"Két esztendővel ezelőtt megalakult a Magyarok Székelyföldi Társasága /MSZT/, székhelye a Csíkszeredában található, akárcsak a Julianus Alapítványnak, mindkettőnek Beder Tibor tanár az elnöke. Szintén 2000-ben alakult meg a Kárpát-medencei Fórum, amely összehangolja a medencében létező magyar civil szerveződések kulturális tevékenységét. A fórum keretében évente közös találkozóra kerül sor. 2000 végén e találkozót Szatmárnémetiben, 2001-ben a szlovéniai Alsólendván, most Kassán szervezték meg. A Kárpát- medencei Fórum tagjai: a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, a felvidéki Csemadok, Erdélyből az MKE - Magyar Kulturális Egyesület -, a kolozsvári Heltai Alapítvány és az MSZT, Délvidékről a Délvidéki Magyar Kulturális Egyesület, Horvátországból az Eszéki Magyar Kulturális Egylet, Szlovéniából a Muravidéki Kulturális Egylet, Kárpátaljáról az ungvári Értelmiségiek Egyesülete. Minden szerveződés beszámol a megelőző évben kifejtett tevékenységéről, ugyanakkor bizonyos témakörök kapcsán vitafórumot tartanak. Az MSZT nevében Beder Tibor a Lármafa találkozókról számolt be, ugyanis ettől az évtől kezdődően e rendezvény megszervezését az MSZT átvállalta a Julianus Alapítványtól. Dec. 13-15-én lesz a Julianus Alapítványnál a Julianus-díj odaítélésének ünnepsége Csíkszeredában. Ebben az évben meghívták az ötven eddig kitüntetett személyt a díjkiosztó ünnepségre. Az idei kitüntetettek: Ali Kabul, a rodostói Rákóczi-múzeum igazgatója, Jan Mulder holland politikus, üzletember, közéleti személyiség, Lauer Edit, a Magyar Amerikai Társaság elnöke, Konkoly Thege István, a Johannita Lovagrend kancellárja, Havadtői Sándor egyesült államokbeli református lelkész. Az ötödik személy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, ő pünkösdkor veszi át, szintén a csíkszeredai református templomban a kitüntetést. /Forró Miklós: Megmaradásunkért, jövőnkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"A Csíkszeredában működő Julianus Alapítvány dec. 14-én osztotta ki tizedik alkalommal a szórványban élő magyarság megmaradásáért kifejtett munkát jutalmazó elismerést. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, mellette Ali Kabul, a rodostói Rákóczi Múzeum igazgatója; Jan Mulder, a holland parlament felsőházának tagja; Konkoly Thege István, a Johannita Lovagrend kancellárja; Havadtői Sándor amerikai magyar nyugalmazott református lelkipásztor és Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció vezetője részesült a kitüntetésben. A díjkiosztó ünnepséget tudományos konferencia előzte meg. A rendezvényre meghívást kapott valamennyi eddigi díjazott - neves erdélyi, magyarországi, felvidéki és tengerentúli magyar közéleti, politikai, egyházi személyiség, pedagógus. Az eddigi 51 kitüntetettből harmincan vettek részt A magyarság jövője a XXI. században témájú fórumon. Orbán Viktor, aki elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a díjkiosztó ünnepségen, a tervek szerint 2003 pünkösdjén, a csíksomlyói búcsú alkalmával veszi majd át a díjat Csíkszeredában. /Julianus-díjat kapott Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Dr. Hiller Istvánnal a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára /a határon túli magyar oktatás ügye is hatáskörébe tartozik/ a vele készült beszélgetésben kifejtette: amit elődje elkezdett és jónak bizonyult, azt folytatja, beleértve az Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozását is. Fontosnak tartja a határon túli magyar szervezetek döntések előkészítésében való szerepvállalását. A 2003-as évben a lényegesebb tételek: az intézményfejlesztés, a különféle képzések, beleértve a pedagógus- továbbképzést is, ösztöndíjak, könyv- és könyvtártámogatás, intézményműködtetési költségek, illetve a kedvezménytörvényből következő egyéb, pénzügyi kihatásban jelentkező támogatás. A költségvetési tervezet szerint a határon túli magyar oktatás ügyének támogatása az OM kereteiből a 2002. évi 400 millió forintról 2003-ra több mint háromszorosára, pontosabban 1,4 milliárd forintra nő. Ez egyelőre tervezet, az Országgyűlés még nem erősítette meg, a végszavazás dec. 23-án lesz, de a főbb tételeket már elfogadták. Ebben az 1,4 milliárdban nincs benne az EMTE hozzávetőlegesen évi 2 milliárd forintos támogatása, sem a gyerekenkénti 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás és számos egyéb tétel, amely más intézmények, alapítványok hatáskörébe tartozik. Nem vezényelni akarnak, hanem együttműködni, hangsúlyozta. Nem tartja jónak, hogy a magyar közoktatásban, az anyaország intézményrendszerében egyre többen jelennek meg a határon túliak közül. Létszámuk 2001-ben 6304 fő volt, ami szinte kétszerese az öt-hat évvel korábbinak. Az OM statisztikai osztálya szerint ez a szám 1995-ben 3647 volt, négy év múltán 4971. Ezért is kiemelten fontos a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése. Erdélyi, felvidéki értelmiségiek felvetették, hogy rövidebb vagy hosszabb időre szívesen fogadnának felsőoktatási intézményeikben olyan Magyarországon végzett magyar állampolgárokat, akik tudományos teljesítményt már letettek az asztalra. Ilyenfajta fordított peregrinus ösztöndíjakra az OM akár anyagi támogatást is szívesen ad. Az Apáczai Közalapítvány felállása és tevékenysége szerinte jó színvonalon történt, még akkor is, ha a politika a kuratóriumban közvetlenül és direkt módon képviseltette magát. Mindenki marad, viszont emelték a kuratórium létszámát 12-ről 21-re. A kuratórium elnöke más lesz, de ennek nincs köze a kormányváltáshoz, Berényi Dénes professzor már korábban jelezte, hogy megbízatása lejárta után - tudományos elfoglaltsága miatt - le kíván mondani. Az új elnök a kuratórium egyik régi tagja lesz, Kőnig Sándor mérnök-tanár, iskolaigazgató, aki a magyarországi szakképzés egyik kitűnő szaktekintélye. /Guther M. Ilona: /Osztozni a felelősségben is. Exkluzív interjú dr. Hiller Istvánnal a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ "

"Kelemen Botond /Gelence/ Erdély egyik első honvéd hagyományőrző csapatának a szervezője és vezetője. Nemzeti ünnepeken Sepsiszentgyörgyön és magyarországi rendezvényeken jelen vannak a díszes negyvennyolcas honvédegyenruhában. A nacionalista erők a fapuskában, faágyúban veszélyes fegyvereket véltek felfedezni, még házkutatást is tartottak. A besúgók felsültek. A gelencei hagyományőrzők Felvidéken (Szlovákiában) is megfordultak, jelen voltak a szabadságharc tavaszi hadjáratának ismert csatáinak emlékére szervezett kárpát-medencei méretű ünnepségen. Filmre vették nem egy támadó csatájukat. A Székely Határőr-gyalogezred gelencei - és háromszéki - alakulatainak létrehozásában szerepe van a budapesti Halassy-Nagy Endrének, a Széchenyi Társaság egyik ügyvezetőjének, aki a magyarországi huszárhagyományok felelevenítésével foglalkozott/foglalkozik. Gelencén 1994-ben alakult meg az 1848-as hagyományőrző csoport, a 2. Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társasága. Kelemen Botond vállalta a szervezést. Azóta vannak már bélafalvi, csernátoni és szentkatolnai hagyományőrző csapatok is. Fokozatosan az eredetinek megfelelő felszerelésre volt szükségük, a fából faragott ágyút ki kellett cserélni bronzra. Az ágyúcsövet Mosonmagyaróváron öntötték. A magyar vámosok nehezen engedték át, a román vámosok különböző igazolásokat kértek, végül megérkezhetett az ágyú a hagyományőrzőkhöz. /Sylvester Lajos: Nagyapánk, Gábor Áron. Betörni a közöny kapuját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./ "

"Riasztó hírek jelentek meg idén a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetéről. Az 1980-as években megindult egy nagyobb kivándorlási hullám, amely az 1990-es években tetőzött, és öltött - így Horvátország és Szerbia esetében - olykor drámai méreteket. A szülőföldet elhagyók nagyobb része az anyaországba költözött, s mint a 2001-es népszámláláskor kiderült, valószínűleg ennek köszönhető, hogy Magyarország lakossága nem csökkent tízmillió alá. Sebők László, a Teleki László Intézet demográfus-térképésze szerint a szomszédos országokban élő magyarok bevándorlása révén Magyarország nyeresége az utóbbi bő tíz évben legalább kétszázezer ember volt. A szomszédos országokban élő magyarok összlétszáma jelenleg 2,5 millió körül lehet. Úgy tűnik, a kisebbségben élő magyarok csökkenésének megállítására minimális az esély. Romániában az előzetes népszámlálási adatok szerint idén márciusban 1,435 millió személy vallotta magát magyarnak a 21,7 millió összlakosságú országban. A magyar nemzetiségű lakosok aránya a lakosságon belül (az 1992-es 7,1 százalékról) 6,6 százalékra esett vissza. A csökkenés csak azért nem nagyobb, mert az ország lakossága egymillióval zsugorodott az utóbbi tíz évben. Szlovákiában 1991 és 2001 között 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Az országnak 11 éve 5,274 millió lakosa volt (ebből 567 296 magyar nemzetiségű), tavaly már - a májusi népszámlálás szerint - 5,379 millió, amelyből 520 528 állampolgár vallotta magát magyarnak. Gyurgyik László szlovákiai szociológus három fő okra vezeti vissza a felvidéki magyarság számának a csökkenését. Az első: a vegyes házasságok folyamatos növekedése, a második: a közigazgatási (megyei) felosztás, amelynek révén az adott területek többségében a magyarok aránya - a nyolc megyéből kettő kivételével - mindenütt jóval 20 százalék alatti, a harmadik: a meciari időszak (1993-1998) nacionalizmusa és a dél- szlovákiai régióknak nyújtott állami támogatások drasztikus csökkentése. Egyre több szlovák telepedik le a magyarlakta vidékeken, ezzel megváltozhat a magyarság aránya a helyi lakosságon belül, és felgyorsulhat a szórványban élők asszimilációja. A Vajdaságban ugyanakkor a nem magyar anyanyelvűek tömeges bevándorlása (lényegében a Milosevics-rezsim által támogatott tervszerű betelepítése) a fő oka a nemzetiségi arányok teljes átalakulásának. A 1990-es években a délszláv térségben dúló háborúk nyomán csaknem 250 ezer (boszniai, horvátországi és kisebb részben koszovói) szerb menekült vagy telepedett le a jugoszláviai tartományban. A vajdasági magyar kisebbség riasztó fogyatkozásának azonban más okai vannak. Bár Szerbiában 2002 áprilisában tartottak népszámlálást, a nemzetiségekre vonatkozó adatok még nem készültek el. Az már kiderült, hogy miközben Szerbia összlakossága 1991 és 2002 között 2,5 százalékkal (7,47 millióra) csökkent, a Vajdaságban élők száma ugyanakkor 3 százalékkal nőtt. A mintegy 2 millió lakosú tartományban a magyarok számát csak becsülni lehet. A Vajdaságban a számlálóbiztosok 1991-ben 339 ezer magyart regisztráltak (akkor még ők alkották a tartomány lakosságának csaknem 17 százalékát), az idén feltehetően már csak 240-260 ezret vehettek nyilvántartásba. A drasztikus változás okai: menekülés az 1991 és 1995 között dúló háborúk okozta problémák (katonai behívóparancsok, harctéri szolgálat, örökös rettegés), a szociális- gazdasági kilátástalanság és a létbizonytalanság elől, valamint a katasztrofális népszaporulat. Horvátországban ugyancsak a Szlobodan Milosevics volt szerb/jugoszláv elnök nacionalista rezsimje által megindított háború volt a fő oka a magyarok elmenekülésének szülőföldjükről, ahová sokan máig nem tértek vissza. A 2001-ben tartott horvátországi népszámlálás adatai sokkolóak a magyarság szempontjából: számuk ugyanis az 1991-ben regisztrált 22 355-ről 16 500-ra apadt, ami 26,2 százalékos csökkenés. A függetlenségét ugyancsak 1991-ben elnyerő Szlovéniában vélhetően nem történt ilyen arányú népességfogyás a magyarság körében az elmúlt évtizedben. Igaz, a Trianon óta eltelt időben a szlovéniai magyarok lélekszáma már csaknem megfeleződött. Az 1991-es népszámláláskor 8 499-en vallották magukat magyarnak Szlovéniában; többségük (7 636-an) a Muravidéken élt. Az ország alkotmányban őshonosként elismert - parlamenti képviselettel rendelkező - magyarok ma valószínűleg kevesebben vannak. A Muravidéket 1991 óta sok magyar a (mező)gazdasági és megélhetési gondok miatt hagyta el. A szlovéniai magyar népesség csökkenésének másik oka az asszimiláció. A magas fokú asszimilációs hajlandóság az ausztriai (burgenlandi) őshonos magyarságra is jellemző. Ennek ellenére Ausztria (de nem Burgenland tartomány) akár üdítő kivételnek is nevezhető: 1991 és 2001 között ugyanis - egyedüliként a szomszédos államok közül - itt nőtt a magyarok száma. Igaz, ez elsősorban a bevándorlásnak köszönhető. Ausztriában a tavalyi népszámláláskor 40 583 személy nevezte meg érintkezési nyelvként (Umgangssprache) a magyart; nagy többségük nem őshonos, hanem bevándorló. Ausztriában 7 124 fővel (21,29 százalékkal) él több magyar, mint az előző (1991-es) népszámláláskor, amikor a megvallott nyelvhasználat alapján 33 459 magyart vettek nyilvántartásba. Ukrajnából viszont inkább elvándorolnak a magyarok, akikről nem tudni hányan vannak, jóllehet tavaly decemberben népszámlálást tartottak az országban. Optimista feltételezések szerint akár 200 ezer fős is lehet az ukrajnai magyar közösség, de ezt hivatalos adat nem támasztja alá. A szovjet időkben tartott legutóbbi (1989-es) népszámláláskor Ukrajnában 164 ezer magyart írtak össze, közülük 155,7 ezret Kárpátalján. Becslések szerint az ukrajnai magyarok száma az utóbbi 13 évben jelentősen csökkent; elsősorban az elvándorlás miatt. /(A Népszabadság nyomán) Kiürülőben a Kárpát-medence. A határon túli magyarok elvándorlása megállíthatatlannak tűnik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

"Első kiállítását nyitotta meg jan. 7-én a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Marosvásárhelyen, a Bernády-központban. A tavaly megalakult Magyar Fotóművészek Világszövetsége elhatározta, tavalyi budapesti tárlatának anyagát Erdély, Felvidék, és más magyar tájak városaiban is bemutatja. A kiállításon erdélyi, jugoszláviai, szlovéniai, szlovákiai, kárpátaljai és más magyar fotósok munkái láthatók. (Erdélyi Magyar Hírügynökség) /Megnyílt a II. nemzetközi magyar fotóművészeti kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ "

"A 2000-2001-es tanévben a 12 052 szlovákiai magyar nemzetiségű óvodásból 9480 (78,66%) járt magyar nevelésű állami óvodába, az 51 802 magyar iskolaköteles fiatalból 41 957 tanult anyanyelvén. Korábbi évekből (Bauer Edit és Bauer Győző tanulmányából) származnak az alábbi adatok: a szlovák nemzetiségű 19-22 éves fiatalok 15,8 százaléka tanul egyetemen vagy főiskolán, a magyar népesség azonos korcsoportjából csupán 7,8 százalék. A felvidéki magyarság ugyanakkor az országosnál jelentősebb gazdasági hátrányokat is kénytelen elviselni: elég, ha csak a munkanélküliséget említjük, mely a hivatalos adatok szerint 2001-ben országosan 20,7 % volt, a magyarok lakta területeken ennél jóval nagyobb, s számos esetben 30, sőt 35-40 százalék. Rimaszombaton 39,13, Tőketerebesen 35,09, Rozsnyón 34,36, Nagymihályban 33,58, Érsekújváron 27,19, Komáromban 27,64, de még Kassa vidékén is 30,88 %. Etr a hátrányt a kedvezménytörvény biztosította támogatás (az évi 20 ezer forint, ami a havi szlovák átlagfizetés felével sem egyelő) még 100 év alatt sem egyenlíthetné ki. Többé- kevésbé ugyanez érvényes a romániai magyarság viszonylatában is. Van tehát mivel érveljen a magyar fél, amikor a szlovák, illetve a román partnerrel tárgyalva a mostanában oly sokat hangoztatott diszkrimináció kerül szóba. Az elmúlt napokban Tokajban megtartott Dialógus 2003 régiós konferencián indítványozták a magyar külügyminisztérium jelen lévő képviselőjének, próbálják már ezt is bevenni érvrendszerükbe. Többen úgy látták Tokajban, hogy említett hátrányokat a magyar diplomácia nem tudta az eddigi tárgyalásokon kellően felmutatni. A szlovák és román partner aztán ki is használja, a régi kisantantos ösztönök alapján. /Sike Lajos: Nem diszkriminál, a hátrányt csökkenti! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "

"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"

"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"Ha valakit érdekel, hogyan éltek azaz anyaországuktól elszakított magyarok Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, az anyaországban, Burgenlandban vagy Jugoszláviában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, olvassa Gazda József utóbbi könyveit. A két vaskos kötetben kiadott Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek (A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, Püski Kiadó, Budapest,1997) címűt vagy a legújabbat, Az Istennel még magyarul beszélgetünk (Magyar szórványok a Kárpát-medencében, Püski Kiadó, Budapest, 2002) címet viselőt. A szórványmagyarságnak nem volt hatalma, így többnyire igaza sem lehetett. Kimúlott a térségben az annyi szenvedést okozó kommunista ideológia, de jött helyettük más. Ordas eszmék támadtak fel. Gazda felismerte: ha összevágja adatközlői szövegeit, ezek a szövegek erősíthetik, hitelesebbé tehetik egymást. A kitelepítések évszázadában - ahogyan Günter Grass nevezi a huszadik századot Békaszó című regényében - tulajdonképpen egyformák a sorsok, a megaláztatások. Nem mindegy, hogy hol élt szórványban az ember, a Kárpát-medence melyik bábállamocskájában. Gazda egyik adatközlő nénikéje, így beszél: az Istennel még magyarul beszélgetünk... Gazda József könyve végén fölteszi a kérdést: van-e esély? S kifejti, hogy ,,az anyaország kezdi határozottabb politikával felvállalni saját nemzettársait, akik a határokon túlról tekintenek feléje. Újfajta, közös sorsunkat érintő gondolat is született ott: a nemzet határok fölötti egyesítése. A nemzeti gondolat - mely a szélekről befelé, bentről kifelé, a szélek felé sugárzik - így hát összekapcsolódhat, és ebben az összekapcsolódásban nőhet az erő. A közös erő, melynek meg kell találnia a magyar pusztulás szörnyű folyamatának ellenszerét, s meg kell mentenie, meg kell tartania jelenleg még süllyedőben lévő szigeteinket. S meg kell akadályoznia, hogy egy ilyen szigetté, a pusztulás növekvő szigetévé váljék Magyarország is. És az esély is nőhet, a magyarság megmaradásának, egy visszamagyarosítási folyamat elindulásának az esélye. A XX. század egyik legnagyobb történelmi igazságtalanságát a XXI. század orvosolhatja." /Bogdán László: A történelem alatt - széljegyzetek Gazda József új könyvéhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"A Kárpát-medence magyar ifjúságának együttműködési lehetőségeiről, útkereséséről tárgyaltak magyarországi, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki ifjúsági szervezetek küldöttei és az ifjúsági kérdések iránt érdeklődő fiatalok Torockón. Az Együttműködés és útkeresés című szakmai beszélgetésen többek között a magyar-magyar ifjúsági párbeszéd lehetőségeiről vitázott a mintegy negyven fiatal. Márc. 7-én Kucsera Tamás, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának volt elnöke előadásában áttekintette a MIK szerepét, a testület alakulását és kifutási lehetőségeit. Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője az erdélyi magyar írott és elektronikus sajtóról beszélve hiányolta ennek dinamikus fejlődését. Sántha Attila és Szálinger Balázs költő a határon inneni és túli irodalom új frontjairól, a politikai irányvonalak és az irodalom kapcsolatáról beszélt. /Lepedus Péter: Fiatalok párbeszéde. A Kárpát-medencei ifjúság gondjairól tárgyaltak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"A kedvezménytörvény módosítása ellen a Csoóri Sándor költő által február közepén meghirdetett aláírás-gyűjtési akció íveit eddig 40 ezer magyarországi és 65 ezer kárpátaljai magyar hitelesítette kézjegyével. Márc. 10-én Csoóri Sándor a kezdeményezéshez csatlakozott szervezetek - köztük a Hajrá Magyarországért Mozgalom, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) - képviselőivel sajtótájékoztatót Budapesten. Csoóri Sándor szerint a kedvezménytörvényben biztosított segítségek nem politikai jellegűek, hanem az egyetemes kultúrát szolgálják. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a magyar nemzet egységét jelképező törvény kérdésében "nincs középút". Hangoztatta: nem lehet feladni azt az alapelvet, melynek lényege, hogy a magyarok éppen magyarságuk miatt segítenek határon túli testvéreiken. Csoóri Sándor hozzáfűzte, létezik egy harmadik út is, az autonómia, amelyet ha megkapnának a határon túli területen élők, akkor nem lenne szükség a törvényre. Az író elmondta: az összegyűjtött aláírásokat a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésén adják át a testületnek, valamint lehet, hogy a dokumentumokat eljuttatják a parlamentnek is. Megjegyezte: a Felvidéken és a Vajdaságban is folytatják az aláírásgyűjtést, de ezekről a területekről egyelőre nem érkezett még összesítés. /Százezer aláírás a kedvezménytörvényért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"A Magyarok Világszövetségének elnöksége márc. 22-én nyílt ülést tartott Magyarország EU-s csatlakozásáról. Neves szakértők - közgazdászok, jogászok, egyetemi tanárok - fejtették ki Magyarország csatlakozási szerződéséről vallott nézeteiket. A délutáni vita keretében előbb a pártok képviselői kaptak szót. Részt vette a MIÉP, a Független Kisgazdapárt, az MDF és az MSZP képviselője, a FIDESZ és az SZDSZ nem képviseltette magát. A hétórás vita végén az MVSZ elnöksége nyílt szavazással hozta meg döntését. Bekérték a tengerentúli elnökségi tagok szavazatait is, akik az ülést a Világrádión végig követhették. Magyarország EU-csatlakozásának elutasítása mellett szavazott Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, Erdély, Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese, dr. Gidai Erzsébet, Magyarország, dr. Grespik László, dr. Samu Mihály, András Imre, Erdély, Borbély Imre, régióelnök, Erdély, Borsos Géza, Erdély, Geönczeöl Gyula, Felvidék, Mihajlovics József, Felvidék, Rácz Szabó László, Délvidék, Kvacskay Károly, Svájc, Ladó László, Ausztrália és Túri Ferenc USA. Az EU-csatlakozás mellett szavazott dr. Léh Tibor régióelnök, Franciaország, Tanító Béla, Finnország és dr. Virágh Pál régióelnök Magyarország. Az MVSZ elnöksége - 18 igen, 3 nem ellenében - azt ajánlja Magyarország választópolgárainak, hogy az ápr. 12-én megrendezendő népszavazáson szavazzanak nemmel. Az MVSZ elnökségének budapesti döntését követően az MVSZ ausztriai, kanadai, egyesült államokbeli és venezuelai tagszervezetei jelezték, hogy tiltakozásuk jeléül kilépnek a világszövetségből. Patrubány Miklós elmondta: az a tény, hogy a kanadai és a venezuelai elnökségi tag nem szavazott, az ő felelősségük. Mint fogalmazott: epizódszereplőkről van szó, akiket Budapestről mozgatnak, akik az MVSZ munkáját évek óta próbálják bénítani. Az elnök szerint az egyesült államokbeli régió nevében megszólaló Kapitány Ferenc már régóta nem MVSZ-tisztségviselő, hiszen a közgyűlésen teljesen új vezetőséget választottak. /(m.j.): Nemet az EU-csatlakozásra! Többen megkérdőjelezik az MVSZ döntését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Gáspárik Attila a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásában márc. 18-án felháborodottan beszélt, - miközben a márc. 15-i ünnepséget gúnyosan dzsemborinak titulálta - a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetséget azzal vádolta, hogy alternatív márc. 15-ét szervezett (hogy ki szervezte és hol, azt már nem közölte), ahol a szövetség kifejezte Európai Unió-ellenességét. Gáspárik leszögezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem törődik azzal, hogy a tanárok verik a gyerekeket, pluszpénzért tanítják tanítványaiknak, a tanárok dohányoznak az iskola folyosóján, amikor törvény tiltja az iskolában való dohányzást. Így sorolta a szövetség súlyos mulasztásait. Takács Éva feltette a kérdést: Gáspárik Attila nem hallott volna eddig az 1991-ben magalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéről? Ne tudná, hogy tíz alkalommal tartotta meg az RMPSZ a Bolyai Nyári Akadémiát, amelyen évente átlagban 900 pedagógus vett részt? Hogy az RMPSZ révén jutottak és jutnak el a pedagógusok az anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági továbbképzőkre? Hogy az országban négy oktatási központot hozott létre és tart fenn? Hogy a Sulinet-program keretében a szövetségen keresztül láttak el számos iskolát számítógéppel és internet-kapcsolattal? Hogy az Illyés Közalapítvány segítségével éppen a pedagógusszövetség igyekezett területarányosan támogatni a hátrányos helyzetű iskolákat tévé- és videolejátszó készülékekkel, multimédiás számítógépekkel? /Takács Éva: Tájékozatlanság vagy rosszindulat? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./"

"A határon túli magyar katolikus közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetésekről számolt be ápr. 2-án a Vatikánban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklóst Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár fogadta. Az MVSZ elnöke kérte a találkozót, ez alkalomból köszönetet mondott a Szentszéknek az iraki válság békés megoldása érdekében hozott erőfeszítéseiért. Patrubány beszélt a csángóknak arról az igényéről, hogy magyar nyelvű miséken vehessenek részt saját földjükön. Az MVSZ elnöke elpanaszolta: Moldvában a római katolikus templomokban egyes román papok az ördög nyelvének nevezték a magyart. Az államtitkár elmondta, hogy ez utóbbiról a Szentszéknek nem volt eddig tudomása. Patrubány szólt a felvidéki katolikus magyarok vágyáról, hogy magyar papjaik legyenek, s hogy magyar püspökük is legyen. Pietro Parolin kifejezte reményét, hogy a szlovákiai felnövő fiatal magyar papok között akad majd olyan rátermett személy, akit Rómában püspökké szentelhetnek, s ez megoldhatja a problémát. Külön szólt az MVSZ elnöke arról az aggodalmáról, hogy a Benes-dekrétumok bekerülhetnek az Európai Unió jogrendjébe, ez pedig súlyos feszültségek forrása lehet a jövőben. Az államtitkár válaszában ígéretet tett: a Vatikán latba veti majd tekintélyét annak érdekében. /A csángók igényeit is előtárta. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Vatikánban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Ápr. 5-én, Pécsett tartották meg a Gordiusz matematika tesztverseny döntőjét, amelyre a Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója kapott meghívást. Magyarország, valamint Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyar tannyelvű középiskoláiból 188 tanuló vett részt ezen a versenyen, Szathmári Balázs Pécs Megyei Jogú Város különdíjában részesült - a határon túli versenyzők közül ő érte el a legjobb eredményt évfolyamában. /Kovács Béla tanár, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: Szathmári Balázs különdíjat kapott a Gordiusz matematika-verseny döntőjén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./"

"Templomot emel magának Bogárfalva katolikus közössége. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentkirályra jártak misére. 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdett. Május 13-án a Fatimai Szűz tiszteletére szentelik fel az új hajlékot. Keller István magyarországi festőművész az utolsó ecsetvonásokat teszi az oltárkép jobbján készülő Szent László-képen. A művész tizenkét templom belső díszítését készítette el, de ez az első munkája Erdélyben. Magyarország határain túl eddig csak a Felvidéken dolgozott. A fatimai jelenést bemutató oltárképet ábrázoló freskó két oldalán Szent István és Szent László királyt örökítette meg a művész. Az egész falu támogatta az építkezést - mondta Benedek Sándor plébános. A székelyszentléleki születésű, Brassóban élő Szente László műépítész ingyen készítette el a terveket. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szülőfaluja épülő templomának egy harangot adományozott. /Sarány István: Templom épül Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./"

"Ápr. 15-19. között Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium rendezte meg a XII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt, melyen 5 országból vettek részt a versenyzők: Magyarországról, valamint Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű középiskoláiból. Így 230 Kárpát-medencei diák és közel 50 tanár találkozott a versenyen. Szatmárnémetiből, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból 6 tanuló vett részt ezen a találkozón, akik helytálltak, és hozzájárultak az erdélyi csapat sikeres szerepléséhez, dicséretben részesültek: Ferencz Ildikó és Vásárhelyi Márta IX., Gábor Enikő XI., osztályos, valamint Reiz Beáta XII. osztályos tanuló. /Kölcseys diákok sikere nemzetközi matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 23./"

"Néhány hete Csíkszeredában gyűltek össze a Hét Város Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ erdélyi tagszervezetei, ahol Juhász Attilát választották meg a szervezet erdélyi elnökének. - Hagynak bennünket a hatóságok dolgozni, közölte Juhász Attila. Beindították az eljárást, hogy bejegyeztessék a szervezetet jogi személyként. Csíkszeredában lesz a bejegyzés. Az alapszabályzatban célkitűzésként szerteágazó programot fogalmaztak meg, emiatt négy minisztériumtól kell engedélyezés. Megjelölték a műemlékvédelmet, az oktatást, egyházi programokat, táborok szervezését. A HVIM csíkszeredai kongresszusán elfogadták az alapszabályzatot. Délvidéken is Három Vármegye néven működik a szervezet, az anyaországitól némileg függetlenítve. Természetesen ugyanúgy megvan a kölcsönös segítségnyújtás, partneri kapcsolat, tehát testvérszervezetként működnek. Folyamatban van a felvidéki szervezet megalakulása is. A Hét Város Ifjúsági Mozgalom sok programot elindított. Az első ilyen, egy szaknévsor létrehozása a világhálón. Ebben, Magyarországot kivéve, az egész Kárpát-medencéből összegyűjtik a magyar vállalkozók adatait. Ezzel szeretnék elősegíteni a más országban élő magyaroknak az egymással való kapcsolattartását. A másik tervük egy iskolai csereprogram. A délvidéki Szabadkán egy vagy két osztályt látnak vendégül Szatmárnémetiből.. Utána a szabadkaiakat látják vendégül a szatmáriak. Ha jelentkeznek még iskolák, akkor folytatjuk ennek szervezését. A honlapjukon a kezdőlapon ott van Nagy-Magyarország térképe. Nem akarnak határrevíziót. A térkép azt szimbolizálja, hogy az összmagyarságot akarják képviselni. Most szerveznek egy Kárpát-medencei kirándulást. Autóbusszal körbejárják az egész Kárpát-medencét. A másik tervük, hogy szervezett formában részt vesznek a csíksomlyói búcsún, valamint a tusványosi nyári szabadegyetemen. Honlapjuk címe: www.hvim.hu. /Fábián Tibor: Összmagyarságban gondolkodva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Felvidéken a kormány kezdeményezésére (!), természetesen a Magyar Koalíció Pártjának eredményes parlamenti tevékenysége nyomán magyar nyelvű egyetemi képzés indul. A hazai lapokban az RMDSZ sokszor elmarasztalt csúcsvezetőségének alájátszó nyilatkozat jelent meg: ,,A kompromisszumok révén sikerült elérni, hogy talán már idén megnyitja kapuit a révkomáromi magyar egyetem. Elértük, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar kisebbségnek a nyelvhasználatot megengedő nyelvi chartát." Bugár Béla nyilatkozatát Salamon Márton László a Krónikában rögzítette (Bugár: a politika kompromisszumok művészete). Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke az elmúlt hetekben Felvidéken járt a Rákóczi-év jegyében is fogant IV. Lármafa-találkozó megszervezése végett. Hazatérve a június 25-30. között sorra kerülő rendezvényfüzérről, a tervezett vendégfogadásról minden jót feltételezve mesélt, egyedül a tervezett révkomáromi magyar egyetemről szólt lehangolóan. Beder Tibort rozsnyói vendéglátói, a szlovákiai magyar pedagógusok vezető emberei meghívták a városukban szervezett országos pedagógusértekezletre. A több mint háromszáz magyar (!) delegátus előtt voltak, akik afölött vitatkoztak órahosszat, hogy miért nem kell a szlovákiai magyarságnak magyar egyetem. Szóval, mintha itthon lennénk, Erdélyben, ahol némely jó magyarok körében néhány iskola egyházi tulajdonba helyezése után mostanság a főtéma, hogy miért nem valósítható meg a tervezett Székelyföld régió, írta Sylvester Lajos. A rozsnyói magyar felszólalók azt firtatták, hogy a révkomáromi (Komarno) magyar egyetem ,,elszívná" a pozsonyi magyar egyetem vonzásköréből a hallgatókat, ugyanígy járna a nyitrai magyar felsőfokú képzés is. És egyébként is Révkomáromnak ,,nincs egyetemi múltja", a felsőoktatásnak nincsenek hagyományai... A végzősök mind ,,áttelepednek majd Magyarországra..." Közben a jelenlegi szlovákiai egyetemi képzésben a magyar fiatalok részaránya a szlovák részvétel 50 százalékát éri el, és a pozsonyi ,,magyar" egyetemen csak a magyar szakosok tanulnak magyar nyelven, Nyitrán, az ilyen alkalmakkor ugyancsak ,,magyarként" aposztrofált felsőfokú oktatási intézményben magyar nyelven lehet ugyan felvételizni, de az oktatás nyelve 70 százalékban szlovák, a vizsgáztatás szlovák nyelven történik... /Sylvester Lajos: Gyepűjárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./"

"A Határtalan tantárgyversenyt Szekszárdon először 12 évvel ezelőtt szervezték meg, hogy lehetőséget teremtsenek a határon túli magyarok találkozójának. Idén Nagyváradon zajlott a Határtalanul tantárgyverseny. Összegzésként elmondható, hogy nem tartalmatlan négy napot tudhatnak maguk mögött a gyermekek. Kiss István György, a főszervező pedagógus szerint nemes versengés folyt, s felkészült csapatok jöttek el. Az idei vetélkedők nemzetköziségét a szekszárdi és a felvidéki gyermekek 30-30 fős csoportja és az őket kísérő pedagógusok adták. A megjelentek találkoztak Fábián Imre költővel, ellátogattak Arany János szülővárosába, Nagyszalontára. Az utolsó napon városismereti vetélkedőn volt, majd F. Diósszilágyi Ibolya új mesekönyvét vehették kézbe a gyerekek. A legeredményesebben szereplő tanulók pedig Budapestre utazhatnak, a gyereknapi rendezvényekre. /Balla Tünde: Határtalanul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Máj. 10-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Gépészeti Szakosztálya és a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara által szervezett Országos Gépész Találkozónak, amelyre szép számmal érkeztek anyaországi és felvidéki résztvevők is. Dr. Csibi Vencel ülésvezető, EME-szakosztályi elnök hangsúlyozta azt a színvonalbeli és mennyiségi változást, amellyel ez az immár hagyományosnak számító rendezvény évről évre gazdagodik. Bíró Károly EMT-elnök az ez alkalommal megjelent szakkiadvány sok új szerzőjét és magasabb színvonalát hangsúlyozta. A konferencia plenáris előadásokkal zajlott, délután pedig négy szekcióban (számítógépes tervezés és gyártás; minőségbiztosítás és környezetvédelem, közlekedéstechnika; finommechanika, mechanika; általános gépészet) folytatódott. A rendezvény fontos láncszem abban a folyamatban, amelyet a műszaki anyanyelv ápolása érdekében az EMT következetesen szorgalmaz. /Ördög I. Béla: XI. Nemzetközi Gépész találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét két évvel ezelőtt jegyezték be jogi személyként Magyarországon. Benkő Ágota elnök asszony irányításával ennek a szolid szervezetnek sikerült jól összefogni a történelmi Magyarország egész térségében a magyar családszervezeteket és a családmozgalmakat. 1996-ban szervezte meg a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) az első nemzetközi szemináriumát budapesti székházában. 1998-ban az elnök asszony összegyűjtötte a Kárpát-medence magyar családszervezeteit és családmozgalmait. A magyarországi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi küldöttek 1998-ben a Budapest melletti Dobogókőn találkoztak először, és a szövetség /Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége/ 2001-re összeállt, így aztán be lehetett jegyezni a csongrádi bíróságon. A szövetség anyaországi és határon túli szervezeteinek küldöttei legalább évi két alkalommal szemináriumra gyűlnek össze Magyarországon. A NOE kétévente családkongresszust szervez, amire szintén eljönnek a küldöttek. Tavaly ősszel, szeptemberben megalakult Zentán a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetsége. Ezt követte októberben Nyárádszeredában az Erdélyi Magyar Családszervezetek Első Fóruma és egy együttműködési megállapodás, hogy az erdélyi szervezetek is fogjanak össze, és évente fórumot szervezzenek. Hasonló összefogások körvonalazódnak a Felvidéken és Kárpátalján is. Közben a szervezetek tagsága kölcsönösen látogatja egymást. Vannak közös rendezvények is, amelyekre sokszor együtt pályázik egy magyarországi és egy határon túli családszervezet. Az anyaországi szervezet, a NOE szívesen adja át tizenöt éves tapasztalatát "kisebb testvéreinek", bárhol éljenek azok a Kárpát-medencében. Az általa javasolt és az erdélyi családszervezetek közreműködésével kidolgozott családpolitika szinte szóról szóra bekerült Szatmárnémetiben az RMDSZ felújított programjába. /Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke: Családszövetségünk a politika előtt jár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./"

"A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./"

"2000-ben Cegőtelkén, a cserhalmi csata hajdani színhelyén, melyet Vörösmarty Mihály is megörökített, kilencméteres emléket állíttatott a Magyarok Székelyföldi Társasága. Ez Erdély eddigi legnagyobb (1990 után készült) szoborkompozíciója, 250 lépcsőn lehet feljutni hozzá. Jún. 25-30. között negyedszerre szervezik meg a Lármafa-találkozót. A rendezvény Szent László király emlékét idézi fel és állítja követendő példaképül magyarságunknak. Az előző három találkozó a Székelyföldön zajlott, a mostani Cegőtelkén indul, a további útvonal: Nagyvárad, Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádellői-völgy, Barka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent László-forrás, Debrőd, végül Kassa városa (Szlovákia). Az erdélyi és felvidéki magyarok közös rendezvényén a Kárpát-medence minden magyarlakta tája képviselteti magát. Meghívják a Szent László nevét viselő települések képviselőit, valamint egy-két személyt azon településekről, ahol a Szent László-legenda templomi freskói még fellelhetőek vagy bizonyíthatóan megvoltak. /b. d. : Lármafa-találkozó - negyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./"

"A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26"

"A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) idén is megrendezi jún. 4-ei fáklyás felvonulását, ahová több ezer fiatalt (és persze idősebbeket is) vár a Kárpát-medence egész területéről. Gyülekezés jún. 4-én 18.30-tól Budapesten, a Regnum Marianum-kereszt előtt, a Felvonulási téren. A menet innen indul Franciaország követsége elé, majd Szerbia-Montenegró külképviseletének érintésével végigvonul a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron és a Stefánia útról kanyarodik Románia követsége elé, majd Szlovákia nagykövetsége előtt ér véget a felvonulás. A menet élén platós teherautó halad majd, amelyen a HVIM Kárpát-medencei vezetői és erdélyi, délvidéki és felvidéki elnökei, valamint nyugat-európai nemzetközi szervezetek és a magyarokhoz hasonlóan elnyomott nemzetek (csecsenek, palesztinok, dél-tiroliak stb.) képviselői mondanak beszédet. A diplomáciai képviseleteknek petíciókat adnak át, amelyeken felsorolják a HVIM által az elmúlt egy évben összegyűjtött magyarellenes jogsértéseket és követelni fogják a határokkal szétszabdalt magyar nemzet önrendelkezési jogának elismerését. /Fáklyás felvonulás Budapesten június 4-én. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Máj. 18-án Marosvásárhelyen bemutatták a Molnár Dénes Erdélyi műtár című kötetét. Molnár Dénes /1947-2000/ sokoldalú művész volt, képzőművészként kirándult szépirodalomba is. Verses albumának ezt a címet adta: Ordított sorok. "Erdélyi magyar művészetünk a még élő, idős mestereken kívül nem sok olyan alkotót tart számon a középgenerációból, akikre a folyamatos alkotótevékenység, a sokoldalú szakmai jártasság, hivatástudat és közösségi elkötelezettség a jellemző - írta róla 1992-ben monográfusa, képzőművész kollégája: Muhi Sándor. Nem alkudott meg, ezért a Képzőművészek Szövetsége többször is elutasította tagsági kérvényét. Az 1989 utáni "új rend" is ellenségesen viseltetett iránta, a nacionál-sovinizmus őt is kikezdte. Elkergették katedrájáról, emberségében megalázták. Elkezdte az erdélyi magyar művészekre vonatkozó adatgyűjtést, 1995-ben megjelentette ennek a könyvnek az előképét, az Erdélyi magyar képző- és iparművészek tárát. Ennek adatai még hézagosak. A teljes Tárat 1999-ben kívánta megjelentetni, azonban a kötet csak később, halála után jelenhetett meg, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az első erdélyországi művészeti tár, írta az ajánlásban, képző-, ipar-, fotó- és építőművészek, muzeológusok, tárgyi néprajzosok, műemlékvédők, műgyűjtők, művek adattára, képírók, képfaragók, aranyművesek, fundátorok, fotográfusok és festőművészek, szobrászok, grafikusok, formatervezők, építészek, műírók, műértők életrajzgyűjteménye, életművek pályaképe, elhalványuló arcképek, eltűnő műemlékek, életpályák leltára, mesterművek képtára. Műhelyek, művésztelepek, festőiskolák, mesterek, művészi sikerek listája. Erdélyi magyar és szász és román és örmény és zsidó művészek és műértők nevei sorjáznak, iskolák, műhelyek résztvevői mellett megtaláljuk a Felvidék, Kárpátalja, a Vajdaság és Szlovénia magyar képzőművészeinek a lajstromát is. A munka nem teljes, mert nem is lehet teljes egy ilyen természetű vállalkozás. Egy részük elhagyta az országot. Molnár Dénes, lám, föltette a koronát életművére. Adott utókorának egy kézikönyvet. /Bölöni Domokos: Démol erdélyi bárkája. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./"