Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. március 19.
A háborús bűnösöknek emléket állító szobrok, szoborcsoportok, táblák felállítását tiltó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány – jelentette be Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a védelmi tárca által szervezett holokauszttörténelmi tanfolyam márc. 18-i megnyitóján.A kormány megtiltotta ugyanakkor, hogy utcákat, sugárutakat, köztereket, parkokat nevezzenek el a hasonló bűntetteket elkövető személyekről. Szintén tilos lesz ezentúl az idegengyűlölő, fasiszta, raszszista jellegű szimbólumok használata, illetve a háborús bűnösök személyi kultuszának gyakorlása. A rendelet alapján ezeket az előírásokat megszegő személyek 5 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet leírása szerint fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezet alatt olyan – három vagy több személyből álló – csoportosulás értendő, amely fasiszta és faj-, illetve idegengyűlölő elméleteket terjeszt. Ide érthetők mind a jogi személyiséggel rendelkező vagy azt nélkülöző szervezetek, illetve politikai pártok, egyesületek, alapítványok, kereskedelmi társaságok, amelyek vallási, faji vagy etnikai alapú, megkülönböztető doktrínákat karolnak fel. A fasiszta és rasszista szimbólumok alatt a kormányrendelet olyan zászlókat, emblémákat, jelmondatokat, köszönési formákat ért, amelyek a fenti doktrínák terjesztését szolgálják. Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személy – a kormány meghatározása szerint – az a személy, akit egy hazai vagy külföldi bíróság végleges döntése alapján hasonló vádakkal, illetve háborús bűnökért ítéltek el. Mint ismeretes, Ion Antonescu marsallt háborús bűnösként ítélték el és végezték ki, a második világháború befejezése után. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének adatai szerint Romániában hat Antonescu-szobor létezik; a hetedik – és egyben az első erdélyi – Antonescu-szobrot Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere állítaná fel.A zsidó közösségi értékekkel és sírkertekkel kapcsolatos határozatot fogad el soron következő ülésén a kormány – jelezte továbbá Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter. Kifejtette, hogy Románia részt vállalt a tömegirtásban, ezért felelősséggel tartozik az áldozatokkal és ezek hozzátartozóival szemben. Theodorescu kifejtette, az akkori román kormányt terheli a felelősség azért, hogy a romániai zsidóság ellen pogromokat szerveztek, és sokan közülük lágerekben pusztultak el. "A román népnek kötelessége szembenézni múltjával, bármennyire szégyenteljesek is lennének történelmének bizonyos fejezetei" – hangsúlyozta a miniszter. /Salamon Márton László: Antonescu alkonya? Büntetik a háborús bűnösök kultuszát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 19.
A marosújvári görög katolikusok feljelentést tettek a Katonai Törvényszéken a helyi rendőrőrs parancsnoka ellen és beperelték Cornel Marcu marosújvári ortodox papot is rombolás, tulajdonháborítás és szabadságtól való megfosztás vádjával, jelentette ki Alexandru Biris marosújvári görög katolikus plébános Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. Biris azzal vádolta Ioan Petrut kapitányt, a marosújvári rendőrőrs parancsnokát, hogy közreműködött a helybéli görög katolikusok elleni, péntekről szombatra virradó éjszakán történt erőszakos fellépésben. "Azon az éjszakán, amikor gyakorlatilag megostromoltak bennünket a templomban, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a bennünket eltávolítani igyekvő ortodox hívők mögött a rendfenntartó erők álltak. Mi több, amikor a csendőrök mindannyiunkat kivezettek, a templomot pedig lepecsételték, a rendőrparancsnok megengedte az ortodoxoknak, hogy belépjenek a templomba, ami jogtiprás", mondta Alexandru Biris. A görög katolikus egyház képviselői a hétvégi incidensről tájékoztatták a Vatikánt, jelezve: Erdélyben egyre gyakoribb a vallásszabadság lábbal tiprása. /Ortodox ostrom a görög katolikusok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 19.
Két évvel a földtörvény megjelenése után a Maros megyei magyar egyházak nem kapták vissza földjeiket. A prefektus ugyanakkor 40 hektáros területet utalt ki az ortodoxoknak a színmagyar Székelykálban, ahol egyetlen görögkeleti sincs. Ioan Toganel Maros megyei prefektus tavaly arra próbálta rávenni a marosszentgyörgyi önkormányzatot, hogy utaljon ki negyven hektár földet az ortodox egyháznak. Földhiányra hivatkozva azonban Vízi József polgármester akkor megtagadta a prefektusi utasítás végrehajtását. Az ortodox egyháznak Marosszentgyörgyön soha nem volt földje. /Szucher Ervin: Ortodox egyházi expanzió? Prefektusi utasításra költöznek a görögkeletiek Székelykálba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 19.
A Szárszó Baráti Kör és a Püski Kiadó által szervezett Magyar élet a XXI. században című konferencia Budapesten, a Kongresszusi Központban márc. 16-án kezdődött, márc. 18-án tárgyaltak a határon túli magyarok kérdéseiről. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, egyre többen emigrálnak a kisebbségben élő magyarok közül, ám - szerinte - a kedvezménytörvény biztosítja számukra a szülőföldön való megmaradást. - Nyolcvan éve szétdarabolva él a nemzet, és a második világháborút követő békeszerződések is alapkőnek tekintették a határok állandóságát – emlékeztetett Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke konferencián. Hozzátette, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának úgy kell megtörténnie, hogy a Kárpát-medencében őshonos magyarok is úgy érezzék, tagjai a nagy európai közösségnek. Németh Zsolt külügyi államtitkár szólt arról, hogy "nem számít, ki mit mond, és ki mennyire tartja magát piros-fehér-zöldnek, hanem az a fontos, hogy a nemzeti sorskérdésekben elindulunk-e a konkrét megoldások felé, vagy sem." Évtizedek óta csökken a szomszédos országokban élő magyarok száma, ami az asszimiláció felgyorsulásával, a migrációval és a születésszám csökkenésével magyarázható – mutatott rá Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Véleménye szerint a Kárpát-medence országaiban felgyorsulóban van a magyar nyelv elvesztése és a magyar etnikum beolvadása. Felmérésekre hivatkozva utalt arra, hogy az asszimilációs törekvések Szlovákiában erősebbek, mint Erdélyben. /Növekszik a migráció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 20.
A Kolozs Megyei Népszámláló Bizottság szerint szabálysértést követett el Vasile Gherman titkár, amikor félretájékoztatta a sajtó útján a közvéleményt. A titkár elmondta, csupán öt figyelmeztető jegyzőkönyvet vettek fel. A bizottság elmarasztalta Vasile Ghermant a közvélemény félretájékoztatásáért a valóságnak nem megfelelő kijelentések által. A Gherman által büntetéssel fenyegetett Huszár család meglepetéssel értesültek arról, hogy a Gheorghe Funar polgármester vezette bizottság adatszolgáltatás megtagadása miatt büntetéssel fenyegeti őket. Huszár Sabina elmondta, a számlálóbiztos március 17-én, vasárnap délelőtt 11 óra körül csengetett először az ajtón, és követelte, hogy azonnal töltsék ki az űrlapot. Huszár megkérte, jöjjön hétfőn, márc. 18-án, mert akkor kezdődik a népszámlálás. Nem igaz, hogy szidalmazta volna a számlálóbiztost. A másik fenyegetett Görög Mária elszörnyedt annak hallatán, hogy a polgármesteri hivatal tízmilliós büntetést szándékszik kiróni rá. Elmondta, mivel nemigen tud románul, a számlálóbiztos jóváhagyásával a szomszéd segítségével töltötték ki a kérdőívet. . Semmi gond nem volt. Nem említett semmi büntetést. /K. E., K. O., Sz Cs.: Nem büntettek népszámlálás-ügyben. Vasile Ghermant elmarasztalják a közvélemény félretájékoztatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége márc. 19-én Bukarestbe érkezett, hogy a Romániával kötött készenléti hitelszerződés kiegészítő jegyzőkönyvének feltételeit megvitassa. Stephane Cosse, az IMF állandó bukaresti irodájának vezetője elmondta. Neven Mates IMF-főtárgyaló néhány nap múlva utazik majd Bukarestbe, miután a szakértők és a kormány álláspontjait egyeztették. Februári tárgyalásaik során a kormány és az IMF képviselői nem jutottak megállapodásra a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásához szükséges szándéklevél tartalmát illetően. A szándéklevélben a kormány az idei költségvetési hiánynak a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékáról 3,2 százalékára történő növelését javasolja. A különbséget a kabinet főképp infrastrukturális beruházásokra fordítaná. A költségvetési hiány finanszírozása azonban nem változna, s annak mintegy 55–60 százalékát külföldi hitelekből, a fennmaradó részt pedig a belföldi pénzpiacról biztosítanák. /Fűt-fát ígérünk a Nemzetközi Valutaalapnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
A Pro Europa Liga a marosvásárhelyi "fekete márciusra" emlékezve az idén is megszervezte a márc. 24-ig tartó, A tolerancia és interkulturális párbeszéd hete elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében bemutatták a Provincia 2000 című kötetet. A bemutatón a kötet szerkesztői és szerzői voltak jelen: Molnár Gusztáv politológus, a Budapesti Teleki Alapítvány kutatója, Marius Lazar szociológus, a kolozsvári Interkulturális Kutatóközpont elnöke, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus és Ágoston Hugó, a Krónika főmunkatársa. A kiadvány "egy kötetre való cikk az erdélyi és a bánsági regionalizmusról". A két nyelven (ezer példány románul, ötszáz magyarul) megjelenő könyv a Provincia folyóiratban közölt írásokat tartalmazza. Molnár Gusztáv elmondta, lehet, hogy érdekes folyóirat a Provincia, de a nehézkes terjesztés miatt kevésbé ismert. "Romániában görcsös a ragaszkodás az egységes államhoz" – állapította meg Molnár Gusztáv. – Márc. 21-én Szatmárnémetiben bemutatják Salat Levente Etnopolitika – A konfliktustól a méltányosságig – Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai című könyvét. /Antal Erika: Megemlékeztek a fekete márciusról. A tolerancia és az interkulturális párbeszéd hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Szucság faluban, ahol a románok és magyarok száma körülbelül fele-fele arányban oszlik meg, működik a Randevú színjátszótársulat. A falu bejáratánál csupán románul szerepel Szucság falu neve, a magyar felirat eltűnt. 1988-ban Mihály Vitályos Edit, a Randevú vezetője, férjével együtt elhatározta, színtársulatot alapít. Anyagi nehézségeik vannak. A Randevú minden évben fellép, a szabadságharcra emlékező előadás, a szilveszteri kabaré, de a gyereknapi színdarab is hagyománnyá vált a Nádas menti faluban. Az utánpótlás viszont elenyésző, a mai fiatalok nem vonzódnak a színészet iránt. /Borbély Tamás: Odaadás élteti a szucsági színjátszást is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Az elmúlt évben jelent meg László Bakk Anikó és Szabó Zelmira Csimbum és a hangmanók /Kriterion Kiadó/ című kötete. A szerzők szándéka szerint ugyanis az évekkel ezelőtti Zenebona palota című kötet ikertestvére ez a munka, a zenei anyanyelv írás-olvasásához eddig jobbára nélkülözött énekeskönyv. Valódi hiányt pótol, amelyet a magyar zenei anyanyelven nevelkedett énektanárok hiánya is tetőz. Jó segédeszköze lehet az óvodai, iskolai oktatásnak. László Bakk Anikó könyvének illusztrátora, társ-szerzője Szabó Zelmira. /Németh Júlia: Kiruccanás a hangvilágba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 20.
Mi, romániai magyarok születésüknél fogva "szélsőségesek" vagyunk, annak mondható — sőt egyes politikusok szerint "terrorista" szervezet az RMDSZ is, írta Fodor Sándor. Az egyik, legálisan működő romániai politikai pártnak nyíltan kimondott törekvése, hogy Székelyföldet katonasággal, csendőrséggel telepítse be, mert "nincs szükség idegen enklávékra" az országban! Az "idegen enklávé" szerintük a tömbmagyarság. A Nagy-Románia Párt egyszerűen felszámolná — elűzné vagy beolvasztaná — a hazai magyarságot. Azonban ez a párt a "szélsőséges" jelzőt mélységes felháborodással utasítja el magától."Ugyanakkor, szinte egész Európa "szélsőséges"-nek tekinti Csurka István magyarországi pártját, a MIÉP-et, amelyik egyetlen magyarországi kisebbség létét, létjogosultságát, hagyományos jogait se kérdőjelezi meg, de az ország életében minden intézkedést a magyarság érdekeinek kíván alárendelni, bel- és külpolitikában egyaránt." – szögezte le Fodor. Ez a párt szélsőséges. De mihez képest? Fel kíván számolni egyes magyarországi kisebbségeket? Veszélyezteti ezek iskoláit, vallási, művelődési, gazdasági intézményeit? El akar űzni valakiket az országból nemzeti-faji alapon? Fel akar számolni valamiféle nemzeti-faji-vallási kisebbséget? Nem. Csupáncsak — állítja — a magyarság, Magyarország sajátos érdekeit tartja szem előtt. Ám ez az európai integráció keretében, szerintem igencsak nehezen képzelhető el. - A magam részéről nem is vagyok a MIÉP híve, jelezte Fodor Sándor. Ha a magyarországi pártot joggal szélsőségesnek mondja a művelt és demokratikus Európa — miért tesz különbséget két csatlakozni kívánó ország "szélsőséges" politikai erői között, amelyek még az erőszak értelmezésében és (elméleti) alkalmazásában se pendülnek épp "egy húron"? – tette fel a kérdést. /Fodor Sándor: Szélsőségek — és szélsőségesek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2002. március 21.
Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
A nemzeti kisebbségek problémáival küzdő kelet-európai országok számára követendő például szolgálhatnak a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt és a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ között tíz éve amerikai segítséggel indított párbeszéd nyomán megszületett hivatalos megállapodások — írta márc. 19-én az International Herald Tribune (IHT). William Pfaff, a Párizsban szerkesztett nemzetközi lap véleményoldalán közölt cikkében úgy vélte, hogy a princetoni Project on Ethnic Relations nevű, kormánytól független szervezet fontos szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás fordulóján a kölcsönös gyanakvás miatt szinte már beszélő viszonyt sem ápoló romániai felek között sikerült olyan egyedülálló együttműködési struktúrát kimunkálni, amely azóta két parlamenti ciklust élt túl, és működőképesnek bizonyult. /Nyugat szerint példaértékű a romániai magyarság ügyének megoldása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
Márc. 20-án Funar, Kolozsvár polgármestere, nyomdafestéket nem tűrő nyelven nyilatkozott a RMDSZ által terjesztett népszámlálási tájékoztató szórólapokról, továbbá veréssel és büntetéssel fenyegette meg a Szabadság munkatársát. Funar szerint az RMDSZ megfenyegeti tagjait és szimpatizánsait annak érdekében, hogy magyarnak vallják magukat. A "revizionista, irredenta, pofátlan" akcióról Funar értesíti a prefektust, a közigazgatási minisztert, a miniszterelnököt, az államfőt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és más illetékes tisztségviselőket és közintézményeket. Azt szeretné elérni, hogy a polgárok "ocsmány módon történő befolyásolása" miatt Kolozsváron érvénytelenítsék a népszámlálást, ne ismerjék el a magyarság számarányára vonatkozó adatokat. — A népszámlálók ellenőrzik majd mindazokat, akik magyarnak vallották magukat. "Személyesen megyek azokhoz, akik magyarnak vallották magukat — Jelenlétemben merjék majd magyarnak vallani magukat - jelentette ki Gheorghe Funar. Funar azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja a Szabadság riporterét a városháza üvegterméből. "Ne legyen arcátlan, mert kidobom magát, hogy a lába sem éri a földet! Ha nem beszél velem tisztességesen, megegyengetem a csontjait. Hogy ez veréssel való fenyegetés? Nem, nem én foglalkozom majd Önnel. Vannak olyan munkatársaim, akik jól tudnak csontot egyengetni" - fenyegetőzött a polgármester. A polgármester meglepődött, hogy a Szabadság nyomára akadt két olyan személynek, akiket az adatszolgáltatás megtagadása miatt tízmilliós büntetéssel fenyegettek. Gheorghe Funar megparancsolta munkatársainak, hogy "a népszámlálásra vonatkozó titkos adatok nyilvánosságra hozása" miatt 20 millió lejre büntessék a Szabadság riporterét. Megtudtuk viszont, hogy állítólag a Huszár család szidalmazta a számlálóbiztost, és nem engedte be a lakásba. Görög Máriát pedig azzal vádolják, hogy nem volt hajlandó együttműködni a számlálóbiztossal, mivel "nem ismeri a román nyelvet". Az idős hölgy nem lévén jelen az üvegteremben, hiába érveltünk, hogy a szomszéd segítségével Görög Mária kitöltötte a kérdőívet, a számlálóbiztos pedig — a nyugdíjas nő elmondása szerint — elégedetten távozott. Vasile Gherman, a városi népszámlálási bizottság titkára, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az érintettek végül csupán írásos figyelmeztetést kapnak, amely nem jár pénzbírsággal. A Szabadság főszerkesztője, Balló Áron, fontolóra veszi a polgármester beperelését a lap munkatársának megfenyegetéséért. /Kiss Olivér: A polgármester veréssel és büntetéssel fenyegette a Szabadság riporterét. Funar ellenőrizné a magukat magyarnak vallókat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 20-án, sajtótájékoztatón bejelentette, hogy panasz érkezett a Moldvai Csángók Szövetségétől, miszerint Bákó megyében egyes népszámlálási biztosok nem hajlandók a magukat magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek valló személyek válaszait a kérdőívben feltüntetni. Markó elmondta, az RMDSZ értesíteni fogja az ügyben a Bákó megyei prefektúrát, a megyei népszámlálási bizottságot és a Közigazgatási Minisztériumot. "Jelzések érkeztek a népszámláló biztosok pártatlanságával kapcsolatban. Senkinek nem áll jogában megkérdőjelezni egy személy nemzeti hovatartozását", szögezte le Markó Béla. /Csángóföldi visszaélések. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre A bajadér című operettjét mutatja be a társulat márc. 22-én, az Operettszínházban. /Laskay Adrienne: A bajadér Budapestre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
Márc. 20-án Kolozsváron, Báthory Líceumban a középiskolás közönségnek mutatta be a Korunk szerkesztősége A XX. század legszebb magyar versei című ankétját. /Sándor Boglárka Ágnes: A halott költő a jó költő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2002. március 21.
Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat tizennegyedik kötete dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai /Szent–Györgyi Albert Társaság, Szatmárnémeti/ A helytörténeti könyvek sorában ez az első egyháztörténeti munka. 2002. márc. 26–án hatvan éve annak, hogy XII. Pius pápa püspökké nevezte ki dr. Scheffler Jánost, a kolozsvári egyetem egyházjogi tanszékének tanárát. /Csirák Csaba: Az Otthonom, Szatmár megye könyvsorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ az egyház vértanúja, bebörtönözték, a börtönben halt meg.
2002. március 21.
Lestyán Ferenc A boldog házasság felé /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ című könyve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával jelent meg. Lestyán Ferenc hosszú lelkipásztor-évtizedei után, Marosvásárhelyen 37 évig volt plébános, amely idő alatt 7000 bérmálkozót és 9400 párt készített elő a házasságra. Szeretet és féltő aggodalom lengi át a könyv minden fejezetét. /Jakab László, Csíkszereda: Lestyán Ferenc A boldog házasság felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2002. március 22.
Tiltakozott a Romániai Legionárius Mozgalom a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek tevékenységét, az ilyen szimbólumok használatát, illetve az emberiség és a béke elleni cselekedetekben érintett személyek kultuszát betiltó sürgősségi kormányrendelet ellen. Serban Suru, a mozgalom vezetője kijelentette: a tervezett jogszabály ellentétes Románia alkotmányával és az emberi jogokat sérti. Suru hangsúlyozta: a nemzetközi zsidó szervezetek a második világháború áldozataiért kártérítést kértek, de nem tudták bebizonyítani azt, hogy Romániában zsidó áldozatok léteztek. Ezzel szemben ismert, hogy a második világháború után közreadták azon dokumentumok egy részét, amelyek bizonyítják: Románia mintegy 270 ezer zsidó kivégzéséért felelős. Ezek közül körülbelül 15–20 ezren 1941-ben, a jászvásári, dorohoi-i, bukaresti és más pogromok során vesztették életüket, a többieket pedig Odesszában, illetve a Transznyisztriában felállított lágerekben irtották ki. A tömeg-gyilkosságok nagy részét a román hadsereg végezte. /Tiltakoznak a legionáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi súlyú lelkiismereti önvizsgálat elé került: az ország NATO-csatlakozása érdekében meg kell szabadulnia a Ceausescu-diktatúra hírhedt politikai rendőrségének azoktól az ügynökeitől, akiket 1989 vége óta mind a mai napig oltalmazott és megvédett - írta márc. 21-i kommentárjában a Cotidianul című napilap. /Románia—NATO. Securitate — le az ügynökökkel? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2002. március 22.
Romániában máris legalább hét Antonescu-szobor áll, köztük a háborús bűnökért elítélt marsall 1999-ben, Nagysármáson leleplezett mellszobra. Ilie Bucur pópa idehozatta Marosvásárhelyről az Antonescu-szobrot /ott nem engedélyezték a felállítását/, és felállították az ortodox templom kertjében. Nagysármáson a magyar közösség száma viszont jócskán meghaladja a húsz százalékot, ennek ellenére nincsenek kétnyelvű táblák. A faluban erős a "vátrás fészek", melynek fő szervezője Bucur pópa, a jelenlegi PRM-elnök. A pópa Gheorghe Funart példaképének tekinti. 1999-ben az Antonescu-szobor avatására eljött Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek és sok nyugalmazott katonatiszt. A helyi RMDSZ tiltakozott a szoborállítás ellen. Ilie Bucur pópa a Krónika munkatársának kifejtette: meg kellett mentenie a megaláztatásoktól a szobrot. Antonescu Besszarábia és Bukovina megmentője, a románok nemzeti hőse, szavalta a pópa. /Salamon Márton László: Háborús bűnök és bűnösök Sármáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ A Vatra Romaneasca és egykori pártja, a PUNR Marosvásárhelyen szobrot akart állítani Ion Antonescunak. A talapzat engedély nélkül, egyik napról a másikra el is készült az egykor Bethlen Gáborról elnevezett marosvásárhelyi sétányon. Nagy Győző, Vásárhely 1992 és 1996 közötti polgármestere azonban nem engedélyezte a mellszobor elhelyezését; az alkotást végül Nagysármáson állították fel. /Sz. E.: Az Antonescu-szobor útja Vásárhelytől Sármásig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Márc. 15. idei erdélyi megünnepléséről tárgyszerűen és részletesen adtak hírt a román lapok, amiért köszönet illeti a román sajtót - hangsúlyozta márc. 20-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez azt jelenti, hogy a román közvéleményt érdekelte, ami március 15-én történt. Az RMDSZ elnöke különösen fontosnak és méltánylandónak tartotta, hogy Romániában kedvező változás történt az ilyen, a nemzeti kisebbségek számára fontos ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatban a közgondolkodásban. - Meggyőződésem, hogy bizonyos eredményeket már elértünk, bizonyos mértékben változott a közgondolkodás. Ez nem azt jelenti, hogy már meg is oldottunk minden problémát, de elindultunk a megoldás irányába — mondta. Markó ennek szellemében üdvözölte, hogy Ion Iliescu román államfő a napokban elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt, az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen lejátszódott eseményekkel kapcsolatos Agache-per egyik elítéltjét. /Markó Béla köszönetet mondott a román sajtónak. Tárgyszerűen számolt be március 15. erdélyi megünnepléséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
A kolozsvári városi tanács márc. 21-i rendkívüli ülésén az RMDSZ-tanácsosok felvetették a Szabadság riporterének ügyét. Pálffy Károly frakcióvezető hevesen tiltakozott az ellen, hogy a városháza márc. 20-i sajtóértekezletén a polgármester alulírottat ki akarta dobni az üvegteremből, mi több azzal fenyegetőzött, "megegyengeti a csontjait". Elmondta: Gheorghe Funar megengedhetetlen módon viselkedett, nem csupán egy újságírót fenyegetett meg veréssel, hanem kijelentéseivel az egész kolozsvári magyarságot megsértette. Pálffy Károly azt kérte az elöljárótól, adjon magyarázatot és azonnal kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket előre megfontoltan és rosszindulattal megsértett. Stefan Dimitriu ülésvezető, szociáldemokrata önkormányzati képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalban ilyesmi megtörténhet. Funar, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy alulírottat megfenyegette. Ezenkívül kérdőre vonta Pálffy Károly jogát ahhoz, hogy az RMDSZ nevében magyarázatot kérjen tőle. Kijelentette: nem hajlandó magyarázkodni egy olyan szervezet képviselőjének, ahol a tiszteletbeli elnöki tisztet "a sátán képviselője" tölti be. Funar többszöri felkérés ellenére sem volt hajlandó bocsánatot érni a kolozsvári magyarságot is sértő kijelentései miatt. /Kiss Olivér: Tanácsülésen a veréssel fenyegetés ügye. Az RMDSZ-tanácsosok védelmükbe vették a Szabadság riporterét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Váratlan fordulatot vett a Funar, Kolozsvár polgármestere által tett márc. 21-i pataréti látogatás. Gheorghe Funar arról szerette volna meggyőzni a szeméttelepről élőket, hogy ne magyarnak, hanem romának vallják magukat a népszámláláson. A számkivetettek legtöbbjének nem volt személyazonossági igazolványa. Ennek ellenére a helyszínre érkezett népszámlálók kitöltötték nekik a kérdőíveket. Gheorghe Funart előre elkészített transzparensekkel várták a pataréti cigányok: Munkahelyeket akarunk! Személyazonosági igazolványt! Ezenkívül az itteniek sajátos, piros-fehér-zöld betűkkel írott feliratokkal lepték meg a város első emberét: Magyar igazolványt! Magyar iskolákba adjuk gyermekeinket! Attila leszármazottai vagyunk! A polgármester falfehéren sétált el a tüntetők mellett. A pataréti cigányokat összeírták annak ellenére, hogy nem volt náluk személyazonossági igazolvány. A számlálóbiztos szerint csupán egyetlen cigány vallotta magyarnak magát, alig több mint tíz pedig románnak. /Kiss Olivér: Szeméttelepi népszámlálás polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 22.
Kolozsvári értelmiségiek felhívást tettek közzé. Funar polgármester magyarellenes tevékenységét, sorozatos rágalmazásait és megfélemlítéseit a román kormányzás változatlanul eltűri. "Kolozsvárt e pillanattól fogva zárolt városnak kell tekinteni, és a hírközlés minden vonalán tudtára adva a világnak mindent, sürgős nemzetközi ellenőrzést kell kérni. A kolozsvári polgármester szélsőségesen soviniszta kijelentései és a legelesettebb polgárokat, a nyugdíjas öregeket is megalázó, megfélemlítő terrorhadjárata megfékezésének a felelőssége nem csupán az RMDSZ-vezetőségre hárul, hanem a belügyminiszter valamint a kormányfő hatáskörébe is tartozik." /Kolozsvári értelmiségiek felhívása. A fizikai és lelki terror megfékezése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./