Az RMDSZ márc. 7-i bukaresti sajtótájékoztatóján bemutatták a Szövetség alkotmánymódosítási javaslatait, amelyeket az Iliescu államfővel folytatott márc. 7-i megbeszélésen is részleteztek. Az RMDSZ szerint az alkotmánymódosítás során az alaptörvény szövegéből törölni kell a "nemzetállam" kifejezést, újra kell fogalmazni a szuverenitás-elvet, világosan külön kell választani a parlament két házának hatáskörét, szélesíteni kell a helyi autonómiát és előírásokat kell bevezetni a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Az RMDSZ kéri, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a hatalom tagolásának elve: a képviselőház legyen a fő törvényhozó szerv, a szenátusnak külpolitikai és nemzetbiztonsági hatásköre legyen, alakíthasson vizsgálóbizottságokat és szűnjön meg a két ház közti közvetítés procedúrája. A szövetség javasolja a prefektusi intézmény megszüntetését is. Az államfőt a parlament válassza, a kormányfőnek pedig szélesebb hatásköre legyen. Az RMDSZ javasolja annak az alkotmányos előírásnak az eltörlését is, melynek alapján a kormány sürgősségi rendeleteket bocsáthat ki. A szövetség javasolja, hogy az alaptörvény erősítse meg a népügyvéd és az alkotmánybíróság hatáskörét, az alkotmányban pedig létezzen egy alfejezet, amely biztosítsa az anyanyelvhasználat igazságszolgáltatásbeli használatának lehetőségét azokban a térségekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Iliescu elnök az eszmecserén pozitívan ítélte meg a kormányzópárt és az RMDSZ együttműködését./RMDSZ-alkotmánymódosító indítványok. A szövetség Iliescunak is bemutatta elképzeléseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 6-án fogadta Románia új budapesti nagykövetét, Calin Fabiant, a román külügy közép- és délkelet-európai igazgatósága eddigi vezetőjét. Fabiannak a budapesti lesz az első nagyköveti megbízatása. A diplomata elsődleges feladatai között említette a román–magyar kétoldalú párbeszéd dinamizálását, s ebbe be kívánja vonni az állam valamennyi intézményét, amelyek eddig kevésbé vettek részt ebben a párbeszédben. Hangoztatta: a román–magyar viszony nem szorítkozik csupán a kisebbségi kérdéskörre, annak fel kell ölelnie a gazdasági, politikai és kulturális dimenziót is. Mint rámutatott, tekintettel lesznek a kétoldalú kapcsolatok olyan elemeire is, amelyek eddig nehézségeket okoztak: a kisebbségi törvényre, illetve a romániai magyar közösség és a magyarországi román közösség problémáira is. /Új román nagykövet Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Románia tavalyi hazai összterméke 5,3 százalékkal nőtt, meghaladva a kormány 4,5 százalékos várakozását - jelentette be márc. 7-én Adrian Nastase miniszterelnök. /Tavaly 5,3%-os GDP-növekedés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

A legutóbbi népszámláláskor én is számlálóbiztos voltam, a Nyárfasor utcai lakótelepen, és akkor a magyarokat csak ceruzával volt szabad kitölteni. Most is így lesz? – hangzott az olvasói kérdés. A lap válaszul megismételte a szabályzatot: "A számlálóbiztosok az űrlapokon az információkat nagy nyomtatott betűkkel, kék vagy fekete színű golyóstollal tölthetik ki." /Népszámlálási tudnivalók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Funar polgármester újabb sértő megjegyzéseket tett a kolozsvári magyarságra. Értesülései szerint az RMDSZ több ízben azt kérte nőnemű tagjaitól, hogy legalább négy-öt gyermekkel járuljanak hozzá a város magyarságának gyarapodásához. A magyar nőknek tetszik a szeretkezés, de a gyermekszülés már nem - tette hozzá a polgármester. Funar ismét levelet intézett Vasile Soporan prefektushoz, amelyben kérte, intézkedjék a megyeszerte elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblák azonnali eltávolítása érdekében, hiszen a települések elnevezése "a horthysta időszakból származik". Gheorghe Funar rendhagyó ülésre hívta össze az önkormányzati képviselőket, ennek ellenére a tanácsosok mégis azonnali hatállyal összehívott rendkívüli ülést tartottak. Az ad-hoc ülésen lehetőség nyílt arra, hogy napirendre tűzzék a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó RMDSZ-tervezetet. A polgármester heves tiltakozása ellenére a testület egyszerű többséggel, titkos szavazással hozzájárult ahhoz, hogy 75 millió lejt utaljanak ki a táblák elkészítésére. A döntés ellenére Funar leszögezte: Ameddig én leszek Kolozsvár polgármestere, a város neve nem lesz kiírva magyarul. /Kiss Olivér: Tanácsi igen a háromnyelvű helységnévtáblára. A polgármester továbbra sem hajlandó betartani a törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak márc., 7-i együttes frakcióülésén elvetették Márton Árpád képviselő javaslatát, mely szerint a kormány előterjesztései ellen szavazni szándékozó RMDSZ-képviselőknek kétharmados támogatásra kellett volna szert tenniük. Nem módosítottak a frakciók működési szabályzatán. "Márton Árpád javaslatát hevesen elleneztük, mivel alapszabályzat-ellenes és frakciószabályzat-ellenes – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor képviselő, a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila szenátor erről korábban így nyilatkozott: "Csak azok a képviselők politizálhatnak saját elképzelésük szerint, akik függetlenként indultak a választásokon; az RMDSZ listáin bejutott parlamenti képviselők azonban – akiknek választóik az RMDSZ programját szavazták meg – kötelesek alávetni magukat a többség akaratának". /Salamon Márton László: Marad az eddigi frakciószabályzat. Elvetették Márton Árpád módosító javaslatát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Minden hatodik román állampolgár külföldre szeretne menni, többségük dolgozni akar - derül ki egy friss Gallup-felmérésből. A megkérdezettek 17 százaléka az idén szeretne elmenni, többségük (77 százalék) azonban nem ezt az utat választaná. A legvonzóbb helyek az Európai Unió tagállamai. A felmérés szerint az emberek 9 százaléka választaná Magyarországot, 4 százalék pedig az Amerikai Egyesült Államokat, 2 százalék pedig bárhová elmenne dolgozni. Az országot elhagyni kívánók több mint fele akar dolgozni külföldön. /Vonz a külföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Márc. 7-i rendkívüli ülésén a gyergyószentmiklósi városi önkormányzat a volt Szakszervezeti Művelődési Házban működni kívánó új intézményt hozott létre Városi Kulturális Központ és Figura Színház néven. A testület azt is megszavazta, hogy a Figura ennek ellenére továbbra is külön intézményként működik. Ez a "különválasztás" újabb zavart keltett. A heves vitán elhangzott, a városháza elképzelései szerint a Vezetőségi Tanácsban a Figura csupán a műkedvelő csoportokkal egyenlő szavazati joghoz juthat. Szabó Tibor igazgató elmondta, nem érti a végeredményt. "A mi eredeti javaslatunkat – nyilatkozta Szabó – a művelődési szakbizottság terjesztette elő a kulturális csoportokkal való egyeztetéseket követően. Ez arról szólt, hogy a létrehozandó új intézmény a Figura Színház és Művészetek Háza nevet viselné, amely a mi értelmezésünk szerint színházi profillal és egyben közművelődési feladatokkal is rendelkezne. A végén azonban kiderült: lesz új művelődési intézmény (ez esetben abszolút lényegtelen, hogy milyen néven), de attól még megmarad a színház különálló intézményként is." /Gergely Edit: Két színház lesz Gyergyószentmiklóson? = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Szászrégenben a városi könyvtár és a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében márc. 6-án irodalmi estet tartottak, meghívták Káli Király Istvánt, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatóját és Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárost, történészt. Káli Király István ismertette a Mentor Kiadó sorozatait, a most indított, egy-egy várost bemutató sorozatot, amelynek első kötete Torda múltját, régi arculatát idézi fel, valamint azokat a történelmi jellegű munkákat, amelyek 1999-től az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. A könyvkiállítással egybekötött találkozón az Erdély emlékezete sorozat öt kötetét, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Benkő Károly Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, valamint A Maros megyei magyarság történetéből című köteteket mutatták be. Pál-Antal Sándor a Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című kötetét bemutatta az olvasóknak. /Antal Erika: Kötetek a múltról. Irodalmi estet tartottak Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Nagybányán a státusirodában valaki diplomáját nyújtotta be, amelyet még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett, 1957-ben. Az iroda tisztviselője közölte: az oklevelet nem fogadhatja el, mert nem tudhatja, hogy a Bolyai magyar egyetem volt-e, vagy sem. Így aztán az illetőnek érettségi bizonyítványával kellett bizonyítania, hogy egykor anyanyelvén folytatta tanulmányait. - Az illető tehát nem tudta, hogy létezett egy Bolyai Egyetem! /Dr. Sasi Nagy Béla: Volt (?) egyszer egy "Bolyai". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 8./

Visszaigényli a Beszterce-Naszód megyei árokaljai kastélyt, amelyben jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofónia Központja működik, és a kastélyt övező területet Atzel Ferenc magyar állampolgár, illetve kéri az annak megfelelő 30 milliárd lejt. Atzel Ferenc az ingatlan utolsó tulajdonosának, Bethlen Balázsnak a leszármazottja, Leányfaluban él. Az árokaljai kastély és park fontos turisztikai objektum. /Visszakövetelik az árokaljai kastélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Erdélyi és partiumi nemesek találkozóját tartották meg márc. 7-én Nagyváradon. A történelmi nevek viselői tavaly augusztustól a Nobilitas Egyesületbe szerveződnek, amelynek egyik feladata a régi erdélyi nemesi családok sírjainak ápolása lenne. A Kanonok soron lezajlott megbeszélésen az egybegyűltek vitéz gróf dr. Várhegyi Lehr György, a szervezet tiszteletbeli elnöke előadását hallgatták meg. A lovagságról, a lovagrendekről beszélt. A tartalmas, történelemórának is beillő értekezést követően saját tennivalóikról ejtettek szót a Nobilitas Elsődleges feladatként a Rhédey-ősök síremlékének rendbetételét, gondozását szabták meg. – A kezdeményező Almássy-leszármazott, Debelka Gyöngyi közleményben hívta fel az érintetteket a jelentkezésre, melynek eredményeként a múlt év augusztus 28-án keltezett, a Partiumi és Erdélyi Nemesek Társaságának megalakítását kimondó jegyzőkönyvet kéttucatnyian aláírták. Azóta hatvanra emelkedett a nemesi származásukat igazolni tudó, a Nobilitas Egyesületbe tömörülni kívánók száma. Csáky és Báthory, Erdődi és Bánffy, Száldobosy és Botházi – csak néhány név a lajstromból. Az egyesület bejegyeztetése most folyik. A Nobilitas Egyesület továbbra is várja mindazok jelentkezését, akik akár anyai, akár apai, akár mindkét ágon arisztokrata családból származnak, és tagjai kívánnak lenni e civil szerveződésnek. Az egyesület célja a közös érdekek felleltározása, képviselete, az elkobzott vagyonok törvényes úton való visszaszerzése, a nemzet épülésének és felemelkedésének szolgálata. /T. Szabó Edit: Kékvérű utódok találkozója. Bejegyzik a nemesek egyesületét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Romániának jó oka van "bizakodni és reménykedni" a NATO prágai csúcstalálkozó perspektívájában, ahol több tagjelölt országot felkérnek majd a csatlakozásra, jelentette ki márc. 8-án Jamie Shea, az Észak-atlanti Szövetség sajtóigazgatója. A Diplomata Akadémia diákjai és újságírók előtt tartott előadásában a NATO egykori szóvivője értékelte Románia utóbbi években regisztrált sikereit. /Biztatóak Románia NATO-csatlakozási esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A NATO-tagság elérését célzó erőfeszítéseik összehangolásában állapodott meg márc. 8-án Szkopjéban 10 olyan európai ország külügyminisztere, amelyek szeretnének az észak-atlanti szövetség tagjaivá válni. A macedón fővárosban tartott egynapos találkozón Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia külügyminisztere közös nyilatkozatban foglalt állást a NATO bővítése mellett. /Stabilitást biztosít a NATO-tagság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A kormány márc. 7-i ülésén a Nastase-kabinet döntést hozott arról, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek használhatják saját jelképeiket a különböző hivatalos rendezvényeken is. A jogszabály szerint látogatások, ünnepi rendezvények és hivatalos ceremóniák alkalmával más országok himnusza is elhangozhat a román nemzeti himnusz előtt. /Szabadon használhatjuk nemzeti jelképeinket. A kormány "kegyesen" módosította utasításait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Ion Iliescu elnök márc. 7-én fogadta az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttségét. A szövetségi elnöke a találkozó után az MTI-nek úgy nyilatkozott: az államfő két fő témáról kérte ki a romániai magyar szervezet véleményét. Egyrészt arra volt kíváncsi, miként ítéli meg az RMDSZ az ország pillanatnyi politikai, gazdasági és szociális helyzetét, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Másrészt pedig az RMDSZ alkotmánymódosítási indítványairól érdeklődött. Markó szerint az RMDSZ-küldöttség kifejtette a román államfőnek: mindaddig, amíg nem született döntés arról, hogy a NATO-tagjelölt államok közül melyeket kérik fel a csatlakozásra, Romániának is van esélye, hogy bekerüljön a meghívottak sorába. Az RMDSZ képviselői elmondták Ion Iliescu elnöknek: aggasztó jelzéseik vannak a lakosság szociális helyzetéről. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ szerint a kisebbségekre nézve jogkorlátozási veszélyeket rejt magában az, hogy a jelenlegi alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát. Az RMDSZ küldöttsége konkrét ügyek megoldásában kérte az államfő segítségét. Ezek között szerepelt a kézdivásárhelyi Agache-perben elítélt Héjja Dezső megkegyelmezésének a kérdése. Ion Iliescu elnök a tárgyalás után a tévében kifejtette: az RMDSZ-nek Románia nemzetállamiságára vonatkozóan tett javaslatai tárgytalanok, hiszen kizárt, hogy más pártok is támogassák ezt a javaslatot. Az államfő szerint ennek az indítványnak az értelmetlenségére maga az RMDSZ is rájött már. Iliescu ugyanakkor elmondta: lekerül a napirendről az a módosító indítvány is, amelynek értelmében a parlament választaná meg az elnököt. /Jogkorlátozás Romániának nemzetállamként való meghatározása. Markóék javaslatát Iliescu tárgytalannak minősítette. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Kolozs megyei RMDSZ márc. 8-i sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor nemzetellenes akciónak nevezte a Nagy-Románia Párt (NRP) Erdély elárulása elnevezésű egyszerű indítványát, amelyet szenátus márc. 7-i ülésen elutasított. Kónya-Hamar Sándor képviselő az információs irodákban végrehajtott ellenőrzéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét: ez az ellenőrzés valójában csak tájékozódás volt a bizottság részéről, amely megállapította, hogy az irodák által végzett tevékenység nem érinti az ország függetlenségét. Vekov Károly képviselő üdvözölte a kormánynak a nemzeti szimbólumok használatával kapcsolatos döntését. Ami az RMDSZ Polgári Szárnyát illeti, amelynek mindkét Kolozs megyei képviselő is tagja Vekov kifejtette: továbbra is lelkiismeretük és kötelességük szerint fognak szavazni, ezzel tartoznak annak a közösségnek, amely megválasztotta őket, és semmiképpen nem függenek egyes személyek akaratától. Hangsúlyozta: a Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ–SZDP által aláírt protokollum száz százalékban megvalósulna. A kolozsvári helységnévtábla elhelyezését illetően a jelenlevők elmondták: a helyhatósági törvény alkalmazása kötelező minden polgármester számára. /Köllő Katalin: Szabadon használhatjuk nemzeti jelképeinket. A kormány "kegyesen" módosította utasításait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter pénteken kijelentette, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem tartja tiszteletben a törvényt a kétnyelvű táblák elhelyezése kapcsán, és meg kell értenie, hogy a törvények nem "fakultatív" jellegűek. "Abba a helyzetbe hoz Kolozsvár polgármestere, hogy intézkedéseket foganatosítsunk ellene, de előtte még egyszer felszólítjuk Gheorghe Funart a törvények tiszteletben tartására", mondta a miniszter. /Cozmanca ultimátuma Funarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Boros János alpolgármester márc. 8-án úgy nyilatkozott: törvénytelen Gheorghe Funar polgármester abbéli szándéka, hogy március 15-én két emléktáblát helyezzen el az egykori Biasini Szálló falán, ahol az RMDSZ rendez ünnepséget. Boros hangsúlyozta: a két emléktábla nem jelenik meg az idei költségvetésben, elhelyezésükhöz nincsenek meg a szükséges hatósági engedélyek. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a Nagy-Románia Párt által Funar hivatalba lépése 10. évfordulójának alkalmából tervezett ünnepségek célja valójában az RMDSZ által a magyar nemzeti ünnep alkalmával tervezett rendezvények beárnyékolása. "Ezeket a rendezvényeket és Corneliu Vadim Tudor Kolozsvárra invitálását szándékosan tervezték, mi azonban reméljük, hogy a polgármester nem akar velünk bonyodalomba keveredni, mint ahogy ezt mi sem akarjuk", fogalmazott Kónya. Funar tervei szerint március 15. alkalmából kicserélné a Petőfi Sándor emléktáblát olyanra, amelyen a költő neve Petrovics Sándorként lenne feltüntetve. Funar korábban már megpróbálkozott a táblacserével, az akkori prefektus, Alexandru Farcas azonban azt betiltotta. Emlékezetes, hogy 1997-ben Funar már feltáblázta az egykori Biasini Szállót, amelyeken emléket állít a szabadságharcban a "magyarok által meggyilkolt román áldozatoknak", akik számát önkényesen 40 000-ben állapította meg, ezt az adatot román és magyar történészek sokszorosan túlzottnak tartották. /Újabb két tábla a Biasinin? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Kajántó községhez tartozó Bodonkúton és Indalon a rendőrök segítségével helyezték el márc. 8-án a kétnyelvű településnévtáblákat. A két falu román lakossága egy demokrata párti képviselő uszítására megakadályozta a táblák felállítását, végül rendőri felügyelet mellett került rá sor. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1990 óta hat jogszabály jelent meg a témában, az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdése ma is csupán közeledik a megoldáshoz. A kárpótlások odaítélése továbbra is a megyei nyugdíjpénztárak illetékeseinek jóindulatától függ. Az RMDSZ–PSD protokollumban rögzített célkitűzések közül mindössze kettő teljesült az első határidőig. Ezek közül is az egyik csupán félig. Az egyezmény szociális vonatkozású fejezetében a felek többek között megállapodtak abban, hogy "korrekt módon alkalmazzák" az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásáról szóló 189/2000-es törvényt; ennek érdekében a kormány febr. 28-ig kidolgozza a jogszabály végrehajtási utasításait. A 127-es kormányhatározat febr. 22-én életbe is lépett. A dokumentum azonban továbbra sem biztosítja a 189-es törvény "korrekt alkalmazását", ahogyan azt a PSD–RMDSZ protokollum megfogalmazza. Kerekes Károly képviselő, a kárpótlások témagazdája elmondta, a határozat több szempontból hiányos. "Az akkori események a mai értelmezésben úgy néznek ki, hogy Földváron hadifogolytábor volt, Targu-Jiuban pedig politikai üldözötteket tartottak fogva. Nem akarják elismerni, hogy ezek a lágerek megváltoztak egy adott pillanatban, és Földváron nem politikai üldözötteket tartottak fogva, hanem dél-erdélyi magyar értelmiségeket, Targu-Jiuba pedig nemcsak kommunistákat hurcoltak, hanem összeszedték a civil lakosságot" – magyarázta a képviselő. A jogok megállapításánál nem fogadják el az RMDSZ véleményét, holott a jogszabály kimondja, hogy az alkalmazás során a nyugdíjpénztáraknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel. Kerekes Károly elmondta, az RMDSZ nem tekinti lezártnak az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdését a 127-es kormányhatározat megjelenésével. /Szőcs Levente: Zaklatott etnikai üldözöttek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Az egykori üldözötteket kérelmeik elfogadása után is igazi kálvária várja. A lap erre hozott fel példát. /Bakó Zoltán: További üldöztetések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Márc. 8-án Kolozsváron bemutatták Csetri Elek legújabb könyvét /Erdélyi méheskert/. Tánczos Vilmos egyetemi docens betekintés nyújtott abba a hatalmas életműbe, amit Csetri Eleknek köszönhet az erdélyi magyar társadalom: Bethlen Gábor-, Kőrösi Csoma Sándor-kutatások, technikatörténeti kronológia stb. Az Erdélyi méheskert kézirata már 1987-ben kész volt, de akkor megszüntették az erdélyi tudósok ilyen irányú kutatási-közlési lehetőségeit. A kötet a 17. századtól közöl méhészeti írásokat. /Jakab-Benke Nándor: Erdélyi méheskert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Múzsák ölelkezése /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel megjelent Kádár Ferenc nagykárolyi logopédus-költő és Vénig László nagykárolyi fotóművész közös kötete, amelyben Kádár Ferenc 74 verse és Vénig László 41 művészfotója kapott helyet. /(boros): Kádár Ferenc és Vénig László közös könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 9./

Márc. 1–3-a között az Egri Fiatalokkal a Régióért Alapítvány meghívására a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL) 14 tagja látogatott Egerbe, Balla Árpád egyetemi lelkész vezetésével. A látogatás során a két régió fiataljai jobban megismerkedtek egymással, kicserélték tapasztalataikat. /Egerben a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./

2002 nagyböjtjére jelent meg a Kitekintő, a jegenyei római katolikus plébánia közösségi lapjának első száma. Az egyelőre kétoldalas, de hamarosan négyoldalasra gyarapodó kiadvány a tervek szerint évente hatszor jelenik meg: advent, karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd és Szent Mihály napja táján. /Kitekintő. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./

Romániának Bulgáriával együtt és nem egymást kizáró versengéssel kell a NATO-ba igyekeznie — jelentette ki Simeon Saxa-Coburg Gotha bolgár kormányfővel való márc. 10-i találkozóján Adrian Nastase kormányfő. Simeon Saxa-Coburg Gotha bolgár miniszterelnök megerősítette azt az álláspontját, miszerint a két országnak egymást támogatva kell haladnia a NATO-integráció felé. /Bolgár kézfogással a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Márc. 9-én Szovátafürdőn alakult meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amely mintegy 130 ifjúsági szervezetet foglal magába. A MIÉRT megalakulásával az ifjúsági szerveztek minél szélesebb, lehetőleg teljes körű fórumának a létrehozását tűzték ki célul. Markó Béla szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság számára az összetartás mintegy alapfeltételként jelentkezik a közösségi önszerveződésben. Az elnök a MIÉRT-et az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ közötti gyümölcsöző együttműködési területnek nevezte. /B. T.: Miért a MIÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./ MIÉRT néven érdekegyeztető fórumot alapítottak azok a hazai magyar ifjúsági szervezetek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy az RMDSZ-t támogatják, és nem találják helyüket a már több éve működő Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT). A MIÉRT tagszervezetei kinyilvánították: szoros együttműködési viszonyt fognak ápolni az RMDSZ-szel. A jelen lévő szövetségi elnök, Markó Béla a szervezeteket arra kérte, vállaljanak aktív szerepet a márciusi népszámlálás népszerűsítésében. A MIÉRT Alapszabályáról az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM), az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) küldöttei szavaztak. – Az egyetemista fiatalok többnyire az Országos Magyar Diákszövetségben (OMDSZ) tömörülnek, az OMDSZ pedig a Magyar Ifjúsági Tanács egyik tagja, Lokodi szerint az RMDSZ-szel szövetkező MIÉRT éppen azon értelmiségi csoportoktól zárja el magát, amelyektől a politikai utánpótlást várja. - Jakab István, a MIT elnöke nyilatkozatában kijelentette: "az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése." /Zilahi Imre: Megalakult a MIÉRT. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), mely a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit és kereskedelmi kapcsolatait hivatott támogatni több irodát nyit Romániában. Nevesen a bukaresti központ mellett Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben. Az ITDH tevékenységére jellemző, hogy közreműködésével csak 2000-ben közel egymilliárd euró zöldmezős beruházásra hoztak döntést, melynek nyomán 14 ezer új munkahely létesült. Szatmárnémetiben az iroda megnyitásában nem kis szerepe van Pécsi Ferenc parlamenti képviselőnek, a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökének, aki a Fórum székhelyén biztosított helyet az irodának. /Megnyitotta szatmári irodáját a budapesti ITDH. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Márc. 10-én Funar, Kolozsvár polgármestere úgy döntött, feketemisét rendel azon szociáldemokrata és parasztpárti önkormányzati képviselők ellen, akik megszavazták a háromnyelvű táblák elkészítésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ-javaslatot támogató szociáldemokrata önkormányzati képviselők "nemzetárulók" és "vétkeztek". A polgármester szerint a magyar helységnevek a "horthysta időszakból származnak". /Kiss Olivér: A polgármester feketemisét rendel a tanácsosok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Az anyanyelv ünnepét szervezte meg márc. 8-a és 10-e között a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör három nyelvi vetélkedővel: ekkor zajlott az Édes anyanyelvünk és a Szép magyar beszéd nyelvhasználati, illetve a Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. A versenyeket az idén rendezték meg hetedszerre. A versenyzők nyolc megye nyelvművelő köreit képviselték. Az Édes anyanyelvünk verseny díjazottai a Sátoraljaújhelyen megrendezendő Kárpát-medencei szintű döntőre, a Szép magyar beszéd nyertesei pedig a győri Kazinczy-versenyre jutottak tovább. /Kónya Klára: "Játszadozni a szavakkal, mint a fényes begykövekkel…" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./