Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Háromszék
4433 tétel
1995. január 14.
"Az utóbbi időben a székelyekről szólva csak Hargita és Kovászna megyét említik, mintha a Maros megyei székelység nem lenne a székelység integráns része, figyelmeztet Fábián Ernő. Az "enklávé sem helyénvaló kifejezés, mert a székelység nem zárvány és nem beépült valakik közé, hanem saját területén - Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, és Aranyosszék - népileg egységes, ezeréves kultúrájú történelmi magyar nemzetrész." Amikor megvalósul a székelység önkormányzata, a marosszékieknek is mellettük a helye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./"
1995. január 14.
Az Amerikai Szövetség tájékoztatója, a Transsylvania /New York/ negyedévenként jelenik meg, tallózó lap, tiszteletbeli főszerkesztője néhai gróf Teleki Béla, főszerkesztője Cseh Tibor. Legfrissebb a XXXV. évf. 4. száma, 1994. dec. 30-án jelent meg. Sokféle erdélyi lapra figyelnek, így a Csernátoni Füzetekre például. A Háromszékből is több írást vettek át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1995. január 16.
A háromszéki RMDSZ-szervezet nyilatkozatban állt ki a megtámadott Tőkés László püspök mellett. A Tőkés-ellenes hadjárat célja a magyarság megoszlása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1995. január 19.
Benkő Levente a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap hasábjain folytatásokban adta közre a Szárazajtán ötven évvel ezelőtt történt tragédiát, ártatlan magyarok meggyilkolását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1995. február 1.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 4.
Febr. 3-án ülésezett az RMDSZ Háromszéki Képviselőinek Tanácsa, Puskás Bálint megyei elnök vezetésével. Az ügyvezető elnökségben helyet kapott - többek között - Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója és Kiss Jenő, megyei könyvtár igazgatója. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
1995. február 16.
Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./
1995. március 25.
Kolumbán Sándor /Székelyszáldobos/ munkából hazafelé tartva intett egy arra haladó gépkocsinak, arra gondolt, hogy megkéri, vigye haza. Rendőrkocsi volt, a rendőr felelősségre vonta és gumibottal ráütött a kezére. Kolumbán Sándor panaszt tett a rendőrségen, de nem hallgatták meg. Beírt az újságba. A Háromszéknek kéthetes kivizsgálás után válaszolt a rendőrség: Kolumbán Sándor az autó elé ugrott, nem igaz, hogy bántalmazták volna. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
1995. április 20.
"Ápr. 13-án a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek /gyergyói, csíki, udvarhelyi, háromszéki/ Székelyudvarhelyen megalakították az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsát, amely az egy tömbben élő magyarság politikai cselekvésének összehangolását célozza. A megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatja a három szintű autonómia megvalósítását és bírálta az SZKT döntését, hogy az autonómiatervezetek véglegesítését egy szűk szakértői csoportra bízta. Székelyföldön nő a rendőrségi akciók száma, ezért felkérik a területi szerveket, hogy haladéktalanul jelentsék a tapasztalt atrocitásokat, a dokumentumokat adják át a parlamenti képviselőknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Megállapították, hogy a rendőrség "egyre inkább megszálló hatalomként viselkedik Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetét sértő akciókat hajt végre". A rendőri alakulatok több "rasszista jellegű" cselekményt követtek el. /Magyar Hírlap, ápr. 20./ "
1995. május 5.
"Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága."
1995. június 20.
A Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZET/ jún. 14-én Gyergyószentmiklóson megtartott soros ülésén /Csík, Gyergyó, Háromszék és a meghívottként jelen levő Maros megyei küldöttség/ elemezték az RMDSZ IV. kongresszusának tevékenységét és az ott elfogadott dokumentumokat. A maratoni kongresszusi munkálatok során az alapszabályzatba hibás, egymásnak ellentmondó megfogalmazások is kerültek. A SZET egyetért Borsos Géza SZKT-képviselő nyilatkozatának erkölcsi indítékával, de nem fogadja el az SZKT-ből való kilépését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Borsos Géza döntése: 1286. sz. jegyzet.
1995. július 19.
Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./
1995. augusztus 2.
Az első félévben hatvanhét fővel csökkent Háromszék lakossága, ennyivel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az öngyilkosok magas száma is hozzájárul a halálozások számának növekedéséhez. /Záróra rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1995. augusztus 4.
"A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./ "
1995. október 3.
Az illyefalvi LAM Alapítvány lehetővé tette, hogy háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhassanak. Hazatérve mezőgazdasági felszerelést hozzanak magukkal, a svájciak ajándékát. A vámosok nem engedélyezték a kirakodást közel két hétig, közben hatalmas mértékben nőtt a fekbér, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépekre vámmentesség van. Hiába volt Svájc segítsége, a LAM Alapítvány gyarapodása nem mindenkinek tetszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. november 8.
"Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ "
1995. november 21.
Kovászna megye volt első titkára, Rab János A rágalom és a középszerűség nem helyettesítheti az igazságot címmel a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában nyílt levéllel fordult Farkas Árpádhoz, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap főszerkesztőjéhez, amelyben védelmében vette a Harmónia Alapítványt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Harmónia Alapítványt a kormány által támogatja: 823. sz. jegyzet ? ápr. 12.
1995. november 28.
Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1995. november 29.
Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
1996. január 4.
"Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./ "
1996. január 25.
Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceumban 1995 őszén harmadik évébe lépett a katolikus szemináriumi tagozat. Pál Ferenc, a líceum igazgatója szerint több segítséget igényelne az érsekségtől ez a tagozat, vonzóbbá kellene tenni. Az 1995/96-os tanévre már nem tellett egy osztályra, csupán egy 13-as létszámú csoportra. Ez egyes években 20, 24, majd 13 fővel indultak az osztályok, ismertette helyzetüket Szabó Lajos esperes-plébános, a katolikus tagozat osztályfőnöke és vezetője. Kézdivásárhelyen 300 esztendős múltja van a katolikus oktatásnak, de csak 1995-ben indult újra a katolikus tagozat, 30 tanulóval. /Kisgyörgy Zoltán: Katolikus felekezeti osztályok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./
1996. február 2.
A székelyföldi lapok / a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság és a Brassói Lapok/ szerkesztői tanácskoztak Szovátán az írott sajtó helyzetéről. Súlyos gond a papíráremelés. Egyetértettek a megyehatárokon átnyúló közös lap indításában. A sajtótámogatások kérdésében sérelmezték, hogy életképtelen lapokat támogatnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./
1996. február 19.
Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1996. február 22.
A sepsiszentgyörgyi Albert Ernő tizenhét évig volt a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Néprajzkutató tekintélyét Háromszéki népballadák című kötetével alapozta meg. Legutóbb két könyve is napvilágot látott, a Rigó és madár, a másik: Boszorkányos dolgok. Mindkettő a Gyimesekből elszármazott családtól, Albert Mátyástól és feleségétől lejegyzett szöveg, kiadója a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó. A szerző véletlenül ismerte meg őket. A Rigó és madárban életüket mondják el, ez bepillantást nyújt a Gyimesekben élő emberek világába. Albert Ernő lejegyezte népballada és népdalkincsüket is, ez még kiadásra vár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1996. február 27.
Évharmadonként megjelenő háromszéki pedagógusközlöny indult útjára Taní-tani címmel, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza kiadásában. A közlöny 300 példányban, 12 oldalon jelenik meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
1996. február 29.
Ion Pitulescu vezérőrnagy, a rendőrség országos parancsnoka febr. 28-án azt nyilatkozta, hogy fenntartja lemondási szándékát, csak abban az esetben hajlandó visszalépni ettől, ha bizonyos feltételeit teljesítik. Doru Ioan Taracila belügyminiszter azt állította, hogy még nem fejezték be a Pitulescu által jelzett esetek kivizsgálását. Ezt a vizsgálatot Vacaroiu miniszterelnök kérte. Pitulescu febr. 21-én jelentette be, hogy lemond, mert több esetben a bűnügyeknél nem történt meg a felelősök felelősségre vonása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./ Ugyanez az újság egy oldalon közli, mi mindent indított el Pitulescu nyilatkozata. Az Evenimentul Zilei febr. 23-i száma alapján közli, kiket tartóztattak le, illetve kik ellen indult eljárás a rendőrség parancsnokának váratlan bejelentése után, köztük van Gigi Kent, Zaher Iskandrati, stb. /Bogdán László: A tábornok, a bírák és a maffia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./
1996. február 29.
Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, az EMKE könyvtári szakosztályának vezetője, a helyi megyei könyvtár könyvtárosa az összeállítója az Örökség és feladat /alcíme: Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról/ című kétszáz oldalas kiadványnak, egy árkosi könyvtárostalálkozó előadásait tartalmazó könyvnek. Megjelenését a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Kölcsey Alapítvány segítette. A kötetben Barta István emlékezik arra, hogy 1952 tavaszán pártutasításra szekerekre rakták Nagyajta olvasóegyletének teljes könyvállományát és irattárát, ömlesztve, és elvitték az egészet. Egy másik tanulmány a Damokosok családi könyvtárának és levéltárának elégetéséről számol be. Kiss Jenő Seres Ildikóval közösen állította össze a romániai magyar könyvtárosok névsorát és címjegyzékét, ez a könyv függelékében szerepel. Nem véletlen, hogy az EMKE könyvtári szakosztálya sepsiszentgyörgyi székhellyel működik. Könyvtárosképző szaktanfolyamokat szerveznek. A negyedéves Könyvesház szakfolyóiratot is ők adják ki. - Indokolt lenne lehetőséget találni a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár számítógépes felszerelésére. /Sylvester Lajos: Papírmúzeumok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./
1996. március 2.
Sylvester Lajos az 1944 végi Úz-völgyi csatára emlékezik kollektív riportregényben /Úz-völgyi hegyomlás (Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996, Kaláka Könyvek) igazságot szolgáltat a túlélőknek. Hősök voltak? Nem ez a lényeg, egy véres háborúban csak vesztesek vannak. Ez a kollektív székely memoárkötet a szenvedésre, a veszteségekre koncentrál. A könyv a névtelen katonahősöknek és mártíroknak is emléket állít, s teszi ezt méltóságteljesen. Hiányt pótolva hozzájárul a közös történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. /Bogdán László: Visszaperelt történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
1996. március 5.
"A szlovákiai magyarság viszonylag liberális életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése külön-külön is elveszejtenék az ottani magyarságot, erre jön az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben levő kistájak magyarságát. Meciar szlovák miniszterelnök legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg - a magyar nacionalizmus ellen. A legtragikusabb helyzetben a vajdasági magyarság van. Helyzetüket a szerbek betelepítése, a menekülési láz, a teljes elszegényedés mellett az egymás közti marakodás jellemzi, a szétvert etnikum maradékemberei pártjainak torzsalkodása. Romániában a kormánypártiak mellett az ellenzéki román pártok is ellenségesek a magyarsággal szemben, a választáson a magyar vírustól óvnak. "A román-magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalnokok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében." - írja Sylvester Lajos. "Erdély végleges elvesztéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz." /Sylvester Lajos: Kelet kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./"