"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét immár harmadszorra választották meg erre a tisztségre. Az ellene kampányolók részéről elhangzott az az "ígéret", hogy amennyiben új elnök kerül a szervezet élére, akkor a pénzosztó alapítványok kuratóriumaiban, illetve szaktestületeiben helyeket biztosít a csúcsvezetőség. Eddig semmibe sem volt beleszólásuk, úgymond a radikalizmusuk és ellenzéki szereplésük miatt. A Kolozs megyei RMDSZ precedenst teremtett, megmutatta, hogy a békés politizálásban is lehet keménynek, következetesnek lenni. Kolozsvárt a magyarságnak nem szabad föladnia, s ezt el kell fogadnia az RMDSZ vezetőinek is. /Román Győző: Békésen, de határozottan és következetesen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

"A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ápr. 14-i tisztújító közgyűlésén lezajlott választás nyomán három magyar vállalkozó került az igazgatótanácsba. Péter Pál (Energobit) az egyik alelnöki tisztséget szerezte meg, Mezei János (Autoworld) és Tótfalusi János (Robot Impex) pedig taggá váltak. Péter Pál rámutatott: az a tény, hogy három magyar tagja lett az igazgatótanácsnak, részben meglepetés, részben viszont természetes, mert nagyjából tükrözi a megye gazdasági életében a magyar vállalkozók jelenlétét. Péter Pál szeretné, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamaránál nyitott kapukat találnak. /Ördög I. Béla: Nyitottabb marketing bevezetése a cél. Beszélgetés Péter Pállal, a kereskedelmi kamara új alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) honatyái nem vették figyelembe az RMDSZ képviselőinek véleményét a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjelöltjeinek jóváhagyásakor. Cornel Badoiu SZDP-képviselő szerint "a Legfelsőbb Bírói Tanács politikai kritériumok alapján működik, bizonyos jelöltek emiatt nem kapták meg a jóváhagyást". Eckstein Kovács Péter jelezte: "Felkérem Adrian Nastase kormányfőt, hogy tisztázza: Cornel Badoiu kijelentése az SZDP hivatalos álláspontját képviseli az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán, vagy csupán bizonyos SZDP-tagok véleményét". /Eckstein Kovács Péter sérelmezi a politikum beavatkozását az igazságszolgáltatásba. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő leszögezte: Kolozsvár nemcsak Funar miatt, hanem az RMDSZ felső vezetősége miatt is ostromváros. Kommunikációhiány van a szövetségben. A kapcsolatok rosszak. A magyarországi választások után pedig feltűntek olyan gesztusok, amelyeket úgy lehetett értelmezni, hogy na lássuk, mire mentek nélkülünk. Úgy hozták például Kolozsvárra Medgyessy miniszterelnököt, mint aki mit sem akar tudni a Kolozs megyei RMDSZ-ről, mintha nem is létezne a kolozsvári magyar közösség. Megtették azt is, hogy Mádl köztársasági elnökkel messze elkerültették Kolozsvárt, Nagyváradon találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel. Legutóbb Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke járt úgy Kolozsváron, mintha itt RMDSZ-szervezet, számottevő magyarság nem is létezne. Idén a kolozsvári magyarság a megosztott helyzetben is együtt tudott ünnepelni március idusán. Ezt is el kellene fogadni országos modellként. Ő is érzékelte azt, amit az újságíró állított, hogy az RMDSZ-ben a marosvásárhelyi gárda diktál és minden eszközzel a csúcson akar maradni. Egyetlen kolozsvári sincs az RMDSZ szűk körű vezetőségben. Marosvásárhelyi annál több. Kolozsvár minden látszat ellenére még mindig Erdély legfontosabb központja, történelmi fővárosa. Székelyföld sincs kellőképpen képviselve az RMDSZ-vezetésben. /Román Győző: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület számára negatív törvényszéki határozat született a volt Református Fiúgimnázium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében. Az ítélet értelmében az egyházkerület csupán a Farkas utca 16. szám alatti ingatlanra, a kollégium régi épületére, az ehhez tartozó telekre, illetve az udvarra jogosult. A Kolozs megyei főtanfelügyelő szerint a Petőfi (ma Avram Iancu) utcai, újabbik épület sohasem volt az egyházé. Az egyházkerület fellebbez. Az 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet mindkét ingatlant visszaítélte korábbi tulajdonosának, az egyháznak. A törvényszék úgy döntött, a líceum jelenlegi vezetőségének jegyzőkönyvet kell aláírnia az egyházkerülettel, amelyben a Farkas utca 16. szám alatt található ingatlant, telket és az udvart átadják a református egyháznak. Marosán Tamás jelezte, hivatalos iratokkal igazolhatják, hogy az összes épület ugyanazon helyrajzi számon találtató, és valamennyi a tulajdonukban van. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet kezdeményezője szerint a tulajdonjog nem vitatható. /Kiss Olivér: Kedvezőtlen törvényszéki határozat kollégiumügyben. A református püspökség él a felfolyamodás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Ápr. 25-én ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Az ülést Mátis Jenő, az MKT elnöke vezette. A gyűlés némi módosítással elfogadta A Kolozs megyei RMDSZ tájékoztatója című szöveget, amely tartalmazza a Szövetségi Képviselők Tanácsába megválasztandó képviselők jelölési feltételeit. Ezek után kinevezték a Megyei Választási Bizottság hét tagját /Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Eckstein-Kovács Péter, Somai József, Góger Ferenc, Pálffy Zoltán és Ferencz Zoltán/. Ez a választó bizottság az SZKT Kolozs megyei tagjainak megválasztását fogja levezetni. Az SZKT Kolozs megyei képviselőinek megválasztása máj. 24-én lesz. /Köllő Katalin: Új MKT-t választ a megye magyarsága. Május 24-e a küldöttgyűlések napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./"

"A státustörvényről tájékoztató Kolozs megyei irodáknak néhány hete új vezetője van, Konnert Ágnes személyében. A népszámlálás végleges adatait figyelembe véve az igénylések országos átlaga 26% volt, míg megyénkben ez csupán 23,43%-ot tett ki. Országos viszonylatban 372969 magyar igazolványt, 29758 diákigazolványt, 4380 pedagógusigazolványt és 337 oktatói kártyát bocsátottak ki, míg Kolozs megyében 28611 magyar igazolványt, 1987 diákigazolványt, 253 pedagógusigazolványt és 84 oktatói kártyát nyújtottak át tulajdonosaiknak. /Ördög I. Béla: Közömbösebb Kolozs megye magyarsága? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./"

"A csúcsvezetők meglehetősen triumfalista nyilatakozata jellemezte a brassó-pojánai RMDSZ-SZDP megbeszéléseket. Azonban a ,,csúcs" után kiderült, a megye RMDSZ-vezetői nem elégedettek az eredménnyel. Váll- és lapockaveregetésekkel, kedélyeskedésekkel teltek az órák, lényeges dolgokban egymás mellett elbeszéltek, s bár a Markó- és Hrebenciuc-nyilatkozatok sikerről szóltak, a helyi vezetők elégedetlenkedései - Háromszék mellé felzárkózott Csík, Maros és Kolozs megye is - azt mutatják, sem az országos, sem a megyei egyezmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Lehet hajtogatni, hogy hála együttműködésüknek, megszületettek a vagyon-visszaszolgáltatási törvények, de eddig az a bizonyos tárcaközi bizottság egyetlen magyar ingatlant sem adott vissza; az egyetem szétválasztása álom maradt; az erdőtörvény valóban vagyonhoz juttatta a székely embert, most azt akadályozzák, hogy ésszerű kihasználása érdekében társuljon; bíróságokon a magyar nyelv használatának biztosítása valahol elveszett a jogszabályból, a szövetkezeti törvénytervezetet halogatják, s az RMDSZ bármennyire szeretné tisztázni a nyugdíjalapból és az egészségbiztosításból nyomtalanul eltűnt tíz- és százmilliárdok sorsát, a kormánypárt ígérete ellenére nem hoz létre bizottságokat, s a megyei szinten a magyar vezetőket továbbra is mellőzni szeretnék az apparátusban. Felerősödött a magyarellenes retorika, Marosvásárhelyen az elmúlt időszakban három olyan szoborfelirat született, például a felállított holokauszt-emlékművön, ami sérti az ott élő magyar lakosság önérzetét, a Nagyváradon nemrég avatott Bethlen Gábor-szobron is le kellett takarni a magyar fejedelem keresztnevét s közismert jelszavát: Ha Isten velünk, ki ellenünk? Kudarcot jelenteni mégsem lehet, tehát mind az SZDP, mind az RMDSZ csúcsvezetősége sikerekről beszél. /Simó Erzsébet: Máról holnapra: Törvényességre várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./"

"Több száz erdélyi fiatal is részt vesz a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által a trianoni évforduló alkalmából június 4-re meghirdetett budapesti tüntetésen - írta máj. 19-i számában a bukaresti Adevarul. A román politikai napilap szerint a HVIM "nagyon jól meg van szervezve Erdélyben, különösen Hargita, Szatmár, Bihar és Kolozs megyében, ahol területi főnökei vannak, akiket közvetlenül Toroczkai László HVIM-elnök irányít". /Trianoni évfordulós tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Máj. 17-én Székelyudvarhelyen megtartotta évi közgyűlését a Bethlen Gábor Alapítvány, amelyen a kuratóriumi tagokon kívül részt vettek az erdélyi vállalkozásfejlesztési központok küldöttei is, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) leköszönő igazgatója, Dobos András és Németh Attila, az újonnan kinevezett igazgató. Az UKKA által kiírt pályázati rendszer keretében az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a kis- és középvállalatok érdeklődése a pályázati lehetőségek iránt. Ebben az időszakban összesen 1905 pályázatot nyújtottak be a Kárpát-medencében működő kis- és középvállalkozók. E pályázatok célja elsősorban az információs tudás közvetítése, a piacra jutás segítése, forrásbővítés, amihez tizenkétféle támogatási formát kínáltak. Ezek között kiemelt szerepet játszott a mikrovállalkozóknak nyújtható visszatérítendő pénzügyi támogatás. Ezt a rendszert Kolozs megyében több mint egy éve sikeresen működteti a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), a kihelyezéseket a vállalkozók időben törlesztették. /Ö. I. B.: Kisvállalkozók további támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 24-én tartották Kolozsváron a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) a tisztújítást és megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozs megyei tagjait. Ezenkívül 85%-os többséggel a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az ülésen szóba kerültek oktatási, egészségügyi és önkormányzati kérdések, valamint a választási törvények módosításával kapcsolatos problémák. /Köllő Katalin: Megválasztották az SZKT- és MKT-tagokat. Tőkés László az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"

"Máj. 29-én szabadtéri vitadélutánt tartottak Kolozsváron a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) szervezésében. A téma a Korrupcióellenes törvénycsomag - látszat és valóság volt. Vitaindítót mondott Salamon Márton László, a Krónika lapszerkesztője, valamint Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának elnöke. Az előadók kiemelték: a módosításra igencsak szükség van, a törvénycsomag több hiányossága miatt. Mátis Jenő szerint az összeférhetetlenség esetében különbséget kellene tenni a fő- és a mellékállású politikusok között. Salamon a törvénycsomag talán egyetlen pozitívumára világított rá: értékelendő maga a kezdeményezés. /Soó Éva: Eső és politika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./"

"Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere közölte, hogy bűnvádi panaszt tesz a bíróságon a hét végén lezajlott Sepsiszentgyörgyi Fórum résztvevői, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csatlakozási nyilatkozatát aláíró 40 ezer magyar ellen, az alkotmányban előírt intézményi rend elleni akciók elkövetésével, valamint a nemzetbiztonsági törvény megszegésével vádolva az említett személyeket. Egy hónappal korábban Funar hasonló panaszt tett a Kolozs megyei táblabíróságon a Kolozsvári, illetve a Székelyudvarhelyi Fórum résztvevői ellen. /Per 40 000 magyar ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./"

"Jún. 5-én tartották A Státustörvény az Európai Unióban című fórumot a kolozsvári Reform Klub és az Alternatíva Egyesület szervezésében, s amelyen vendégeként megjelent Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. A fórumon részt vett Alföldi László főkonzul, Cseh Áron és Ludányi Horváth Attila konzul, Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, városi tanácsosok, több érdeklődő. Németh Zsolt előadását követően hozzászólások hangzottak el Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor részéről, majd kérdéseket lehetett föltenni. /(k): A Státustörvény az Európai Unióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Kolozsváron vitafórumon emlékeztek Trianonra jún. 4-én, békeszerződés aláírásának évfordulóján a Protestáns Teológián, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében. Bakk Miklós politológus a trianoni békeszerződés aláírása kapcsán történelmi-politológiai áttekintést nyújtott az Osztrák-Magyar Monarchia szervezési elveiről, valamint bemutatott olyan szerzőket, akik már a 19. századtól a monarchia regionalista átszervezésére törekedtek. Az előadásból kiderült az is, hogy a kisebbségbe került magyar közösségek milyen utat választottak érdekeik képviseletére. Ugyanakkor az előadó leszögezte: Trianon nem foglalkozott a kisebbségi kérdésekkel, csak az államhatárok módosításával. Herédi Zsolt szociológus a demográfiai mutatók alakulásából kiindulva vázolta fel a Trianon után kialakult asszimilációs folyamatot. Vita után a résztvevők egy-egy szál gyertyát gyújtottak, és a teológia udvarán található haranglábhoz vonultak. Az eseményen résztvevő Mátis-Halmágyi Jenő, az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke elmondta: elszomorító, hogy kevesen vettek részt a fórumon, ami vagy azt jelenti, hogy már mindenki mindent tud Trianonról, vagy azt, hogy még mindig nem merünk szabadon beszélni róla. Mátis szerint június 4-e, a magyar nemzet és állam szétszakításának évfordulója valóban gyásznap, hiszen a magyarság hetven százalékos veszteséget szenvedett a feldarabolás során. /(sbá): Kolozsvári megemlékezés Trianonról. Június 4. - a magyarság gyásznapja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Az anyanyelvi vizsgával folytatódott jún. 17-én a nyolcadik osztályt végzők kisérettségije. Kolozs megye 35 vizsgaközpontjából 26-ban vizsgáztak magyar, illetve német nyelvből és irodalomból az általános iskolák végzősei. 716 diák iratkozott be a magyar vizsgára, 49 pedig a németre. Országos szinten mintegy 14 ezer magyarul tanuló gyerek iratkozott be a kisérettségire. A magyar tétel három részből állt: Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című költeménye alapján mérték fel a tanulók szövegértését, szövegértelmezését és nyelvi ismereteit; a diákoknak humoros levelet kellett írniuk egy barátjuknak, és A kis herceg egy részletét kellett monológgá átírniuk. /Balázsi-Pál Előd: Lezajlott a nyolcadikosok magyar vizsgája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Kijavították a képességvizsga-dolgozatokat. Az országos adatok szerint sikeresnek mondható az idei képességvizsga, hiszen a nyolcadikosok mintegy 70 százaléka sikeresen vizsgázott. Ugyanakkor a diákok jelentős része megóvta a jegyeket. Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő tegnap elmondta: a diákok mintegy 73 százaléka vizsgázott sikeresen a múlt heti kisérettségin, mintegy kilenc százalékkel többen, mint a tavaly. A Kovászna megyei nyolcadikosok 78 százaléka sikeresen vizsgázott román, 94 százalékuk pedig magyar nyelvből. Keresztély Irma elmondta: az eredmények kifüggesztése után mintegy 490 óvást nyújtottak be a diákok és szüleik, főként olyan tanulók, akiknek a kisérettségin 7-esnél illetve 8-asnál nagyobb osztályzatokat értek el. "Maros megyében a nyolcadikosok alig 67,5 százaléka vizsgázott sikeresen, ez pedig siralmas eredmény" - nyilatkozta Farkas Ernő tanfelügyelő, a vizsgabizottság megyei titkára. Farkas Ernő szerint a rossz eredmények oka elsősorban a szakképzett pedagógusok hiánya. Maros megyében az osztályt megkezdő 7455 diákból mindössze 6098 jelent meg a kisérettségin, közülük 4721 vizsgázott sikeresen. A magyar nyelven eredményesen vizsgázók száma ennek alig egynegyede, azaz 1272. Szatmár megyében kevesebb nyolcadikos jutott át sikeresen a képességvizsgán, mint tavaly. Míg 2002-ben a végzősök 82 százalékának sikerült a megmérettetés, az idén az átmenők aránya 76,39 százalék lett. Ezt Kónya László megyei főtanfelügyelő helyettes az idei, viszonylag nehezebb vizsgatételekkel magyarázza. Az eredmények kihirdetése után 368-an kérvényezték dolgozataik újrajavítását, a fellebbezők közel fele a román jegyével volt elégedetlen. Az átmenők jobb általánossal végeztek a tavalyiakénál, a diákok kétharmadának hat és nyolc közötti a médiája, 25 százalékuknak pedig ennél is nagyobb. Magyar nyelv- és irodalomból 1060-an vizsgáztak, a magyar anyanyelvű tanulóknak közel 70 százaléka érte el az ötös fölötti médiát. A tavalyihoz képest háromszor annyian, több mint 1300 nyolcadikos Kolozs megyei diák óvta meg a képességvizsga eredményeit. A legtöbben a matematika-eredményekkel elégedetlenek, ezután a román és a földrajz következik. A magyar vizsgán kapott jegyet 19 diák óvta meg. /Sokan megóvták az eredményeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./"

"Önzés és önteltség korát éli az RMDSZ, sajnos, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő a vele készített interjúban. Az egység jelszava ma már nem elegendő. Aggasztó ugyanakkor a riogatás, hogy parlamenti képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság. Talán csak Kolozsban működött a belső pluralizmus, hiszen az egyetlen megye, ahol a mérsékeltek és radikálisok. Nem igaz az, hogy az anyaországi pártok részéről egyfajta politikai export zúdul Erdélyre. Inkább véleményt kell mondani a státustörvény kilúgozásától kezdve a helyi gazdasági reform stagnálásáig sok mindenben. Az RMDSZ-ben "van egy élcsoport, amelyik azt hiszi, hogy eredményes, hatékony és pótolhatatlan. Ezért öntelt és önző, az uralkodásig menően. Létezik egy másik, egy elkeseredett csapat, amely alternatívát keres, de pillanatnyilag nem látja, nem találja, emiatt aztán pótcselekvésekhez folyamodik." Közösen fel kellene mérni, hogy tizenhárom év alatt mit sikerült teljesíteni. Most már az egyházak, valamint a civil társadalom tekintélyes része is kivonult az RMDSZ-ből. A Szövetségi Egyeztető Tanácsban például a történelmi magyar egyházak jobbára csak megfigyelőkkel, a civil társadalom pedig volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselőkkel van jelen. Az erdélyi magyar adófizetők pénzének visszaosztása ugyanazoktól függ, akik csak e közösségnek egy részét képviselik. Mmindenre csak rálicitál a magyar kormány, amikor arra biztatja az erdélyi magyarságot, hogy merjünk kicsik lenni. Az erdélyi magyar társadalomban kísértetiesen ismétlődik minden, ami a két világháború között történt. Most is megint a többségnek sikerült éket verni az erdélyi magyarság különböző érdekcsoportjai közé. /Román Győző: Önzés és önteltség. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

"Egy kolozsvári újságíró olyan bírósági ítéletet ért el, amelynek értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi fiókja köteles információkkal szolgálni a telefonbeszélgetések lehallgatására és a közpénzek használatára vonatkozóan. Az SRI-t kötelezik beszámolni a televízió munkatársának az intézmény tevékenységéről. Ez az eset első ilyen eset Kolozs megyében, és a 2001/544-es törvénynek (a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférhetőség) szerez érvényt. /Pert nyert egy újságíró a SRI ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Húsz százalékkal haladja meg Románia idei teljes költségvetését az az összeg, amelyet a román államnak az államosított, de vissza nem adható ingatlanok után kártérítésként kellene juttatnia az egykori tulajdonosoknak - írta román sajtó. A becslés abban a nem a nyilvánosságnak szánt jelentésben szerepel, amelyet a román közigazgatási minisztérium államtitkára készített a kormány számára. A pénzben kifizetendő kártérítések összegét 5,3 milliárd dollárra becsülték, ami Románia idei évi költségvetésének 70 százalékát teszi ki. Ehhez hozzáadódik a részvényekkel és értékpapírokkal való kárpótlás 3,5 milliárd dollárra becsült értéke is. Romániában a magánszemélyek 128 ezer ingatlant igényeltek vissza természetben, további 82 ezer ingatlan esetében pénzbeli kártérítést, vagy részvények által történő kárpótlást kértek. A becslések szerint körülbelül 50 ezren kapják majd vissza természetben egykori ingatlanjukat, 120 ezer kérvényező számíthat kártérítésre, és 40 ezren kapnak majd elutasító értesítést. Az illetékesek emiatt mintegy 15 ezer bírósági perre is számítanak. A jelentés hangsúlyozta, hogy a restitúció végrehajtását nem szabad sokáig halogatni, mert az ingatlanárak várható növekedése esetében az államnak többet kell majd fizetnie. Erdélyben a legtöbb vissza nem adott ingatlan - 160 darab - Kolozs megyében található, majd Bihar (142 épület), Temes (123), Hargita (119), Maros (104) és Kovászna (32) megye következik a listán. Romániában a felekezetek összesen 7568 kérelmet nyújtottak be, a legtöbbet, 2207-et a romániai görög katolikus egyház. A zsidó egyház 1809, a római katolikus egyház 992, a református egyház 899, az ortodox 770, az evangélikus 690 és az egyéb egyházak (köztük az unitárius is) összesen 201 kérvénnyel szerepelnek a nyilvántartásban. /Kevés a pénz a kártérítések kifizetésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Kolozsváron a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot. Egyelőre titokban tartják a települések szintjére lebontott nemzetiségi adatokat, pontosabban Bukarestből még nem küldték le ezeket a regionális statisztikai hivatalokhoz. Jól tájékozott, bukaresti statisztikai hivatali források szerint: a néhány nap múlva nyilvánosságra hozandó adatok Kolozsvár vonatkozásában azt mutatják, hogy a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, mindössze 18,86 százalék. Emiatt Kolozsváron nem élhetnek a kétnyelvű helységnévtábla kifüggesztésével, az anyanyelvhasználat jogával a közigazgatásban, illetve az igazságszolgáltatásban. A végleges népszámlálási adatok szerint Kolozs megyének összesen 702 755 lakosa van, ebből 557 891 román, illetve 122 301, azaz - a tíz évvel ezelőtt több mint 20 százalékhoz képest - csak 17,40 százalék magyar. Ugyanakkor a megyében több mint 570 ezer személy anyanyelve a román, 120 ezer viszont magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Valamivel több mint 507 ezren ortodoxok, majdnem 26 ezren római katolikusok, 30 ezren görög katolikusok, több mint 86 ezren pedig reformátusnak vallották magukat. Közel 10%-kal csökkent a magyarság Szilágy megyében. A nemzetiségi adatok érdekessége, hogy míg a megyében 57 167 lélek vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 57 246-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Tíz év alatt 8,3%-kal csökkent a románok száma, míg 9,5%-kal csökkent a magyarok, 15,1%-kal a szlovákok száma. A roma lakosság aránya viszont 36%-kal emelkedett. A megye magyar lakossága mintegy 23,1%, a roma lakosság aránya 5,1%. /Kiss Olivér és J. L.: Kolozsváron húsz százalék alatt a magyarság aránya. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"A közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tevő nemzetiségi aránycsökkentést javasolna Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, az érvényben levő 20 százalékos arány felezésével. A helyi közigazgatási törvény értelmében a kisebbségek abban az esetben használhatják anyanyelvüket, ha létszámuk aránya eléri a település összlakosságának 20 százalékát. Vekov kolozsvári sajtótájékoztatóján bejelentette: az őszi parlamenti ülésszak során olyan, a 2001/215-ös számú törvényt módosító javaslatot nyújtana be, amelynek értelmében ez az arány tíz százalékra csökkenne, így több helyen lehetne kifüggeszteni a többnyelvű helységnévtáblákat. Ha a parlament elfogadná Vekov Károly módosító javaslatát, Kolozsváron ismét lehetővé válna a magyar nyelv használata a közigazgatásban."Vekov Károly képviselő úr tehet ilyen javaslatokat, ezzel egyet fogunk érteni, de nem látom az eszközöket, amelyekkel ezt jelen pillanatban elérhetjük" - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lepedus Péter: Vekov Károly arányt csökkentene. Markó Béla szerint megvalósíthatatlan a javaslat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"

"Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője júl. 4-i sajtótájékoztatóján elítélte a júl. 3-án Székelyudvarhelyen alakult Magyar Polgári Szövetség azon szándékát, hogy ellenjelölteket állítson az RMDSZ-szel szemben a székelyföldi helyhatósági választásokon. - Bűnös dolog szervezett módon ellenjelölteket állítani a helyhatósági választásokon, mert a választások jelentik a romániai magyarság közképviseletének alapját - mondta. A képviselőház által elfogadott alkotmánymódosító törvény szövegét Eckstein-Kovács Péter kompromisszumosnak nevezte. Románia nemzetállam jellegét leszögező első cikkely kapcsán a szenátor közölte, hogy javasolni fogja a román szenátus jogi bizottságának, egészítse ki a román alkotmány nemzetállamra vonatkozó cikkelyét azzal a mondattal, hogy a nemzetállam fogalma ne jelenthessen diszkriminációs jogalapot a román állampolgárok nemzetiség szerinti megkülönböztetésére. /Borbély Tamás: Bűnös dolog ellenjelölteket indítani. Eckstein-Kovács Péter sajtótájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Július 5-én Kőrösfőn folytatódott a Vasvári Pál Emléknapok Kalotaszegen elnevezésű hagyományos ünnepségsorozat. A diákok vetélkedőjén, melynek témája Vasvári Pál élete és halála, rendkívül szoros eredmény született. Este Magyarvalkón Lukács Ferenc lelkész tartott istentiszteletet, ezt követően a templomkertben felállított kopjafánál Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Vasvári Pál életútjáról és a Rákóczi szabadcsapat sorsáról szólt, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke Rákóczit méltatta, majd Mohai Sándor, a Rákóczi Szövetség másik jeles képviselője mondott emlékbeszédet. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn istentisztelet keretében adta át Pécsi L. Dániel jelképtervező a református közösségnek a háromszínű, koronás nemzeti zászlót. A templomdomb tövében álló Vasvári-kopjafánál Antal János, Kőrösfő polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az idei Vasvári-díjakat Kun Ferencnek, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnökének, valamint a kőrösfői születésű, Zilahon élő Kuruc Lászlónak ítélték. /(ke): Ima és koszorúk Vasvári Pálért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Hibás tesztlapokkal és rossz fordításokkal nehezítették idén az érettségi vizsgát.A tárca kivizsgálást ígért. Az oktatási szakszervezet szerint a soha nem tapasztalt fejetlenséggel és kétértelműségek sorozatával jellemezhető érettségi vizsgáért az oktatási minisztériumot terheli a felelősség. Ebben az évben vezették be a tesztrendszert a román, illetve magyar nyelv és irodalmat, valamint az egyetemes irodalmat kivéve, rengeteg bonyodalmat okozott mind a tesztlapok helyessége, mind a magyar fordítás, mind pedig a különböző vizsgákon elbukók további szereplése. Idén első ízben nem jeggyel, hanem sikeres/sikertelen minősítéssel osztályozták a szóbelit. A tárcavezető előzetes bejelentése dacára nem mindenütt engedélyezték, hogy az első elrontott teszt után az érintettek folytathassák az érettségit. A tiltakozások nyomán Bukarestben és Bihar megyében a minisztérium 189 diáknak engedélyezte az elrontott vizsga megismétlését, de Brassó és Vrancea megyében - miután a kérésüket elutasították - diákok százai tüntettek. Máramarosszigeten a Leövey Klára Gimnázium első végzős nemzedékének fele vizsgázott sikeresen, miután a 20 magyar diákból 9-en elbuktak. A sikeres 11 diák öröme sem volt felhőtlen, ugyanis közülük csak kettőnek sikerült hetesnél magasabb átlaggal zárni. A háromszéki végzősök idén gyengébben szerepeltek, mint tavaly. Botos Erika, a megyei vizsgabizottság titkára elmondta: 1651 tanuló iratkozott be, 1623 jelentkezett vizsgára, 1289-en vizsgáztak sikeresen. A tavalyi 82 százalékkal és az egy évvel azelőtti 88 százalékkal szemben most 79,43 százalékos a sikerességi arány. Csíkszeredában egyes tételek helytelen magyar fordítása okozott nagy gondot. A tesztlapon szereplő érthetetlen fordítások, illetve megfogalmazások közé tartoztak: "egy 30 cégből álló ipari ág, amelyekből egyiknek sem van több mint 4 piac százaléka", "behatásolyák", "munka kérés a képesek részéről", a profitrátából "profit láb" lett stb. A pedagógus szerint lehetetlen volt minden elírást helyesbíteni, "egész osztályok" buktak el közgazdaságtanból. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a csapnivaló fordításért Bukarest a felelős. Kolozs megyében a maturandusok 67,7 százaléka vizsgázott sikeresen. Tavaly 8 százalékkal magasabb volt ez az arány. /A diákokkal együtt a rendszer is bukott az érettségin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

"Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"A tanári versenyvizsga lebonyolításával kapcsolatos tanügyminisztériumi munkagyűlésen a minisztériumi megbízott kijelentette: a tételeket nem kell lefordítani a kisebbségek nyelvére. Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes volt az egyetlen, aki vette a bátorságot, és szemébe vágta a megbízottnak: ez az utasítás alkotmányellenes, és Kolozs megye bizony fordítani fogja a tételeket. Mindez júl. 15-én történt, egy nappal a versenyvizsga-nyitónap előtt. Itthon Török megbeszélte mindezt Cuibus főtanfelőgyelővel, aki mellé állt, pedig tisztában volt azzal, hogy a fordítással nagy gondot vesz a nyakába. Így hát Kolozs az egyetlen megye az országban, ahol minden tantárgyat minden szinten hivatalosan lefordítottak magyarra. /A tanfelügyelőség feladta a leckét. Török és Cuibus nemet mondott Bukarestnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"