"Nemrég letartóztatások voltak Háromszéken, Málnásfaluban és a környező településeken, a történtekről a rendőrség mélyen hallgat. A nyilvánosság segíthet egyedül, nem kell megvárni, hogy "például egy fegyveres összeesküvés mítoszát fabrikálnák az abban érdekeltek." /B. Kovács András: Új fegyverünk: a nyilvánosság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

Május eleje óta Málnáson és Sepsibükszádon a rendőrség házkutatást tartott több házban és letartóztatott több embert. A megyei rendőrség parancsnoka, Magureanu Gheorghe ezredes csak jún. 3-án tájékozatta először a nyilvánosságot a letartóztatásokról: első és második világháborús fegyvereket találtak 18 személynél, közülük törvénytelen fegyvertartásért 9-en vannak előzetes letartóztatásban /közülük nyolcan Málnásról valók/. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4., (Simó): A megyei rendőrség sajtótájékoztatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./ Egyiküket sem látogathatták meg a hozzátartozók, az ügyvéd sem, pedig van köztük olyan, akit máj. 11-én tartóztattak le. A detektívek és a rendőrök nem hajlandók felvilágosítást adni. A vadkárok rendkívül nagyok, a medvék, a vaddisznók a lakásokig bemerészkednek, letarolják a termést. A vadkárról tavaly Málnásról részletes dokumentációt juttattak el a megyei tanácshoz, válasz nem érkezett. Ezért tartanak sokan fegyvert. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám két Olt menti faluban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos Sepsiszentgyörgyön is járt, tárgyalt a prefektúra, a polgármesteri hivatal, az RMDSZ és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőivel. Az RMDSZ képviselői a megbeszélés után elmondták, hogy előterjesztésükben kitértek arra, hogy az önkormányzatokban, az adminisztrációban, az igazságszolgáltatásban az anyanyelvhasználatot nem biztosítják, a kulcspozíciókba románokat neveznek ki, e tekintetben megszállt területként kezelik ezt a két magyarlakta megyét. Késik az egyházi javak és az erdők visszaszolgáltatása, rágalmazó hadjáratot folytat a szélsőséges sajtó a magyarok ellen. Rendőrségi túlkapások történtek, túlzottan megnövelték a rendőrség állományát ezen a vidéken /Kovászna városában például a csendőrökkel együtt tízszer annyian vannak, mint a múlt rendszerben, ebben a városban a rendőrök között egyetlen magyar van. A megye többi városában is hasonló a helyzet./ Az RMDSZ-nek a rendőrségi terrorral kapcsolatos beadványára nem válaszoltak. Az iskolában a hazai történelmet é földrajzot nem szabad anyanyelven tanítani, a kisebbségek történelmét pedig nem taníthatják. A prefektusi hatalom óriási, bármikor megbéníthatja a helyhatóság működését. /B. Kovács András: A nemzetiségi főbiztos Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10../

"Az Embervédő Liga, a LADO Kovászna megyei szervezete jelentésében nem fogadja el azt, hogy nagy mennyiségben talált fegyverről van szó a málnási letartóztatások ügyében, ezért nem indokolt, hogy az ügyet áttegyék a katonai ügyészségre. Ez a döntés megdöbbenést keltett, mert más megyékben, hasonló esetekben a polgári bíróság ítélkezik, pl. Vrancea megyében. /B. Kovács András: A LADO első állásfoglalása a háromszéki letartóztatások "furcsaságairól". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./"

Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./

Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági Központban találkoztak az erdélyi magyar alapítványok képviselői, ahol két és félnapos munkával 45 alapítvány, egyesület osztotta meg egymással gondjait, elképzeléseit. Négy szakcsoportban folyt az eszmecsere, laza szövetségben állapodtak meg, majd a tanácskozás végén, jún. 16-án együttműködési megállapodást írtak alá: létrehoznak dokumentációs és tájékoztató irodát, ideiglenesen Illyefalva központtal. A következő találkozót Illyefalván tartják, dec. 2-4-e között. /Romániai magyar alapítványok együttműködési megállapodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17., (Sylvester): Laza szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Kézdivásárhelyen emléket szeretnének állítani Gábor Áron harcostársának, Turóczi Mózesnek. Vetró András szobrászművész már elkészítette a mellszobor gipszváltozatát, amit a városban a Céhtörténeti Múzeumban már kiállítottak. A szoborállításhoz még pénzre lenne szükség, ezért kérik az adakozók segítségét. /(Iochom): Lesz-e Turóczi Mózes-szobor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

A háromszéki RMDSZ szervezet tisztújító közgyűlést tartott, Gazda Józsefet, a kovásznai városi szervezet vezetőjét választották meg elnöknek. /Flóra Gábor: Gazdára lelt egy üres szék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek júl. 26-júl. 14-e között bérmakörútra indult a kézdi-orbaiszéki főesperesi kerületbe. /(iochom): Bérmálási körúton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

A Háromszéki RMDSZ Megyei Képviselőinek Tanácsa jún. 25-én határozatot fogadott el, melyben javasolja az RMDSZ színeiben bejutott 31 község és város tanácsosainak és polgármestereinek, hogy kezdeményezzék okt. 17-ére referendum kiírását a következő kérdésekben: a prefektus a megye lakossága döntő többsége számára elfogadható személy legyen-e, a kijelölt prefektus elleni tiltakozásul lemondjanak-e a tanácsosok és polgármesterek, hivatalokban az ügyfél által választott nyelvet használják-e, a hivatalos feliratok kétnyelvűek legyenek-e, létrejöjjön-e a térség helységeinek olyan társulása, mely hivatott a gazdasági, kulturális kérdések megoldására. /Lesz népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Júl. 26-án Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke Sepsiszentgyörgyön találkozott a Polgári Szövetség vezetőivel. Constantinescu szerint az RMDSZ kiválása a DK-ból tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSZ-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. /Simó Erzsébet: Emil Constantinescu Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Úgy látszik, nem volt hiába Corneliu Vadim Tudor következetes cigányellenes uszítása, mert jún. 24-én Ploiestiben megalakult az Antonescu nevét viselő Cigányság Elleni Harci Szervezet, jelentette a Romania Libera, több megyei szervezetük is van. A Ku-Klux-Klan példáját veszik alapul. A tagok hűségesküvel fogadták meg a románok ellen vétő cigányok kegyetlen megbüntetését. Gyújtóbombákat, bénító permetet, gránátokat, fegyvereket szereznek be. /Domokos Péter: Kezdődik a cigányirtás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27., Megszületett a román Ku-Klux-Klan! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), B. T.? Bukarest: A fasiszta diktátor neve alatt. Román Ku-Klux-Klan a cigányok ellen. = Magyar Hírlap, júl. 27./

Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Sylvester Lajos két dokumentum értékű anyagról ejtett szót. Az egyik Tőkés László püspök dokumentációja az etnikai tisztogatás értelmezésével kapcsolatban. Tőkés László hivatalos adatok sorát vonultatta föl az erdélyi magyarság helyzetéről, a nemzetközi fórumok és a közvélemény tájékoztatására. Az oktatással kapcsolatos rész szerint a magyar gyermekek 31 százaléka nem tanulhat anyanyelvén. A líceumi oktatásban a tanulók 60,4 százaléka, a szakmai oktatásban mindössze 27,7 százaléka tanul anyanyelvén. A másik dokumentum szerint a Neptunon történt tárgyaláson elhangzott a senkire nézve nem kötelező megállapítás, hogy módosítani kell az oktatási kormányhatározatot, mely szerint csak a román iskolákra érvényes az, hogy azokon a településeken, ahol tíznél kevesebb tanuló él, a magyar iskolákban román osztályokat kell létrehozni. A mostani elhatározás szerint ez fordítva is igaz lesz, tehát a tíznél kisebb létszámú román iskolákban magyar osztályokat is létre lehet majd hozni. Az egyeztetés további pontja szerint az I-IV. osztályban a tanulók anyanyelven tanulhatják a földrajzot és a történelmet. A PER résztvevői megállapodtak, hogy az egyetemen 300 helyet elkülönítenek a magyar tanárképzés megoldására. /Sylvester Lajos: A hatalom hitele. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Dáné Tibor nagy erővel kelt a szociáldemokrata-újbaloldali platform védelmére, elutasítva a platformmal szembeni álláspontját kifejtő Fábián Ernő /Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./ és Mikó Lőrinc /Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ érveit. /Dáné Tibor: Szociális védőháló minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./

"Kolozsváron az 1992/93-as tanévben a magyar tanszéken 80 magyar főszakos és 40 magyar mellékszakos hallgató tanult. A többi karokon a magyar hallgatók száma és aránya: matematika 454, 30,7 %; fizika 170, 23,87; kémia 267, 18,26; biológia-földrajz-földtan 172, 20,65; jog 39 3,35; közgazdaságtan 273, 8,59; történelem-filozófia 185 15,3; filológia 347, 29,6; testnevelés 10, 7,14 %. Az 1991/92-es tanév hivatalos adatai szerint 8777 magyar diák tanul az ország egyetemein, és 10 százalékuk magyar nyelven. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanul 1420 magyar hallgató, a műszaki egyetemen 1420, az orvostudományin 177, az agrártudományin 196, a képzőművészetin 111, a Zeneakadémián 111, emellett Marosvásárhelyen 764, Temesváron 1400, Nagyváradon 298 volt a magyar egyetemisták száma. /(Sylvester): Magyar diákok Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

Július 28-án Kézdivásárhelyen rendőrök és csendőrök összeverték Bajcsi Jánost és öccsét, Bajcsi Tibort, mert ittasan kötekedtek a vendégekkel a helyi bárban. A két férfit bevitték a rendőrségre, de már útközben olyan erővel verték, hogy egyikük elájult. A rendőrségen a megbilincselt embereket többen megverték. Bajcsi János eszméletlenül feküdt a lépcsőn, de még akkor is belerúgtak. A mentő a sebészetre vitte, de olyan súlyos volt az állapota, hogy kórházba kellett vinni, ahol megállapították, hogy betörték az oldalbordáját, a borda átszakította a tüdejét, eltörték a karját, az egész testét ütésnyomok borítják. /Iochom István: Június 28-án Kézdivásárhelyen a rend őrei verőgéppé váltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

"A Háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsa tiltakozott a Román Televízió aug. 8-ai adásában elhangzott magyarellenes, valótlan állítások ellen. Nem igaz, hogy csak elemiben lehet románul tanulni, továbbá a helyi adminisztrációban valójában túlnyomóan románok vannak. Visszautasítják azt, hogy "a székelyek több mint fele" elmagyarosodott román. A műsor a megye prefektusának, Casuneanu Vlad Adriannak és az Andrei Saguna Keresztény-Kulturális Liga /elnöke Solomon Ioan a prefektúra vezérigazgatója/ a támogatásával készült. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

1949. márc. 3-án éjjel erőszakkal elhurcolták az erdélyi magyar arisztokratákat, elvették minden vagyonukat és az 1945-ben még meghagyott 50 hold földjüket is. A deportáltakat kényszerlakhelyre vitték, a kijelölt települést nem volt szabad elhagyniuk. Személyazonosságijukba megkülönböztetésként bepecsételték a D. O.-t /Dominiciu Obligatoriu - kényszerlakhely/. A háromszéki földbirtokosoknak jutott a legkegyetlenebb soros, őket dobrudzsai kényszermunkára vitték. Szenvedésük 14 évig tartott, 1963. aug. 23-án felszámolták a kényszerlakhelyt. De őket a sárga csillag, a káderlap tovább kísérte. /Gál Mária: A törvény nevében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Rendszeresen előfordul, hogy rendőrök összevernek embereket. Érdemes lenne összegyűjteni a rendőrverések, visszaélések statisztikáját 1989 decemberétől mostanáig. Legutóbb Kézdivásárhelyen verték meg a Bajcsi testvéreket, amint erről a Háromszék beszámolt. /Ősz Erőss Péter: A verőlegények közöttünk járkálnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ Háromszék híradása: aug. 6-i jegyzet.

Az RMDSZ háromszéki ügyvezető elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy miközben a kormány kilátásba helyezte a kétnyelvű feliratok használatát, Casuneanu Vlad Adrian, Kovászna megye prefektusa alkotmányellenesnek minősítette a kétnyelvű feliratokat és a bíróságon sorra megtámadta ezeket a helyi döntéseket. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

"Szept. 7-én Sepsiszentgyörgyön megkezdődött a nem hivatásos színjátszók II. országos fesztiválja. Jancsó Árpád, a "Jádzó" Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete elnöke köszöntötte a résztvevőket. A 14 meghívott együttesből az első napon a Kézdivásárhelyi Népszínház és a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád Színjátszó Kör tagjai léptek színre. /(Fekete): Concordia-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./"

Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

"Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./"

"A román államiság százegynéhány éves története összefonódik az intézményesített idegengyűlölettel, a legkegyetlenebb és legrafináltabb "etnikai tisztogatásokkal" - mindmáig. Ezért időszerű és mulaszthatatlan Matatias Carp FEKETE KÖNYV-ének /a jelen kiadás alapművének/ megjelentetése - írta a Háromszék, ismertetve Matatias Carp Holocaust Romániában 1940-1944 című, Budapesten újrakiadott könyvét. /Matatias Carp Holocaust Romániában 1940-1944. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./ Matatias Carp: Holocaust Romániában Tények és dokumentumok a romániai zsidók pusztulásáról 1940-1944 /Primor Kiadó, Budapest/. Fordította Takács Ferenc."

Újabb tanügyi kisebbségi jogsérelem történt: 1993 őszétől Románia történelmét és földrajzát az elemiben is kötelező románul tanulni, továbbá Kovászna megyében román iskolákat vagy tagozatokat akarnak indítani azon helységekben is, ahol erre nincs igény. Az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa közleményben jelentette be, hogy tiltakozásul fekete lobogót tűznek ki az RMDSZ háromszéki székházára. /(benkő): Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Kovászna megye prefektusának rendelete kötelezővé teszi a román nyelvű oktatást minden olyan helységben, ahol iskoláskorúak vannak. Ez a rendelet megváltoztatja 70 falu etnikai összetételét, ugyanis a rendelet falvanként 8 román tanárt jelent és ez családostól 30-40 román személy megjelenését jelenti. A megyében 70 faluban a román lakosság aránya 2 % alatt van, 13 faluban csak magyarok élnek, 12-ben 1-1 román ember. /Újabb betelepítési kísérlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Kovászna megye prefektusának rendelete diszkriminatív intézkedés, mert színmagyar falvakban, ahol a tanulók létszáma nem elegendő magyar iskola létrehozására, román iskolákat létesítenek, azonkívül román tanárok betelepítése megváltoztatná az etnikai összetételt, ezért az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa nyilatkozatban tiltakozik és kéri Casuneanu prefektus, továbbá a rendelet két értelmi szerzője /Solomon Ioan vezérigazgató és Cirlanescu Nicolae/ menesztését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./