Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. augusztus 6.
Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1996. augusztus 26.
Immár harmadik éve gyűltek össze aug. 26-án azok a csíkszentmártoni és háromszéki székelyek, akik három évvel ezelőtt emlékművet állítottak a második világháborúban az Úz völgyében elesett áldozatoknak, a hősöknek. Gergely Andrásnak, Csíkszentmárton polgármesterének megnyitója után Sylvester Lajos író leplezte le az új márványtáblát, az Úz-völgyi harcokban elesettek újabb névsorát. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, országgyűlési képviselő is jelen volt a megemlékezésen. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor is köszöntötte az egybegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Úz-völgyben elesettek névsorát, kilencven nevet véstek fel az 1994-ben felállított emlékműre. Mára százötvenre emelkedett a számuk, a listán az ő nevüket is el kell helyezni, írta Sylvester Lajos, aki az Úz-völgyi harcokra emlékező könyvet írt, azóta újabb szemtanúk, túlélők keresték fel. Köztük van Gyergyószárhegyről Keresztes András zászlós, aki azt a feladatot kapta Kásás Andor vezérőrnagytól, feledhetetlen parancsnokától valahol Németországban, hogy szakaszát épségben hozza haza. Keresztes ezt teljesítette: a foksáni /Focsani/ internálótáborba kerültek, ahonnan vitték volna őket tovább Szibériába. Paradicsomszedésre kértek önként vállalkozókat, Keresztes egész szakaszával jelentkezett, majd megszöktek. Keresztes román katonaként ugyanis éppen itt szolgált 1938-39-ben, jól ismerte a terepet, így mind a negyven embert, egész szakaszát épségben hazahozta. /Sylvester Lajos: Úz-völgyi arcképcsarnok. = Új Magyarország, jún. 27./ Sylvester Lajos jún. 26-án vette át Budapesten a MÚK /Magyar Újságírók Közössége/ Petőfi Sándor Sajtószabadság-díját. Előzmény: 598. sz. jegyzet.
1996. október 30.
"Az Erdélyi Napló munkatársai megkérdezték Borbély Imrét, Markó Bélát az RMDSZ szövetségi elnökét és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a Borbély Imre jelölése körül kialakult vitáról. Borbély Imre elmondta: külügyesként valóban sokat hiányzott a parlamentből. Olyan külügyi tevékenységet folytatott, amelyre sem a román parlament, sem az RMDSZ megbízásával nem rendelkezett. Saját maga ment előre az RMDSZ belátható autonomista útján, és kereste ennek beágyazását az összmagyar koncepcióba. "Ez vezetett oda, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozója fő témájának a nemzeti stratégiát választotta." Az összmagyar nemzetstratégia kidolgozásához nem kell egyéb egy íróasztalnál. A kigondolt koncepció érvényesítésére viszont megfelelő súlyú politikai pozíció szükséges. Nem Temesváron jelöltette magát. "Politikai hitvallásom, hogy az erdélyi magyarság sorsa a székelységtől, a székelység sorsa az autonómiától függ. Ezt Székelyföldről lehet a legjobban szolgálni." Ezért is tervezi, hogy Gyergyószárhegyre települ, mihelyt sikerül Temesváron visszaigényelnie államosított lakását. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem lát belső válságot. Az RMDSZ egységes. Markó szerint Borbély Imre független jelöltként az RMDSZ országos képviseletét gyengíti. - Tőkés László szerint az a döntés, hogy csak lakóhely szerint pályázhat valaki képviselőjelöltségre, elsősorban Borbély Imre ellen irányult. Tisztességtelen dolognak tartja, hogy ezek után az RMDSZ országos vezetősége Borbély Imrét kárhoztatja. /Gazda Árpád, Németh Tünde: Szakadozott egyetértés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"
1996. december 3.
Tankó Albert /sz. 1934, Szentegyháza/ 1958 óta tanító volt Székelyudvarhelyen, 1966 óta tanítja a fafaragást. 1979-ben megalakult a Fafaragó Klub a város Művelődési Házában, ebből nőtt ki később a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség. Több alkotótáborban vett részt tanítványaival, többször Szárhegyen /Gyergyószárhegyen/, több kiállításon szerepelt munkáival. /Fekete B. Zoltán: Harminc éve nevel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./
1997. július 17.
"A Firtos Művelődési Egyesület rendezésében Korondon megkezdődött a VI. Hazanéző Nemzetközi Magyar Irodalmi Tábor. A rendezvényen az anyaországiak és a szórványok képviselőin kívül részt vesznek a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszán jó eredményt elért tanulók. A nyitónapon megtekintették a Domokos Pál Péter felvételeiből összeállított fotókiállítást. A következő napokon Parajdra, Székelykeresztúrra, Fehéregyházára, majd Gyergyószárhegyre, a Gyilkos tóhoz, Csíkszererdába és Székelyudvarhelyre látogatnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./"
1997. november 10.
Nov.8-án zajlott le Gyergyószárhegyen az ötödik Venczel József emlékülés a Hargita Megyei Tanács, a Szárhegyi Alkotó Központ és a Fiatalok a Demokráciáért (FIAD) Alapítvány közös szervezésében. A rendezvény részvevői Venczel József halálának 25. évfordulóján a kiváló tudós tanításainak szellemében A civil szféra szerepe a változó világban témakört vitatták meg. Előadók voltak: dr. Papp Kincses Emese /A venczeli örökség/, Bakk Miklós /Önszerveződő társadalom/, dr. Kötő József /Társadalomszervező stratégiák/, Kolumbán Gábor /A civil szervezetek és az önkormányzat/. Vetési László /A civil szervezetek közösségépítő funkciója a szórványban/ szövegét Laskay Sándor olvasta fel. Az előadások után kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek keretében a Hargita megyei egyesületek és alapítványok képviselői az önszerveződő civil testületek társadalomépítő szerepéről, e szerepvállalás fokozásának módozatairól folytattak eszmecserét. Vitavezető dr. Papp Kincses Emese volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./
1998. január 28.
Gyergyószárhegyen és Gyergyóditróban is bemázolták a helynévtábla magyar feliratát. Gyergyószárhegy polgármestere, Len Emil elmondta, hogy értesítette a rendőrséget az esetről. Ez sértés, állapította meg, mindenkit tiszteletben tartanak, ezért elvárják, hogy Szárhegy polgárait is tartsák tiszteletben. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), jan. 28., V. évf. 3. sz./
1998. február 26.
Székelyföld címen Csíkszeredában 1997 októbere óta megjelenik egy új kulturális folyóirat, a Hargita Megyei Művelődési Tanács és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont kiadásában. A lap szerkesztői, Ferenczes István főszerkesztő, Molnár Vilmos és György Attila szerkesztők Nyárádszereda olvasói előtt mutatkoztak be. A Székelyföld Académia Transylvanica rovatában az erdélyi művelődés és tudomány jelesei kapnak szót. Az eddig megszólaltatottak: Imreh István történész, Toró Tibor fizikus, Fábián Ernő filozófus, dr. Csedő Károly orvosprofesszor. Megrázó riportregény is található a folyóiratban /Benkő Levente: A földvári haláltábor foglyai/. A lap munkatársai Kiskenden is részt vettek egy irodalmi esten. /Vásárhelyi Bálint: Júlia napján, Nyárádszeredán és Kiskenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1998. március 17.
Gyergyószárhegyen a ferences kolostor épületében működik a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont. Igazgatója, Csutak István elmondta, hogy a megszokott művészeti táboron kívül. /Gergely Edit: Beszélgetés Csutak Istvánnal, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatójával. = A Hét (Budapest), márc. 17./
1998. április 16.
Csutak István, a Nextra Kft és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetője www.nextra.ro/internetto néven erdélyi internetes magazint helyezett el a világhálón, az Internetto.transsylvaniae-t. Ez a jól ismert budapesti web-magazin, az Internetto erdélyi mutációja. Az erdélyi Internetto amellett, hogy aktuális hír, kommentár és lapszemle rovatokkal szolgál, helyet adott a legfiatalabb erdélyi folyóiratnak, a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. május 6.
Egyelőre átmeneti, kísérleti jelleggel internetre kerül a Romániai Magyar Szó az Internetto Transsylvaniae internetes magazin vezetői, személyesen Csutak István, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója jóvoltából. Egyelőre csak az április 15-i szám olvasható, de a következő hetekben feltöltik friss anyaggal az Internetto honlapját. A Romániai Magyar Szó a következő címen érhető el: htto://www.nextra.ro/internetto/RMSz/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1998. augusztus 19.
Aug. 15-16-án Gyergyószárhegyen első ízben megrendezték a Szárhegyi Napokat, amikor a négyezer lelket számláló Gyergyószárhegy közel ötezer ünneplőt látott vendégül. A Nagyboldogasszony-napi búcsúsok fogadása mellett tartottak lovasfelvonulást, ökörsütést, de volt bábjáték, gálaest és képzőművészeti kiállítás is. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./
1998. augusztus 19.
Aug. 19-én nyitotta meg kaput immár ötödik alkalommal a 10-14 éves gyermekek számára rendezett Nemzetközi Alkotótábor Gyergyószárhegyen, a Borsos Miklós Alapítvány szervezésében. A pályázat alapján kiválasztott gyermekek Erdély egyes részeiből, Magyarországról, Vajdaságból és Németországból érkeztek. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./
1998. szeptember 30.
Szept. 25-27-e között hatodszor rendezte meg Gyergyószentmiklóson Műkedvelő Színjátszók Találkozóját a művelődési ház. A helyi Fábián Ferenc Színjátszó-csoport fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte, egyúttal megkoszorúzta a névadó színész sírját. A találkozón bemutatkozott a Pávai Gyula magyartanár vezette aradi csoport, Érmihályfalva, Székelyszentlélek műkedvelő csoportja, továbbá a Hahota /Marosvásárhely/, Árnyéktársulat /Gyergyószárhegy/ és a Figura Stúdiószínház /Csíkszereda/. /Gál Éva Emese: A VL. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1998. december 4.
A két hónapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-én Gyergyószárhegyen, a Szárhegyi Kulturális Központban orvosi tanácskozást tartott. Dr. Barta Tibor magyarországi idegsebész, a Kocher Alapítvány elnöke tartott előadást. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciát rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia Gyergyószárhegyen. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./ A Gyergyói Kisújság főszerkesztője Kedves Tamás Gyopár, főszerkesztő-helyettes: Szondy Zoltán.
1999. március 22.
Márc. 20-án Marosvásárhelyen megnyílt a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor vándorkiállítása. Az alkotótábor 25 éves, ezért jubileumi vándorkiállítást szerveztek, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Banner Zoltán műkritikus megnyitó beszédében úgy értékelte, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyar képzőművészet fővárosa. A megnyitóra eljött a tábor három kezdeményezője, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád, az egykori táborvezető és a két művészeti vezető is. Gyergyószárhegyen a Lázár kastély és a ferences kolostor művelődési központtá vált, mintegy ezer darabos műgyűjteménnyel rendelkezik. Mindezt a gyergyószárhegyi Kulturális Központ jelenlegi vezetője, Csutak István mondta el. /Szárhegyi képek a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
1999. május 4.
Felújították a Gyergyószárhegyen álló ferences kolostor orgonáját. Az ünnepi átadáskor Barta Tibor orgonahangversenyt adott. /Orgonaavató Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./
1999. május folyamán
Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./
1999. június 5.
Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
1999. június 9.
Jún. 7-én kulturális együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ion Caramitru művelődésügyi és Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere. A megállapodás aláírása gyakorlatilag a múlt héten sikeresen lezajlott bukaresti Magyar Kulturális Hetet koronázta. Ebből az alkalomból Hámori József nyilatkozott a Szabadságnak. Az aláírt dokumentum a kulturális együttműködés látványos fejlődéséhez vezethet. A munkaterv pedig ezt az együttműködést konkrét szakterületek - színház, zene, irodalom, film, képzőművészet, műemlékek, múzeumok, könyvkiadás - és akciók szintjéig pontosítja. A hároméves keretszerződéshez csatolt műemlékvédelmi függelék biztosítja, hogy mintegy 12-14 erdélyi műemléket közösen restaurálhatnak. Köztük van a gyulafehérvári püspöki székesegyház temploma, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, egy másik emlékmű felújítása Gyergyószentmiklóson és a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. A restaurálási munkálatokhoz a magyar kormány anyagilag is hozzájárul, s a költségek mintegy felét biztosítja. /Tibori Szabó Zoltán: Együttes erővel több erdélyi magyar műemléket restaurálunk Beszélgetés Hámori József magyar nemzeti kulturális örökségi miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1999. június 14.
Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. június 15.
Első kötete jelent meg a 29 éves, Gyergyószentmiklóson élő Ferenczi Attilának. A látszat határán avagy a megközelíthetőn túl című verseskötet szerzője magyar irodalmat és hittant tanít Gyergyószárhegyen és Halaságban. /Péter Csaba: Világlátás ferencziattilásan. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 15./
1999. július 15.
Július 16. és 18. között tartják Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Nyári Napok ?99 rendezvénysorozatot. Lesz táncház, a Tarisznyás Márton Cserkészcsapat vetélkedőket szervez fafaragásból, sátorfelhúzásból és rovásírásból. A gyergyószárhegyi ÁRNY-ÉK Színház, a kolozsvári Maszkura Csoport is tart előadást. /Gyergyói Nyári Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
1999. július 17.
Júl. 16-án Gyergyószárhegyen megnyílt a VI. Nemzetközi Borsos Miklós Alkotótábor, amelyre az idén a Vajdaságból, Szlovéniából, Magyarországról és a Székelyföldről érkeztek tanulók. A július 23-ig tartó tábor egy korábban meghirdetett pályázatra, a Csodaszarvas témájára alkotott képek kiállításával kezdődött. A megnyitón Minier Gábor, a Megyei Tanács alelnöke, Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke, Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont aligazgatója és Bancsi Edit szervező szólt az egybegyűltekhez. /Alkotótábor tanulók számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
1999. július 29,
Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli az idén a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor. A jubileumi tábort júl. 26-án nyitották meg ünnepélyes keretek között a Lázár-kastély Lovagtermében, ezt követően a meghívottak a Ferenc-rendi kolostorban tekinthették meg Balási Csaba és Nagy P. Zoltán fotókiállítását, mely a huszonöt év történéseit eleveníti fel. A szakmai közmegegyezés szintjén is, e hiánypótló tábornak, a vonzáskörükbe kerülőknek köszönhető az a gazdag gyűjtemény, amely az évek során fokozatosan egyre nagyobb régió kortárs képzőművészeti múzeumává vált. /Megnyílt a gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./ Huszonöt év elegendő idő volt arra, hogy mára több mint 1000 képzőművészeti alkotás hirdesse az itt megfordult művészek halhatatlanságát, hiszen ahogy az idei tábor megnyitóján is kiderült, a régiek közül már többen csak a falról nézhetnek alkotótársaikra, fejtette ki a megnyitón Gaál András képzőművész. A zárónapon bemutatják a tábor történetéről szóló Zöld Lajos-féle könyvet, valamint a szárhegyi gyűjteményt bemutató katalógust. /Szárhegyi Barátok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/
1999. augusztus 6.
A gyergyószárhegyi alkotótábor gyűjteménye már egy kortárs képzőművészeti múzeum rangjára tett szert. Egy új korszak kezdődik a Barátság alkotótábor történetében, állapíthatta meg Banner Zoltán művészettörténész a gyűjtemény marosvásárhelyi bemutatásakor. A vélemények megegyeznek abban, hogy a szárhegyi kincsnek, értékének megfelelő publicitáshoz kell jutnia, éppen ezért a tábor alakulásának huszonötödik évfordulójára a Kulturális Központ a gyűjteményt bemutató, művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógust kíván bemutatni, a jubileumi ünnepségen Zöld Lajos visszaemlékezéseit is könyv formájában adják át a tábor vendégeinek. Az alapítástól, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád kezdeményezésétől huszonöt év telt el. A kerekasztal-beszégetésen Zöld Lajos hangsúlyozta: az volt a szándékuk, hogy az ország legjobb képzőművészeit, festőit, grafikusait, szobrászait gyűjtsék össze Gyergyószárhegyen. Erre a célra adta kapták Márton Áron püspöktől a kolostort. Az alkotótáborok közül ez az egyetlen hely az országban, ahol meg is maradtak az alkotások. Most azután az alkotások őrzésére kell összpontosítani. /Szárhegyi vallomások. Huszonötéves a Barátság alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
1999. augusztus 7.
Aug. 5-én Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban bemutatták Zöld Lajos memoárkötetét /25 év a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor életéből, 1974-1999/. A kötet kiadója a szárhegyi Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa. /A víz szalad, a kő marad... Zöld Lajos könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1999. augusztus 16.
Gyergyószárhegyen falunapokat rendeztek. Aug. 14-én videofelvételen mutatták be a Temesváron tanuló, illetve ott alkotó magyar képzőművészek tevékenységét, majd megnyitották Kis Portik Irén gyergyói szőtteseket bemutató kiállítását. Aug. 15-én, a Nagyboldogasszony napi búcsúra sokan eljöttek a környező településekről. /Szárhegyi falunapok 1999. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
1999. november 4.
"Kassay Péter, a Szárhegyen levő Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy Csutak István /aki azóta lemondott igazgatói posztjáról/ három pályázatra nyert támogatást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A háromból kettő vonatkozik a kulturális központra és egy a Ferenc-rendi kolostor épületére. - A régészeti ásatásokon célja az asszonyok háza eredeti formájának feltárása. Ez sikerült is. A kastély rendbetételére hosszú távú terveik vannak. - A közelmúltban a kulturális központ munkaközössége néprajzossal is bővült Kiss Portik Irén személyében. Erre szükség volt, mert hatalmas néprajzi anyag gyűlt fel. Neki kell megszerveznie az őszi Szépteremtő Kalákát, azaz a hagyományos művészeti tábort. /Gál Éva Emese: "Hosszú távú terveink vannak" . Beszélgetés KASSAY PÉTERREL, a Szárhegy Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettesével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"
1999. november 10.
Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./