"Febr. 8-9-én tartották Kolozsváron a Kallós Alapítvány meghirdette és megszervezte népdal- és hangszeres népzene vetélkedőt Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér, Bihar, Bákó és Kolozs megyéből érkeztek résztvevőkkel. Az első napon 29 gyermek, illetve 19 fiatal mérte össze énektudását, felkészültségét, valamint 12 hangszeres zenekar is vállalta a megmérettetést. Este táncház volt. Másnap, vasárnap 10 ifjú és 11 idősebb énekes állt a bizottság elé, a zenekarok közül pedig heten maradtak a végső megmérettetésre. A zsűrit a Kárpát-medence legrangosabb zenetudósai alkották: Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Almási István, a kolozsvári Folklorisztikai Intézet népzene kutatója, dr. Pávai István, a budapesti Hagyományok Háza népzene kutatója, dr. Szalay Zoltán csíkszeredai néprajzkutató és zeneszerző, Sinkó András zenetanár Marosvásárhelyről, valamint Csorja Viola muzikológus. /Sándor Boglárka: Fórumot teremteni a magyarságnak. Erdélyszintű népzenei ünnep Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

"Febr. 10-én új országos protokollumról tárgyalt Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. 2002-ben, hosszú huzavona után sem sikerült Kolozs megyében aláírni a megyei szintű együttműködési szerződést. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette: elkezdték a tárgyalást, a megbeszélést folytatják. Kónya Hamar Sándor leszögezte, hogy olyan ügyeket, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, azokat csakis összefogással kell képviselni. Folytatni kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a hóstáti földtulajdon ügyét. Az állami magyar egyetem ügyét szorgalmazni kell a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül, még akkor is, ha azt esetleg a központi protokollum nem tartalmazza. Ez vonatkozik az Agronómiára és egyéb főiskolai intézményekre, például a konzervatóriumra stb. Kónya suerint kisebb egységekre kell bontani az együttműködést, Désre, Szamosújvárra, Tordára, Bánffyhunyadra, Aranyosgyéresre, tehát helyi konkrétumokra. /Köllő Katalin: Megegyezés körvonalazódik protokollumügyben. A helyi ügyeket Kolozsváron kell elintézni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"Ion Iliescu államfő közbelépését kérték febr. 11-én a Kolozs megyei szakszervezeti tömörülés a kolozsvári pénzügyi blokád feloldására, mivel a jelenlegi helyzetben a tanárok nem kaphatnak fizetést. Gheorghe Funar ugyanakkor kilátásba helyezte az esetlegesen kibocsátandó elnöki rendelet jogi úton való megtámadását. Kolozsváron Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó elismerni a városi tanácsot, és ezért a tanács nem fogadhatta el a 2003-as évre szóló helyi költségvetést, a múlt héten a pénzügyi igazgatóság mintegy 54 milliárd lejt zárolt a város számláin. A mintegy 7000 oktatásban dolgozó addig nem kaphatja meg fizetését, amíg a számlákat fel nem oldják. A tanárok nemcsak az államfőt, hanem a kormányt és a parlamentet is értesítették a Kolozsváron kialakult helyzetről. /Lepedus Péter: Iliescu közbelépését kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"

"Febr. 14-én Egeresen tartották Kolozs megye magyar polgármestereinek és alpolgármestereinek kéthavonta szervezett találkozóját. Útjavítás, földgáz, telefonhálózat, mezőgazdasági támogatások, erdő- és földproblémák, helyi hivatalos szervek visszaélései, az önkormányzati autonómia korlátai, ezek voltak a témák. /Magyar polgármesterek találkoztak Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az egeresi megbeszélésről Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az egybegyűltek elégedetlenek, mert egyre több feladat hárul a helyi tanácsokra, az anyagi források pedig elégtelenek ezeknek az ellátására. A büntetőtörvénykönyv tervezete szerint, ha valaki a nemzetet, illetve a nemzet elismert hőseit kritizálja, bűncselekménynek tekinthetik. Az Európai Unióval kapcsolatban a szenátor, az RMDSZ-szel egyetértve, a következő javaslatokat fogja előterjeszteni: az emberi jogok fejezetnél jelenjen meg a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó rész; iktassák be a vallási és nyelvi sokféleséget is, valamint szerepeljen az EU-hoz tartozó országok polgárainak kulturális, nyelvi és vallási védelme is. /Köllő Katalin: Körvonalazódik az alkotmánymódosítás tervezete. Javaslatok az EU leendő alkotmányába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"Febr. 15-én Egeresben találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, szenátorai és képviselői. Az ilyen megbeszéléseket kéthavonta tartják. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyűlt elöljáróknak elsősorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A találkozón panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévő földterületek bevallását illető bürokratikus rendszer lehetetlensége. A falusi gazdák közül igen sokan nyűgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért szabadulni szeretnének tőle. Egyesek szerint az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényről számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelő kapacitás. Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendőrség önkényességét kifogásolta. /K. E.: A vidéki elöljárókon csattan az ostor. Polgármester-találkozó Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Aranyosgerenden a Bánffy-kastély mellett megrendezték az első Aranyosgerendi Népfőiskolai Napokat. Görög Ilona és Görög Károly, az RMDSZ aranyosgerendi szervezetének elnöke, valamint egy csapatnyi tenni akaró munkájának eredménye az egész hetet átfogó rendezvénysorozat. A meghívottak között volt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Pillich László Kolozsvár városi tanácsos, eljöttek a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai. Közel száz érdeklődőt vonzott a majdnem 30 százalékban magyarok lakta, ám kétnyelvű helységnévtáblával még nem rendelkező faluban az előadás. Két alapítvány /mindkettőt tavaly jegyezték be/, a Bánffy Kastély Önkéntes Alapítvány és a Bánffy István Alapítvány hozta létre az otthont. A Kolozsváron élő örökös, Bánffy István árvaházakból kikerült magyar fiatalok részére kívánt otthont nyújtani. Célja 18 esztendősöket megmenteni az utcára jutástól. /Kerekes Edit: Ébredés az utolsó órán. Árvák a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"Febr. 22-én dönt a tisztújításról az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ha felkérik a tisztség betöltésre, kész elvállalni azt. Máté András városi tanácsos, ügyvéd szintén vállalja a megmérettetést. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezeténél eddigi elnökök Kántor Lajos, Balázs Sándor, Buchwald Péter, Kötő József és Boros János voltak. Kónya-Hamar Sándor 1999-től a megyei szervezet elnöke. /Papp Annamária: Tisztújítás előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor és Máté András vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 25-én úgy döntött, hogy márc. 29-én tartja tisztújító küldöttgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Az ülésen értékelték az RMDSZ VII. kongresszusát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök kijelentette: Kolozs megye következetesen képviselte álláspontját. A képviselő elítélte azt, hogy a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésére a jelenlévők tapssal reagáltak, ugyancsak megtapsolták Adrian Nastasét, aki visszafogottan nyilatkozott az autonómia, illetve a kollektív jogok biztosításáról, akárcsak az önálló magyar egyetem létrehozásáról. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangsúlyozta: az a tény, hogy a kongresszuson jelen volt mind a magyar, mind a román miniszterelnök, valamint a magyarországi és a romániai pártok, illetve a határon túli magyar szervezetek képviselői, bizonyítja azt a fontos szerepet, amelyet az RMDSZ játszik. Az erőviszonyok alakulásával kapcsolatban. A szenátor nem ért egyet azzal, hogy törölték a tiszteletbeli elnök hatáskörére vonatkozó fejezetet az alapszabályzatból. Az MKT-n többen kifogásolták azt a módot, ahogyan Frunda György szenátor vezette az ülést a kongresszuson. A jelenlévők politikai nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezték, hogy Kolozs megye Tőkés Lászlót a romániai magyar nemzeti közösség szimbólumának - ami sokkal többet jelent, mint egyszerűen a tiszteletbeli elnöki státus, hiszen a szimbólum az jelkép - tekinti. /Papp Annamária: Március 29-én tisztújító küldöttgyűlés. Tőkés László szimbólum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Nemzetpolitika és integráció címmel tartottak fórumot febr. 28-án Kolozsváron a Kolozs megyei Reform Klub szervezésében, Bayer Zsolt budapesti és György Attila csíkszeredai írók részvételével. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája hangsúlyosan Magyarország EU-csatlakozása ellen foglalt állást. "Az EU-csatlakozás megrázkódtatást, visszaesést jelent az új tagok gazdasága számára. Példa erre Görögország, amely csak most kezd talpra állni azután, hogy EU-csatlakozása miatt gazdaságilag tönkrement, nem tudta tartani a lépést a nyugati országokkal. Magyarország most Görögország nyomdokaiba lép" - fejtette ki Bayer. György Attilával egyetértésben kifejtette, hogy a rendszerváltás óta nem létezik összehangolt nemzetpolitika. "A polgári kormányzás négy éve alatt is csupán képet kaptunk arról, hogy milyen is volna, ha lenne nemzetpolitika" - vélte György Attila. "Nemzetstratégia? Az lett volna igazi nemzetstratégia, ha Magyarország visszavásárolta volna az elszakított országrészeket" - tette hozzá Bayer Zsolt. /Salamon Márton László: Nem az EU-ra. Fórumot tartottak Bayer Zsolt részvételével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"Az RMDSZ Szabadelvű Köre nem kapott meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által március 14-én Kolozsváron tartandó Márciusi Fórumra, nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor, a platform vezetője a Szabadságnak. Vekov Károly képviselőtől, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője közölte: hivatalos döntés született arról, hogy a platform részt vesz a fórumon. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kijelentette: elnökségi döntés született arról, hogy a megyei RMDSZ március 15-én ünnepli a forradalom napját, a fórum szervezésében nem vesznek részt. /(köllő): Ki lesz jelen a fórumon? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Óvodai, elemi és általános iskolai szinten egyaránt indíthatnak osztályokat a hivatalosan elismert felekezetek - nyilatkozta Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója. Az osztályok a magánoktatás szférájába fognak tartozni, az 1995-ben kiadott 84-es tanügyi törvény előírásai alapján egyházi profilú állami iskolát az egyházak csak líceumi szinten indíthatnak. A hatévesek iskolakötelezettségének bevezetésével átmenetileg megnő országszerte a magyar elsőosztályosok száma. Kolozs megyében várhatóan 700-725 kisgyermekkel növekszik a magyar elsősök száma szeptemberben, ez mintegy 30 osztálynyi növekedést jelenthet. /Szabó Csaba: Lényegesen megnő a magyar elsősök száma. Zöld út az egyházi elemi osztályoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartja márc. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt a fórumot, amely megalakítja az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot, jelentette be márc. 10-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Tőkés László köszönetet mondott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, megyei elnöknek, mivel lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet székhelyén megtarthassák sajtótájékoztatójukat. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy beindították azt az aláírásgyűjtési akciót, amelyet Csoóri Sándor költő és más közéleti személyiségek a státustörvény védelmében kezdeményeztek. Hasonlóképpen újabb aláírásgyűjtési akciót is indítottak a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának széles körű támogatására, illetve az Agache-ügy egyik áldozatának, az időközben kiszabadult Reiner Antalnak a szabadon bocsátása érdekében. Az utóbbi esetében a magyar egyházak még tavaly decemberben memorandummal fordultak Ion Iliescu államfőhöz, amelyben kérték az elnököt, részesítse kegyelembe az utolsó magyar politikai foglyot. Tőkés László kiemelte, ügyelnek arra, hogy ne ossza meg senki a két egyház közti együttműködést. A rendezvényre mindenkit elvárnak, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-en kívül vagy belül tevékenykednek, mondotta a püspök. Nem k hajlandók a romániai magyarságot két részre osztani, RMDSZ-en kívüliekre és belüliekre. Tőkés László elmondta: az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. A püspök szerint különösen sértőek Frunda György szenátor, Székely Ervin képviselő és Markó Béla szövetségi elnök megnyilatkozásai.. /Papp Annamária: Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Erdély és a Partium minden részéről várnak résztvevőket a Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórumra. A rendezvényen megalakítják a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának kezdeményező-bizottságát. "Romániai magyar közképviseleti szervezetünk eredeti egységének szellemében a kolozsvári fórumra mindazokat elvárjuk, akik erdélyi magyarságunk eme eredeti és máig érvényes célkitűzését nem tagadták meg, és vele azonosulni tudnak. Nemzeti érdekazonosságunk teljesség iránti igényével hívjuk meg a Márciusi Fórumra és ünnepi rendezvényeinkre a polgári, egyházi és a politikai élet köréből és képviseletében mindazokat, akik az erdélyi magyar önkormányzat ügyét magukénak vallják, és létrehozásáért erkölcsi és politikai kötelezettséget vállalnak" - tartalmazza a mai fórum alkalmából kiadott közlemény."Megfigyelői" szándékkal vesznek részt a Márciusi Fórumon, valamint március 15. alkalmából az RMDSZ által szervezett ünnepségeken a Nagy-Románia Párt (PRM) parlamenti képviselői. Petru Calian, a PRM Kolozs megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ, valamint a Tőkés László református püspök hívei által március 14-15-ére meghirdetett rendezvények veszélyt jelentenek az ország biztonságára, és erősítik az etnikumok közötti feszültségeket." A PRM kész tájékoztatni a román hatóságokat. /Fórum az önrendelkezés jegyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Adrian Marian rendőr-főfelügyelő, a kolozsvári rendőrség sajtószóvivője közölte, hogy Kolozs megyében jelenleg összesen 18 magyar anyanyelvű alkalmazottja van a rendőrségnek: 2 tiszt, 14 altiszt és 2 civil alkalmazott. Ettől a héttől, azaz március 10-től kezdődően lehet jelentkezni a tiszti iskolákba. Liceális oktatásra Ploiestiben és Buzauban a katonai iskolában folyik a képzés.A posztliceális oktatásban négy intézmény van, az egyetemi képzésre a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia az egyetlen lehetőség, amely három szakon - jog, tűzoltó, arhivisztika - kínál továbbtanulási lehetőséget. /Balázs Bence: Nyitva az út a magyar rendőröknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 13-én reggel Kolozsváron feliratok jelentek meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székhelyének kapuján. A számítógépen elkészített "jókívánság", amelyet senki sem írt alá, Avram Iancu, Iuliu Maniu és Corneliu Zelea Codreanu egykori legionáriusvezér portréi mellett két lakonikus mondatot tartalmaz: Tőkés László költözzék Budapestre, illetve, hogy Erdély a románoké. Egyesek tudni vélik, hogy a tettesek a Sarmisegetuza szélsőjobboldali szervezet soraiból kerültek ki. Ez hat évvel ezelőtt alakult, keresztény-nacionalistának vallja magát, és románellenes akciók kivédésére szakosodott. Ugyanez a plakát a református püspökség falán is megjelent. /Ö. I. B.: Uszító feliratok a városban. Március 15-i "jókívánságok". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Kolozsváron márc. 15-én a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt lelkész tartott rövid áhítatot, majd Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. A kolozsvári Református Kollégium ünnepi műsora következett, majd az emlékezők a Petőfi utcai Biasini szálló elé vonultak, ahol a hagyományoknak megfelelően ünnepi beszédek hangzottak el. Boros János alpolgármester után Kónya-Hamar Sándor beszélt, aki elmondta: ma sem akarunk mást, csak méltó, biztos, alkotó, építő életet itt, Kolozsváron is. Hangsúlyozta: ki kell mondani végre a történelmi igazságot, mert nem igaz például az, hogy a magyar szabadságharcnak negyvenezer erdélyi román áldozata volt. Ezzel szemben az az igazság, hogy az erdélyi diéta 1848. május 29-én kezdődő, Kolozsváron tartott ülése után első igazságként mintegy negyvenezer román erdélyi szabadult fel a jobbágyi sorsból. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét olvasta fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor így fogalmazott: - Furcsa pillanatban ünnepelünk most itt százötvenöt év után. Éjjel katonai repülőgépek szállnak át a város felett, a határtól néhány kilométerre maffiózók ölnek meg miniszterelnököket, régi barátok ugranak egymás nyakának, nemcsak itthon, hanem a nagypolitikában is, egyszóval a háború spektruma néz elénk. Vekov Károly képviselő hangoztatta, azt hitték, 1989 decembere óta eltűnt a cenzúra és az elhallgattatás, azonban most megpróbáltak ünneplő hangokat elhallgattatni, ünnepléseket megakadályozni, és mindezt március idusán. A márc. 14-i fórumról szólva, a képviselő kijelentette: a Márciusi Fórum remélhetőleg új korszak kezdetét jelzi. A hosszú hallgatásnak és apátiának véget kell vetni. Végül a tömeg a Házsongárdi temetőbe vonult, ahol megkoszorúzták a Honvéd obeliszket. /Papp Annamária: Egymással élni testvériségben. Március 15-i ünnepségek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 15-én Kolozsváron a Magyar Opera szombat az ilyenkor már hagyományszámba menő Mária főhadnagy című operettet adta elő a társulat. Az előadás kezdete előtt Simon Gábor igazgató rövid beköszöntője után Alföldi László, a kolozsvári magyar főkonzul Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét adta át, aki Románia jelenlegi kormánya nevében üdvözölte az ünneplő magyarságot, és kifejezte abbéli véleményét, hogy ez az ünnep nemcsak a múlt felidézésére jó alkalom, hanem arra is, hogy bizalmat szavaznak a jelennek és a jövőnek. Nastase hangsúlyozta, hogy az Iliescu-kormány közeledése a magyar közösséghez annak is tulajdonítható, hogy az RMDSZ-ben pragmatikus és komoly szövetségesre talált, akivel a kölcsönös bizalom és megértés jegyében tudott együttdolgozni. Beszédében kitért arra is, hogy Románia kormánya tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségekkel szembeni kötelezettségvállalását. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ-elnök felszólalásában kifejtette: 2003 tavaszán méltón hisszük, hogy az 1848-as forradalomra való emlékezés a nemzet hitének, akaratának megőrzését jelenti. Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettjének története az 1848-as forradalom időszakát eleveníti fel. /Hintós Diana: A márciusi ifjak üzenete a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Meghitt ünnepségekre került sor márc. 15. alkalmával Kolozs megye településein is, például Tordán, Désen és Szamosújváron. Idén első alkalommal Zilahon is békésen telt az ünnep. Torda magyarsága az ótordai református templomban rendezett ökumenikus istentiszteletet, majd a Petőfi-ház udvarán Csetri Elek professzor beszélt az ünneplőknek az 1848-as szabadságharc történelmi jelentőségéről. Fellépett a Tordai Magyar Dalkör, fiatalok verseket szavaltak, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat. Désen Petőfi-szavalóversenyt rendeztek, délután pedig a Honvédemlékműnél tartottak koszorúzással egybekötött ünnepséget. Szamosújváron a református templomban emlékeztek 1848-ra, majd a főtéri kultúrházban rendeztek zenés-táncos előadást. Zilah főteréről a rendőrség elterelte a forgalmat, a közel ezer ember így zavartalanul hallgathatta végig a szobor talapzatánál elmondott köszöntőket. /Ünnep - a béke jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Mircea Geoana külügyminiszter információi nem voltak pontosak, amikor revizionizmussal vádolta meg a Márciusi Fórum résztvevőit - jelentette ki Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter szenátor. A szenátor úgy vélekedett, egyértelműen politikai jellegű szerveződésről van szó, ez pedig konfliktushoz vezethet az RMDSZ-szel. A politikai porond ketté van osztva: egyfelől a román politikai életben tevékenykedő, úgynevezett Markó-vonal, valamint a szimbolikus politika szintjén politizálók között, véli a szenátor. Eckstein-Kovács Péter szerint a Márciusi Fórum a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel szembenálló ellenzék belső forrongását mutatja, amely még nem kristályosodott ki. /Lepedus Péter: Nem volt szó revizionizmusról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor márc. 21-én sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a Márciusi Fórum olyan politikai párttá alakulhat, amely a romániai magyar közösség szakadását idézheti elő. A szenátor szerint a Márciusi Fórum szervezőinek határidőt kell megszabni, hogy kiderüljenek szándékaik. /Magyar szakadásveszély. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./ Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtótájékoztatóján leszögezte: nem ért egyet Mircea Geoana külügyminiszterrel, miszerint a Márciusi Fórum revizionista jellegű tanácskozás volt. Úgy vélekedett, hogy egy új testületnek illik türelmi időt adni. Amennyiben az új szerveződés párt lesz, akkor nyíltan konfliktusba kerülhet az RMDSZ-szel, és megoszthatja a romániai magyar szavazók opcióját. Ez helytelen döntés. /Csomafáy Ferenc: Türelmi idő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének jelenlegi elnökét és Máté András városi tanácsost, ügyvédet jelölték a helyi körzetek a megyei elnöki tisztség betöltésére. /P. A. M.: Megtörténtek a jelölések az elnöki tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke indul a márc. 29-én tartandó tisztújításon. Két mandátum tapasztalata után vallja, Kolozsvár föl nem adható város. Kolozsvár volt az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol a magyarság együtt tudta megünnepelni március 15-ét. Kolozsvár ellenzéki végvárnak számít, ostromváros, nemcsak funari értelemben, hanem RMDSZ vonatkozásban is. /Köllő Katalin: Legnagyobb eredmény az egység. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor képviselővel, megyei elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti birtokán idén második alkalommal szervezett gazdatanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete, közösen az EMKE-vel. Összesen 18 előadás hangzott el a környékbeli magyar gazdák számára. Román és magyar professzorok voltak az előadók. /Barazsuly Emil: Véget ért a válaszúti gazdatanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ "

"Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Ápr. 5-én zajlott Sepsiszentgyörgyön az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia, ahol többek között arról tárgyaltak, alakítsanak egy olyan régiót, amelybe Kovászna, Hargita és Maros megye tartozik. Ápr. 7-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette véleményét a konferenciáról, amelyet olyan hét végi összejövetelnek nevezett, ahol a székelyek azért találkoztak, hogy ott székely köményest keverjenek. Florea szerint Maros megyének a gazdagokkal kell társulnia. Szerinte inkább tartozzon a megye Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet. A polgármester még kifejtette: a Nagyvárad- Marosvásárhely-Brassó nyomvonalú autópálya fantazmagória. /v. gy.: Mindenről van véleménye. Florea a székelyföldi konferenciát bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"

"Ápr. 11-én Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megkezdődött az Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. Az idei elődöntőre (amit tavaly is itt rendeztek meg) 156 Kovászna, Maros, Brassó, Szatmár, Szeben, Kolozs és Hargita megyei diák nevezett be. A kétnapos rendezvényen a tanulóknak az általuk választott három vers- vagy prózarészletből egyet kell. A döntőre máj. 2-án Veresegyházán kerül sor. /Vers- és prózamondó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"

"Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"