Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének történetében először tartanak közvetlen előválasztásokat a megyét képviselő törvényhozók kijelölésére – döntötte el szept. 10-én a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Ezt azt jelenti, hogy október 10-én minden magyart az urnák elé várnak. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének évek óta problémája van a nyilvántartással. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök elmondta: az 1990-ben készített, és azóta csak részben frissített statisztika szerint valamivel több mint 40 ezer RMDSZ-tag létezik a megyében. Úgy vélte, hogy frissítés esetén ez a szám jelentősen csökkeni fog. A gyűlésen a jelenlegi törvényhozók /Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly parlamenti képviselők/ beszámolóját elfogadták. /Borbély Tamás: Közvetlen előválasztást szerveznek Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A közvetlen, állóurnás előválasztások megtartása mellett döntött az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Háromszéken szintén állóurnás, közvetlen előválasztásokon rangsorolják a jelölteket. A Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa (TKT) elvetette a közvetlen előválasztások megszervezésének ötletét. Szatmár megyében is az elektoros előválasztások megtartása mellett döntött a választmány. Bihar megyében is hasonló módon zajlanak le az előválasztások. Fehér megyében október elsején ül össze a rangsoroló küldöttgyűlés. /Előválasztások: hol közvetlen, hol közvetett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Mintegy tízezer magyar diák kezdett új tanévet szept. 15-én Kolozs megyében, és több mint kétszáz fekete karszalagos pedagógus tüntetett Kolozsvár utcáin. Kolozsváron két magyar tannyelvű első osztály szűnt meg az új tanévben. Kolozs megyében mintegy 700 első osztályos kezdett magyar tagozaton. Az Unitárius Kollégium az idén két első osztállyal indult (tavaly csak eggyel). A Báthory-líceumban három I., két V. (intenzív német és intenzív angol) és két IX. osztály (humán, matematika-informatika, informatika intenzív) indult, az iskola összesen 1060 diákkal kezdett új tanévet, tájékoztatott Tőkés Elek igazgató. A katolikus líceumi oktatásban 120 diák tanul az új tanévben. Az Apáczai-líceum 684 tanulóval kezdi a tanévet, tájékoztatott Wolf Rudolf igazgató. /Kerekes Edit: Gyászszalagos iskolakezdés Kolozsváron. Több száz tanár tüntetett a nagyvárosokban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./

A Kolozs megyei RMDSZ döntése, hogy az idén közvetlen előválasztásokon rangsorolja képviselő- és szenátorjelöltjeit, megszaporítja a szervezői teendőket. Az előválasztás hatékonyságát a román pártok is elismerik. Az RMDSZ célja az, hogy az utóbbi négy évben a magyar közösséget megosztó viták miatt egyre érdektelenebb szavazókat az urnákhoz csábítsa. A politika iránti érdeklődés a magyar közösségben érezhetően csökkent, többségük nem vesz részt a helyi RMDSZ-eseményeken, újságot, tévé-, rádióhíradót sem igazán néz, hallgat. /Székely Kriszta: Előválasztások elé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Nagy érdeklődés övezi az október elején sorra kerülő RMDSZ-előválasztásokra való készülődést. Több helyen a közvetlen urnás előválasztás mellett döntöttek, így például Kolozs megyében és Máramarosban, de Udvarhelyen is, ahol négy évvel ezelőtt másként döntötték el, hogy ki indulhat a választásokon – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az MPSZ részéről is többen jelezték már, hogy indulnak az előválasztásokon. Elképzelhetőnek tartják a kormánypárttal való együttműködés folytatását. /Markó: Nagy érdeklődés övezi az októberi előválasztásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Jó döntésnek tartja a közvetlen előválasztási módszert Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter szenátor. – Nem helyesli a kettős állampolgárságot. Szerinte az autonómia és a kettős állampolgárság kizárja egymást. Az autonómiáért kell küzdeni, hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter. /Köllő Katalin: Hány nyúl után szalad a romániai magyarság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A Szabadság napilap sorozatában kéri a Kolozs megyei RMDSZ-képviselőket, számoljanak be az utóbbi négy évben kifejtett tevékenységükről. Elsőnek Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű körének elnöke válaszolt. Elmondta, hogy részt vett az alkotmánymódosító bizottság munkálataiban, a házszabály tervezetének megszerkesztésével megbízott külön bizottságban, valamint a közös házszabály-bizottságban. Az igazságügy reformjának tárgyalásánál ő volt az RMDSZ vezérszónoka. A jogi bizottságnak is tagja volt, egyetlen RMDSZ-képviselőként. Az európai integrációs bizottságba az RMDSZ szintén őt delegálta. Választókerületi fogadóóráin több mint 700 ember kereste fel. Az RMDSZ képviseletében, a szenátus póttagjaként vett részt az Európai Konvent munkálatain. Kiválóan együttműködött a magyar delegáció tagjaival. Az Emberjogi Charta szakbizottságban folytatott munkáját Szájer József (Fidesz), a magyar delegáció tagja ismerte el. A szenátor elismerte, hogy az RMDSZ néhány esetben olyan ügyben is a kormánypárt oldalára állt, amelyek nem voltak demokratikusak. Eckstein-Kovács Péter a második legaktívabb RMDSZ-honatya a felsőházban, őt csak Puskás Bálint, a szenátus alelnöke előzi meg. /Köllő Katalin: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Eckstein-Kovács Péter szenátor válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Tovább csökken az első osztályosok száma. Kolozs megyében a 8896 nyolcadikat végzett diákhoz képest csak 6282 első osztályost jegyeztek be, emiatt a tavalyi 9057 állás az idén ősszel 8550 főre zsugorodott. Három átszervezett tanintézmény nyitott kaput szeptemberben: a Bánffyhunyadi Iskolaközpont (a környék igényeinek eleget téve), a Monostor negyedi Eugen Pora Elméleti Líceum (a negyedben eddig nem volt elméleti líceum) és a Mócsi Szakiskola (a környék diákjaira is számítva). A Zenelíceum épületét a ferencesek visszakérték. Corega elmondta: a Zenelíceumot nem fenyegeti "kilakoltatás". /Szabó Csaba: Tovább csökken az első osztályosok száma. Három átszervezett tanintézmény nyitott kaput. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő beszélt arról, hogy mit sikerült megvalósítani a törvényhozásában az elmúlt négy évben. Elmondta, hogy az előző mandátumokkal ellentétben háznagyként és titkárként nem sikerült részt vennie egyénileg a parlament munkájában, ezért a szakbizottsági, valamint a parlamenti baráti társaság munkájára koncentrált. Egyéni kudarca a nyugdíj-kiegészítési törvénykezdeményezés bukása. Ezt a tervezetet Németh Csaba szenátorral együtt készítette, de nem tudták benyújtani, mert sem az RMDSZ-frakció, sem a kormánypárt nem támogatta. A mérleg pozitív oldalán állnak viszont a Kerekes Károly képviselővel együtt kezdeményezett szociális törvénymódosítások, valamint a külpolitikai bizottsággal közösen kezdeményezett, neves értelmiségiek, művészek életjáradékát biztosító törvénytervezet. A parlamentben a státustörvény, a NATO-csatlakozás, Románia Ukrajnához való viszonyának meghatározása kapcsán szólalt fel, interpellációi pedig a magyarszováti helységnévtábla kifüggesztési jogának megtagadására, nyugdíj-kiegészítés és szociális kosárra, valamint a romániai honvédsírok rendezetlenségére vonatkoztak. Oroszlánrészt vállalt a kolozsvári Bocskai téri ingatlan, valamint a Református Kollégium épületének visszaadásában. Képviselőtársai egy részével megalakították a Polgári Szárnyat. /(borbély): Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Kónya-Hamar Sándor képviselő válaszolt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Az RMDSZ Kolozs megyei képviselő-, illetve szenátorjelöltjeinek listájára öt képviselő- és négy szenátorjelölt iratkozott fel. Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly jelenlegi képviselők mandátumuk megújításában reménykednek, Mátis Jenő megyei tanácsos pedig szeretne visszakerülni a parlamentbe, ahol 1992–2000 között tevékenykedett. Jelentkezett még Máté András Levente városi tanácsos és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöksége ifjúsági főosztályának vezetője, aki egyben a MIÉRT ifjúsági mozgalom országos alelnöke is. A szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter jelenlegi szenátor, Szedilek Lenke tordai jogász, Váncsa Áron Pál megyei tanácsos, valamint Bethlendi István, a bánffyhunyadi városi tanács RMDSZ-es tagja. /Sz. K.: Túljelentkezés a Kolozs megyei RMDSZ parlamenti mandátumaiért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Terényi János magyar nagykövet Kolozsváron kijelentette: Jogi aggályok nem merülnek fel a kettős állampolgársággal kapcsolatban, mert a román törvények lehetővé teszik ezt a státust. A nagykövet szerint a kettős állampolgárság lelki kapcsolatot jelent az anyaországi és a határon túli magyarok között. Minden felsőbb szintű román–magyar tárgyalásán szerepel a csíkszeredai konzulátus kérdése. Ennek a hivatalnak létjogosultsága indokolt, mivel a jelenlegi romániai kirendeltségek túlságosan leterheltek. Terényi Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel, valamint az erdélyi magyar történelmi egyházak Kolozsváron székelő püspökeivel és Tőkés László egyházfővel találkozott, Emil Boc kolozsvári polgármestert is felkereste. /Borbély Tamás: Magyarországnak is fontos az RMDSZ parlamenti jelenléte. Emil Boc-kal is találkozott az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ tagjainak száma Kolozs megyében a múlt év eleje óta. Az ismert okok (elhalálozás, kivándorlás stb.) mellett más tényezők is hozzájárultak a lemorzsolódáshoz, a közömbösség, a csalódás és a politikától, pártoktól való elfordulás. A múlt év elején a tagok száma meghaladta a 40 ezret, jelenleg azonban alig 23 226 fizető tagnak sikerült a nyomára bukkanni. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök szerint egyre kevesebb az önkéntes tagdíjbeszedő is. /Székely Kriszta: Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ-tagság a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Kolozsváron a városi tanácsban összefogott kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM), hogy megakadályozza a jelenleg nemzeti színű utcai padok vörösre átfestését – számolt be okt. 4-i számában a Krónika napilap. A júniusi választások után a többséget alkotó ellenzéki liberális-demokrata szövetség (D.A.) az RMDSZ-szel alakított koalíciót Kolozs megyében, s ezt a PSD helyi képviselői nem tudják elfogadni. A PSD és a PRM együttműködése már a múlt héten megnyilvánult a tanácsülésen, amikor a két pártot képviselő önkormányzati tagok nemmel szavaztak arra, hogy 800 millió lejt különítsenek el egy vállalkozásfejlesztő központ Phare-támogatásból való létrehozásának önrészeként. /Kolozsváron összefog a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt az utcai padok átfestése ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./

A tagdíj befizetési kimutatása szerint, Kolozs megyében 24094 RMDSZ-tag szerepel a nyilvántartásban. Az SZKT 4-i határozata alapján a közvetlen előválasztás érvényes, amennyiben a választási részvétel eléri a nyilvántartásban szereplő tagság megyei összlétszámának 30%-át. Kolozs megye esetében az okt. 10-i közvetlen előválasztás érvényes, amennyiben legkevesebb 7228 szavazati joggal rendelkező választópolgár járul az urnák elé. /A Kolozs megyei Területi Választási Bizottság közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Az egységes magyar érdekképviselet megmaradása érdekében pozitív jelzés Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének meghívása és részvétele az aradi október 6-i ünnepségeken – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora. Kifejtette: az RMDSZ nem engedheti meg azt a luxust, hogy az erdélyi magyarság egyik olyan kiemelkedő személyisége, mint Tőkés László teljesen ellentétes politikai érdekeket képviselő csoportot támogasson. A szenátor szerint célszerű lenne szétválasztani a politikával foglalkozó érdekképviseletet a társadalomépítő civil szférától. Hozzátette: a civil szférának nagyobb autonómiát biztosító szervezési formát kell kialakítani. /B. T.: Meg kell újulnia az RMDSZ-nek – véli Eckstein-Kovács Péter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy kisebbségi törvényt kezdeményez, ha a parlamenti választásokon újabb mandátumot szerez. Elmondta, az 1996-2000-es kormányzati ciklusban, amikor ő volt a kisebbségügyi miniszter, nem volt elegendő "politikai szándék" egy ilyen jogszabály kezdeményezésére és elfogadására. Kifejtette, hogy tévedés ragaszkodni a jelenlegi regionális fejlesztési régiókhoz, "amelyeket a törvény ereje, nem a megyék akarata hozott létre". /Kisebbségi törvényt kezdeményez Eckstein-Kovács Péter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Okt. 10-én zajlott a Kolozs megyei RMDSZ által szervezett közvetlen előválasztás. A részvétel a vártnál alacsonyabb volt. Ennek ellenére az előválasztások érvényesnek tekinthetők, mivel az érvényes szavazatok száma meghaladta a választási bizottság által 7224 szavazatban megállapított küszöbértéket. /Sz.K.: Feszült percek a Kolozs megyei RMDSZ-székházban. Szoros küzdelem a képviselő lista befutó helyeiért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Több, mint 50 ezren vettek részt okt. 10-én, vasárnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség előválasztásain Székelyföldön, Kolozs megyében és Nagybányán. /Több, mint ötvenezren vettek részt az RMDSZ előválasztásain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Kolozs megyei RMDSZ-előválasztás nem volt túl sikeres. Kolozsvár magyarságának érdektelensége elgondolkoztató. Van, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság egységének ellensége a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Makkay József cikkében ezt a véleményt nem fogadta el. Az RMDSZ esetleges őszi kudarcáért egyedül az RMDSZ csúcsvezetősége tehető felelőssé, hiszen jó RMDSZ-politika esetén nem kellene tartani semmiféle megosztási szándéktól. Akik nem szavaznak az RMDSZ-re, azok „az őszinteség hiányát, a gőgösséget, a nagyképűséget, az apró lépések politikájának hazudott kényelmességet, az egyéni érdekek előtérbe helyezését kifogásolják”. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan RMDSZ-szenátor, aki Brüsszelben, a román kormány megbízásából félretájékoztatja az EU vezetőit a romániai magyarság valós helyzetéről, ez a szenátor elektorok voksolásának köszönhetően ismét befutó helyre jut? – kérdezte Makkay. /Makkay József: Választási dilemmáink. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Szakiskolásoknak készült magyar nyelv és irodalom tankönyvek jelentek meg nemrégiben a tankönyvpiacon. Az egyik Orbán Gyöngyi egyetemi tanár, a másik az Ambrus Ágnes–Bodó Anna szerzőpáros nevéhez fűződik. Ambrus Ágnes Kovászna megyei tanfelügyelő elmondta, kényszerből írta a tankönyvet. A tanterv megváltozott, annak követelményei szerint készült tankönyv viszont nincs. Tanfelügyelőként naponta azt látja, a gyakorló tanárok kínlódnak, mert ők maguk sem jutnak hozzá minden esetben a tanításhoz szükséges szakirodalomhoz. Kevés idejük volt, három hónap alatt kellett elkészülnie a tankönyvnek. Péter Tünde, a Kolozs megyei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok tanfelügyelője kiemelte: fontos pillanat a magyar nyelv és irodalom oktatás történetében az, hogy a szakiskolák számára külön tankönyvek készültek. /Szabó Csaba: Alapkérdésekkel egy kettős jégtörés körül. Külön magyar irodalom a szakiskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Makkay József elgondolkoztatónak tartja, hogy Kolozs megyében, de főleg Kolozsvárt, kevesen vettek részt az előválasztásokon (Szabadság, okt. 13.). A mintegy 80 ezer választásra jogosult magyar személy közül csak közel 14 ezer (kb. 16%) vette magának ezt a fáradságot. Fey László szerint az RMDSZ-t szinte megalakulása óta egyesek ki akarták sajátítani; mivel ez nem sikerült, a "radikálisok" kíméletlen hadjáratot folytattak a vezetőség ellen. Az RMDSZ képének a befeketítéséből Makkay József is régóta kivette a részét, írta Fey. /Fey László: Valóban meggondolkoztató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Makkay válaszolt: Fey szinte minden cikkében az RMDSZ csúcsvezetősége mellett kardoskodott, akkor miért lenne meggondolkoztató az, ha Makkay más véleményen van? A Szabadságban többször szerepelnek az RMDSZ politikusai, mint például Szász Jenő vagy Tőkés László. Az RMDSZ rendezvényeiről rendszeres beszámolók jelennek meg. /Makkay József: Tisztelt Fey László! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy új politikai evangelizációra van szükség, ezt jelzi az RMDSZ programja is. Az autonómia ugyanis önmegvalósítás, és eléréséhez párbeszédre van szükség. Teljes egészében föl kell karolni az autonómiát, s aki ezt nem teszi, annak le kell mondania. Az erdélyi magyarság körében nem egységről, hanem egyetértésről kell beszélni, hangsúlyozta. Ehhez pedig tárgyalni, vitatkozni kell. /Román Győző: Tizenkét apostol vagy egy mameluk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

A hetvenéves Hary Bélát köszöntötték a kolozsvári Állami Magyar Operában. Simon Gábor, az opera igazgatója, majd Kónya-Hamar Sándor köszöntötte a Kolozs megyei RMDSZ nevében. Szép Gyula tolmácsolta az RMDSZ országos elnökségének jókívánságait, és átnyújtotta a neves karmesternek a Román Televízió kolozsvári stúdiója által készített Hary Béla-portréfilmet. A köszöntőbeszédek után első ízben vetítették le a Haza a magasban sorozat Hary Béla-portréfilmjét. Hary Béla Szilágysomlyón született, a Zenekonzervatórium karmesteri és zeneszerzői szakára felvételizett, mindkét helyre felvették, és rektori engedéllyel el is végezte mindkettőt. /Bálint B. Eszter: A csodabogár karmester. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Az Areopagus Alapítványt 2002 telén alapították különböző vallásos ifjúsági szervezetek vezetői. Programjaik jelenleg főleg az ifjúsági civil szervezetek vezetőinek képzésére irányulnak, tájékoztatott Varga Zoltán alelnök. Tavaly beindították a Kalotaszegi Ifjúsági Programot. Pályázatíró képzést szerveztek, és elindítottak egy trénerképzést, hogy a vidéki ifjúsági szervezeteknek jól felkészített, közösségfejlesztésre is alkalmas vezetői legyenek. Az Areopagus folytatni szeretné a tematikus ifjúsági konferenciák szervezését. Az Areopagusnak jó kapcsolata van az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő MIT-tel, ezenkívül az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT egyes tagszervezeteivel is kapcsolatban állnak. Idén alakult a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, amelynek Varga Zoltán az elnöke. /Sándor Boglárka Ágnes: Ifjúsági vezetők képzése a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Szövetség Kolozs megyei parlamenti jelöltje. Tibori Szabó Zoltán igyekezett nevetségessé tenni a jelöltet: eddig soha nem hallott Kulcsár Terza Józsefről, nem tudja, hogy az azt elmúlt 15 esztendőben mit tett a Kolozs megyei magyarságért. Tibori bejelentette: nem fog Kulcsár Terza Józsefre szavazni. /Tibori Szabó Zoltán: Hála az MPSZ-nek! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./