Gyergyóremete 6326 lelket számláló katolikus nagyközség a Gyergyói-medencében. Lázár Lajos plébános beszámolója szerint legalább ezren dolgoznak külföldön a lakosok közül, s már 400 üres házat számlálnak. Ennek ellenére az elmúlt évben 75–80 temetésre 60–65 keresztelő és 35–40 házasságkötés jutott. A hitoktatásra nagy szükség van: az V–VI. osztályosok 70–80 százaléka jár hittanra. A nagyközségben működik a Caritas házi gondozói szolgálata. /(bodó): Gyergyóremetei pillanatkép. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Ezek között található a Ditrói Kulturális Egyesület, a Nosztalgiázó Fiatalok Klubja és a Remetei Plébániai Fiatalok. Gyergyóditróban Ditrói Kulturális Egyesület elnöke Bíró Zsuzsanna. Olyan ditrói csoportosulások ernyőszervezeteként működik, melyek nincsenek bejegyezve. Ilyen például a Ditrói Népizenekar, a Mazsorett Tánccsoport, a Ditrói Hagyományőrzők és a Ditrói Aranyeső Gyerektánccsoport. Jelenleg a fiatalok neptáncképzése zajlik, nemrég fejeződött be a fiatalok népművészeti ismereteinek bővítése. A ditrói Teleház működtetése mellett tárlatnyitók szervezése, különböző programokban való részvétel is szerepel az egyesület céljai között. Nevükhöz fűződik a Ditrói Hírlap ünnepi számának megjelenése is. A Nosztalgiázó Fiatalok Klubja 2005 júliusában alakult, olyan gyergyói fiatalok részvételével, akik a rockzenét szeretik. Célunk a civilizált szórakozási lehetőség megteremtése, koncertek szervezése. A tagság körülbelül 200 többé-kevésbé állandó résztvevő, az előkészítő munkálatokat 6–7 ember végzi. A Remetei Plébániai Fiatalok csoportja négy éve működik rendszeresen. Átlagosan 30–40 fős a csoport. Szombat esténként találkoznak, bibliaórákat, elmélkedéseket szerveznek, fjúsági énekeket tanulnak. Évente farsangi bulit szerveznek, meghívjuk a mozgássérülteket is. /B. K. : Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /

Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Közülük most a Progym Junior Vipers Sportklub, a Fábián Ferenc Színtársulat illetve a „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet mutatkozik be. A Progym Junior Vipers Sportklub a Gyergyói-medencében versenyszinten jégkorongozó gyerekek, fiatalok szüleinek illetve azon hokibarátoknak a szövetsége, akik támogatni szeretnék az utánpótlás-jégkorongot. Az egyesületet 2006 decemberében hozták létre, és 2007 májusában jegyeztették be. A Fábián Ferenc Színtársulat 1978-ban alakult Gyergyószentmiklóson. A színtársulat fennállása óta közel háromszázan fordultak meg, álltak színpadra az évek során, ma tizenkét tagja van a Fábián Ferenc Színtársulatnak – mondta el Danaliszyn József. A lelkes fiatal csapat 1979 novemberében Méhes György Dupla Kanyar című háromfelvonásos vígjátékával debütált, majd következett Tamási Áron Boldog nyárfalevél, Sombori Sándor Gábor Áron, Carlo Goldoni Különös történet, Csíki Gergely A Cigány – ezek a közel 30 éves tevékenység legreprezentatívabb előadásai. A társulat keretében humor- és pantomimcsoport is tevékenykedik. Részt vettek a Romániai Magyar Műkedvelő Színjátszó Társaság (JÁDZÓ) tevékenységében, a Concordia fesztiválokon, 13-szor rendezték meg a Gyergyói Műkedvelő Színjátszók Találkozóját (MÜSZIT). Már 14 alkalommal vendégei voltak az erdőszentgyörgyi Színpad Műkedvelő Színjátszók Találkozójának. A „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet 2002. április 22-én alakult, huszonnyolc alapító taggal, ez a szám az évek során bővült, illetve a tagok cserélődtek. A szervezet rendezvényeinek főtársszervezője a helyi művelődési ház. Idén részt vettek a megyei, helyi, illetve a gyergyóditrói farsangbúcsúztató rendezvényeken, márciusban az 1848-as szabadságharc emlékünnepségeinek megszervezésében, áprilisban megszervezték a Remetei Ifjúsági Napokat, amely magába foglalta a III. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót is. A 2007-es esztendőben megszervezik a gyergyóremetei gyerekek és ifjak néptáncoktatását. /Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 30. – 35. sz. /

A dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Nem akarunk minden szociális problémát megoldani, hanem megmutatni, hogy azok orvosolhatók – fogalmazott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az alapítvány létrehozója. – Meggyőződésem, hogy kitartó, szívós munkával minden ember nevelhető, csupán esélyt kell adni a tanulásra, a változásra. ” Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások. /Jánossy Alíz: Megoldás helyett esély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

A dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyergyóban immár három helyen /Gyergyóremetén, Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson/ működtet úgynevezett napközi otthont. Böjte Csaba testvér nem a siránkozást választotta, hanem az egyre több hátrányos helyzetbe jutott gyermekek segítését. Portik Hegyi Kelemen kanonok, gyergyószentmiklósi főesperes-plébános elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi napközi a régi iskolában kapna helyet. /Bajna György: Óbégatás helyett munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Minden gyermek egy csillag, bizonyította Böjte Csaba atya sok-sok történettel november 23-án Gyergyószentmiklóson. Az esti szentmise prédikációjában, majd utána, a római katolikus plébánia nagytermében beszélt a dévai Szent Ferenc Alapítvány munkájáról, az örömökről, melyet egy megmentett gyerek csillagszeme jelent. Nem kevesebb mint ezerötszáz rászoruló örvendhet Böjte atya és a segítők istápolásának, a gyermekotthonokban, illetve a napközikben mindegyikük számára jut meleg étel, gondoskodás. Böjte Csaba elmondta, nem foglalkoztatja őt a holnap gondja, eddig mindig kerültek jószívűek, akik a szükséges anyagi alapot biztosították, hogy a szegényebb sorsúaknak kicsit szebbé varázsolják gyerekkorukat. Az alapítvány harmadik tevékenységéről, a várandós anyák magzatainak megmentéséről szólva azt is elmesélte, hogy immár nemcsak az országban működnek életotthonok, hanem Magyarországon is, ahol megteremtik annak lehetőségét, hogy az anya megszülhesse az életet, a nemzet gyarapodjon. E tevékenység folytatásához szervezett gyűjtési akciót a Gyergyó Tévé és az Ifitéka, várják az adományokat a remetei, ditrói, orotvai és gyergyószentmiklósi napközi otthonoknak, illetve a szárhegyi Kájoni János Gyermekotthon lakói számára. /Balázs Katalin: Minden gyermek egy csillag… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

Csutak István észrevételein érdemes alaposan elgondolkodni. Parászka Miklós a színház kérdéséhez szólt hozzá. Valóban, Hargita megyében ma már négy színház működik, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nemrég alakult Nézőpont Színház mint magánkezdeményezés. Ezen intézmények létrejöttében közrejátszott a széki öntudat. Egyetlen mamutintézmény, ami lefedné a megye színházi igényeit, gazdaságilag nehezebben lenne fenntartható! Jelenleg a Hargita megyei színházak összköltségvetése messze elmarad például a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház költségvetésétől. Cserébe mégis sokkal több előadás születik, sokkal több nézőnek. A Csíki Játékszín egymaga 6–7 bemutatót tart évadonként, ami több mint 160 előadást és 45–46 ezer nézőt jelent. Van olyan hónap, amikor harminc előadást játszik a társulat. Az állandó színházi jelenlét is hozzájárul ahhoz, hogy sorban újítják fel a játszási helyeket. Kászonaltíz, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Csíkdánfalva, Csíkkozmás jó példa erre. A színházak között rendszeres az együttműködés. A gyerekelőadásokat kicserélik, így három városban működik gyerekbérlet. Ilyen csak Hargita megyében van, Csíkszeredában háromezer kisiskolásnak van mesebérlete. A színházak szakmai presztízse is növekszik. Parászka Miklós vitatja Csutak István azon tézisét, hogy a Székelyföldön nincs színházi élet. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgató–művészeti vezetője: Színház- és régiófejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Példaértékű, ami itt történik Gyergyóremetén, állapította meg Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a január 25-én, Hargita megyében tett látogatásán. A vezetékes víz bevezetését célzó program két új helységgel is bővült, Gyergyóditró és Gyergyóremete vízvezeték-rendszerének kiépítésére a minisztérium 5,7 millió dollárt különített el. Borbély Gyergyószárhegyen a kormány tartalékalapjából felújított kultúrotthont, valamint az egyedi tervek alapján készülő sportterem javasolt helyszínét vizsgálta meg. /Barabás Márti: Dicsért Borbély Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, valamint Somodi Zoltán informatikai államtitkár jelenlétében avatták fel január 25-én Gyergyótölgyesen a „Tudásalapú gazdaság program” keretén belül működő helyi elektronikus hálózatot. Ez a program a minisztérium legnagyobb informatizálási programja, 255 település vesz részt benne, Hargita megyéből Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Székelyvarság, Csíkszentimre, Gyergyócsomafalva, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós és Balánbánya pályázott sikeresen. A programban részt vevő településeken közösségi információs központot hoztak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetőségekhez. Ezenkívül számítógép-hálózattal kötik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat. /Online bejegyeztetési és engedélyeztetési rendszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Új napközik építését javasolja a Hargita megyei tanfelügyelőség, mivel a megyében található óvodák, napközik egy része nem működik megfelelő épületben. Amennyiben a minisztérium jóváhagyja az indítványt, a következő években húsz új napközit építenének, tízet pedig felújítanának. „Az utóbbi negyven évben nem épültek új óvodák, napközik, sok tanintézet székhelye leromlott állapotban van, ezek helyébe újakat építenénk” – mondta Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Szükségmegoldások vannak, improvizált óvodák, napközik. Maroshévízen több óvodát két-három szobás tömbházlakásban helyeztek el, Székelyudvarhelyen pedig a volt téeszszékházban is működik óvoda. ” Csíkszeredában idén egy 200 férőhelyes napközi építéséhez kezdenének hozzá, hasonlóképpen Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Ditróban és Bögözben is elkezdenék az új létesítmények építését, valamint felújítanák a csíkszentgyörgyi, gyergyóremetei, gyimesfelsőloki óvodát, valamint az egyik gyergyószentmiklósi létesítményt. Hargita megyében 17 298 óvodáskorú van, közülük 13 300 jár napközibe, óvodába. /Székely Zita: Új napközik, régi adósságok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Dr. Garda Dezsőt RMDSZ-politikusként és történészként ismerik Erdélyben. Politikusként az erdők visszaszolgáltatásában és a székelyföldi közbirtokosságok újraalakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Politikai pályafutása történészi szakmájához kötődik leginkább. Erdélyben aligha ismeri valaki jobban a székelyföldi közbirtokosságok történetét. Képviselőként bábáskodott az első erdélyi közbirtokosságok létrehozásánál. Garda Dezső magyar nemesi családból származik, 1951-ben lakoltatták ki családját nagyenyedi kúriájukból: édesapját Tövisre vitték kényszerlakhelyre, édesanyja Kolozsvárra került vele. Garda Dezső akkor három éves volt. „Kizsákmányoló” származása miatt anyja csak mosónőként talált munkát. Rettenetes körülmények között éltek. Végül Kolozsváron maradtak, itt végezte el a középiskolát, majd az egyetem történelemszakát. Amikor 1973-ban kikerült az egyetemről, turkológiával akart foglalkozni, érdekelte a magyar nép eredete. Akkoriban Imreh István tanára hívta fel a figyelmét arra, hogy ne kalandozzon olyan utakra, amelyek számára járhatatlanok. Így került Gyergyóremetére történelemtanárnak. Garda Dezsőt szakmailag Imreh István irányította. Szakmai előmenetelében nagy segítséget kapott Egyed Ákostól és Demény Lajostól is. Garda elsőként Gyergyóremete monográfiáját készítette el. A hetvenes években még hozzájuthatott levéltári dokumentumokhoz. Később egyre gyakrabban hangzott el: a kért levéltári anyag rendezés alatt áll, nem lehet hozzájutni. A csíkszeredai levéltár igazgatója, Boar Liviu bevallotta: felettesei megtiltották, hogy bizonyos iratokat kiadjon. Kezdő tanár kora óta figyelte őt a Szekuritate, a jelentésekben szerepelt, hogy a magyar történelem kutatása miatt veszélyt jelent a román állam számára. Akkoriban befejezte Gyergyószentmiklósról írt könyvét, melyet Imreh István professzor pozitívan véleményezett. Gyergyószentmiklós 1982-ben ünnepelte fennállásának 650 éves évfordulóját, ekkorra kellett volna a könyvet kiadni. A város vezetősége a fentről jött utasítások ellenére úgy döntött, hogy az évfordulóra kiadják a könyvét. A nyolcvanas évek, a legsötétebb időszak következett. Egyszerűen betiltották a magyar történelmet és néprajzot: ilyen témakörökben nem lehetett kutatni, szakkönyvet, tanulmányt írni. Gyergyószentmiklós történetével párhuzamosan elkészült közben a teljes Gyergyói-medence történetét átfogó kézirata is. Amikor a Kriterionnál megjelenés előtt állt, Domokos Géza jelezte: a könyv híre eljutott Elena Ceausescuhoz irodájához, aki a cenzorok révén letiltotta a kiadását. A Politikai Kiadónál felsőbb pártutasításra 14, frissen megjelent magyar könyvcímet zúztak be. Imreh István figyelmeztette Garda Dezsőt, vigyázzon, mert követik. Sokszor megkérdezték tőle, hogy a rendszerváltás után miként sikerült 14 könyvet publikálnia, amellett rengeteg tanulmányt, tudományos cikket. Ennek az a magyarázata, hogy a kommunista évekből rengeteg kézirat, gyűjtés, kutatási eredmény várt kiadásra. Erre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A rendszerváltás után a Babes–Bolyai Tudományegyetem két székelyföldi főiskolát hozott létre Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklóson lett volna az első állami főiskola az országban, ahol csak magyarul folyik az oktatás. Szomorú történet: egy magyar emberen, jelesül Szilágyi Pál egykori rektor-helyettesen múlt, hogy ez a kezdeményezésük nem jött össze. Garda az RMDSZ parlamenti képviselőjeként akkoriban sokat kilincselt Bukarestben, hogy ez a székelyföldi főiskola magyar nyelvű legyen. A tanügyminiszter és a miniszterelnök is rábólintott, csak éppen az egyetem vezetőségének az aláírása kellett volna. Andrei Marga rektor nem volt kapható erre, viszont rövid ideig Szilágyi Pál helyettesítette őt. Ebben a minőségében aláírhatta volna főiskolánk új státusát, de sajnos nem tette meg. Végül is a multikulturalitás jegyében kétharmad magyar és egyharmad román nyelvű főiskola maradt a gyergyószentmiklósi, ahol turisztikát és földmérést lehet tanulni. /Makkay József: Magyar történész feketelistán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

A Hargita Megyei Kulturális Központ 14. fotóművészeti tábora már javában zajlik. Ezúttal a moldvai Pusztina kerül lencsevégre, a február 5-étől vették birtokba a vidéket. A HMKK 2002-től indította fotóművészeti táborát, legutóbbi eseményük a gyergyóremetei táborról elkészült fotóalbum karácsonyra időzített bemutatása volt – Óda Gyergyóremetéhez címmel, Ádám Gyula szerkesztésében. Ezt 2008. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett nagyszabású csíkszeredai rendezvény követte a Csíki Székely Múzeumban, ahol az album bemutatása mellett megnyílt a projektben részt vevő fotósok 70 munkáját magába foglaló Egy nagyközség misenapjai c. kiállítás. /bb: Fotósok Pusztinán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 7./

Háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Cseres Tiborra, a „nemzeti felelősség írójára” a hét végén szülőfalujában, Gyergyóremetén. Anyanyelvi vetélkedőt, sport- és rajzversenyeket szerveztek. A Cseres-emlékmű megkoszorúzása után tartották a hagyományos szavalóversenyt. Az író-olvasó találkozón beszélgetett a közönséggel a Krónika két munkatársa, Papp Attila Zsolt költő és Burus János Botond író. A Cseres-napokat néptánctalálkozó és sportvetélkedők zárták. /Jánossy Alíz: Cseres-napok Gyergyóremetén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A szennyvíz elvezetése jelenti az egyik legnagyobb gondot a Gyergyói-medence településeinek. Ezen sikerült javítania három község, Remete, Ditró és Szárhegy önkormányzatának. Május 29-én Gyergyóremete új derítőállomásán tartott nyílt napon Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki az illegális erdőirtás kapcsán elmondta, Szentkeresztbányán famaffia-lefülelés folyik. /Barabás Márti: A pöcegödörtől a víztisztítóig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Május 26-án egyéves születésnapját ünnepelte Gyergyóremete Képes Vagyok című, havonta megjelenő, községi lapja. A rendezvény családias hangulatban, igazi ünnepként telt el. Laczkó-Albert Elemér polgármester, a rendezvény házigazdája köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy Gyergyóremete történetében először egy helyi újság egy éven keresztül folyamatosan megjelent. Az olvasók részéről érkező visszajelzések mutatják, hogy a remeteiek olvassák, keresik, igénylik a lapot. /Barabás Zsófia, Gyergyóremete: Egyéves a Képes Vagyok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Ritkán történt meg a Gyergyói-medencében, hogy 7-8 napon belül három vasmisét mutassanak be. Június 21-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetes, június 27-én Gyergyóremetén Orbán László pápai prelátus, a nagyközség hűséges plébánosa, június 29-én a szülőfalujába, Gyergyócsomafalvára hazatért Szilágyi István kanonok mutatja be vasmisés szentmiseáldozatát. Gyergyószárhegyen köszöntötték P. Ferencz Ervint, aki 65 éve szolgálja hűséggel Istent, az egyházat, a hazát és a szülőföldet. A szentmise végén az ünnepeltet az oltárnál köszöntötte dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Gábor László helyi polgármester is. /Bajna György: Zengtek a harangok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Közös nevezőre jutottak Hargita és Kovászna megye képviselői, valamint a fejlesztési minisztérium a Borvizek útja Phare-projekt kérdésében. A közel négy éve húzódó projekt legnagyobb problémája a helyi közigazgatások növekvő önrészének finanszírozása. A Borvizek útját egyengette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Horváth Anna államtitkár. A Borvizek útja tervét 2005-ben kezdték összeállítani, és 2007-ben készült el. A hatóságok a Phare 2004–2006 Társadalmi és gazdasági kohézió, Nagy infrastrukturális projektek keretében nyertek támogatást. Azonban törvényhozási és bürokratikus akadályok miatt nem haladtak előre. Amennyiben novemberig nem indul el a kivitelezés, akkor a finanszírozások egy részét elveszíthetik. A Borvizek útja Hargita és Kovászna megyei fürdővárosokon fog áthaladni, amelyeket igyekeznek bekapcsolni a turisztikai keringésbe. A beiktatott településeken (többek között Előpatak, Barót, Nagybacon, Bükszád, valamint a Homoród völgyétől egészen Remetéig terjedő szakasz) turisztikai beruházások lesznek. A projekt hatmillió eurós Európai Uniós finanszírozásban részesül, a fennmaradó, egymillió eurót meghaladó összeget a helyi önkormányzatoknak kell állniuk. /Isán István Csongor: Elindulnak a Borvizek útján? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

„Örömmel énekeljük” mottóval november 8-án második alkalommal szervezik meg a Szászrégenben a gyermekkórus-találkozót, amelyen hét énekkar lép fel, tájékoztatott Demeter József református lelkész. A találkozón farkaslaki, gyergyóremetei, kolozsvári, körtvélyfáji, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és szászrégeni gyerekkórusok lépnek fel. A szászrégeni református templom egy másik eseménynek is otthont adott, október 27–31-e között tartották a Szászrégeni Protestáns Napokat. /Pap Melinda: Programkavalkád Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Közel kétszáz gyerek jött el különböző kórusokkal a gyergyóremetei Cseres Tibor-napok keretében szervezett Domokos Pál Péter kórustalálkozóra. „Az együtténeklés, Domokos Pál Péter zenei hagyatékának ápolása a cél- és nem a versengés” – fejtette ki Trucza Pál zenetanár a kórustalálkozón. A Fráter György Általános Iskola és a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület szervezte háromnapos rendezvénysorozat a már ismert forgatókönyv szerint zajlott: április 24-én anyanyelvi vetélkedőn és rajzversenyen vettek részt az 1–4. osztályosok, majd megkoszorúzták Cseres Tibor író emlékművét, és délután került sor a hagyományos Cseres Tibor szavalóversenyre. Bemutatták Lőrincz György Besúgó voltam, szívem című könyvét. /Jánossy Alíz: Cseres Tibor-napok kórustalálkozóval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Kolozsváron tartották a Kolozsvár a II. világháborúban címmel Benkő József hadtörténeti kiállítását. Benkő József elmondta, a kiállítás sikeres volt. Ezzel a kiállításával a második világháborúban elesett magyar katonáknak és a bombázások civil áldozatainak állít emléket, az idei 65 éves évforduló keretében. A megnyitóra az előadó tanárokon kívül több szemtanút is meghívtak, akik személyes beszámolót tartottak az amerikai bombázás szörnyűségeiről, amely Kolozsváron több ezer áldozatot követelt. A veteránok örültek, hogy végre valaki foglalkozik velük úgy, mint olyan személyekkel, akik a magyarságért harcoltak. Benkőnek a kolozsvári kiállítása a nyolcadik volt. Háromszor állított már ki Marosvásárhelyen, Nagyváradon egy alkalommal, Gyergyószentmiklóson, Mezőpaniton, és Cseresznyéspusztán szintén egy alkalommal. Minden egyes kiállításának más a témája és az összeállítása. Marosvásárhelyen bemutatta az egyenruhákat (magyar, német, román, orosz), katonai felszereléseket. Ezután nekifogott Partium felkutatásának, aminek a végén egy újabb kiállítást hozott létre Nagyváradon. A következő kiállítás helyszíne Gyergyóremete lesz, majd következik Szatmár, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Barót. Benkő József gyermekkora óta gyűjt. Később kezdte a komolyabb kutató munkát. Kerékpárral bejárta Maros megye többségében magyarlakta falvait, ahol felkereste a második világháborúban részt vett veteránokat, videóra rögzítette elmesélt élményeiket. Jelenleg a történelem szakot végzi, az egyetem elvégzése után hadtörténész szeretne lenni, de tudomása szerint Budapestre kell majd kiutaznia, hogy erre a pályára szakosodjon. Céljai közé tartozik egy veteránokról szóló riportfilm elkészítése, hagyományőrző egyesület létrehozása és egy önálló magánmúzeum megteremtése. /Sipos M. Zoltán: A vitéz hadtörténet-kutató. Interjú Benkő József másodéves történelem szakos hallgatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Nem ért egyet a kormány által javasolt létszámcsökkentéssel az erdélyi megyei és városi vezetők zöme. Az elöljárók szerint a kormánynak csak abban az esetben lenne joga beleszólni abba, hogy az önkormányzatok hány közalkalmazottat foglalkoztatnak, ha a feladatokból is visszavenne. Erről beszélt Antal Attila csíkszeredai alpolgármester is. Tiltakoznak az intézkedés ellen a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek is. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester a saját bevételeket, az elvégzett szolgáltatásokat, illetve a lakosság számarányát is figyelembe vevő kormányhatározatot tartana megoldásnak a témában, de csakis ajánlásként. „Csíkszeredában négy éve elvégeztük a közigazgatásban dolgozók létszámának ésszerűsítését, ezért a munkatársaink így is megfeszített tempóban dolgoznak, hogy elvégezzék a rájuk szabott munkát” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester. „Egyetlen személy sincs pluszban” – jelentette ki Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. „Negatívan hat majd az egész megye életére, ha a kormány megvalósítja elképzelését” – állította Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. A kormány tervezett személyzetcsökkentése a Hargita Megyei Tanács esetében 311 állás megszüntetését jelenti. „Kiforratlan a kormány elképzelése” – szögezte le Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén ellenzi a létszámcsökkentést. „Marosvásárhely jól áll a személyzet létszámát illetően, 180–200 alkalmazottal dolgozunk” – jelentette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, aki szerint eközben Aradon és Iasi-ban több mint 500 közalkalmazott tevékenykedik. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kovács Csaba, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin: Nemet mondanak a közalkalmazottak leépítésére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Megtorpanhat Gyergyószárhegy régen várt közművesítésének kiépítése, a Ditróval és Remetével közös szennyvízkezelő működése. Gábor László, Szárhegy polgármestere már bánja, hogy helyi határozattal próbálta szentesíteni a közművesítéshez szükséges lakossági hozzájárulást. A pályázati pénzből lefektetett gerincvezetékhez, hogy a leágazások kiépülhessenek, önrész kell – ehhez remélt egységes, lakossági hozzájárulást. A „csatlakozási díjból” aztán kötelező hozzájárulás lett. A döntés törvénytelenségére figyelmeztetett két MPP-s és egy független tanácsos. A határozatot a prefektúra visszavonásra ítélte. Mindez veszélyezteti a szennyvíztisztító-állomás, a hálózatok működését és a további munkálatok folytatását. /A szennyvezetékből is politika folyik? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

A falunapi rendezvények programjai egy kaptafára készülnek. Az értékmegőrző, saját arculatú rendezvények ritkák. „Akár ki is lehetne cserélni a település nevét egy-egy falunapi program címében, annyira egy kaptafára készülnek ezek a műsortervek, hogy senki észre sem venné” – fejtette ki Danguly Ervin, a Gyergyói-medencében 1997-ben úttörőnek számító első falunap, a Szárhegyi Napok főszervezője. Az utolsó est fénypontját rendszerint egy anyaországi, a zenei piacról rég letűnt együttes fellépése képezi. A falu apraja-nagyja kint van a sportpályán vagy a vásártéren kialakított ünnepi „porondon”. Gyergyóremetét leszámítva valamennyi gyergyói-medencei községben a falunapi ünnepségek a búcsúhoz kötődnek. Az ünneplés részeként több településen is dísztanácsülést tartanak. A falunapi ünnepségeket meghonosító gyergyószárhegyiek vigyáznak a minőségre, teret biztosítsanak a hagyományőrzésnek. Gyergyóditró erőssége a fiataloknak szervezett, több napig tartó Légy ott! kupa nevű mókás vetélkedő. Gyergyóremetén első ízben megszervezték a tutajos vetélkedőt. Danguly Ervin szerint a falunapok egyhangúságát azzal lehetne megtörni, ha minden településen arra erősítenének rá, aminek a községben hagyománya van. /Jánossy Alíz: Falunapok egy kaptafára. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./