"Harminc tánc- és zenei együttes látványos utcai felvonulásával megkezdődött aug. 2-án a Csángó fesztivál és szorosan hozzá tartozó európai régiók kisebbségi folklórtalálkozója Jászberényben. A három napon át zajló program célja az 1991-es kezdet óta változatlan: a Kárpát-medencében, így a határainkon túli magyarlakta területeken illetve az európai országokban élő kisebbségek kulturális hagyományainak, értékeinek közkinccsé tétele. A harminc résztvevő művészeti csoport Erdélyből, a Felvidékről valamint a Kárpátaljáról illetve Európa más részeiből érkezett. Aug. 3-án folklórmisén emlékeznek meg Hodorog Luca moldvai csángó énekesről, aki az 1991-es első fesztiválra betegen érkezett. Saját kérésére a Jászberényben helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./"

"Az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, de még a magyar kormány sem vázolhatta volna pontosabban a romániai és a szlovákiai magyar közösség helyzetét, mint ahogy azt a Magyar Amerikai Koalíció tette az Egyesült Államok szenátusához címzett levelében. Az amerikai magyar szervezet a román és a szlovák NATO-csatlakozás összefüggésében mutatta be a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Államközi megállapodások következtében a magyar kabinet csak mértéktartóan nyilatkozhat e kérdésről, a kisebbségi szervezetek pedig mindkét országban kormánytényezői vagy ahhoz hasonló szerepet töltenek be. A levél valós problémát érint: vajon mennyire őszinte e két ország Nyugat iránti elkötelezettsége, mennyire vehetők komolyan a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek. Mindkét ország esetében megfogalmazódott a gyanú, hogy a magyar és a többi kisebbség helyzetének javítására tett ígéretek csupán a pillanatnyi érdekek diktálta lépések, amelyek arra szolgálnak, hogy elaltassák a NATO és az Európai Unió vezetőinek gyanakvását, hogy aztán a sikeres felvétel esetén egy mozdulattal a szőnyeg alá söpörjék a vállalásokat. /Balogh Levente: Magyar lobbi. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ A Magyar Amerikai Koalíció július 25-én levelet küldött szét az amerikai szenátus tagjainak, amelyben arra kérte a törvényhozókat, szorgalmazzák, hogy a Bush-kormányzat "feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja". A levél aláírói szerint az említett országok "diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben". /B. K.: Nyomás a NATO-jelölt nemzetekre. Románia és Szlovákia diszkriminációt alkalmaz a kisebbségekkel szemben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"Immár 19. alkalommal rendeznek anyanyelvi tábort Győrben. A táborba a magyarországi fiatalok mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkeztek résztvevők. A program szervezője, a győri székhelyű Hazánk Könyvkiadó. A fiatalok a tábor keretében előadásokat hallhatnak a magyar történelem elmúlt évszázadairól és az anyanyelv megtartó erejéről, megtekintik a pannonhalmi bencés kolostort, s ellátogatnak a fővárosba is. /Anyanyelvi tábor Győrben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Az Erdélyi Napló exkluzív interjút készítette Orbán Viktorral, aki tizenvalahányadik alkalommal volt vendége már a bálványosi tábornak. A "mögöttünk hagyott négy esztendőnek egy erőteljes nemzetpolitikai dimenziója is volt. Megpróbáltuk a magyar nemzet érzelmi, erkölcsi, gazdasági és politikai újraegyesítését végrehajtani, vagy legalábbis elindítani", jelentette ki a volt miniszterelnök. Azt, hogy a nemzet miniszterelnökeként szólítják meg, azt jóindulatú túlzásnak érzi, illetve egyfajta szeretet-megnyilvánulásnak. - A Fidesz fontos és jelentős szereplője a magyar politikai életnek. Alig néhány mandátummal van kevesebbje a parlamentben a polgári oldalnak, mint a kormánykoalíciót támogatónak. - - "A magyarországi választások Magyarországon dőltek el. Az igaz, hogy volt egy olyan szakasza a kampánynak idén januárban, amikor a magyarországi ellenzéki pártok alárendelték a nemzetpolitikai kérdéseket és a nemzet érdekét a saját kampánycéljaiknak azzal, hogy megvádolták az itt élő magyarokat, illetve a románokat azzal, hogy milliószámra özönlenek majd Magyarországra és elveszik a munkalehetőséget az ottaniak elől, de március környékén már világos volt minden magyar választópolgár előtt, hogy ez egy ócska blöff és kisstílű, szűk látókörű pártpolitikai húzás volt." - "...botorság lenne azt kérni a Kárpát-medencei magyaroktól, hogy ne figyeljenek az anyaországra. És ha már figyelnek, akkor van véleményük is. Ha van véleményük - miután szabad világban élünk -, akkor ezt el is mondják." "Én hiszek abban, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet egyetemes és egységes, ezért nem lehetnek az anyaországnak olyan fontos ügyei, amelyeket nem éreznének sajátjuknak a vajdasági, a felvidéki, a kárpátaljai vagy éppen az erdélyi magyarok." Az erdélyi magyarság számíthat Orbán Viktorra. /Kristály Lehel: Az erdélyiek számíthatnak rám. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"A határon túlról és Magyarország különböző pontjairól érkező 300 fiatal részvételével aug. 14-én második alkalommal kezdődik Verőcén az Összmagyar nemzeti ifjúsági találkozó négynapos kulturális eseménysorozat a Hatvannégy Vármegye Alapítvány és a helyi önkormányzat szervezésében. Külhoni történészek a romániai és a felvidéki magyarellenes támadásokról tartanak előadásokat, és beszélgetés lesz az ősi magyar kultúráról, nyelvről is. A következő napokban a Magyarok Világszövetségének képviselői tartanak előadást, s a szó lesz a Csángóföldön élők gondjairól. Emellett különféle sportvetélkedők, lovas-, íjászbemutatók színesítik a programokat, s lesz nemzeti rockfesztivál, a többi között a Magozott Cseresznye, a Hunnia és az Új Hajnal együttes fellépésével. A rendezvény aug. 18-án ökumenikus istentisztelettel fejeződik majd be. /Összmagyar nemzeti ifjúsági találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

"Aug. 10. és 15. között első ízben tartják Nagyváradon az I. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a Temesvári Magyar Diákszervezet, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete. A rendezvénysorozatra nemcsak Erdélyből és Magyarországról, hanem Felvidékről, Kárpátaljáról és Vajdaságból is érkeztek fiatalok, mintegy 150-en. Tudományos előadásokat tartanak különböző témakörökben, mint közgazdaság, politológia, történelem, szociológia, kultúrtörténet és egyéb témák. Tőkés László református püspök, a rendezvénysorozat fővédnöke szerint a magyar nyelvű magánegyetemi hálózatnak akkor van értelme, ha a provincializmust meghaladva a legmagasabb szintű egyetemi oktatáshoz fölzárkózik, és fontos megteremteni a határokon átívelő magyar felsőoktatási rendszert. /(Balla Tünde): Nagyváradon az első Kárpát- medencei nyári egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Hagyomány és identitás címmel került sor a Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Együttes által szervezett IV. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében arra a konferenciára, amelyen az öt országból érkező hat néptáncegyüttes vezetője és esetenként önkormányzati képviselői vettek részt. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke hangsúlyozta: egy kisebbségi kultúra képviselőinek annyi adatik meg, amennyit ki tudnak maguknak harcolni. Ezért nagyon fontos a civil önszerveződés. Ezek után sorra felszólaltak a jelenlévő csoportok képviselői, kiemelve sajátos nehézségeiket és eredményeiket. Elhangzott: a horvátországi magyarok száma a Trianon előtti 128 000-hez képest mára már 16 500-ra apadt. Pélmonostoron a II. világháború után még 3000 magyar élt, ma 800-an vannak. Nincs magyar nyelvű iskola, mégis megalakult a Pélmonostori Kulturális Egyesület, amelynek keretében asszonykórus, valamint gyermek és ifjúsági néptáncegyüttes működik. Juhász Sándor véleménye szerint erős a horvát nacionalizmus. A szlovákiai Zselizről érkező Kincső Néptáncegyüttes vezetője elmondta, hogy a nyolc és fél ezres lakosú felvidéki város 50-50 százalékban magyar-szlovák összetételű. Létezik egy-egy magyar és szlovák nyelvű általános és középiskola, s bár a lakosság összetétele fele-fele arányú, a szlovák nyelvű általános iskolába mégis több gyerek jár, mint a magyarba. /Köllő Katalin: IV. Szent István-napi Néptánctalálkozó. Hagyomány és identitás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"A Református Világszövetség augusztus 17. és 24. között Nagyváradon tartja európai területi nagygyűlését, amelyre 30 ország 100, lelkészekből és megfigyelőkből álló küldöttsége kapott meghívást. A nagygyűlésre érkezett Erdélyi Géza, a Felvidék magyar református püspöke Szatmárnémetiben, a Láncos templomban hirdetett igét. Az újságnak nyilatkozva kifejtette, hogy a felvidéki református egyház a történelem alakulása folytán kétnyelvű lett. Tíz évvel ezelőtt még majdnem 30 ezerrel voltak kevesebben - nem merték vállalni hitüket az emberek -, most már közel 110 ezerre gyarapodott a református hívek lélekszáma, ebből 10-11 ezren vallják magukat szlováknak. Ezeknek az embereknek túlnyomó többsége elszlovákosodott, azokban a községeinkben él, ahol Trianon óta nincs magyar iskola, nem kaptak magyar nyelvű képzést, beolvadtak. Jelenleg iskolákat szerveznek, most óvoda-programot hirdettek, van két nyolcéves gimnáziumuk Rimaszombatban és Léván, és Rimaszombatban van még egy négyéves gimnáziumuk is. Az iskoláik a visszaszerzett saját épületeikben működnek, jóllehet a legtekintélyesebb, a hajdani Egyesült Protestáns Gimnázium épülete Rimaszombatban még mindig bírósági ügy tárgyát képezi. Sikerült visszaszerezni a földeknek körülbelül 75 százalékát, de épületeiknek kb. 70 százalékát még nem kapták vissza, húzzák-halasztják a peres ügyeket. Az óvoda-programra válaszul eddig 15 gyülekezet jelezte vissza, hogy készek indítani felekezeti óvodai csoportot. Az egyházi tanintézményekben dolgozó tanítók/tanárok jó esetben csak fizetésük kb. 90 százalékát kapják, és nincsenek prémiumok, de törvény születik róla rövidesen, hogy a pedagógusok egyforma elbírálásban részesüljenek. Az egyházak ellen a benesi dekrétumokat nem volt szabad érvényesíteni, ennek ellenére a református egyház egyik egyházmegyéjében öt templomot is elvettek és máig nem adták vissza. /Elek Anikó: Vendégünk volt Ft. Erdélyi Géza, a Felvidék magyar református püspöke. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./"

"A Debreceni Egyetemen aug. 19-én befejeződött az Ady Endre Akadémia. A határon túli magyar értelmiség nyári továbbképzését 1990 óta minden évben megrendezik a cívis városban; a mostani 13. kurzuson több mint 250 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar pedagógus, közgazdász, jogász és orvos vett részt. Orosz István egyetemi tanár, az Ady Endre Akadémia alapító elnöke hitet tett amellett, hogy az Ady Endre Akadémiát az elkövetkező években is megrendezik Debrecenben. /Véget ért az Ady Akadémia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Augusztus 19-én kezdődött Budapesten a Márton Áron Nyári Egyetem, amely több szekcióban kínál képzést résztvevőinek. A média szekció vezetője, Kiskasza Kinga elmondta: harmadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, határon túli, szülőföldjükön tanuló diákok számára. A rendezvény fővédnöke dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Összesen száz résztvevő diák érkezett Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. Idén tíz szekcióban folyik elméleti, illetve gyakorlati jellegű képzés. Az előadások és terepgyakorlatok után és közben gazdag szabadidős programmal is szolgálnak az egyetemistáknak. /(sbá): Nyári képzés határon túliaknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"Székelyudvarhelyen lépett fel Dinnyés József gitáros-énekes. Dalainak CD-re vivésére megalakította az Aranyalmás Kiadót. Megállapította, hogy mind a magyarországi, mind az utódállamokban használatos magyar irodalomtankönyvek egyfajta kritikai realizmust, bolsevik szerkesztési elvet követnek. Dinnyés feladatának tekinti a hivatalos irányzatok által feledésre ítélt szerzők műveinek felmutatását. Elmondta, hogy sikerült életre keltenie Szenczi Molnár Albert zsoltárait. Dinnyés "zenés, verses szabadegyetemet" indított. Öt részből álló előadás-sorozatról van szó, egyenként két-három órás találkozások ezek, amikor a harminc-negyven résztvevővel az irodalomról értekeznek, énekelnek. Jelenleg öt helyszínen fut ez a sorozat, ebből kettő Felvidéken található. /Zilahi Imre: Gitárkísérettel énekelt versek. Beszélgetés Dinnyés József előadóművésszel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"A Madách Irodalmi Társaság szeptember 20-án és 21-én a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartotta tizedik szimpóziumát, amelyen Kolozsvárról Kozma Dezső és Asztalos Lajos vett részt. Asztalos Lajos beszámolt új munkájáról, Az ember tragédiája Gonzalo Navaza galego költővel készített galego változatáról, amely a Társaság kiadásában nemrég látott napvilágot. Kozma Dezső Hit és tudás egymásra találásának lehetőségei a Tragédiában. Két elfelejtett erdélyi Madách-értelmezés című dolgozatát ismertette. Szabó József, a kolozsvári Magyar Színház egykori, a kecskeméti színház jelenlegi rendezője Ex leone leonem! című előadásával megnyitotta a képkiállítást. A felvidéki Palóc Társaság részéről Z. Urbán Aladár író, ipolyvarbói tanár szervezésében a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak, megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett Madách-múzeumot. Ezt Lantvirágok címmel Kárpát-medencei Ifjúsági vers- és prózamondó előadó-művészeti verseny követte. /Asztalos Lajos: X. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"A húszas években Fredrik Böök svéd publicista, író, a lundi egyetem irodalomtörténeti tanszékének tanára hosszabb látogatást tett a Trianonban megcsonkított Magyarországon, valamint az elszakított Felvidéken és Erdélyben. Élményeiről, lényeglátó tapasztalatairól könyvet írt Rese till Ungarn (Utazásom Magyarországon) címmel; kiadták Stockholmban, 1931-ben. Nemrégiben ez a könyv magyarul is megjelent Budapesten, a Püski Kiadónál, Bartha István fordításában. Fredrik Böök professzor így értékelte: "Magyarországot, mely akarata ellenére ment a világháborúba, ettől függetlenül sokkal kegyetlenebbül megcsonkították, mint akármelyik másik országot. Területének kétharmad részét s lakosságának közel kétharmadát vesztette el: három és fél millió magyar, tehát a magyarság egyharmada kívül rekedt az ország határain (...) Az elveszített területek pedig szerves részét képezték annak a történelmi egységnek, fogalomnak, melyet Magyarországnak neveznek; tartományok, színültig telve emlékekkel, hagyományokkal, a magyar néplélek erős váraival. Ezeket elveszíteni annyit jelent, mint az egyéniséget megfosztani múltjának részeitől, önmagától (...) Egész Európában nem volt még egy olyan harmonikusan kerek egység és nemzetgazdasági szempontból oly kiegyensúlyozott államalakulat, mint Magyarország." A professzor szerint Erdélyt illetően: "Az egyetlen ésszerű és gyakorlati megoldás, ha már a régi status quo-hoz nem lehet visszatérni, az lenne, ha Erdély mindenképpen önrendelkezést és teljes önállóságot nyerne, mint egy új unio trium nationum (...) Az új három nációnak a románokból, magyarokból és szászokból kellene állnia (...)". Böök a Felvidéken megnézte az Ipoly vizét, mert emlékezett, hogy Benesék a trianoni tárgyalások alkalmával azt állították: ez egy hajózható, nagy folyó, tehát itt kell lennie a jövendőbeli Csehszlovákia déli határának. És mit látott a helyszínen? Azt, hogy az Ipoly vize bizony a benne állingáló bivalyoknak csak a bokájáig ér. Erdélyben széttekintett Kolozsvárott, ahol észlelte, hogy "a románok még Corvin Mátyást is annektálták", aztán ellátogatott Nagyenyedre, Gyulafehérvárra, Torockóra, meglátogatta Bonchidán Bánffy Miklós grófot, aki - mint megjegyzi - "azzal a Bethlen Gáborral származott egy ágról, aki Erdély fejedelme és II. Gusztáv Adolf svéd király sógora volt". "A román hivatalnokok sáskahadként csaptak rá a szerencsétlen Erdélyre" - jegyezte meg Fredrik Böök. /Nagy Pál: Egy svéd, akinek fájt Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./"

"A Kővirág Együttes /Marosvásárhely/ okt. 18-án és 19-én megszervezte a verséneklés fesztiválját. A tízéves együttes /vezetője László József/ a verséneklés műfaját követi, repertoárjukat elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok megzenésített versei alkotják. A Kővirág tekintélyt szerzett a műfaj anyaországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai kedvelői körében. A vajdasági Zentáról jött a fesztiválra Verebes Ernő. Tanár, kétkötetes költő, zenét szerez, énekel, színházi muzsikát komponál. Felesége, Verebes Réka előadóművész rendhagyó irodalomóráival hosszú évtizedek óta járja a Délvidék magyar településeit. Fellépett az Öves Együttes, ők a táncház zenészei moldvai és gyimesi csángó népzenét játszanak, továbbá a kárpátaljai Credo Együttes. Ivaskovics József, az együttes vezetője beszámolt arról, hogy erdélyi költők verseit éneklik és persze a kárpátaljai magyar szerzőket is repertoáron tartják. /Lokodi Imre: Kővirág-fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./"

""Áttanulásnak" is nevezik a határon túli magyar diákok anyaországi iskolába járatását. A gyakorlat egyre elterjedtebb az erdélyi és felvidéki magyar gyerekek körében, míg Kárpátaljára kevésbé jellemző. Az iskolások átcsábításában közrejátszik, hogy az anyaországi oktatási intézmények normatív támogatást kapnak a diákokért. A romániai magyarság körében az anyaországi középiskolába járás miatt az idén elkezdődött tanév végén több erdélyi magyar érettségizik majd le Magyarországon, mint otthon. A budapesti oktatási tárca szerint 2003-ban Magyarországon mintegy hatezer erdélyi magyar diák érettségizik, miközben az erdélyi magyar középiskolákban (helyi adatok szerint) csupán 5500. Sőt az utóbbi két évben egyre több általános iskolás iratkozik át magyarországi iskolákba. Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára olyan oktatási, támogatási és ösztöndíjrendszer kidolgozásáról tárgyalt erdélyi magyar politikusokkal, amely a folyamatot megállíthatja, esetleg megváltoztathatja. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint az 1996/97-es tanévben 33 szlovákiai magyar általános iskolás, 226 gimnazista és 45 szakközépiskolás tanult az anyaországban, az elmúlt tanévben már 58 általános iskolás, 643 gimnazista és 63 szakközépiskolás iratkozott magyarországi iskolákba. Többségük a felsőfokú tanulmányait is Magyarországon folytatja, a diploma megszerzése után közülük sokan nem térnek haza. Átvéve a Népszabadság október 19-i számából. /Átcsábítják a határon túli iskolásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ "

"Csernátonban befejeződtek a népfőiskolai kurzusok, a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Haszmann Pál, a tájmúzeum és népfőiskola vezetője úgy összegezte, hogy idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosszabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence talán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 százaléka az anyaországból érkezett, 10 százalék fölött van a felvidékiek száma, 14 százalékuk Kárpátaljáról, 6 százalékuk Délvidékről, további 4 százalékuk pedig nyugati országokból érkezett. A különbséget erdélyiek képviselik. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafaragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle "szak" között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. /Flóra Gábor: A múzeumkert visszahív! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"Kolozsváron okt. 25-én a két református egyházkerület püspökei valamint a hollandiai OGO Alapítvány képviselői szerződést írtak alá, amelynek értelmében a holland szervezet a 2003-2006-os időszakban több ezer eurós támogatást nyújt a kolozsvári székhellyel működő Református Pedagógiai Intézetnek /RPI/. Az 1997-ben alakult RPI eddig az Erdélyi Református Egyházkerület intézeteként működött a kolozsvári Püspöki Hivatal épületében. Az elmúlt öt évben megpróbálta koordinálni a református kollégiumok vallásoktatását, több szakmai konferenciát, továbbképzőt szervezett vallástanároknak, óvónőknek, katekétikai füzeteket, vallási tárgyú könyveket adott ki. A hollandiai OGO ez idő alatt mintegy 400 ezer euró értékben támogatta az erdélyi magyar református oktatást. A holland alapítvány javaslatára az erdélyi kerület a királyhágómelléki kerülettel karöltve újraszervezte az intézetet, amelynek így a hivatalos neve Romániai Református Pedagógiai Intézet lett, felügyelő szerve pedig a Romániai Református Zsinat nevelésügyi bizottsága. Az OGO Hollandiában református iskolásoktól, tanároktól gyűjti a pénzt azért, hogy a Kárpát-medencei magyar református oktatást segítse Felvidéken, Magyarországon, Kárpátalján és Erdélyben. /Somogyi Botond: Megújult a Református Pedagógiai Intézet. Öt év alatt 400 ezer eurós holland támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"Nov. 11-én a MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. Szakértői szinten vitatták meg Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok képviselői a kedvezménytörvény módosításának azt a tervezetét, mely a magyarországi minisztériumok közötti egyeztetés nyomán alakult ki. "A legtöbb vitatott kérdéssel kapcsolatban kialakult egy konszenzusos szövegváltozat - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. - Ez alapján dolgozza majd ki a tárcaközi egyeztetés azt a változatot, amely a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé kerül." Valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy az egy gyermekes családok is pályázhassanak a törvényben felajánlott oktatási-nevelési támogatásra. Korábban Bársony András külügyi államtitkár arról nyilatkozott, hogy e támogatás kiosztásának a rendszerét is intézménycentrikussá szabnák át. "Mi azt kértük, ne változzék ez a rendszer - jelentette ki Nagy Zsolt. - A támogatást továbbra is a szülő vagy a törvényes képviselő igényelhesse a gyermek számára. Az más kérdés, hogy a felvidéki helyzetre való tekintettel a törvényben lehetőséget kell biztosítani egy más igénylési módszerre is." A szakértők nem támogatták azt az elképzelést, hogy teljesen töröljék a törvényből a munkavállalási fejezetet. /Gazda Árpád: Bővítenék a kedvezményeket. A MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Nov. 12-én megalakult a magyarországi Rákóczi Szövetség nagybányai szervezete. Az 1989-ben alapított Rákóczi Szövetség 1999 óta kiemelten közhasznú társadalmi szervezet. Alapszabályában rögzített fő célja a határon túli, elsősorban a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság sokoldalú támogatása. 2001. végén 85 helyi szervezetük működött szerte a Kárpát-medencében, tagjaik létszáma megközelítette a 4500 főt. A többek között Kalotaszegen, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyhídon és Székelyudvarhelyen létesült helyi szervezetek a központi szervezet irányításával és támogatásával végzik tevékenységüket, szerveznek történelmi versenyeket, ünnepi megemlékezéseket, határokon átnyúló partnerkapcsolatokat iskolák, települések, szervezetek között. 2001-ben mintegy 2500 fő részvételével összesen 8 nyári tábort szerveztek kisdiákok, középiskolások, egyetemisták és főiskolások, kispapok, jogászhallgatók és történelemtanárok részére. A hagyományos március 15-i diákutaztatási programuk és az október 23-i ünnepségek köré szervezett "Gloria Victis" rendezvénysorozat ezreket mozgatott, a "Gloria Victis" történelmi vetélkedőre több száz csapat jelentkezett. A Rákóczi Szövetség által 1989-ben létrehozott Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány az elmúlt évben több mint 75 millió Ft támogatást ítélt meg és utalt át a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzését szolgáló oktatási- és kulturális intézmények részére. A Rákóczi Szövetség elnöke Halzl József, aki az elmúlt négy évben az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöki tisztét is betöltötte. /(dávid): Rákóczi Szövetség. Helyi szervezet alakult. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 15./"

"Először tartottak Felvidéki estet Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett rendezvényt nov. 14-én, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartották. Tőkés László püspök a felvidéki és az erdélyi magyarságot sújtó történelmi eseményekről beszélt. A közelmúltban tisztségébe újraválasztott Erdélyi Géza püspök nem tudott részt venni a találkozón, a szlovák református egyházról szóló beszámolóját Tóth Mihály ismertette. Szlovákiában 109.730-an vallják magukat reformátusnak, ennek mintegy 15 százaléka szlovák, 85 százaléka magyar. Az 1989-es látványos felpezsdülés után az egyházi élet napjainkra valamennyire visszaesett, de nem annyira, mint a rendszerváltás előtt. "Élőbb lett az egyházi élet, a templomlátogatottság aránya javult" - hangsúlyozta Tóth Mihály. A földeket visszaadták, az ingatlanok 60-70 százalékát azonban nem. A felvidéki reformátusok egyetlen lapjáról, a Kálvinista Szemléről A. Kis Béla szerkesztő beszélt. Hodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója a felvidéki magyar könyvkiadásról tartott előadást, majd Barabás Zoltán méltatta Hodossy Hivatalos versek című kötetét. /Tököli Magdolna: Különleges versvilág a felvidéki esten. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./"

"Nov. 18-án az amerikai magyarok Washingtonban, a Fehér Ház előtt tüntetést szerveztek Romániának és Szlovákiának a NATO-ba való felvétele ellen. A szervezők szlogeneket is javasoltak a résztvevőknek, mint például: Az emberi jogok megsértésének nincs helye a NATO-ban, Románia és Szlovákia = időzített etnikai bombák, Xenofób és korrupt országoknak nincs helye a NATO-ban, Erdély/Felvidék autonómiája az első, a NATO-ba lépés a második, Első az etnikumok kisebbségvédelmi törvényeinek megteremtése Romániában és Szlovákiában, Első legyen az elkobzott kisebbségi javak visszaszolgáltatása, Románia és Szlovákia állítsa le a népesség áttelepedését, az asszimilációt, a gyűlöletet bátorító programját. /Románia ellen tüntetnek Washingtonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 19./"

"Nagyváradon nov. 14-15-én tartotta ülését idén a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának sajtóbizottsága. A bizottság a Kárpát-medencei református egyházak oktatási intézményeit tartalmazó kiadvány előkészítéséről tárgyalt. Szóba került a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja) 2002-es számának megszerkesztése is, amely a tavaly Nagykőrösön megtartott tisztújító közgyűlés munkájáról szóló beszámolókat tartalmazná. A MRETZS-ben a több mint 40 országba szétszóródott magyar református egyházak képviselői vesznek részt a Kárpát-medencéből, Nyugat-Európából, Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ausztráliából. A zsinat lelkészi elnökévé Erdélyi Géza felvidéki püspököt választották, alelnökévé Pap Géza erdélyi püspököt, világi elnökké Bodnár Ákos magyarországi főorvost, alelnökké Tonk Istvánt, az Erdélyi Egyházkerület főgondnokát. /Somogyi Botond: Református egyházi sajtóbizottsági ülés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Nov. 24-én Zabolán, a római katolikus templomban bemutatták Pozsony Ferencnek a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban frissen megjelent Zabola című kötetét. Dr. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem történelemprofesszora, a könyv szerkesztője a sorozat határon túli településeiről készült köteteinek történetéről, illetve kiadási szempontjairól beszélt. Mint elmondta: a száz magyar faluról szóló sorozatot a magyar állam millenniumára adták ki, és a trianoni szerződéssel elcsatolt részekről csupán hat település: Deáki (Felvidék), Gát (Kárpátalja), Szilágynagyfalu (Partium), Laskó (Drávaszög), Alsóőr (Burgenland) és Zabola (Erdély) került be a sorozatba. A Zabola-kötetet Csáky Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történésze méltatta. Pozsony Ferenc hangsúlyozta: az embernek csak egy szülőfaluja van, és sok-sok kötelessége. Ezzel a könyvvel egyik kötelességének tett eleget. A rendezvény előtt Budapestről érkezett közel kétszáz kötet egytől egyig elkelt. /Bodor János: Könyvbemutató Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ "

"Dec. 2-án ifjúságkutatási konferenciát tartottak Csíkszeredában, melyen Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy százmillió forintról 136 millióra növelik 2003-ban a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek juttatott normatív támogatás összegét. Új szakaszába érkezett a budapesti Nemzeti Ifjúságkutatási Intézet által tavasszal kezdeményezett, a Kárpát-medencei magyar fiatalok élethelyzetéről, értékítéleteiről és céljairól szóló, Mozaik 2001 kutatási program. A tervezet első részeredményeit kötetbe foglalták. Az eredményeket most ismertették először a nyilvánossággal. Ocsovai államtitkár szerint dicséretes, hogy a kutatás eredménye szerint a székelyföldi magyar fiatalok értékítéletében központi szerepet kapott a családszeretet, a vallásosság, de gond van az olyan világias értékekkel, mint a továbbtanulás, az egészség, a sport. Az első részletes összehasonlító eredmények közzététele 2003 tavaszára várható. A kutatás során Magyarországon, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, valamint Belső-Erdélyben és a Székelyföldön végeztek felmérést. /Rédai Attila: Ocsovai: nő a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/"

"Ébert Tibor életműve elválaszthatatlan szülővárosa, Pozsony múltjától és örök jelenétől. Prózai írásainak és verseinek drámaisága és mondhatni: egész drámaírói útja az elveszített, elidegenített szülőváros létéhez kötődik. Ébert Tibor abszurd drámái először Franciaországban arattak sikert; későbbi: Bocatius Jánosról, Klapka Györgyről, Bartók Béláról és Esterházy Jánosról írt drámái (is) a Felvidékhez kapcsolják későn indult, mindenképpen szabálytalan életpályáját. (1926-ban született Pozsonyban, zenei, jogi, filozófiai tanulmányokat végzett; nyugdíjazásáig a budapesti Állami Hangversenyzenekar muzsikusa volt.) Ébert Tibor új könyve a Kaleidoszkóp /(C.E.T.) Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 2002./ novellák, portrék, útirajzok gyűjteménye és lírai életrajztöredék ("Önéletrajz-fantázia") is ugyanakkor. Az író a kötet első ciklusában a huszadik századi magyar történelem mártír alakjának, a vértanú és máig rehabilitálásra váró gróf Esterházy Jánosnak állít emléket. Ebből közölt részletet a lap. Pozsonyi magyar értelmiségiek 1945-ben emlékiratban fordultak a csehszlovák kormányhoz a szlovákiai magyarok érdekében, kérve a magyarellenes intézkedések leállítását. A memorandum érdekében Esterházy kihallgatást kért Gustav Husák belügyi megbízottól - a későbbi államelnöktől. Husák letartóztatta a nála megjelent Esterházyt és átadta a KGB embereinek. 1945. június 25-én a pozsonyi szovjet parancsnokság őrizetbe vette őt. Esterházy Jánost a vele letartóztatott Neumann Tiborral, Csáky Mihállyal, Teszár Bélával, Jabloniczky Jánossal, Párkány Lajossal, Böjtös Józseffel, Vircsik Károllyal, Szüllő Sándorral és Birnbaum Frigyessel Moszkvába deportálták. Koncepciós perükre a moszkvai butirszkajai börtönben került sor. Esterházy Jánost tíz évre ítélték. Közben odahaza Szlovákia első számú háborús bűnöseként akarták elítélni. Koncepciós per volt A Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő Esterházy János ellen. /!/ Micsoda komédia! A Szlovák Nemzeti Bíróság tanácsa Karol Bedana elnökletével mintegy 15 percnyi tanácskozás után in contumaciam kimondta az ítéletet: halál. Kötél általi halál. "Azért kötél általi, mert az agyonlövetést általában becsületes halálnemnek tartják, és az eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek a halálbüntetés végrehajtásának ilyen módját indokolnák." De elhangzik egy másfajta indoklás is Igor Daxner szájából, aki a bíróság elnöke. Dr Anton Rasla ügyész kérdésére, hogy miért kellett olyan szigorú ítéletet hozni Esterházy ügyében, Daxner azt válaszolta: "De hiszen ő magyar". Karol Bedrana, a perek hírhedt bírája, elutasította a kegyelmi kérvényt. Esterházy ott messze, a gulagon nem tud semmiről. Elhatalmasodik rajta a tuberkulózis. Barátai kegyelmi kérvényt adtak be. Végül döntöttek: nem fogják kivégezni. A halálbüntetést átváltoztatták börtönbüntetésre. A Szovjetunióból hazahozták, de börtönben maradt. Végül a morvaországi Mirov börtönében őrizték. Egyre romlott a fizikai állapota. Már csont és bőr, alig tud járni. 1955. május 9. Csehszlovákiában általános amnesztiát hirdettek. Esterházyt két szomszédja támogatta, olyan gyenge volt. A kapu kinyílt. Őrök megállították a menetet, a tántorgó Esterházynak vissza kellett jönnie.. Esterházy már annyira gyenge volt, hogy állni sem tudott, vacogott a hidegtől, vért hányt. Az őrök hordágyon vitték a beszélőbe. Testvére a börtön igazgatójától próbálta kikönyörögni, hogy a foglyot átvigyék a nyitrai kórházba. A válasz: "Nem adom ki maguknak a foglyot, sem élve, sem halva." 1957. március 8. Távirat Mirovból: "Fivére meghalt ma. Hamvasztással temetjük." Testvére kérte, hogy az urnát adják ki neki, hogy Újlakon eltemethesse édesapja sírjába. A börtönparancsnok így válaszol: "Egyszer már megmondtam, nem adom ki a foglyot sem élve, sem halva." Azóta eltűnt az urna. /Esterházy Jánosról születésének századik évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"