"A kormánypárt Kolozs megyei szervezete nemzetiségi alapú szeparatizmusként értelmezte a Tusnádfürdőn elhangzottakat, azokat a javaslatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiáját, illetve Erdélyben 2010-ig magyar nemzetiségi közgyűlések létrehozását szorgalmazták.. Sajtóközleményükben leszögezték: a bálványosi szabadegyetemen elhangzottak sértik a román államot és nemzetet. A közlemény szerint "a magyar szélsőségesek és meghívottaik, élükön Tőkés Lászlóval, egymást felülmúlva hirdettek szélsőséges és szeparatista gondolatokat, és a román állam ellen uszították a magyar közösséget". A Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter által irányított területi szervezet közleménye leszögezte: a Románia határain belül élő, jogokban, de kötelezettségekben is egyenlő románoknak, magyaroknak vagy más nemzetiségűeknek a jövője az európai közösségbe és a NATO-ba beilleszkedett virágzó Romániában képzelhető el. "Azok, akik egyébre gondolnak, nem ezt akarják, és olyan elbánásban kell részesülniük, mint a közösségük nevében beszélő, azok ellen cselekvő bűnözőknek, akik egyértelműen Románia kinyilvánított ellenségei is." /PSD: tusványosi uszítás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Megjelent a Bioterra legfrissebb száma. A biogazdálkodók folyóiratát 1999-ben alapította a Bioterra nevű civil szervezet, jelentős svájci támogatással. Központja a Kolozs megyei Magyarlónán van, a 376. szám alatt. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, több ezer példányban. Albert Imre a felelős kiadó és Bódis András a főszerkesztő. Románul és magyarul, külön lapban ugyanazok az írások jelennek meg. Dr. Cornel Man professzor cikkét magyarra fordítják, és dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár írását a román változatban természetesen román nyelven is közlik. A szakírók nagy többsége a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai közül kerül ki. /Barazsuly Emil: Micsoda a Bioterra? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezete felszólította Vasile Soporan prefektust, változtassa meg Kolozsváron a Monostor negyedben lévő Maresal Ion Antonescu utca nevét. Az elnevezés miatt a kolozsvári zsidó közösség is tiltakozott, legutóbb 2003 júniusában Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fejezte ki elégedetlenségét az utcanév miatt. /B. T.: Tiltakoznak az Antonescu-kultusz ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"A felvidéki Nyitra egyik, Nagytapolcsánynál a folyóba torkolló mellékpatak völgyében van egy Apátkolozs, másként Kolozsmonostor, Nyitrakolozs nevű helység. Itt, akár az egykori Kolozsvár melletti Kolozsmonostoron, bencés apátság létezett. /Asztalos Lajos: Kolozsvár neve. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"Cegőtelke, Nagysármás, Mezőméhes, Báld, Berkenyes, Csány, Szentmáté képviselőit látta vendégül aug. 2-án Magyarfráta lakossága a mezőségi emberek második alkalommal megszervezett zarándoktalálkozója alkalmával. A Kolozs megyei ötezer lelkes nagyközség, a legrégebbi erdélyi települések közé tartozik. Magyarfráta magyar lakossága ma már nem éri el a százat, ennek ellenére vendégszeretetből a vasárnapi találkozón jelesre vizsgáztak. A rendezvény a református templomban kezdődött, a cegőtelki és sármási fúvószenekar is fellépett. A templomból hosszú menet indult a Szent László-forrás felé. A kútnál a frátai gyerekek, mezőménesi és báldi lányok szerepeltek. A Magyarfrátához tartozó Berkenyesről érkezett Bogáti Sámuel elmondta, hogy 40 tagot számláló gyülekezetük a dűlőfélben levő régi helyett új templomot épít. Frátán idén még működik a magyar tagozat, az összevont I-IV. osztályba kilenc gyerek jár, egy év múlva azonban minden valószínűség szerint megszűnik a magyar oktatás. /Bodolai Gyöngyi: Mezőségi zarándoktalálkozó Magyarfrátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./"

"Kolozsváron ismét elkezdődnek a főtéri ásatások, mivel a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki erre a célra. A minisztérium lépése váratlanul érte Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust, akivel előzőleg nem konzultált Razvan Theodorescu művelődési miniszter. Köztudott, hogy a főtéri ásatásokat Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. Vasile Soporan kijelentette: a prefektúra nem támogatja anyagilag az ásatásokat, mivel a megye költségvetésében nincs erre a célra elkülönített pénz. Razvan Theodorescu közölte: nem kimondottan a kolozsvári ásatásokra utalta ki a pénzt, hanem az országos archeológiai bizottság által bemutatott globális tervre. A feltárt maradványokat kutatni és tartósítani kell - szögezte le végül a miniszter. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a kérdést rendezni kell, mert a Nagy-Románia Párt és a Románok Nemzeti Egységpártja kivételével minden román párt felkarolta a gödrök betömésének ügyét. /Borbély Tamás: Tovább mélyülnek a főtéri gödrök. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Aug. 18-án kezdődnek újra a kolozsvári főtéri régészeti kutatások. Az ásatások újrakezdése miatt határozott tiltakozásukat fejezték ki a kolozsvári helyi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai, illetve Boros János alpolgármester. Folytatódik a merénylet Kolozsvár történelmi főtere ellen - áll a tiltakozó közleményben. Törvénytelenül folytatják az ásatást, ami "magyarságunk nemzeti önérzetének lábbal tiprása, Erdély fővárosának magyartalanítása, egyszersmind az egyetemes kultúrértékek elleni tudományos célzatú ásatásoknak álcázott kultúrbarbárság." Az aláírók tiltakoznak "az ásatásoknak nevezett kulturális értékeket romboló törvénytelenség ellen, és az európai kultúra egyik kincsének, Kolozsvár műemlék főterének továbbgyalázása és rombolása ellen". Vasile Soporant, Kolozs megye prefektusát pedig arra kérték, szigorúan tartsa be a műemlékek, kultúrértékek védelmét szabályozó törvényt. A tiltakozók "a posztjára alkalmatlan" Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter azonnali lemondását, illetve leváltását követelték, "aki bizonyította, hogy a kultúrellenes akciót nemcsak politikailag, de anyagilag is pártolta". A protestálók felkérték az RMDSZ megyei és országos vezetését, "hogy maradéktalanul járjon közbe a kormánynál az ásatások leállításának érdekében, hasson oda, hogy a szövetség által támogatott kormány rendelje el a Kolozsvár szégyenét jelentő politikai gödrök azonnali betömését, az eredeti állapot visszaállítását, a feltárt leletek szakszerű konzerválásával." A munkálatok folytatására a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki. A főtéri ásatásokat köztudottan Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan prefektus úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. /Borbély Tamás: RMDSZ-tiltakozás az ásatások ellen. Razvan Theodorescu lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"A Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete ellenzi azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozzák a két önálló magyar kart. A DP által kiadott dokumentum szerint a létező magyar szekciók egyesítése, s a magyar karok ezáltal történő létrehozása "megengedhetetlen etnikai alapú elkülönülést" jelentene. A DP azt követően ismertette álláspontját e kérdésben, hogy Alexandru Athanasiu oktatási miniszter felkérte a BBTE szenátusát, hogy következő ülésén vitassa meg a magyar tanárok által megfogalmazott, a két önálló kar létrehozását célzó kérést. Korábban Ecaterina Andronescu is intézett hasonló kérést a szenátushoz, annak teljesítését azonban az egyetem vezetői megtagadták. Az önálló magyar karok létrehozása fontos célkitűzése az RMDSZ-nek, s ezt a kormánypárttal kötött különböző protokollumok is tartalmazzák. A BBTE-n jelenleg 40 929 diák tanul, s ezek közül 9511 magyar. Magyar nyelvű oktatás körülbelül 50 szakon folyik ma a kolozsvári egyetemen. /Ellenzik a magyar egyetemi karokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"A Nagy-Románia Párt (PRM) a képviselőház művelődési bizottságában a Fájdalom Múzeumának létrehozását kezdeményezi Kolozsváron. A párt szerint a múzeumban mindazoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. Márton Árpád, az RMDSZ képviselője erre a hírre megjegyezte: Ha a leendő múzeumban helye van a szilágyippi és ördögkúti tragédiának, akkor helye van ott Szárazajtának és Csíkszentdomokosnak, de Földvárnak is, és minden olyan helynek és történetnek, amely Erdély népeinek szenvedését okozta. A kezdeményező PRM-s Radu Ciuceanu képviselő szerint a múzeumban azoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. A művelődési bizottság döntése szerint nem terjesztenek a képviselőház elé törvénytervezetet, ehelyett a bizottság javaslatot tesz Razvan Theodorescu kulturális miniszternek, valamint Kolozs megye tanácsának a Fájdalom Múzeuma létrehozásáról a Kolozsváron működő Erdélyi Történelmi Múzeum keretén belül. Márton Árpád, a művelődési bizottság tagja elmondta: "Semmi esetre sem lehet szó olyan múzeumról, amely csak a Horthy-rendszer alatt és csak a románok és a zsidók szenvedéseinek és meghurcoltatásának állít emléket. Erdély valamennyi népe és nemzete szenvedett a második világháborúban, akárcsak a történelem más pillanataiban, következésképpen Erdély valamennyi népének meghurcoltatását és fájdalmát be kell mutatni a leendő múzeumban". 1940 szeptemberében tragikus esemény helyszíne volt a Szilágy megyei Ördögkút és Szilágyipp. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre lőttek a helyi románság köréből orvlövészek, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel, és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, bizonyos Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak több román férfi, nő és gyermek esett áldozatául. Szárazajtán 1944. szeptember 26-án a gyilkosságairól és fosztogatásairól hírhedté vált Maniu-gárda rendezett vérfürdőt, amelynek során a helyi iskola udvarában a fegyverek segítségével összeterelt falustársak szeme láttára két székely férfit lefejeztek, további tizenegyet, köztük egy nőt agyonlőttek. Hasonló mészárlást rendeztek a gárdisták 1944. októberében Csíkszentdomokoson, ahol tizenegy székelyt, köztük egy 86 éves öregasszonyt lőttek agyon a Gábor-kertben. A Kolozs megyei Egeresen, a Bihar megyei Kőröstárkányban és Gyantán is több magyart végeztek ki román fegyveresek. Gyantán hiába kérte az egyik román férfi a kivégzést vezénylő Bride kapitányt: engedjék szabadon magyar feleségét és gyermekét, hiszen ő román, a tiszt hajthatatlan maradt. Amikor pedig a román férfi kijelentette, hogy akkor őt is lőjék agyon övéivel együtt, a tiszt őt is kivégeztette. Kőröstárkányban szintén 1944 őszén tisztázatlan körülmények között ismeretlenek megöltek egy román tisztet, megtorlásként a Maniu-gárda a falu és a szomszédos Kisnyégerfalva magyar férfijait gyanúsította. "Álljanak ki azok a románok, akik felelősséget vállalnak a magyarok ártatlanságáért" - szólította fel a falubelieket a román parancsnok, látván a megrémült magyarokat. Senki nem állt ki. Erre román szomszédjához fordult az egyik "letartóztatott" magyar férfi: "Marian, hát együtt gyermekeskedtünk, együtt nőttünk fel, jól ismersz, mi rosszat tettem én? " "De magyar vagy" - válaszolta a szomszéd, és Egyed Mihályt falustársaival együtt kivégezték. A második világháború magyar golgotái voltak még azok az internálótáborok, ahol teljesen ártatlan civilek ezreit tartották fogva, és százak vesztették életüket. Ilyen volt a focsani-i, corbeni-i, Tirgu Jiu-i, Rimnicu Sarat-i, caracali láger, ahol a dél-erdélyi magyarság szellemi-gazdasági elitjét tartották fogva, és itt is hunytak el emberek. Földváron 1942-45 között működött a haláltáborként elhíresült láger. Az 1944. augusztus 23-i román átállásig szovjet állampolgárságú embereket tartottak itt fogva, akik közül többen elhunytak. 1944. augusztus 23. után magyar és német hadifoglyok mellett észak-erdélyi magyar és sváb polgári személyek ezreit internálták az Olt-parti lágerbe, ahol az eddig napvilágra került adatok szerint több mint 320-an, elsöprő többségben magyarok vesztették életüket éheztetés és járványos betegségek nyomán. A földvári haláltáborban történtekre a szomszédos Hídvég református parókiáján korabeli fényképekből, levelekből és tárgyakból álló kiállítás emlékeztet. /Benkő Levente: A háború okozta szenvedés mindenkinek fáj. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./"

""Súlyos politikai és szakmai hibát követett el az oktatási minisztérium, amikor arra kérte a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát és szenátusát, hogy tűzze napirendre a két, etnikai alapon létrehozandó karról szóló határozattervezetet" - közölte Valentin Naumescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei alelnöke. Naumescu az RMDSZ "régi rögeszméjének" nevezte a BBTE-n belüli "etnikai enklavizálási" törekvéseket. Mint ismeretes, Andrei Marga rektor néhány hónappal ezelőtt belépett a liberális pártba. /L. P.: Liberális tiltakozás a magyar karok ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az első félévben már semmiképpen nem kerülhet sor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozására, miután Andrei Marga rektor szept. 3-án a szenátus novemberi ülésére halasztotta a kérdés megtárgyalását. - Mindeddig nem létezett egyetlen olyan probléma sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amely ne lett volna megoldható a multikulturális szerkezet keretén belül, a román, magyar és német tagozat teljes autonómiája révén - hangsúlyozza Andrei Marga. A BBTE rektora elismételte többek között azt, amit a BBTE román tagozatának tegnapelőtti állásfoglalása tartalmaz: "A kolozsvári egyetem megmaradása a pártérdekeken túlmutató, nemzeti és nemzetközi jelentőségű ügy. A politikai tranzakciókat nem lehet az egyetem rovására végrehajtani." Marga szerint egyetlen romániai egyetem sem tett annyit az etnikumok közötti egyetértés érdekében, mint a kolozsvári. A két magyar kar létrehozását célzó politikai nyomásra utalva a rektor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetem román, magyar, német és zsidó tanárainak és diákjainak sok éves munkája hozzá nem értő személyek beavatkozása révén vesszen kárba. "Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómia elvének figyelembe vételével, összehívom az egyetem román-magyar-német vegyes bizottságát, amely elemzi majd a BBTE multikulturális szerkezetének működését" - fejtette ki Marga.A Demokrata Párt is csatlakozott az ellenzők kórusához: a Demokrata Párt elutasítja a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnikai alapon történő felosztását - jelentette ki Traian Basescu, a PD elnöke. Egy nappal korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezete tiltakozott a BBTE magyar karainak létrehozása ellen. /Salamon Márton László: Marga novemberre halasztja a döntést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Kolozs megyében mintegy ötven pedagógusnak jelentett traumát a versenyvizsga utolsó szakasza, a tanárok-tanítók országos szinten kivitelezett számítógépes elosztása, ugyanis a gép automatikusan mellékvágányra terelte azokat a kérvényeket, amelyeket úgymond hibásan töltöttek ki. Ennek a rendszernek főleg az ország azon megyéiben mutatkoztak meg a gyenge pontjai, ahol a sikeresen versenyvizsgázó tanárok két nyelven, azaz románul és magyarul tanultak az egyetemen, és a román nyelvet tüntették fel egyetemi tannyelvként a számítógépes adatbázishoz szolgáló kérvényükben. Akik az ún. alaposztályozó kockába ezt írták, azokat a számítógép nem tudta helyesen azonosítani, ugyanis a megpályázott katedra kódszáma egyértelműen utalt arra, hogy magyar anyanyelvű kérvényezőről van szó. A megyei tanfelügyelőség folyosóin végtelen sorokban álltak a különböző gondokkal küszködő tanárok. Mintegy százötvenen voltak azok, akik nem fogadták el a "kiutalt" állást, és hivatalosan lemondtak erről, második elosztásban reménykedve. Lucia Cojocaru, a Kolozs megyei közoktatási szakszervezet elnöke felháborodottan vette tudomásul, hogy az a repartíciós rendszer, amelyet amúgy is ellenzett a szakszervezet, ilyen fonák helyzeteket produkált. - A tanárok nem robotok, hogy kódok alapján osszák szét őket, mint a csordát - mondta. /Szabó Csaba: Akadozik a tanügy robotosítása. Elkockázott magyar tanársorsok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szórványtanácskozást tartott szept. 12-én Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. A főosztály első ülésén részt vettek az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének (ÜE) tagjai, a szórványban működő területi szervezetek vezetői, valamint a Communitas Alapítvány Szórvány Szakbizottságának tagjai. Porcsalmi Bálint, a főosztály vezetője vázolta az általa vezetett részleg munkatervét. Kötő József, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetője kifejtette: az alelnökség konkrét cselekvési stratégiát dolgozott ki, eddig már elkészítették tíz megyében az iskolahálózat pontos felmérését, kivéve Temes megyét, ott ugyanis határozott és aktív szórványtevékenység folyik, így erről is pontos kimutatással szolgáltak. Az iskolahálózat feltérképezésével egy időben a magyar lakosság arányát is bejegyezték, a 2002-es népszámlálási adatok nyomán. A második számú stratégia a szórványkollégiumi rendszer kialakítása, hiszen rövidesen megindul az új körzetesítés, így biztosítani kell a magyar nyelven való iskoláztatást. Ebben a tervben prioritást élvez a dévai szórványközpont. A második központ Nagysármáson lenne, két megye - Maros és Kolozs - vonzáskörzetében. A körzetesítés utáni másik fontos központ Petrozsény és környéke, majd következik a máramarosszigeti szórványközpont. Beszterce megye is a figyelem központjában áll, akárcsak Nagybánya és Nagyenyed, valamint Arad és Temes megye. Niculescu Tóni, az Integrációs Főosztály vezetője kéréssel fordult a szórványvidékek képviselőihez: minél hamarabb nyújtsák be igényeiket, elképzeléseiket, valamint a személyi állományt, ugyanis csak ezek ismeretében tudják felvenni a kapcsolatot azokkal, akik a rövid- illetve hosszú távú képzésekben segítséget nyújthatnak. Kovács Péter, az ÜE Ifjúsági alelnöke négy pontban foglalta össze az általa vezetett főosztály szórványstratégiáját: az ifjúsági szervezeteknek az országos forgalomba való bekapcsolása, képzés, mediatizálás, valamint az anyagi háttér biztosítása. A tanácskozáson szó esett a település-felmérő adatlapok elkészítéséről, valamint megegyezés született arról is, hogy november tájékán megszervezik az Őszi Szórványkonferenciát. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szórványmegyék képviselőivel. Bemutatkozott az új RMDSZ-főosztály. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete indította el évekkel ezelőtt az aláírásgyűjtést, amelyben az erdélyi magyarok kérték a magyar kormánytól a kettős állampolgárság megadását. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke e vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy 1998-tól ugyanazt vallják és nyilatkozzák, hogy a külföldön élő magyaroknak meg kell adni a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárságot illetően Romániában hallgattak és cselekedtek. Eközben a magyar vezetők itt is, ott is furcsán nyilatkoznak és viselkednek ez ügyben. A képviselő szerint óriási politikai és történelmi lehetőség adódik ebben a pillanatban arra, hogy végre a nemzet együtt lehet. "Bár annak idején az Orbán-kormány nagyot lépett, a státustörvény végső formájában egyfajta koldusfilozófia érvényesült. A státus azt jelentette volna, hogy az anyanemzet a leszakadt részeivel gazdasági és szociális szerződést köt, amelynek meglettek volna a maga jogi következményei is. Ezt aztán az utólagos változtatásokkal felhígították, és minden lényegétől megfosztva ma már nincs benne egy ilyen szerződés lehetősége a jogszabályban. A nemzetközi integrációnak első lépése lett volna a státustörvény. De ez csak egy lépcsőfok lett volna, amelyet követett volna a kettős állampolgárság megadása." Franciaországban és Németországban is ma már a származás számít. Lakhat a francia bárhol a világon, ha franciának született, bármikor francia állampolgárságot kaphat. A horvátok is ezt alkalmazzák, akkor miért nem vezetheti ezt be Budapest is? A képviselő leszögezte, hogy a származásból fakadó elvet kell érvényesíteni, és ki kell mondani, hogy aki bárhol a világon magyarnak született, az kérésre megkaphatja a magyar állampolgárságot. "A posztkommunista politikusi fejekben ezt illetően nagy zavarok vannak, a negyven évig sulykolt internacionalizmus nem érteti meg egyesekkel, hogy éppen a közös Európában kell tartoznia mindenkinek a maga nemzetéhez. Jó lenne, ha a magyar nemzeten belül megszűnne a vörös pilátusok ágálása a kettős állampolgárság ellen." - hangsúlyozta. Nélkülözhetetlen annak tudata, hogy honnan jöttünk, kihez tartozunk és adott esetben - ha kell - kihez fordulhatunk segítségért és támaszért. "És akkor ezzel véget érne az a hungarocídium, amely immár szinte egy évszázada tart. Mert elég csak a statisztikai adatokra pillantani, hogy láthassuk: hosszú évek során a mindenkori román kormányok célja éppen a magyarság - és persze más kisebbségek, az "idegenek" - számának csökkentése, sőt kultúrájuk, gazdasági életük elsorvasztása volt. Ennek kell végre véget vetni." /Román Győző: Véget érne a hungarocídium. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./"

"A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./ "

"Még 2003-ban fel kell állítani az aradi Szabadság-szobrot - fogalmazták meg a Területi RMDSZ-elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szept. 16-i bukaresti ülésén. Két területi elnök is kötött mandátummal érkezett a megbeszélésre, és éppen ez a két területi elnök, az aradi Király András és a Fehér megyei Rácz Levente képviselte a legsarkosabb véleményt a tanácskozáson.Az Arad megyei szervezet operatív tanácsa elhatározta, ha szeptember 30-ig nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. Szerintük "a szobrot még ebben az évben fel kell állítani a Tűzoltó téren, ott, ahol a városi tanács kijelölte a helyet számára. Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával." Rácz Levente, a Fehér megyei szervezet elnöke elmondta, Fehér megyében a megbékélési parkot nem tartják megoldásnak a Szabadság-szobor felállítására. "A szobor felállításának az esetleges elmulasztása a PSD-vel való együttműködés szakítópróbája. Ez az utolsó csepp a pohárban. Erről a szimbólumról lemondani nem lehet - jelentette ki Rácz Levente. - A kollégáimhoz máris számtalan arra utaló visszajelzés érkezett, hogy az emberek nem tudják elképzelni a Szabadság-szobrot egy olyan emlékparkban, amelyikben mondjuk Axente Severnek vagy Avram Iancunak is emléket állítanak. Fehér megyében ma nekik köszönhetően van szórványban a magyarság - magyarázta az elnök. - Félő, hogy a javasolt hibridmegoldás az egykori Petőfi-Schiller Egyetem tervéhez hasonlítana."Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök szerint "Megjelent a román elit részéről egy kőkemény nacionalizmus". Verestóy hangsúlyozta, mindez azért jelenhetett meg, mert az ellenfelek megérezték a magyarság széthúzását. A szenátor a belső széthúzással kapcsolatos dolgok mielőbbi rendezését tartja a legsürgetőbb feladatnak. "Ha létezik és egyértelmű a szolidaritás a romániai magyarság körében, ha az RMDSZ valóban be tudja tölteni azt a szerepet, amiért létrehoztuk, meg tudjuk oldani a Szabadság-szobor ügyét, el fogjuk érni az alkotmány kedvező módosítását, és létre tudjuk hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat - sommázta véleményét. Egyvalamit kinevezni szakítópróbának arra utalna, hogy nem látnánk a magyarság szélesebb érdekeit - magyarázta Verestóy. A Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor a határozott fellépést szorgalmazta annak érdekében, hogy a szobor még az idén a talapzatra kerüljön. Meglátása szerint azonban a kormánypárttal kötött megállapodást már csak azért sem lehet felmondani a Szabadság-szoborra való hivatkozással, mert a szobor felállítása nem szerepel az idei évre kötött megállapodásban./Gazda Árpád: Határidő a szoborállításra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság-szobor okt. 5-re történő felállítását nem látja reálisnak. Felmerült, hogy a Szabadság-szobor ügye veszélyezteti a protokollumot, de egyelőre olyan javaslat, hogy felbontsák a megállapodást, nem született, mondta. Az újságíró közbevetette, hogy az aradi RMDSZ már kilátásba helyezte a megyei protokollum felfüggesztését. Markó erre helyesbített: Országos szinten nem hangzott el ilyen javaslat. Valószínűleg határidőhöz kötött "igen" válasz várható, mondta, hozzátéve, nem szeretné megelőlegezni az Operatív Tanács döntését. /Salamon Márton László: Markó feltételekhez kötött "igen"-re számít az Operatív Tanács ülésén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"

"Kolozs megyében hárommal növekszik a magyar tannyelvű szakiskolák száma. Kolozsváron két iskolában, továbbá Bánffyhunyadon, ahol beindult a magyar tannyelvű élelmiszeripari szakos osztály. Kolozsváron a Tehnofrig Iskolaközpontban meghirdették a magyar nyelvű osztály indítását, a beiratkozás után a helyzet megváltozott. Chiurbe Grigore igazgató szerint a magyar tanulók száma már nem lesz elég ahhoz, hogy tovább működjön párhuzamosan a két osztály, így marad egy román nyelvű. Szerinte panaszkodtak, hogy túl nagy az óraszám, ő pedig elmagyarázta, hogy a magyar nyelv még több órát jelentene. - Ha a szülők meg akarják nyomorítani gyermekeiket, én akár holnap is hajlandó vagyok elindítani a magyar osztályt - mondta végül. /Gálffy Attila, Szabó Csaba: Bővül a magyar szakiskolai hálózat. Volt-nincs magyar tagozat a Tehnofrigban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Szept. 20-án ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kónya Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök beszámolója és az elnökségi határozatok megvitatása után az MKT-ülés második napirendi pontját a szakbizottságok megalakulása képezte. A jelenlévők egyöntetűen megszavazták a határozatot, amelynek értelmében a testületen belül hét szakbizottság fog működni: a politikai, gazdasági, közművelődési és egyházi, oktatási és ifjúsági, önkormányzati, szociális és mezőgazdasági bizottság. Határozatot hoztak, eszerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete minden történelmi és kulturális országos szintű rendezvényen képviselteti magát. Kónya Hamar Sándor javaslatára az ülés résztvevői a Szabadság-szoborcsoport visszaállításával kapcsolatos véleményüket is kifejtették. A tanácsosok ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát és kitartanak az emlékmű köztéren való felállítása mellett. Határozatuk szerint támogatják az Arad megyei szervezetet és kérik a Szabadság-szoborcsoport záros határidőn belüli, köztéri szoborként való visszaállítását. A legnagyobb vitát a megyei RMDSZ-elnök azon javaslata váltotta ki, hogy a testület foglaljon állást a kettős állampolgárság ügyében. A jelenlévők zöme egyetértett az állásfoglalás szükségességével, voltak, akik ellenezték a javaslatot. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: ellenzi a kettős állampolgárság alanyi jogon való bevezetését, mivel ennek biztosítása az erdélyi magyarság még nagyobb arányú kivándorlását segítené elő. Mátis Jenő szerint a határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy melyiket akarják: a magyar igazolványt vagy a magyar útlevelet. Hosszas vita után a tanács megszavazta az állásfoglalást. Ennek értelmében: a Kolozs megyei RMDSZ szervezete üdvözli a magyarországi Országos Választmányi Bizottság azon döntését, amelyben hitelesíti a Magyarok Világszövetsége magyar állampolgársággal kapcsolatos javaslatát. /Pap Melinda: Politikai jellegű állásfoglalások születtek. Szombaton ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Hárommilliárd lejbe kerül az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székháza - tájékoztatott Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ székháza esetében megállapított összeg elfogadható piaci ár. A szövetség hasonló vásárlási akcióra készül Tordán és Szamosújváron is, ott azonban jóval kisebb anyagi ráfordítást igényel majd a helyi RMDSZ-székházak megvásárlása, mivel csak két egyszobás lakrészről van szó. /B. T.: Megvásárolhatja székházát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Gazdakonferenciát szervezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szept. 13-án Aradon. Részt vettek bihari, temesi, szatmári, marosi, hargitai, szilágysági és Kolozs megyei földművelők, valamint népes magyarországi küldöttség is érkezett. Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke Családi gazdaságok és szövetkezési formák az EU-ban címmel tartott előaádst. A román-magyar kereskedelmi kapcsolatokat Molnár Lajos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (IDT Hungary) bukaresti irodájának képviselője ismertette. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló gazda-együttműködés. Nehéz évet zárnak a bánsági gazdák is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma - állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakának adjunktusa szerint az apadás legfőbb oka a kivándorlás. A 2002. évi népszámláláskor Romániában 1 434 377 (6,6 százalék) magyart (1 447 544 magyar anyanyelvűt) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor 1 624 ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségűt írtak össze a számlálóbiztosok. 1977-ben az ország lakosságának 7,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A kutató szerint a romániai magyarság részaránya 2,5-ször akkora mértékben csökken, mint a többi nemzeté, ráadásul elöregedettebb is a többieknél. Miközben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Kolozs megyében aggodalomra ad okot a magyarság fogyása: míg az 1992. évi népszámláláskor a megyében a magyarság közel 20 százalékot tett ki, 2002-re ez az arány már 17 százalékra csökkent. Ugyancsak 1-2 százalékos apadás tapasztalható Maros, Hargita és Kovászna megyében is. Veres szerint 60-65 ezer romániai magyar él több mint egy éve külföldön.Ha az apadás ma tapasztalható üteme tovább tart, Románia lakossága 2025-ben 20 millió, 2050-ig pedig 18 millió főre csökkenhet. A magyarság aránya ilyen körülmények között 25 év múlva 5,5-6 százalék, szám szerint a mai közel 1,5 millió helyett 1,1-1,2 millió, 50 éven belül pedig 5-5,5 százalék, azaz 900-990 ezer fő között alakul. "Mindez attól függ, hogy milyen mértékű lesz a kivándorlás. A lakosság számának alakulása aszerint is változhat, miként alakul majd a cigányság beolvadása, illetve számbeli gyarapodása" - tette hozzá Veres Valér. /Benkő Levente: Szórványvidéken nagyobb a fogyás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"Az érdektelenség miatti távolmaradástól tart az alkotmánymódosítási referendum kapcsán Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. Kónya szerint a választókat meg kell győzni arról, szavazzák meg az alkotmány módosításait, a hibákat később is ki lehet majd küszöbölni. A képviselő a Szabadság-szobor körül kialakult helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, Markó Béla szövetségi elnök következetesebben is eljárhatott volna. "Amikor nem írtam alá a PSD-RMDSZ protokollumot, igazam volt" - jelentette ki Kónya. Szerinte az aradi helyi szintű egyezmény be nem tartása a "nemzeti méltóságot" sérti. Megjegyezte: az aradi szoborcsoport felállítását ugyanaz a miniszter akadályozza, aki a kolozsvári főtéri ásatásokat is szorgalmazza. Arra a kérdésre, hogy fel kell-e bontani a protokollumot, Kónya nem adott egyenes választ, mint mondta, ő ezt nem írta alá. /L. P.: Kónya-Hamar: igazam volt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"A parlament szenátusa szept. 25-én elfogadta a műemléktörvény Vekov Károly Kolozs megyei képviselő által javasolt módosítását. A módosítás értelmében a műemléktemplomok védettségi körzetében csak abban az esetben lehet különböző rendezvényeket tartani, amennyiben a helyi hatóságok mellett, az érintett templomok lelkészei, papjai is engedélyezik azt. A kolozsvári Szent Mihály-templom környékére vonatkozóan a képviselő elmondta: a körzet méretét a Műemlékvédelmi Bizottság határozza meg, viszont az lenne a követendő, ha a templom körüli tér teljes egészét védettnek nyilvánítanák. /Pap Melinda: Védett körzet a templomok körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"Tizenhárom év után először, két alkalommal emlékezik meg a romániai és a határon túli magyarság az 1848-49-es szabadságharcban kivégzett 13 tábornokra. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megemlékezésre hívta a magyarokat anélkül, hogy egyeztettek volna a szövetség helyi képviselőivel. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője elmondta: ez a mostani megemlékezés fájdalmas lesz. A romániai magyaroknak ugyanis az volt a vágyuk, hogy október 5-én, nyolcvan év után ismét köztéren álljon az aradi Szabadság-szobor. Erre azonban egy maroknyi nacionalista miatt nincs lehetőség, a szobor visszaállításával kapcsolatos munkálatokat leállították. Az RMDSZ nem mondott le az emlékmű majdani felállításáról. Tőkés László püspök bejelentette, hogy az egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bihar és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében - szinte egy időben az RMDSZ által szervezett rendezvénnyel - a Tűzoltó téren megkoszorúzzák a szobor talapzatát és a Minorita templomban lévő restaurált szobrot. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy nem értesítették az EMNT által szervezett rendezvény kapcsán. Vekov Károly, Kolozs megyei parlamenti képviselő tegnap Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: jó ötletnek tartja, hogy létrejöjjön az Aradra tervezett megbékélési park, azonban úgy vélte, nem ebben van a helye a Szabadság-szobornak. Kifejtette: az emlékmű kérdését helyi szinten kellett volna megoldani, és nem volt helyes, hogy kívülállók beleavatkoztak az újraállítás ügyébe. /Borbély Tamás: Ünneprontó egységbontás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"A törvények betartására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert Vasile Soporan prefektus. A megye vezetője letartóztatást is kilátásba helyezett, amennyiben a főjegyzői tisztség betöltése körül elkövetett törvénytelenség esetében az illetékes hatóságok megállapítják: az elöljáró ismét törvényt sértett. Mi több, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete felkérte az igazságügyminisztert: az igazságszolgáltatás végezzen sürgősségi elemzést Funar többszáz perének ügyében. Annak ellenére, hogy a kiírás nem tett eleget a törvényes előírásoknak, Funar továbbra is Vasile Ghermant, a versenyvizsga egyedüli résztvevőjét tekinti főjegyzőnek. Vasile Soporan felszólította a polgármestert: tartsa tiszteletben a törvényeket, ugyanis két éve tartó sorozatos törvényszegéseivel a törvényességi rendet veszélyezteti, és megsértette a jogállamiságot. /Borbély Tamás: Soporan: le kell tartóztatni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"