt érezte, félre akarják állítani, odahagyta állását, és csak írásból élt, számos színdarabját adták elő magyar, német, román és cseh nyelven. Méhes György elmondta, hogy mind a mai napig alkot, a közeljövőben jelenik meg Szép szerelmek krónikája című kötete. /Méhes György Kossuth-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A román–orosz alapszerződés szövege gyakorlatilag elkészült, jelenleg egy járulékos dokumentumon dolgoznak a két ország szakértői, jelentette ki Alekszandr Tolkacs, az Orosz Föderáció új bukaresti nagykövete márc. 18-án. /Kész az orosz–román alapszerződés. Az orosz fél reméli, az aláírás ezúttal nem marad el. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Márc. 18-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar kifejtette: az RMDSZ propagandája miatt attól tart, a székelyek magyaroknak fogják vallani magukat. Funar kérni fogja, hogy az olyan települések, mint Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely kapják vissza dákkori nevüket, mivel a jelenlegiek már nem felelnek meg a valóságnak, ideértve az RMDSZ vezetői által használt Székelyföldet is. Kolozsvárra vonatkozva a cigányokért aggódott, akik közül sokan magyarnak vallhatják magukat. Ha ez kiderül, Funar kérni fogja a miniszterelnököt, hogy a városban ismételjék meg a népszámlálást. /Ö. I. B.: Székelyféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Gheorghe Funar polgármester Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében közölte: megtalálta azt a pénzforrást, amely szükséges a pedagógusok fizetésemeléséhez. Funar szerint a kormánynak azokat az összegeket kellene a pedagógusok béremelésére fordítania, amelyeket "az RMDSZ-nek ígért kártérítésként a vissza nem szolgáltatható ingatlanok fejében". A polgármester támadta a kormánypártot, amiért "magyar nyelvű" ünnepi üzeneteket intézett a magyarokhoz, akik "az 1848–49-es román forradalom idején elkövetett gyilkosságaikat ünnepelték". /"Magyar kártérítés" helyett béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A Kárpát-medencei televíziós tudósítóhálózat premierjének is számított március 15. ünnepe, hiszen a Duna Televízió első alkalommal kapcsolta élő adásban új, határon túli stúdióit. Ugyancsak az új műholdas összeköttetés jóvoltából láthatták egyenes adásban a Duna tv nézői Felvidékről, a révkomáromi ünnepséget is. Az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően ezután rendszeressé válhatnak a határon túli élő műsorok, hiszen április közepétől a marosvásárhelyi, a nyáron pedig pozsonyi stúdiók is bekapcsolódik a rendszerbe. /Média ünnep is volt március 15! Élő televíziózás a határon túlról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./