"A 30 esztendős gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes és a köszöntésére érkezett bácska-topolyai, siófoki, balánbányai, szárhegyi, kilyénfalvi csoportok először a helyi Hagyományőrző Huszárbandérium vezetésével járták körbe fiákereken és szekereken a főteret, majd zenés-táncos közönséghívogató körutat tettek. Az aug. 3-i táncházat az Ezüst Fenyő vendéglőben tartják. /Bajna György: Néptánccsoportok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./"

"Aug. 6-án megnyitották a Megyei Alkotóközpont gyergyószárhegyi, idei művésztáborát. A megnyitón Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Zöld Lajos, P. Ferencz Ervin atya és Gaál András festőművész köszöntötte a hét országból érkezett művészeket. /Művészek hét országból. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./"

"Háromszáz házat és gazdaságot öntött el az árvíz aug. 12-én Gyergyószárhegyen, felhőszakadás következtében. Az erősen megduzzadt Nagypatak és a Csinod elsodort öt hidat és hordalékkal borított be mintegy tíz kilométernyi utat. A heves esőzések miatt Gyergyóditróban is elöntött a víz több házat, gazdaságot és községi utat. A két településen ez már a második árvíz a hónap elejétől. /Háromszáz elöntött ház. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"

"Aug. 11-18. között 13-ik alkalommal rendezték meg a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet szervezésében a Nagy Pál alkotótábort Makfalván. A táborban készített alkotások évről évre gyűlnek, a közel százhatvan műből öt állandó kiállítást rendeztek be, jövőre kiadványt terveznek a tábor anyagából. Az alkotótábort idén az Illyés Közalapítvány támogatta. Jelenleg négy képzőművészeti tábor zajlik: Marosvásárhelyen, Szárhegyen, Kóródszentmártonban és Makfalván. Ha az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felvállalná a hasonló jellegű rendezvények időpontjának egyeztetését, el lehetne kerülni a táborok egymásra torlódását. /Antal Erika: Jövőre katalógus is készül. Zajlik a Nagy Pál képzőművészeti alkotótábor Makfalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"A Magyar Művelődési Intézet szervezésében zajlik Szárhegyen a nem hivatásos képzőművészek tábora. Az aug. 20-án kezdődött és 30-ig tartó tábor szakirányítói a csíkszeredai Gaál András festőművész, a székelyudvarhelyi Szabó János szobrász és a szovátai Siklódi Zsolt grafikus. /Újabb tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Dr. Blazsovszky Károly, Németországba áttelepedett orvos felajánlotta teljes orvosi berendezését a székely nép egészségügyi megsegítésére. Annak idején a kolozsvári egyetemen végezte tanulmányait. Az ajándékozási szerződés létrejött a szárhegyi Kájoni Akadémia Alapítvány közvetítésével. A szállítmány megérkezett rendeltetési helyére, a gyergyószárhegyi Kájoni Akadémia Alapítványhoz, ahonnan azonnal - a használati jog átadásával - átment a helyi körorvosi rendelőhöz. A szárhegyi betegeknek sok esetben nem kell majd a távolabbi klinikákra menniük orvosi szakvizsgálatokra, mert helyben is lehetőség lesz sok ilyen vizsgálat elvégzésére és a betegség megállapítására. /P. Ferencz Ervin OFM, Gyergyószárhegy: Értékes adomány Szárhegynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./"

"Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Szeptemberben a volt politikai foglyok konstancai kongresszusán részt vevő Hargita megyei volt politikai foglyok ellátogattak a Luciu Georgeni nevű helységbe is. - A volt fogolytábor helyét azóta felszántották, innen Bíró Károly rabtársával, Hadnagy Istvánnal megszökött - emlékezett Jámándi Emil volt politikai fogoly. Amikor megtalálták a két menekülőt, agyonlőtték őket, azóta sem tudják, hol nyugszanak. Két csíkszenttamási fiatal, Bíró Károly és Bara Lajos a szárhegyi Fekete Kéz kommunistaellenes szervezkedés tagjai voltak. A szervezet vezetőjét, Szilágyi Árpádot 24 év börtönre ítélték. 1960-ban tartóztatták le őket. 1963-ban tudatták Bíró Károly szüleivel, hogy fiuk sárgaságban hunyt el. Valójában megszöktek, s miután elfogták őket, golyózáport zúdítottak rájuk. Bíró Károly akkor mindössze 21 éves volt. - 1950-ben tartóztatták le a csíkszenttamási plébánost, a csatószegi származású Bors Balázst, akit a Duna-deltába deportáltak, egy évre kényszermunkára ítélték. A Duna-deltából fájó lábakkal tért haza, 1962-ben temették el a templomkertben. Bors plébános kántora, Kedves Árontól lehetett becsületet tanulni. A Securitate emberei folyton gyomrozták, hogy írjon jelentéseket Bors plébános templomban elhangzó prédikációiról, de ő erre nem volt hajlandó. - Október 13-án Csíkszenttamáson a falu volt és még élő ellenállóiról, egyúttal az 1956-os magyarországi forradalomról is megemlékeznek egy ünnepség keretében. /Kristó Tibor: A diktatúra csíkszenttamási ellenállói. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./"

"Okt. 18-19-én Gyergyószárhegyen tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetsége évi beszámoló közgyűlését. Ez alkalommal került sor a szövetség fennállása óta immár második alkalommal a népművészeti díjak kiosztására is. Idén három Hargita megyei is megkapta a kiváló mesteri titulust. A csíkszeredai András Lajos, valamint a székelyudvarhelyi Bán Erzsébet és Szakáll Gizella népművészek vehették át a szövetség által adományozható díjat. A mesterek kategóriában a Csíkszeredai Bálint Júlia, valamint a székelyudvarhelyi Bedő Zoltán, Nagy Imecs Zsuzsanna, Szilveszter Ferenc, Trifán Irén, Kisgyörgy Imre és Orbán Gyöngyvér érdemesültek a kitüntetésre. Tisztújításra is sor került. A szövetség új elnökének Trifán Irén székelyudvarhelyi tanárnőt választották meg. /Kristó Tibor: Népművészeti díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A közgyűlést 31 népi alkotó és regionális csoport elnök részvételével tartották. A kalotaszegi régiót, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság elnöke, Kudor István, valamint Kovács Pali Ferenc és Vincze Jancsi Ferenc képviselte. A szövetség tagjaival készítendő bemutatkozó katalógus eddig 71 alkotó önéletrajzát, hitvallását, tevékenységét, pontos címét, fényképét tartalmazza. Szakál Gizella elnökasszony beszámolt a 2002-es évi tevékenységről, többek között a szejkefürdői kézműves alkotótáborról. A szövetség legfontosabb támogatója a Hargita megyei kulturális központ. A Kalotaszeg Hagyományőrző Népművészeti Társaság tagjai közül a kiváló mesteri címet a fafaragásban tavaly a bánffyhunyadi Kudor István, a mesteri címet pedig idén Gál Potyó István szerezte meg. A népi varrás mestere címet Kudor Mária kapta. /Vincze Jancsi Ferenc: Népművészek tanácskoztak Szárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Harmadik alkalommal rendezték meg a hét végén a moldvai csángók bemutatkozását és támogatását szolgáló Csángó napot Erdély több városában. - A Csángó nap célja az értékek felmutatása, nem a panasz -jelentette ki nov. 24-én Csíkszeredán Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány vezetője. - Munkánk eredménye beért, hisz ma egy olyan népmeséket tartalmazó kötetet mutattunk be, amelyeket egy moldvai csángómagyar kislány, Iancu Laura gyűjtött szülőfalujában, a moldvai Magyarfaluban - hangsúlyozta Borbáth Erzsébet. Hasonló rendezvényeket szerveztek a hét végén Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, jövő hét végén pedig Gyergyószárhegyen tartanak csángó napot. /Csángó nap Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./"

"Nov. 30-án Gyergyószárhegy vendége volt harminc csángó. Hozták magukkal, amijük volt: éneket, táncot, furulyaszót és derűt. Szárhegyen egy lelkes, hagyományápoló, fiatal közösség lett kovásza a remélhetőleg tartós kapcsolatnak. Borsos Gyöngyi és Ferencz Éva, a Moldvában tanító két bátor leány segített a kapcsolatteremtésben, s Hegyeli Attiláék klézsei és somoskai csángómagyarokkal érkezhettek meg Gyergyószárhegyre. Rögtönzött csángó népművészeti kiállítás, majd Hegyeli Attila, az Moldvai Csángómagyar Pedagógus Szövetség elnöke csángókról szóló előadása után Mirk László Az ember ott a legfájóbb magyar című versgyűjteményét mutatta be. Utána a tánc vette át a főszerepet. Először a somoskai és klézsei vendégek mutatkoztak be, majd a helyi Cika Néptáncegyüttes. /Bajna György: Csángók Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./"

"A Gyergyói-medencében minden községben megőrizték a könyvtárakat. Gyergyóremetén az iskola könyvtára lassan lekörözi a községi könyvtárat, annak ellenére, hogy Portik Bakai Ádám, dr. Balás Gábor könyvtáros minden irodalmi vonatkozású rendezvény szervezéséből kiveszi a részét. Az Avully-Remete Alapítvány jóvoltából ugyanis az iskolai könyvtár minden esztendőben 350 svájci frankot fordíthat szaklapok és gyermeklapok előfizetésére. Gyergyóremetén a könyvtár naponta 28-30 olvasót fogad, s az évi 6000 látogatója is azt jelzi: nem fölösleges a 8467 kötetes községi könyvtár. Gyergyóditróban Köllő Enikő 960 beiratkozott olvasót tart nyilván. Gyergyószárhegyen Bartis Edit napi négy órában látja el a könyvtárosi teendőket, számítógéppel is rendelkeznek. Márkos András festőművész ingyenes világhálós kapcsolatot biztosít számukra, a megyei könyvtár pedig könyvtárnyilvántartó programot telepített a gépbe. Gyergyóalfalu könyvtára közel 10 ezer kötetével és feltételeivel a dicséretes példák közé sorolható. 400 állandó olvasója csaknem mind felnőtt, ugyanis az iskolának is gazdag könyvtára van. Gyergyóújfaluban a községi könyvtár számára már évek óta nem vásárolhattak könyvet, 9342 kötetet tart nyilván Huszár Ágnes könyvtáros, aki havonta 60-70 olvasót szolgál ki. Az olvasók általában a romantikus Jules Verne és Jókai Mór művei mellett a szerelmes könnyű irodalmat kedvelik. Újabban Wass Albert a legkeresettebb író. /Bajna György: Községi könyvtárak sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./"

"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"

"Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./ "

"Zöld Lajos új kötetéről /Kölcsönkért élet, kamatra. Visszaemlékezés, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ beszélt. A memoár műfaja szerint szubjektív szöveg. A gyergyószárhegyi művésztelep létrehozása, a Ferenc-rendi kolostor, Lázár-kastély restaurálása, európai hírű képtár alapítása jelentős esemény volt. Ezt örökítette meg emlékezésében. Visszaemlékezése szerint "a városban őskommunista diktatúra tombolt" a hatvanas években. Zöld mindezt a város műveletlen, őskommunista vezetőiről mondta el, nevek említésével. A szerző jó véleménnyel van Domokos Géza, Kántor Lajos vagy Gálfalvi György múltbeli szerepléséről. Csibi István árvaházi gyerekből multimilliárdossá vált vállalkozó vagyonának eredetéhez sok árnyék és suttogás társul, Csibi viszont kijelentette: a törvény előtt is bármikor, bárkinek rendelkezésére áll. Csibi István Fodor Sándor, Szabó Gyula, Sütő András vagy Lőrincz György könyveit kiadja - tetemes ráfizetéssel. Zöldi elmondta: barátaival húsz éven át egyetlen bani ellenszolgáltatás nélkül kastélyt, kolostort épített, európai hírű képtárat létesített, ennek ellenére őt minden elképzelhető dologgal megvádolták. Zöldi a jelenlegi helyzetről is kifejtette véleményét: a radikálisok a hatalommal való örökös konfrontációban, az igényekre való folyamatos rálicitálásban, a román államtól független nemzeti közigazgatási egységek megteremtésében látják a magyarság jövőjét. A mérsékeltek a célt a román társadalom demokratizálásával kívánják elérni. /Parászka Boróka: Kölcsönkért élet, kamatra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"

"Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Máj. 11-én, a papi hivatás világnapján tartották meg Gyergyóújfaluban a hagyományos találkozót a Gyergyói Római Katolikus Főesperesség egyházi kórusai számára. Fellépett Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Maroshévíz, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu és Borszéki templomi kórusa. Az első gyergyói kórustalálkozó 1987-ben volt Gyergyóditróban. /Bajna György: Szépet adni Istennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./"

"Máj. 12-én Lukács Mária, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatónője sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson annak kapcsán, hogy dr. Jakab Gyula geológus kérvényezte az önkormányzattól egy 250 négyzetméteres telek bérbe adását a múzeum udvarából, ahol magán ásvány- és kőzettani múzeumot létesíthet. Lukács Mária elmondta, hogy a Gyergyói-medencében a múzeum udvarán van az egyetlen szabadtéri néprajzi múzeum, ahol folyamatban van régi faházak felépítése; a tavaly már fölépítettek egy parasztházat, most újabb, az 1800-as évekből származó faházat vettek meg és bontottak le Szárhegyen, amit az idén építenek fel. A 250 négyzetméter bérbe adása elvenné a szabadtéri múzeumtól a teret - fejtette ki az igazgatónő. Lukács Mária fellebbezést nyújtott be a helyi tanácshoz. Az igazgatónő közölte, hogy az erdélyi magyar civil gyűjtemények 80%-a állami tulajdonban van, a székelyföldi múzeumok a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ha az önkormányzatok ellehetetlenesítik a múzeumok helyzetét, fennáll a veszély, hogy a gyűjtemények a Keleti Kárpátok Múzeumába kerüljenek. /Gál Éva Emese: Lesz-e kőzettani múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Sikeres volt a Kastélynapok megnyitója Gyergyószárhegyen. Ségerc Ferenc és zenekara, a Fabatkások után Parászka Géza hagyományőrző kis lovascsapata is feltűnt. A megnyitó fénypontja a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése volt. Másnap, jún. 29-én gazdag műsorral folytatódtak a Kastélynapok. A legnagyobb művészi élményt a Camerata Hungarica (Budapest) műsora jelentette. /Bajna György: Kastélynapok Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"

"Jún. 28-án immár 7. alkalommal szervezték meg a Gyergyócsomafalvi Értelmiségi Fórumot a községben született értelmiségiek számára. Az idén a csomafalvi születésű, Csíkszeredában élő ifj. Köllő Miklós műépítész előadása váltott ki nagy érdeklődést. Bemutatták a falu nagy lélegzetű monográfiája első kötetét. Rokaly József, a Gyergyószentmiklóson tevékenykedő történelemtanár három esztendő kutatásainak egy részét tette most közkinccsé a Mark House Kft.-nek köszönhetően. A 336 oldalas első kötet 1567-től 1918-ig vezeti el az olvasót Gyergyócsomafalva történetében. A napot a gyergyói festők Szárhegyen készült képeinek válogatásából nyitott kiállítással zárták. /Bajna György: Csomafalvi Értelmiségi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"

"A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Idén aug. 4-17 között szervezi meg a "Szárhegy" Hargita megyei alkotóközpont a hagyományos képzőművészeti tábort, melynek meghívottai többnyire fiatal hazai és külföldi képzőművészek, mondta el Siklódi Zsolt, az alkotótábor művészeti irányítója. Az idei tábor Küszöb címmel egy érdekes tematikát, a jelen hagyományait jelöli meg irányadónak képzőművészeti megfogalmazásra. Ezután következik a Magyar Művelődési Intézet szervezte, a Magyarországon díjazott amatőr képzőművészek tábora, majd szeptemberben az ún. csereművésztábor, amelyen az alkotóközponttal kapcsolatban álló Budapest Galéria, Miskolt Galéria, Hajdúböszörményi Tábor, Szolnoki Alkotóközpont által küldött képzőművészek, s cserében az ezek szervezésében megrendezett táborokban Hargita megyei képzőművészek vesznek részt. /Képzőművészeti tábor Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Aug. 17-én zárul az alkotótábor Homoródszentmártonban. Nyolc festőművész lakja jelenleg a homoródszentmártoni Dávid Ferenc Ifjúsági és Konferenciaközpontot, itt zajlik a huszonhatodik alkalommal megszervezett alkotótábor. Az egyezség szerint a táborzárás napján mindegyikük két munkát ad át mintegy fizetségképpen a szervező Homoródmente Művészetéért Alapítványnak. A művészek által adományozott festmények fele Gyergyószárhegyre vándorol át, mert ők is támogatják a tábor szervezését. /Zilahi Imre: Festészet és traktor-filozófia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"A táborlakók munkáiból készült kiállítással zárult aug. 15-én a 29. Nemzetközi Gyergyószárhegyi Alkotótelep. Ez az első alkalom, mikor a nemzetközi tábort nem az alapító triász - Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád festőművészek - irányítják: a táborvezető idén Siklódi Zsolt fiatal szovátai grafikus, az Alkotóközpont alkalmazottja volt. A közel három évtized alatt felgyűlt, jelenleg ezret is meghaladó, több száz milliárd értékű alkotást őrző kapubástya két terében azonnal szembetűnő, sajátos színfoltot képeznek a most született alkotások, közöttük a számítógéppel feldolgozott fotók vagy akár a szitaanyagra fújtatott "vörös" plakátsorozat. Az Alkotóközpont igazgatója, Kassay L. Péter elmondta: jövő héten Gyergyószárhegyre érkezik Szepes Hédi magyarországi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képzőművészeti főosztályának megbízottja, akivel a határon túli táborok támogatási rendszeréről folytatnak egyeztetéseket. Az Alkotóközpont mint az egyetlen határon túli, művésztáborokat szervező intézmény, amennyiben szeptember-októberben hozzáfog a NKÖM partnereként kidolgozni ezt a rendszert, "egyfajta Illyés Alapítványként" a pályázatok szakmai minősítésében, esetleg lebonyolításában is szerepet vállalna az elkövetkezőkben. /Gergely Edit: Áttörés a jövőbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./"

"Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"A Gyergyói-medence településein okt. 12-én megtartották a települési székely tanácsok megválasztását és a széki küldöttek kijelölését. A hatalom, de az RMDSZ sem nézi jó szemmel e polgári szervezkedést. Gyergyószentmiklóson okt. 11-én civil ruhás rendőr igazoltatta a szórólapokat terjesztő Madaras Szilárd fizika-informatika tanárt, majd a helyszínre hívott egy szintén civil ruhás járőrt, aki elkobozta a megmaradt néhány szórólapot. Okt. 12-én a legnagyobb létszámban Gyergyóalfaluban gyűltek össze, ahol mintegy 400-an nyilvánították ki óhajukat az önrendelkezésre, a legkevesebben Gyergyóremetén, ahol emiatt elnapolták a választást. Kilyénfalván Gáll Endrét, Csomafalván Köllő Gábort, Alfaluban Török Évát, Ditróban ifj. Simon Sándort, Szárhegyen Kolcsár Gézát, Gyergyószentmiklóson Rokaly Józsefet választották meg a települési tanács elnökévé. /(Bajna György): Gyergyóremetén elnapolták a választást. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./"

"Gyergyószentmiklóson okt. 17-én kiállítás nyílt meg a Pro Art Galériában. A négy művész - Berszán Márkus Zsolt Marosásárhelyről, Frederich Daniel Bunsen Texasból, Márkos András, aki 2000-ben hazatért Németországból Szárhegyre és Tódor Zsuzsanna Csíkszeredából - egy témát dolgozott fel "A napot és a holdat szarva között hozta" jeligével; az idézett sor egy csángó balladatöredékből származik. A megnyitón Danguly Ervin vezetésével és kis zenekara kíséretével a gyergyószárhegyi Cika gyermek- néptánccsoport táncjátékot mutatott be. /Jeligés tárlat a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"