Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. május 4.
Silviu Brucan az a legtekintélyesebb román politikai elemző, akinek szavára odafigyel a mindenkori hatalom, ellenzék és egyszerű állampolgár. Azonban a sulykot mindig a hazai nemzetiségi kérdések megítélésében veti el. Legutóbbi máj. 2-án, vasárnap elhangzott tévéműsorában a választási kampány kapcsán a Kolozs megyei Alparét (Bábolna) községre hivatkozott, közbeszúrva egy zárójelet, amely szerint arról a településről van szó, "ahol 1437-ben kirobbant a románok felkelése a magyarok ellen." Ez tudatos ferdítés. /Ö. I. B.: Tanár úr, elégtelen! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 4.
A magyarországi Baranya és Kolozs megye testvérkapcsolatának erősítését célzó együttműködési szerződést írt alá a két önkormányzat vezetősége a hét végén Pécsen. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: az egyezmény magába foglalja a települési önkormányzatok együttműködési támogatását, az információ- és tapasztalatcserét az ipari parkok, valamint a kis- és középvállalatok területén. Az együttműködés lehetőséget teremt a közoktatási és tudományos intézmények közötti kapcsolatok támogatására, valamint a kiállításokon való részvételre. Kerekes Sándor emlékeztetett: a két megye kapcsolata 1989-re nyúlik vissza, amikor a magyarországiak segélyt küldtek Kolozsvárra. Az 1990-ben megszületett megállapodás azonban nem mozdította előre az együttműködést, és a tanács csak 2002-ben szavazta meg a szerződést, amelyet most írt alá a két önkormányzat elnöke. Baranya megyén kívül Fejér megye is együttműködik az itteni önkormányzattal. /B. T., K. O.: Együttműködési szerződést írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 7.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, hogy visszalépteti Máté Andrást, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjét. Nem mondták meg egyértelműen, hogy kit támogatnak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, valamint Máté András úgy vélte, a döntés a legkedvezőbb a kolozsvári magyar lakosság számára. /Borbély Tamás: Visszaléptették Máté Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 10.
Máj. 9-én tartotta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényét Kolozsváron. Együtt, szabadon, 2004. június 6-án szavazzon az RMDSZ jelöltjeire! Hajrá Kolozsvár, hajrá magyarok! – hangzott el, miközben felsorakoztak az RMDSZ tanácsosjelöltjei. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor bemutatta a megyei és önkormányzati tanácsosjelölteket. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltjét, Ioan Rus belügyminisztert támogatja a kolozsvári polgármesteri székért folyó versenyben, és felkérte Kolozsvár magyarságát, hogy rá szavazzanak. /P. A. M.: Ioan Rust támogatja az RMDSZ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2004. május 11.
Elégedetlenséget szült Egeres-gyártelepen, hogy az RMDSZ községi tanácsosjelöltjeinek listáján az előválasztásokat követően megváltoztatták a sorrendet. Az előválasztásokon Pop Sándor, az RMDSZ Egeres községi szervezetének elnöke csak ötödik lett, ezért nem lett volna esélye bekerülni az Egeres községi tanácsba. A cserét azért írták alá, mert Fekete P. P. János, Egeres község polgármestere megzsarolta őket azzal, hogy nem indul a helyhatósági választásokon. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy vélte, helycserék mindig is voltak az RMDSZ önkormányzati listáin, a lényeg az, amit az alapszabályzat is előír: hogy a jelöltek egyezzenek meg, és foglalják jegyzőkönyvbe a módosítást. Mindez Egeresen megtörtént. /Borbély Tamás: Zsarolásról beszélnek Egeresen. Vitát váltott ki az önkormányzati lista módosítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2004. május 12.
Máj. 8-án Désen 89 Kolozs megyei résztvevővel zajlott az Aranka György Nyelvművelő Verseny megyei szakasza az 5–8. osztályos diákok számára, három kategóriában: Szép magyar beszéd, Édes anyanyelvünk és Versben bujdosó. /Dés. Az Aranka György Nyelvművelő Verseny díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2004. május 18.
Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 18.
Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2004. május 19.
A lapban bemutatkoztak az RMDSZ Kolozs megyei és városi tanácsosjelöltjei. /Bemutatkoznak az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének megyei és városi tanácsosjelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2004. május 25.
Máj. 24-én az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati jelöltjei takarítási és virágültetési akciót szerveztek a Főtéren, a Mátyás-szobor körül. Azt reméljük, ha virágokkal veszik körül a talapzatot, akkor azok, akik felmásznak a szoborra, meggondolják magukat. Az eseményen megjelent Smaranda Enache, a Népi Cselekvés kolozsvári polgármesterjelöltje, aki néhány petúniával maga is hozzá kívánt járulni a szépítési akcióhoz. /Sz. K.: Szálviákkal a szoborgyalázók ellen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2004. május 27.
A munkálatok megkezdése után az erdélyi autópálya nyomvonalán húzódó földek értéke több százszorosára növekszik, amennyiben azonban a tulajdonosokkal nem sikerül megállapodni, az állam kisajátítja a területeket – jelentette ki Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa. A Brassó–Bors autópálya 13 községen és két városon halad át Kolozs megyében. /K. O.: Felértékelték az autósztráda menti telkeket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2004. május 27.
Máj. 26-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. Kolozs megyében egyes román tannyelvű líceumok nem csatlakoztak a sztrájkhoz. /Sz. Cs.: Zökkenőmentesvolt a tanügyi figyelmeztető sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2004. június 1.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete helyesen döntött, érdemes Kolozsváron Ioan Rus polgármester-jelöltre szavazni. Nem azért, mert ő jobb lenne, hiszen benne is rejtőzködik egy adag Funar. Évek óta ugyanazok a provinciális furfangok keserítik meg a kolozsváriak életét. Kell a változatosság. /Nits Árpád: Az üdvözítő változatosság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./
2004. június 3.
Kolozs megye tanácsa a megye 81 községét belső számítógépes hálózati rendszerben összekötötte, jelentette be Kerekes Sándor, Kolozs megye tanácsának alelnöke. Mindez lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak hogy számítógépes nyilvántartást vezessenek tevékenységükről, másrészt biztosítja a központtal, tehát a megyével való állandó és folyamatos kapcsolattartást elektronikus posta, videotelefon, internet hozzáférés révén. Ebbe a hálózatba most már bekapcsolódott több vállalat, közhasznú társaság, kiépítették az összekapcsolást a prefektúrával, és következik a rendőrség, a helyi intézmények – iskolák, könyvtárak, múzeumok – hálózati bekötése is. /(i): Hálózatban Kolozs megye. Számítógépes kapcsolat az önkormányzatok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2004. június 4.
Jún. 3-án Kolozsváron a Sportcsarnokban zenés-vidám bállal zárta választási kampányát a Kolozs megyei RMDSZ. Fellépett a marosvásárhelyi Gruppen Hecc politikai kabaréja is. Kónya Hamar Sándor képviselő rámutatott: azért vannak ma együtt, hogy legyen újra a magyaroké is Kolozsvár. Markó Béla országos elnök hangsúlyozta: az Együtt szabadon jelszó soha nem volt olyan időszerű, mint most. Ioan Rus köszönetet mondott a magyarságnak a jelölésért, és bevallotta: a magyarokban egy másik világot fedezett fel. „Ne várjon tőlem a magyarság szimbolikus gesztusokat, én tettekkel fogom bizonyítani, hogy komolyan gondolom: együtt újra lehet építeni ezt a várost. Ígérem, hogy senki sem fogja kisebbséginek érezni magát többet Kolozsváron, és ehhez nem lesz szükség protokollumokra” – mondta. /Pap Annamária: Nótás kedvvel zárta választási kampányát az RMDSZ. Markó: hétfőn vége szakad a kolozsvári bíró országlásának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2004. június 5.
Kolozs megyében mintegy 8700 nyolcadikos búcsúzott a 2003–2004-es tanévtől, ebből 807-en magyar tagozaton. Az Apáczai Líceum két nyolcadikos osztálya a díszteremben ballagott, Wolf Rudolf igazgató reméli, hogy mindkét nyolcadikos osztály "helyben marad" azaz itt folytatja majd tanulmányait. Ehhez jó kisérettségi eredmények is kellenek. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban a három nyolcadik osztály ballagott. /Sz. Cs.: Elballagtak a nyolcadikosok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2004. június 7.
Jún.6-án volt a helyhatósági választások első fordulója. Elveszítette a választásokat Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. A nem hivatalos adatok szerint Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) polgármesterjelöltje vezet 41,1 százalékkal, Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Párt alkotta DA szövetség jelöltje a választók 35,6 százalékának a bizalmát élvezi, míg Gheorghe Funarnak ezúttal csupán a voksok 20,7 százalékát sikerült megszereznie. A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett első két helyezett, Ioan Rus és Emil Boc méretkezik meg egymással. A kolozsvári városi tanács összetétele: a PNL-PD D.A. szövetség tanácsosi listája 32,9 %, az SZDP 23,9 %, az NRP 19, 6 %, az RMDSZ 17,5 %. Kolozsváron a választásokon való részvételi arány 40 % alatt volt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szerint Kolozs megyében és Kolozsváron a választások eredménye a magyarság számarányának megfelelően alakult. /K. O.: Szedheti a sátorfáját Gheorghe Funar. Ioan Rus és Emil Boc a polgármester-választás második fordulójában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2004. június 9.
Végleges adatok szerint Kolozsváron Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) polgármesterjelöltje a szavazatok 40,17 %-át kapta, 60199 személy szavazott rá. A második fordulóban ellenfele Emil Boc, aki a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Demokrata Párt alkotta D.A. választási szövetség színeiben indult és a szavazatok 33,12%-át, azaz 49631 szavazatot kapott. Gheorghe Funar 12 évi tevékenység után kapott 33150 szavazatot, ami százalékba átszámítva 22,12%-ot jelent. Ezzel kiesett a második fordulóból. – Kolozs megyében az RMDSZ 36 helységben szerzett tanácsosi mandátumot. /(Csomafáy Ferenc): Kiegyensúlyozott a városi tanács összetétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2004. június 9.
A 2000–2004-es időszakban a Kolozs Megyei Tanács összetétele a következő volt: Szociáldemokrata Párt (SZDP) 16 tanácsos (kezdetben csak 7 volt); RMDSZ 10 tanácsos; Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) 6 tanácsos; Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (az előző választások idején Demokratikus Konvenció) – 4 tanácsos; Nemzeti Liberális Párt (NLP) 4 tanácsos; Nagy-Románia Párt (NRP) – 3 tanácsos; Demokrata Párt (DP) 2 tanácsos. Az eddigi összesen 45 megyei tanácsosi helyet 37-re csökkentették az új helyhatósági választási törvénnyel. A most véglegesített eredmények szerint az új megyei tanács összetétele a következőképpen alakul: SZDP 11 tanácsos (79 291 szavazat), D.A. Szövetség 11 tanácsos (78 740 szavazat), RMDSZ 8 tanácsos (52 144 szavazat) és NRP 7 tanácsos (51 431 szavazat). A Kolozs Megyei Tanács összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2004. június 16.
Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jún. 15-én megállapodott arról, hogy a két alakulat támogatja egymást a második választási fordulóban és bizonyos megyei tanácsokban közösen hozzák létre a többséget. Markó hozzátette, az RMDSZ a D.A. NLP–DP szövetséggel tárgyal azokban a megyékben, ahol nem tud együttműködni az SZDP-vel. /SZDP–RMDSZ megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./ Viorel Hrebenciuc közlése szerint Maros, Kolozs és Szilágy megyében biztosan együttműködés lesz az RMDSZ-szel, Maros megye tanácsának elnöki posztjára az RMDSZ számíthat és az RMDSZ kapja Kolozs megye tanácsának egyik alelnöki tisztségét. Markó bejelentette, hogy az RMDSZ Aradon és Kolozsváron támogatja a PSD polgármesterjelöltjét, ezért Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a polgármester-választás második fordulójában a kormánypárt segíti az RMDSZ jelöltjeit. /B. E. L.: Markó: Aradért és Kolozsvárért Szatmárt és Nagykárolyt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./
2004. június 18.
Két kézen meg lehet számolni a magyarigeni református gyülekezet tagjait. A Kolozs megyei Bonchidán szolgáló katolikus pap több mint száz kilométert utazik vasárnaponként, hogy Kidében, Válaszúton, Bálványosváralján és Récekeresztúron megtartsa a szentmisét. Récekeresztúron a liturgia magánháznál zajlott, a misén az egyik alkalommal összesen három hívő vett részt. A példákat tovább lehetne sorolni. A magyar kormány intézkedésének köszönhetően ezek a lelkészek – szórványban munkálkodó társaikkal együtt – ezentúl évente százezer forintos juttatásban részesülnek. Összesen 370 lelkészt érint a rendelkezés, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Montenegróban. A támogatás csepp a tengerben. Igazi szórványprogramra lenne szükség, nem látszatintézkedésre. /Lukács János: Csepp a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2004. június 19.
Erdélybe látogatott diákjaival a Kanadában élő, a torontói Ryerson Egyetemen oktató Barcsay Tamás, a gyalui várkastély jogos tulajdonosa. Az elkobzott ingatlant az egykori tulajdonosok leszármazottja visszaigényli. A per még nem zárult le, ennek ellenére Barcsay Tamásnak komoly tervei vannak a kastély jövőjét illetően. A Kolozs megyei tanács vezetői által ismertetett tervet, miszerint a kastélyba költöztetnék az Expo Transilvania kereskedelmi központot, borzasztónak tartja. Barcsay Tamás elképzelése szerint a műemlék értékű épület egyik szárnyában színvonalas panziót lehetne létrehozni. Példaként a székelyföldi Miklósváron Kálnoky Tibor által működtetett hasonló panziót említette. Barcsay Tamás tervei szerint a mintegy 60 szobás épület többi részét közcélú intézmények (egyetem, iskola) alapítványok használhatnák. A kertben szabadtéri előadásokat lehetne szervezni. Legmegfelelőbb lenne, ha létrehoznák a Barcsay Alapítványt, amely a kastély működtetésével foglalkozna – mondta. A lepusztult állapotban lévő kastély felújításában ismerősei és rokonai is segítenének. /Borbély Tamás: Hazalátogatott a gyalui kastély örököse. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2004. június 21.
Emil Boc, az NLP-DP alkotta D.A. Szövetség polgármesterjelöltje nyerte meg Kolozsváron a helyhatósági választások második fordulóját. Gheorghe Funar tizenkét éves "uralma" után az elkövetkező négy évben Emil Boc fogja vezetni Kolozsvárt. Az RMDSZ Rust támogatta. Emil Boc elmondta: annak ellenére, hogy a magyarok többsége az első fordulóban ellenfelére szavazott, és a második fordulóban is az RMDSZ Ioan Rust támogatta, nagyon jó kapcsolata lesz velük. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke megköszönte a magyar választóknak, hogy kitartottak. /B.T., P.A.M.: Emil Boc Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2004. június 22.
Kolozs megye kilenc településének van magyar elöljárója, eddig nyolc volt, de több is lehetett volna. Az alig 27 százalékában magyar Tordaszentmihályon, hasonlóképpen a 45 százalék körüli magyar lakosságot számláló Buzában és Magyargorbón is az RMDSZ jelöltje nyert. Bálványosváralja 60 százaléknyi magyar lakossága nem akart magyar polgármestert választani. Elveszett az idén is a több mint hatvan százalékában magyarok lakta Magyarlapád (Fehér megye). És elveszett a 2000-es helyhatósági választások nagy meglepetése: Egeres, amelyet, bár mintegy 44 százalékában lakják magyarok, az utóbbi négy évben magyar polgármester vezetett. /Kerekes Edit: Vezéráldozat után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 23.
A Kolozs megyei RMDSZ bizonyos tagjai eltávolítanák Kónya-Hamar Sándort a megyei szervezet éléről, a Ioan Rus által a kolozsvári polgármester-választáson elszenvedett vereség miatt. A megyei szervezet két vezetője, Kónya-Hamar Sándor és Eckstein-Kovács Péter közötti nézeteltérés azt követően vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ visszavonta kolozsvári polgármesterjelöltjét, a megyei szervezetben pedig fokozódott a feszültség Ioan Rus választási kudarca után. Eckstein jún. 21-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia SZDP-barát magatartását. /Meddig leszünk az utolsó csatlósok? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2004. június 24.
A szenátus jogi bizottsága is elutasította a székelyföldi autonómia tervezetét jún. 23-i ülésén. Toró T. Tibor elmondta, hogy a közel egyórás vitában olyan ismert szenátorok is részt vettek, mint Antonie Iorgovan (PSD) és Petre Roman (FD). Iorgovan szerint a javaslat nem szokványos törvény, hanem alkotmánymódosító tervezet, ezért arra kérte az előterjesztőket, hogy vonják vissza azt, és alkotmánymódosító javaslatként terjesszék elő az alaptörvény által megkívánt módon, azaz a szenátorok legalább egynegyedének támogatásával. Toró az előterjesztők nevében elutasította ezt. Petre Roman a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet azon passzusait kifogásolta, amelyek – az ő értelmezésében – „felfüggesztenék” a román törvények érvényesülését a Székelyföld területén. A vita nyomán a szenátus jogi bizottságának tagjai Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor kivételével a tervezet plenáris vitájának elutasítását szavazták meg. Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki Csapó I. József tervezete alapján, és hat RMDSZ-képviselő: Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be ápr. 25-én a képviselőházban. A képviselőház március közepén utasította el a törvényjavaslatot. /Bakk Miklós: Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./
2004. június 24.
A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2004. június 24.
- A Kolozs megyei RMDSZ pálfordulása áruláshoz hasonlít – nyilatkozta Octav Cozmanca, az SZDP alelnöke. Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének olyan megoldást kellett volna találnia, hogy senkit se zárjon ki a vezetésből. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: nem örül, hogy így alakult a helyzet. Úgy vélte, jobb lett volna mélyebben tárgyalni az ügyről. Markó azonban azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete betartotta a szövetség központi vezetősége által megszabott elveket. /Borbély Tamás: Folytatódhat-e az RMDSZ-SZDP együttműködés? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2004. június 25.
Tibori Szabó Zoltán, Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudóstója kiállt a kormánypárttal /SZDP/ való további együttműködés mellett és elítélte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, amiért a megyében győztes ellenzéki párt mellé állt. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ szavatartó, megállapodásait mindig tiszteletben tartó szervezet volt. Az újságíró reméli, hogy a kormánypárt nem bontja fel az RMDSZ-szel kötött megállapodást. /Tibori Szabó Zoltán: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2004. június 28.
Megszakítja a kapcsolatot Kolozs megyében a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ területi szervezetével. Ioan Rus, a PSD megyei elnöke újfent árulással vádolta a Kónya-Hamar Sándor vezette Kolozs megyei szervezetet, amiért az a korábbi szóbeli megállapodás ellenére végül az ellenzékkel kötött egyezséget a megyei és a kolozsvári önkormányzatban. Ioan Rus közölte, a PSD együtt kíván működni a kolozsvári magyar civil szférával és a magyar szervezetekkel, de az RMDSZ „árulásra hajlamos” politikusaival már nem. /R. Sz.: Ioan Rus: megszakítjuk a kapcsolatot az RMDSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./