Bárczi Győző: A magas rangú köztisztviselőket nem meneszthetik
A hétfőn mandátumot nyert szociálliberális kormány egyik prioritása a demokrata és RMDSZ-es prefektusok, illetve alprefektusok menesztése – jelentette be a keddi kormányülést követően Victor Ponta miniszterelnök.
Bárczi Győző, Maros megye alprefektusa a Népújság kérdésére kijelentette: – Várható volt, hiszen hasonló tisztogatás történt 2008-ban is. Hivatalosan nem értesített senki, én is a sajtóból értesültem a hírről. Vannak prefektusok és alprefektusok, akiket nem véglegesítettek a tisztségükben. Azokat tényleg leválthatják egy tollvonással. Engem azonban a törvény értelmében csak áthelyezni tudnak, mert magas rangú köztisztviselő vagyok. Egyszer már keresztülmentem ezen, a kormány főtitkárságán dolgoztam. Gondolom, kapok majd feladatot. A magas rangú köztisztviselőket törvényellenes lenne egyszerűen kirúgni politikai alapon… Voltam én már kormánybiztos, úgy hogy ez van – nyilatkozta Bárczi Győző.
Az RMDSZ-nek az ország 11 megyéjében öt prefektusa és hat alprefektusa van: Arad: Horváth Levente (alprefektus), Brassó: Ambrus Károly (alprefektus), Hargita: Ladányi László (prefektus), Hunyad: Dezméri István (prefektus), Kovászna: György Ervin (prefektus), Máramaros: Böndi Gyöngyike (alprefektus), Maros: Bárczi Győző (alprefektus), Szatmár: Pataki Csaba (alprefektus), Szilágy: Végh Sándor (prefektus), Temes: Marossy Zoltán (alprefektus), Vaslui: Székely Levente (prefektus).
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

Valamennyi magyar prefektust és alprefektust leváltották tisztségéből
Egyetlen magyar prefektus és alprefektus sem maradt tisztségében a napokban lefolytatott leváltások-beiktatások nyomán.
A Victor Ponta vezette baloldal kormány a hét végén hozott több kormányhatározatot a prefektusok és alprefektusok leváltásáról, és az elmúlt két napban már több megyében be is iktatták az új prefektusokat. A változások nyomán az erdélyi megyékben egyetlen magyar prefektus vagy alprefektus sincs hivatalban.
A jobboldali Boc-, majd Ungureanu-kormányok idején Erdélyben Hargita, Kovászna, Szilágy és Hunyad megyének, a Kárpátokon kívül pedig a moldvai Vaslui megyének volt magyar prefekutsa. Alprefektusi tisztséget viseltek ugyanakkor a magyarság képviselői Arad, Brassó, Maros, Máramaros, Szatmár és Temes megyében. A baloldali kormány határozatai következtében valamennyiüket felmentették tisztségükből.
Hargita megyében Ladányi László Zsoltot Augusta-Cristina Urzica, a megye egyik román többségű községének a jegyzője, Kovászna megyében György Ervint Codrin Munteanu váltja. Munteanu már korábban is betöltötte a tisztséget, és magyarellenes intézkedéseivel irányította magára a figyelmet. Távozása előtt György Ervin elmondta, hogy azt tartaná normálisnak, ha a magyar többségű megyében a kormányváltás után is magyar anyanyelvű köztisztviselő töltené be a tisztséget. Codrin Munteanu vasárnap délutáni beiktatási ceremóniájáról tüntetőlegesen távol maradtak a megye és a megyeszékhely magyar vezetői.
A közigazgatásban a prefektusok közhivatalnokoknak számítanak, nem szabad párttagsággal rendelkezniük. Kettős szerep hárul azonban rájuk a megyék vezetésében: egyfelől a megyei önkormányzat és a helyi önkormányzatok határozatainak a törvényességét kell ellenőrizniük, másrészt pedig a kormány helyi képviselői, a kormány politikájának a helyi végrehajtói. A romániai kormánycseréket általában a prefektusok lecserélése követi. A kormányok úgy ítélik meg, nem bízhatják politikájuk megyei szintű végrehajtását olyan közhivatalnokokra, akik egy másik kormányhoz is hűek voltak.
MTI. Erdély.ma

Jó ötlet, de nem elég!
A kisebbségeknek ajánlott kedvezményes parlamenti képviseletről
Victor Ponta kormányfő a választójogi reformnak szentelt közéleti fórumon csütörtökön azt javasolta, hogy Románia biztosítson parlamenti helyeket minden egyes megyében azon nemzeti kisebbségek számára, amelyek aránya eléri ott az összlakosság hat százalékát. Ezt az új kormánytöbbség által szorgalmazott egyfordulós többségi választási rendszerbe építenék be, amely ellen azért tiltakoznak az erdélyi magyarság képviselői, mert nem biztosítja a közösség arányos képviseletét.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke figyelemre méltó gesztusnak tartja a miniszterelnök által javasolt, kedvezményes parlamenti képviseletet.
"A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta a kormányfői javaslatot Kelemen Hunor. Szerinte ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azokon a székelyföldi és partiumi megyéken kívül, ahol a magyar jelölteknek amúgy is esélyük van egyéni választókerületben az élen végezni. Az RMDSZ elnöke szerint azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér megyei, Hunyad megyei, Beszterce megyei magyar szavazatoknak a sorsa.
"Nekünk az a legfontosabb, hogy az arányos magyar képviseletet biztosítani tudjuk, és a javaslatunk az lesz, hogy a 2002-es népszámlálási adatokra építsünk, mert a 2011-es népszámlálási adatok csak a jövő év elejére lesznek hivatalosak" – mondta Kelemen.
Az új cenzusról megjelent ideiglenes adatok szerint a szórványmagyarság aránya több megyében is a kormányfő által javasolt hatszázalékos képviseleti küszöb alá csökkent az utóbbi évtizedben, így ha a 2011-es népszámlálási adatokat vennék alapul, még a kedvezményes mandátumszerzési lehetőség sem juttatná parlamenti képviselethez ezeket a magyar közösségeket.
A miniszterelnök által javasolt kedvezményes parlamenti képviselet helyett inkább az etnikai arányosság elvét kéne beépíteni a választási rendszerbe – nyilatkozta pénteken Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Toró szerint egyértelmű, hogy a kormány így akarja a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok parlamenti képviseletét bebiztosítani, és ezt nem tudnák diszkriminációtól mentesen másképp megoldani. Ezzel együtt óvatos optimizmussal tekint a javaslatra, amelyben a hatszázalékos küszöb számára nagyvonalú ajánlatnak tűnik: ezzel a kedvezménnyel olyan megyékben is képviselethez juttathatna a magyarság, ahol szórványban él.
Toró kifejtette: a pozitív diszkriminációval a többi kisebbség megkapná a maga egy-egy helyét, a nagyobb közösségekre pedig az arányosság elvét alkalmaznák. Mint mondta, a magyar és a roma kisebbség lehet érdekelt ebben.
A miniszterelnök javaslatát Toró átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartja, abban az esetben, ha demokratikus módszerekre építik és nem "etnobiznisz" alapon emelik be a választási törvénybe, azaz nem valamely kiváltságos kisebbségi szervezetnek kínálják fel ezeket a helyeket. Népújság (Marosvásárhely)

Engedmény a magyarságnak (Választási törvény)
képviselőház jogi bizottsága elfogadta tegnap a választási törvény tervezetéhez benyújtott módosításokat, melyek enyhítenek az egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes rendszer szigorán, több esélyt biztosítanak a magyarságnak a parlamentbe jutásra.
Eszerint azokban a megyékben, ahol valamely nemzeti kisebbség eléri a lakosság hét százalékát, hivatalból képviselői mandátumot kap az illető kisebbségnek az a jelöltje, aki a legtöbb szavazatot nyerte el. A módosítással a választási törvény "jobb, de nem jó" lett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, a szövetség ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy ötszázalékos lakossági számarányhoz kössék a kisebbségi mandátum megszerzését.
A Szociál-Liberális Szövetség és támogatóik ti­zen­négy igen, a Demokrata Liberális Párt (DLP) öt ellenszavazatával és az RMDSZ képviselőjének tartózkodásával fogadta el a képviselőház jogi bizottsága azt a módosítást, mely értelmében a lakossági számarányhoz képest hétszázalékos nemzeti kisebbség megyénként képviselői mandátumot nyerjen, a szociáldemokrata Florin Iordache szerint "az természetes, hogy azokban a megyékben, ahol a magyar lakosság meghaladja a hét százalékot, mint Brassó vagy Kolozs, a magyar kisebbség kapjon egy képviselői mandátumot, amennyiben nem nyert egyetlen választókörzetben sem". Hozzátette, ugyan­ez az elv érvényes Hargita és Kovászna megyében a számbeli kisebbségben élő román lakosság esetében.
A jogi bizottság elfogadta a Szociál-Liberális Szövetségnek a választási küszöb eltörlésére vonatkozó javaslatát is, valamint hogy a választókerületek ugyanazok maradjanak, mint a 2008-as parlamenti választásokkor. A bizottság elutasította viszont a DLP-nek azt a javaslatát, hogy a parlament háromszáz fős legyen, a vita során Mircea Toader DLP-s képviselő bejelentette, alakulata így nem fogadhatja el a választási törvényt, mert az nem tükrözi a nép akaratát a parlament létszámának csökkentéséről, illetve olyan módszert vezet be, amelynek köszönhetően valamelyik párt erőszakkal előnyösebb helyzetbe kerülhet. Florin Iordache ugyanakkor felhívta a figyelmet, a bizottság által elfogadott, a nemzeti kisebbségeknek biztosított helyekkel a parlament legtöbb tíz képviselővel gyarapodik.
Victor Ponta egy múlt heti, a választójogi reformnak szentelt fórumon javasolta, hogy biztosítsanak parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek azokban a megyékben, ahol számarányuk eléri a hat százalékot (a kormányfő javaslatában még ez az érték szerepelt). "A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta Ponta javaslatát pénteken Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér, Hunyad, Beszterce megyei magyar szavazatok sorsa. Korábban Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt nyilatkozta, a szövetség megpróbálja elérni, hogy az arányt szállítsák le ötszázalékosra, így ugyanis Fehér, Hunyad és Beszterce megye is küldhetne magyar képviselőt a parlamentbe. Felhívta a figyelmet azonban arra is, azokban a megyékben, ahol az új választási rendszerrel nem tud érvé­nyesülni a magyarok politikai akarata, a szlovákiai Most – Hídhoz hasonló vegyes pártok jelenhetnek meg, amelyek azonban képtelenek a kisebbségi ügyeket úgy felvállalni, mint az etnikai pártok.
A szenátusban már megszavazták az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést, amelynek értelmében minden választókerületből a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be a parlamentbe, míg azok, akik a többi jelöltre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A választási törvényt – a tegnap elfogadott jogi bizottsági módosításokkal – ma véglegesítik a képviselőházban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„A győztes mindent visz”
Megszavazták az egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszert
Hacsak az Alkotmánybíróság meg nem vétózza, új rendszer szerint tartják Romániában az őszi parlamenti választásokat, amely a „győztes mindent visz” elvén alapul. E szerint automatikusan mandátumhoz jut az a jelölt, aki megnyeri a választókerületét, a többi jelöltre adott szavazat azonban elvész.
Egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszerben választanák meg a parlament tagjait: ezt tartalmazza a választási törvény módosítása, amelyet tegnap szavazott meg a képviselőház. A jogszabály már idén ősszel életbe lép, előírásai szerint a választókerületek nem módosulnak, viszont eltörölik az 5 százalékos bejutási küszöböt. A törvénymódosítást a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökei, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke terjesztették elő. A tervezetet a szenátus már korábban megszavazta. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak a kezdeményezés alsóházi szavazásakor, a jogszabályt végül 180 támogató és 30 ellenző szavazattal fogadták el.
Erős kormánytöbbség
A parlamenti vita során Crin Antonescu PNL-elnök kijelentette, így érvényesül a legjobban a választók akarata, hiszen az első helyezett jelölt minden esetben nyer. A politikus beszéde közben a karzaton helyet foglaló civil jogvédő szervezetek képviselői molinókkal és bekiabálásokkal is tiltakoztak az új választási rendszer ellen. Álláspontjuk szerint egy ilyen horderejű törvényt nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül, választási évben, fél évvel a voksolás előtt elfogadni.
Tegnapi pillanatkép az RMDSZ képviselőházi frakciójának padsoraiból: Kelemen Hunorék a vidámság ellenére bírálták a törvénymódosítást
Kelemen Hunor szövetségi elnök a képviselőház plénuma előtti felszólalásában leszögezte, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) által javasolt tervezet tönkreteszi a politikai és választási rendszert. „Hiba a választási rendszer megváltoztatása néhány hónappal a választások előtt. Mégpedig egy olyan hiba, ami bumerángként fog visszavágni azok ellen, akik ezt elfogadják” – mondta az RMDSZ elnöke a szavazás előtti általános vitán, és rámutatott, a javasolt választási rendszer értelmében több százezer polgár elveszíti politikai képviseletét Románia parlamentjében.
A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el, függetlenül attól, hogy a többi választókerületi vetélytársához képest hányadik helyen végzett. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik.
A választási törvény módosítása a képviselőház tegnapi ülésén180 igen szavazatot kapott, az RMDSZ tartózkodott
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a magyar képviselet arányosságát ez a kitétel bizonyos mértékben helyreállítaná. „Ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azokon a székelyföldi és partiumi megyéken kívül, ahol a magyar jelölteknek amúgy is esélyük van egyéni választókerületben az élen végezni. Azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér megyei, Hunyad megyei, Beszterce megyei magyar szavazatoknak a sorsa” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A lapunknak nyilatkozó Márton Árpád képviselő, az RMDSZ választási szakértője szerint a jogszabály „rossz, alkotmányellenes” törvény. A politikus véleményén a kisebbségeknek adott engedmény sem változtat. Márton hangsúlyozta, az engedmény ellenére is könnyen előfordulhat, hogy a magyar–magyar verseny miatt akár Sepsiszentgyörgyről is román jelölt jusson be a parlamentbe. „Erre a veszélyre hívnám fel mindazok figyelmét, aki számára az új törvény üzenete az, hogy szabad a magyar–magyar verseny” – mondta a képviselő.
Márton számításai szerint az új törvénnyel „nulla és hat között” nőhet a parlamenti mandátumok száma. Nem tudta megjósolni azonban, hogy az RMDSZ-frakció létszáma hogyan alakul. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az EMNP bűnügyi feljelentést tesz a rendőrség ellen a megfélemlítések miatt
Bűnügyi feljelentést készül tenni a rendőrség ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos vezetősége. Toró T. Tibor elnök tegnap Marosvásárhelyen bejelentette, hogy tagjaik és támogatóik zaklatása és fenyegetése miatt panaszt emelnek a hatóság ellen. Mint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség tizenkét megyében kezdett bűnügyi vizsgálatot a demokrácia-központok munkatársai ellen.
A történet 2011 tavaszára vezethető vissza, amikor még a párt bejegyzés előtt állt. Ekkor Buta Levente marosvásárhelyi polgár azt állította, hogy a helyi demokrácia-központ alkalmazottjai rá akarták venni, aláírásával támogassa az EMNP-t. „Ez a bizonyos személy sem a támogatók listáján, sem a magyar állampolgárságért folyamodók között nem szerepel. Feljelentésében mégis azt írta, hogy amikor betért a Klastrom utcai hivatalba, a demokrácia-központ munkatársai megpróbálták meggyőzni, hogy aláírásával támogassa a néppárt bejegyzését.
Azóta embereinket folytonosan zaklatja a rendőrség” – számolt be a történtekről Toró. Mint elmondta, legutóbb Szatmár, Beszterce-Naszód és Szeben megyében hívatták be a rendőrségre vagy hallgatták ki otthonukban, munkahelyükön a demokrácia-központok alkalmazottjait, illetve a párt tagjait, támogatóit. Az elnök példákkal is szolgált: egy nagyszebeni aláírónak a hatóság embere a tudtára adta, hogy a következő rendőrségi látogatására az ügyvédjét is vigye; a bethleni Kerekes Zoltánt írásban esküdtették meg, hogy a támogató íven szereplő aláírás valóban az övé.
Az EMNP egyik ifjú tagja attól tart, hogyha a rendőrségen vállalja aláírásának hitelességét, az információ eljut a település RMDSZ-es alpolgármesteréhez is, aki bosszúból ejtheti a fiataloknak épült lakások várólistájáról. Toró szerint bosszantó, hogy sok helyen a román nyelvet kevésbé ismerő idős személyekkel íratnak alá különböző nyilatkozatokat.
Tivadar Dénes, az EMNP Szatmár megyei politikusa nemrég arról számolt be, hogy a megye több településén mintegy harminc olyan esetről szereztek tudomást, amikor a párt tavalyi nyilvántartásba vételét aláírásukkal támogató civileket zaklattak a hatóságok. Hozzátette: nem tudja, miként juthattak a támogatói ívek a román rendőrség birtokába, de abban biztos, hogy a hatóság politikai utasításra cselekszik.
Az elmúlt év végén az EMNP Hunyad megyei aktivistáit kérették be a dévai rendőrségre. Szász Péter, az alakulat egyik regionális szervezője, a beidézett aláírásgyűjtők egyike elmondta: az önkéntes fiatalokat abszurd módon aláírás-hamisítással, valamint az aláírásokért cserébe nyújtott pénzösszegek felajánlásával vádolták. Mint kiderült, valamenynyiüket az a bukaresti Adrian Drăghici ügyvéd jelentette fel, akinek a nevéhez fűződik a bejegyzési folyamat első szakaszában benyújtott, a néppárt bejegyzési szándékát támadó másik feljelentés is, melyet a fővárosi törvényszék elvetett.
Drăghici egy évvel ezelőtt közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor volt művelődésügyi miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét a néppárt bejegyzését támogató aláírási ívek tanulmányozására és fénymásolására.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ feljelentést tett
Nacionalista és xenofób megnyilvánulások Vajdahunyadon
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere ellen felhozott vádakat.
Az utóbbi napokban az utcákon, köztereken osztott szórólapokon, de tévéadón, internetes portálon is durva nacionalista megnyilvánulások tapasztalhatók.
– Itt tulajdonképpen már a teljes vajdahunyadi magyar közösség érintett, mindannyiunk ellen lángolt fel a nacionalizmus, és olyan helyzet alakult ki a városban, amely a kilencvenes évek elején Erdély-szerte megtapasztalt keserű hangulatot idézi – fogalmazott Winkler Gyula, EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, keserűen tapasztalja, hogy a történelem kerekét kicsinyes politikai célok is bármikor visszafordíthatják.
– Sokszor vádolták riogatással az RMDSZ-t, amikor azt magyaráztuk közösségeinknek, hogy a magyarság önkormányzati, parlamenti, sőt európai képviseletét folyamatosan fenn kell tartanunk, erősítenünk kell, hiszen ha ez megszűnik, bármikor megsemmisülhetnek a húsz év során kiharcolt eredmények. Elsősorban azért van szükség magyar képviseletre a tanácsokban, a bukaresti és a brüsszeli parlamentben, hogy a kisebbségi jogokat bővíthessük, az anyanyelvhasználat, a kultúra, az oktatás és hagyományőrzés területén egyre több eredményt érjünk el, egyre jobban tudjuk ezeket jogilag kodifikálni és egyre biztosabb rendszert alakítsunk ki e jogok gyakorlatba-ültetésére. Másrészt viszont azért kell ott lennünk a tanácsokban, parlamentben, hogy azokat a megszerzett jogokat, melyek gyakorlatilag a kisebbség számára egyenjogúságot biztosítanak a többséggel, megtarthassuk. Sajnálattal tapasztaljuk ugyanis, hogy ezek a megszerzett jogok nem végérvényesek. S egy kedvezőtlen politikai hangulat, konstelláció bármely pillanatban megsemmisítheti ezeket. Itt van úgy-e a marosvásárhelyi orvosi egyetem példája, ahol egy már megszerzett jogot egyszerűen visszavont az új kormány.
A vajdahunyadi nacionalista kampány is azt bizonyítja, hogy akár kicsinyes politikai célokból is, a magyar kártya mindig elővehető és mindig kellő táptalajra talál. Ilyen körülmények közt úgy érzem, hiába beszélünk itt multikulturalizmusról, eurórégióról, amikor, ha adott politikai érdekek úgy kívánják, akkor felelőtlenül egy egész közösség megtámadható. Hiszen itt nem csak az USL és az RMDSZ által támogatott független polgármesterjelöltről van szó, hanem arról, hogy már az utcán is érezhető a magyarellenes hangulat Vajdahunyadon – fogalmazott Winkler.
Hangsúlyozta: e jelenséget sürgősen meg kell fékezni. – Az RMDSZ kiáll a magyar közösség mellett és minden politikai, illetve jogi eszközt fel fogunk használni arra, hogy az eddigi törvénysértőket felelősségre vonják, és hogy a továbbiakban is megakadályozzuk, hogy első- és másodrangú állampolgárrá minősítsék Vajdahunyad lakosságát – fogalmazott Winkler Gyula.
Az RMDSZ vajdahunyadi szervezete már a múlt héten feljelentést nyújtott be az Országos Audiovizuális Bizottsághoz annak kapcsán, hogy egy dévai tévéadó vasárnap sugárzott választási adásában nacionalista, xenofób megnyilvánulásoknak adott teret. – A CNA azonnal reagált a feljelentésünkre és 10 000 lejes büntetéssel sújtotta a választási törvényt, illetve az állampolgári jogokat sértő műsort sugárzó Info HD tévéadót, illetve ennek működtetőjét. Ma két újabb feljelentést nyújtottunk be, egyet a megyei választási bizottsághoz, egyet pedig az ügyészségre, a magyarságot és az RMDSZ-t támadó kampányanyagok kapcsán. Bízom benne, hogy az audiovizuális tanácshoz hasonlóan, e két intézmény is gyorsan és hatékonyan fog eljárni a felelősök előállításában – fogalmazott Winkler. Majd hozzátette – az RMDSZ továbbra is mindent megtesz a magyar közösségeket érintő hasonló támadások kivédésére, megelőzésére. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a közösség minden tagja megérezze, hogy június 10-én a döntés az ő kezében van. Amennyiben úgy érzik, hogy szükségük van olyan képviseletre a várost, megyét vezető testületekben, amely kiáll a magyarság jogaiért, akkor éljenek szavazati jogukkal és juttassák mandátumhoz a magyar jelölteket, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy hallassuk hangunkat és keretet biztosítsuk jogaink gyakorlására – hangsúlyozta Winkler.
Balogh Levente. Nyugati Jelen (Arad)

Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

„Nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van Romániában”
Interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével
– Mennyire rajzolja át a politikai palettát a módosított választási törvény, amennyiben e jogszabály előírásai szerint rendezik meg az őszi parlamenti választásokat?
– A választási rendszer módosításával a szándék egyértelmű: teljesen átrendezni a belpolitikai erőviszonyokat. Amennyiben a parlament által elfogadott jogszabály hatályba lép, az olyan pártok, szövetségek, amelyek az urnáknál a szavazatok 45-50 százalékát szerzik meg, a mandátumok csaknem 70 százaléka fölött rendelkezhetnek. A győztes mindent visz elv alapján az a jelölt kerül a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókörzetében. A módosítás jelen pillanatban az USL-nek kedvez, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség akár kétharmados többséget is szerezhet az őszi parlamenti választásokon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármit megtehetnek. Egy olyan párt pedig, mint a PDL, amelynek 20-25 százalékos a támogatottsága, a mandátumok alig 10 százalékát szerezheti meg. Ilyen körülmények közt a választói akarat aligha fog érvényesülni a politikai képviselet tekintetében, számítások szerint másfél-kétmillió szavazó érezheti úgy, hogy nincs reprezentálva a törvényhozásban. Ez az eljárás, egy ilyen erőfölény kockázatos lehet nem csak Romániában, hanem az unió valamennyi keleti országában. Ez a választási rendszer még az évszázados hagyományokkal rendelkező demokráciákban is egyre inkább döcög, Nagy-Britanniában is azt fontolgatják, hogy egy olyan rendszert vezessenek be, amely az arányos képviseletet biztosítja.
– A jelenlegi választási törvény is a szociáldemokrata-liberális szövetségnek kedvez?
– Az USL a jelenleg hatályban lévő törvény szerint is megnyerné a választásokat, bár nem lenne alkotmányozó többségük. Véleményem szerint az az érv, miszerint Romániában a politikai stabilitás megteremtése érdekében van szükség ilyen jogszabályra, butaság. Ha ugyanis ez a szövetség felbomik – és jó esély van erre –, akkor többsége egyetlen politikai alakulatnak sem lesz. Románia még sokáig arra van ítélve, hogy koalíciók kormányozzanak. Jól van ez így, mert olyan országban élünk, ahol nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van. Nézzük meg az 1990–1992-es, vagy 1992–1996-os időszakot, amikor Iliescuék kormányoztak hatalmas többséggel. Ha nincsenek ellensúlyok a román politikai életben, akkor itt nagyon gyorsan rossz dolgok történhetnek. Az a jó, ha van koalíciós kényszer.
A szociáldemokraták és a liberálisok, akik nem is olyan rég még a vegyes választási rendszer mellett álltak ki, egyik napról a másikra megváltoztatták álláspontjukat ebben a kérdésben, most ugyanis ezt diktálja az érdekük. Elképzelésük szerint a parlamentet két nagy, szövetségben lévő párt uralná, a többi nem számít. Mellesleg én nagyon szkeptikus vagyok az USL sorsát illetően: ha meg is nyerik fölényesen a választásokat, a közös kormányzás nem lesz hosszú életű. Nem hiszem, hogy a szövetség túléli az alkotmánymódosítást és a köztársasági elnökválasztást. Aki figyelmesen hallgatja Ponta miniszterelnök nyilatkozatait, az érezheti, milyen súlyos nézetkülönbségek lappanganak a mélyben. A szociáldemokraták különben sem arról híresek, hogy békében tudnának bárkivel is együttműködni hosszú távon. Véleményem szerint nem lesz hosszú életű ez az együttműködés, a szövetség felbomlik majd két 30-35 százalékos parlamenti támogatottságú pártra, és szükség lesz más politikai alakulatok támogatására ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak.
– Ezek szerint nem készül hosszú távú ellenzékiségre a szövetség?
– Azt a politikust, aki azt mondja, hogy ellenzékben akar politizálni, el lehet felejteni. A politika a döntésekben való részvételről szól. Az RMDSZ is azt szeretné – persze nem minden áron! –, ha ismét kormányzati eszközöket használhatna.
– Mennyire lenne kedvezőtlen ez a jogszabály a magyar képviselet szempontjából?
– A törvény módosítása értelmében azokban a megyékben, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a 7 százalékot, de egyetlen jelöltjük sem végez valamely egyéni választókerület első helyén, pótlagos mandátumot kap az a kisebbségi jelölt, aki a megyében a legjobb eredményt érte el. Az RMDSZ számára ez azt jelenti, hogy meg tudja őrizni mandátumainak számát. Mi több, „hivatalból” Temes megyében is jár egy mandátum, hiszen ebben a pillanatban még a 2002-es népszámlálási adatok vannak érvényben. (Ezek szerint a bánsági megyében a magyarság számaránya 7,5 százalék, az ideiglenes népszámlálási adatok szerint a megyében a magyarok számaránya már csak 6 százalék körüli. 2008-tól nincs RMDSZ-es képviselő a megyében – szerk. megj.) A székely megyékben nem csak megőrizni, hanem növelni is lehetne a képviselők számát, számítunk ugyanis arra, hogy Kovászna megyéből, pontosabban Orbaiszékről bejön a negyedik mandátum. (Ebben a választókörzetben 2008-ban az RMDSZ jelöltje került az első helyre, visszaosztáskor azonban román jelölt kapta a mandátumot. Az idén a magyar jelölt kerülhet be a parlamentbe, a helyi románság pedig kap pótlagosan egy képviselői helyet – szerk. megj.) Maros, Szatmár, Bihar és Szilágy megyéken kívül megmaradna Máramaros, Brassó, Arad és Kolozs. Sajnos, a számítások szerint Kolozs megye veszítene egy mandátumot – Pálffy Zoltán körzetéről van szó. Ha pedig Máté András Levente bánffyhunyadi körzetében nem végezne az első helyen, Kolozs megye akkor is kapna egy mandátumot, a megye magyarságának számaránya feljogosítja erre. Hosszú távon viszont elveszítenénk azokat a szavazatokat, amelyeket Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, illetve Temes megyében kapott a szövetség, ami az RMDSZ országos támogatottságának csökkenéséhez vezetne. Választóinknak azzal kell szembesülniük, hogy szavazatuk nem eredményez mandátumot, ezért elkezdenének más ráció mentén szavazni, ami – ezekben a megyékben legalábbis – az etnikai szavazatok végét jelentené. Abban reménykedem, hogy ez a választási rendszer olyannyira rossznak fog bizonyulni, hogy 2016-ban már nem alkalmazzák, hanem egy vegyes rendszer lép életbe, amely kiegyensúlyozza a képviseletet.
– Milyen esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság kifogást emeljen a törvény ellen? Mennyire megalapozott a PDL keresete?
– A PDL keresete olyan érveket tartalmaz, amelyeket mi nem tudunk a magunkévá tenni, és ezért nem is írtuk alá. Ők a 2009-es népszavazásra hivatkoznak, amikor az egykamarás törvényhozásról és a parlamenti létszámcsökkentésről írtak ki referendumot, és amelyet az RMDSZ nem támogatott. A PDL óvásában az szerepel, hogy a 7 százalék miatt megnőne a képviselők száma. Ez megint csak azt jelenti, hogy nem értik, nem akarják érteni, miért volt ez fontos számunkra, megint ellenünk beszélnek. Az egyik nyomós érv, aminek alapján az Alkotmánybíróság kifogásokat emelhet a törvénytervezet ellen, az az alkotmány által szavatolt arányos képviselet. Másrészt: amikor az Alkotmánybíróság visszautasította az összevont választásokra vonatkozó kezdeményezést, ezt elsősorban azzal indokolta, hogy nem tartja ajánlatosnak megváltoztatni a játékszabályokat egy évvel a választások előtt. Bízom abban, hogy ha év elején érvényes volt ez az érv, akkor most is az lesz.
Amennyiben az Alkotmánybíróság visszautasítja a törvényt, az a jogszabály marad érvényben, amellyel a mostani parlamentet megválasztották. Ez rossz törvény ugyan, de biztosítja az arányos képviseletet, mert magában foglalja a megyei és országos visszaosztási mechanizmust, tehát minden leadott szavazatból ott lesz mandátum, ahol a szavazatot leadták.
– A parlamenti bejutási küszöb eltörlése előnyös az RMDSZ-szel konkuráló pártok számára. Hogyan látja ezt a helyzetet?
– Semmilyen előnyt nem jelent a konkurencia számára. Egy dolog egyéni választókerületben mandátumot nyerni, és más dolog szétverni a választókerületet. A kettőt nem lehet egyszerre csinálni. Abban a pillanatban, amikor az önkormányzati választások eredményeit ismerjük, többet tudok majd mondani, milyen támogatottsága van egyiknek, másiknak országos szinten. Ezekből az eredményekből világosan kiderül, milyen esélyei lesznek a versenypártoknak ősszel. Egy biztos, nekünk arra kell összpontosítanunk, hogy olyan jelölteket állítsunk ősszel, akik meg tudják nyerni a választókerületet.
Székely Kriszta. Szabadság (Kolozsvár)

Káros magyar testvérharc
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)

Már a tanárokat verik a diákok
Egyre nagyobb méreteket ölt az iskolán belüli erőszak, a diákok nemcsak egymás ellen fordulnak, hanem tanáraik verbális és fizikai bántalmazásától sem riadnak vissza. A körmösök és tenyeresek ideje régen lejárt, a pedagógusok most csak a magaviseleti jegy levonásával büntethetik a helytelenkedő diákokat.
Egyre nagyobb méreteket ölt az iskolán belüli erőszak, a diákok nemcsak egymás ellen fordulnak, hanem tanáraik verbális és fizikai bántalmazásától sem riadnak vissza. A körmösök és tenyeresek ideje régen lejárt, a pedagógusok most csak a magaviseleti jegy levonásával büntethetik a helytelenkedő diákokat. „Leggyakrabban azok a gyerekek viselkednek agresszíven az iskolában, akik problémás vagy anyagilag jól szituált családokból származnak” – mutatott rá Simion Hăncescu. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, aki úgy véli: a diákokra kiszabható büntetéseket szigorítani kellene, mert a pedagógusok a jelenlegi körülmények között néha félnek közbelépni.
A diákok haragja tanáraik mellett az iskolai személyzetre is kiterjed. Az elmúlt héten Şcheia községben, Suceava megyében az iskola karbantartóját mentő szállította kórházba, miután egy 14 éves diák ököllel arcon ütötte. A 44 éves férfi buszmegállóban várakozott, amikor a diák váratlanul megütötte, a karbantartó leesett és beverte a fejét. A konfliktust az váltotta ki, hogy a diák az iskolában magozott, szemetelt, az esetet a szolgálatos diák a karbantartónak jelentette. Szóváltás után a férfi meghúzta a diák fülét, később egy pofont is adott neki, ezért az iskolából hazafelé menet a tanuló a karbantartóra támadt.
Tehetetlen tanárok
„Az iskolai fegyelmezésre vonatkozó előírások túlságosan megengedőek, a magaviseleti jegy levonásának sok esetben semmilyen gyakorlati haszna sincs” – mondta Simion Hăncescu. A FSLI elnöke úgy gondolja: újra be kellene vezetni az iskolából való kizárás lehetőségét és javítóintézeteket működtetni. Mivel tíz osztály elvégzése mindenki számára kötelező, csak tizenegyediktől lehet a diákokat kizárni az iskolából. „Amikor több ezer eurós autót vásárolnak a még líceumba járó diákoknak, nem hiszem, hogy megfelelő nevelésben részesítik a őket” – állította a szakszervezeti elnök, szerinte a szülők nemtörődömsége a legfőbb oka a gyerekek viselkedésének. Hangsúlyozta: megoldást kell találni a kialakult helyzetre, mert a tanárok tehetetlenek. Az anyagi megalázás mellett gyakran a tisztelet is elmarad a diákok és szüleik részéről. „Ha egy tanár megüt egy gyereket, abból rögtön rendőrségi ügy lesz, és a sajtóban is megjelenik, de ha egy diák emel kezet egy tanárra, akkor semmit sem lehet tenni” – részletezte Hăncescu.
A diákok visszaélnek a jogaikkal
„Míg a gyerekek jogairól egyre több szó esik, mi teljesen eszköztelenek maradunk a diákok agressziójával szemben, akik néha vissza is élnek a lehetőségeikkel. Még év elején, amikor a kiszabott feladatot kifogásolták, azzal fenyegetőztek, hogy feljelentenek” – magyarázta egy Maros megyei pályakezdő angoltanárnő. Tapasztalatai szerint a városi diákok sokkal agresszívebben viselkednek, mint a kisebb településeken élő gyerekek. Hasonlóan vélekedik Iszlai Loránd, falun tanító matematikatanár is, aki megkeresésünkre elmondta: a kis létszámú osztályokban nem jelent gondot a fegyelmezés, de az iskolai rend az intézmény vezetőségén is múlik. „Nálunk az igazgató sokat kommunikál a gyerekekkel, ha problémát észlel, elbeszélget a diákokkal” – mondta a pedagógus, aki szerint a tanárok gyakran nem vonják le a magaviseleti jegyeket, mert az év végi tanfelügyelőségi kimutatás kedvezőtlen megvilágításban tüntetné fel az iskolájukat. „Mikor osztályfőnök voltam, az egyik tanár jelezte, hogy gond volt az osztályomban néhány tanulóval, de amikor arra került volna sor, hogy levonjuk a diákok magaviseleti jegyét »megfeledkezett« az esetről” – mondta Iszlai.
„Annak idején diákként, mi is gondoltunk arra, hogy megverjük a tanárt, mert rossz jegyet adott, de ez csak gondolat maradt, soha nem is jutott eszünkbe, hogy megvalósítsuk” – mondta Soós Kálmán tanár. Szerinte az a diák, aki megpróbálja bántalmazni a pedagógust, nem tudja másképp kifejezni a tiltakozását, illetve megvédeni a vélt igazát, és ezután egyre többször lehet tettlegességre számítani. Kémeri Edit pszichológus szerint egy-egy ilyen súlyos kihágásért az egész rendszer felelős. „A gyerek attól lesz agresszív, hogy az akár verbális, akár fizikai erőszakot otthon is látja. A televízióban sugárzott filmek, a különböző internetes játékok, az úgynevezett celebek életstílusa, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerek is így viselkedjen” – magyarázta Kémeri.
Márciustól májusig országszerte több mint négyezer esetben jelentettek iskolai erőszakot, alkoholfogyasztást, lopást és diszkriminálást az okatási intézményekben. Első helyen Argeş megye áll 1014 esettel, ezt Neamţ 722, Temes 527, Hunyad 384 és Brassó megye 241 esettel követi.
Antal Erika, Bodó Rozália. Új Magyar Szó (Bukarest)

Választási győzelem (?)
Az RMDSZ választási diadala. Pompázik a tulipán. Siker a szórványban. Hitelesek voltak a jelöltek… Olvasom, hallom és látom a szebbnél szebb és jobbnál jobb híreket. Attól függően, hogy a média melyik válfaját választom. Olykor nem én választok – engem is hívtak véleményt mondani, mégpedig az RMDSZ tévéjébe, az Erdélybe.
És mert nem vettem át a hangnemet, mert nem dicsértem megfelelő hangfekvésben az RMDSZ választási szereplését, ezért a szigorú szerkesztők ki is cenzúráztak az adásból – egy félmondatomat hagyták meg. Nem ezért kívánok most megszólalni. Érdekességként jelzem a cenzúrát – a jelenség számomra nem új, keményebb időket is túléltem véleménytiltás tekintetében. Viszont a siker, a diadal hangoztatása nem hagy nyugodni.
Kit győzött le az RMDSZ? Marosvásárhelyen immár negyedik mandátumát nyerte meg Florea doktor. Az RMDSZ polgármesterjelöltje az idén a 2008-as eredménynél sokkal gyengébben szerepelt. Lejtőmenet. Ez nem elég: a városvezetés mellett most odalett a megyei tanács elnöki tiszte is. Szatmár. A 2008-as választásokat követően mind a megye, mind a város első embere RMDSZ-es volt. Most egyik sem az. Bihar. Akkora mértékű a Bolojan vezette USL-csapat győzelme, hogy az RMDSZ nélkül elirányíthatják Nagyvárad életét, magyar alpolgármesterre nincs matematikai esély.
Bihar megyei szinten is nagyarányú a Szociálliberális Unió győzelme, megvan a többségük a megyei tanácsban, nem kell koalíciós partnert keresniük. Várad egyik alpolgármestere mindmáig magyar volt, a megyei tanács egyik alelnöke is. Három hihetetlenül fontos megye, és mindháromban óriási veszteség. Sok százezer magyar nem számíthat arra, hogy az előttünk álló 4 évben jogos igényeiket nemcsak képviselik-elmondják, de választottaik a döntések meghozatalát megfelelő módon lesznek képesek befolyásolni. Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma, és ez valóban RMDSZ-siker.
De nem összmagyar siker – ugyanis az RMDSZ az újonnan megszerzett tisztségeket többségében nem román pártoktól, hanem a Magyar Polgári Párttól hódította vissza. Kézdivásárhely RMDSZ-es városvezetése lehet majd jobb a korábbinál, de ez közelről sem tudja ellensúlyozni azt, hogy Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megyék első számú vezetői immár nem magyarok. És mi van azzal az állítással, hogy siker a szórványban?
A számok az ellenkezőjét mutatják. Temes megyében a jelenlegi választások után nincs magyar polgármestere Zsombolya városnak, illetve Újszentes és Újvár községeknek – miközben mindhárom településvezető többmandátumos múltat tud maga mögött. Arad megyében 3-ról 2-re csökkent a megyei tanácsi RMDSZ-es mandátumok száma, Beszterce-Naszód megye magyarsága elvesztette korábbi 1 megyei mandátumát, Máramaros megye 2 megyei RMDSZ-mandátumot vesztett, és megyei képviselet nélkül maradt a magyarság. Egyedül Brassóban nem csökkent a megyei RMDSZ-tanácsosok száma (2-2).
Ez volna a hangzatos siker? Ha a szórványmegyék helyi képviselőinek a számát nézzük meg – és ebben a Szabadság június 13-ai számában megjelent statisztikát veszem alapul –, akkor Arad megyében csökkent a helyi tanácsosok száma, Beszterce-Naszód megyében szintén, Brassóban hasonlóképpen, Temesben is csökkent, és ezen megyék 16 képviselőnyi veszteségét nem tudja ellensúlyozni a Szeben megyei 1 fős növekedés, a Fehér megyei 2, illetve a hunyadi plusz 3 helyi képviselő.
Az RMDSZ valóban győzött: legyőzte a Magyar Polgári Pártot, visszahódított tőle képviselői és polgármesteri tisztségeket. Nevezhető ez az erdélyi magyarság győzelmének is? Nem. Kérdem, és nem egyedül kérdem: mikor válik világossá illetékes fejekben, hogy nem a magyarság belső politikai pluralizmusa jelenti a veszélyt számunkra, hanem a román versenypártok folyamatos előretörése, illetve az a választási küszöb, amely a helyhatóságok vonatkozásában jóformán ismeretlen a demokratikus világban. Ujjongás helyett azt kellene látni: a 2012-s helyhatósági választások után a tömb és a szórvány közé sorolható „frontmegyékben” egyre kevésbé tudunk közvetlenül beleszólni a ránk is vonatkozó döntésekbe, hogy növekedett azon helyi magyar közösségek száma, ahol nincs helyi magyar képviselet. És ez a szám 1992 óta folyamatosan növekszik.
Bodó Barna
A szerző politológus, a Sapientia EMTE docense. Krónika (Kolozsvár)

„Szívemhez közel álló világot hagyok itt”
Beszélgetés Szilágyi Mátyással, a távozó kolozsvári magyar főkonzullal
2012. június 23-án jár le négyéves megbízatása Szilágyi Mátyásnak, Magyarország kolozsvári főkonzuljának, aki 2008 és 2012 között töltötte be ezt a tisztséget. A búcsúzó diplomatát négyéves tevékenységéről, kellemes és kellemetlen élményeiről, jövőbeli terveiről kérdeztük. Az új tisztségviselő beiktatásáig ideiglenesen Bitay Levente konzul látja el a főkonzuli teendőket.
– Milyen szívvel hagyja el Kolozsvárt?
– Mindig hivatásomnak tekintettem a román–magyar kapcsolatok ápolását és a határon túli, így a romániai magyar közösség sorsának figyelemmel követését. Régóta foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, 1991 és 1997 között ugyanis több mint hat évet Bukarestben töltöttem diplomataként. Bukaresti tevékenységem logikus folytatásának tartom kolozsvári főkonzuli mandátumomat. Az itt eltöltött négy év alatt teljesen azonosultam az itteni magyar emberek érzésvilágával. Nagyon jól éreztem magam Kolozsváron. A szívemhez közel álló világot hagyok most el. Fontosnak tartottam az itt végzett konzuli munkát: a politikai képviselet mellett figyelemmel kísértem a magyar közösség jogérvényesítésének folyamatát, érdekvédelmi szervezeteinek a jogos társnemzeti státusz eléréséért folytatott törvényes, parlamentáris küzdelmét. Sajnos, e célkitűzésekből sok mindent nem lehetett megvalósítani az elmúlt négy évben, maradt feladat bőven a következő évekre is. Abban a reményben búcsúzom el Erdélytől és Romániától, hogy ez az erőfeszítés sikeres lesz. Nem könnyű szívvel megyek el ebből a városból, ahol otthon éreztem magam, de reménykedem és bízom abban, hogy a magyar–román kapcsolatok és a romániai magyar közösség érdekérvényesítése hosszabb távon jó úton fog haladni, erre az erdélyi magyar közösség részéről kiváló személyek állnak rendelkezésre, és remélhetőleg a továbbiakban majd a megfelelő feltételek is adottak lesznek. Ezzel az érzéssel köszönök el Kolozsvártól.
– Román nyelvtudását hány év alatt, és milyen körülmények között szerezte meg?
– A Magyar Külügyminisztérium diplomatái számára főként a szomszédos országokban elengedhetetlen, hogy beszéljék annak az országnak a nyelvét, ahol tevékenykednek. A nyelvtudás bizalomerősítő tényező és egyben munkafeltétel is. Az 1980-as években Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén tanultam meg románul, öt év alatt. Ezenkívül franciául, angolul és oroszul beszélek. Édesanyám családja bánsági eredetű, anyai nagyapám Lugoson született. Soha nem volt közömbös számomra a magyar történelem és a Magyarország ezeréves történetében részt vállaló népek történelme sem.
– Milyen szempontok vezérelték kolozsvári tartózkodása alatt? A szigorú konzuli feladatokon kívül mire összpontosított?
– Minél eredményesebb konzuli munkát, azaz minél hibátlanabb konzuli képviseletet akartam megvalósítani Kolozsváron. Elsődleges kötelességemnek tartottam, hogy a magyar közösség gondjait folyamatosan figyelemmel kísérő, a magyar Alkotmány vonatkozó előírásainak megfelelő magyar állami intézmény legyen a konzulátus. Ezt meg is valósítottuk, nem csak a különböző ünnepi alkalmakkor, hanem a néhány olyan, nem kívánatos történés alkalmával is, amikor nemzeti vagy nyelvi alapon diszkriminálták a magyar közösség tagjait, és állást kellett foglalnom. Ilyen esetekben érvényesítenem kellett azt a kötelezettségvállalást, amit a magyar Alkotmány is szavatol. Fontosnak tartottam ugyanakkor a helyi politikai, gazdasági és kulturális állapotokról való folyamatos és pontos tájékozódást. Nagy hangsúlyt fektettem a kulturális tevékenységekre, a jövőben egyébként szeretnénk elősegíteni egy Kolozsvári Magyar Kulturális Intézet megalapozását. Az itt eltöltött évek alatt sikerült betagozódni a város kulturális életébe. Kiemelten fontosnak tartottuk a magyar kulturális produkciók népszerűsítését, a könyvbemutatókat a konzulátus udvari termében, társszervezőként vettünk részt különböző művelődési programok megvalósításában. Kolozsvár méltó a magyar–román kulturális együttműködés kereteinek létrehozásához, ám ehhez főállású kulturális tanácsosra, illetve Magyar Kulturális Intézetre lenne szükség, aki, illetve ami teljes munkaidőben végzi ezt a tevékenységet. Régóta aktuális lenne itt Kolozsváron egy ilyen intézet létrehozása, ám ezt diplomáciai keretek között, mindkét fél beleegyezésével kell megvalósítani. Bukarestben a Magyar Kulturális Intézet, Sepsiszentgyörgyön pedig ennek az intézménynek kirendelt irodája működik – az utóbbi tíz-húsz év tapasztalata alapján körvonalazódott ezeknek az intézményeknek a sajátos, fontos szerepe. A bukaresti intézet a román főváros magas értelmiségi közösségével ápolja a kapcsolatot, ám Erdélybe nem sugárzik át ennek működése. Ezért tartom indokoltnak immár több mint tíz éve egy kulturális intézet létrehozását Erdély fővárosában is. A majdani Kolozsvári Magyar Kulturális Intézet egyenrangú lehet a bukarestivel. Ne feledjük el, hogy Erdély a magyar nemzeti kultúra jelentős szeletét képviseli, és ily módon híd létesülne a magyarországi és az erdélyi magyar, valamint a magyar és a román kultúra között is. Úgy vettem észre, hogy román részről is jelentős igény van erre. Szerintem a Kolozsvári Magyar Kulturális Intézetnek politikai bizalomerősítő ereje is lehet. Reménykedjünk, hogy a jövőben megteremtődnek ennek pénzügyi feltételei is.
– Milyen kellemes kolozsvári élményekre emlékezik vissza?
– Nagyon sok kellemes élményben és felemelő pillanatban volt részem. Számos évfordulós megemlékezésen vettem részt, amelyek mindannyiszor látványosan igazolták, hogy Erdélyben ma is él, és virágzik a magyar kultúra. Másrészt, nagyon fontos Magyarországról kiinduló kulturális program volt a 2011-ben Kolozsváron megszervezett VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, vagy korábban szintén Kolozsváron a Magyarországi Rektorok Konferenciája. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatot a térség legkomolyabb civil rendezvényének tartom, amelynek nemzetek közötti kultúraközvetítő jellegét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
A jelentős eredmények között tartom számon, hogy a Házsongárdi temető műemlék-sírjait a romániai művelődési tárca nyilvántartásba vette. Ebben heroikus részt vállalt Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány által és az RMDSZ, hiszen a kezdeményezés megvalósíthatósága Kelemen Hunor volt művelődési miniszter tevékenysége alatt történt. Ennek kapcsán megemlítem, hogy a magyar Külügyminisztérium felvállalta a Házsongárdi temetőben található Bánffy-kripta felújítását, amelyet egykor Ybl Miklós magyar építész tervezett. Ez Martonyi János külügyminiszter személyes óhaja volt. Úttörő, mi több, példa nélküli kormányközi projektnek tartom a főtéri Mátyás király szoborcsoport restaurálását is. Az aradi Szabadság-szobor mellett ez a szobor Erdély egyik legjelentősebb magyar történelmi emlékműve. Ezt folytatni kell a Mátyás király emlékház kialakításával. A magyar Külügyminisztérium ugyanakkor részt vállalt a nagyenyedi diákemlékmű felújításában is. Ezt az emlékművet egy évvel ezelőtt adták át. Szintén tervbe van véve a magyar Külügyminisztérium hozzájárulása a szamosfalvi 1849-es honvéd emlékmű rendbetételéhez. Megemlítem még a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottsággal, annak elnökével, vitéz Pataky Józseffel való együttműködésünket, aki fáradhatatlanul kutat, és tesz meg minden lehetségest az emlékhelyek rendbehozataláért. Aradon a II. világháborús honvéd emlékművet a magyar állam segítségével hoztuk helyre, és úgy vettem észre, hogy ezt nagyra értékeli a helyi közösség.
– Kellemetlen emlékek?
–Szorgalmaztuk a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, hiszen a véleményünk az, hogy ez a város magyarságának jogos követelése, amelyet az új városvezetés remélhetőleg meg is old. A 2000-es évek második felében észlelt pozitív tendencia remélhetőleg újraindul, hiszen a 800 éves múltra visszatekintő város jelenlegi magyar lakóinak elidegeníthetetlen joga, hogy többnyelvű helységnévtáblán magyarul is szerepeljen a város neve. Ami a Mátyás király szoborcsoport előtt elhelyezett Iorga-tábla ügyét illeti, kis belátással, konstruktív hozzáállással ez is rendezhető lehetne. Véleményem szerint a legfontosabb az lenne, ha tudósok és szakértők által kialakított hiteles történelmi információ kerülne az emlékmű kapcsán a köztudatba, nem pedig egy szöveg-kontextusból kiragadott idézet. Apróbb kellemetlen dolgokat említenék még, ilyen a túlzsúfolt kolozsvári közlekedés, a nehéz parkolás. Azonban mindezeken kívül, szerencsére nincsenek nehezebb vagy súlyosabb sérelmekre utaló emlékeim, negatív tapasztalataim.
– Mit tart főkonzuli tevékenysége legfőbb megvalósításának?
–Sikerült normális, korrekt kapcsolatot kialakítanom helyi, megyei és regionális szinten a hatóságokkal. Tevékenységünkkel azt az üzenetet tolmácsoltuk a román közösség felé, hogy mi itt nem valaki ellen dolgozunk, nem vagyunk valamiféle obskurus hivatal, hanem az itt élő magyaroknak és románoknak is a barátai. A kolozsvári főkonzulátushoz tartozó hat megyében (Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad és Temes) zajló eseményeken, rendezvényeken kívül igyekeztünk jelen lenni a konzuli szempontból Bukaresthez tartozó megyékben, de az onnan nehezen megközelíthető Máramaros, Beszterce-Naszód, Hunyad és Szeben megyékben is.
– A könnyített magyar állampolgárság kérelmezése és elnyerése mennyiben bonyolította főkonzuli tevékenységét?
– Először is azt szeretném elmondani, hogy 2011 első negyedévéhez képest idén több tíz százalékkal nőtt a magyar állampolgárságot kérelmezők száma Kolozsváron. Mindez hatalmas többletmunkát jelentett mind számomra, mind a konzulátuson tevékenykedő kollégáim számára. Ennek ellenére örülök, hogy ezt a témát megfelelő módon sikerült kezelni. A magyar államigazgatás történetében precedens nélküli, hogy a 90 éven át igazságtalanul megtagadott jognak most érvényt lehetett szerezni. Ügyfélközpontú, magas humánus és nemzeti elkötelezettséget igénylő tevékenységet végeztünk, amelyet a korábbiaknál nagyobb számú munkatárssal lehet elvégezni.
– Mivel töltötte szabadidejét?
–A szabadidő legtöbbször az éjszakára korlátozódott. Nap- közben hivatali teendőimet végeztem el, délután és este pedig rendezvényekre jártam. Kolozsvár magyar kulturális élete változatos, sokszínű: naponta négy-öt rendezvény közül válogathattam. Csak párat sorolok fel állításom alátámasztására: a színházi és operaelőadások mellett az evangélikus egyház által szervezett Járosi-műhely, az Erdélyi Magyar közművelődési Egyesület (EMKE) Györkös-Mányi emlékháza, a Római Katolikus Nőszövetség rendezvényei, a Barabás Miklós Céhnél megszervezett kiállításmegnyitók, a Sapientia– EMTE-előadásai, az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Kolozsvár Társaság gazdag kínálatot jelentettek. Ez is azt bizonyítja, hogy Kolozsvár szellemi gazdagsága egyedülálló. Szeretem a növényeket, a virágokat, ezért lakásomban elég sok van belőlük. Szenvedélyes „irodalomfogyasztó” vagyok, mindig a szépség művészi megvalósítását keresem. Gyakori kirándulásaimkor igyekeztem a kimeríthetetlenül gazdag erdélyi műemlékállomány egy-egy műremekét megtekinteni. Legutóbb például különösképpen elbűvölt a Beszterce-Naszód megyei Somkeréken a XII. századi Árpád-kori templom, illetve az apanagyfalui templom. Jártam a gyulafehérvári székesegyházban is, felmásztam a toronyba, jártam a fedélszék fölött. Minden hivatalos látogatás során lehetőség szerint egyúttal megtekintettem a helybeli műemlékeket is.
– Mit ad át utódjának?
– Először is azt kívánom, hogy szeresse Kolozsvárt, értse meg és érezze át a város múltját és mai társadalmi helyzetét egyaránt. A nehéznek látszó feladatok megvalósításáért vívott küzdelmet pedig soha ne adja fel. Ez a város és Erdély arra bátorít, hogy mi magyarok mindig pozitívan tekintsünk a jövőbe, ami a magyar–román kapcsolatokat, a magyar közösség fennmaradását, gyarapodását, teljes körű érdekérvényesítését illeti.
• Szilágyi Mátyás Budapesten született, itt érettségizett a József Attila Gimnáziumban, majd Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemen szerzett oklevelet 1989-ben, 23 éve dolgozik a diplomáciában. Édesapja építészmérnök, édesanyja egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozott. Római katolikus vallású. Elvált, két gyermeke van. 22 éves fia biológus hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, 19 éves lánya most készül budapesti egyetemi felvételire.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Tischler Ferenc az új alpolgármester (Alakuló testületi ülés Sepsiszentgyörgyön)
Gyötrelmesnek és sikeresnek is mondható Sepsiszentgyörgy új vezetőségének alakuló ülése: a teremben alig lehetett levegőt kapni, a beiktatás két és fél órát tartott, de az újonnan választottak ellenszavazat nélkül léptek tisztségbe tegnap délután.
Az előző mandátumát meghosszabbító Antal Árpád András polgármester és Sztakics Éva alpolgármester mellett Tischler Ferenc lett az új alpolgármester – mindhárman az RMDSZ emberei –, az EMNP-s Nemes Előd számára pedig új tisztséget, afféle harmadik vagy (Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnoki megbízatását is számolva) negyedik alpolgármesteri munkakört hoznak létre, részint azért, mert a legújabb magyar párt Antal Árpád újraválasztását támogatta, másrészt, mint elhangzott, a másképp szavazók iránti tiszteletből.
Tanács, főleg új emberekkel
A nem annyira ünnepélyes, mint amennyire formális összejövetelen hivatalból Codrin Munteanu prefektus, vendégként Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Füzesi Oszkár bukaresti magyar nagykövet, a beregszászi és a csíkszeredai magyar főkonzul, az RMDSZ képviselői, szenátorai, különböző tisztségviselői, román és magyar pártvezetők, civil érdeklődők és a sajtó képviselői vettek részt. Az ülést az EMNP színeiben megválasztott Czegő Zoltán korelnök nyitotta meg – tiszta tekinteteket és tiszta kezeket látva és kívánva –, és alighanem a legfiatalabb, kissé elfogódott RMDSZ-es Aczél Kata zárta, aki a névsor szerinti első ülésvezetője az új tanácsnak. Kezdetben a frakcióvezetők mutatták be a megválasztottakat – az RMDSZ-nek 14, az NLP-nek, SZDP-nek, EMNP-nek két-két, az MPP-nek egy tanácstagja van. Kézfelemeléssel döntöttek elfogadásukról, kivétel nélkül egyöntetűen. Az új összetétel: Aczél Kata, Csatlós László, Debreczeni László, Kató Béla, Kelemen Szilárd Péter, Kondor Ágota, Magyarósi Imola Piroska, Miklós Zoltán, Mild Zoltán, Sztakics Éva Judit, Tischler Ferenc, Vajna László, Vargha Mihály, Zsigmond József (RMDSZ), Czegő Zoltán, Nemes Előd (MPP), Mădălin Guruianu, Marilena Profiroiu (NLP), Rodica Pârvan, Palela Rădiţa (SZDP); az előző időszakban nyolc mandátummal rendelkező MPP-t a következőkben Bálint József volt alpolgármester egyedül képviseli. A tanácstagok egyenként esküt tettek (a Bibliára, illetve az alkotmányra) románul, a magyar tanácstagok azonban magyarul is hozzátették, hogy esküszöm. Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld fővárosa
Utánuk az újraválasztott Antal Árpád András polgármester beiktatása következett, ő is elismételte magyarul, hogy Isten engem úgy segéljen. Rövid beszédet is tartott, üdvözölte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy az elmúlt négy évben nemcsak fizikailag fejlődött a város, hanem meghatározó közösségi érzés is kialakult, ezt kívánja folytatni, az építkezést és a közösségfejlesztést, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld legdinamikusabban fejlődő városa, sőt, fővárosa legyen, elegáns, élhető, európai település, ahol jó élni gyermeknek és szülőnek, ahova jó hazajönni, ahol otthon vagyunk. Meg fogunk találni minden használható lehetőséget, és ki fogjuk aknázni – ígérte, mert „hittel és szívós munkával hegyeket lehet mozgatni”. Sepsiszentgyörgy Székelyföld fővárosa lesz, ez nem presztízs, hanem infrastrukturális és szellemi fejlődés kérdése, azaz tudatos jövőtervezés – mondotta, és Isten áldását kérte a városra és a térségre. Ekkor került sor az alpolgármesterek megválasztására: az RMDSZ részéről Sztakics Éva Judit és Tischler Ferenc, a négytagú román frakció részéről Mădălin Guruianu neve hangzott el, újabb szünet következett a cédulák nyomtatására (ez már titkos szavazás volt), és a választáson 20 igennel Sztakics Éva, 15-tel Tischler Ferenc nyert, Guruianu pedig 4-gyel veszített. Egy szavazat érvénytelen volt. Nem szerepelt a napirenden, de a szakbizottsági helyeket is elosztották, nyílt és ömlesztett (egyszeri, kézfelemeléses) szavazással jóváhagyva a tanácstagok kívánságait. Mindenki két bizottság munkájában vesz majd részt, kialakításukban tekintetbe vették a pártok közötti arányosságot, és bár az RMDSZ-frakció kétharmados többséggel mindent vihetett volna, egy-egy elnöki tisztséget átengedtek az EMNP-nek, illetve a román tanácstagoknak. Végül a prefektus egy jó magaviseleti útmutató füzetet nyújtott át a polgármesternek, viszonzásul pedig – széles és célzatos mosolyok mellett – a város zászlaját vette át, amit nem bontott ki, de megköszönt. Győztes gesztus
A pezsgőt fél öt felé bontották ki (az ülés kettőkor kezdődött), és ezután tartott közös sajtótájékoztatót Antal Árpád és Nemes Előd: ekkor jelentették be, hogy a néppárt listavezetője a közösségfejlesztési egyesület elnöke lesz, ez nem összeférhetetlen a képviselői tisztséggel, de olyan feladat, amelyet eddig civil szervezetek láttak el, az éppen elérhető pénzforrásoktól függően több-kevesebb rendszerességgel. A Hunyad, Fehér, Szeben megyei szórványprogramok – amelyeket Brassóra is kiterjesztenek –, diáktáborok kapnak ezután szervezett és rendszeres keretet, intézményi odafigyelést. Antal Árpád azzal indokolta a döntést, hogy a szavazatok mögött érzelmek állnak, és ők, mint úgynevezett győztesek, nem kívánják félreseperni az úgynevezett veszteseket, hanem – felismerve, hogy a legnagyobb érték a városban kialakult közhangulat – bizonyítani kívánják, hogy a vezetők alázattal közelednek egymáshoz és az emberek gondjaihoz, mert a közös cél az, hogy mindenki jól érezze magát. Nemes Előd hozzátette: az EMNP mintegy ezer szavazatot veszített Antal Árpád támogatásával (ennyi a különbség a megyei és a városi lista választási eredménye között), de nem a párt, hanem a város érdekét nézték, ezután is ezt kívánják érvényesíteni. Remélhetőleg mindenki a város zászlaja alatt fog menetelni – jelentette ki Antal Árpád, aki azt is elmondta, hogy Tischler Ferenc nem a leköszönt Bálint József hatáskörét veszi át, újragondolják a feladatköröket, és az új alpolgármester – aki igencsak nagy tapasztalattal rendelkezik e téren – az eddig nem eléggé sikeresen kezelt szociális ügyekkel, elsősorban az Őrkő és a Csíki negyed gondjaival foglalkozik majd, és minden támogatást megkap, hogy előrelépés legyen.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mentőövet” kínálnak a helyi magyar vállalkozók számára
Három hónapos a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája
Anyaországi kezdeményezésre hozták létre azt az irodahálózatot, amelynek célja megkönnyíteni a külhoni magyar vállalkozókkal való kapcsolatteremtést és üzletkötést, az etnikai adottságokra építve gyümölcsöztetni a helyi szakemberek szellemi tőkéjét és gyakorlati tapasztalatát. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat első üzletfejlesztő irodája három hónappal ezelőtt Kolozsváron alakult meg, utána hasonlók követték Romániában Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Horvátországban Eszéken, Ukrajnában Ungváron. A kolozsvári láncszem kezdeti szakaszának tapasztalatairól készítettünk interjút Vass Attila irodavezetővel, amelyből kiderül, hogy a hazai magyar üzletemberek még nem ismerik kellő mértékben ezt a fajta segítséget, amely számukra akár kedvező változásokkal is kecsegtethet, vagy az is meglehet, nyaralás utánra halasztották igénybevételét.
A kolozsvári iroda vezetője Vass Attila közgazdász, adószakértő, asszisztense pedig Bíró Biborka Eszter jogász. Szerintük az eltelt első három hónap alatt az előzetes számításnak megfelelően alakult forgalmuk. A főnök pontosabban fogalmaz:
– A legnagyobb érdeklődés magyarországi cégek részéről érkezett, amelyek Romániában, főleg Erdélyben szeretnének vállalkozásba kezdeni, tevékenységükkel terjeszkedni. Ők kapcsolatokat, partnereket kerestek nálunk, eddig körülbelül ötvenen.
– Milyen gazdasági ágazatokban?
– Számítástechnika, programozás, építkezési szektor, különböző ipari termékekkel való kereskedés, humán erőforrási szolgáltatások terén érdeklődtek.
– A kapcsolatteremtésben fontos az ismertség, népszerűség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Önök hol és hogyan gyakorolták ezt?
– Részt vettünk egy magyarországi, a külgazdasági szakemberek számára szervezett konferencián, amelyen sok olyan vállalkozóval találkoztunk, akik érdekeltek a tevékenységük itteni kiszélesítésében. Ott voltunk a 30. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági kérdéseket taglaló sátrában, ahol előadásokat szerveztünk, szeptemberben részt veszünk a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által rendezett találkozón. Szóval ezek a rendezvények folyamatosan zajlanak.
– Milyen más eredményt tudnak felmutatni?
– Feltérképeztük a helyi szakembereket, a könyvelőket, az ügyvédeket, a jegyzőket, és ezt az adatbázist folyamatosan feltöltjük.
– Mi az, amit nem sikerült az elképzelt terv szerint megvalósítani?
– A helyi vállalkozókkal való kapcsolat felvétele vonatkozásában még van pótolnivalónk, mert körükben nem vagyunk eléggé ismertek. Kevesen jelentkeztek eddig, pedig a kolozsvári irodához öt megye tartozik: Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad.
– Romániában ezekben a hónapokban legalább kétféle, gazdasági és politikai válság tombol. Érezhető-e ez a vállalkozói életben?
– Erősen érződik a krízis, mert minden egyes üzleti döntés előtt nagyon óvatosak a vállalkozók, a kockázatokat minimálisra próbálják csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy körültekintőbben terjeszkednek, kevesebbet fektetnek be, és a döntési-kivitelezési folyamatok lelassultak. Mindezek ellenére a mi területünkön még ilyen körülmények között is hetente két-három cég alapítására került sor azok közül, akikkel mi tárgyaltunk.
– Történt-e valami érdekes esetük a három hónap alatt?
– Általában nem, mert minden érdeklődő kielégítő választ kapott. De azért akadt olyan hazai vállalkozó, aki pénzt szeretett volna kölcsön kapni tőlünk. Mi azonban nem vagyunk pénzintézet, csak a lehetőségeket tudtuk neki felsorolni. Minden irodának megvannak a maguk sajátosságai. A nagyváradi kollégámhoz a határmenti megyék tartoznak, ezért közvetlen kapcsolatban van a határon túli megyékkel is. A tömbmagyar területen működő irodában számszerűleg több a magyar vállalkozó. Ha olyan anyaországi kérés akad, amely egész Erdélyre vonatkozik, akkor elosztjuk a munkát a négy iroda között. Fontos, hogy a helyi vállalkozók jelentkezzenek, érdeklődjenek, mutassák meg terveiket, ismertessék velünk problémáikat, mire lenne szükségük, hogy jobban konszolidálják vállalkozásukat. Sok olyan jelzést kaptunk, hogy majd a nyár elmúltával fognak jelentkezni.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája minden hétköznap 9–16 óra között várja ügyfeleit. Elérhetőségei a következők: Horea út 3. (a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épülete), I. emelet, 105-ös szoba, tel./fax: +40372-302-933, 04736-301-495, www.crbnetwork.eu, attila.vass@crbnetwork.eu, office@crbnetwork.eu.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Beszélgetés Fazekas László, felvidéki református püspökkel
Isten nem véletlenül teremtett minket magyarnak
Az Algyógyi keresztyén ifjúsági központban szervezte idei nyári táborát a komáromi református gyülekezet. A táborvezető, Fazekas László, a szlovákiai Református Egyház püspöke, aki egyben a komáromi gyülekezet lelkipásztora is.
Őt kérdeztük a tábor jellegéről, ittlétük céljáról. És persze szóba kerültek a felvidéki és erdélyi magyarság közös gondjai is.
– Régi vágyunk volt a gyülekezettel ellátogatni Erdélybe. Ezért az idei gyermektáborunknak itt kerestünk megfelelő helyszínt. Interneten találtam az algyógyi központra, ami nagyszerű táborhelynek bizonyul. Ez alkalommal azonban megpróbáltuk a szülőket, nagyszülőket is bevonni a táborozásba, hogy a családok is közelebb kerüljenek egymáshoz. Így állt össze egy negyvenfős csapat, gyerekekből szülőkből, nagyszülőkből, akikkel aztán felkerekedtünk, hogy legyőzve az 550 kilométeres távot itt tölthessünk egy szűk hetet. Ittlétünk a szokásos csendes hetek programja szerint zajlik. Délelőtt biblia témát vezetünk fel gyermeki szemszögből megközelítve, majd a gyermekekkel és felnőttekkel külön csoportban fejtegetjük a szentírás üzenetét. Este evangelizációs istentisztelettel zárul a nap. A délutánokat pedig arra fordítjuk, hogy megismerjük a vidéket.
– Röpke egy hét alatt mit sikerült megismerni Hunyad megyéből, illetve Dél-Erdélyből?
– Elsőként természetesen az algyógyi termálfürdőt, illetve ennek környékét látogattuk meg, aztán voltunk Vajdahunyadon, ahol a helyi lelkész vezetésével ismerkedhettünk a vár történelmével, egy délutánt Déván töltöttünk, és Gyulafehérvár, illetve környékének megismerése is szerepel a programban. Mivel én is ritkán fordultam meg Erdélyben és a csapatban vannak olyanok, akik még soha nem jártak erre, minden újszerűen hat. Nagyon szép vidék ez. Ami pedig az itt élő magyarságot illeti, úgy hiszem, ugyanazokkal a nehézségekkel küzdünk, hiszen elszakítottságban élünk Trianon óta és ezt mindannyian érezzük.
– Mennyire szoros a kapcsolat a felvidéki és erdélyi református egyházak között?
– Eddig is létezett egyfajta kapcsolat, de 2009. május 22. óta ez még elevenebbé vált, azáltal, hogy létrejött a Magyar Református Egyház, amelynek tagja lett a Kárpát-medence minden református egyházkerülete. Tavaly, mi, mint Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is taggá váltunk, egy ratifikációs csatolmány által. Ezenkívül, a Felvidéki Református Egyház testvér-egyházkerületi viszonyban van a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, Csűry István püspök úrral nagyon jó a kapcsolatunk, kölcsönösen látogatjuk egymást, és próbáljuk ezt a kapcsolatot úgy rendezni, hogy ne csak felső, egyházvezetői szinten, de egyházmegyei, sőt gyülekezeti szinten is szorosabbra fűzzük a szálakat.
– Milyen lélekszámú a felvidéki református egyház és hogyan alakult a lélekszám az utóbbi években?
– Tudvalevő, hogy az első Csehszlovák Köztársaság idején még Kárpátalja is hozzánk tartozott, és tulajdonképpen ettől számolhatunk egy különálló református egyházzal. Viszont 1938-ban megtörtént a visszacsatolás, és akkor újra a magyarországi református egyházhoz tartoztunk. A második világháború után újra kellett szervezni a Szlovákiai Református Egyházat, és jelenleg, a 2001-es statisztika alapján 110 ezer református van Felvidéken. Közülük olyan 18-20 százalék szlovák ajkú. Mindig is voltak szlovák reformátusok, de főleg az elmúlt húsz évben a számuk erősen megnövekedett. Egyre erősebb az asszimiláció, és egyre több gyülekezet vált nyelvet. Ez annak köszönhető, hogy a magyar iskolákat egymás után zárják be, és a magyar szülők akkor vagy utaztatják gyermeküket egy távolabbi magyar iskolába, vagy beíratják egy közeli szlovák tanintézménybe. De ezeknek a gyerekeknek a kulturális gyökerei elszegényednek, elsorvadnak, gyakran el is vesztik a kulturális kapcsolódásukat és ezt követően asszimilálódnak. Nagyon sok gyülekezetünk van, ahol ezt az asszimilációt szemmel követhetjük, és megtörténik a nyelvváltás, amikor magyar gyülekezetből átáll szlovák ajkú gyülekezetté, amikor már szlovákul tartják az istentiszteletet. Tehát a szám így alakul: most a 2011-es statisztika alapján 98 ezer és valahány száz a reformátusok száma, de ez sajnos elég pontatlan adat.
– Erdélyben is egyre gyakrabban találkozni román reformátusokkal, kétnyelvű szertartással. Felvidéken, ahol szintén történelmi magyar egyháznak számít a református, hogyan kezelik ezt a kétnyelvűséget?
– Ma már kétnyelvű egyház vagyunk. Szlovákia keleti részén, Kassától keletre és Kassa környékén 1994-ben alakult két szlovák egyházmegye. Ezt a szlovák lelkipásztorok és egyházi vezetők kérték. Hál’Istennek békességben megvagyunk. Gyűléseinket eleinte két nyelven tartottuk, az utóbbi időben pedig tolmácsot biztosítunk, hogy szlovákra fordítsa a magyar nyelven elhangzó beszédeket, és úgy tűnik, idő és nyelvi pontosság szempontjából is ez a jobbik megoldás. A szlovák gyülekezetekbe igyekszünk szlovák anyanyelvű lelkészeket kihelyezni, ha vannak jelentkezők a teológiára, de vannak magyar lelkipásztorok is, akiknek szlovák érettségijük van, vagy jól beszélik a szlovák nyelvet. Komáromban is megtörténik, hogy a rokoncia révén egy-egy család kétnyelvű szertartást igényel akár keresztelő, akár esketés vagy temetés esetén. Tehát megpróbáljuk az evangéliumot hirdetni mindenkinek. Az asszimilációt nagyon nehéz megállítani, pedig én azt tartom, hogy Isten nem véletlenül teremetett minket magyarnak, mint ahogy nem véletlenül teremtett valakit szlováknak sem, és mindez érték és ezt meg kellene őrizni. Én az asszimilációt nem tartom keresztyén dolognak, sőt Krisztus ellenesnek, evangélium ellenesnek tartom.
– Sajnos az asszimiláció Erdélyben sem lankad. Külső látogatóként azonban sikerült-e még olyan értékekre találni itt, amiért esetleg visszatérnek e vidékre?
– Mindenképpen. Én úgy látom a csapaton, hogy mindannyian örülnek ennek az egyhetes ittlétnek, mindenkinek sikerült itt lelkiekben, szellemiekben gazdagodnia. És ha Isten éltet bennünket, biztos vagyok benne, hogy visszatérünk, ha nem is pont ide, de Erdély más vidékére, megismerni az itteni történelmi, kulturális értékeket, találkozni a magyar közösségekkel, mert mindenképpen jó tudnunk egymásról, hogy ha kell, akkor erkölcsileg, vagy bármi más módon segíteni tudjunk egymáson.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

A Hunyad megyei magyar történelmi egyházak, civil szervezetek, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Hunyad megyei szervezetének közös állásfoglalása a Mikó-ügyben
Állásfoglalás
A Hunyad megyei szórványmagyarság nevében, a Hunyad megyei magyar történelmi egyházak és civilszervezetek vezetői, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Hunyad megyei szervezete teljes szolidaritásunkról biztosítjuk a Mikó-ügyben érintett nemzettársainkat és tiltakozunk a református egyház tulajdonának visszaállamosítási kísérlete ellen.
A dél-erdélyi szórványközösségünknek az elmúlt két évtizedben elért egyik legfontosabb eredménye magyar közösségi ingatlanjaink visszaszerzése volt, ennek szolgálatában működött az RMDSZ, és ehhez az erőfeszítéshez csatlakoztak egyként és tevőlegesen magyar egyházaink és civilszervezeteink. Tudjuk, hogy templomaink, Magyar Házaink, iskoláink, gyermekotthonaink visszaszerzése vagy létrehozása, ezek fenntartása és működtetése, itt, Hunyad megyében megmaradásunk, magyar identitásunk megtartásának záloga.
Bethlen Gábor és Dávid Ferenc szellemi örököseiként, az erdélyi vallási béke egyik bölcsőjének mai lakóiként aggodalommal követjük, ami Sepsiszentgyörgyön a református egyháznak visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiummal történik. Elfogadhatatlannak és precedensértéke miatt veszélyesnek tartjuk, hogy az állam jogos tulajdonosának, a református közösségnek korábban visszaszolgáltatott ingatlant bírósági ítélettel ismét államosítani akarja, nemzettársainkat, Markó Attilát és Marosán Tamást pedig, akik a törvényt betartva szereztek érvényt a visszaszolgáltatásnak, meghurcolják és súlyos börtönévekkel büntetnék. Minden jogi alapot nélkülözőnek és egész erdélyi magyarságunk elleni csapásnak tartjuk, hogy református testvéregyházunk vitathatatlan tulajdona a bírósági ítélet miatt veszélybe került. Nemzeti közösségünk, a velünk együtt élő román testvérek, a jogállam intézményei és egész Európa támogatását kérjük, hogy a jogfosztás ne következhessen be.
A Hunyad megyei szórványban az elmúlt évek egyik legeredményesebb programja a székely–szórvány partnerség, amely által szoros intézményi, de elsősorban közösségi és emberi kapcsolatokat alakítottunk ki székely testvéreinkkel. Természetszerű, hogy a Hunyad megyei magyarság képviselői ott lesznek szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön, az Igazság Napjára meghirdetett nagygyűlésen és az egész romániai magyarsággal szolidárisan hangot adunk tiltakozásunknak.
Hunyadi Református Egyházmegye: Gáll Sándor, esperes-lelkipásztor
Római Katolikus Főesperesi kerület: Varga Rezső, főesperes
Lupény-Vulkáni Unitárius Egyházközség: Koppándi-Benczédi Zoltán, lelkipásztor
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Hunyad megyei szervezete: Schreiber István, elnök
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége – Hunyad megyei szervezet: Csatlós Erzsébet Zsófia, elnök
Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács: Széll Lőrincz, elnök
Romániai Magyar Demokrata Szövetség Hunyad megyei szervezete: Winkler Gyula, elnök

Népszámlálási részeredmények Hunyad megyében
Rohamosan csökkenő lakosság
Erdélyben a legnagyobb arányban Hunyad megyében csökkent a lakosság. A tavaly őszi népszámlálás előzetes adatai szerint a megye lakossága közel 90 000 fővel, 18,4%-kal csökkent 2002-höz képest.
A tavaly regisztrált 396 253 lakos ugyanis lényegesen kevesebb a 2002-es 485 712-höz képest, nem is beszélve az 1992-es 531 000-ről.
Akárcsak az ország többi megyéjében, Hunyadban is a nők vannak többségben (51,3%), míg a férfilakosság csupán 48,7%-t tesz ki. A népesség közel háromnegyede (74,06%), vagyis 293 458 ember városokban él, a maradék 25,94%, vagyis 102 795 személy falvakban. A megye legnépesebb települése – 1960 óta első ízben – ismét Déva, ahol 56 647 lakost regisztráltak, míg a szomszédos kohászvárosban immár a második helyre esett vissza 55 384 lakosával, Petrozsény, pedig a harmadik 34 331 lakossal.
Ami a lakosság anyanyelvét illeti, 377 620 (95,3%) román anyanyelvűnek vallotta magát, 15 441-en (3,9%) magyar anyanyelvűnek, 1304-en (0,3%) pedig cigány anyanyelvűnek. Érdekes, hogy nemzetiség szerint jó 800-zal többen vallották magukat magyarnak: 16 219 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, viszont csak 15 441 magyar anyanyelvűnek. A legtöbb magyar anyanyelvű Déván (4323), Vajdahunyadon (2774) és Petrozsényban (2264) él.
Felekezeti szempontból az ortodoxok vannak többségben, 338 377 személy (85,39%), őket sorrendben a pünkösdisták 15 570 (3,93%), illetve a római katolikusok 15 377 személy (3,88%) követik. Ami alighanem azt jelenti, hogy a Hunyad megyei magyarság legnagyobb része római katolikus felekezetű. A reformátusok összesen 7611-en vannak (1,92%), az unitáriusok, pedig 515-en (0,13%).
Amúgy a neoprotestáns felekezetek nem állnak rosszul Hunyad megyében, a baptisták 5813 hívet, az adventisták pedig 1187-t számolnak.
A nem keresztény lakosság (más vallásúak: zsidók, muzulmánok stb., vagy vallástalanok) összesen a lakosság 0,31%-t teszik ki, derül ki a statisztikai hivatal adataiból.
Nyugati Jelen (Arad)

A TVR magyar szerkesztőségeit sem kímélik az elbocsátások
Mintegy harmincszázalékos leépítésről döntött a román közszolgálati televízió igazgatótanácsa, a testület határozata értelmében 980 alkalmazottat bocsátanak el – az intézkedések a magyar szerkesztőségek dolgozóit sem kímélik, bár a kisebbségi stúdióktól várhatóan kevesebb embert menesztenek. Kacsó Sándor, a bukaresti magyar adás főszerkesztője attól tart: a mostani intézkedés csak az első lépés, komolyabb megszorításokra kell számítani. A TVR szakszervezete tegnap japánsztrájkra szólította fel az alkalmazottakat a tervezett leépítések elleni tiltakozásként.
Mintegy harmincszázalékos leépítésről döntött a román közszolgálati televízió igazgatótanácsa, a testület határozata értelmében 980 alkalmazottat bocsátanak el. Claudiu Săftoiu, a Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója szerint a mintegy 3320 alkalmazottból 2340 marad. Az igazgatótanácsban a 13 jelen lévő személy közül tízen támogatták a javaslatot.
Az alkalmazottak számának csökkenése mellett megszűnt a TVR Info nevű hírcsatorna és a TVR Cultural nevű, kulturális műsorokat sugárzó adó. A TVR szakszervezete egyébként tegnap japánsztrájkra szólította fel az alkalmazottakat a tervezett leépítések elleni tiltakozásként. Az akció hétfőn, 24 órán át tartana, a szakszervezet képviselői arra kérték az alkalmazottakat, ez idő alatt egyik karjukon viseljenek fehér szalagot, amelyre írják fel a „Tiltakozás” szót.
Nagy Zoltán, az igazgatótanács tagja a Maszol.ro hírportálnak elmondta: a megszorítások a kisebbségi adásokat, így a bukaresti magyar szerkesztőséget is érintik, de az elbocsátások aránya az ő esetükben „távolról sem” lesz 30 százalékos. Hozzátette: elsősorban a meghatározott időre kötött munkaszerződéseket bontják fel, majd egységes tevékenységértékelő kritériumrendszert dolgoznak ki, és ezt alkalmazva döntenek az elbocsátandó személyekről.
Kacsó: nincs magyarellenes intézkedés
Kacsó Sándor, a bukaresti magyar adás főszerkesztője a Krónikának elmondta: a román fővárosban működő három kisebbségi szerkesztőségben – a magyar, a német és az úgynevezett egyéb nemzetiségek szerkesztőségében – jelenleg összesen 74-en dolgoznak. Az átszervezésekkel a három munkaközösséget összevonják, és öszszesen 61 embert tarthatnak meg, akik munkáját egyetlen főosztály irányítja majd. A magyar szerkesztőségben jelenleg 30 ember dolgozik, ami Kacsó szavai szerint soknak tűnhet, ám ebből mindössze 14 a szerkesztő.
„A bukaresti magyar szerkesztőség az idők során kiharcolta magának, hogy saját vágókat, operatőröket – úgynevezett művészeti személyzetet – foglalkoztathasson, ezenkívül pedig két fordító készíti el a műsorokhoz a román feliratot, egy alkalmazott pedig a felvételre rakja rá a román szöveget” – magyarázta Kacsó Sándor.
Hasonló a helyzet egyébként a német szerkesztőségben is, a többi kisebbségi műsornak azonban csak szerkesztői vannak, akik román operatőrökkel, illetve vágókkal dolgoznak. Kacsó elmondta: világosan tudtára adták, hogyha a román szerkesztőségeknél mintegy 30 százalékos leépítésre kerül sor, a magyar szerkesztőségeket sem kímélhetik. Bár három állásuk így is betöltetlen – két nyugalmazott és egy elhunyt kolléga helyére ugyanis a vezetőség a pénzhiányra hivatkozva nem hirdetett versenyvizsgát –, várhatóan mintegy hat további embertől kell megválniuk, ami nagyjából 20 százalékos leépítést jelent.
„Attól tartok, hogy a művészeti személyzetet fogják csökkenteni, remélem azonban, hogy szakmai szempontból vizsgálják meg egy-egy alkalmazott helyzetét, hiszen díjazott műsoraink és munkatársaink is vannak” – mondta Kacsó. A bukaresti szerkesztőség 30 alkalmazottja közül nyolcan úgynevezett terepmunkatársak, Brassóból, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, illetve Marosvásárhelyről küldik az anyagaikat, így a bukaresti magyar adás átfogóbb képet tud nyújtani a romániai magyarság helyzetéről.
Kacsó elmondta: hetente mintegy ötórás adásidejük van, az átszervezések miatt megszűnő TVR Culturalon sugárzott félórás adásukat a TVR2-re csoportosítják át, az eddig a TVR2-n sugárzott adásaik pedig a TVR1-en láthatók ezentúl. Mivel a bukaresti stúdió a TVR3-tól már egy ideje nem kap pénzt új műsorok készítésére, itt ismétléseket sugároznak, de mindent összevetve a műsoridejük nem változik. Kacsó egyedül azt sajnálja, hogy ezentúl is a nézettség szempontjából előnytelen időben, délután 5 óra előtt sugározzák műsoraikat.
„Nem érzem azt, hogy a magyar szerkesztőség ellen irányuló lépések készülnének, ha marad a tervezett 20 százalékos leépítés, és elegendő pénzt kapunk a műsorgyártásra, meg tudjuk tölteni a heti ötórás műsoridőt. Attól tartok azonban, hogy a mostani leépítési hullám csak az első lépés lesz, és később még erősebb megszorításokra számíthatunk” – fogalmazott Kacsó Sándor.
Mint mondta, a hozzá eljutott információk szerint a vezetőség megpróbálja szabványosítani a területi stúdiókat, ami azt jelenti, hogy ahol vannak kisebbségi szerkesztőségek is, ott 100, ahol pedig nincsenek, ott 80 főben maximálták az alkalmazottak számát. „A marosvásárhelyi szerkesztőség is 100 helyre lenne jogosult, ez a stúdió azonban még nem nőtte ki magát ennyire, így várhatóan összesen 60 helyet kapnak majd” – mondta Kacsó.
Bizonytalanság Kolozsváron és Marosvásárhelyen
„Úgy vélem, a Kolozsvári Tv-t sem fogja elkerülni a leépítési hullám, reménykedem azonban, hogy a kisebbségi szerkesztőségeket nem fogja érinteni, hiszen az ukrán nyelvű adást szerkesztő kollégát nem lehet magyar szerkesztővel helyettesíteni, és ez fordítva is igaz” – nyilatkozta lapunknak Orbán Katalin, a kolozsvári magyar adás főszerkesztője.
Hozzáfűzte, még nem tudja, hogy milyen mértékben érinti őket a román közszolgálati televízió átszervezése. Mint részletezte, a kisebbségi szerkesztőségben, a német, ukrán, illetve roma kisebbségi műsort készítőket is beleértve, összesen 17-en dolgoznak, közülük négyen végeznek adminisztrációs munkát, a 13 szerkesztő heti 13 óra műsort készít, ebből mintegy 7,5 óra a magyar nyelvű műsorok ideje. A kolozsvári regionális adó hétköznapokon, délutánonként napi egy órát sugároz élőben magyar nyelven, ezen kívül a román közszolgálati tévé 2-es csatornáján szerdánként 14.30-tól sugároznak egyórás, a TVR3-on pedig kedden és csütörtökön 48 perces magyar adást.
A Kolozsvári Tv magyar adását 9-en készítik, négy főmunkatárs, két szerkesztő-bemondó, egy szerkesztő és két riporter. Orbán Katalin szerint jelenleg is kevesen vannak a 7,5 órás műsor legyártásához, senkit sem tudnak nélkülözni. A zsidó, ukrán, roma és német szerkesztőség egy-egy fős, bármelyikük elbocsátása gyakorlatilag az adott kisebbség anyanyelvű műsorának a megszüntetését jelentené.
A TVR marosvásárhelyi munkaközösségében egyelőre szintén csak találgatások folynak; pontos jövőképet senki nem lát. Fekete Hajnal, a magyar adás főszerkesztője is csak annyit mondott lapunknak: egyelőre semmi biztosat nem tud mondani. „Marosvásárhelyre még semmiféle utasítás nem érkezett” – nyilatkozta a főszerkesztő. A vásárhelyi magyar stúdió minden délután egyórás műsorral jelentkezik, amelyet délelőttönként megismételnek.
Annyi bizonyosnak látszik, hogy a leépítési hullám a temesvári „szerkesztőséget” egyáltalán nem fogja érinteni. Laslavic Tímea, a temesvári magyar adás szerkesztője a Krónikának elmondta: egyedül készíti a helyi magyar adást. Hetente 48 perces magyar nyelvű műsort sugároz a TVR3, ennek rövidített, 41 perces változatát az összesen négy megyében (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) fogható temesvári regionális adó ismétli meg, szintén heti egy alkalommal.
A köztelevízió havi bevétele 6,57 millió euró, míg a havi kiadásai elérik a 10,31 millió eurót. Az átszervezési program értelmében a következőkben a felére csökkentik a kiadásokat, így a mérleg pozitív oldalán megjelenő 1,47 millió eurót az adósságok törlesztésére és beruházásokra fordítják majd. A köztévé a tervek szerint hét év alatt törlesztheti 145 millió euróra rúgó adósságát. Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin, Varga László
Krónika (Kolozsvár)

Újraalakult az RMDSZBelső-erdélyi Önkormányzati Tanácsa
„A júniusi helyhatósági választások jó eredményei azt igazolták, hogy az erdélyi magyar emberek bíznak az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőiben. Ez arra kötelez minket, hogy a lehető legjobban képviseljük helyi közösségeink érdekeit az önkormányzatokban, hisz a mindennapi életüket nagymértékben befolyásoló döntések itt születnek” – jelentette ki Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere, a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács újonnan megválasztott elnöke pénteken Kolozsváron, a testület ülését követően.
Az RMDSZ Főtitkárságának székházában tartott újraalakuló ülésén jelen volt Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Horváth Anna, önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettes, Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, valamint a szövetség Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei. A 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, megválasztotta az országos alapszabályzat által előírt négytagú elnökségét, amelynek tagjai: Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere, Krecsák Szöllősi Adalbert nagyenyedi önkormányzati képviselő, Máthé István, Bethlen alpolgármestere, valamint Kovács Attila Brassó megyeiönkormányzati képviselő.
„Nagyon jó döntésnek bizonyult az RMDSZ nagyváradi kongresszusán elfogadott alapszabályzati előírás, amely lehetővé teszi, hogy szövetségünk önkormányzati munkáját regionális szinten is hatékonyan tudjuk összehangolni. Olyan regionális önkormányzati tanácsot szeretnénk az elkövetkezőkben is működtetni, ahol közösen tudjuk megosztani a jó példákat, és ahol ezután is együtt keressük a válaszokat az önkormányzatok előtt álló kihívásokra” – nyilatkozta Póka András György.
Népújság (Marosvásárhely)

Szavazómagyar
Választási évben vagyunk. A helyhatósági választásokon túl, míg a parlamenti választásokra mostanában keresik, és nevesítik az indulni szándékozó szervezetek a jelöltjeiket.
Ahhoz, hogy lássuk, mi várható a következő hónapokban nem árt a korábban történtekre vetni néhány pillantást.
Az összehasonlíthatóság kedvéért a 2008-as és a 2012-es helyhatósági választások megyei tanácsválasztó adatait vetettem egybe. Azért ezt, mert itt érhető legtisztábban tetten az induló pártok politikai támogatottsága.
Bár történelmietlen, de szerintem nem árt, sőt azt is végig kell gondolni, hogy mi lett volna ha?
Ahol verseny volt
2008-ban az MPPBihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár és Szilágy megyében indított megyei tanácsos lajstromot Ezekben a megyékben akkor az RMDSZ 358 525 (83,76%) szavazatot kapott, míg az MPP 82 998-at (16,24%). 2012-ben az MPP és/vagy az EMNP, illetve az MPP–EMNP lista ugyanezekben a megyékben versenyzett a szavazatokért, és az RMDSZ 416 069 (82,90%) voksot, az MPP az EMNP-vel együtt 85 773-et (17,10%) kapott.
magyar magyarság nyereség – megye magyarság- magyar magyarság nyereség –
szavazat -arányhoz veszteség arány szavazat -arányhoz veszteség
-arány képest -arány képest
2008 2012
24,33% – 0,85% – 3,37% Bihar 25,18% 22,62% – 2,56% – 10,17%
82,33% – 2,47% – 2,91% Hargita 84,80% 85,31% + 0,51% + 0,61%
15,08% – 0,61% – 3,91% Kolozs 15,69% 14,31% – 1,38% – 8,82%
73,97% + 0,38% + 0,51% Kovászna 73,59% 72,93% – 0,66% – 0,89%
6,60% – 0,94% – 12,45% Máramaros 7,54% 6,32% – 1,22% – 16,23%
36,34% – 1,48% – 3,92% Maros 37,82% 37,78% – 0,04% – 0,10%
34,44% + 3,94% + 11,42% Szatmár 34,50% 36,79% + 2,29% + 6,65%
24,30% + 1,05% + 4,54% Szilágy 23,25% 23,69% + 0,44% + 1,91%
A nyereség–veszteség oszlopban a magyar szavazatokból való részesedést, a magyar indulókra adott szavazatoknak és a magyarság létszámával arányos szavazatnak a hányadosát tüntettem föl.
Az adatokból kitűnik, hogy:
– azokban a megyékben, ahol verseny volt ott 2008-hoz képest 2012-ben, az elért szavazatszám-növekedés dacára 0,85%-al csökkent az RMDSZ támogatottsága;
– míg 2008-ban Máramaros, Maros, Kolozs, Bihar és Hargita megyében összességében a magyarság részarányánál kevesebb szavazatot kapott a két induló szervezet, addig 2012-ben Hargitában már többet, és javult az együttes támogatottság Marosban is. Jót tett tehát a verseny.
– 2008-hoz képest a 2012-es versenyben Hargitában (+ 2,98%) és Marosban (+ 1,44%) nőtt a magyar indulók együttes támogatottsága, de Biharban (– 1,71%), Szatmárban (– 1,15%), Kovásznában (– 1,04%), Szilágyban (– 0,61%), Kolozsban (– 0,77%), és Máramarosban (– 0,28%) is csökkent. Mi lett volna, ha nincs verseny?
– a versenyző szervezeteknek a magyarság arányához viszonyított támogatottságából kiderül, hogy 2012-ben Máramarosban (16,23%), Biharban (10,17%) és Kolozsban (8,82%) igen sokan nem magyar indulókra szavaztak vagy azért, mert otthon maradtak vagy, mert román versenypártok jelöltlajstromaira pecsételtek. 2008-hoz képest a 2012-es versenyben Marosban (+ 3,82%) és Hargitában (+3,52%) nőtt a magyar indulók együttes, viszonylagos támogatottsága, de Biharban (– 6,80%), Szatmárban (– 5,87%), Kolozsban (– 4,91%), Máramarosban (– 3,78%), Szilágyban (– 2,63%) és Kovásznában (– 1,4%) is csökkent.
Az EMNP-MPP magyarok általi támogatottsága a három székelyföldi megyében 21,73%.
A fentiekből kitűnik, hogy a részvételi arányoknak nincs nyoma a pártok kívánatosságában, továbbá, hogy a versenyes megyékben az ottani magyarok nem románokra, és a románok nem magyarokra szavaztak.
A versenymentes övezet
Arad, Bákó, Beszterce-Naszód, Botoşani, Brassó, Fehér, Galac, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinţi, Suceava, Szeben, Temes és Vaslui megyékben és Bukarestben az MPP és az EMNP nem indított jelölteket, és mindkét alkalommal kizárólag az RMDSZ versenyzett a választók kegyeiért. A nem erdélyi megyékben nem lett egyetlen megyei képviselője sem a szervezetnek.
magyar magyarság nyereség – megye magyarság- magyar magyarság nyereség –
szavazat -arányhoz veszteség arány szavazat -arányhoz veszteség
-arány képest -arány képest
2008 2012
7,42% – 1,64% – 18,11% Arad 9,06% 6,12% – 2,94% – 32,45%
Beszterce-
4,87% – 0,45% – 8,53% Naszód 5,32% 4,12% – 1,20% – 22,47%
5,79% – 2,12% – 26,82% Brassó 7,91% 6,33% – 1,58% – 19,98%
3,97% – 0,88% – 18,16% Fehér 4,85% 3,42% – 1,43% – 29,50%
2,97% – 1,12% – 27,39% Hunyad 4,09% 2,92% – 1,17% – 28,65%
0,53% – 0,66% – 55,77% Krassó-Szörény 1,19% 0,68% – 0,51% – 42,58%
1,64% – 1,26% – 43,53% Szeben 2,90% 1,61% – 1,29% – 44,57%
4,99% – 0,44% – 8,13% Temes 5,43% 4,42% – 1,01% – 18,61%
Ezekből az adatokból a következő következtetések vonhatók le:
– 65 405 szavazatról 75 795-re (15,88%-kal) nőtt az RMDSZ támogatottsága, amiből 5197 (50,52%) az erdélyi megyékben gyűlt össze;
– 2008-hoz képest 2012-ben Brassóban 0,56%-al, Krassó-Szörényben 0,15%-kal nőtt, Aradon 1,30%-kal, Beszterce-Naszódban 0,75%-kal, Temesben 0,57%-tel Fehérben 0,55%-kal, Hunyadban 0,05%-kal, Szebenben 0,03%-kal csökkent az RMDSZ részesedése a szavazatokból;
– e megyék mindenikében 2008-ban és 2012-ben is a magyarság arányánál kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ;
– az RMDSZ-nek a magyarság arányához viszonyított támogatottságából kiderül, hogy 2012-ben Szebenben 44,57%, Krassó-Szörényben 42,58%, Aradban 32,45%, Fehérben 29,50%, Hunyadban 28,65%, Beszterce-Naszódban 22,47%, Brassóban 19,98%, míg Temesben 18,61% magyar nem a szervezetre szavazott.
A fentieket szavazatokra fordítva kiderül, hogy Bihar megyében 7608, Kolozsban 4231, Kovásznában 610 és Marosban 112 szavazatot vesztettek az egymással versenyző magyar szervezetek, míg Aradban 6221, Brassóban 4194, Temesben 2917, Hunyadban 2654, Fehérben 3612, Máramarosban 2578, Szebenben 2458, Beszterce-Naszódban 1754, Krassó-Szörényben 743, Kovásznában 610 szavazattal kapott kevesebbet az RMDSZ az azonos részvétel melletti lehetségesnél.
A magyar–magyar versenyes megyékben az indulók együttes vesztesége 2,50%, 12 561 szavazat a megkapott 501 842-ből, de verseny nélküli erdélyi szórványmegyékben az RMDSZ a megkapott 65 442 szavazathoz képest 26 132 voksot vesztett, és a vesztesége 28,53%. Szórványban a magyaroknak szinte harmada vagy nem szavazott, vagy a román versenypártokra pecsételt.
2012-ben az Erdélyen kívüli megyékben és Bukarestben az RMDSZ jelöltjei 11 637 szavazatot kaptak a 2008-as 7849-hez képest. A 3788 szavazatos többlet nem ellensúlyozza a 38 693 szavazatos erdélyi veszteséget.
Rágondolni is rossz, hogy mi lett volna verseny nélkül, és az RMDSZ a versenyes megyékben 416 069 szavazat helyett mondjuk csak 300 000 szavazatot kap. Akkor is sikerittasan nyilatkozott volna-e az RMDSZ-vezérkar, akik júniustól fölöttébb elégedettek, pedig az adatok azt mutatják, hogy 2008-hoz képest vesztettek.
Valami nagyon elromlott az Neptun-ügyként elhíresült 1992-es amerikai PER-es behálózással indulóan. PER látszólag már sehol sincs, és az RMDSZ-ben sem beszélnek róla.
Megállapítható azonban, hogy a világ globalitái lenyelték a magyar erdélyi képviseletet, mert az óta az RMDSZ az ő kormányzó játékszerük. Fojtó fogás, amelyből a politizálók, ha keresték sem találták meg a kiutat, a szavazókat pedig szavazásról szavazásra viszi az ár, mert a fölöttébb szükséges közösségszervezésre nincs sem igyekezet, sem ember. Az erdélyi gyalogmagyarok csupán négyévenként, a pártok kampányaiban kellenek.
Nagy István
Nyugati Jelen (Arad)

Botrány
Még jóformán el sem simultak az iskolai becsengetés gyűrődései, az egyetemi év kezdetét országra szóló botrány "vezeti be." Ami most egy diák feljelentése nyomán a fővárosi Bioterra magánegyetemről – ahol Hunyad megye elöljárói, rendőrök, igazgatók, sőt Déva volt polgármestere szerzett diplomát – kiderült, nem ismeretlen dolog az egyetemi hallgatók körében. Köztudott, hogy néhány kétes hírű magánegyetemen (de nemcsak), pénzért lehet jó jegyet, a tételek megoldását és diplomát vásárolni, anélkül, hogy megjelenni, vizsgázni kellene. A korrupció helyenként annyira átfogta a felsőoktatási rendszert, hogy jó hírűnek mondott egyetemeken is közutálatnak örvend az a tanár, aki ragaszkodik ahhoz, hogy legalább a minimumot tudják a hallgatói. Korábbi mandátuma idején a jelenlegi miniszter asszony nem véletlenül viaskodott egy, az egész országot behálózó magánegyetemmel, amely hasonló esetek miatt lett híres és kedvelt azok közében, akiket nem a csillapíthatatlan tudásszomj ösztökél a diplomaszerzésre. A küzdelem végül a szóban forgó egyetem javára dőlt el, s így megmaradhatott a felsőoktatási palettán. Eközben más intézmények számára a működésüket szavatoló akkreditáció megszerzése valóságos kínt jelent. S nem tudni, hogy meddig élhetnek vele, hisz a nagy bőségben az idén már voltak olyan szakok, ahol az érdeklődés hiánya miatt nem indíthattak első évet. A "bekamerázott" érettségi vizsga hozadéka, hogy olyan elit egyetemeken és szakokon, ahol a korábbi években többen is versengtek egy-egy helyért, kénytelenek voltak ősszel is felvételi vizsgát hirdetni, s a tandíjköteles helyek zöme mégis üresen maradt. A romániai felsőoktatási kínálat ugyanis már régen túlburjánzott az igényeken. Az oktatáspolitikusok szerint az új mederbe terelt érettségi, s az egyetemi felvételire nem jogosító szakérettségi bevezetésével a felsőbb szinteken is rendeződnek a dolgok. Azok a diákok, akik már a középiskolai követelményeknek sem tudnak eleget tenni, ezentúl nem léphetnek tovább a felsőoktatásba. Még akkor sem, ha a korrupciógyanús magánegyetemek lasszóval fogják majd a hallgatókat, s emiatt az állami egyetemeken is – a felvételi vizsgáról lemondva – egyre lennebb kell engedni a felvételi mércét. Holott ki ne tudná, hogy az oktatás, s elsősorban a felsőoktatás minőségén múlik egy ország versenyképessége, jövője, de a jelek szerint a korrupció mértéke is.
Kérdés, hogy a pénz és az érdekek erős szövevényében kinek lesz bátorsága a rossz hírbe keveredett magánegyetemeket felszámolni, s a munkaerőpiac felvevőképességéhez méretezni az államilag támogatott helyek számát az arra érdemes felsőoktatási intézményekben. Amire előbb-utóbb Románia is rákényszerül, mert a gazdasági válság csapdájában vergődve egyre kevesebb pénz jut arra, hogy tandíjmentesen képezzen külföldre is szakembereket.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Közigazgatási reform: ahány párt, annyi szokás
Maradjanak meg a megyék és a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régió kapjon közigazgatási hatáskört – javasolta Victor Ponta kormányfő, akinek elképzelései megosztják az RMDSZ politikusait. Az elmúlt öt évben a pártok összesen három régióátalakítási tervezetet bocsátottak közvitára. Cseke Péter Tamás összefoglalója.
Ismét felmelegítette Románia területi-közigazgatási átszervezésének témáját a miniszterelnök. Victor Ponta a Tulcea megyei Murighiolban, a Megyei Tanácsok Szövetségének éves közgyűlésén vázolta a Szociál-Liberális Szövetség (USL) elképzeléseit az ország „újrafelosztásáról”. E szerint a jelenlegi megyék megmaradnának, de a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani. A régiók – akárcsak a megyék – választott régiótanáccsal és régióelnökkel rendelkeznének, a jelenlegi regionális fejlesztési ügynökségek pedig a régiótanácsok műszaki apparátusául szolgálnának. Ponta szerint ez nem járna a bürokrácia növelésével. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország területi-közigazgatási újrafelosztása a jövőre tervezett alkotmányjogi reform részét képezné. Hangsúlyozta: ez egyelőre csak az USL javaslata, de valamennyi pártnak kötelessége, hogy tárgyaljon erről, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra a régiósításról, amely Ponta szerint a „túlságosan központosított” államigazgatást hivatott decentralizálni.
Borboly Csaba: számunkra nem hátrányos
Victor Ponta a bejelentését megelőzően felvázolta régiósítási elképzeléseit a Megyei Tanácsok Szövetsége vezetőségének, amelynek alelnökként tagja Borboly Csaba is. Hargita Megye Tanácsának elnöke nem tartja butaságnak a kormányfő javaslatait. „A miniszterelnök szándékát én úgy fogalmaznám meg: Victor Ponta lebontaná a kormányt régiók szintjére” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak. Elmondta: ha a kormányfő elképzelései megvalósulnak, akkor a megyei önkormányzatok megőriznék a jelenlegi hatáskörüket, sőt plusz hatásköreik lennének. Borbély tájékoztatása szerint a Ponta-féle közigazgatási reform a jelenlegi fejlesztési minisztérium megszűntetését eredményezné, mert a fejlesztési pénzeket térségi alapon jobban lehet kezelni. „Számos szakterületen, például az oktatás és az egészségügy területén a döntéseket le lehetne hozni a régiók szintjére” – magyarázta. A tanácselnök szerint ez a változás az erdélyi magyar közösség hasznára válhatna. „Ez számunkra nem hátrányos. Főleg akkor, ha nem arról a nyolc régióról beszélgetnénk, amelyről most szó van” – jelentette ki. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ továbbra is azt szeretné, ha nem nyolc, hanem tizenhárom régióra osztanák fel az országot és a székelyföldi megyék azonos régiókba kerülnének. Mint mondta, az RMDSZ politikusaira hárul majd az a feladat, hogy elképzeléseikről meggyőzzék a kormányt.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László szerint az USL elképzelése közelebb áll ugyan a Szövetség által már évekkel ezelőtt benyújtott régióátszervezési tervezethez, ám a jelenlegi fejlesztési régiókat nem lenne szabad megtartani. A Krónika napilapnak elmondta, egyetért Pontának azzal a javaslatával, hogy a jelenlegi megyéket nem szabad bolygatni, mert az szerinte káoszhoz vezetne. Úgy vélekedett: a megyék átcsoportosítását közigazgatási hatáskörökkel felruházott régiókban úgy kell megrajzolni, hogy az jó legyen a magyarságnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a régiók megrajzolása még nyitott kérdés, megvitatása a parlamenti választások után várható.
Tamás Sándor, a Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyelőre csak politikai nyilatkozatnak tartja a kormányfő javaslatait. Szerinte erről akkor lehet érdemben tárgyalni, ha az USL felvázolja a konkrét elképzeléseit az új régiókról. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben mindvégig egyértelmű volt: a közigazgatási reformról akkor lehet szó, ha a megyék hatásköre nem csorbul, a három székelyföldi megye és Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs megye egy régióba kerül, tehát régiók létrehozásával nem módosul az etnikai arány. „Minél több hatáskört Bukarestből át kell ruházni a települési, megyei és régiós szintre” – hangsúlyozta a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Csutak István: a hatalom bebetonozását szolgálja
A regionális politikák RMDSZ-es szakértője, Csutak István szerint akárcsak a Demokrata Liberális Párt (PDL) által tavaly meglebegtetett elképzelés, az USL területi-közigazgatási átszervezési javaslata is „a kormányon lévők hatalmának bebetonozását” szolgálják. Szerinte Pontáék terve már ott hibádzik, hogy 2014-re a jelenlegi fejlesztési régiók némelyike túlnépesedik a többiekhez képest. „Elég lesz majd rápillantani a térképre, s látni lehet, hogy egyes régiók túlduzzadtak, és akkor majd megyéket kell átragasztani az egyik régióból a másikba” – mondta az Erdélyi Riportnak. A szakember emlékeztetett arra, hogy ha közigazgatási hatáskört kapnak a régiók, akkor az Európai Bizottságnak nincs beleszólása a regionális átszervezésbe, ugyanis a közigazgatási hatáskör megállapítása a tagállamokra tartozik. Az uniós rendelet szerint fejlesztési régiók létrehozása egy tagállamban akkor kötelező, ha az adott tagállamban nincs régió nagyságú közigazgatási egység, ugyanakkor az EU nem kéri azt, hogy az így létrehozott régiók közigazgatási hatáskört kapjanak. „Ám ha közigazgatási hatáskört kapnak ezek a régiók, akkor nehéz lesz megakadályozni Pontáékat abban, hogy ha megnyerik a választásokat, végrehajtsák elképzeléseiket” – magyarázta. Arra a felvetésünkre, hogy egyes RMDSZ-es politikusoknak – például Borboly Csabának – elnyerte a tetszését ez az elképzelés, Csutak úgy reagált: Hargita Megye Tanácsa elnökének „látóköre Gyergyóalfalutól Tusnádfaluig terjed”. Értésünkre adta: Borbolyt a kormányfőnek úgy sikerült „levennie a lábáról”, hogy nagyobb hatásköröket ígért a tanácselnököknek. Egy neve elhallgatását kérő partiumi RMDSZ-es politikus sem hisz Ponta verziójában, szerinte porhintés az az ígéret, hogy nem a megyéktől vonnak el kompetenciákat, hanem a központi hatáskörök egy részét vinnék le megyei szintekre. Forrásunk szerint esetleges decemberi győzelme után az USL tetszése szerint alakítja majd az ország adminisztratív felosztását, különösen akkor, ha ehhez kétharmados többséget is szerez a törvényhozásban.
Bãsescu nyolc megyét akar
Az ország területi-közigazgatási átszervezésre hangsúlyosan tavaly júniusban merült fel először, amikor Traian Bãsescu államfő arra kérte az akkor még Emil Boc vezetette kormányt, hogy rövid időn belül dolgozzon ki olyan jogszabálytervezetet, amely az ország eddigi 41 megyéjét nyolcra csökkentené. Bãsescu ezzel a javaslatával idén is előhozakodott. Szerinte az 1968-ban létrehozott megyerendszer reformját a több szempont is indokolja. Elmondta, az új „szupermegyék” létrehozása csökkentheti a bürokráciát, kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen jelenleg 41 megyei rendőr-főkapitányság, 41 mezőgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna. Emellett – érvelt az államfő – a nagyobb megyék sokkal hatékonyabb és koherensebb területfejlesztést tennének lehetővé. Így orvosolható lenne az ország Európai Uniós források lehívásával kapcsolatos fogyatékossága.
A Boc-kormány teljesítette Bãsescu utasítását, és be is mutatta tervezetét. Eszerint Romániát nyolc megyére osztanák, ebből hét hatalmas lenne, négy-hat jelenlegi egységet tömörítene magába, a nyolcadikat pedig a főváros, Bukarest és annak környéke (a jelenlegi Ilfov megye) alkotná. A projekt – akárcsak az USL elképzelése – a jelenlegi EU-s fejlesztési régiókat veszi alapul, azokat változtatná át közigazgatási egységekké.
Ioan Oltean, a PDL főtitkára röviddel ezután azt is jelentette, hogy a kormány gyorsított eljárással, azaz a parlamenti vitát megkerülő felelősségvállalással fogadná el a törvényt.
Majdnem belebukott a kormány
A gond csupán az volt, hogy a PDL szinte egyáltalán nem konzultált akkori koalíciós partnerével, a RMDSZ-szel, amely legfontosabb vezetőin keresztül kategorikusan elutasította a javaslatot. A szövetség vezető politikusai kijelentették, elfogadhatatlan a PDL koncepciója, legfőképpen azért, mert a három székelyföldi megyét (Hargita, Kovászna és Maros) egy olyan régióba olvasztaná, amelyben a magyarság részaránya nem érné el a 30 százalékot sem. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépés lehetőségét is felvetette, ha koalíciós partnereik ragaszkodnak a nyolc megyéről szóló elképzelésükhöz. „Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövőjét. Mi csak olyan felosztást látunk elképzelhetőnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a Partium és a Szilágyság megyéi egységet alkotnak” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Az RMDSZ ellenállását látva a PDL lemondott az ország területi-közigazgatási újrafelosztásának erőltetésétől.
Az RMDSZ a fejlesztési régiókhoz nyúlna
Az RMDSZ a közigazgatási határokat nem bolygatná, de a jelenlegi fejlesztési régiók határait módosítaná. Igaz, vezető politikusai nem tartották kizártnak, hogy a szövetség által javasolt régiókat utóbb közigazgatási hatáskörökkel is felruházzák.
A fejlesztési régiók új felosztására vonatkozó javaslatát 2007. október 13-án, Marosvásárhelyen mutatta be az RMDSZ. A tervezetben Székelyföld hagyományos történelmi régióként külön egységet alkot az ország többi gazdasági régiója mellett. Az új felépítést indokló hatástanulmányában a szövetség a jelenlegi hét plusz egy, jóval nagyobb fejlesztési régió helyett 16 fejlesztési régiót ajánl.
A javasolt felosztás a központi Székelyföldi régiótól kiindulva a következő sémát követi: Maros-Hargita-Kovászna, Szeben-Brassó, Kolozs-Beszterce-Naszód-Máramaros, Szatmár-Szilágy-Bihar-Arad, Fehér-Hunyad, Temes-Krassó-Szörény, Gorj-Vâlcea, Mehedinti-Olt-Dolj, Argeş-Dâmbovita-Prahova, Teleorman-Giurgiu, Ilfov-Bukarest, Ialomita-Cãlãraşi, Tulcea-Konstanca, Buzãu-Brãila-Vrancea-Galac, Bákó-Vaslui-Iaşi-Neamt, Suceava-Botoşani megyetársítást.
Az RMDSZ tervében a régióhatárokat a megyék közös kulturális, történelmi hagyományaik, valamint közös gazdasági érdekeik mentén jelölte ki, ez egyrészt jelentősen szűkítené az eddigi öt-hat megyés felosztást. A fejlesztési régiók átrajzolását tartalmazó háttértanulmány rámutat: az érvényben lévő regionális felosztás a szegényebb megyék gazdasági visszaesését és gazdagabb megyék gazdasági növekedését szolgálta.
Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók felosztása éppen ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek – mondta a szakértő. Rámutatott: a fejlesztési régiók méretei a franciaországi struktúrákéhoz hasonlóak – eltekintve attól, hogy a két ország területnagyságban különbözik.
A régióhatárok átrajzolásának apropóján Markó Béla akkori RMDSZ-elnök a tervezet bemutatásakor hangsúlyozta: téves szemlélet, hogy a gazdasági társulásokat nem befolyásolják a közös kulturális és etnikai érdekek – ez egy természetes folyamat, amely a történelem során is érvényesült, akár államalakítások során is – érvelt a politikus.
A szenátus hallgatólagosan elfogadta
Régióátalakítási elképzeléseit az RMDSZ törvénytervezet formájában a parlamentbe is benyújtotta. Kisebb politikai botrány keletkezett akkor, amikor a jogszabályt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Ez úgy történhetett meg, hogy a házszabály előírása szerint egy törvénytervezetről a benyújtásától számított 60 napon belül kell döntenie a felsőháznak, és a honatyák kifutottak a határidőből. A román politikusok hevesen ellenezték az RMDSZ tervezetét, s gondoskodtak arról, hogy a jogszabály a képviselőházban már ne is kerüljön megvitatásra. „Európában nem léteznek etnikai szempontok szerint körülhatárolt régiók, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig nem támogatja az RMDSZ régióátrajzolási tervezetét” – jelentette ki a tervezet hallgatólagos elfogadása után – akkor még ellenzékből – Victor Ponta PSD-elnök.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Kilenc megyében indul el a szórványmenedzser szolgálat
Kilenc szórvány megyében indítja el az RMDSZ a szórványmenedzser programot, olyan régiókról van szó, ahol a magyarok abszolút kisebbségben élnek és fontos megerősíteni az identitástudatot – jelentette be hétfőn Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese kolozsvári sajtótájékoztatóján. A kilenc megye: Máramaros, Arad, Temes, Krassó-Szörény, Fehér, Szeben, Hunyad, Brassó és Beszterce. Ezeken a területeken Hegedüs szerint a részleges népszámlálási adatokból kiderült, hogy gyorsabban fog a magyarság, mint a többségében magyarok lakta megyékben. A program célja hiánypótló közösségépítő programok szervezése a szórványban élő magyarok számára. A szolgálat három megyében már elindult – mondta az RMDSZ főtitkárhelyettese, aki szerint hamarosan a többi megyét is feltérképezik. „Nem mi fogjuk szervezni a kulturális tevékenységeket, hanem a helyi igényeknek megfelelően a hely szervezetek, mi csak a programokat segítjük, megerősítjük őket” – jelentette ki Hegedüs Csilla. Arra a kérdésre, hogy mi alapján választották ki a kilenc megyét, a főtitkárhelyettes azt mondta, a program a teljes romániai magyarságot célozza, hamarosan más megyékben is elindítják a szolgálatot, mert „nem csak a szlogenek szintjén számít minden magyar”. A szórványmenedzser szolgálat keretén belül négy programtípust dolgoztak ki melyek a szórványban élő magyar közösségek identitástudatának erősödését hivatottak segíteni. (hírszerk.)
Transindex.ro

Beszélgetés Varga Károllyal, a dévai Corvin Könyvkiadó vezetőjével
Mentőöv a könyvpiacon: a gasztro-forradalom
Több tucatnyi helybeli, illetve más vidékről meghívott kiadó vett részt a XIII. alkalommal megrendezett Hunyad megyei könyvszalonon. A standokon azonban hiába kerestünk magyar kiadványokat.
Mint kiderült, a megye egyetlen magyar könyvkiadójának a szíves meghívás ellenére nyomós oka volt a távolmaradásra. Ám a kiadó vezetőjével, Varga Károllyal folytatott beszélgetés során az is kiderült, hogy immár a könyvpiacon is a gyomrunk és ízlelőbimbóink diktálják az irányt.
–Abszolút rajtunk múlt e könyvszalonon való részvétel vagy távolmaradás, hiszen a korábbi évekhez hasonlóan idén is meghívtak a szervezők. Néhányszor ott is voltunk. De sajnos, be kell látnunk, hogy olyan környezetben élünk, ahol egy effajta rendezvényen három nap alatt 8-10 magyar könyvet lehet eladni. Ez valahol megalázó is, meg gazdasági szempontból teljesen nonszensz – magyarázza a dévai Corvin Kiadó vezetője.
–Mi a tapasztalat a székelyföldi és magyarországi könyvvásárokon?
–Vegyes. Attól függ, milyen jellegű a rendezvény, illetve, hogy mibe kerül a részvétel. Manapság számunkra az is sikernek számít, ha a részvételi költségeket ki tudjuk hozni. Mert általában elég borsos árat kell fizeti az effajta rendezvényeken. És a könyvszakma amúgy is mélyrepülésben van. Ennek én kettős okát látom. Egyrészt a mai úgynevezett kultúrát teljes mértékben a vizuális média diktálja. Az emberek zömének bőségesen elég megnézni egy-két-három tévéműsort, s ezzel ki is merül a kultúra iránti igénye. Másrészt a könyvkiadás mélyrepülését idézi elő az is, hogy a könyvek előállítási, illetve terjesztési költsége olyan mértékben emelkedette, hogy egyszerűen lehetetlen manapság olcsó könyvet gyártani. Ha pedig nem olcsó a könyv, akkor nem számít tömegcikknek, és ettől kezdve csak kis példányszámú luxuskiadványokról beszélhetünk. Vannak persze csodaszép kivitelezésű könyvek a piacon, de ezeket multinacionális cégek gyártják, végigfuttatva őket a fél világon. Gyakorlatilag egyetlen szerző munkáját több nyelvre lefordítva adják ki.
–Ilyen körülmények között a Corvin Kiadó milyen címeket mert bevállalni az utóbbi időben?
–Mi mindig is kötődtünk az iskolákhoz, mivel tankönyveink, munkafüzeteink vannak, s odafigyelünk arra, hogy biztosítsuk az erdélyi könyvpiacon a kötelező házi olvasmánynak számító kiadványokat. Ezekre valós igény van és megpróbáljuk elérhető áron kínálni őket. Én mindig is az olcsó könyvkiadás híve voltam. 10-15 lejnél magasabb áron ritkán jelentetünk meg könyvet. Azonban ilyen keretek között, úgy érzem, minden lehetőséget kimerítettünk. Ami kiadható volt klasszikus magyar irodalomból, azt kiadtuk. Vannak persze még vonzó címek, mint például a Pál utcai fiúk, de ezek kiadásánál olyan szerzői jogi bonyodalmakba ütköztünk, hogy egyelőre le kellett mondanunk róla.
–A Corvin kiadó valójában a rejtvénymagazinok által vált ismertté. Az Erdély-szerte ismert jelszó is erre utal: Rejtvényben az élen! Mi a helyzet e kiadványokkal?
–Sajnos, a rejtvénylapok is mélyen az alatt a szint alatt vannak, mint ahol én látni szeretném őket. Itt azzal próbáltunk „élen” maradni, hogy mind több és több kiadvánnyal rukkoltunk elő. Míg valamikor 30-35 ezer példányban jelent meg egy-két rejtvénylapunk, manapság örülök a 6-8 ezres példányoknak. És igyekszünk minél több címmel jelen lenni a piacon. Ezért hetente akár 2-4 lapot is megjelentetünk. Próbálkozunk a magyarországi piaccal is, de ott a kétszáz rejtvénylap mellett kell kitartóan utat törni. Ezért inkább a hagyományos erdélyi piacot tartjuk szem előtt. Itt ismernek, szeretnek minket, s rejtvényben valóban élen járunk. Csak sajnos, egyre kevesebben választják ezt a fajta kikapcsolódást a sokkal könnyebben elérhető más szórakozási lehetőségek mellett.
–Az amúgy általánosságban leáldozó könyvszakma és rejtvényvilág mellett azonban a Corvin kiadónak ismét van egy világraszóló sikersztorija. Ez pedig az Erdélyi Konyha, ami néhány hónap alatt meghódította a hazai és magyarországi piacot. Hogyan született e lap? Kik a munkatársak? És hogyan alakul mostanában a sorsa?
– Ez valóban optimizmusra okot adó történet. Az Erdélyi Konyha idén decemberben lesz hároméves. E lap valahol a piac szülöttje. Ugyanis hosszú évekig próbálkoztunk a Köténykével, Gazdasszonnyal, de az innen-onnan összeollózott ötletekkel nem voltunk annyira autentikusak, ahogyan a piac ezt elvárta volna tőlünk. Úgy 3 évvel ezelőtt eszméltem rá arra, hogy a gasztronómiában igazi forradalom zajlik. És ez világjelenség. Ez a sejtésem beigazolódott. Így nagyjából egy időben indultunk a gasztro-forradalommal. Úgyhogy az erdélyi piacon egyedülállóak vagyunk, Magyarországon pedig a különlegesség kategóriájában jegyeznek. Tény, hogy igyekszünk a havonta megjelenő lapunkat minél több eredeti erdélyi recepttel megtölteni. Nagyon tartalmas és nagyon népszerű lett a lap. És olyan példányszámban nyomtatjuk, amit már én is szeretek. A havi 30 ezer példánynak nagyjából fele Magyarországon, fele Erdélyben talál gazdára. Ami a szerkesztőgárdát illeti, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Erdély majdnem minden gasztrobloggerét sikerült megnyernünk ez ügynek, így Aradtól Brassóig és Vásárhelytől Csíkszeredáig, aki ebben a szakmában él és mozog, az mind megfordult már a szerkesztőink körében. És a kör továbbra is nyitva áll. Továbbra is várunk gasztrobloggereket, hiszen ez ma már túlnőtt a hobbi szintjén, egyfajta szakmának számít. És aki követi a magyarországi gasztronómiai történéseket, az láthatja, hogy komoly sztárok nőtték ki magukat ebben a témában. Az Erdélyi Konyha mellett hasonló témájú könyvekkel arattunk még igazán sikert. Most a hetedik gasztronómiai kötetünk kiadására készülünk, és két-három héten belül kerül piacra a nagysikerű Erdélyi Konyha Kalendárium 2013-as kötete is.
Én azt hiszem: az, hogy a Corvin Kiadónak sikerült megmaradni és folyamatosan fejlődni, immár 24. éve, annak köszönhető, hogy mindig voltak megújulási lehetőségeink. És az Erdélyi Konyha határozottan egy ilyen!
Nyugati Jelen (Arad)

Miért maradt el a magyar pártok közötti szövetség?
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincs hogyan; azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresni az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell legyen, hogy az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában. Az RMDSZ volt elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek Bukarestben, de Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges.
– Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról. Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. – Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla. A volt szövetségi elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar képviseletre nézve. „Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincs igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet: a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem. Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, és ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
A politikus egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. – Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többniyre csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség! – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben. e-nepujsag.ro;
Erdély.ma

„Együttműködés csak az RMDSZ ernyője alatt!”
Az erdélyi magyar pártok közötti szövetség egyelőre nem fog összejönni, mert nincsen hogyan.
„Azzal egyetértek, hogy beszélő viszonyban kell lenni mindenkivel, de itt elsősorban nem az RMDSZ-nek, hanem a Szövetségen kívüli csoportosulásoknak kell keresniük az együttműködés lehetőségét velünk, és ennek a végcélja az kell hogy legyen: az RMDSZ-en kívüli pártok fogadják el az egységes politikai képviselet gondolatát, más szóval azt, hogy közös ernyő alatt dolgozzunk – jelentette ki Markó Béla szenátor az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című műsorában.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke úgy értékelte, a magyar szervezeteknek nemcsak Bukarestben, hanem Budapesten és Brüsszelben is egységes véleményt kell képviselniük, és ehhez egységes ernyő szükséges. Ezen belül lehet veszekedni, vitatkozni, kialakítani a közös véleményt, erről szólt és szól ma is az RMDSZ – szögezte le.
Markó Béla úgy fogalmazott, egyes magyarországi politikai pártok is le akarják gyúrni a torkunkon a többpártrendszert, ami nagyon szép, mert a demokrácia többpártrendszer alapján működik, de épp azok mondják nekünk ezt, akik már-már az egypártrendszer felé nyomják a dolgokat, hiszen az a sok dicsekvés a kétharmaddal nem biztos, hogy a többpártrendszerről szól, hanem lehet, hogy valami másról – mondta.
Markó Béla nagy butaságnak nevezte azt az érvelést, miszerint esély lenne arra, hogy két magyar szervezet is bejusson a román parlamentbe. Az rendben van, hogy beszélő viszony, párbeszéd van, de ha valaki azt hiszi, hogy kitör a többpártrendszeri boldogság, az nagyon téved, vagy lehet, hogy kitör, de akkor ez azt jelenti, hogy a magyarság nem jut be a parlamentbe. Most is hallom azokat a spekulációkat, hogy két magyar szervezet is bejuthat. Én ennél nagyobb butaságot rég nem hallottam. Egy szervezet is csak akkor jut be, ha megszerzi a romániai magyar szavazatok elsöprő többségét, arról szó sincs, hogy két szervezet is bejusson. Toró T. Tibor annyi mindent állított az elmúlt huszonvalahány évben, hogy ez is elfér az állításai között, de erről nincsen szó – tette hozzá Markó Béla.
Markó Béla ugyanakkor arra figyelmeztetett, nemcsak a szórványmegyékben, hanem a tömbmagyar vidékeken való párhuzamos jelöltállítás is veszélyes a magyar parlamenti képviseletre nézve.
„Azzal is probléma van, ha a tömbmegyékben, a Székelyföldön az RMDSZ-szel szemben ezek a pártok indítanak jelölteket, hiszen lehet, hogy Maros, Kovászna vagy Hargita megyében nem tudnak annyi szavazatot elvinni, hogy az RMDSZ-t ott megfosszák mandátumoktól, de összességében így kevesebb szavazata lesz az RMDSZ-nek, és a szórványban nem jut a visszaosztásból. Winkler Gyuláéknak abban nincsen igazuk, hogy ők csak arra hívták fel a figyelmet, a szórványban való párhuzamos jelöltállítás veszélyes. Nem! Minden ellenjelölt-indítás veszélyes, és különösen a szórványra nézve. A tömbmagyar vidékeken az ellenjelöltek elvihetnek néhány száz vagy ezer szavazatot, ezzel pontosan egyik szórványmegyében, Hunyad vagy akár Kolozs megyében ütik ki a magyar jelöltet. A dolgok összefüggenek – mondta.
Markó Béla egyértelművé tette: a pártok közötti együttműködés tekintetében az RMDSZ-ben megvolt a szándék, az akarat és a cselekvés is. „Annak idején az európai parlamenti választásokon összefogtunk, és így lett Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. És utána mit csinált? Utána az volt a legfőbb dolga, hogy ott ütötte-verte az RMDSZ-t, ahol csak tudta, és többnyire csak ezzel foglalkozott. Teljes tisztelettel mondom, nem tudom, hogy egyebet kivívott volna nekünk, mint azt, hogy most úgy néznek ránk Brüsszelben: ezek csak hárman vannak, és ők sem tudnak egyetérteni. Jöjjenek tehát az RMDSZ-be, egyénileg vagy csoportosan, platformként, áramlatként ajánlják fel a hozzájárulásukat. Ilyen összefogásra van szükség!” – hangsúlyozta Markó Béla az ETV-ben.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

Szilágyi Zsolt: állítsák le a megfélemlítő akciókat
Ismét zaklatja a rendőrség és az ügyészség azokat az embereket, akik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését aláírásukkal támogatták – közölte tegnap Szilágyi Zsolt, a párt alelnöke.
A néppárti kampányt vezető politikus kijelentette: Szatmár, Beszterce-Naszód, Szeben és Hunyad megyében a rendőrség az aláírók listájával járja a falvakat, beidézi az embereket, és arról faggatja őket, sajátjuk-e a kézjegy, illetve kaptak-e pénzt az aláírásért. Szilágyi Zsolt elmondta: nincs bizonyossága arról, hogy az RMDSZ áll-e a zaklatások mögött, így felszólította a szövetséget, hogy amennyiben ők a felelősek, állítsák le a megfélemlítő akciókat, amennyiben pedig nem, álljanak ki a megfélemlített magyarok mellett, úgy, ahogyan azt a Néppárt is teszi.
A magyarság számára fontos, hogy a szavazás a demokrácia ünnepe legyen, és a választás szabadsága érvényesüljön. Ezért a december 9-i parlamenti választások történelmi esélyt jelentenek, mert a 6:3-as alternatív választási küszöb révén két magyar párt is bejuthat a bukaresti parlamentbe. Az RMDSZ minden számítás szerint biztosan bejut a törvényhozásba, de a Néppárt révén számbelileg és minőségileg is erősebb lehet a képviselet – vázolta Szilágyi.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Villanyáram – sokak számára huszonegyedik századi álom
Beszterce-Naszód, Kolozs, Hargita, Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyék 2222 hegyvidéki településén még mindig összesen 85 969 háztartás várja a villany áram bevezetését. Az Electrica szerint erre a célra 915 millió lejre lenne szükség. Egy-egy elszigetelt fekvésű lakás bekötése kb. 11 ezer lejbe kerülne. Szóval van mit bepótolni, de a szakemberek most sem tudják, honnan lehet előteremteni ennyi pénzt.
2006-ban már meghirdették ennek a célkitűzésnek a programját 2007–2009 között, ami azonban kudarcba fulladt. Az okok: a felhasznált vezetékek 65%-a fizikailag elhasznált, a berendezések 30%-a elavult, még az 1960-as években gyártották.
Tavaly országos viszonylatban átlagosan az egy főre eső évi áramszünet elérte a 639 percet, ami jóval meghaladja a fejlett országokban mért értéket (100–300 perc/év).
Szabadság (Kolozsvár),

Ars Hungarica a szórványért
A sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus fellépésével kezdődött szerda este Nagyszebenben az immár hetedik alkalommal megszervezett, Ars Hungarica elnevezésű magyar kulturális fesztivál. Az erdélyi multikulturalitás egyik fellegvárának tekinthető városban és környékén négy napon át zajlanak az önazonosság erősítését szolgáló, közművelődési események.
Az „újratöltött” barokk jegyében igyekszik idén megmozgatni a 2500 fő körülire tehető nagyszebeni magyarságot a 2005-ben alakult Híd – Szebeni Magyarok Egyesülete. Az Ars Hungarica programjai ily módon illeszkednek a Sibiu 2012 – Baroc Update elnevezésű fősodorhoz, amelynek jegyében Nagyszeben valamennyi idei kulturális megmozdulása zajlott. Ez a városi önkormányzat tevőleges részvételét is feltételezi, amit Serfőző Levente főszervező, a Híd-egyesület elnöke is megerősített. „A tízezer euró körüli költségvetés tekintélyes részét az önkormányzat által kiírt pályázatok révén teremtettük elő, de az irántunk megnyilvánuló érdeklődés örvendetes fokozódását jelzi, hogy idén kiemelt támogatóként üdvözölhettük Magyarország kolozsvári főkonzulátusát is” – mondta Serfőző.
Bitay Levente kolozsvári konzul hangsúlyozta: az anyaország számára kiemelt fontosságú minden olyan rendezvény, amely a szórványmagyarság megmaradását célozza. Ezért jövőre még hangsúlyosabb szerepet kíván vállalni a főkonzulátus az Ars Hungarica megszervezésében, de hasonló szándékokat fogalmazott meg a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári kirendeltségének vezetője, Soós Júlia is.
Hogy mit lehet tető alá hozni alig több mint tízezer euróból? A jelek szerint sok mindent, ha a szervezők lelkes önkéntesekre és megfelelő partnerekre találnak. Ilyen partnerségnek köszönhetően tapsolhatott a közönség a nyitóhangversenyen a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórusnak, amelynek szebeni fellépését a Kovászna megyei tanács tette lehetővé a Hunyad, Fehér és Szeben megyére fókuszáló szórványprogramja keretében. Mivel a szebeni és a környékbeli magyarság tekintélyes része vegyes etnikumú családban él, a szervezők igyekeztek olyan programot összeállítani, ami egyszerre ad okot nemzeti büszkeségre, illetve alkalmas a magyar kultúra népszerűsítésére. A kolozsvári Flauto Dolce együttes, a magyarországi Ciráda zenekar, a barokk jegyében pedig a Codex régizene-együttes táncház követte koncertje remek szórakozási lehetőséget jelentenek, a színvonalas népi kultúrát pedig a csíkmadarasi zenekar és Koós Éva közös fellépése képviseli. A nagyszebeni filharmónia Thália Termében, az Atrium kávéházban, a Habitus Galériában, illetve szebeni és vízaknai szakrális helyszíneken zajló programok többsége ingyenes. „Az Ars Hungarica beágyazódott a szebeni magyarság tudatába, igény van rá, egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg iránta – fogalmazott Serfőző Levente. – Tudatában vagyunk annak, hogy küldetést teljesítünk, hiszen egy nem egészen kétszázaléknyi kisebbség megtartása érdekében minden apróság fontos, még egy olyan toleráns városban is, mint Nagyszeben.” Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)