Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. február 3.
Január 31-én Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. Székelybóson csak 119-en élnek, ennek ellenére életképes közösség. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke kifejtette, a megosztást Magyarország hozta a nyakukra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt. /Mózes Edith: Nyárád menti polgármesterek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2004. február 9.
Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2004. február 10.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület január 27-én zarándoklatot szervezett Budapestre, Ady Endre halálának 85. évfordulója alkalmából. A megemlékezőket elkísérték a Nagyváradi Ady Társaság, a Nagyváradi Művelődési Céh, valamint a partiumi sajtó képviselői. A főhajtó tisztelgést Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette. A költő sírjánál a nagyváradiak mellett magyarországi és felvidéki meghívottak is beszédet mondtak. Hodossy Gyula költőnek, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének a beszédében külön hangsúlyt kapott a magyar irodalom egységének a gondolata. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke a vátesz költő máig hatóan érvényes igazságait sorolta beszédében. Pomogáts Béla irodalomtörténész értékelte a költőóriás szerepét a korabeli politikai széljárásokban. Tőkés László a költő A magyar Ugaron című versét idézte fel. „A pusztán maradt várost siratja Jeremiás, és mi, erdélyiek Pusztakamarásra, Pusztaújlakra és elpusztult erdélyi falvainkra gondolunk, és alig megújuló életünk újabb kori jégveréseire.” /Aniszi Kálmán: "Másképpen lesz holnap" Zarándoklat Ady Endre sírjánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
2004. február 10.
Grendel Lajos felvidéki magyar író 1948-ban született, Pozsonyban él, egyetemi tanár. Közel húsz könyve jelent meg, írásait több nyelvre lefordították. Az elmúlt hét végén Aradra és Temesvárra látogatott. 2002-ben írt egy tanulmányt a regényről. A vele készített interjúban kifejtette, hogy a nagyon sokfajta hiteles regénybeszéd lehetséges, és ez így van a magyar irodalomban is. A problémát abban látja, hogy bizonyos művek, bár jelentősek, túlmediatizáltak, míg más jelentős művekről szinte alig esik szó. Ez már évek óta gond a magyar irodalmi életben. Grendel szót ejtett arról is, hogy visszatér regényeiben a világot eluraló erkölcsi relativizmus, hogy mennyire nehéz ma biztos erkölcsi ítéleteket mondani bármiről. Ez az erkölcsi relativizmus elvezethet valamiféle cinikus, az élet fontos kérdései iránt közömbös álláspontok felé. Grendel alapvetően realista írónak tartja magát. Az ember úgy érzi magát, mintha egy hatalmas bolondokházában lenne kénytelen élni. /Karácsonyi Zsolt: Végtelenül realista. Interjú Grendel Lajos Kossuth-díjas íróval. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2004. február 26.
Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. február 28.
Az új nadrágszíjmeghúzás okán ismét téma lett Magyarországon a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás is. Draskovits Tibor nemrég kinevezett pénzügyminiszter csomagja szerint az idei költségvetésből 185 milliárd forintot kell megtakarítani. Ilyenkor rendszerint felemlegetik, hogy mennyibe kerül a határon túli magyarság a magyar költségvetésnek, s vannak, akik olyan éllel teszik ezt, mintha az kibírhatatlanul nagy áldozatot jelentene az anyaország adófizető polgárainak. A határon túli magyarok támogatására a költségvetés 0,16 százalékát használják fel, a támogatás teljes összege 10 milliárd forint körül van. Sike Lajos újságíró ezzel szembeállította, hogy a határon túli magyarok mennyivel gyarapítják Magyarországot. Egyes források szerint a rendszerváltás óta 200, mások szerint 250 ezren települtek át az anyaországba erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek és kárpátaljaiak összesen. Többségében a legéleterősebb korosztályhoz tartoznak, köztük sok ezer diplomás, még számosabb jó szakmunkás. Mintegy 150 ezer áttelepült rendszeresen dolgozik és a magyar haza GDP-jét gyarapítja. Ez legalább 180–200 milliárd forintnyi értéket jelent. Tehát 10 milliárd áll szemben 200 milliárddal. Akkor ki kit támogat? /Sike Lajos: Mi sokkal többet adunk Magyarországnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2004. március 9.
A Wass Albert-felolvasónap egyik szervezője az EMI volt. A megnevezés két ifjúsági szervezetet takar. Az Egyesült Magyar Ifjúság a tavaly decemberben alakult Budapesten. Az alapító tagok jelentős része korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom keretein belül tevékenykedett, azonban a mozgalom jövőképére vonatkozó eltérő elképzeléseik, a HVIM elnökének kifogásolható vezetési stílusa és rendezetlen pénzügyeik miatt 2003. októberében kiváltak. Új mozgalmat hoztak létre. Strahl Zoltán, az EMI alelnöke elmondta, a HVIM-mel testvérszervezeti viszonyra törekednek. A válasz erre a gesztusra a HVIM új elnöksége részéről korántsem volt barátságos: első ülésükön kizárták a mozgalom tagjai sorából az EMI szervezőit, akik korábban a HVIM-ben vezető tisztségeket töltöttek be. Az Egyesült Magyar Ifjúság összmagyar mozgalom, de a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak (rövidítése ugyancsak EMI), Délvidéken pedig a Délvidéki Ifjak Szövetsége (DISZ), de Felvidéken és Kárpátalján is folyamatosan bővül az EMI-s kapcsolatrendszer. Az EMI iskolacsere-programot szervez. Ennek első állomásaként tavaly novemberben szatmárnémeti diákok vendégeskedtek budapesti iskolásoknál, viszonozva azok tavaszi látogatását. A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ már a HVIM körüli viszályok előtt megalakult; a két EMI-t alapelveik és elképzeléseik rendkívüli hasonlósága hozta közel egymáshoz. Az erdélyi EMI célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni. Az Erdélyi Magyar Ifjak múlt hétvégén tartotta soros műhelytáborát a Kolozsvár melletti Szind nevű falucskában, melyen képviseltette magát minden eddig alakult tagszervezete: a besztercei, a gyergyói, a margittai, a marosvásárhelyi, a szatmári, a temesvári és a szervező kolozsvári EMI. /Bagoly Zsolt: Amit az EMI-ről tudni kell. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./
2004. március 12.
Márc. 10-én 84 magyar író – köztük határon túliak is, mint az erdélyi Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi Júlia, a felvidéki Grendel Lajos, a párizsi Fejtő Ferenc, az ungvári Balla D. Károly, az újvidéki Tolnai Ottó és Végel László – kilépő levelet fogalmazott meg az Írószövetségből, mivel annak választmánya nem foglalt állást egyik választmányi tag, Döbrentei Kornél antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban. A kilépések egyik szervezője, Tábor Ádám a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az Írószövetség, különösen a határon túli magyar irodalom tekintetében, fontos szerepet töltött be. Mára azonban fügefalevélül szolgál egy irányzatnak, a nép-nemzetinek, hogy az összes magyar író nevében lépjen fel. /Cseke Gábor: Földindulás a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 17.
Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nyilatkozatában kifejtette, egyetért Bugár Bélával, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökével, aki azért nem fogadta el a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét, mert megítélése szerint most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szüksége a határon túli magyarságnak. Példája követendő lett volna párthivatali kollégái részéről is, Délvidéken és Erdélyben. A kisebbségben élő magyarságot sújtó kormányzati megvonások mintegy 2 milliárd forintra rúgnak, s a maguk 20%-os arányával többszörösen meghaladják a 4-5%-ra tehető magyarországi takarékossági korlátozásokat. A román Szociáldemokrata Pártnak meg is van minden oka diadalt ülni az aradi Szabadság-szobor ürügyén felállítandó román Diadalívhez, mert a Szabadság-szobor, illetve kisebbségi-nemzeti szabadságjogok megcsúfolásával, valamint az erdélyi magyarság megalázásával sikerült újabb csúfos vereséget mérnie a magyar külpolitikára és az erdélyi magyar politikára. Tőkés László leszögezte, hogy SZDP–RMDSZ-protokollum utódkommunista irányba elhajló, nemzeti érdekeket sértő paktum. A Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) állásfoglalása szerint az RMDSZ és az SZDP között ezáltal egy "olcsó választási alku" köttetett. Az eset egyébként nagy mértékben hasonlít a Petőfi–Schiller fantomegyetem kiagyalására, amikor is az vált a feltételévé az RMDSZ kormányban való maradásának. Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnökök, valamint Markó Béla pártelnök március 15-i üzenetei a régen meghaladottnak vélt proletár internacionalizmus szellemében fogantak. /Nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2004. március 24.
Márc. 22-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör ülésén pozsonyi vendégek szerepeltek. Balázs F. Attila a kortárs szlovákiai magyar irodalomról nyújtott rövid helyzetképet. Elmesélte, hogy kivált a Szlovákiában vezető Madách Könyvkiadóból, és saját vállalkozásba kezdett: elindította az AB-ART Kiadó munkáját, és kezdeményezte ennek egyik sorozatát, a Startot. Ebben fiatal a felvidéki író- és költőnemzedék alkotásait jelenteti meg. Ugyanez a célja a kéthavonta megjelenő szépirodalmi folyóiratnak, a Szőrös Kőnek is (főszerkesztője Haraszti Mária), amelynek kiadását Balázs F. Attila szintén elvállalta. 1990 táján a felvidéki magyar írók munkásságában lecsendesülni látszott a túlfeszített avantgardista lázadás, és újraéledt az irodalom hagyományosabb formája, amelyet fokozott líraiság jellemez. Ezen neokonzervatívnak nevezhető áramlat mellett érvényesül egy alternatív látásmód, valamint a posztmodern eklektika irodalmi irányvonala is. /Kónya Klára: Dóra, Létay és a csoki. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. március 25.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hetilapnak adott exkluzív interjújában kifejtette, nem tenné meg, amit Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke a díj visszautasításával megtett, megbántva azokat is, akik a díjat megkapták, s át is vették. Bugár Bélát most cserbenhagyta politikai ítélőképessége. Markó szerint a kitüntetés „Magyarország és a magyar állam gesztusa felém, felénk. Nagyon nagy baj lenne, ha a megosztottság már ide is behatolna”. Az Erdélyi Riport kérdésére kifejtette véleményét a Magyar Írószövetség mostani helyzetéről. Ezáltal „beteljesül a magyar közélet kettészakítottsága.” „Az írótársadalmon belül már 1989 előtt is egymásnak feszültek az indulatok, a népi-nemzeti vonal ütközött az urbánus irányzattal.” Markó szerint a közélet most már a mélyponton van, tehát innen csak fölemelkedni lehet. Markó szerint a véleménymondás alól nem bújhat ki az írószövetség, s itt a probléma gyökere. Sokan nem értik, miért halasztják a Magyar Állandó Értekezlet összehívását, vetette fel Szűcs László, a lap munkatársa. Valószínűleg attól tartanak a kormány képviselői, hogy egy ilyen Máérton a támogatás csökkentése nem éppen dicsérőleg kerülne szóba, mutatott rá Markó. Szerinte nincs nemzetstratégia, ezt igazolja a támogatáscsökkentés ügye is. Ha lenne stratégia, akkor annak alapján döntenének, hogy mi a fontos, és mi a kevésbé fontos a határokon túl élő magyarok támogatásánál és nem a fűnyíró-elv érvényesült volna. A Máérton a kettős állampolgárság ügyéről kellene beszélni. A felmérés eredménye az volt, hogy a kettős állampolgárság igényével az emberek többsége egyetért. Ugyanakkor ez az elvándorlást gyorsítaná fel. Félelem van az értekezletet is érintő megosztottságtól. Markó tudja, hogy nem mindenki ért egyet az RMDSZ politikájával. Az eltérő véleményeknek az RMDSZ-en belül is helyet lehet adni. A román politika ugrásra készen várja, hogy két egymással vetélkedő politikai szervezete legyen a romániai magyarságnak, hogy aztán ő dönthesse el, a kettő közül adott pillanatban melyiknek adjon igazat. Egyik-másik magyarországi politikai erőnek sincs ellenére ez a megosztottság. /Szűcs László: A közélet mélypontjáról csak felemelkedni lehet. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 25./
2004. március 25.
Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa hosszan bírálta Tőkés László püspököt, aki egyetértett Bugár Bélával, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökével, amiért nem fogadta el a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét, mert most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szüksége a határon túli magyarságnak. Példája követendő lett volna párthivatali kollégái részéről is, állapított meg a püspök. Azonban Markó Béla, az RMDSZ és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke átvették a kitüntetést. Barabás szerint Tőkés László nyilatkozata a gyűlölködés szellemében fogant, az újságíró szerint a püspöknek nincs joga beleszólni a magyar állam döntéseibe. /Barabás István: Az elnök-püspök is „ünnepelt". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2004. március 26
A tizenöt éve Budapesten élő Beke György író tanulmányokat, interjúkat, portrékat tartalmazó kötete /Makacs realizmus – Tanulmányok, interjúk, portrék, I–II. kötet, Közdok, Budapest, 2003/ széles sávot fog át az időben, közel hatvan évet ölelnek fel, az Új Székely Népben 1946-ban megjelent írástól napjainkig. A kisebbség ügyeinek szószólójaként munkálkodik – ez Beke György írói munkásságának legsajátosabb, legjellemzőbb vonása. A sorskérdéseinkhez való viszonyulást jelzi, hogy kik kerülnek vizsgálódásai középpontjába: Veres Péter és Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Féja Géza, Tamási Áron és Czine Mihály, továbbá Nyirő József és Kós Károly, Bánffy Miklós és Molter Károly, Horváth Imre és Szabédi László, Páll Árpád és Lakatos Demeter, Veress Dániel és Sütő András, Kántor Lajos és Cseke Péter, az anyaországi Pomogáts Béla, a vajdasági Hornyik Miklós, a felvidéki Duba Gyula, a müncheni Juhász László és Borbándi Gyula, az amszterdami Kibédi Varga Áron, a bécsi Szépfalusi István, a cambridge-i Gömöri György… /Máriás József: Beke György: Makacs realizmus = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/
2004. március 30.
Fordulatnak kell bekövetkeznie a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek lakta területekkel tartott gazdasági kapcsolatoknak – állapította meg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa befejezés előtt álló tanulmánya. A kutatók a kormány megbízásából vizsgálták, milyen, eddig kihasználatlan regionális együttműködési lehetőségek adódnak, miként ösztönözhető a térségbe irányuló magyar tőkekivitel, illetve élénkíthető a kölcsönös külkereskedelem. Réti Tamás, a tanulmány egyik szerzője-szerkesztője a közalapítvány minapi, a témáról tartott műhelykonferenciáján azt hangsúlyozta, hogy a magyarok részéről hiba volt kimaradni a magyarok lakta területeken zajló és mostanában felgyorsuló privatizációból. Az elszalasztott lehetőségek különösen fájdalmasak a Vajdaságban, illetve Romániában, ahol már megjelentek a német és olasz befektetők. A magyar kis- és középvállalkozók uniós forrásokkal felvértezve kell, hogy meginduljanak a határon túli területekre, ahol egyre több ipari parkban van mód a „beköltözésre". Különösen vonzónak tűnik ebből a szempontból a Felvidék. Az azonos iparágakban működő társaságok laza szövetségeinek, a klasztereknek akad terepe a Győr-Bécs-Pozsony háromszögben. Délen a Bihar, Kolozsvár, Temesvár övezte régió kecsegtet sikerekkel. Itt már számos magyar vállalkozás találta meg együttműködő partnerét például a nyomdaiparban, autóalkatrészek gyártásában, építőiparban, kereskedelemben és szolgáltatásokban. (Megjelent a Népszava márc. 24-i számában). /Kihasználatlan határon túli gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2004. március 31.
Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. április 22.
Folytatódik Romániában a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Az EU házhoz jön kis- és középvállalkozásokat felkészítő programsorozata. A konferenciasorozat részeként Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára ápr. 21-én Csíkszeredán tartott előadást, a következő napon pedig Székelyudvarhely. A rendezvénysorozat ebben az évben összesen tíz erdélyi városban ismerteti meg a vállalkozókkal az unió belső piaci működését. A konferencián a résztvevők többek között információt kapnak a GKM uniós ismereteket megalapozó és elmélyítő programjairól, az ITD Hungary, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány vállalkozásokat segítő lehetőségeiről. A GKM Felvidéken és Kárpátalján is tart hasonló előadásokat. /Folytatódik a magyar uniós felkészítés programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2004. április 27.
Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. május 5.
Máj. 3-án a környező országok magyar felsőoktatásáról rendezett tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA 173. közgyűlésének részeként. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke meghívott két elnöki bizottságot is, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságot /tagjai magyarországi és szomszédos országokban élő magyar tudósok/ és a Nyugati Magyar Tudományos Tanácsot /tagjai a diaszpórában élő jeles tudósok és közéleti személyiségek/. E két testület célja a kárpát-medencei magyar tudományos élet és képzés szakmai színvonalának emelése, egyebek között tanácsadás, oktató- és diákcsere, kutatási támogatás révén. A tanácskozáson Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentette: az EU-csatlakozással előállhat egy olyan helyzet, hogy a külföldi magyar diákok nem megerősödnek saját kulturális környezetükben, hanem "könnyebbé válik a leválásuk és Magyarországra jönnek". Magyar Bálint kifejtette: a határon túli magyar felsőoktatás segítésének egyik útja, hogy szeptembertől tíz hónapon át havi 10 ezer forintos támogatást nyújtanak magyar nyelvű állami felsőoktatásban dolgozó oktatóknak, például Kárpátalján. A másik útnak a kisebbségi magyar informatikai rendszerek fejlesztését nevezte. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról szólt: a magyar kormány "a maga lehetőségei szerint mindent megtesz" azért, hogy önálló felsőoktatási intézmények jöjjenek létre a magyarok lakta szomszédos államokban. A Magyar Tudományosság Külföldön bizottságot vezető Berényi Dénes kifejtette: a magyar tudományossághoz tartozás kritériuma nem a magyar származás, hanem a kutatott téma, aki például a magyar kultúrát, történelmet kutatja, az a magyar tudományosság részese. A tanácskozáson a felvidéki Selye János Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint a leendő szabadkai egyetem vezetői is részt vettek és beszámoltak intézményeik helyzetéről. /Kárpát-medencei magyar felsőoktatás – akadémiai tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 5.
Lengyel István helyi református lelkipásztor és felesége kezdeményezésére áprilisban Magyarfenesen is megalakult a Rákóczi Szövetség. Eljött dr. Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkára, ismertette a szövetség tevékenységét. A szomszédos országok magyarlakta településein egyre többen csatlakoznak a Rákóczi Szövetséghez. Feladatuknak érzik a határon túli magyarságot minden módon segíteni. A nyáron a magyarfenesi gyermekek és szüleik két autóbusszal Felvidékre utaznak. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Újabb Rákóczi Szövetség alakult. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 5.
Minden év áprilisának utolsó hetében rendezik meg Győrött a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyt, középiskolás tanulók számára. A 90-es évektől kezdődően a verseny szervezői rendszeresen fogadják a határon túli versenyzőket Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről, Erdélyből. Az erdélyi középiskolákat a tavasszal Kolozsvárott megrendezett Aranka György-verseny nyertesei képviselték. Győrben a határon túli versenyzők együtt versenyezhettek az anyaországi tanulókkal, gimnazistákkal és szakközépiskolásokkal. Határon túli kategóriában öt Kazinczy-érmet és számos különdíjat osztottak ki. /39. Kazinczy verseny. Győr, 2004. április 23–25. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi kapcsolatba lépett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal. Ápr. 27-28-án Hanván rendeztek találkozót, ahol a 9 partiumi egyházmegye képviselőit a 7 felvidéki egyházmegye esperesei fogadták. /Varga Károly: Határtalan kapcsolatok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./
2004. május 16.
A budapesti Központi Papnevelő Intézet elöljáróinak és növendékeinek egy csoportja ápr. 28. és máj. 2. között a temesvári püspökség vendége volt. A budapesti tanintézet elsődleges célja a történelmi Magyarország területén élő, magyar anyanyelvű, kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő kispapok továbbtaníttatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, különböző tudományos fokozatok elérése céljából. A szeminárium növendékei tehát anyaországi valamint erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai görög és római katolikus vallású elhivatott fiatalok. A szemináriumban jelenleg 28 fiatal tanul. A nagyobb kirándulások szervezése évek óta hagyomány, egyik célja ápolni a testvéri kapcsolatot a határokon túli egyházmegyékkel. A vendégek jártak a temesvári székesegyházban, a Gerhardinum Katolikus Líceumban, ellátogattak Máriaradnára, a bazilikába, majd Arad város nevezetességeivel ismerkedtek. /Sipos Enikő: Budapesti vendégek a temesvári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./
2004. május 19.
Göncön, a IV. Károlyi Gáspár Napok egyik tudományos előadásán bejelentették, hogy elkészült a digitális Vizsolyi Biblia. Eredeti változatát a gönci prédikátor fordította magyarra és adta ki Vizsolyban 1590-ben. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára előadásában kitért arra, hogy a nagy műnek húszféle javított, az adott korhoz „magyarított" változata jelent meg és van forgalomban. Az eredetiből Magyarországon 24 példány maradt fenn, ebből egy a vizsolyi református templomban látható. A Bibliából a mai Magyarország területén mintegy hárommillió példányban jelent meg el a századok folyamán. Ebből 1,6 millió 1590-től 1940-ig, ezt követően 1989-ig 640 ezer példány, majd a rendszerváltás után további 730 ezer példány. A magyarul nyomtatott bibliák száma ennél is jóval (százezres renddel) nagyobb, hisz nem csak Erdélyben vagy a Felvidéken, de a nyugati országokban is több kiadás ismert. A nagykárolyiak a második napon csatlakoztak a rendezvényhez. A nagykárolyiak négy éve járnak rendszeresen a Károlyi ünnepségekre. /Sike Lajos: Itt a vizuális Vizsolyi Biblia! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2004. május 26.
Az RMDSZ elsődleges értéknek az egységes fellépést tekinti mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 5-én, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel szemben jelen pillanatban nincsen alternatív szervezet, a független jelöltek ellenére a szövetség politikai ellenfelei a román pártok. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatos viták elcsitultak, az éles szembenállások megszűntek. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék feletti; 526 községben és városban indítottak jelölteket. A szövetségnek ma 145 polgármestere és 2.400 helyi, megyei önkormányzati képviselője, azaz tanácsosa van. Az a céljuk, hogy Kolozsvárott leváltsák a jelenlegi polgármestert, Gheorghe Funart és Marosvásárhelynek újra magyar, RMDSZ-es polgármestere legyen. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke közölte: a hivatal eddig 758 millió forint általános oktatási-nevelési támogatást utalt át Romániába, ahol az elkövetkező napokban a közvetlen érintettek megkapják a juttatást. A Szlovákiában, Felvidéken benyújtott 25 ezer pályázat esetében 570 millió forintot ítéltek oda, a HTMH ebből már 201 millió forintot elküldött. Bálint-Pataki József szerint a tanév kezdéséig körülbelül négymilliárd forint oktatási támogatást juttatnak Románián és Szlovákián kívül Kárpátaljára, a Vajdaságba, Szlovéniába és Horvátországba. /Az RMDSZ elsődleges értéke az egységes fellépés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. június 4.
84 évvel ezelőtt írták alá a Párizs melletti Trianon-palotában azt a békediktátumot, amely Európa összes nemzetei közül a magyart sújtotta leginkább. A Trianon előtt önálló államként nem is létező Magyarország területének 71,4 százalékát, lakosságának 63,5 százalékát csatolták el. Vannak ugyan teoretikusok, ,,magyarszakértők”, akik a magyarság trianoni traumáját úgy vélik megoldani, hogy végre megszületett a magyar nemzetállam. Méghozzá olyan szerencsés módon, hogy etnikailag egységesebbé vált, mint az új szomszédai. Az első és második bécsi döntés, Kárpátalja magyar visszafoglalása némileg korrigálta a Trianonban elképesztő cinizmussal megszegett etnikai határokat. Ezeket a Magyarországot a háború után tovább csonkoló párizsi békediktátum semmisnek tekintette. Viszont a milliókat földönfutóvá tevő és ezreket elpusztító Benes-dekrétumok ma is érvényesek. Trianonnak és a párizsi békediktátumnak a magyarság számára soha el nem fogadható traumáját csak az érintett térségek uniós csatlakozása oldhatja fel, írta Sylvester Lajos. Szerinte a kettős állampolgárság elnyerésére azért is szükség van, hogy „itthon, Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken is otthon, nemzeti biztonságban, az együvé tartozás tudatával élhessünk”. Emellett a területi vagy kulturális autonómia kiküzdése, a régiófejlesztések testhez szabása, a ,,merjünk magyarok maradni” mentheti meg lelkeinket, tette hozzá. /Sylvester Lajos: Merjünk magyarok maradni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2004. június 7.
Medgyessy Péter miniszterelnök megemlékezett arról, hogy jún. 4-e a trianoni békediktátum életbelépésének évfordulója. – A határon túli magyarok autonómiatörekvései és a kettős állampolgárság bevezetése mellett emeltek szót az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) trianoni megemlékezésének szónokai Budapesten. Megemlékezést tartottak Debrecenben is, a Magyar Fájdalom szobránál. Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere arról beszélt, hogy amikor már nem választja el államhatár Magyarországot és Felvidéket, az Őrséget vagy Burgenlandot, akkor „szabad abban gondolkodnunk, hogy új szövetségben, új politikai helyzetben lehetővé válik Trianon átlépése, magunk mögött hagyása”. Budapesten tartott demonstrációt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A többségében fiatal, mintegy 100-150 résztvevő az 1951-ben lerombolt Regnum Marianum templom helyén gyülekezett. Az egybegyűltek először a francia, majd a szerbia-montenegrói, a román, végül pedig a szlovák nagykövetség elé vonultak. Mindegyik diplomáciai testület székháza előtt a „Vesszen Trianon!” és a „Mindent vissza!” jelszavakat skandálták. /Európai ír a trianoni sebekre. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2004. június 8.
Több mint hétszáz résztvevővel jún. 2-án Budapesten elkezdődött a Magyarok Világszövetségének VI. Világkongresszusa. Az MVSZ évek óta költségvetési támogatást sem kapott. A találkozó költségeit a tagság és több vállalkozó adományaiból sikerült összegyűjteni. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyitó beszédében kitért arra, hogy a kárpátaljai, a délvidéki magyarok „schengeni szigorúságú vízummal” jöhetnek Magyarországra, „a kétmilliós erdélyi magyar közösség tagjai, ha 90 napnál többet tartózkodnak egy féléven belül Magyarországon, akkor súlyos pénzbírsággal sújthatók és két évre kitilthatók”. Jelen volt több keleti ország nagykövete: többi között az indiai, a japán, a kazahsztáni és a mongóliai nagykövet. A mostani világtalálkozón tartják „A magyarság és a Kelet őstörténeti konferenciát” az „Atilla” kulturális konferenciát és az „In vivo” orvoskongresszust. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. A Pomázon megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé a találkozót. Az orvoskongresszuson a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti- és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről volt szó. Az alapszabály módosításával a korábbi 300-ról 200-ra csökkent a küldöttgyűlési küldöttek száma. A Kárpát-medence Régió (Magyarország, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) és a Kárpát-medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió), országonként megállapított létszám szerint, egyaránt 100-100 küldöttet állít a nov. 19-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés plénuma előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. /Őstörténeti, kulturális és orvoskonferencia a magyarok világkongresszusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./
2004. június 9.
A szlovákiai magyar tudományos műhelyek munkatársaival tanácskozott jún. 7-én a Pozsonyhoz közeli Somorján a Magyar Tudományos Akadémia elnöki bizottsága. A bemutatkozó műhelyek, így a házigazda, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda, a révkomáromi Selye Egyetemi Központ és a nyitrai Konstantin Egyetemen működő Közép-európai Tanulmányok Kara, a közelmúltban megalakult Selye János Egyetem, a pozsonyi Komensky Egyetem magyar tanszéke, és más felvidéki magyar tudományos társaságok fontos szerepet töltenek be a felvidéki magyar kisebbség életének alakításában. Az intézményeket ebben az igyekezetükben az MTA hosszú évek óta segíti. A tanácskozás első munkanapján az MTA Arany János Emlékérmet adományozott a somorjai tudományos kutatókönyvtár, a Bibliotheca Hungarica vezetőjének, Végh Lászlónak és – posztumusz – a közelmúltban elhunyt, Somorján élt Zalabai Zsigmond író-irodalomtörténésznek. Az MTA kihelyezett ülése jún. 8-án Révkomáromban folytatódott. /Az MTA elnöki bizottsága Szlovákiában tart kihelyezett ülést. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2004. június 14.
Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. június 15.
Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./