Április 28-30-án Gyulafehérváron zajlott az Országos Katolikus Egyetemista Találkozó-OKET. A találkozó mottója: „Kincseinkből régit és újat”. /Csonta István, BBTE teológia-történelem szak, III. év: Kincseinkből régit és újat. OKET Fehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 7./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Egy szökőkút építését végző csoport Gyulafehérváron a vár parkjában néhány középkori maradványra bukkant, amelyről kiderült, hogy folytatása a középkori városnak. Constantin Inel, az archeológus csoport vezetője elmondta, hogy az ásatások során két házat és számos kör alakú kemencét találtak, amelyek formájukból ítélve a középkorból származnak, valószínűleg a XIII–XVIII. századokból. /Gyulafehérvár. Középkori leleteket találtak a várnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Húsvétkor, a feltámadási szertartás után Tihanyból két feltámadási jelvény – zamárdi fafaragó által készített, hordozó nyéllel ellátott, magyar népi motívumokkal övezett kereszt – indult el zarándoklatra a Kárpát-medencében. Egyik az északi településeket, másik a délieket felkeresve, ketten szív alakú ívet követve közelednek Csíksomlyó felé, ahol a Szűzanya tiszteletére emelt kegytemplomban tartandó ünnepségen egyesülnek újra, jelképezve pünkösd közösségformáló erejét, a magyarság egységének akaratát. A magyarlakta településeken, országhatárokon átvonuló jelvények kísérőit mindenütt nagy pompával fogadják, stációkat tartanak, ahol minden közösség a jelre köti a saját, felirattal ellátott szalagját, majd a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér, egy üveg bor, a nemzeti lobogó, valamint a stációkat rögzítő napló társaságában továbbvitelre átadja a jelvényt. Május 11-én Kisiratoson Almási Vince polgármester és Zilahi András plébános társaságában a község vezetősége, magyar nemzeti viseletbe öltözött fiúk, lányok és nagy számú hívő várta a Nagyiratos felől érkező jelvényt, amelyet két autóval hoztak, Mezőkovácsházáról. A rövid köszöntést követően, a magyar ruhába öltözött fiatalok felvezetésével harangzúgás közepette, énekelve indult a tömeg a templomba, ahol a jelvényt, illetve a vele járó nemzeti lobogót, kenyeret és bort rögtönzött szertartáson adták át a mezőkovácsháziak a polgármesternek és Andó László főgondnoknak. Almási polgármester rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a jelvénynek Kisiratosra érkezését, és miután rákötötte a “Kisiratos katolikus közössége részéről; Magyarok Nagyasszonya, gyűjtsd össze gyermekeidet!” mottóval ellátott fehér szalagot, ismertette az útvonalat. A tervek szerint a kisiratosiak autóval viszik a keresztet Kürtös, Gyorok, Lippa, Máriaradna és Déva katolikus közösségeinek meglátogatásával. Déván a jelvényt és tartozékait a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonában átadják Böjte Csaba atyának, akinek küldöttsége tovább azt viszi Gyulafehérvárra. Onnan további küldöttség hordozza Csíksomlyóra, ahova pünkösd napján érkezik meg. /(balta): Feltámadási jelvények Csíksomlyóra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

A gyulafehérvári Caritas folytatja az Udvarhely környéki árvízkárosultak megsegítését. Folyamatban van egy mezőgazdasági program, amely keretében veteménymaggal, krumpli vetőmaggal, kerti szerszámokkal, baromfival, baromfitáppal, műtrágyával támogatják az érintett lakosságot. A támogatás a spanyol Caritas valamint a Caritas Hungarica segítségével történik. A Caritas összesen 400 családot támogat. A krumpli vetőmagot Székelyszentléleken 230 árvízkárosult családnak osztottak ki. A veteménymagcsomagból 400 család részesült a Nyikó mentén. /(Bányász József): Újabb támogatás az udvarhelyszéki árvízkárosultaknak. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 14./

A Mindszenty Társaság és a Keresztény Élet budapesti katolikus hetilap szervezésében Márton Áron erdélyi püspök születésének 110. évfordulója alkalmából Kárpát-medence szintű középiskolás vetélkedőt rendeztek 2006 tavaszán. A verseny keretében 90, három tagból és egy felkészítő tanárból álló középiskolás csapat fogott munkához, hogy a Keresztény Élet hasábjain megjelenő háromfordulós versenyfeladatokat megoldja. A megfejtések megtalálása Márton Áron püspök életével kapcsolatos ismereteket, illetve a korszak történelmi, politikai, képzőművészeti, irodalmi és zenei tudnivalóinak ismeretét igényelte. A csapatok közül – amelyekben arányosan képviselték az elcsatolt országrészeket is – 27 csapat jutott tovább a lakiteleki kétfordulós döntőbe, ahol május 12-én írásbeli szűrés útján választották ki a legjobb 12 csapatot. Ezek között volt a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumának két csapata. Május 13-án volt a döntő. Tavaly a Mindszenty-vetélkedő első díját a Majláth csapat nyerte, idén a Márton Áron-vetélkedő első díját is a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Scandicus csapata nyerte. /A Márton Áron-vetélkedő első helyezettjei Lakiteleken. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a székely gyűlést. A szervezők szerint székely nemzetgyűlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevők határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytől. Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke elmondta, megbeszélést tartott a polgármesterrel és a helyi szervezőkkel. Biztosították a polgármestert arról, hogy a községben nem fog feszültséget okozni a nemzetgyűlés. Az SZNT a politikai szervezeteket összekötő híd próbál lenni. Ditróban arra tesznek kísérletet, hogy hidat építsen az RMDSZ és az MPSZ között, hiszen mindkét szervezet programjában szerepel az autonómia. /Bajna György: Lesz Ditróban székely gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Bukarestben, a Szent József Római Katolikus katedrális mellé egy vállalat 75 méter magas csupa üveg és acél külsejű irodaépületet szándékozik építtetni. A terv heves tiltakozást váltott ki a hívők szintjén, de számos közéleti személyiség is felháborodásának adott hangot, amiért közvetlenül a műemlék értékű templom mellé építenék a 19 emeletes kolosszust. A tiltakozáshoz csatlakozott a balázsfalvi görög katolikus egyházmegye is, az oda tartozó templomok előtt május 25-én este élő láncot alkottak a hívők. A Máltai Lovagrend tagjai díszegyenruhában vonultak fel. A római katolikus egyház a három brassói templomban szervez hasonló tiltakozást – közölte dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A döntést azzal indokolta, hogy Erdélyben a Cenk alatti városban él a legnagyobb lélekszámú, román anyanyelvű római katolikus közösség. /E.-R. F.: Tiltakoznak a katolikusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Kolozsváron a Bolyai u. 7. sz. alatti, 21 lakásos házat a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség peres úton visszaköveteli. Az ingatlan 1952-ben államosítás révén került az állam tulajdonába. A 112/1995-es törvény lehetővé tette, hogy az államosított ingatlanokban levő lakásokat a bennük lakó bérlők megvásárolhassák. 1996-97-ben a ház minden lakója megvásárolta a lakást, amelyben lakott. Az egyik lakó, Batiz Sándor szerint nem tudtak arról, hogy a ház nem volna eladható. 2004 októberében a Római Katolikus Érsekség törvényszék elé idéztette őket, azt kérve, hogy semmisítsék meg adásvételi szerződéseket, mert rosszhiszemű vásárlókról van szó. Ők nem rosszhiszemű vásárlók, hanem áldozatai a hanyag munkának, a nemtörődömségnek. Ha az egyházak nyilvánosságra hozták volna visszaigénylendő ingatlanjaik listáját, akkor ma nem lennének ezek a perek. Pervesztés esetén maradhatnak bérlők. Országszerte mintegy 2000-2700 egyházi ingatlanról van szó. Igazságos-e ezek visszaadása? – kérdezte a cikkíró. /Batiz Sándor: Lakásperek: egyházak kontra híveik, Postafiók rovat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Az Adevarul című bukaresti lap sorozatban mutatja be a romániai egyházakat. A június 9-én megjelent oldal címe: A római katolikus egyház. Ennek nevében nyilatkozik Ioan Robu bukaresti érsek, akiről a mellékelt rövid életrajzból megtudjuk: 1944-ben született moldvai katolikus családban, 1968-tól pap. 1983-ig a iasi-i Teológiai Intézet rektora volt. 1984-ben lett püspök, 1990-ben érsek. Nyilatkozatában a romániai katolikusok számát 1,4 millióra becsüli, de sokan hagyták el az országot, ennek következményeként nyugaton egyre több „a román nyelvű katolikus közösség”. A kommunista rendszer üldözöttjei közül csak néhai Vladimir Ghicát és Durkovici püspököt említette. Egy szót sem ejtett arról, hogy Romániában él 850 ezer magyar, valamint nagy számú német, szlovák és bolgár katolikus, arról sem, hogy létezik a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség és több püspöksége. Említés sem történik az erdélyi múltról, Márton Áron legendás alakjáról, Majláth Gusztávról, Jakab Antalról, de arról sem, hogy a kutatás számára miért hozzáférhetetlen ma is a bukaresti püspökség levéltára. A Dosarele Istoriei 2003/9-es számában viszont Ovidiu Bozgan bukaresti egyetemi tanár tanulmányt közölt A római katolikus egyház a kommunista Romániában címmel. Ebben bemutatta a Szent István által 1103-ban létesített váradi püspökséget, kitért az 1111-ben alapított gyulafehérvári püspökség történetére, majd sorra vette Temesvárt, Szatmárt, és végül megemlítette: XIII. Leó pápa 1883-ban létrehozta a bukaresti, majd egy év múlva a iasi-i püspökséget is. A kommunista rendszer az egyház javait államosította, az 1948. évi 1111 parókiából 1988-ra 637, az 1317 papból 1982-re 685 maradt. A szerző nagy teret szentelt Márton Áronnak: életútjának, börtönéveinek, harcainak, amelyek egyháza és a romániai magyarság túlélést szolgálták. Bemutatta Csíksomlyó fontosságát a katolikus ellenállásban; a pünkösdi búcsúkon minden hatósági bojkott ellenére is, 12-15 ezer zarándok vett részt. Minderről Robu érsek nem tett említést. Hargita Népe, 2006. június 5.: Június 3-án több mint 300 ezer hazai és külföldi zarándok vett részt a csíksomlyói búcsún. A szentmise kezdetén Jakubinyi György érsek mondott fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. /Barabás István: Bukarest és Csíksomlyó között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

„Ditróban nem kiáltjuk ki sem a Székely Köztársaságot, sem pedig Székelyföld autonómiáját” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a Gyergyóditróba tervezett második Székely Nemzetgyűlés programjának összeállítója. Gazda Zoltán közölte, a határozat az SZNT vezetőségének döntése értelmében a felolvasásának pillanatáig titkos marad. „Azt szeretnénk, hogy a határozat az 1918-as gyulafehérvári mintájára szülessen meg. A dokumentum konkrét határidőket szab a román államnak kéréseink teljesítésére” – fogalmazott Gazda Zoltán, aki egy korábban jelezte: ha az autonómia ügyében nem lesz előrelépés, kérni fogják a trianoni szerződést aláíró „bűnös” hatalmak mai miniszterelnökeitől, hogy gyakoroljanak nemzetközi nyomást Romániára. /Cs. P. T.: Székely Nemzetgyűlés gyulafehervári mintára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Június 14-től román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthory István által alapított első erdélyi egyetemet. Rövid kolozsvári látogatásra érkezik Rómából Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancellárja. A magas rangú vatikáni méltóság dr. Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezik Kolozsvárra. Amint dr. Nóda Mózes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképző Kar dékánhelyettese, kancellárja és tanszékvezető professzora – a látogatás egyik szervezője – elmondta, a bíboros rövid, néhány órás ittléte alatt felkeresi a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Ugyanezen a napon leleplezik a Farkas utcai Egyetemiek Házának bejáratánál azt a táblát, amely a Báthory István által 1581-ben alapított Erdély első felsőoktatási intézményének állít emléket. A kétnyelvű – román és latin – tábláról hiányzik a magyar nyelvű felirat. Mihail Hardau oktatási miniszter bejelentette, hogy a Vatikán jelenleg tanulmányozza egy romániai katolikus egyetem létrehozásának indokoltságát. /B. T., F. GY.: Kolozsváron a Vatikán „tanügyminisztere”. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen ismét sérült a multikulturalizmus elve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Bardócz Ferenc gyergyóditrói polgármester a június 18-án, vasárnap megrendezendő Székely Nemzetgyűlés kapcsán kijelentette, ha polgármesterként nem is adhatja áldását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a községben tervezett, az autonómia igényét kinyilatkoztató tömegrendezvényére, magánszemélyként egyetért annak megszervezésével. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek viszont nem engedélyezi a templom kertjének igénybevételét a nemzetgyűlés céljára. „Egyházunk igyekszik minden politikai kezdeményezéssel szemben a maga függetlenségét megőrizni. Krisztusi rendeltetésénél fogva küldetése van minden emberhez. Lélekmentő küldetését csak úgy tudja hathatósan betölteni, ha semmilyen csoportosulással nem kötelezi el magát. Ebből az következik, hogy politikai rendezvényeknek mi nem lehetünk házigazdái.... Kérésüket nem tudjuk teljesíteni, és nem engedélyezzük egyházi területen a politikai rendezvényt.” Árus Zsolt a GYSZT elnöke közölte: a Székely Nemzetgyűlést a gyergyóditrói futballpályán tartják meg. /Érseki válasz az SZNT-nek: „egyházi területen nem engedélyezzük”. = Erdély.ma, jún. 13./

Június 14-én leleplezték az első kolozsvári egyetem, a Báthory István fejedelem által alapított jezsuita kollégium megalapítására emlékeztető táblát. A táblán a Báthory-ediktum latin szövege mellett csak román felirat szerepel. A magyar fordítást az Erdélyi Magyar Ifjak sokszorosította és az éjszaka folyamán több helyre – köztük az emléktáblára is – kiragasztotta, de ezt órák alatt eltüntették a falakról, oszlopokról. A leleplezés után a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelen levő rektor-helyettese, Nagy László elmondta: már huzamosabb ideje kérik az egyetem vezetőségétől azt, hogy – amint egy multikulturális egyetemen szokás – valamennyi felirat jelenjen meg magyar nyelven is. Örült volna annak, ha ezen a táblán is megjelenik a magyar nyelv, különös tekintettel arra, hogy Báthory István a magyar nemzetet képviselte – fogalmazott a rektor-helyettes. /E.-R. F.: Magyar tiltakozás és bíborosi diplomácia. Báthoryra is románul emlékezik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet: a multikulturalizmus elvét csak hangoztatja, nem gyakorolja a BBTE. Az emléktáblát Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke, és Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancelláriája leplezte le. A magas rangú vatikáni méltóság Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezett Kolozsvárra, felkereste a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Andrei Marga visszautasította, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette, nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy az állam hivatalos nyelvén és latinul feliratozták az emléktáblát. /Debreczeni Hajnal: Magyarul nem emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Nem látványos, de annál fontosabb az a jótékonysági tevékenység, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye folytat Erdély-szerte. A 2000. évi zsinat szociális-karitatív előirányzatainak életbe léptetéséről tanácskoztak június 14-én Kolozsváron. Szász János, a főegyházmegyei Gyulafehérvári Caritas igazgatója beszámolt arról, miként végzi az egyház az elesettek felkarolását, szó volt a különböző otthonok működése mellett a betegápolásról, a háztartási és családsegítésről, idősgondozásról, a gyermekek felkarolásáról, a fogyatékkal élő és a katasztrófa sújtotta személyek támogatásáról, de mezőgazdasági és tanulmányi támogatási formákról is. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője ismertette, hogy nem múlik el hónap, hogy a lap ne számoljon be valamely egyház szeretetszolgálatának a tevékenységéről. Fábián Mária, a helyi Szent Mihály Caritas igazgatónője bemutatta a szeretetszolgálat egyebek mellett adománygyűjtő, gondozó, szaktanácsadó és ismertterjesztő előadásokat nyújtó szerteágazó tevékenységét. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus hangsúlyozta, hogy az Agapé vendéglő nyereségét a szegények megsegítésére fordítják. Fény derült még a Filantróp Alapítvány ingyenes egészségügyi tevékenységére, beleértve a Segítő Jobb magyarországi kezelést finanszírozó szervezettel történő együttműködést. Geréd Péter besztercei plébános elmondta, a rászorulókat felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül kiszolgáló besztercei ingyenkonyha nemsokára tízéves lesz. A Kolozsvári Római Katolikus Gimnázium az előadássorozat végén jelentette be, hogy idén először első és ötödik osztályt is indít. /-ó –n: Közös ügy a szeretetszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Az Új Magyar Szó június 1-i számának Postaláda rovatában megjelent, Batiz Sándor által írt cikkre /Lakásperek: egyházak kontra híveik/ válaszolt a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. A kolozsvári Bolyai u 7. szám alatti ingatlan 21 lakrészét az állam jogtalanul adta el a bérlőknek. Ezt követően, az érsekség 2004-ben beperelte a kolozsvári polgármesteri hivatalt és a vásárlókat. Egyházi szemszögből rendkívül sajnálatos és kellemetlen ez a kialakult helyzet. A helyi hatóságok jogszabályokat semmibe vevő ténykedései következtében kényszerül az egyház pereskedni híveivel. Érthető a vásárlók elkeseredettsége, hiszen ők jóhiszeműen az akkori törvény alapján adásvételi szerződést kötöttek a kolozsvári polgármesteri hivatallal az egyháztól elkobzott ingatlanra. A 112-es törvény azonban csak a természetes személyektől elkobzott ingatlanokról rendelkezett úgy, hogy amennyiben a tulajdonos nem igényelte vissza az ingatlant záros határidőn belül, akkor az állam eladhatja. E törvény alapján a polgármesteri hivatalnak nem állt jogában kiárusítani az egyháztól államosított ingatlanokat. Az egyház szempontjából az egyházi tulajdon nem a papság saját hasznát szolgálja, hanem azért szükséges, hogy az egyház rendeltetését be tudja tölteni: fenntartson szociális és karitatív, valamint tanügyi intézményeket. Az 1989-es változást követően az egyház folyamatosan kérte a román kormányt, hogy rendezze az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. Erre jogi keret csupán 2002-ben született meg, az 501-es törvénnyel, melynek alapján az egyházak benyújthatták a restitúciós bizottsághoz a visszaigényelt ingatlanok listáját. Gheorghe Funar, Kolozsvár hajdani polgármestere tudta, nincs joga rendelkezni az említett ingatlanokról, mégis eladta azokat. Mindezek után önként adódnak a kérdések: – Ki kinek az ellensége? Ki vonható felelősségre a kialakult helyzetért? /Lakásperek: ki kinek az ellensége? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az egykori agyagfalvi, illetve az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlések mintájára június 18-án Gyergyóditróban Székely Nemzetgyűlésen kívánják hitelesíteni a székelyföldi magyarság autonómiaigényét. ,,A Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen szervező és meghívó. Felkérte a magyar közösséget, vegyen rész a nemzetgyűlésen. A határozatot a közösség hozza, ettől válik legitimmé” – szögezte le Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Az SZNT az autonómiáért vívott harc során több utat próbált bejárni, az autonómiastatútum parlamenti beterjesztése, illetve a népszavazások kezdeményezése nem járt sikerrel, ezért választották most a közvetlen demokrácia eszközét, a nemzetgyűlést. Árus Zsolt, a szervező gyergyói széki tanács elnöke hangsúlyozta, az SZNT azt szeretné, ha az autonómia érdekében az összes magyar politikai erő együttműködne. Ezért meghívták az RMDSZ képviselőit, szenátorait, és levélben fordultak Markó Bélához is. Választ eddig nem kaptak. A kiszivárgott hírek szerint igyekeznek meggyőzni Bardócz Ferenc polgármestert, hogy gondjai adódhatnak, ha nem állítja le a rendezvényt – mondta el Árus Zsolt. /Farkas Réka: Közösségi akarattal a területi autonómiáért (Székely Nemzetgyűlés Gyergyóditróban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Idén is szép számmal vettek részt a római katolikus hívek Székelyudvarhelyen az úrnapi búcsún. A környékbeli településekről gyalogosan is érkeztek keresztalják, a gépjárműforgalom elől lezárt főtéren már a reggeli órákban gyülekezni kezdtek a zarándokok. A Márton Áron téri szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, majd Potyó Ferenc általános érseki helynök mondott szentbeszédet. A szabadtéri szentmisét Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes szavai zárták. Az úrnapi körmenetet – a hagyományokhoz híven – a zetelaki keresztalja vezette. A székelyudvarhelyi úrnapi búcsú a jezsuiták itteni működéséhez fűződik. Nagyfalusy Lajos feljegyzése szerint: „1668 úrnapján Székelyudvarhelyen, szabad ég alatt, magyar nyelven került előadásra a Melkizedek áldozata. A nagyszámú nemesség között ott volt István moldvai fejedelem, aki azért jött át az erdélyi havasokon, hogy e színjátékon jelen lehessen.” 1949-ben, az utolsó szabad főtéri körmenet alkalmával Márton Áron püspök vitte az oltáriszentséget. Ennek emlékezetére a székelyudvarhelyi úrnapi búcsú főcelebránsa az egyházmegye mindenkori főpásztora. 1990-ig az oltárt és az úrnapi sátrakat a temetőkertben állították fel, a körmenetet is itt tartották. 1990 óta újra a főtéren vonul a körmenet. /Szász Emese, Takács Éva: Úrnapi búcsú Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

A régió legnagyobb magyar oktatási intézménye a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Fennállásának 374 éve alatt – a rendszerváltás előtti öt év kivételével – magyarul tanítottak benne. Idén a négy végzős osztályból 99-en érettségiznek. A diploma mellett az iskola lehetővé teszi különböző szakoklevelek megszerzését is. A matematika-informatika osztály 27 tanulójából 21-en tettek sikeres számítástechnikai szakvizsgát. Egyes egyetemek ezt elfogadják, a bizonyítvány felhasználható munkahely megpályázásakor is. A református teológia osztályban tett szakvizsgával a végzősök esetleg vidéki iskolákban vállalhatnak vallástanítást. A jövő tanévben már nem indulhat tanítóképző, a kért 5 osztály helyett a tanfelügyelőség csak 4-et engedélyezett. Főiskola is működik a Kollégiumban. Idén csak 10-en diplomáztak, de 2005-ben már 24-en kezdték az első évet. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumi Líceum 20 fiúból álló végzős osztálya katolikus teológia szakos. Szakképesítést kapnak az I–IV. osztályokban történő hitoktatásra és opcionálisan kántorvizsgázhatnak. – Diákjaink jól felkészültek arra, hogy továbbtanuljanak, hogy az életben eligazodjanak – mondja Baróti László igazgató. /Takács Ildikó: Létkérdés a megfelelő szak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Bár érvényes törvények szerint városi zöldövezetben tilos építkezni, mind több jele van annak, hogy az ortodoxok mégis templomot emelnek Szatmárnémeti történelmi belvárosának valamelyik tenyérnyi parkjában. Jelenleg hat (!) templomuk épül a városban, tehát nem a szükség, mint inkább a tekintélyelvűség sarkallja őket. Uralni a városközpontot is, miként ezt Temesváron, Aradon, Gyulafehérvárt, Nagykárolyban és annyi más erdélyi városban teszik. Szatmárnémetiben, a határszélen különös stratégiai jelentősége volna annak, ha a hagymakupola a római katolikus székesegyház vagy a református Láncos templom tornya fölé emelkedne. Az általuk megjelölt főtéri park helyett a városi tanács három más területet ajánlott nekik, de ők a központhoz ragaszkodnak. Ilyés Gyula polgármesterre és az RMDSZ-többségű tanácsra is nagy nyomás nehezedik az ügyben. Valamit valamiért, ajánlotta a cikkíró. Például egyetlen magyar történelmi személyiségnek sincs egész alakos szobra Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Valamit valamiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

XVI. Benedek pápa nemrég aláírta azt a dekrétumot, amely kihirdeti Salkaházi Sára szociális testvér hősi fokon gyakorolt szeretetáldozatát, azaz a vértanúságot /”az 1899 május 11-én Kassán született és 1944 decemberében Budapesten meghalt Isten Szolgája, Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát.”/. Salkaházi Sára 1943 őszén felajánló imádságot tett, amelyben hangsúlyozta, az egyházüldözés esetére Isten fogadja el az ő halálát, kímélje meg a többi testvért. A szociális testvérek Budapesten, a Bokréta utcai zárdájukban rejtegették az üldözött zsidókat. Ezért a nyilasok 1944. december 27-én Salkaházi Sárát hatodmagával elhurcolták és aznap este valamennyiüket agyonlőtték a Duna-parton. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása elmondta, hogy a Szabadság-híd hídfőjénél tábla hirdeti az emlékét. „Minden év december 27-én gyertyát gyújtottunk a tábla előtt. Imádkoztunk azért, hogy Egyházunk mielőbb a boldogok sorában tisztelje őt. (...) A múlt igazi megtisztult szemléletéhez vezet, hozzásegít bennünket a kiengesztelődéshez és ahhoz, hogy igazi, hiteles katolikus példaképeink legyenek.” Salkaházi Sára bejárta és szerette Erdélyt, Márton Áron püspök is jól ismerte értékes újságírói, írói, kulturális munkásságát. 1943 márciusában a szatmári Irgalmas Nővérek iskolájában tartott előadást, majd ugyanazon év decemberében Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. 1944. májusában Nagyváradon vett részt lelkigyakorlaton. Az 1989-es rendszerváltás után Romániában immár nyilvánosan működik, a többi szerzetesrendi intézménnyel együtt erőszakosan megszüntetett Szociális Testvérek Társasága. A köztudatban „szürke nővérekként” megmaradt testvérek jelenleg Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszeredában, Désen, Marosvásárhelyen és a Neamt megyei Romanban fejtik ki tevékenységüket. /Fodor György, piarista confrater: Újabb magyar vértanú boldoggá avatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Az utóbbi évek hagyományához híven, Jakubinyi György érsek a jubiláló papokat közös ünneplésre hívta meg Gyulafehérvárra. A június 21-én bemutatott szentmisén közösen adtak hálát az elmúlt évek minden kegyelméért, a kitartás ajándékáért és az elért eredményekért. Emlékeztek arra, hogy 25 éve, június 19-én dr. Jakab Antal püspök, valamint 50 esztendővel ezelőtt Márton Áron püspök kézfeltétele által a papi szolgálatra kaptak megbízást. /Mihálcz Márta: Jubiláló papok hálaadó szentmiséje Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Májusban Budapest kapujában, Budakeszi határában avatták fel V. Majzik Mária szobrászművész monumentális alkotását, a Himnusz-szobrot. Állami támogatás nélkül, az anyaország határain kívüli magyarok közadakozásából készült el a Magyar Örökség-díjas művésznő, V. Majzik Mária alkotása. Kevesen tudják róla, hogy a parajdi templom terrakotta-féldomborműveit szintén ő készítette, minden ellenszolgáltatás nélkül, ily módon fejezve ki ragaszkodását az elszakadt részek magyarsága iránt. E nemes gesztusáért a parajdi önkormányzat díszpolgári címet adományozott a művésznőnek. Arra a kérdésre, hogy körülbelül mennyi pénzébe került ez az anyag- és időigényes munka, V. Majzik Mária azt válaszolta, hogy kétszobás tömbházlakásból akár kettőt is vásárolhatott volna Budapesten a befektetett összegből. – Simó Sándor plébánosnak köszönhető, hogy az új templom épült Parajdon. 1990 augusztusára elkészültek az új katolikus templom tervrajzai. Ez volt a rendszerváltás után az első templom a Gyulafehérvári Egyházmegyében, amelyet hivatalosan is jóváhagyott az állami és egyházi hatóság. A hívek adományai, munkája, a vállalkozók közreműködése, külföldi segélyszervezetek támogatása kellett ahhoz, hogy felszentelhessék – vallotta még 2001-ben az átadási ünnepségen az azóta Görgényüvegcsűrre helyezett Simó Sándor plébános. V. Majzik Mária terrakotta domborműveinek központi gondolata a szeretet és az áldozatvállalás ábrázolása. A művésznő megígérte, hogy a Himnusz makettjét szintén Parajdnak adományozza. /Kristó Tibor: Amiről kevesen tudnak. A parajdi templom féldomborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

Gyulafehérváron a székesegyházban diakónus- és papszentelés volt június 17-én, illetve 18-án. Dr. Jakubinyi György érsek öt fiatalt /köztük a lujzikalagori Vornicu Cristinelt/ diakonussá, hármat pedig pappá szentelt. Idén csak három papot szenteltek, miközben június 21-én tizenhat ezüstmisés és négy aranymisés erdélyi pap ünnepelte jubileumát Gyulafehérváron. /Mihálcz Márta: A hivatások ünnepe. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./

Mirciov Sebestyén idén fejezte be tanulmányait Gyulafehérváron a Katolikus Főiskola lelkészi karán és néhány nappal ezelőtt szentelte pappá Roos Márton temesvári megyés püspök. /Regéczy Szabina Perle: “Az én segítségem az Úrtól van…” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Arad megyében kifüggesztették a vizsgaközpontokban az idei érettségi eredményét. Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő elmondta, hogy a megyei átmeneti arány 83,96%-os volt. Ennél valamivel magasabb a megye egyetlen magyar tannyelvű középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ugyanis a 110 jelentkezőből 94 sikeresen vette az erőpróbát, ami 85,45%-ot jelent – tájékoztatta a Nyugati Jelent Szakács Ferenc igazgató. A 16 elbukó román nyelv és irodalomból járt pórul. Javítási lehetőségük augusztusban lesz. Fehér megyében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a vizsgákra feliratkozott mind a 121 diák megjelent, 108 sikerrel vizsgázott. A magyar nyelven érettségizők közül 101 a Bethlen Gábor Kollégium diákja, közülük 9-en román nyelv és irodalomból kaptak elégtelent. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szeminárium 20 érettségizője közül 4-en szintén a román nyelv és irodalom vizsgán buktak el. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában, a dévai Téglás Gábor gimnáziumban az átlagosnál gyengébb eredmények születtek az érettségin. Egy kivételével mind az 52 beiratkozott megjelent a vizsgán, 39-nek sikerült átmenő jegyet elérnie. 12-en a román nyelv és irodalom tantárgyból buktak, így a magyar tagozaton csupán 76,47%-os átmenési arány született. Temes megyében a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum magyar tagozatán 12-en érettségiztek, tízen mentek át. A Bartók Béla Elméleti Líceumból 77-en jelentkeztek a vizsgákra, négyen az előző évfolyamok végzősei voltak: utóbbiak egyikének sem sikerült, tájékoztatott Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. A Bartók idei végzősei közül 73-an iratkoztak be, 72-en jelentek meg az érettségin. Átmenő jegyet kaptak 64-en, a nyolc bukott diákból ötöt románból, kettőt magyar írásbelin, egyet magyarból és pszichológiából vágtak el. /Érettségi 2006: pénteken végleges eredmény. A magyar diákok románból buktak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Baróti László-Sándor, a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium, közismertebb nevén a kisszeminárium eddigi igazgatója váltja fel tisztségében Farkas Ibolya szociális testvért a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium élén – olvasható a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelében. /Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium – Igazgatóváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

A héten Szelterszen táboroznak azok az önkéntesek, akik a plébániai szeretetszolgálatban, karitatív intézményekben dolgoznak. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas által szervezett tábor témája a krízis-, illetve katasztrófahelyzetbe került személyek megértése, segítése. Erdély negyven településéről 110 személynek biztosítanak kikapcsolódási, ugyanakkor képzési lehetőséget. /Együtt a szeretetszolgálatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./