Megjelent a Márai-életműsorozat legújabb könyve Ajándék a végzettől /Helikon Kiadó, Budapest/ címmel. Alcíme: A Felvidék és Erdély visszacsatolása. Márai Sándor újságíróként először Felvidéket, majd Erdélyt járja be. A könyvet Szakály Sándor történész tanulmánya vezeti be, Székely Ádám válogatta és szerkesztette. A kötet anyaga már 1991-ben készen állt, akkor azonban ,,a szomszédos népek érzékenységére” való tekintettel elhalasztották megjelenését. /Bogdán László: Ajándék a végzettől.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Kányádi Sándor-estet rendezett február 16-án Kolozsváron a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre. A költő kiállt az egészséges erdélyiség mellett, többször is rámutatott az anyaországi magyarság bizonyos rétegeinek műveletlenségére. A Kossuth-díjas költő az olvasásról is beszélt Zsil völgyi, felvidéki, vajdasági, dél-amerikai élményei alapján. /Schneider Tamás: Választűzben Kányádi Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A magyarság fogyásáról írt Harrach Gábor: „A legutóbbi – 2001-ben, illetve 2002-ben végzett – népszámlálások szerint Romániában 1 millió 434 ezer, Szlovákiában 520 ezer, Szerbia-Montenegróban 290 ezer, Ukrajnában pedig 157 ezer magyar él. A többi szomszédos országban kisebb létszámú közösségek találhatók: Horvátországban 17 ezer, Szlovéniában hatezer, Ausztriában pedig – beleértve a Bécsben és távolabb élő diaszpórát is – 40 ezer magyart (köztük 26 ezer külföldi állampolgárt) regisztráltak. A népszámlálási eredmények nemcsak a közvéleményt, hanem a demográfusokat is megdöbbentették, ugyanis a fogyatkozás – főleg Erdélyben és a Felvidéken – a vártnál jóval nagyobb méreteket öltött. A magyarság egyetlen évtized leforgása alatt Romániában több mint 190 ezer fővel, vagyis közel 12 százalékkal, Szlovákiában 47 ezerrel (8 százalék), Szerbiában 51 ezerrel (15 százalék), Ukrajnában hétezerrel (4 százalék), Horvátországban ötezerrel (23 százalék), Szlovéniában pedig kétezerrel (27 százalék) csökkent. Az elszakított nemzetrészek vesztesége tehát egy évtized alatt több mint 300 ezerre tehető, és ebben még nincsenek benne a rendszerváltozás körüli kivándorlási hullámok adatai. Ráadásul a nominális csökkenés – nyolcvanéves tendencia részeként – további arányvesztést eredményezett a többségi lakossághoz képest. (Az 1910-es magyar népszámlálás és a legutóbbi összeírások közötti időszakban a Romániához csatolt területeken 32 százalékról 20-ra, a Felvidéken 30-ról 10-re, a Vajdaságban 28-ról 14-re, Kárpátalján pedig 31-ről 12 százalékra csökkent a magyarság aránya.)” /Harrach Gábor: Teljes népfogyatkozás. = Magyar Nemzet, febr. 26./

Regionális Háló-találkozó volt február 18-20. közt Debrecenben. A Kárpát-medence Magyarország e részéhez közel eső régióiban működő katolikus közösségeinek képviselői a Felvidékről, Kárpátaljáról, a szatmári, nagyváradi, hajdúdorogi, egri és a debrecen-nyíregyházi egyházmegye területéről érkeztek. A találkozó témája A keresztény ember kettős állampolgársága: Isten országa és a földi haza volt. /Regionális Háló-találkozó Debrecenben. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 27./ febr. 28.

Február 26-án Hargitafürdőn járt Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, eleget téve a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) meghívásának. A találkozó megszervezésében a magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (HTBK-OSZ) segítette a CSTIT-t. A két szervezet között évekkel ezelőtt együttműködési megállapodás jött létre. Berencsi Attila, a HTBK-OSZ jelen lévő képviselője elmondta, hogy a napokban utaltak ki jelentősebb támogatást a csíkkozmási ifjúsági szervezet (KOMISZ) részére, tánccsoportjuk 2004-es fellépési költségeik részbeni fedezésére. Idén a magyarországi szervezet támogatja több csíki ifjúsági szervezet hagyományápoló kezdeményezését, illetve közösen szervezik meg júniusban Marosfőn a Kárpát-medencei középiskolás történelmi vetélkedő döntő szakaszát. A marosfői táborozást megelőzően felvidéki, kárpátaljai, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve Hargita és Kovászna megyei középiskolákat kérnek fel a vetélkedők helyi szintű megszervezésére. /Ifjúsági rendezvények Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Budapesten néprajz szakos főiskolás Selyem András, aki amatőr színjátszó is, a Budapesten már négy előadást megért Tizenhárom almafa című Wass Albert-regény színpadi változatának főszereplője. Várady Mária nagybányai származású színművész és rendező, aki szintén a Márton Áron Kollégiumban lakik, alapította meg a szakkollégium amatőr színjátszó csoportját erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai főiskolai hallgatókból. Ez volt az első színpadra vitt előadásuk. /Gál Éva Emese: Határon túli főiskolások színjátszó csoportja Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

A Budapesten megjelenő Hitel című folyóirat – a nemzeti gondolat leghívebb anyaországi őrhelye – idei februári számát a múlt év december 5-ei népszavazás kérdéskörének szentelte a következő címmel: Nem az nem lehet – Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. „Anyaországi és az elcsatolt területek magyarságának prominens képviselői, a nemzet egységének következetes és elkötelezett szellemi munkásai szólalnak meg”, írta beszámolójában Máriás József. Ez a folyóirat Erdélybe csak igen szórványosan juthat el, ezért Máriás részletes ismertetést adott az írásokból. Duray Miklós írta:. „A hivatalban levő magyarországi kormány Gyurcsány miniszterelnök képviseletében, valamint Hiller és Kuncze pártelnökök – Károlyi–Kun–Szamuely eszmei örököseiként hadat üzentek a nemzetnek.” Fekete Gyula: „Már maga az nemzetgyalázás, ha szavazással kell eldöntenünk, hogy véreinket, testvéreinket, akiket a világpolitika főgazemberei kirekesztettek szülőhazájukból, elnyomásba, megaláztatásba, teljes kiszolgáltatottságba taszítottak, ezeket a magyarságukért sokat szenvedett testvéreinket öleljük-e most már magunkhoz, vagy verjük inkább pofon.” „1990 óta hittünk a változásban. Abban, hogy a rosszat fölváltja a jó” – összegezte tapasztalatát Csoóri Sándor. Megállapította: „a többség egyre szegényedik”, „eltömegesedett körülöttünk a hazugság”, „a nemzetet földbe kell taposni”. Fekete Gyula: a népirtás nemcsak a születések szabályozásában ölt testet, hanem annak korszerűbb változatában is: „a nacionalizmus elleni harc formájában és ürügyén, képtelen túlhajtásával elroncsolni, kiirtani a nemzeti érzést, a nemzettudatot, a nemzeti szolidaritást, végső soron az identitást”. Tőkéczki László: „hazugság volt, de hazugság lett itt minden más érték és a közösség is! Balekoknak való hülyeségek a hit, a haza, a nemzet (magyarság), az erkölcs és a rend.” Domokos Mátyás arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a nemzeti tudat gyökereire vettetett a fejsze, csapásai a nemzeti irodalmat sem kímélik: „a társadalom agyán lobotómiát végző civilizátoroknak sikerült elhitetni, hogy ideje lejárt, szerepe véget ért, hogy nemzeti sorskérdéseinket »a dolgot magát nézve« elemző irodalmunk arany öntudata és üzenete ma már nem »trendi«, és az értékeit, önbecsülését oly könnyedén elhajító, feledékeny magyar világ boldogan elhitte a posztmodern bűvigéket, mert ezáltal egy kényelmetlen lelkiismereti nyomás alól is felszabadult”. „Mintha a jóslásokban időnként fel-felbukkanó sárga veszedelem előtt itt volna »a határon túlról jövő magyar veszedelem« ideje! – figyelmeztet Márkus Béla. – Más szempontból a »bevándorlóellenes hangulatkeltésé« – ám csak abban az esetben, ha a képzelt bevándorlók: magyarok.” A felvidéki Koncsol László keserűen tette fel a kérdést: „Mi folyik ebben az országban, miféle nemzet vagyunk mi, az élet vagy a halál népe, az önépítés vagy az önpusztítás, a leépülés vagy a növekedés, az Isten művébe simuló teremtés vagy a Sátánéba szerződött rombolás nyelvközössége?” Pap Géza erdélyi református püspök bibliai példára hivatkozva hirdette december 5-én: „amikor egy népből kihal az egészséges nemzettudat, az egymáshoz való tartozás vágya és igénye, az a nép egészen biztosan pusztulásra van ítélve”. „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” „Ebben a szellemi zsarnokságban, megzsaroltatásban Magyarország jobbik fele, a velünk sorsközösséget és szolidaritást vállaló anyaországi magyarok is kisebbségbe kerültek, kisebbségi sorsba kényszerültek – a saját országukban…” (Dudás Károly, Szabadka) Reményeinket „a történelem egyetlen pillanat alatt semmissé változtatta. És ezt a történelmi pillanatot nem lehet soha többé tudatunkból kitörölni. Mert ami megtörtént, az Trianont véglegesítette!” (Gál Sándor, Kassa) „Ennek az országnak a lakói ilyen nemzeti önismerettel, ilyen nemzeti öntudattal élnek?” (Görömbei András, Debrecen) „2004. december 5., »fekete adventje« csakugyan történelmet írt; de az emelkedés történelme helyett az önmegszüntetés eddig elképzelhetetlenül példátlan kísérletének történelmét. (…) Mintha népszámlálás történt volna – a magyarországi magyar kisebbségé, a lelki magyarságé.” (Bertha Zoltán, Debrecen) „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” (N. Pál József, Budapest) „Az anyaországi magyarság mindenekelőtt magamagát hagyta cserben, már a kimondott nem előtt. Hogyan ölelje magához a kisebbségben élő nemzetrészeket, ha önmagával is meghasonlott, gyűlölt viszonyban van?” (Rott József, Magyaregregy) „A cserbenhagyott kisebbségek iránti többségi lenézés, megvetés, gúny pedig eddig nem ismert árnyalattal is sötétíti majd a nemzetiségi képet.” (Cs, Nagy Ibolya, Debrecen) „Homlokunkon ott a jel: Káin bélyege. Mindannyiunkén. Azokén is, akik igennel szavaztak.” (Száraz Miklós György, Budapest) „Kedves Nem-párti Testvéreim, milyen érzés Magyarországon magyarnak lenni?” (Vári Fábián László, Kárpátalja) „Úgy érezzük, hogy a magyar állampolgárok többsége elárult bennünket, megtagadta a nemzetet.” (Sepsiszéki Nagy Balázs, Sepsiszentgyörgy) Sütő András: „Permanens döbbenetben nyilván nem lehet élni.” Hasonló gondolatot fogalmazott meg a Gyulán élő Elek Tibor is: „…felállni pedig, mint tudjuk, muszáj, mert földre ütötten élni nem lehet”. „Ez a döntés gyorsítani fogja az erdélyi magyarság (újbóli) felnőtté válását. (…) Azt is mondhatnám, köszönjük, hogy felébresztettetek!” (Zsidó Ferenc, Székelykeresztúr) Magyari Lajos az Erdélyben, a Székelyföldön szórványosan megnyilvánult magyarellenes jelenségek ellenére, arra int, hogy „nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket mégsincs jogunk megtagadni”, hogy a történtek dacára „komoly és felelős párbeszédre van szükség”. /Máriás József: Nem, az nem lehet! = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

Március 14-én a budapesti Kossuth Rádió Székelyudvarhelyről, az itteni Príma Rádió stúdiójából jelentkezett. Székelyudvarhely mellett még négy stúdióból szólt az ünnep-előzetes: Felvidékről Pozsony, Kárpátaljáról Ungvár, Szlovéniából Lendva és a budapesti stúdió volt egy időben adásban. A meghatározó téma a mostani ünnep. A Kossuth Rádió munkatársa megállapíthatta, hogy Magyarországon a hagyományőrzés valamiféle kikapcsolódást jelent, addig itt létkérdés a megmaradáshoz. /Csáki Emese: Udvarhelyről szólt a Kossuth. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Az egyik román hírtelevízió Vadim Tudor visszavonulását kommentálva Tőkés László lemondását is hírül adta, másnapra kiderül, a viták folynak ugyan az Erdélyi Nemzeti Tanácsban, de Tőkés nem mond le. Budapesten a gazdák felbőszülve Gyurcsány miniszterelnök arrogáns nyilatkozatán, azzal fenyegetőztek, hogy visszatérnek. Erdélyben Gyurcsány Ferenc üzenetét mindenütt kifütyülték, míg Tariceanu román miniszterelnök üzenetét megtapsolták. Aki azt állítja, hogy az erdélyi és a felvidéki, vajdasági megemlékezéseken azért fütyülték ki a magyar miniszterelnök üzenetét, mert átgyűrűztek a magyarországi pártpolitikai ellentétek, valamit végérvényesen nem ért. Túlságosan elevenek még a december 5-i népszavazás feltépte sebek, s erre emlékezni igazán nem kellenek fideszes agitátorok, hangsúlyozta Bogdán László. Bakk Miklós találóan írta a Krónikában: itt még él a közösségélmény iránti igény, s ezt ott túl nem akarják megérteni. /Bogdán László: Márciusi kaleidoszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Mélyen érthető, ahogy a vajdasági és kárpátaljai magyarok reagáltak a kettős állampolgárság kérdésére vonatkozó magyarországi népszavazásra, hiszen „nekik nem babra ment a játék”, ellenben „az erdélyi és a felvidéki heveny túlreagálás egyenesen nevetséges” – írta a pozsonyi Új Szó március 18-i száma. A magyar napilap annak kapcsán foglalkozott a témával, hogy Erdélyi Géza felvidéki magyar református püspök nem fogadta el a március 15-én neki odaítélt magyar állami kitüntetést. A cikkíró, Molnár Norbert szerint a felvidéki „hisztériakeltéshez tevékenyen hozzájárultak a szlovákiai magyar politikusok is, pedig a szolidaritásnak semmi köze az érzelmi túlhevültséghez”. „Változott valami azáltal, hogy nem lettünk magyar állampolgárok?... Én ezt nem vettem észre.” – írta Molnár Norbert. /Nevetséges a felvidéki és az erdélyi reagálás a népszavazásra? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Színvonalas írásbeli dolgozatok, sok szép versmondás és versértelmezés, összegezte véleményét Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszáról a magyarországi és erdélyi főiskolai, gimnáziumi tanárokból álló zsűri tagja. A hét végén befejeződött, három napos rendezvény a Kárpát-medencei, egyre bővülő anyanyelvi mozgalom része. A kolozsvári nyertesek közül többen vesznek majd részt áprilisban Győrben, a Kazinczy Ferenc vetélkedő döntőjén, magyarországi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki társaikkal. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákja, Tusa Illyés Anna nyerte meg, a Szép magyar beszédben a kolozsvári, református kollégista Bessenyei Gedő István jeleskedett. A Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny IX.-X. osztályos kategóriájában Balogh Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen líceum tanulója kapott első helyezést, a felsőbb osztályosok közül pedig Kelemen Csongor, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákja. A kolozsvári Georgius Aranka Társaság ebből az alkalomból tetszetős kiadvánnyal örvendeztette meg tagjait. /(Rostás-Péter Emese): Véget ért az Aranka György verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Horn Gyula a Partiumba látogat. A magyarországi kormányoldal képtelen szembesülni a kettős állampolgárság ügyében rendezett népszavazás eredményének határon túli fogadtatásával, miközben az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyarok egyszerűen nem tudják megbocsátani a nemre biztató kampány stílusát és hangvételét. Ebből „az anyaországnak sem kellünk” típusú frusztráltságból ered Eörsi Mátyás kolozsvári „kiebrudalása”, valamint Gyurcsány Ferenc március 15-i üzenetének kifütyülése is. Horn Gyula, Magyarország korábbi miniszterelnöke kétértelműen nyilatkozott a kettős állampolgárság kiterjesztéséről. Miközben korábban úgy vélekedett, hogy ez a kérdés veszélyezteti Magyarországnak a szomszédaival kialakult, az államközi alapszerződéseken alapuló jó kapcsolatát, majd szóvá tette az MSZP vezetőségének, hogy legyenek halkabbak a nemmel. Az erdélyi magyarságnak képesnek kell lennie a vita lefolytatásához. /Rostás Szabolcs: Ellenféllel vitázni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

Kétnapos szakmai tanácskozást tart a csíkszeredai Sapientia EMTE. A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban című tanácskozáson az anyaországi tudományos élet képviselői mellett a kisebbségben élő magyar kutatók, felsőoktatási szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson jelen van Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke is. A tanácskozás megnyitója előtt dr. Berényi Dénes akadémikus, Tóth Pál Péter és Egyed Albert hároméves kutatás alapján ismertették megállapításaikat. A kutatás a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken végzett kutatás az 1990-2000 közötti időszakban a magyar felsőoktatásra és a kutatásra szánt támogatások hatékonyságát mérte fel. A felmérés eredménye: a Magyarországról érkező támogatások fő jellemzője a koordinálatlanság volt. Tizenkét év alatt közel 12 milliárd forint érkezett az említett célra, ami a magyarországi támogatások 15 százalékának felel meg. Berényi Dénes akadémikus szerint a támogatások megítélése legtöbb esetben pályáztatással történik. Pályázat kiírása intézmények, kutatói csoportok működési költségeire nem megfelelő, ezekben az esetekben normatív támogatásokra lenne szükség. A kutatás másik fontos következtetése, hogy a határon túli tudományos munkát integrálni kellene a magyar tudományos életbe. Tóth Pál Péter szerint Magyarországon nem dolgoztak ki nemzetpolitikai koncepciót, ezért a választások is kihatással vannak a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatások finanszírozására. /(Daczó Dénes): A támogatáspolitika jellemzői: koordinálatlanság, politikai függőség, koncepcióhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Egységes magyar felsőoktatási tér megteremtésére van szükség – hangzott el „A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban” című konferencián. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kifejtette, hogy míg 1992-ben 305 millió forinttal támogatta a magyar állami költségvetés a határon túli magyarságot, idénre 13,7 milliárdot terveznek e célra fordítani. Hangsúlyozta, hogy prioritás a Kárpát-medencei magyar oktatási stratégia kialakítása. /Sarány István: Magyar felsőoktatási tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

Gyergyószentmiklós mellett szervez nyári nemzeti tábort az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete – jelentették be az EMI vezetői Gyergyószentmiklóson. A tábort augusztus 11–15. között, a város melletti üdülőhelyen rendezik meg, a programtervezetben történelmi, közéleti, népművészeti és sajtónap is szerepel. A napokban Gyergyóba látogató, az ifjúsággal ismerkedő EMI-elnökséget felvidéki és magyarországi társszervezetek képviselői is elkísérték. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Mindenhol a nagyvilágban ahol magyar él, ezekben a napokban megemlékeznek József Attila születésének 100. évfordulójáról. Néhány rendezvény: a Csíki Játékszín művészeinek előadásában Tedd a kezed... című emlékműsor; Fiatal életek indulója – a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészeinek előadásában a Salamon Ernő Gimnáziumban; József Attila-napok a költő nevét viselő csíkszeredai iskolában; Összmagyar szavalóverseny József Attila verseiből a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház szervezésében magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági művészek részvételével; József Attila-versek a marosvásárhelyi rádióban; Nagyváradon felállítják József Attila egész alakos bronzszobrát, nyáron Székelyudvarhelyen is bemutatják a költő életművéből ízelítőt nyújtó vándorkiállítást; április 11-én, a költő születésnapján 25 jeles magyar költő és író – köztük Kányádi Sándor – mondja el legkedveltebb József Attila-versét, stílszerűen a budapesti József Attila Színházban; április 11-én koszorúzás lesz a Kerepesi temetőben; este Költészetnapi Versfesztivál a Nemzeti Színházban... A Hargita Népe művelődési oldalainkon hetek óta közölte József Attila kevésbé ismert verseit. Április 11. József Attila születésének 100. évfordulója. Egy idő óta a Magyar Költészet Napjaként él a köztudatban. /100 éve született József Attila. Megemlékezések, ünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) testvérszervezetével, az Erdélyi Magyar Ifjakkal (EMI), valamint a többi elszakított terület tagszervezeteinek képviselőivel közösen tartotta április 9-én évi közgyűlését Debrecenben. Kidolgozták könyvgyűjtő akciójuk további lépéseit: a magyarországi EMI közel nyolcezer, zömmel új könyvet gyűjtött össze Délvidék és Erdély fiataljai számára, ezeknek egy része tankönyv. Iskolák és könyvtárak pályázhatnak majd rájuk az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. A gyűlés döntött arról is, hogy a történelmi Magyarország valamennyi magyar iskolájába és könyvtárába eljuttatják Wass Albert könyveit, az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtése érdekében gyűjtést szerveznek. Tisztújítás volt, az elnökség: Maurer Oszkár (Délvidék) elnök, Ilenczfalvi-Szász Veronika (Magyarország), Strahl Zoltán (Magyarország), Teleki Csaba (Magyarország), Skrivanek Dániel (Felvidék), Soós Sándor (Erdély), Bagoly Zsolt (Erdély) elnökségi tagok. Az EMI nemzeti ifjúsági tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós közelében, a Négyes motelben. /Az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége: Az EMI közgyűlésének zárónyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Kolozsvárott megkéseltek egy magyart, majd Bársony András külügyi államtitkár a román hatóságokkal teljes egyetértésben megállapította, hogy az ügyeknek semmiféle nemzetiségi vonatkozása nem volt. A sértetteket az atrocitások közben bozgorozták – magyarul: hazátlanozták. Ezt Bársony András nem tartja nemzetiségi jellegű afférnak. Vajdaságban naponta vernek félholtra magyarokat, s a szerb hatalom ,,felelőtlen ifjoncok összetűzésének” nevezi az incidenseket. Amikor viszont néhány szerb megverésének ügyében kell dönteni, hatvanegy esztendős büntetést szabtak ki az elkövető magyarok ellen. Ez így lesz mindaddig, „amíg a magyar külpolitika egyfolytában bocsánatot kér a pribékektől és agresszoroktól. Amíg Bársony Andrások külpolitizálnak Magyarországon”, írta Magyari Lajos. Bugár Béla fölvetette a felvidéki magyarság 1945 és ’48 közötti jogfosztását, erre Meciar és Tico azonnal kizárná őt a szlovákiai közéletből. /Magyari Lajos: Kárpát-medencei anziksz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

A hét végén 210 szakdolgozatot terjesztenek elő az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti pályára készülő erdélyi magyar egyetemisták Marosvásárhelyen, a 12. Tudományos Diákköri Konferencián. Az első konferencián mindössze hat dolgozatot mutattak be a diákok, most pedig számuk meghaladja a 200-at. A házigazda-szervezet, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) székhelyén elmondták, hogy idén magyarországi és hazai magyar diákok szerepelnek a 11 szekcióülésen (korábban vajdasági, felvidéki hallgatók is szerepeltek). Hadnagy László, az MMDSZ elnöke elmondta: ez a konferencia az egyetlen olyan romániai fórum, ahol a magyarul tanuló, orvosis, gyógyszerészetis hallgatók anyanyelvükön tarthatnak előadást. A magyar Oktatásügyi Minisztérium a szekciók első helyezetteinek egy hónapos magyarországi szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít. /(Máthé Éva): XII. Tudományos Diákköri Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája április 22–24-e között rendezi meg az idei esztendő első Égtájak Fesztiválját Vendégségben Sepsiszentgyörgyön címmel – tájékoztatott Goldschmied József, az Égtájak – Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda programigazgatója. Az Égtájak Iroda tíz éve dolgozik az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Gyergyószárhegyen, Szamosújvárt (Erdély), Dályhegyen (Horvátország), Eszenyben (Kárpátalja), Zselízen (Felvidék) és Zentán, Péterrévén (Vajdaság). 1996 óta pedig kétévente megrendezik a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóját. /Guther M. Ilona: Égtájak Fesztivál. Vendégségben Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Április 23-24-én tartják Aradon, a minorita plébánián a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) találkozóját. A Háló célja a különböző csoportok közötti kapcsolat, a tájékozódás elősegítése. Magyarországon kívül Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság összesen 800 magyar közössége talált és talál egymásra a Háló által felkínált szálakon. Dr. Kartal Ernő OFM atya (Miskolc) a Kisközösségek és lelkiségi mozgalmak lehetőségei Európa újraevangelizálásában címmel tart előadást. /(b): HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

„Adj magyarságot a magyarnak” mottóval indult Debrecenben a szavalóverseny, amelyre határon túli középiskolások is jelentkezhettek. Április 9-én zajlott a verseny. A Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből érkező vendégeket a szervezők nagy szeretettel fogadták. /Megyaszai Kinga kísérőtanár, Csíkszereda: „Adj magyarságot a magyarnak”. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Szamosújváron a Téka-házban fejeződött be a X. Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál. „Még soha nem voltak ennyien itt, a Tékában” – állapította meg Balázs-Bécsi Attila, az alapítvány elnöke. Míg tavaly nyolc, idén már tizenhárom együttest láttak vendégül a szamosújváriak. Tapsolhatott a közönség többek között a balánbányai Ördögbordának, a kolozsvári csapatoknak: a Zurbolónak, a Bogáncsnak, az Ördögtérgyének és a Szarkalábnak, továbbá szamosújvári Kalákának a felvidéki – zselizi – Kincsőnek. /Rostás-Péter Emese: Véget ért az ifjúsági néptáncfesztivál Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az RMDSZ-ben a kliensrendszer gyakorlata már annyira elterjedt, hogy nem lehet szó nélkül hagyni. A választási törvényből, de más megnyilatkozásokból érződött, hogy a pluralizmus az RMDSZ-ben már nem lehetséges, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő. A polgári erők nagy ostobaságot követtek el, amikor román pártok listáin próbáltak bejutni a parlamentbe. Ez tette lehetővé az RMDSZ bejutását a törvényhozásba. A képviselő a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, ha egy normatív szabály mögött nincs megfelelő hatalom és erő, amely végrehajtatja és ellenőrzi, akkor abból valós jog soha nem lesz. – A magyarok lakta vidékeken mindinkább hallatják szavukat a fiatal generációs tömörülések, az Erdélyi Magyar Ifjak, a felvidéki mozgalom, ezek egy újabb nemzeti gondolat kikristályosodását hozhatják. – A jelenlegi budapesti hatalom konok magatartása miatt megint elvész egy lehetőség. A nemzetállamokban folytatódik a nemzetiségek beolvasztása, és ez elkeseredést szül, mindezt az RMDSZ ölbe tett kezekkel nézi. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint: Csonka az RMDSZ (is). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./

Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Református Világszövetség vezetői május 12-én Nagyváradra érkeztek egy európai körút során. Az RVSZ amerikai elnöke, dr. Clifton Kirkpatrick, afrikai főtitkára dr. Setri Nyomi és dr. Duncan Hanson, az Amerikai Református Egyház Európai-területi titkára Magyarországról jöttek Királyhágómellékre, hogy másnap Kolozsváron, az Erdélyi Egyházkerületben, majd Délvidéken folytassák útjukat, hogy tájékozódjanak a régió reformátusainak helyzetéről, gondjairól, kilátásairól. Az RVSZ vezetői Nagyváradon munkaebéden vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőivel és Erdélyi Géza felvidéki püspökkel, majd a polgármesteri hivatalban Biró Rozália alpolgármester fogadta a küldöttséget. Tőkés László püspök elmondta, három kontinens találkozott jelképesen Nagyváradon, Európa, Amerika és Afrika, ez a tanúságtétel egyetemességének jelképe. Beszélt a kommunizmus igazságtalanságairól, áldozatairól, és arról hogy a hit nevében mindenféle igazságtalanságot el kell vetni a földkerekségen. /(Lakatos Balla Tünde): Három kontinens református vezetői tanácskoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Újabb sikert aratott Emil Boc kolozsvári polgármester, megválasztása óta először fogadott miniszterelnök-helyettest. Kolozsvár mostani polgármesterét május 16-án romániai látogatása során Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes kereste fel. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja politikusa a találkozó után elmondta: az Európai Unióban népszerűsíteni fogja Kolozsvárt és a város nagy múltjában és jelentős gazdasági potenciáljában rejlő lehetőségeket. Csáky a Bihar megyében élő szlovák kisebbséget is felkereste, a helyi közösség iskoláinak pedig tankönyvet és számítógépet hozott. /B. T.: Csáky–Boc találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./