Megjelent Beke György: Székelyföld Gyilkos-tó, Szent Anna tava (Barangolások Erdélyben, 8.), a Barangolások Erdélyben-sorozat 8., a Székelyföld-alsorozat 3. kötete. A tízkötetesre tervezett gyűjteményes kiadás egyedülálló vállalkozás a kortárs irodalomban. A szerző ebben a kötetben Gyergyó és Csík régiója történelmi és vallási múltjának, művelődési életének, intézményrendszereinek, kiváló személyiségei munkásságának leírására vállalkozott: Szárhegy, Csíksomlyó, Kájoni János, Vitos Mózes, Márton Áron, Tőzsér-posta, Márton Árpád, Ferenczes István és mások. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Egyre kevesebb az újszülött, kevesebb az óvodás, s az iskolákban is alig akad olyan évfolyam, amelyen több osztálynyi diák van. 2006-ban 161 gyergyószentmiklósi újszülött látott napvilágot, az elhunytak száma pedig 196. Csomafalván 35 egyévesnél kisebb gyermeket kereszteltek, s 72 helyi lakos távozott az élők sorából. Ditróban 51 a születések száma, ezzel szemben 69 ditrói lakos halt meg. Alfaluban tavaly 37 újszülöttnek igényeltek gyermeksegélyt, 52 személynek halotti bizonyítványt. Újfaluban 29 a születések száma, és 67-en hunytak el. Gyergyószárhegyen 35 gyermekre kértek gyermeksegélyt és 36-an haltak meg. Gyergyóremete a kivétel, ahol 65 gyermek született és 58-an távoztak. /K-T. Gy: Ha nem fogynánk…= Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 8. – 10. sz. /

A kétszáz évvel ezelőtt született Batthyány Lajos miniszterelnök, valamint a gyergyóremetei szabadságharcosok emlékére szerveztek megemlékezést Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Hargita Megyei Kulturális Központ Szárhegyen működő művelődési központja szervezte. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei helytörténész beszédében a helybeli hősök – Portik Ferenc főhadnagy, Bernád Antal és Veres István honvédek – tevékenységét méltatta. Az emlékezésen fellépett az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Dalkör, az 1848-as hangulatot pedig a „barandások” – ostorral és pásztorbottal harcoló katonák – hagyományőrző csoportja, valamint a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai biztosították. /J. A. : A helyi hősökre is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Négyoldalas kis újságocska, szerkesztői Szárhegyi Közlönynek kereszteltek el. Gábor László, Gyergyószárhegy polgármestere közölte benne, hogy havi rendszerességgel kívánja tájékoztatni Szárhegy lakosait a község ügyes-bajos dolgairól. A közlöny januári számában a csatornázás került a figyelem központjába. Magunkról – magunknak rovatcím alatt a szerkesztőknek a székelység múltjának ismertetésére is kiterjed a figyelmük. /Zöld Lajos: Szárhegyi Közlöny avagy kitörni a hatalom elszigeteltségéből. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Már csak 16-an vannak Gyergyószentmiklósról és Gyergyószárhegyről. Minden esztendőben Szent József-napján értük és egykori kivégzett, illetve a börtönévek szenvedései miatt korábban megölt társaikért is szól a harang. Egyre kevesebben tudnak róluk, a most felcseperedők aligha hallhatnak róluk, a kommunista börtönök rabjairól. Vajon marad-e utód, aki legalább egy szentmisét mondat értük, mondjuk 10–15 év múlva is? Sem a média, sem a politikai szerveződések (RMDSZ, SZNT, MPSZ) képviselői nem jönnek el az üldözöttekért bemutatott szentmisére. /Bajna György: Ők apadnak, emlékeink satnyulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Gyergyóalfaluban a templom egykori falképeinek, a tizennégy, feltehetően 18. századi freskónak feltárásán dolgoznak a Magyar Restaurátorkamara szakemberei. A lemeszelt értékekből már sikerült felszínre hozniuk néhányat, a további munkálatokhoz szükséges anyagiakat jótékonysági rendezvényeken próbálják összegyűjteni. A megyei műemlékvédelmi hatóság azonban a kezdeményezésről és a munkálatokról nem tud. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván az 1213-ban Árpád-kori alapokra épült gyergyóalfalvi templomot. Végső formáját és a 14 gyönyörű falképet 1773-ban kapta, ez utóbbiakat azonban ma hiába keresnénk. Az időközben megkopott freskókra ugyanis újakat festettek, sőt 1992-ben még ezeket is lemeszelték. „A székelyudvarhelyi Maszelka János és a szárhegyi Czimbalmos Attila festő-restaurátorok – mindketten a Magyar Restaurátorkamara munkatársai – dolgoznak a falképek feltárásán. A templom elfedett falképeinek restaurálási költségeit a gyergyóalfalvi származású Bege Attila, a Buda környéki Székely Kör elnöke jótékonysági akciók segítségével igyekszik biztosítani. /Antal Ildikó: Lemeszelt freskókat tárnak fel Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban tekinthető meg Erdély egyetlen hímestojás-kiállítása. A Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában lévő gyűjtemény közel kétezer darabot tartalmaz, túlnyomórészt a székelység és a csángók mintaanyagát örökítették meg, de szép számmal akadnak Tisza vidéki, balatonfelvidéki és kárpátaljai hímes tojások is. „A kiállítást többéves gyűjtés, kutatás előzte meg, és eközben fogalmazódott meg az ötlet, hogy valamiképp át kellene menteni az évezredes formavilágot a 21. századnak” – fogalmazott Kisné Portik Irén néprajzkutató. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatók a karcolt, batikolt, aranyozott, a különféle írókésekkel viasszal írt, illetve a többszínű festékbe mártott tojások. /Jánossy Alíz: Törékeny csodák múzeuma. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A Hargita Népe február 21-én közölte Dakó Magdolna tölgyesi pedagógussal készült riportot. Dakó, az egykori könyvtáros tagja volt a szárhegyi Ferenc-rendi kolostor értékes könyveit felleltározó csoportnak. Nem tudja, mi lett az értékes könyvekkel. Az írás megjelenése után Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi városi könyvtár igazgatója közölte, hogy megtalálták az akkori jegyzőkönyvet, sőt egy 1969. május 31-én kelt átiratot is, Bencze Katalin, a könyvtár akkori vezetője aláírásával, amelyben kéri a Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Bizottságot, hogy segítse a városi könyvtárat a Lázár-kastély és a kolostor megőrzésében. Ennek részeként a ferencesek könyvtárának állományát a gyergyószentmiklósi könyvtárban képzelik el. Azért is, mert a könyvek Marosvásárhelyre szállításuk óta ott hevernek a könyvtár pincéjében, senki nem foglalkozott velük. Néhai Mészáros Józsefet, az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány tartományi könyvtárának főkönyvtárosát hatalmazták fel a leltár elkészítésére és az értékes könyveknek a megfelelő feltételeket biztosító helyre szállítására. A könyvek a marosvásárhelyi tartományi könyvtár állományába kerültek. Egy részük a Teleki Téka leltárában található, szakszerű felügyeletet biztosítanak számukra. Spielmann Mihály, a Teleki Téka igazgatója arról tájékoztatott, hogy 1973–74-ben kezdték katalogizálni a megyei könyvtár pincéjébe addig összehordott könyvek közül az 1800 előtt kiadottakat. Ebből a korból 56 könyv került hozzájuk a gyergyószárhegyi könyvek közül. Nem kizárt, hogy még lehetnek a megyei könyvtár pincéjében vagy akár az igazgatói iroda régi könyvei között is olyanok, amelyek a szárhegyi kolostorból származnak. A már katalogizált anyag digitalizálható. /Bajna György: Dakó Magdolna elégtétele. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./ Előzmény: Bajna György: A félelem nem múlik el. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Színpompás felvonulás után szép műsorral mutatkoztak be április 22-én, vasárnap a Remetei Ifjúsági Napok kiemelt rendezvénye keretében a III. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Nép- tánctalálkozó résztvevői Gyergyóremetén. A 373 táncos és zenész a kultúrházba vonult, a 35 tagú lövétei ifjúsági fúvószenekar muzsikájának ütemére. Sorra léptek színre az 50 tagú gyergyószárhegyi Cika együttes fellépése után a csoportok: a gyergyóremeteiek (70 tag), a gyergyóditróiak (50 tag), a gyergyóalfalviak (40 tag), a marosfőiek (30 tag), a Sapientia–EMTE Harmat néptánccsoportja (25 tag), az orotvaiak (18 tag), a csomafalviak, a borszékiek és a gyergyószentmiklósiak 15-15 taggal. A csoportoknak a helyi Szabó Attila szobrászművész készített emlékplakettet. A résztvevők szabadtéri táncházzal búcsúztak a rendezvénytől, miután a magyarországi testvértelepülés, Biatorbágy fiataljaival elfogyasztották a bográcsgulyást. /Bajna György: Ifjú néptáncosok Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

A tavaly megkezdett munkát folytatta Gyergyószárhegyen a Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont II. Gránátalma úrihímzés- és csipkeverő táborának mintegy húsz résztvevője. „A középkori nagyasszonyok hagyatékából előkerült kézimunkák hasonmásai a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt fogják ékesíteni” – mondta Kisné Portik Irén néprajzkutató, főszervező, hozzátéve, hogy a tavaly félbemaradt munka befejezése mellett új kézimunkákra is jutott idő. A résztvevők hozzáfogtak ugyanakkor a Lorántffy Zsuzsanna hagyatékából maradt nagyabrosz hasonmásának a készítéséhez is. /Jánossy Alíz: Nagyasszonyok hagyatékát másolják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

A marosvásárhelyi fejedelmi beiktatásról érkezett Kolozsvárra 1707. áprilisában II. Rákóczi Ferenc. Akkor avatta fel a volt jezsuita kollégiumban a Kolozsvári Nemes Ifjak Társaságát. Erre a 300 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek Kolozsváron a Kibédi Általános Iskola kisdiákjai Mátyus Ilona tanítónő vezetésével. A kirándulás csupán töredéke annak a tanítónő több mint egy évtizedes szellemi építőmunkájának. A tanítónő diákjaival a fejedelem és Mikes Kelemen nyomdokain járt Zágonban, Gyergyószárhegyen, Radnóton és Marosvásárhelyen. Régmúlt események helyszíneit keresték. A csoport tevékenysége része annak a nagyobb programnak, amelyet a Magyarország Felfedezői Szövetség gondosan megtervez évről évre, abból a meggondolásból, hogy járhatóbbá tegye az egymáshoz vezető utakat. Pályázatokat hirdetnek meg, amelyeken bárki részt vehet – gyerek, ifjú, felnőtt – határoktól függetlenül. Várfelderítői játékos kirándulásokat szerveznek. Kolozsváron, Tőkés Elek igazgató adott otthont a megemlékező ünnepségnek, a történelmi játéknak a Báthory István Elméleti Líceumban. A Kibédi Általános Iskola tanulói kapcsolódtak ahhoz a megemlékezés sorozathoz, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a marosvásárhelyi Vártemplom szervezett a háromszáz évvel ezelőtti eseményekről, Marosvásárhelyen. /Csekéné Kolcsár Irén: Kolozsvári Nemes Ifjak emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

„Az éneklés a legközelebbi út magunkhoz és a mindenséghez” – hangsúlyozta Lázár Nóra, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese a hét végén 19. alkalommal megszervezett Domokos Pál Péter Gyermekkórus- és Hangszeregyüttes-találkozón. A rendezvényen 11 gyermekkórus, illetve hangszeres együttes vett részt a környékbeli településekről. A vándorkórus-találkozót először 1935-ben, Mihály István kántortanító kezdeményezésére szervezték meg Gyergyószárhegyen, majd a következő évben Gyergyóditróban. 1981-ben szintén Ditróban próbálták újjáéleszteni, majd 1992-ben Gyergyószentmiklóson szervezték meg a találkozót. Azóta minden májusban a medence valamelyik településén találkoznak a gyermekkórusok. /Jánossy Alíz: Újjáélesztett találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Párhuzamosan és több helyszínen zajlanak a VII. Hargitai Megyenapok falvakban, városokban egyaránt. Gyergyószárhegyen avatóünnepség keretében adták át a Megyei Kulturális és Művészeti Központ új székházát. Az ünnepség a gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar közreműködésével és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület 11. székely határőr huszárezred gyergyói bandériumnak jelentésével kezdődött. Ez az épület ad helyet a jövőben az eddig a ferencesek kolostorában zajló alkotótáborok művészeinek. Dr. Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre című könyvének bemutatóját tartották május 23-án Székelyudvarhelyen. /(Szász Emese): VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Gyergyószentmiklóson tartották a 19. Domokos Pál Péter Gyermekkórus- és Hangszeregyüttes-találkozót tizenegy gyermekkórus, illetve hangszeres együttes részvételével. A Gyergyó-medencei gyermekek vándorkórus-találkozóját először 1935-ben Mihály István kántortanító kezdeményezésére Gyergyószárhegyen szervezték meg, a következő évben Gyergyóditróban. Hosszas szünet után 1981-ben szintén Ditróban próbálták először újjáéleszteni a hagyományt, végül 1992-ben Gyergyószentmiklóson volt a találkozó, amelynek azóta minden évben más-más település ad otthont. /Jánossy Alíz: Dalos kedvű találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Sokan lenézően beszélnek a vidéki önkormányzatok által kiadott újságokról. Ezt cáfolja például a Szárhegyi Közlöny. A Gyergyószárhegyen havonta megjelenő kiadványban a fontos tudnivalók mellett megjelennek a tevékenységi beszámolók, a pályázati lehetőségek, helyet kap benne a kultúra és a sport. /Balázs Katalin: A sajtó hatalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

”Óriási élmény számomra azok között a falak között énekelni, ahol hajdanán Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor is megfordult” – jelentette ki Sebestyén Márta előadóművész erdélyi előadás-sorozatának gyergyószárhegyi állomásán. Sebestyén Márta erdélyi koncertsorozata a marosvásárhelyi színházban június 6-án tartandó előadásával ér véget. /Jánossy Alíz: A szárhegyi kastély vendége: Sebestyén Márta. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Rangos történészkonferenciának adott otthont a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ június 7-én és 8-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete és a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Egyetem szervezésében, amely az idén a város vásárjogának 400. és a városjog megszerzésének 100. évfordulója jegyében zajlott. A konferencia fő szervezője, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő volt. Rüsz Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem munkatársa Az a másik Bocskai István címmel Bocskai István zempléni főkapitány életútját ismertette, akinek a fejedelem a nagybátyja volt. Garda Dezső előadásában végigvezetett Gyergyószentmiklós történetén az első írott forrásoktól az 1907-es várossá válásig. Csergő Tibor András, a város Tarisznyás Márton Múzeumának igazgatója az intézmény rövid történetét vázolta fel. Pál Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatásait és következményeit taglalta Gyergyó térségében, szólva Salamon László bebörtönzéséről, a szárhegyi Fekete kéz szervezetről, amelynek tagjai összesen 360 év börtönbüntetést kaptak és a Szoboszlay-per áldozatairól. /Gál Éva Emese: Konferencia a százéves városban. Történészbarangolás Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Értékes, érdekes előadások hangzottak el Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére tartott Nemzetközi Történész Konferencián június 7-én és 8-án. A korábban évente, majd kétévente dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő által szervezett ünnepi rendezvényen az első napon háromszázan, második napon közel kétszázan hallgatták az előadásokat. A Nemzetközi Történész Konferencia a vásárjog 400 éves évfordulójának, illetve a városjog 100 éves évfordulójának megszerzése szellemében tajlott. Csukovits Enikő a budapesti Akadémiai Történeti Intézet történésze a magyar városfejlődés általános jellemzőit mutatta be, Tringli István a piac és a vásár működési mechanizmusát érzékeltette a középkori Magyarországon. Horn Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője előadása Rákóczi Zsigmondról szólt, aki rövid fejedelemsége idején vásárjogot adott Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső, a város történésze bemutatta Gyergyószentmiklós jogi, közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási feladatkörének az alakulását. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára által, illetve B. Szabó János, a Zrinyi Miklós Honvédelmi Egyetem tanára II. Rákóczi Ferencről beszélt. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a múzeum rövid történetét ismertette, Magyari Levente Gyergyó közéletéből 1899-ben címen értekezett. Pál Antal Sándor ny. levéltáros Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban című munkája erőt ad azoknak, akik félnek, még mindig nem beszélnek a történtekről. A rendezvény végén a gyergyószárhegyi Ferencz Hedvig néni mondott köszönetet dr. Garda Dezsőnek a konferenciáért, a székelységért folytatott küzdelméért, és erőt kívánt a további harchoz. Garda Dezső az újságíró kérdésére elmondta, hogy 1977-től kezdődően szervezett tudományos ülésszakokat kolozsvári egyetemi előadótanárok részvételével, melyek 1990-től kezdődően a magyarországi történészek előadásaival Nemzetközi Történész Konferenciákká váltak. A mostani alkalommal Demény Lajos és Egyed Ákos betegsége miatt nem tudott eljönni Gyergyószentmiklósra, R. Várkonyi Ágnes akadémikus asszony a szervezés időpontjában nagyon beteg volt. /Kedves-Tamás Gyopár: Ünnepi történész-konferencia. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. / 

Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyban tevékenykednek a VIII. Táltos Kézműves Tábor résztvevői a perzselő nyári nap elől. A harmincnapos táborozás alatt csodálatos hasonmás kézművesmunkák készülnek. „Az értékmegőrzés, értékteremtés az idei táborunk fő célkitűzése” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a tábor főszervezője. Az 1979-ben létrejött Szépteremtő Kaláka értékmentő tevékenységét folytató kézművestábor fő célja változatlanul a hasonmás kézművestárgyak létrehozása. A Magyarországról és Erdélyből érkezett kézművesek egész napos alkotó tevékenységét esténként előadások zárják, a meghívott előadók között visszajáró ismerősként van jelen Hidán Csaba magyarországi régész-történész és Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi muzeológus. Az alkotómunka eredményeként készülőben van a nagyszentmiklósi kincs edényeinek első hasonmás darabja. /Jánossy Alíz: Táltos Kézműves Tábor – boszorkányos kézügyesség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Helyzetfelmérésre és tanácskozásra hívta össze július 7-én Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója a román és a magyar kulturális minisztérium illetékeseit, valamint a helyi és megyei önkormányzati képviselőket. A találkozó végén a felek megállapodást írtak alá, amely a további tennivalók listáját is tartalmazza. „A jogi helyzet tisztázása a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, az előtanulmányok elkészíttetése a megyei önkormányzat, illetve az alkotóközpont feladata lesz” – vázolta a tárgyalás eredményét Kassay Péter igazgató. Dan Nicolae, a román szaktárca műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal 1998-ban kötött megállapodás a mindkét fél számára kiemelkedően fontos műemlékek jegyzékét is tartalmazza. A listán szerepel a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is. Sebestyén József, a magyar Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa a múlt év decemberi közös kormányülés eseményeit elevenítette fel. Ekkor döntötték el, hogy a két kormány anyagilag és szakmailag egyaránt támogatja a magyar és román kulturális örökséghez tartozó műemlékek felújítását, megőrzését. /Jánossy Alíz: Helyszíni szemlén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Megkezdődött a XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen a több száz éves iskolából átalakított korszerű alkotóközpontban. Idén 27 pályázó tölthet tíz napot a táborban. A felvidéki Jókától a moldvai Frumószáig érkeztek gyermekek a táborba. Borsos Géza, az alapítvány elnöke törekvéseiket ismertette. Hangsúlyozta, hogy minden táborozás a nemzeti érzés nevelését is szolgálta. /Bajna György: XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

A huszárbandérium volt a hétvégi gyilkostói ünnepség fő attrakciója. Tucatnyi gyergyószentmiklósi fiatal dacolt a hőséggel, és végigkerekezte a 25 kilométernyi utat a 170 éves Gyilkos-tó megmentésére a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács szervezte rendezvényen. A július 20–21-én tartott 13. Gyilkostói Népművészeti Sokadalom. Sikere volt a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület vitézeinek. A Portéka Egyesület kézművesei kínálták szebbnél szebb áruikat. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint jelentős összegekre pályázhat Gyergyószentmiklós önkormányzata is, amennyiben benyújtanak egy jól átgondolt tervet. Romfeld Ákos fotóművész A Gyilkos-tó arcai című fotókiállítását tekinthették meg az érdeklődők, fellépett a Fábián Ferenc Amatőr Színtársulat, a kolozsvári Tarisznyás együttes, Cserey Csaba ütőhangszerművész és a Triora. Másnap a gyergyószárhegyi Cika, a gyergyószentmiklósi Hóvirág és Romavirág néptáncegyüttes, illetve a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület táncosai, valamint a Budai Babszem budapesti és a vajdaszentiványi néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. Délután a Csabafiak és Barantások kápráztatták el a közönséget fegyverbemutatójukkal, a huszárvirtusból pedig a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület tagjai nyújtottak ízelítőt. /Jánossy Alíz: Sokadalom hagyományőrzőkkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Megdöbbenéssel és felháborodással láttam, hogy az Ablakban című szobrom – melyen két évig dolgoztam ingyen Gyergyószárhegyen magyar nemzetem felemelkedéséért – több mint egy hónap óta, sok más értékes szobor társaságában a talapzat nélkül a földön a fűben hever, írta Vincefi Sándor szobrászművész Hargita Megye Tanácsának írt nyílt levelében, hozzátéve, ez az állapot évek óta jellemző a szoborpark alkotásaira. Amennyiben 30 nap leforgása alatt rendet nem teremtenek a korszerű elvárások szintjén, Vincefi elszállítja szobrát Szárhegyről és a többi kollégáját is felszólítja, hogy ugyanígy cselekedjenek. /Vincefi Sándor, Csíkszereda: Szobrok a fűben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Figaro házasságát mutatja be a Figura július 27-én Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély udvarában. Anger Zsolt magyarországi rendező munkájához Bodnár Enikő tervezett díszletet. /Gergely Edit: Figurás frigy a kastélyudvaron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Eklektikus tárlat nyílt a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a július 18–29. között megrendezett csereművésztábor munkáiból. A helyi Művészeti és Alkotóközpont idén negyedik alkalommal szervezte meg a művésztelepet, ahol ezúttal nemcsak festményeken és grafikákon dolgoztak a résztvevők: Szalontai Ábel, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára irányításával – síkfilmről, kontaktmásolattal – fehér-fekete fotókat is készítettek. Siklódi Zsolt művészeti referens közölte, a nemrég átadott új szálláshelyen a jövőben egész évben vendégeket fogadhatnak. A gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont eddigi partnerintézményei között a Budapest Galéria, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szerepel. /Jánossy Alíz: Állandósult a műhely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

A kászonaltízi Tiszástőn augusztus 2-án kezdődik a XII. Minimum Party alkotótábor, összművészeti fesztivál és szakmai fórum. A múlt emlékeinek megfogalmazása és azok rögzítése lesz az idei alkotótábor kiindulópontja és a szakmai fórum témája. Az alkotótábor médiaműhelyét a Budapestről érkező Szigeti Gábor Csongor vezeti. A fotóműhelyt a szintén Budapestről érkező Zátonyi Tibor fogja vezetni. A környéken, Kászonszék falvaiban járva a szubjektív dokumentarizmus eszközeivel próbálnak meg alkotni, képekben fogalmazzák meg a mindennapi eseményeket. A Déjà vu címet viselő íróműhelyt a kolozsvári Selyem Zsuzsa vezeti. Az építészműhelyben a székelyudvarhelyi Ványolós Endre irányításával építészfeladatokat vitatnak meg. A kézművesműhelyben a gyergyószárhegyi Csergő Melinda vezetésével a makramé technikájának elsajátításával, a különböző minőségű fonalak felhasználásával tárgyakat készítenek. /Antal Ildikó: Múltidéző Minimum Party. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Július 31-én munkagép és emberek segítségével sikerült visszaállítani talapzatára a gyergyószárhegyi szoborparkban lévő két ledőlt szobrot. Vincefi Sándor Ablak című alkotása, valamint Kulcsár Béla Szfinxe megerősítve újra talpon áll. Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője elmondta, a talapzat megsüllyedt, a közelben lévő úton pedig a nagy kocsik olyan rezgéseket okoztak, amelyek a rosszul rögzített szobrok ledőlését eredményezték. Ütemterv szerint folytatják a többi szobor megerősítését is, szem előtt tartva a park rendezési tervét. /Balázs Katalin: Helyére került az Ablak, a Szfinx. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

A Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont háza táján nyári időszakban sincs pihenő: állagmegóvási munkálatokat végeztek a művésztelep szoborparkjában. A kőszobrok talapzatait erősítették meg, és rögzítették az ezt igénylő szobrokat, mondta el Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója. A kolostor előtt lévő Bethlen Gábor-szobrot a fejedelem nevét viselő helyi általános iskola szerette volna saját udvarán elhelyezni, de a kérésnek nem tudnak eleget tenni. „A nagy tömegű és méretes szobor elmozdítása nagyon kockázatos. Félő, hogy szállítás közben megsérül” – magyarázta az igazgató. A Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában jelenleg 84 kő- és faszobor van, az alkotások jelentős része 1974 és 1989 között készült. /Jánossy Alíz: Kibillent műalkotások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./