"A "kormány nem oldotta fel a marosvásárhelyi feszültségeket, távol tartva magát az események pozitív befolyásolásától, március 21-én Kovászna megye egész területén általános, egész napos sztrájkot hirdetünk meg!" - olvasható az RMDSZ és a MADISZ megyei szervezetének felhívásában. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./"

"Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei szervezetei nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz. A Vatra Romaneasca tevékenysége kimeríti az elvakult fasiszta népgyűlölet fogalmát. Magas rangú katonatisztek egyértelműen a soviniszta uszítás oldalára álltak, a televízió és a román lapok a magyarság ellen uszítanak. "A romániai magyarsággal együtt a román demokrácia is életveszélyben van." A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alkossa meg a nemzetiségek létét garantáló jogszabályokat. /Tisztelt elnök úr! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./"

A Vatra Romaneasca Sepsiszentgyörgyön is tartott tanácskozást. A szervezet Kolozsváron tartott országos tanácsának határozatát nem olvasták fel, amíg a teremben voltak a magyar sajtó tudósítói. A Vatra Romaneasca képviselői erőszakos cselekményekbe torkolló uszításba kezdtek. Ennek eredménye, hogy Kovásznán meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát és betörtént Fábián Ernő tanár ablakát. /Simó Erzsébet: A megyei Vatra Unióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

A Kovászna megyei RMDSZ és a MADISZ márc. 22-re huszonnégy órás sztrájkot hirdettek, közzétéve Románia kormányához intézett követeléseiket: a román tömegkommunikáció mutassa be helyesen a marosvásárhelyi tragikus eseményeket, közöljön pontos információt a Hodák, Déda-Bisztra és ibanesti helységekből autókon Marosvásárhelyre szállított kaszával, villával, dorongokkal és fejszékkel felfegyverzett tömegekről, követelik a szélsőséges, fasiszta Vatra Romaneasca szervezet törvényen kívül helyezését. /Románia kormányához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

Márc. 22-én Kovászna megye közigazgatási vezetői, RMDSZ képviselői, valamint az üzemi sztrájkbizottságok tagjainak jelenlétében telekonferenciát folytattak Petre Roman miniszterelnökkel, tájékoztatva a kormányfőt a megyében folyó sztrájkról, a magyar nemzetiség jogos követeléseiről, követelték, hogy a kormány helyesbítse közleményét. Elítélték a sajtó, a rádió és televízió tendenciózusan magyarellenes megnyilvánulásait. Petre Roman ígéretet tett konkrét intézkedésekre, a nemzetiségek jogos elvárásainak messzemenő figyelembevételével. Megígérte, hogy a telekonferencia tényeinek megfelelően kormánynyilatkozat hangzik el a rádióban. A miniszterelnök kérte, hogy a megye követeléseit juttassák el hozzá. A megbeszélést követően a sztrájkbizottságok úgy határoztak, hogy felfüggesztik a sztrájkot, ugyanakkor márc. 29-ig minden nap egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Jakab Antal gyulafehérvári római katolikus püspök a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához intézett, márc. 22-i nyílt levelében tiltakozott a marosvásárhelyi események során a magyar nemzetiséget ért sérelmek ellen. Kérte az ügy kivizsgálását és a pogromban résztvevők felelősségre vonását. /A római katolikus főpásztor levele a NEIT-hez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

"Marosvásárhelyi magyar és román ifjúsági szervezetek közös kiáltványukban pontokba szedték követeléseiket. Ezek között szerepel: az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács adjon ki rendeletet a kisebbségek jogaira vonatkozóan a helsinki és a bécsi záróokmányok alapján. Mindazokat felelősségre kell vonni, akik felelősek a marosvásárhelyi eseményekért. Meg kell állapítani a rendőrség és a katonaság felelősségét, "amelyek passzivitásukkal elősegítették ártatlan személyek bántalmazását", továbbá azon személyek felelősségét, akik "megszervezték és elősegítették a konfliktusban részt vevő nem helyi lakosok Marosvásárhelyre szállítását." /A marosvásárhelyi fiatalság kiáltványa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./"

"Szőcs Géza a romániai magyarság alternatíváiról írva megállapította: nem lehet megkerülni a kulcsfogalmat, ami az eddigi évtizedeket jellemezte. Ez az egységes nemzetállam megteremtése, a homogenizálás. A homogenizálás, a xenofóbia, az idegengyűlölet a román társadalomban megmarad "és meg fogja határozni az elkövetkező évek romániai politikai valóságát, akkor is, ha ez katonai diktatúrát fog jelenteni, és akkor is, ha ez egy parlamentáris demokráciát vagy parlamentárisnak látszó demokráciát." "Azt gondolom, az erdélyi magyarság politikai artikulálódását megtestesítő alakulatot" "nem szabad hozzákötni semmilyen román politikai erő működéséhez, méh olyan előnyökért sem, amelyek első pillanatban kecsegtetőnek tűnhetnek." /Átvéve a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) legutóbbi számából. Olló rovat = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./"

Az 1989/90-es tanévben az országos beiskolázási szám az 1948-as év kétszerese. Az anyanyelven tanulók száma 270 ezer, azaz 1948-hoz viszonyítva alig 9 ezerrel több. Ez azt jelenti, hogy a jelen tanévben az ország tanulóinak mintegy 5 %-a jár anyanyelvű iskolába, 1948-ban viszont még a tanulók 12 %-a járt nemzetiségi iskolába. 1957 után teljesen felszámolták az orosz, lengyel, horvát, görög, örmény, tatár, török és zsidó nyelvű oktatást. Megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Megszűntek a szakmai képzést nyújtó középiskolák, továbbá a szakiskolák. 1985-től nagy múltú, négy-ötszáz éves egynyelvű kisebbségi iskolákat önkényesen kétnyelvűvé változtatták. 1985-ben szóbeli utasításra megszüntették azt, hogy a kisebbségi iskolák végzettjei anyanyelvükön felvételizhetnek. Ugyanettől az évtől nem jutott pénz a kisebbségi líceumi tankönyvek kiadására. /Átvéve a Hét (Bukarest) hetilapból. Olló rovat - Tanügyi statisztika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügyminisztérium Kovászna megyei vezetője közleményben tiltakozott a bukaresti tévé márc. 25-i adásában elhangzott megállapítás ellen: a régeni székhelyű Román Testvériség Mozgalom szerint Kovászna és Hargita megyében a románok ellen bűntetteket hajtottak végre, Gavril leszögezte, hogy 1989. dec. 22-e után Kovászna megyében nem történtek bűntettek. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Márc. 25-én Sepsiszentgyörgyön megtartották a csángó-magyarok negyedik találkozóját. A moldvaiak nem jöhettek el, a hírek szerint a marosvásárhelyi események miatt. Pál Antal kalagori születésű /jelenleg Óradnán plébános/ pap szentmiséjével kezdődött az összejövetel. Többen az anyanyelvű szentmise moldvai bevezetését szorgalmazták, mások írni-olvasni szeretnének megtanulni magyarul. A megjelentek örömmel fogadták a Csángó Újság első számát. /Pusztinai Péter: A negyedik találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból sok értékes anyagot vittek el különböző román múzeumok részére. Például egy 1971-es átadási és kölcsönvételi jegyzőkönyv szerint a bukaresti Történelmi Múzeumhoz kerültek nagy értékek, így Gábor Áron egyik ágyújának eredeti csövét, melyet azután a bukaresti múzeum így állított ki: ágyúcső az 1848-as román forradalomból. Elvitték az 1848/49-ben kibocsátott pénzérméket is. 1973-ban pedig a kölcsönvett anyagot átutalták a Történelmi Múzeum birtokába. Ugyanígy kerültek különböző régészeti leletek a Központi Katonai Múzeumba. /Péter Sándor: Elorzott múzeumai tárgyak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

"A Le Cotidien de Paris márc. 29-i száma A Vatra Romaneasca kilép az árnyékból címmel készített riportot Octavian Chivuval, a szervezet egyik alapítójával, aki kifejtette: " mindenütt ott vagyunk, szervezeteink egymás után alakulnak a gyárakban, üzemekben, hivatalokban". Megalakulásukról is beszélt: "Idén január 18-ról 19-re virradó éjszaka, azután, hogy mit mondott Mitterand elnök budapesti sajtóértekezletén, megalakítottuk a Vatra Romaneascát." Mitterand akkor a trianoni békeszerződés nem éppen tökéletes voltára utalt. Az újságíró hozzáfűzte, hogy a kormány bírálni sem meri a szervezetet. Sokak szerint a Vatra mögött a Vasgárda áll, mások szerint pedig a szeku, a Securitate. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./"

Gazda József emlékezik arra, hogy 1984-ben Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelte a művelt világ. Egyedül Kőrösi Csoma Sándor népe nem ünnepelhetett. Leállították az összes ünnepség és emlékezés készülődéseit, még az iskolait is. Csomakőrösön az évfordulón rendőrautók cirkáltak, igazoltattak mindenkit, az ünnepelt kovásznai szobrát gumibotos rendőrök vették körül. Most viszont a jelenlegi ünneplést a három hete megalakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezi, több kutatók meghívtak az ápr. 4-i emlékezésre. /Gazda József: Emlékezzünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./

Ápr. 4-én többezren állták körül Csomakőrösön és Kovásznán Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Orbán Áron Kőrösi Csoma Sándor-szobra évekig állt egy udvaron. Amikor végre felállíthatták, akkor Csomakőrös és Kovászna versengett, hova kerüljön a szobor. Király Károly Sylvester Lajost kérte, javasoljon valamit, hogy lehetne eldönteni a vitát. Mindkét hely megérdemelne egy szobrot, de hát egy időben nem lehet két szobrot avatni. Király Károly mégis úgy döntött, legyen két szobor. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobrot Jecza Péter szobrászművész alkotta meg. Nagy esemény a mostani koszorúzás, utoljára 1984-ben koszorúztak, lett is baja belőle Knott László tanítónak és másoknak. A kultúrotthon kis zugában és a templomban dugdosták a Kőrösi Csoma Sándor-emlékeket. /Sylvester Lajos: Újjászülető ünnepeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

"A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./"

A marosvásárhelyi pogrom halottai magyarok: Gémes István sáromberki lakos, Csipor József ernyei, Kiss Zoltán teremiújfalusi lakos. /Puskás Attila: Marosvásárhely halottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

"Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre szeretett volna hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A volt uralkodó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma műsorának. Nem igaz az, amit Iliescu elnök állít, hogy népszavazás eredményeként távolították el a trónról, jelentette ki, hanem az akkor uralmon levők döntötték ezt el. A riporter Bukarestben terjesztett kiáltványból /a Vatra Romaneasca kiáltványáról van szó/ olvasott fel. Ebben szerepel: "Sajnos a szent román földet még ázsiai hunok és cigányok piszkos lábai tapossák. Összefogva erőinket, űzzük ki őket az országból! Ki veletek országunkból, hunok, akik sohasem voltatok őshonosok a földön! Tiszta és nagy Romániát óhajtunk. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és pogány vérüket ontani! Ceausescu nem élt eleget, hogy megsemmisítse őket, de népünknek nincs joga letenni a fegyvert. Nincs szükségünk egy Svájcra! Nincs szükségünk Európára! Csak a román nyelvnek kell uralkodnia!" A volt király szerint ez kőkorszakbeli emberek gondolkodásmódja. A Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet. Végül románul szólt a román állampolgárokhoz, kifejtve, hogy békében kell élni összes szomszédainkkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A Vatra Romaneasca felhívását a bukaresti Adevarul közölte, ennek alapján vette át a Háromszék is. A vérlázító szöveg közzétételétől tartózkodtak, írta Simó Erzsébet, de az Adevarul után bemutatják ezt a fasiszta szöveget. /Ebből idézett a Panoráma műsorában is a riporter/. Ez előzőleg idézett rész még kiegészíthető a következővel: "bízunk a román népben, amely egész Nagy Románia földjén szétárad. Meghalunk, harcolunk. Erdélyt nem hagyjuk! Éljen a szabad Nagy Románia! Jellemző, hogy az Adevarul tudósítója felhívta a Vatra Romaneasca bukaresti fiókját, ahol semmit sem tudtak erről a nyilatkozatról. De valakik megírták és terjesztik mindenütt. /Simó Erzsébet: "Meghalunk, harcolunk?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./"

"Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./"

A Tineretul Liber legújabb koholmánya a következő: Csepp... a kovásznai tengerben címen arról tudósít, hogy ápr. 18-án a bölcsődében a szülők az utcán találták gyermekeiket, kirakták a 19-gyermeket, mert a bölcsőde a magyar gyermekeké. A cikkben szereplő román édesanya döbbenten hallgatta a valótlan hírt, gyermeke a bölcsődében van továbbra is. A bölcsőde vezetője, Iuga Maria sem érti, hogyan írhattak le ilyen valótlanságokat. /Bedobtuk a gyerekeket is? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat azzal a céllal, hogy adatokra, információkat szerezzen a kémszolgálatok és románellenes terrorista szervezetek, a szélsőséges elemek tevékenységéről. Virgil Magureanu, a szervezet igazgatója sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy szakítanak a Securitate megtorló szerveivel, módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. /Hírvilág rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ápr. 27-én tart ünnepi találkozót. Meghívott: Egyed Ákos történész, Kászoni Zoltán biológus, Plugor Sándor grafikus és Kisgyörgy Zoltán geológus. /Hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Érthetetlen, hogy a márc. 21-én kiutasított Doru Popescu kanadai román származású vasgárdistát a hatóságok miért hagyták szervezkedni Romániában. Popescu ugyanis márc. 4-én a gyulafehérvári és márc. 18-án a kolozsvári Vatra Romaneasca-gyűléseken részt vett. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

"Ion Lancranjan, a hírhedt Cuvint despre Transilvania /1982/, a Beszéd Erdélyről, a rejtetten vasgárdista fércmű szerzője újból publikál. Legutóbb az Új Román Párt lapjában, a Democratia ápr. 7-i számában elmarasztalta "N. M."-et, a "Romania Libera fődiszpécserét". Ugyancsak jelentkezett Adrian Paunescu, Ceausescu híve, aki újabb verseskötettel lépett elő. /Olló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./"

"A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye papsága állást foglalt a választások kérdésében. Mindenki tekintse lelkiismereti kötelességének a választási jogát. Mindenki lelkiismerete szerint döntsön, a választás "nem népük megosztottságát, hanem egységének megerősítését kell hogy szolgálja." /Az egységet szolgáljuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"