Kereskényi: Közösségünk módszeres lefejezése zajlik
"Nincs könnyű helyzetben napjainkban a romániai magyarság", jelentette ki beszédében az RMDSZ szövetségi képviselőinek tanácsán Marosvásárhelyen Kereskényi Gábor parlamenti képviselő.
"Jelenleg  közösségünk módszeres lefejezése zajlik.  Sorra veszik ki a pakliból helyi vezetőinket Hargitától Bihar megyéig, Csíkszeredától Sepsiszentgyörgyig - adminisztratív eszközökkel, illetve homályos büntetőeljárásokkal. És ki tudja, a sor hol folytatódik?", tette fel a kérdést Kereskényi.  "Mindenesetre, akik e mögött állnak nagyon jól tudják, hogy az erdélyi és partiumi magyarság legnagyobb ereje az önkormányzatokban van. Az sem véletlen, hogy ezek a tendenciák most, 2016-ban erősödnek fel leginkább, három hónappal a helyhatósági választások előtt", hívta fel a figyelmet.
A képviselő  a törvényhozásban és az önkormányzatokban is egyre gyakoribb nyílt magyarellenes jogszabály-tervezetek mellett sem ment el szó nélkül. "Továbbra is szúrják egyesek szemét nemzeti jelképeink: a himnusz és a zászló. Több városban  ma sem látják szívesen a magyar utcanévtáblákat és felitatokat,  megkérdőjelezik a restitúciót", jelentette ki.
Mindezek hatványozottan fontossá teszik a soron következő önkormányzati választásokat. "Ilyen körülmények között kell most jelölteket állítsunk a közelgő helyhatósági választásokra. Ilyen körülmények között kell vonzóvá tegyük a nők és a fiatalok számára, vagy a sikeres vállalkozók számára az önkormányzati szerepvállalást, a közképviseletet. Nem könnyű feladat!", hívta fel a figyelmet.
A helyzet azonban nem reménytelen. "Nem könnyű, de nem is lehetetlen. De ehhez vissza kell menjünk közösségeinkhez. 2016. június 5-én akkor fogunk jó eredményeket elérni, ha odafigyelünk helyi közösségeinkre, ha meghalljuk hangjukat. Mi is ezt tettük Szatmárnémetiben az elmúlt hónapokban, amikor a Városi Konzultáció keretében közel 5.000 szatmári véleményét kérdeztük meg arról, hogyan látják a város jelenlegi helyzetét, fejlődési perspektíváit, hogyan ítélik meg az RMDSZ munkáját, hogy látják esélyeinket a választásokon?", ismertette.
És hogy mi lett a felmérés eredménye: "A közösség hangja egyértelmű volt! A szatmáriak változást akarnak! Az egy helyben topogás helyett új irányt akarnak! A káosz helyett rendet akarnak! Az egyre erősödő balkanizálódás helyett egy élhető, polgári várost akarnak!".
A szatmárnémeti RMDSZ polgármester-jelöltje arról is beszélt, mi vezéreli, mi ad neki erőt az újabb és újabb harcokban. "Sokan mondják - egyes kollégáimtól is hallottam -, hogy aki ma, 2016-ban önkormányzati vezetői tisztségre pályázik, annak vagy nagyon erős közösségi küldetétstudata és hite van, vagy komoly egészségügyi problémája (...) Az elmúlt négy hónapban abban a szerencsés helyzetben voltam - az RMDSZ csapatával együtt -, hogy ismét megkaptam a szatmári magyar közösségtől a biztatást, a bizalmat és megerősítettek hitemben, hogy együtt visszanyerhetjük a várost, együtt visszaadhatjuk Szatmárnémeti méltóságát. És ez egy erőt adó érzés, hogy az utunkon nem vagyunk egyedül!", jelentette ki Kereskényi Gábor. szatmar.ro

A Csíki Közbirtokossági Unió
A 2000-ből származó 1-es számú törvény megjelenése után egy csapatnyi csíki ember úgy gondolta, véget kell vetni az állami erdészet monopóliumának, és hosszas harcok után sikerült elérniük, hogy megalakuljanak a magánerdészetek. Rafain Zoltánnal, a Csíki Közbirtokossági Unió elnökével beszélgettünk a magánerdészetek megalakulásáról, a kezdeti nehézségekről, az unió szerepéről.
„Megjelent 2000-ben a föld- és erdőtulajdon visszaszolgáltatását szabályozó 1-es számú törvény, de egyáltalán nem akartak hallani arról, hogy az erdőket visszaadják. Az állami erdészettel vívtuk a harcot, hogy adja át a területeket. Ennek kapcsán kezdtem összehívni Tusnádon a kultúrotthonban a parlamenti képviseletünket és a közbirtokossági vezetőket. Kezdetben Kovászna és Maros megyéből is eljöttek a megbeszélésekre, és így alakult ki a birtokosságok egyesületének, az uniónak a megalakítási igénye” – emlékezett vissza Rafain Zoltán. 
Magánerdészetek alakultak 
Az elnök elmondta, nem tudtak megegyezni az állami erdészettel, mivel az az erdők adminisztrálásáért akkora összeget kért, hogy a közbirtokosságok bevételét mind oda kellett volna adni, vagy csak abban az esetben kaptak volna egy bizonyos összeget a birtokosságok, amennyiben év végén maradt volna pénz. Ezt nem tudták elfogadni, így fő célul kitűzték a magánerdészetek megalakítását. „2001–2002-ben zajlottak ezek a harcok. Belekapaszkodtunk egy hiányos jogszabályba, amely azt írta elő, hogy egy magánszféra is alakíthat erdészetet. Viszont semmiféle előírás nem volt arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan is lehet megalakítani. Ki kellett harcoljunk egy miniszteri rendeletet, amelyet az akkori mezőgazdasági miniszter, Ilie Sârbu alá is írt. Így alakulhattak meg a magánerdészetek. Ezt a munkát elvégeztük talán az ország más településeinek javára is, hiszen ebből a rendeletből egy országos szabályozás született, és ez a csapat volt, mely hetente kétszer Bukarestben ösvényelt és nyitogatta az ajtót. A végén már úgy voltunk, a kapus meg sem állított a minisztériumban, azt hitte, ott dolgozunk” – elevenítette fel Rafain.
Eltűnt a rendelet 
Az elnök azt is elmondta, miután végre a mezőgazdasági miniszter aláírta a rendeletet, hazajöttek Bukarestből, és várták, hogy jelenjen meg a Hivatalos Közlönyben. Hiába, ugyanis a rendelet eltűnt. „A minisztérium és a Hivatalos Közlöny közötti úton a rendeletet ellopták. Ilyen nyomások mellett dolgoztunk, és kezdtünk ismét Bukarestbe járni. A miniszter újra aláírta más iktatószámmal, autókba ültünk, és konvojjal átmentünk a Hivatalos Közlöny épületébe, és amíg ott nem iktatták, addig nem jöttünk el. Így született meg aztán az a rendelet, hogy Romániában megalakíthatók a magánerdészetek. Kértük az állami erdészetet, hogy adják át a területeket, de nem akarták. Arra a döntésre jutottunk, hogy mivel mi is hivatalosan megalakult erdészeti szerv vagyunk, kezdjük el leltározni, ami van. Megkötöttük a közbirtokosságokkal a szerződéseket az erdők átvételére. Amikor már harmadik napja leltároztunk az erdőben, kezdtek megjelenni az állami erdészet alkalmazottai, s mondták, mostanig ők vigyáztak az erdőkre, nem kellene bezárassuk őket. Mert olyan szigorú módszerrel fogtunk neki leltározni, hogy abból nagy problémák lettek volna. És így aztán gyorsan átadták a területeket, csak nagyobb cirkuszt ne csináljunk.”
Fenyegetéseket is kaptak 
A folyamat nem volt könnyű, számtalanszor megfenyegették az unió megalapítóit. Ugyanakkor nem volt anyagi tőke a hátuk mögött, mindent saját zsebből fizettek, amint Rafain hangsúlyozta, nem kis anyagi erőfeszítés volt mindez. „Hála Istennek, a szüleim is odaálltak, apám azt mondta: fiam, ha nekifogtál, csináld végig, s ha nem elég a pénzed, ott van a nyugdíjunk. Ilyen harccal valósítottuk meg. Szerencsére, volt egy kitartó csapat is.” 
Harmincegy tag
A Csíki Közbirtokossági Unió erdészete közel negyvenezer hektár erdőt adminisztrál, 31 közbirtokosság tartozik ide. A közbirtokossági területeken kívül az erdészet még egyházi erdőket, magánerdőket is kezel, de magának az uniónak csak közbirtokosság lehet tagja, és csak az a birtokosság, amelyiknek ez a magánerdészet adminisztrálja az erdőit. Az évek során volt olyan közbirtokosság, amelyik más erdészettel kötött szerződést, de olyan is, amely ehhez a magánerdészethez igazolt át. „Nem jövedelemorientált a magánerdészetünk, ezért alacsony áron tudunk szolgáltatást biztosítani. Úgy vesszük, hogy egy családon belül végzi mindenki a dolgát. Az erdészetre hárul az erdőgazdálkodás szakmai része, az őrzés, ültetés stb.” 
Közös érdekképviselet 
Az elnök rámutatott, maga az unió érdekképviseletet is ellát. A közbirtokosságok működésébe ugyan nem szól bele, minden közbirtokosság végzi a dolgát, ahogy jónak látja, az unió nem foglal állást, ami a belső ügyeket illeti. Mindenik közbirtokosság maga kellett visszaszerezze a területeit, az erdészetnek a jogásza viszont sok segítséget nyújtott számukra. Amint Rafain fogalmazott, az uniót egyfajta védőhálónak is lehet nevezni azokban a problémákban, ami közös. Ilyenkor uniószinten lépnek fel. „Ez tavaly tavasszal is megtörtént, megint kellett a mezőgazdasági minisztérium ajtaját nyitogassuk. Ugyanis egy adott pillanatban a bérlő nagyobb akart lenni, mint a tulajdonos. A területalapú támogatások esetében úgy szólt a vonatkozó jogszabály, hogy a közbirtokosságok mint tulajdonosok, le sem tehetik a kérést a legelőtámogatásra, csak az állattartó gazdák. Minden egyes közbirtokosság egyöntetűen igazságtalannak tartotta ezt, hiszen a tulajdonjogot nem szabadna felülírják a bérlőnek a jogai. Aztán az utolsó percben, úgymond a halálból vissza lehetett hozni, hogy a közbirtokosságok is letehették a támogatásra a kérést. Az APIA-támogatás elég nagy bevételt jelent a közbirtokosságoknak, mert egyes birtokosságoknak nincs olyan erdőállományuk, amelyet ki tudnának termelni, és talán a legelőtámogatás nélkül bajban is lennének.”
Közbirtokosságok a közösségért 
Rafain rámutatott, jelenleg viszonylag jól állnak a közbirtokosságok: ahhoz képest, hogy 2000-ben a nulláról indultak, ma már szinte mindegyiknek saját székháza van, megteremtették a működésükhöz szükséges infrastruktúrát. Ugyanakkor a közbirtokosságok mindenhol segítik az adott közösséget, az egyházat, az oktatási intézményeket. Kultúrotthonokat, templomokat újítanak fel, ravatalozókat építenek, utakat javítanak, ösztöndíjakat adnak stb. Tragédiáknál, tűzeseteknél segítik a károsultat.  „Megérte a harc, hiszen a közösségnek a javait szereztük vissza, a közös tulajdonát. Igaz, mai napig is vannak még igények, visszaadásra váró területek.”
Székházat építenek
A Csíki Közbirtokossági Unió nemrég tartotta közgyűlését. Az itt született döntés alapján – egy hektár harminc áras területre – egy saját székházat építenek az uniónak és az erdészetnek Csíkszeredában. „Ez egy újabb kihívás. Az építéshez szükséges összeggel a közbirtokosságok a területeik arányában fognak hozzájárulni. Ez egy szükséges dolog, évek óta bérben vagyunk, annyi pénzt kifizettünk már, hogy egy épületet felépíthettünk volna. Most már mindenik közbirtokosságnak van saját székháza, eljött az idő, hogy ennek az egész közösségnek is legyen.”
Péter Beáta. Székelyhon.ro

Ráduly-ügy: folytatás Marosvásárhelyen
A Maros megyei törvényszéken folytatódik a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult büntetőper tárgyalása, miután a marosvásárhelyi ítélőtábla elfogadta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) peráthelyezésre vonatkozó kérését.
Az ítélőtábla pénteken tárgyalta a vádhatóság által egy hónappal ezelőtt benyújtott áthelyezési kérést, amelyet megalapozottnak talált, és a kérelmező javára döntött. Az erről megjelent rövid ismertető szerint a Hargita megyei törvényszéken eddig lefolytatott bírósági eljárást fenntartják. Csíkszereda volt polgármestere és tisztségének gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármestere perében így a Maros megyei törvényszék illetékes folytatni a büntetőeljárást, mivel csak ez a két törvényszék tartozik az ítélőtábla alárendeltségébe.
Szász Ferenc, Szőke Domokos ügyvédje kérdésünkre azt mondta, nincs különösebb jelentősége annak, hogy a továbbiakban hol tárgyalják a pert. „Várható volt egy ilyen jellegű kérelem megfogalmazása az ügyészség részéről, ha ezt a marosvásárhelyi ítélőtábla jóváhagyta, véleményem szerint sem pozitívan, sem negatívan nem befolyásolja az ügy előrehaladását” – vélekedett az ügyvéd.
A volt polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten hatósági felügyelet alatt állnak.
Kovács Attila. Krónika (Kolozsvár)

Orbán: politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben Romániában
Kemény hangon bírálta a bukaresti hatóságokat hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő szerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, amit szerinte megfelelő súllyal szóvá kell majd tenni.
A miniszterelnök a nagyköveti értekezleten értékelte Magyarország és a szomszédos államok viszonyát. Mint ismeretes, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hétvégén arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban megrendült az erdélyi magyar közösség biztonságérzete. A politikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén úgy vélekedett: a korábban ismert, de kezelhetőnek gondolt magyarellenesség új köntösben jelent meg, és felerősödött.
„Mára az igazságszolgáltatást használják jogaink és javaink visszavonására, megcsonkítására, megkarcsúsítására" – jelentette ki az elnök. Úgy vélte, hogy hivatásos feljelentők keresetei alapján tervszerűen és folyamatosan születnek a jogcsorbító bírósági ítéletek. Kelemen közölte azt is, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a korrupcióellenes harc jegyében „úgy fejezték le a közösséget" (függesztették fel tisztségükből a magyar polgármestereket) hogy sehol sem merült fel a korrupció gyanúja.
Egyébként a hétfői nagyköveti értekezleten Orbán Viktor az MTI tájékoztatása szerint a magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig úgy fogalmazott: „most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat", ami szerinte nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt".
Szlovéniáról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez. A kormányfő beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami", vagyis ne legyen közös határa Oroszországgal. Krónika (Kolozsvár)

Magyar hangért kiáltanak
Dan Costescu közlekedésügyi minisztertől kért magyarázatot Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor arra vonatkozóan, hogy a csíkszeredai és más Hargita megyei vasútállomásokon a hangosbemondó még mindig nem tájékoztatja a román mellett magyar nyelven is az utasokat a szükséges tudnivalókról. Tánczos a szenátusban interpellált az ügyben, mint rámutatott, Csíkszeredában korábban kétnyelvű volt az utastájékoztatás, egy ideje azonban a bemondó „nem tud magyarul”.
Az RMDSZ-es politikus írásbeli panaszában úgy fogalmazott, nem kívánja felsorolni azokat a törvényes előírásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatára kötelezik a közintézményeket, de úgy gondolja, hogy a magyar nyelvű információközlés indokolatlan megszakítása elfogadhatatlan. A szenátor arra is kitért, hogy noha a helyi sajtó többször is foglalkozott az üggyel, a vasúttársaság nemhogy nem oldotta meg a problémát, de még válaszra sem méltatta az újságírókat és a lakosokat. (Krónika) ELFOGTÁK BIVOLARUT. Elfogták pénteken Franciaországban az Interpol által körözött szektavezért, Gregorian Bivolarut, akit 2013-ban hat év börtönre ítéltek kiskorúak megrontásáért és emberkereskedelemért. A Mozgalom a Szellemi Integrálásért az Abszolútumba (MISA) nevű mozgalom alapítójának és szellemi vezetőjének nevére 2013 júniusában adtak ki nemzetközi körözési parancsot, az Interpol honlapja szerint Bivolaru az egyik legkeresettebb szökésben lévő romániai bűnöző volt. Az ügyészség 2004-ben emelt vádat ellene, de ő Svédországba menekült, ahol 2005-ben politikai menedékjogot kapott, a svéd hatóságok megtagadták kiadását. A Gândul napilap információi szerint a francia ügyészség döntésének értelmében Bivolaru egyelőre letartóztatásban marad. A hírhedt szektavezető, akinél a letartóztatásnál hamis iratokat találtak, azt állította, hogy bolgár állampolgár, és nem azonos azzal a személlyel, aki ellen körözést adtak ki Romániában. Hírügynökségi információk szerint már megkezdődött a kiadatási procedúra. (Transindex) ETIKAI KÓDEX KELLENE. Adrian Curaj oktatási miniszter úgy látja, eljött az ideje egy iskolai etikai kódex kidolgozásának. Amikor újságírók arról faggatták, hogyan kommentálja a Temes megyében történteket, ahol hangfelvétel készült arról, hogy egy óvónő kiabált és sértegette a kicsiket, Curaj azt mondta, a Temes megyei tanfelügyelőség nagyon jól tudja, mit kell tennie, ő pedig bízik az intézmény képviselőinek szakértelmében. „Tovább kell fejlesztenünk, ami a törvényekben benne van, szükségünk van egy etikai kódexre, eljött az ideje, hogy kidolgozzuk” – magyarázta a miniszter, aki szerint a kódexnek vonatkoznia kell az iskola területére, a pedagógusokra, a diákokra és a családtagokra egyaránt. Közben tegnap felmondott az óvónő, aki a hangfelvételek tanúsága szerint kiabált a kicsikkel és csúfolta őket, így leállítják az ellene indított fegyelmi eljárást. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bukaresti válasz Orbánnak: a román igazságszolgáltatás pártatlan
Az igazságszolgáltatás pártatlanságát hangoztatta a bukaresti külügyminisztérium hétfőn, válaszképpen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére, miszerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
A tárca a román média kérdésére rövid közleményben reagált Orbán Viktor Romániát érintő megállapítására. A bukaresti külügyminisztérium hozzáteszi: következésképpen a romániai illetékes szervek döntéseit ilyen szempontból nem lehet megkérdőjelezni.
Orbán Viktor hétfőn a nagyköveti értekezleten Romániáról szólva megállapította, hogy „a jogállamiság, a jogszerűség és korrupció elleni harc örve alatt" valójában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
Tavaly több székelyföldi település vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség. Ezek nyomán Gyergyószentmiklóson Mezei János polgármestert, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármestert felfüggesztették hivatalából, Csíkszeredában pedig Ráduly Róbert önként lemondott a polgármesteri tisztségről, miután vádat emeltek ellene.
A Mediafax hírügynökség viszont nem a székelyföldi vezetők elleni ügyészségi eljárásokkal, hanem Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének elvitatásával hozta összefüggésbe a magyar miniszterelnök kijelentését.
A Mediafax azt írta: a bukaresti tárca arra reagált, hogy Orbán Viktor politikai hadjárattal vádolta Romániát „Tőkés László kitüntetésének visszavonása témájában”, amiről múlt héten hozott jogerős döntést a román legfelsőbb bíróság, helybenhagyva a korábbi döntést, amely azt javasolja a román államfőnek: vonja meg az egykori királyhágómelléki református püspöktől a romániai forradalomban játszott szerepe miatt odaítélt Románia Csillaga kitüntetést. Krónika (Kolozsvár)

Felszólalások a Szövetségi Képviselők Tanácsában
A Szövetségi Képviselők szombati tanácskozásán a képviselők egyetértettek abban, hogy a magyar közösséget nap mint nap érő támadások, hátrányos megkülönböztetések dacára nem szabad meg megtorpanni, a választásokon eredményeket kell felmutatni, mert az emberek biztonságot várnak az RMDSZ-től.
Az alábbiakban a képviselők felszólalásaiból tallóztunk:
A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni
"A tanulságokat újra és újra meg kell fogalmazni. A helyzetünk valóban nehéz, de a megszólalás szabadságával mindenképp élnünk kell. Élnünk kell azzal, hogy elmondjuk: azt nem lehet, hogy az amerikai nagykövet az igazságszolgáltatás minden újabb hőstette után megszólal, de abban, hogy mi van a magyarokkal, a feliratokkal, hogy nem alkalmazzák az oktatási törvényt, egy szava sincs"– fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy "egymillió-háromszázezer ember szava nem számít 2016-ban. Mindezt a választások alkalmával tudatosítani kell, fel kell mutatni, ehhez pedig programot írni" – jelentette ki.
Biztonság és modernizáció
Biztonság és modernizáció, erről kell szólnia a 2016-os évnek. Az RMDSZ-nek ezeken a területeken kell megfogalmaznia valós és hihető válaszokat – mondta Kovács Péter ügyvezető elnök. Kifejtette: "amikor azt mondjuk, hogy a magyar emberek biztonságot várnak el a kisebbségi érdekvédelmi szervezetüktől, ahogyan a szövetségi elnök is említette: a család biztonságát, a közbiztonságát, a munkahely biztonságát is garantálnia kell az RMDSZ-nek, hiszen ezt várják el a magyar emberek az országos vezetéstől, helyi és megyei szervezeteinktől, azoktól az emberektől, akik az önkormányzatokban tevékenykednek, netán a parlamentben". Amit a modernizációról szólva kiemelt: "a szövetségnek fejlesztenie kell a településeket, azokat a régiókat, ahol magyar emberek élnek."
Az elmúlt időben felgyűlt feszültségekről szólva kijelentette: "Eredményt nemcsak összefogás, hanem elsősorban munka hozhat. Soós Zoltánnak az a feladata, hogy a vásárhelyi polgárok, románok és magyarok összefogását elérje, hogy kivezesse Marosvásárhelyt az izolációból. Székelyudvarhelyen tiszta a helyzet: egyetlenegy jelölt adta le határidőre pályázatát. Arros Orsolya nem a mindennapi politikai hercehurcában vesz részt, hanem nap mint nap elmondja, hogyan tudna új lendületet adni a városnak, a mintapéldája annak, hogyan lehet sok munkával eredményt elérni".
Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem…
"Ami nem jó Sepsiszentgyörgyön, az nem jó Vajdahunyadon sem, ami hátráltat Csíkszeredában, az hátráltat Temesváron is, ami felháborít Gyergyószentmiklóson, az felháborít Nagyenyeden is" – jelentette ki Winkler Gyula EP- képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, utalva a sepsiszentgyörgyi történésekre, és szolidaritásáról biztosította a székely- földieket. Kijelentette: a szolidaritás fontos elem a megújított Szórvány cselekvési tervben is, amely szerepel az SZKT napirendjén, és emlékeztetett arra is, hogy tíz erdélyi magyarból három a szórványban él, olyan településen ahol tíz százaléknál kisebb a magyarság részaránya. "Ezek az emberek nagyon jól tudják, hogy a magyar egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ közös célkitűzések mentén dolgoznak, és mi a szórványban megtanultuk, hogy a legjobb, ha együtt tervezünk és cselekszünk. Remélem, ez érvényes lesz az önkormányzati választásokon is" – hangsúlyozta Winkler.
A magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia
A Kereszténydemokrata Platform nevében Moldován József parlamenti képviselő szólalt fel, beszédében kitért a jelenlegi helyzetre, elmondta a magyar közösségnek nem szabad elbátortalanodnia, nem szabad megtorpannia, tovább kell mennie. Moldován továbbá ismertette a kereszténydemokrata platform álláspontját az alkotmánymódosítás kapcsán, amely ponto- sítaná a család fogalmát az alapokmányban: "Mi úgy gondoljuk, hogy minden egyént megillet  az a jog, hogy saját maga válassza meg életformáját, azonbana kereszténydemokrata elvekre hivatkozva a család alapját férfi és nő alkotja, hiszen ez biztosítja a nemzetünk fennmaradását."
Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak
Antal Árpád megköszönte a támogatást: "Jó érzés azt látni, hogy számíthatok önökre, biztosíthatom: önök is számíthatnak rám. Két üzenetet fogalmaznék meg: azoknak, akik több éve önkormányzatokat vezetnek, azt mondom, úgy menjenek be minden reggel a hivatalba – még akkor is, ha az az utolsó nap –, hogy amit letettek közösségük asztalára, amiatt ne tudják őket kérdőre vonni, azt ne tudják megkérdőjelezni. Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak. Azoknak, akik most vállalnának először vezetői tisztséget az önkormányzatokban, tapasztalatból mondom: ne bizonytalanodjanak el, azért is érdemes dolgozni, mert a nehéz pillanatokban érezhetik, a közösség mellettük áll." Mint mondta, "előre kell menni, nem szabad elbizonytalanodni, nem szabad teret engedni azoknak, akik ellenünk lépnek fel".
"Meg kell szereznünk a város vezetését"
"Annak érdekében, hogy Marosvásárhely erőforrásait a továbbiakban is megőrizzük, és ne pazaroljuk ezt el, meg kell szereznünk a város vezetését. Pontosan 99 nap van a helyhatósági választásokig, amikor Marosvásárhely lakossága eldönti, milyen értékek mentén halad tovább egy olyan városban, ahol egyszemélyes városvezetés működik. Hinnünk kell a változásban Marosvásárhelyen, csak akkor van jövőnk, ha azt közösen akarjuk" – jelentette ki Soós Zoltán polgármesterjelölt.
A polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik?
Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke a polgármesteri tisztség szerepére és jelenlegi helyzetére tért ki. Arra, hogy a kezdeti lelkesedést, a néhány mandátummal ezelőtt szépnek tűnő feladatokat, a közösségért tett munkát felváltotta az a tudat, hogy a polgármesteri pozíció lassan veszéllyé válik. "Mit is írhatnánk a választási plakátokra?" – tette fel a kérdést, majd válaszolt is rá: "Nem csinálunk semmit. Mert ebben nincs hiba." A polgármester hangsúlyozta a felelősségvállalás alapvető fontosságát, valamint a következő időszak nagy kihívásaként a politikai szerepvállalás és a jogi támadások szakkifejezéseinek tisztázását nevezte meg. A kisvárosi polgármesterek nevében a pályázati rendszer kiegyenlítését kérte.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Gaál András előtt tisztelegnek
Életmű-kiállítással tiszteleg Csíkszereda városvezetése és a Csíki Székely Múzeum a nyolcvanéves Gaál András képzőművész előtt. A kiállítást március 5-én 18 órától nyitják meg.
„Amit jelentett a csíki képzőművészeti életben ezelőtt közel száz évvel Nagy István, Nagy Imre, nagyjából azt jelenti a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején Márton Árpád és Gaál András művészete is” – mutatott rá Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai városházán tartott sajtótájékoztatón. Antal Attila, a város alpolgármestere elmondta, fontos felmutatni azt, „amire büszkék vagyunk”.
A kiállításon a művész 108 alkotása tekinthető meg. „Sosem láttam így együtt ezeket a munkákat, hihetetlen élmény” – fogalmazott az eseményen jelen levő Gaál András, akinek nevéhez fűződik többek között a művészeti oktatás megalapozása Csíkszeredában, a rendszeres képzőművészeti kiállítások elindítása, valamint a Szárhegyi Barátság Alkotótábor megalapítása is 1974-ben.
A gyergyóditrói születésű, jelenleg Pannonhalmán élő művész, aki negyven éven keresztül volt rajztanár Csíkszeredában, mintegy 1500 alkotása a világ számos országában, köz- és magángyűjteményekben találhatók.
A szombati kiállításmegnyitón a Csíkszereda Kiadó által megjelentetett, Gaál Andrásról szóló monográfiát is bemutatják. A kötetben Székedi Ferenc a művésszel készített életútinterjúja és a festőművész munkáinak nyolcvan reprodukciója is helyet kapott.
Péter Beáta. Székelyhon.ro 

Egy találkozás, két emlékezet
Szóváltásba keveredett csütörtökön Ráduly Róbert Kálmán a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság székhelyén az intézményt vezető Radu Sandu Moldovannal – tudtuk meg Csíkszereda volt polgármesterétől. Szerinte Moldovan ingerülten beszélt és bírsággal fenyegette őt, a főkapitány viszont ezt cáfolja, és nem érti, hogy Ráduly miért őt hibáztatja jelenlegi helyzetéért.
 több mint nyolc hónapja hatósági felügyelet alatt álló, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal megvádolt Ráduly Róbert Kálmánnak a kényszerintézkedésre vonatkozó előírások szerint rendszeresen jelentkeznie kell a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon. Csütörtökön is ez történt, az intézményben viszont váratlanul összetalálkozott Radu Sandu Moldovan Hargita megyei rendőrfőkapitánnyal. Az ezután történtekről szóló, az érintettektől származó beszámolók részben eltérnek egymástól.
Ahogy Ráduly emlékszik...
„Mivel a bűnvádi iratcsomóból egyértelműen kiderül, hogy a megyei rendőrfőkapitány a koholt vádak gyártásának elindítója, nem kívántam érintkezni vele, de ő beszélgetést kezdeményezett. Mit csinálok? – kérdésére azt válaszoltam, az ön ügyködésének következményeit járom. Majd egyre ingerültebbé válása közepette emlékeztettem, a Truţăval 2014 nyarán folytatott beszélgetésre, és a maroshévízi rendőrség egyik tagja számára kiadott ukázra” – mondta a volt polgármester. Ráduly szerint ennek hatására Moldovan hangnemet váltott és miután azt mondta, „azért van itt, amiket aláírt”, számon kérte Rádulytól, hogyan merte kérni a lemondását, „amikor ön is balesetet okozott”. „A folyamatos közbeszólásai közepette ugyan kissé nehezen, de sikerült rávilágítanom a lényegi különbségre: a rendőrök részegen okoztak halálos balesetet. Szolgálaton kívül voltak – vágta rá, és az ekkor már mintegy féltucatra duzzadt hallgatóság előtt bírsággal fenyegetett, elmarasztalta a szolgálatban levő rendőröket, és távozott” – mesélte Ráduly.
... és ahogy Moldovan
Radu Sandu Moldovan is elmondta kérdésünkre a beszélgetés részleteit. Szerinte ugyanis nem volt vita vagy szóváltás, hanem csak párbeszéd. „Beléptem reggel a rendőrség székhelyére, ő ott volt aláírni. Nem tudtam, ki az, mert háttal állt nekem. Kérdeztem, ki van ott és mit keres? Ő akkor odajött, köszöntem neki, és azt kérdeztem, mit csinál? Azt mondta, azért vagyok itt, amit ön okozott nekem. Rákérdeztem: mit csináltam? A válasz az volt, hogy miattam van ott. Miért, uram? – kérdeztem. Én írtam alá azokat a dokumentumokat, amelyeket ön aláírt? Én is mondhatnám, hogy bűnügyi feljelentést teszek ellene, de még ez hiányzik neki, amilyen helyzetben van most. Nem teszek ilyet, nem ilyen ember vagyok” – magyarázta a rendőrfőkapitány.
Moldovan szerint, ha Ráduly úgy gondolja, hogy így kell viselkednie, az nem az ő problémája, hanem a volt polgármesteré. „Én nem fogok senkit vádolni mindaddig, amíg nincs bizonyítékom. Miért nem hívott tanúskodni?” – tette fel a kérdést Moldovan. Cáfolta azt is, hogy bírsággal fenyegette volna Rádulyt, mint mondta, túl rég ismerik egymást, hogy ehhez folyamodjon. „Ő most ki van borulva, meg kell érteni, hogy ez a helyzet, ő írt alá dokumentumokat. Sajnos nem mindenki érti meg, én megértettem” – összegzett a rendőrfőkapitány. Moldovan azt is jelezte, hogy bármikor szívesen szóba áll a volt polgármesterrel.
Ráduly a lapunknak elmondta még azt is, hogy a szóváltást követően elnézést kért a szolgálatos rendőrtől a kialakult helyzetért, majd a szokásos formaságok után távozott. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt nyolc hónapban több mint százszor járt hasonló okokból a megyei rendőr-főkapitányságon, és mindig állampolgárhoz méltó fogadtatásban volt része.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Megfigyelők járnak köztünk
Múlt szombaton fülhallgatós, megfigyelési szándékát rosszul leplező férfit kergettek el csoportjuktól a csíkszeredai unitárius nőszövetség tagjai Sepsiszentgyörgy központjában. Lelkészük, Solymosi Alpár úgy véli, minden bizonnyal nem egy ügynök jár köztünk, többen is lehetnek, akik méregetik, lehallgatják a járókelőket.
A sepsiszentgyörgyi nőszövetség tagjai szombat délben városnézésre hívták a Csíkszeredából érkezett vendégeiket. Előbb a Székely Nemzeti Múzeumot tekintették meg, majd a főtér irányába vették útjukat. A Lábas Háznál járva fedezte fel a lelkész, hogy nem messze tőlük áll egy férfi, akinek a nyakában fülhallgató van, ám ekkor még csak érdekesnek találta, különösebb jelentőséget nem tulajdonított neki. A Mikó Imre-szobornál még nem, de a Szabadság-szobornál egy hölgynek feltűnt, hogy az illető csoportjukhoz csatlakozott. Magyarul, majd románul szóltak hozzá, s kérdezték meg illedelmesen, mit szeretne, ám választ egyik nyelven sem kaptak, ezért emeltebb hanggal kérték, tűnjön el, ne zavarja tovább társaságukat. A férfi a felszólításnak eleget tett, eltávolodott tőlük, de csak annyira, hogy szem elől ne veszítse őket, s több percig még a környéken maradt. „Olyannyira felzaklatott az ügy, hogy főtéri sétánk többi részére – a megyei könyvtárnál, az aradi tizenhárom kopjafájánál, majd a vadászmúzeumnál jártunk még – már nem is tudtam odafigyelni. Hiába csitítgattak a hölgyek, nem tudtam feldolgozni, hogy aljas szándékukat ennyire nem titkolva köztünk járnak megfigyelőink, s kihallgatják beszélgetéseinket. Értem én, hogy Antal Árpád miatt most még »érdekesebbek« vagyunk a titkosszolgálatok számára, s lépten-nyomon szemmel tartanak, de ennek az embernek a viselkedése valósággal megdöbbentett: még csak titkolni sem próbálta, hogy ki ő, mi ő, s milyen szándék vezérli. Meggyőződésem, nem egyszeri eset történt, a sepsiszentgyörgyiek mindennapjait folyamatosan fürkésző szemek figyelik” – nyilatkozta a fiatal lelkipásztor.
 Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régészek tartottak rendhagyó történelemórát Csíkszeredában
Mi a vesztegintézet? Hol van Kustaly Vára? Kik voltak a csíksomlyói gótok? – e három kérdést feszegette péntek délelőtt Csíkszeredában az adott helyszíneken 2015-ben kutató régész. A Rendhagyó történelemóra című rendezvény Hargita Megye Tanácsa támogatásával zajló kutatásokat tártak fel a közönségnek.
Közel kétszáz középiskolás diák és Hargita megyei szakemberek jelenlétében tartották meg Hargita Megye Tanácsa aulájában a Rendhagyó történelem című előadássorozatot pénteken. A hagyományossá vált bemutatókhoz a közös nevezőt a megyei önkormányzat programja adja, mely révén régészeti kutatásokat támogatnak – ez alkalommal a 2015-ben folytatott munkálatokról számoltak be a szakemberek. Házigazdaként a jelenlévőket Borboly Csaba elnök és Barti Tihamér alelnök köszöntötte.
Elsőként a Gyergyószentmiklós melletti, „piricskei vesztegintézet” régészeti kutatásait részletezte Demjén Andrea, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton múzeum régésze. Megtudhattuk: 2009-ben feltárás zajlik Piricskén a gyergyói múzeum szakemberei vezetésével. Itt körülbelül 50 évig – Gyergyótölgyesre költöztetéséig – üzemelt az az egészségügyi tábor szervezésű „vesztegintézet”, megállóhely. Itt történt a Moldvából Erdélybe érkező, illetve innen Moldvába tartó kereskedők ellenőrzése, illetve a járványos betegségek megfékezése érdekében az átutazók vesztegeltetése.
A régész elmondta: eredeti tervtől eltérően kellett kutatnia, mert a terület tulajdonosával nem tudtak megegyezni a kutatáshoz szükséges fák kivágásáról. A megyei önkormányzat minden évben támogatta a feltárást, ahol nyaranta folytatják az ásatásokat az 1806-ig működő vám és vesztegzár területén, ahol az erődítmény a 17. század végén épült. Írott források szólnak arról, hogy az erődítményt 1694-ben kezdték el építeni az osztrákok. A munkacsapat diákokat is bevon a feltárásba, akik egy hetet a feltárás helyszínén törtnek, belekóstolva a régész-életbe.
Kustaly váráról kevesen tudnak, és maguk az udvarhelyiek is alig ismerik – jelezte ismertetőjében Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum régésze. Mint elmondta: projektjükben a turisztikai hasznosításán gondolkodtak az Udvarhelyszék és Bardócz-szék között, a Rika-erdő gerincének nyergében található Kustaly várának.
Egy olyan feltárásról lévén szó, melyről egyáltalán nem léteznek írásos források, a talált cserepek nyomán igyekeztek megfejteni a titkát. „Még nem vagyunk felnőve ahhoz, hogy a romokat ripsz-ropsz helyreállítsuk” – figyelmeztetett a régész. Mint mondta, ha szakma a régészeti munkálatot el is végzi, annak a fenntartása, gyakorlatilag a falak kezelése, karbantartása, nem történik nagyon sok esetben meg Erdélyben. Mint rámutatott: ők a „köztes megoldást” választották, háromnyelvű turisztikai táblákkal jelezvén a feltárás jellemzőit.
A csíksomlyói, Fodor-kerti ásatások eredményeit bemutatva Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze gyakorlatilag elmagyarázta a diákközönségnek, hogyan zajlik egy régészeti ásatás, miért távolítják el eleinte a termőtalajt. A felügyelete alatt évek óta zajló csíksomlyói kutatások eredményei bizonyítják: a gótok folyamatosan és sűrűn lakták ezt a települést. 
G. E. maszol.ro

Mindennek eljön az ideje…
Húsz éve hunyt el dr. Kós Károly (1919–1996) néprajzkutató
Húsz éve, 1996. február 29-én hunyt el dr. Kós Károly néprajzkutató, muzeológus, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kós Károly (1883–1977) író, építész fia.
Dr. Kós Károly a kalotaszegi Sztánán született 1919. augusztus 31-én. 1931-ben a kolozsvári Református Kollégium diákja volt, de 1935-ben édesapja – a tanárokkal támadt nézeteltérése miatt – átíratta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba, ahol Csutak Vilmos volt az igazgató. 1939-ben egy évig református teológiai hallgató volt Kolozsváron, majd ’40-ben, amikor újraindult a néprajz szak az egyetemen, átiratkozott. 1943-ban egyéves ösztöndíjat nyert, és Budapesten tanult, ahol Viski Károly volt a tanára. Történelemből, földrajzból és bölcsészetből szerzett oklevelet. Doktori disszertációját néprajz témakörben írta meg 1944-ben, Viski Károly és Gunda Béla irányítása alatt.
1944-ben egyetemi tanársegédként maradt vissza a kolozsvári egyetemen, ahol történelmet és néprajzot oktatott. Közben az Erdélyi Múzeum Egyesület néprajztárát és az Erdélyi Kárpát Egyesület fényképtárát gondozza.
1951–56 között az Erdélyi Néprajzi Múzeum munkatársa, osztályvezetője és igazgatóhelyettese volt. 1955–59 között, a két kolozsvári egyetem egyesítéséig akadémiai kutatóként a kolozsvári magyar egyetem néprajzi tanszékének előadótanára volt.
1976-ban Faragó Józseffel beindítja a Népismereti Dolgozatokat, amelynek alapító szerkesztője volt. Ez halála előtt két évvel szűnt meg, 1994-ben.
1979-ben nyugdíjazták, de sosem vonult vissza, élete végéig dolgozott. Kutatási területe: az erdélyi és moldvai magyarság tárgyi kultúrája és az interetnikus kapcsolatok egymásra gyakorolt kölcsönhatásai. Legismertebb témakörei: népi vadfogás, fazekasság, kőfaragás, ekés földművelés, bivalytartás, árucsere, vásárok, népi építészet, fejfák, népviseletek, festett bútorok.
Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel megírták azt a hatalmas szellemi értéket hordozó öt tájmonográfiát (Kászon, Szilágyság, Kis-Küküllő, Moldva, Torockó), amelyek az erdélyi népművészetben az ember és táj, ember és ember közötti kapcsolatok legszebb bizonyítékai.
Ezenkívül vannak a nagy ívű "egyéni vállalkozásai": Tájak, falvak, hagyományok (Kriterion, 1976), Eszköz, munka, néphagyomány (Kriterion, 1979). Halála után jelent meg a monumentális, kétkötetes Mezőség néprajza (Mentor, 2000) és a többszerzős Torockói népművészet (Kriterion, 2002).
***
Dr. Kós Károllyal 1984 kora tavaszán találkoztam Kolozsváron, amikor meglátogattam Györgyfalva negyedbeli lakásán. Látogatásomat koráb-  bi, levélben küldött meghívására "terveztem" be, amikor túl voltunk már az 1983-as Néprajzi Dolgozatokban lehozott népi vadriasztás megjelenésén. Akkor gyűjtöttem az anyagot a Halálozás, temetés, temető Vadasdon c. dolgozatomhoz. Magammal vittem az addig összeállt anyag nyers változatát, amit tételről tételre gondosan átnézett, tanácsokkal látott el, szakmai útmutatásokkal vértezett fel. Tudta, érezte: az ND szerzői gárdájának java része úgy verbuválódott össze, legtöbbje nem a néprajz terén szerzett diplomát (akkor már nem létezett, azaz: korábban megszűnt a néprajzi oktatás egyetemi szinten), hozzáállásunkat a népi kultúra iránti értékmentő VONZALOM és az akarat fémjelezte, semmint a szakmai felkészültség…
Az a nap, amit ott töltöttem a Scarisoara utcai lakásában – dr. Szabó T. Attila nyelvészprofesszor lakása közelében – felér egy egyetemi évvel!
Erre a találkozóra magammal vittem lelki jó barátom, a vadasdi származású Molnár Dénes e témakörben készített rajzait, akinek munkáit látva fölöttébb el volt ragadtatva. Szívből örült annak, hogy apadó magyar képzőművészeink egyre bokrosodó tanári- művészi elfoglaltságuk közepette időt szakítanak a néprajzra is… Aztán beszélt a vonalas rajz fontosságáról a néprajzkutatásban, ami hitelesebbé, értékesebbé és vizualitásában gazdagabbá teszi a leírt néprajzi szokást – jelen esetben a halálozás, a temető néphagyományait.
Mikor elköszöntem – a délutáni órákban –, meg kellett ígérjem: sohasem fogok lemondani a "néprajz felé hajló szerelmemről", s még a nyár beállta előtt postázom "halottas" dolgozatomat, hogy benne legyen a következő ND-ben…
Néhány hónap múlva postáztam, amelyre az alábbi válasz érkezett.
Székely Ferenc
Vadasd
Kolozsvár, 1984. június 26.
Kedves Ferenc!
Az egyik szemem nevet, a másik sír. Nyugtázom a te 29+6 oldal szövegből álló dolgozatodat (Halálozás, temetés, temető Vadasdon) és Molnár Dénes dolgozatát (Sírjelek) – 27 oldal szöveg + 12 lap tusrajz, melyeket a napokban (még Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy körúton voltam) hozott a posta. Öröm látni az újragépelt (tökéletesített) kéziratodat és a témát jól kiegészítő Molnár Dénes-kéziratot (bár ehhez még nem szólhatok hozzá, mert csak átlapoztam) és szép képanyagot. Öröm látni az ilyen szép képanyagot, de az immár véglegesnek tekinthető (föltehetően már csak szerkesztői adjusztálást igénylő) tanulmányszöveget meg éppen, hiszen ez az a téma és vidék, amiről s ahonnan oly régóta várunk valamit, minél többet, ez kell a Népismereti Dolgozatoknak!
Ugyanakkor viszont a másik szemem sír, hiszen ’84 helyett – mint évtizedünk elején szó volt az évenkénti megjelenésről – az ND legközelebbi kötete csak 86-ban jelenhet meg ("legjobb esetben" – mint a Kriterion főszerkesztője írta) s e kötetre már kétszeres anyag van (hál’ Istennek – mondja a nevető szem). A "legjobb eset" pedig arra vonatkozik, hogy jelenleg (3 hónapja) egy brigád a Kriterion eddigi tevékenységét és jövendő profilját igyekszik meghatározni s úgy tűnik, hogy e kiadónak vissza kell térnie a korábbi szépirodalmi kiadó profilhoz s ami nem szépirodalom, azt mind az Editura Academiei, Albatros, Sport- Turism, Meridiane, Creanga stb. kiadókhoz kell átadni elbírálásra, hogy vállalják-e kiadásukat ilyen vagy olyan nyelven. Több éve már a példányszámokat sem a Kriterion határozza meg, s ugyanakkor a papírral és festékkel is problémák vannak. Egyszóval pillanatnyilag alig tudná valaki megmondani, hogy mi lesz a sorsa pl. a ND-nek, vagy akár az én és mások már ott levő kész kéziratainak, melyek szerződés alapján készültek el évekkel ezelőtt.
Nem alkalmas e papiros arra, hogy minden részletre kitérjek, minden fentiekkel kapcsolatos gondolatot kifejtsek stb. Ami fő mondanivalóm van a magam és minden szeretett, becsült munkatársam számára, az ebben foglalható össze: mivel jelenleg senki sem sürget, senki sem kap írásaink után, senki sem szorít, hogy hamar-hamar adjuk a kéziratot, az 1950-es, 60-as évekhez hasonlóan nyugodtan dolgozhatunk, alapos munkára van időnk, s ha már mi nem is, de utódaink bizonyára kapnak kiadót munkáinknak. Persze, meglehet, hogy akár pár év múlva kapósak lesznek kézirataink, hiszen a már "változó valóság" korában, mikor úgy rohan, alakul minden, közelebbről is előállhat olyan helyzet, hogy nem csak az olvasók, de a kiadók is igényelni fogják írásainkat, csak legyenek kész formában. Ebben a reményben folytatom én is a munkámat s biztatlak Téged is a további hasznos munkálkodásra. Mindennek eljön az ideje, érdemes dolgozni!
Barátsággal köszönt
K Károly bátyád
Székely Ferenc. Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt Gaál András jubileumi kiállítása
Gaál András közel háromszáz tisztelője, barátja, alkotótársa gyűlt össze szombat délután a Csíki Székely Múzeumban a nyolcvan éves művész jubileumi kiállításának megnyitóján.
A szombaton megnyílt kiállítás nemcsak a válogatás szempontjai miatt érdekes, hanem önmagában is egyedülálló, hiszen az öt teremben megtekinthető mintegy 108 alkotást maga a művész sem látta ez idáig egymás mellett. Ez tehát az eddigi legnagyobb kiállítása, amelynek a Csíki Székely Múzeum nagy szeretettel és odafigyeléssel ad otthont – fogalmazott a megnyitón Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója. „A gyergyóditrói születésű, de hosszú évtizedek alatt csíkivá érlelődött, jelenleg Pannonhalmán élő festőművész felé törleszteni valója van intézményünknek, hiszen a teljes életpályája alatt mindössze két alkalommal, 1964-ben és 1986-ban került sor múzeumi kiállításra.”
A Gaál Andrással való találkozás mindig élmény – mutatott rá Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. „Itt Csíkszeredában, az eltöltött négy évtized alatt teljesedett ki Gaál András művészként, értelmiségiként, művészetpedagógusként, táborszervezőként. Mi csíkszeredaiként tartjuk számon, így vagyunk büszkék személyére, munkásságára.”
A kiállítást Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg és beszélt a művész pályájának állomásairól. Rámutatott, Gaál András a konzisztens színsíkokra lebontott szántókban, hegyvonulatokban, településeken, házakban tulajdonképpen szinte elementáris erővel érzékeltette annak a szépségeit, ami a székely népnek a lényege, ember és természet ezer éves küzdelmének a monumentalitását. „A teremtés a Teremtő kiváltsága. Ezt a teremteni akarást és tudást adja át, kölcsönzi oda a teremtő az alkotó embernek. (...) És ez óriási felelősséget jelent. Az alkotó embernek meg kell hallania a Teremtő szavát, és tudni kell követni a szándékát. (…) . Nem ez a művészet hivatása, hogy felemelje fejünket, arcunkat a földi lét káoszából? A világmindenség jelenségeit összetartó törvények, a rend világába. Ez a művész feladata, és ezt az egyetlen, de megtalált pályát járja, leheli képeire a művész, amely a teremtés óta létezik, de a Teremtő őrá bízta, hogy avassa láthatóvá és lakhatóvá.”
Gaál András 80
Az ünnepségen bemutatták a Csíkszereda Kiadó Gondozásában megjelent, Székedi Ferenc által szerkesztett Gaál András 80 című kötetet, amely a művész 80 reprodukcióját és egy Székedi által készített életútinterjút tartalmaz. Ebből olvasott fel részleteket Pap Tibor színész. Ezt követően a művészt egy gyergyóditrói küldöttség is köszöntötte, majd Gaál András köszönte meg a lehetőséget, hogy a Mikó-vár termeiben kiállíthatta munkáit.
Péter Beáta. Székelyhon.ro

Marosvásárhely lesz a 2016-os tudományos ülésszak helyszíne
Szombaton a Vártemplom gótikus termében tartotta szokásos év eleji közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. A résztvevők elfogadták a szakosztály múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót, megszavazták a 2016-os munkatervet, újraválasztották a lejárt mandátumú választmányi tagok többségét, kettő helyébe pedig új tagot juttattak be a vezetőségbe.
A Szabó Béla professzor, a választmány elnöke vezette közgyűlésen elhangzott, hogy a szakosztálynak jelenleg 900 aktív tagja van, 2015-ben 69-en iratkoztak be. A tagsággal való kapcsolatot az Orbán-Kis Károly által karbantartott hírlevélen keresztül tartják.
A szakosztályt orvos-továbbképzéseket szervező és kreditpontadó egyesületként 2015-ben is akkreditáltatták az Országos Orvosi és Fogorvosi Kamaránál. Ha valaki a helyi jellegű és az országos rendezvényeken is részt vett, megszerezhette a szükséges számú kreditpontot – hangzott el az ülésen.
Az elmúlt évben a Kultúrpalota nagytermében ünnepelték meg a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 70. évfordulóját, és erre az alkalomra egy kötetet is megjelentettek.
A múlt év áprilisában Kolozsvár volt a helyszíne a szakosztály XXV. tudományos ülésszakának, amelyen 103 előadás hangzott el, és 495-en vettek részt. Az ülésszak keretében Feszt György professzort Csőgör Lajos-díjjal, Szilágyi Tibor professzort Lencsés György–Ars medica díjjal tüntették ki. Török Tamás gyógyszerészhallgató Dr. Kopp Elemér- pályadíjat vehetett át. Az ülésszakot Bódizs György alelnök szervezte.
A múlt évben is megtartották Székelyudvarhelyen a XXII. családorvosi továbbképző konferenciát, amelynek fáradhatatlan szervezője Balla Árpád főorvos.
Szeptemberben Szémán Péter, az EME szilágysomlyói csoportjának vezetője szervezte meg a XXIII. Báthory Napok keretében a XXII. orvostovábbképző konferenciát az egészséges életmódról. A Magyar tudomány napja Erdélyben égisze alatt Csíkszereda volt a helyszíne a XIX. Erdélyi Orvosnapoknak (Sipos Emese és Pázmán Enikő rendezésében).
Az Orvostudományi Értesítő különkiadásokban jelentette meg a kolozsvári tudományos ülésszak és múlt évi Tudományos Diákköri Konferencia előadásait. 88. kötetének két száma a nyomdában van, költségeit a Gedeon Richter Románia Rt. fedezte.
A Magyar tudományosság Romániában 2002–2013 között (2015) című kötetben a Gyógyszerészeti kutatások című fejezetet Gyéresi Árpád professzor szerkesztette.
Vass Levente a Studium Alapítvány lapját és az orvosi szaknévsort tartalmazó füzetet mutatta be.
A múlt évben is meghirdették a szakosztály által és a Semmelweis Egyetemmel közösen is a kutatóknak szóló pályázatokat, amelyeken két kutató és öt kutatócsoport nyert meg.
A legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatókat ballagáskor Csőgör Lajos-díjjal jutalmazták. Feszt György és Gyéresi Árpád professzoroknak Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta. Fülöp Ibolya adjunktus, aki a beszámolót és a tevékenységi tervet bemutatta, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány fiatal kutatói ösztöndíjában részesült, Sipos Emese professzornak a Dr. Mikó Imre-emlékplakettet adományozta az EME vezetősége.
Dr. Benedek Imre professzor bejelentette, hogy a 180 tagot számláló kardiológiai szakcsoport vállalja, hogy továbbképző tanfolyammal egybekötött népszerű évi tanácskozásukon társszervezőként feltüntetik az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályát. Tudományos tevékenységük ismertetése során bejelentette, hogy egy újabb pályázatot nyertek, ennek keretében 22 millió euróból gazdálkodhatnak.
A szakosztály 2015-ös megvalósításai között szerepel az Orvostudományi Értesítő szerkesztésébe bevezetett Editorial Manager program, ami korszerűbbé, gördülékenyebbé teszi a szerkesztőségi munkát, és amelyet Mezey Tibor ismertetett.
A megszokott forgatókönyvet követő 2016-os munkatervből kiemeljük, hogy a XXVI. tudományos ülésszak helyszíne Marosvásárhely lesz. A nulladik napon a fiatalok kérésére pályázatírásról, magánrendelő megnyitásáról, a malpraxis- biztosításról és egyéb, őket érdeklő gyakorlati ismeretekről tartanak előadásokat. Továbbra is érvényben marad, hogy akik a jelentkezési határidőig közlésre alkalmas formában küldik be tudományos dolgozatukat az Értesítő szerkesztőségébe, ingyenesen vehetnek részt az ülésszakon.
Bár 2015-ben nem járt sikerrel, 2016-ra is meghirdetik a könyvkiadási pályázatot.
Az ülés végén került sor a választásra. Incze Anna sepsiszentgyörgyi, Pázmány Endre csíkszeredai és Simon István gyergyói választmányi tagok, akiknek lejárt a mandátumuk, továbbra is vállalták a megbízatást. A nagyváradi Földes Béla Kékedi Imre margittai orvost ajánlotta maga helyett, amivel egyetértett a választmány. Kovács Dezső professzor megüresedett helyére ketten pályáztak, Kovács István belgyógyász főorvos, kardiológus szakorvos, aki a fiatalítás jegyében való előrelépésben ígért segítséget, és Székely Edit, a MOGYE mikrobiológiai tanszékének adjunktusa, aki végül is eggyel több szavazattal került be a választmányba.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

Csíkszereda polgármesterjelöltje lenne Borboly Csaba
Indul az RMDSZ csíkszeredai előválasztásán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – ezt ő jelentette be keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ha Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-színekben indulna az előválasztáson, ő visszalép.
Mint mondta „a hargitai megyeszékhely nem maradhat gazdátlanul, új lendület kell Csíkszeredának”, ezért döntött úgy, hogy indul az RMDSZ-es polgármesterjelöltséget eldöntő előválasztáson.
„Tizenhat évet dolgoztam a megyei tanácsnál, végigjártam azt a bizonyos ranglétrát. Megyei tanácsosként kezdtem, majd alelnök és megyei tanácselnök is voltam” – emlékeztetett. Hangsúlyozta, széles kapcsolatrendszert épített ki Bukaresttől Brüsszelig és a különböző nagykövetségekig, így polgármesterként kamatoztatni tudja ezeket. Kitért arra is, hogy városvezetőként rajta kívánja tartani a szemét a megyei önkormányzaton. Azt is közölte, a lépéséről egyeztetett a csíkszéki RMDSZ-es polgármesterekkel és a szövetség országos vezetőivel, akiktől bizalmat kapott az előválasztáson való induláshoz.
Ha Ráduly indul, Borboly visszalép
Újságírói kérdésekre válaszolva szögezte le, ha az RMDSZ-előválasztási jelentkezési időszak lejárta előtt, azaz március 15-ig Ráduly Róbert Kálmán korábbi polgármester is indul, akkor ő visszalép a tisztség megpályázásától. A kérdésre, hogy mi lesz a megyei tanács elnöki tisztségének a további sorsa, a következő választ kaptuk: „Az majd később fog kiderülni. Bízunk benne, hogy ez a jelöltség hozzá fog segíteni, hogy továbbra is RMDSZ-es elnöke legyen Hargita Megye Tanácsának.”
Az RMDSZ csíkszeredai előválasztására a jelentkezési határidő március 15., 15 óra, az állóurnás szavazást pedig április 10-én tartják.
Molnár Rajmond. Székelyhon.ro

Irány Székelyföld (Turisztikai vásár Budapesten)
Székelyföld-stand is jelen volt a március 3–6-a között Budapesten megszervezett Utazás Kiállítás 2016 turisztikai expón, amelyen 28 ország 350 kiállítója vett részt. Háromszéket a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, A borvíz útja programot az Aquasic Egyesület képviselte, Hargita megyét a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás, továbbá Udvarhelyszéket a Szinfotour, Csíkszeredát a Csíkinfo Iroda, Gyergyószéket Gyergyószentmiklós önkormányzata – tájékoztatott  a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület.
A budapesti Hungexpo kiállítótérben tartott turisztikai vásáron ismét bebizonyosodott, hogy a magyarországiak számára kedvelt úti cél Székelyföld. A standot látogatók főként falusi szálláshelyek, szervezett programok, gyermekbarát szállások, szabadidős tevékenységek, mofetták és gyógykezelések felől érdeklődtek. Kíváncsiak voltak a kulturális rendezvényekre, és igen érdeklődtek az Ezer Székely Leány Napjáról és a csíksomlyói pünkösdi búcsúról. Dombora Lehel, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója szerint olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a több ezer szóróanyag, katalógus kevésnek bizonyult. A háromszéki borvizes fürdőket működtető Aquasic Egyesület jóvoltából ásványvizeket kóstolhattak meg a látogatók, és gyógykezelési lehetőségekről tájékoztatták őket. Sokan érdeklődtek kiépített kempingekről, ám ez egyelőre hiánycikk Székelyföldön, pedig számos megfelelő helyszín kínálkozik e célra.
A stand látogatói a budapesti Székely Fesztivál felől is kérdezősködtek. A májusi rendezvényen szintén részt vesznek a kiállítók, az alkalmat kihasználják, hogy újabb turistákat Székelyföldre csalogassanak. (sz.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A „neoceauşiszta” ideológia feltámadása
Ami az úgynevezett „nemzeti kisebbségek” védelméről szóló nemzetközi és nemzeti normák romániai be (nem) tartását és meg (nem) valósítását illeti, a 2015-ös év kimondottan szégyenteljes volt. Több tucat nyilvánvalóan önkényes közbelépés és döntés született kormánymegbízottak, polgármesteri hivatali felügyelők, bírók stb. részéről –alkotmányos szlogenekkel („Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam”) alátámasztva, de teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a Románia által évekkel ezelőtt aláírt és ratifikált szerződéseket és chartákat –, melyek különösen az erdélyi és még inkább a székelyföldi magyarok közösségében szinte általános elégedetlenséget és a központi hatóságok képviselőivel szembeni növekvő feszültségeket okoztak.
A kérdéses visszaélésekről gyakorlatilag semmit sem írnak a román nyelvű központi sajtóban, ezzel szemben számos inkrimináló anyag jelenik meg a magyarok jogos óhajairól. Ebből a nacionalista propagandaízű médiacenzúrán/embargón és egyoldalú „tájékoztatáson” alapuló publicisztikai gyakorlatból az következik, hogy a médiában és a közhatóságoknál nincs elég információ a „nemzeti kisebbségekkel” kapcsolatos sajátos jogszabályokról. Továbbá nincs elég publicisztikai vagy politikai akarat, hogy az etnikai közösségeket úgy mutassák be, amilyenek: történelmi nyelvi és kulturális közösségekként, melyek gyökeret vertek az általuk jelenleg lakott térségekben, több száz vagy akár több mint ezer éves közösségekként (mindegyikük régebbi vagy sokkal régebbi mint maga… Románia), melyeknek – ebből következően – számbeli arányuktól függetlenül elméletben és a gyakorlatban is ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kellene rendelkezniük, mint a többi etnikai közösség. Mi lenne ha...
Ha Románia átültetné a gyakorlatba a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt és a Románia és Magyarország közötti jó szomszédságról és együttműködésről szóló szerződést – melyeket már több éve aláírtak és ratifikáltak –, akkor az erdélyi etnikumok közötti kapcsolatok képe összehasonlíthatatlanul jobban festene. Konkrétan:  – szinte kivétel nélkül két-, három- vagy négynyelvű felirataink lennének az összes (németek/szászok vagy magyarok által alapított és más nemzetiségek által is lakott) erdélyi városban és számtalan faluban/községben; – az összes nemzetiség nyelvét, kultúráját és történelmét az iskolákban minden etnikai csoportnak tanítanák; – a köztisztviselők a rendőrség kötelékében, a titkosszolgálatoknál, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a kihelyezett szolgáltatásokban mindenféle nemzetiségből származó alkalmazottak lennének, akik beszélik a „kisebbségi” és regionális nyelveket, a kérdéses nyelvek használata pedig a mindennapos gyakorlat része lehetne;
– az állami médiában arányosan jelennének meg a „kisebbségi” témák; a filmekben, a tévésorozatokban, a zenedarabokban stb.; 
– a magyar nyelvű egyetemek/karok tényként léteznének és nem csak óhajként vagy viszály okaként (lásd a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosi egyetem létrehozásának elutasítása);
– a nemzetiségek jelképei (zászlók, címerek) és ünnepnapjai szabadon megjelenhetnének és nem kellene tartani a kormánymegbízottak, bírók és/vagy nacionalista bloggerek és bérkommentelők zaklatásától; – azonnal véget érnének a nacionalista diverziók, az etno-demográfiai ügyködések, a médiamanipulációk és a „laboratóriumi” gyűlölet, melyeket a titkosszolgálatokon vagy más „hard” intézményeken (rendőrség, hadsereg stb.) belüli nacionalista és etnokratikus csoportok utasítására találnak ki és terjesztenek;
– összességében az (igazi kölcsönös megismerésen, tiszteleten, egy többetnikumú társadalmon belüli jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos konszenzuson alapuló) egyetértés élvezne elsőbbséget;
– nagyrészt megszűnnének az egyes „kisebbségiek” részéről tapasztalható nacionalista megnyilvánulások, lásd például azokat a székely fiatalokat, akik jelenleg bizonyos nacionalista, potenciálisan irredenta magyarországi mozgalmak körül csoportosulnak; Kik a kerékkötők?
Ne bújjunk az ujjunk mögé: némi érzékelhető előrelépés ellenére Románia még mindig messze áll attól, ami akkor lehetne, ha átültetné a gyakorlatba a vonatkozó nemzetközi és nemzeti kötelezettségek összes rendelkezését – és, sajnos (mások számára „szerencsére”), nem is tűnik úgy, hogy olyan állammá szeretne válni, amely tényleg minden lakosát képviseli. Vajon kik azok, akik általában ellenzik azon normák alkalmazását/betartását, melyekről itt szó van? Azt hiszem, nagyrészt azokról van szó, akik más, különösen a politikai pluralizmussal, az emberi jogokkal, a részvételi civil társadalommal, a korrupcióellenességgel, a diszkriminációmentességgel, a Közép- és Kelet-Európával való szinkronba kerüléssel kapcsolatos területeken is ellenezték vagy ellenzik a törvények alkalmazását.
Másképp mondva – és a múltba is visszatekintve: azoknak van a „magyarokkal” „valami bajuk”, akiknek hajdanán a szászokkal/svábokkal is gondjuk volt, amíg még többen voltak, akiknek 1990-ben gondjuk volt az Egyetem téri tüntetőkkel vagy akár azokkal is, akik 1989. december 17–22-én és az ezt követő napokban és hónapokban kivonultak az erdélyi/bánsági városok és Bukarest utcáira. Míg a demokratizálás és a politikai pluralizmus terén némiképp javult a helyzet – bár még mindig vannak gondok a jogállamiság működésével –, a „nemzeti kisebbségek” védelme terén még viszonylag az út elején, vagy legjobb esetben is a felénél járunk, és számos jel arra mutat, hogy a román hatóságok NEM akarnak annál előrébb lépni, mint ameddig eljutottak. Ellenkezőleg, szemmel láthatóan hajlamosak visszavonni a már megadott (indokolt) vagy megvalósításra váró jogokat. Mottójuk: Ha amúgy sincsenek szankciók, akkor miért tartanánk be az ígéreteinket? Hová vezet ez?
Ugyanúgy, ahogy az emberi jogok korlátozása és a közvélemény fontos döntések meghozatalában való részvételének elutasítása, például a nagy (a környezetre és a helyi közösségekre nézve felesleges és ártalmas kulcsszavak: Verespatak, Chevron, Schweighofer, Kronospan stb.) beruházások esetében utcai megmozdulásokhoz, kollektív elégedetlenséghez, valamint az érintettek diskurzusainak és szándékainak radikalizálódáshoz vezetett, a „nemzeti kisebbségekre” vonatkozó normák betűje és szelleme hű betartásának elutasítása elkerülhetetlenül ugyanolyan következményekkel fog járni, vagy jár máris. 
Ugyanolyan ok ugyanolyan hatást vált ki.
Más szóval: aki azt várja el, hogy a magyarok ne merészeljék kifejezni elégedetlenségüket/felháborodásukat a nacionalista-magyarellenes mátrixszal szemben, amelybe számos közhatóság és a média egy része belekényszeríti őket, ugyanígy azt is követelhetné, hogy Newton törvényét kizárólag az almákra alkalmazzák, a körtékre nem…
És most azoknak, akik őszintén azt hiszik, hogy Románia állítólag „modell” a „kisebbségek” ügyében. Közismert, hogy Romániában egyetlen területen SEM tartják be a törvényeket a betűjüknek és szellemüknek megfelelően, amikor a nem alkalmazásuk (jogtalan) előnyöket biztosíthat egyes kiváltságosoknak (lásd a fentebb említett cégek gazdasági tevékenységeit). Akkor, kérdezem, miért hiszik, hogy a törvényeket éppen a „kisebbségek” esetében alkalmaznák következetesen, sőt, példás módon?  Sőt: Alapos okunk van azt hinni, hogy a „kisebbségek” és a történelmi régiók ügye az utolsó helyek valamelyikén szerepel a politikai-közigazgatási döntéshozók prioritásainak listáján. Egy „neoceauşiszta”/„neoszekus” áramlat feltámadásának és érvényesítésének vagyunk tanúi, amely afelé tendál a törvények megsértésével, hogy megvalósítsa a nemzeti-kommunista korszak fő etnodemográfiai projektjét: a többetnikumú régiók, különösen Erdély etnikai megtisztítását, illetve asszimiláción és emigráción keresztül az elrománosítását. Mondom ezt, látván: 
– hogy Kolozsváron egy régi-jelenlegi polgármester, volt KISZ-vezető (Kommunista Ifjak Szövetsége – a szerk.) elkeseredetten ellenzi kétnyelvű táblák elhelyezését a város bejáratainál, ugyanakkor kollektív skizofrén módon megpályázza „Cluj-Napoca” nevében az „európai” kulturális fővárosi címet; – hogy Marosvásárhelyen az „importált” polgármester azzal büszkélkedik, hogy az etnikai mérleget sikerült a magyarok rovására kibillenteni (a Magyarországgal kötött szerződés egyértelmű rendelkezéseinek megsértésével!);
– azokat az etnikai-demográfiai statisztikákat, melyek azt mutatják, hogy a magyar lakosság legalább 20 százalékkal (!) csökkent az utóbbi 25 évben, miközben a románok aránya „csak” 10 százalékkal lett kevesebb;
– hogy Csíkszeredában megtartanak a tisztségében, rendőrkapitánnyá neveznek ki és rekordméretű bért fizetnek egy volt nemzeti-kommunista pribéknek, Moldovan Radu Sandunak;
– hogy 2015-ben, szintén Csíkszeredában, börtönérett politikusok egy csoportja – Mircea Duşă, Gabriel Oprea, a már „híres” Moldovan Radu Sandu – jelentős anyagi és emberi forrásokat, különleges csapatokat, a honvédelmi minisztérium járműveit és buszait mozgósította azért, hogy néhány ázott katona menetelése közben felhúzzák „Hargita megye legnagyobb trikolórját”! …
Mindezt akkor, amikor a Kovászna megyei kormánymegbízott bepereli azokat a polgármestereket, akik Románia zászlója mellett(!) ki merik tűzni a székely zászlót is;
– mert olyan félkatonai alakulatok jönnek létre, mint Bogdan Diaconu politikai etnoimposztor Karóbahúzó Vlad Gárdája, melyeknek kimondottan Székelyföld is a célpontjuk;
– látva, hogy Déván (!) lebontották egy hajdani magyar fejedelem nemrég felállított köztéri emlékművét – mindezt „banális adminisztratív okokból”, hogy egy élő klasszikust idézzek (utalás Klaus Iohannisra – a szerk.), egy „jóakaró” polgár közbenjárására;
– Dan Tanasă nacionalista-troll blogger tevékenységét – meglepetések meglepetése! – éppen a szekus-kleptokrata Dan Voiculescu alapítványa részesíti jutalomban.
És tovább lehetne folytatni a mindennapos zaklatások sorát, melyek a „Beszélj románul, mert Romániában vagy!” szlogennel kezdődnek…
A fentiekből az következik… szigorúan LOGIKUSAN, hogy a „kisebbségi” jogrend betű- és szellemhű alkalmazása Románia számára is a jogállamiság megerősítését, a törvény uralmát, polgáriságot, európaiságot, meritokráciát jelenti – az ország minden lakójának javára. Ugyanakkor, szintén szigorúan LOGIKUSAN az is következik, hogy az erdélyi (és nem csak itteni) őshonos nemzetiségek legitim és szükséges jogaiért való szerepvállalás jogos és szükséges polgári, európaiassági és jogállamvédelmi lépés.
Én magam szerepet vállalok ebben (is), és azt tanácsolom más polgárjogi aktivistáknak is, hogy hatoljanak be erre a kevésbé feltárt, de mindnyájunk számára nagyon is releváns területre: a kollektív identitások, a „fejlett szintű” etnikumok közötti megértés és együttélés, regionalizmus, politikai transzilvanizmus terepére. Ez távolról sem annyira nehéz és „aláaknázott” terület, ahogy azt azok az etnoimposztorok sugallják, akik kisajátították e témában a tömegeknél fogadókészségre számító diskurzust (szemben a tudományos, „elit”, a történelmi igazsággal és a mai tényhelyzettel szinkron és összeegyeztethető diskurzussal, ld. Boia, Mitu, Djuvara). A megoldás továbbra sem más, mint az írott és íratlan törvények – jóhiszemű – alkalmazása, aminek révén csak nyerhetünk – mindnyájanuár Regionalizmus = európaiasság = polgáriság = hazafiság – íme, ez a mágikus képlet „Erdély kérdésére” – és talán egész Romániára vonatkozóan is.
Hans Hedrich
(neuerwEg.ro/Főtér.ro) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jubilál a szebeni Magyar Kulturális Központ
Tárlatmegnyitóval, ifjúsági filmvetítéssel és színházi előadással ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a nagyszebeni Magyar Kulturális Központ március 11-én, pénteken – olvasható a szeben.ro portálon.
Délután 4 órakor a Tanács Toronyban megnyitják Kovács László Attila és Ádám Gyula közös, Képek Oltszakadátról című fotókiállítását, amelyet Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke és Louis Guermond helyi kritikus méltat. A kiállítás anyaga különböző fotótáborokban készült. A nyomtatásban Kovászna Megye Tanácsa segített 2014-ben, amikor az oltszakadáti közösséget meghívták a Budapesti Polgárok Házába, és a bemutatkozásnak a tárlat is része volt. Azóta több magyarországi helyszín fogadta a válogatást, a mostani után pedig Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és más erdélyi városokban szeretnék bemutatni. Szabadság (Kolozsvár)

Főhajtás a kommunizmus áldozatai előtt
A kommunizmus áldozataira emlékeztek szerda délben Csíkszeredában, a volt politikai foglyok Temesvári sugárúton található emlékművénél.
Elsőként Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy ma is áldozatvállalásra van szükség, hisz ahol nincs áldozat, ott nincs szabadság sem. „Azért gyűltünk össze, hogy azokra az áldozatokra emlékezzünk, akik az átkos rendszer áldozataivá váltak” – fogalmazott Szilágyi Árpád. A jelenlévők egy perces néma csenddel fejezték ki együttérzésüket a meghurcoltakkal szemben.
Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt megítélése szerint Európában leáldozóban van a nemzetállamok sorsa. „Akik még itt vagyunk, egyikünk sem kért, vagy kapott kitüntetést annak az államhatalomnak a részéről, amely a szenvedéseinket okozta. Így az sincs, amit tőlünk visszavegyenek” – fogalmazott Nagy Benedek az elmúlt napok történéseire utalva.
Füleki Zoltán, Csíkszereda megbízott alpolgármestere rámutatott, napjainkban újra „politikai fogolygyártásban” vagyunk, példaként az elmúlt időszakban meghurcolt székelyföldi vezetőket sorolta fel. Megmaradásunk csak akkor lesz, ha visszafordulunk keresztényi hitünkhöz, a magyar irodalomhoz és odaállunk a választott vezetőink mellé – mondta az alpolgármester.
A történelmi egyházak képviseletében Szatmári Ingrid református lelkész és Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános kérte Isten áldását az elhunytak lelki üdvéért. Az emlékünnepség végén a kegyelet és megemlékezés koszorúit, virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és a résztvevők közösen énekelték el a székely himnuszt.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Székelyföld esélye
Nagyon nem tetszik a marosvásárhelyi román hatóságoknak, hogy magyar tömeg vonulna fel a székely főváros utcáin. Az utcákat ellepő tízezres sokaság több évtizedes állhatatos törekvésük eredményeit kérdőjelezheti meg, azt, hogy sikerült végleg és visszavonhatatlanul elrománosítaniuk Székelyföld központját. Megtapasztalhattuk három évvel ezelőtt és két esztendeje is, mikor a tiltás ugyan járdára kényszerítette a tömeget, hiányzott a korábbi lelkes, majdnem euforikus hangulat, több volt az elkeseredés, a düh, de mégis erőt, hitet tudott sugározni.
A Székelyföld különböző szegleteiből érkezettek százaival kiegészült helybeliek – hisz a tömeget ők adták, buszokkal nem lehet tízezreket, legfennebb egy-kétezer embert odaszállítani – megmutatták: Vásárhely él és legalább annyira magyar, mint amennyire románnak szeretnék hinni egyesek. Nagyon nem tetszik a román hatóságoknak, hogy idén nem sikerült gátat vetniük a tiltakozó megmozdulásnak. A kedvező bírósági döntés dacára próbálják megakadályozni a szabad véleménynyilvánítást, burkolt fenyegetésekkel eltántorítani a felvonulásra készülőket. Annál is inkább, mert tartanak attól, hogy a választások közeledtével a megmozdulás megerősítheti a magyarságot abban, hogy Marosvásárhely visszaszerezhető, tartalommal töltheti fel a politikusok ímmel-ámmal összetákolt együttműködési megállapodását. Érzik, tudják, egy magyar polgármester megválasztása leginkább azon múlik, elhiszi-e az itt élő magyarság, hogy képes erre. Ahogy számunkra stratégiailag fontos Vásárhely, számukra is az, jó iramban haladó elrománosító törekvéseik lendülete törhet meg egy magyar városvezető megválasztásával.
Az utóbbi időben egyre sűrűsödő magyarellenes megnyilvánulások jelzik, a demokrácia nem számolta fel a megsemmisítésünkre törekvő nacionálkommunista erőket, a „kisebbségi kérdés” rendezését továbbra is lassú, de biztos eltüntetésünkben látják. Megfélemlítésünkre játszanak most Marosvásárhelyen is, és minden bizonnyal az eszközökben sem válogatnak, hogy hiteltelenítsék jogköveteléseinket. Nem véletlen a szervező SZNT elnökének figyelmeztetése: „emlékezzünk és tiltakozzunk székely méltósággal”, és „ne adjunk helyet semmilyen esetleges provokációnak”. Ma van a székely szabadság napja. Marosvásárhely, Marosszék megmutathatja, hogy létezik, magyar akar maradni. Támogathatjuk jelenlétünkkel, vagy lélekben, megmutathatjuk a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen, hogy velük vagyunk. Velük kell lennünk, mert ha eltűnik a magyar Vásárhely, idő kérdése csak, mikor szorulunk ki Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről, Kézdivásárhelyről. Ha nem állunk ki jogainkért, a megmaradásunkat szavatoló autonómiáért, akkor valóra válik azok akarata, akik beolvasztásunkra, elüldözésünkre alapozva tennék valóban egynemzetiségűvé az egységes román nemzetállamot.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lesújtó a gazdasági helyzet a Székelyföldön
Lesújtó Hargita megye, illetve az egész Székelyföld helyzete gazdasági szempontból, Csíkszeredába például az elmúlt 25 évben nem áramlott be tőke – hívta fel a figyelmet Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A szakember úgy véli: a kialakult helyzet egyrészt annak tudható be, hogy az önkormányzatok nem foglalkoztak hatékonyan a vállalkozásfejlesztéssel, ugyanakkor a rendkívül hiányos országos vállalkozói politika is hozzájárult ehhez.
Balási szerint az egyik legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, például egyik napról a másikra változhat a jogi személyek által befizetendő adónemek nagysága. „A vállalkozó maholnap odakerül, hogy csak azzal tud foglalkozni: be tudja-e fizetni a különböző illetékeket az államkasszába. Azt senki nem kérdi meg, hogy milyen áron, milyen kockázatot vállalva teszi ezt, esetleg mit tudna segíteni a vállalkozónak az önkormányzat” – magyarázta az iparkamara elnöke.
Balási Csaba elmondása szerint Hargita megyében körülbelül nyolcezerre tehető az adószámmal rendelkező vállalkozók száma, közülük pedig körülbelül hatezer nem nyereséges. „Magasak az adókulcsok, ráadásul az ellenőrző hatóságokkal nagyon rossz a kommunikáció. Kérdés, hogy érdemes-e vállalkozni ilyen körülmények között?” – panaszolta. A szakember hangsúlyozta: vállalkozásbarát politikára lenne szükség, az önkormányzatok például adókedvezménnyel támogathatnák a cégeket, vagy térítésmentesen bocsáthatnának rendelkezésükre telkeket, cserébe például azért, hogy legalább tíz személyt alkalmazzanak a következő évtizedben.
Székelyudvarhely a legjobb a térségben
Balási tájékoztatása szerint Csíkszereda különösen rosszul áll: a megyeszékhelyen mindössze 120 olyan cég működik, amelynek éves forgalma meghaladja a 100 ezer eurót. A megyében ugyanakkor Székelyudvarhely van a legjobb helyzetben, az iparkamara elnöke szerint ugyanis ott hatékonyabban zajlott a rendszerváltás után az állami vállalatok privatizálása, ezek jelentős része ugyanis ma is megélhetést biztosít a helyieknek. Csíkszeredáról ez nem mondható el: a megyeszékhelyen is működött például bútorgyár, amely megszűnt, ezzel szemben az udvarhelyi – hasonló kapacitású – faipari vállalat jelenleg is havi egymillió eurós forgalmat bonyolít le.
Balási Csaba arra is kitért: ha a megyében működő vállalkozások számát és összforgalmát összehasonlítjuk más, hasonló lélekszámú régiókkal, Hargita megye mindig a lista utolsó harmadába kerül. Rámutatott: a befektetők elsőként azt veszik figyelembe, hogy a beruházás helyszínére mennyi idő alatt lehet eljutni egy adott nagyvárosból, egyelőre pedig a Székelyföld mindegyik települését körülményes megközelíteni. „Noha a Székelyföld az ország szívében található, a legközelebbi használható reptér is távol esik, az infrastruktúra pedig hiányos. Nagyobb beruházásokat rendszerint autópályák környékén valósítanak meg” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a térség gazdasága az utóbbi 25 év eredménytelen munkája miatt került a jelenlegi helyzetbe, politikai párttól függetlenül mindenki másodlagos problémaként tekintett a Székelyföld fejlődésére. Szerinte ugyanakkor a helyi szakképzés is hiányos, ennek orvoslására az intézmények, iskolák és vállalkozók közötti egyeztetésekre lenne szükség. „Ha megjelenne egy komoly vállalkozó, aki gyárat létesítene és 3500 alkalmazottra lenne szüksége, vajon Székelyföld képes lenne-e biztosítani ennyi, valamilyen szinten képzett szakembert?” – hívta fel a figyelmet az iparkamara elnöke.
A jogi személyeknek csak fele aktív
Az országos cégbíróság (ONRC) statisztikáiból eközben az derült ki, hogy a Hargita megyében bejegyzett jogi személyeknek alig fele aktív, a többi pedig gyakorlatilag csak papíron létezik. Az adatok szerint tavaly a megyében 1201 jogi személyt jegyeztek be, százzal többet, mint 2014-ben – országos szinten ez a 34. helyre volt elegendő, ugyanis Bukarestben például közel 19 ezer új céget regisztráltak, a második helyen álló Kolozs megyében pedig hatezret.
A Hargita megyében újonnan alapított vállalkozások többsége a kereskedelemben és a mezőgazdaságban tevékenykedik. A cégbíróság összeállításából az is kiderült, hogy 2015-ben 85 cég ellen zajlott csődeljárás, míg egy évvel korábban 271 jogi személyt fenyegetett fizetésképtelenség, tavaly ugyanakkor 1346 céget töröltek a jegyzékből, 2014-ben ennél valamivel kevesebbet, 1089-et.
Mituleci Katalin, a Hargita megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője további adatokat bocsátott rendelkezésünkre, ezekből az derült ki, hogy tavaly összesen 129 437 adófizetőt tartottak nyilván, ezek közül 10 849 cég, egyesület vagy alapítvány, 416 közintézmény, a többi más típusú jogi személy, illetve magánszemély. Az igazgató elmondása szerint hozzávetőleg 5500-ra tehető az aktívan működő cégek száma a megyében. Mituleci Katalin azt is elmagyarázta: ahhoz, hogy folyamatosan csökken a fizetésképtelen jogi személyek száma, az is hozzájárul, hogy a cégek egyre óvatosabbak, ellenőrzik, hogy milyen vállalkozással fognak együtt dolgozni.
Barabás Hajnal, Veres Réka. Krónika (Kolozsvár)

Magyar rendezvények tíz éve Nagyszebenben
Kiállításmegnyitóval, filmvetítéssel és színházi előadással ünnepeli fennállásának 10. évfordulóját a Nagyszebeni Magyar Kulturális és Ifjúsági Központ. 
Az intézményt 2006. március 11-én avatták fel, jelenleg a nagyszebeni református egyházközség Sörház utcai ingatlanjában, a második emeleten működik.
Az eltelt tíz év alatt a központot működtető nagyszebeni HÍD egyesület számtalan kulturális eseményt szervezett meg a térségben, elég ha csak az Ars Hungarica nevű, évente sorra kerülő rendezvénysorozatot, a térség legnagyobb magyar vonatkozású kulturális fesztiválját említjük, amelynek idén ősszel már a 11. kiadását szervezik meg.
A központ megnyitásának évfordulóján, pénteken 16 órakor Kovács László Attila és Ádám Gyula közös, Képek Oltszakadátról című fotókiállításának megnyitójára kerül sor a nagyszebeni Tanács Toronyban. A kiállítást Serfőző Levente, a HÍD egyesület elnöke és Louis Guermond helyi kritikus nyitja meg a művészek jelenlétében. A kiállítás anyaga fotótáborokban készült, 2014-ben az oltszakadáti közösséget meghívták a budapesti Polgárok Házába, és ez a kiállítás is része volt a bemutatkozásnak. Azóta több, magyarországi helyszín fogadta a tárlatot, most került haza. A nagyszebeni kiállítást egy sepsiszentgyörgyi követi, majd Csíkszeredában és más erdélyi városokban szeretnék bemutatni a képeket.
A tárlatnyitó után 17 órától az érdeklődőket a Habitus Könyvesboltban várják, ahol levetítik a Tüskevár című ifjúsági film új változatát. A Fekete István ismert ifjúsági regényéből készült film két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban. A regény egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös A Nagy Könyv elnevezésű szavazáson. 2011-ben Balogh György rendező és Gulyás Ákos operatőr elkészítették az 1966-os filmsorozat remake-jét, az alkotást Nagyszebenben román felirattal vetítik. Este 7 órától a Sörház utcai kulturális központ Kis Színház (Teatrul Mic) nevű előadótermében Blénessy Enikő színművésznő 7 című színházi előadását tekinthetik meg a szebeniek.
„Gyermekkorom óta elvarázsol az emberi természet sokszínűsége. Minden jónak vagy rossznak ítélt cselekedet mögött keresem az okot, próbálom megérteni a szavakkal burkolt valós gondolatot, az ember legmélyebb, legrejtettebb lényegét, azt a pontját, ami őt igazából mozgásba lendíti” – fogalmaz az előadás ismertetőjében a színésznő. A produkció a fő embertípusokat igyekszik bemutatni a közönségnek. Blénessy Enikő Gyergyószentmiklóson született, a Kolozsvári Színművészeti Egyetem hallgatója volt, 2002-ben végzett. 1995-től játszik, többek között a Nagyszebeni Radu Stanca Színház német tagozatában. Krónika (Kolozsvár)

Nagy falat a hargitaiaknak a sofőrvizsga
Hargita megye országos szinten az utolsók között van a sikeresen sofőrvizsgázók arányát tekintve. Tavaly közel 14 ezren próbálták megszerezni a gépjárművezetői engedélyt az elméleti próbán. A gyakorlati vizsgán mindössze 4488-an szereztek jogosítványt.
A hatályos törvények ugyan biztosítják, hogy a valamely kisebbséghez tartozó román állampolgárok anyanyelvükön, a Romániában huzamosabb ideig tartózkodó külföldiek pedig nemzetközi nyelven írhassák meg a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tesztet, az viszont már nincs szabályozva, hogy a gyakorlati vizsgát milyen nyelven lehet vagy kell lebonyolítani, ez pedig gyakran félreértésekhez vezet.
Egy magyarországi, a román nyelvet nem ismerő, Csíkszeredában vizsgázott tanuló például arról számolt be, hogy a gépjárművezetői engedélyhez szükséges gyakorlati megmérettetésen az autó hátsó ülésén lévő személynek kellett fordítania a vizsgáztató utasításait, emiatt rendkívül nehéz volt a feladatra koncentrálnia. Egy sikeresen vizsgázó férfi ezzel szemben arról számolt be: annak ellenére, hogy nem tud jól románul, a vizsgáztató utasításait mégis értette, hiszen az igyekezett tagoltan, jól érthetően beszélni vele.
A Hargita megyei prefektusi hivatal szóvivője, Adrian Pănescu elmondta, két Csíkszeredában élő magyar állampolgár is azzal a kérdéssel kereste meg őket, hogy vizsgázhatnak-e magyar nyelven. Ezeket továbbították az illetékes minisztériumnak, de azóta sem kaptak onnan választ. A jogszabály szerint külföldiként valamelyik nemzetközi nyelven tölthetik ki az elméleti tesztet, arra azonban már nem tér ki, hogy a gyakorlati vizsgán is kötelező lenne számukra több nyelven beszélő vizsgáztatót biztosítani.
Bár az elméleti vizsga magyar nyelven is lehetséges, a vezetési képességek tesztelésekor a vizsgáztató rendőrnek nem kell tudnia magyarul. Mint a szóvivő magyarázta, belügyminisztériumi rendelet szabályozza a vizsgáztatási eljárást, amely nem tér ki arra, hogy a vizsgáztató rendőrnek kell-e beszélnie vagy értenie az adott kisebbség nyelvén. A jelenlegi eljárás szerint a gyakorlati vizsga többnyire román nyelven zajlik. Arra a kérdésünkre, hogy ez ellent mond-e a közlekedési törvénykönyv előírásának, Adrian Pănescu azt válaszolta, hogy nem, mert ez nincs leszabályozva az alkalmazási normákban.
Mint a prefektusi hivatal illetékesétől megtudtuk, mindössze négy rendőr vizsgáztat Csíkszeredában, közülük ketten ismerik a magyar nyelvet. Az elméleti vizsgán a Hargita megyei tanulók 80 százaléka választotta a magyar nyelvű tesztet. Mint megtudtuk, sok magyar anyanyelvű választja a román nyelvű kérdőívet, mert nem tartják megfelelőnek azok magyar fordítását. 2015-ben Hargita megyében összesen 13 968 személy vizsgázott elméletből, közülük 6989-nek sikerült a tesztje. A gyakorlati vizsgákon 2015-ben viszont mindössze 4488-an szereztek végül hajtási jogosítványt.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Magyar állami kitüntetést kapott a csíkszeredai Péter László
Magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Péter László néptáncművész, koreográfus, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagja.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át 2016. március 11-én a Pesti Vigadóban.
Péter László (Csíkszereda, 1972. június 9.) szólótáncos, 1998 januárjától 2002 szeptemberéig tánckarvezető. Már hétéves korában magához ragadta a néptánc, amelyet id. Kosz Szilveszter táncoktató szerettetett meg vele. 1985-től a Ballada Táncegyüttes táncosa 5 éven keresztül. 1990-ben alapító tagja a hivatásos Hargita Állami Székely Népi Együttesnek, majd táncosa, szólótáncosa, tánckarvezetője. 1991-től a Hargita táncegylet aktív tagja – olvashatjuk róla az együttes honlapján.
Elmondása szerint azon szerencsés emberek egyike, aki Erdélyben utazgatva figyelemmel követhette a különböző tájegységek szokásvilágát, megismerhette és elsajátíthatta ezek néptáncait, amelyet természetesen továbbadott tanítványainak is. 1998-ban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Életem a tánc nevű műsorában egy koreográfiát állított színpadra Székelyderzsi táncok címmel. „Az a lehetőség, hogy eredeti táncokat gyűjthetek, táncházakban, táborokban tevékenykedhetek, és a színpadon bemutathatom a tánc erejét, szépségét, nagy megelégedést jelent számomra, mert tánc az életem és életem a tánc” – vallotta.
Izsák-Székely Judith. Székelyhon.ro

Elmaradt a döntés a perben
Miután a Hargita Megyei Törvényszékről a Maros Megyei Törvényszékre került át a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult büntetőper tárgyalása, a két vádlott hétfőn első alkalommal jelent meg a tárgyalást vezető bíró előtt.
A Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere és hivatásának gyakorlásától eltiltott alpolgármestere ellen elrendelt hatósági felügyelet fenntartásáról tárgyaltak, a vádat képviselő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) az előzetes kényszerintézkedés fenntartását, a védelem ennek megszüntetését kérte. A bíró, miután meghallgatta az ügyész és az ügyvédek érvelését, az ítélet kihirdetését keddre halasztotta.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, ők fenntartották korábban is hangoztatott érveiket, miszerint a vád által említett bűncselekmények nem léteznek. „Mindkét személy esetében tizenegy hónapja tart a megelőző intézkedés, és nem tekinthetünk el más, hasonló esetektől, más polgármesterektől, akik – annak ellenére, hogy vádat emeltek ellenük – ellátják tisztségüket” – említette az ügyvéd, aki Brassó polgármesterét hozta fel példaként. „Ilyen esetben nem beszélhetünk egyenlő bánásmódról” – tette hozzá Timoce. A tárgyaláson Szőke Domokos ezúttal is kérte, engedjék dolgozni alpolgármesterként és helyi önkormányzati képviselőként, mert tizenegy hónapja nincs jövedelme. „Az ügyész nagyon drasztikus volt, és kijelentette, ellenzi a kérést, még akkor is, ha Szőke Domokos helyzete nehezebb, mint Rádulyé” – számolt be az ügyvéd.
A DNA január végén kérte a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult per tárgyalásának áthelyezését a Maros Megyei Törvényszékre, mert fenntartásokat fogalmaztak meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten hatósági felügyelet alatt állnak.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

A bátrak előtt tisztelegtek Csíkszeredában
A magyar nemzet napjára díszbe öltözött Csíkszereda: a város lakói a Gál Sándor téren, a székely honvéd tábornok szobránál gyűltek össze, hogy emlékezzenek a magyar szabadságért 168 évvel ezelőtt harcoló forradalmárokra.
A megemlékezés a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar által eljátszott román, majd a magyar himnusszal kezdődött, ezt követően Tőke Ervin, az EMNP önkormányzati képviselője tartott beszédet. „Ha a nép akarja, lesz autonómiánk. Ezzel az eszközzel a kezünkben lesz gazdasági fellendülés, és hazajönnek fiataljaink nyugati rabszolgaságukból. De ezt a többségnek akarnia kell, és ennek az akaratnak láthatóvá is kell válnia, mert nem egy olyan ügyről beszélünk, amit egy bukaresti irodában egy fél disznóval el lehet intézni” – emelte ki felszólalásában Tőke Ervin.
Darvas Kozma József római katolikus esperes, valamint Solymosi Alpár unitárius lelkész beszéde után Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üzenetét adta át, Marius Ţepeluş önkormányzati képviselő pedig a román miniszterelnök, Dacian Cioloş üzenetét tolmácsolta. Az ünneplő közönség megkoszorúzta Gál Sándor szobrát, majd felvonult a fúvószenekar kíséretében a Vár térre.
A Vár téren a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykara, illetve a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola vegyes kórusa tartott hangversenyt. Ezt követően Fülöp Árpád Zoltán, RMDSZ-es önkormányzati képviselő osztotta meg ünnepi gondolatait. „Ma a magyar szabadság napján, 168 évvel az események után, még mindig tart a szabadságharcunk. Mi nem előjogokat kérünk, hanem csak a jogainkat, de nem a mások jogainak terhére” – hangsúlyozta. A megemlékezésen a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncait is láthatta a közönség, ezt követően Korodi Attila, parlamenti képviselő, majd Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szólalt fel. A főkonzult követően Tamás József római katolikus püspök mondott áldást, végül az ünnepség koszorúzással zárult.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Borboly ártatlannak vallja magát
Az ellene indult per keddi tárgyalásán ártatlannak vallotta magát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki nem élt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével.
A Borboly Csaba és tizenkét másik érintett személy ellen indult büntetőper tárgyalása kedden sem indult zökkenőmentesen a Hargita Megyei Törvényszéken. Először félórás szünetet rendelt el a tárgyalást vezető bíró, mert két ügyvéd elkésett, aztán Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje jelezte a bírónak, hogy mivel nemrég az Alkotmánybíróság törvénybe ütközőnek minősítette a büntetőjogi perrendtartás azon rendelkezését, miszerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik, kérni kell az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól (DNA), hogy közölje, kik végezték védence beszélgetéseinek lehallgatását. „Amennyiben ezt a hírszerző szolgálat végezte, kérni fogjuk a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül” – közölte az ügyvéd. Kéréséhez a többi ügyvéd is csatlakozott, és noha az ügyész ezt ellenezte, a bíró elrendelte, hogy írásban kérjenek választ erre a kérdésre a vádhatóságtól.
Nem tárgyalják külön a csíkszentmihályi polgármester elleni pert
Vlad Neagoe bíró ezek után az egyik vádlottat, Kósa Péter csíkszentmihályi polgármestert és ügyvédjét hallgatta meg, akik még tavaly szeptemberben nyújtottak be arra vonatkozó kérést, hogy a polgármester elleni pert válasszák külön a többi vádlott ellen indult bírósági eljárástól. Kósa kifejtette, azt szeretné, ha az eljárás minél előbb befejeződne, ugyanakkor jelezte, mivel a per egyik tárgyát képező, Ajnád és Lóvész közötti 124-es jelzésű megyei úton a kifogásolt javítások abbamaradtak, az út már alig járható. Ezért fennáll a veszélye, hogy a település elszigetelődik, mert már nehezen megközelíthető, javítani pedig a per befejeztéig nem lehet – hívta fel a figyelmet a polgármester. Az ügyész szerint nem teljesülnek a per szétválasztásának jogi feltételei, a bíró pedig azt mondta, a szétválasztás nem segíti elő a gyorsabb befejezést, mert az ügyirat, beleértve a vádiratot is, közös, és ezt nem lehet külön tárgyalni. Hasonlóképpen vélekedtek a többi vádlott ügyvédjei is, a kérést nem fogadták el.
Nyilatkozatot tesz Borboly
A per vádiratának felolvasása következett volna, erre a tartalom ismeretében egyik vádlott sem tartott igényt. Ezután elsőként Borboly Csabát szólította a bíró, aki nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igényli-e az egyszerűsített eljárást, amely a vádak beismerését jelentené az eddigi bizonyítékok alapján, egyharmaddal csökkentve a kirótt büntetést is. „Ártatlan vagyok” – mondta Borboly, aki azt is hozzátette, szeretne nyilatkozatot tenni. Hasonlóképpen a többi vádlott sem élt az egyszerűsített eljárás lehetőségével, többen azt mondták, nyilatkozatot tesznek, volt, aki azt mondta, csak a bírósági eljárás végén él ezzel a lehetőséggel. A nyilatkozatok meghallgatását a bíró a következő tárgyalási időpontra, április 19-re halasztotta.
A SRI hallgatózott?
„Ebben az ügyiratban a rögzített beszélgetések magyar nyelven hangzottak el. Sem az ügyész, sem a rendőrök nem beszélik a magyar nyelvet, ezért egyszerű és logikus a kérdés: Ki végezte a lehallgatott, lényegesnek ítélt beszélgetések válogatását? Én egy hivatalos választ várok. Mivel a hatóságok nagy sietséggel hagyták jóvá, hogy az ügyészek hozzáférjenek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eszközeihez, ez azt sejteti, hogy a SRI végezte a lehallgatásokat. És a válasz után lehet ezen bizonyítékok hitelességéről beszélni. Érdekes módon, a lehallgatási jegyzőkönyvek számunkra kedvezők” – fejtette ki a tárgyalás után Sergiu Bogdan.
Elhúzódó per
Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek. Ezzel állítólag ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Borbolyt, akárcsak több más, az ügyben érintett személyt, 2013 májusában vették 24 órás őrizetbe, ezt követően szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene, amelyet később feloldottak. 2013 szeptemberében emeltek vádat ellene és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de az új büntetőjogi perrendtartás 2014 februári életbe lépése után az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Borboly Csaba polgármester lenne
A március 15-ei határidőig egyedül Borboly Csaba jelentkezett RMDSZ-es polgármesterjelöltnek Csíkszeredában. Ezzel eldőlt, hogy a júniusi helyhatósági választáson a Hargita megyei tanácselnök lesz a szervezet jelöltje, előválasztást pedig csak a tanácsi lista véglegesítésére szerveznek.
Borboly ellen még folyamatban van az a per, amelyben az országos korrupcióellenes ügyészség azzal vádolja, hogy – bűntársaival együtt – indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek, és ezzel 1,1 millió eurós kárt okozott a román államnak. 2013 májusában 24 órás őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene; ezt később feloldották.
Vádat 2013 szeptemberében emeltek Borboly és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de 2014 februárjában az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a többieknek azonban épp kedden – március 15-én – volt tárgyalásuk. Ezen az ügyvédek azt kérték az ügyészektől, hogy közöljék, ki végezte a lehallgatásokat, mert ha a Román Hírszerző Szolgálat volt, az alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében kérni fogják a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül. A bíró kérdésére Borboly ártatlannak vallotta magát, és nem kívánt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével élni; ez a vádak beismerését jelentené, és egyharmaddal csökkentené a büntetést.  Ugyancsak kedden hirdettek ítéletet a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban: a Maros megyei törvényszék a lemondott csíkszeredai polgármester és a  tisztségének gyakorlásától eltiltott alpolgármester esetében is megszüntette a kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős. 
A júniusi helyhatósági választásokon az MPP színeiben Bokor Márton csíkszeredai háziorvos pályázza meg a polgármesteri tisztséget Csíkszeredában, az EMNP jelöltje továbbra is ismeretlen. (A Székelyhon nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagyszabású Csontváry-kiállítás Csíkszeredában
Újabb nagyszabású kiállításnak ad helyet a Csíki Székely Múzeum: a Csontváry-képek Erdélyben című tárlat május 7. és augusztus 20. között tekinthető meg Csíkszeredában.
Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta, meglátásuk szerint Munkácsy Mihályhoz hasonló súlya van Csontváry műveinek, emiatt méltó arra, hogy az ő révén „hozzák házhoz” a kultúrát.
Kiemelte, Csontváry-képek korábban nem voltak megtekinthetők Erdélyben. Bevallotta, a kivitelezés egyetlen korlátja a csíkszeredai múzeum nyílászáróinak mérete, ami miatt a legnagyobb kép, amit be tudnak vinni a kiállítóterembe, a 2,11×2,68 méter nagyságú Magányos cédrus lesz, a monumentális alkotások elmaradnak.
Széles körű szakmai összefogás révén valósulhat meg a tárlat, a kiállítás létrehozói a Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda városa, a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A 48 megtekinthető műtárgyat a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Csontváry Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány által működtetett KOGART, a debreceni Antal– Lusztig-gyűjtemény tulajdonosa és a szolnoki Damjanich János Múzeum ajánlotta fel.
A kiállítás kurátora Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a fővédnökei pedig Balog Zoltán, az Emmi minisztere és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, akik a tervek szerint részt vesznek a májusi megnyitón is – részletezte Gyarmati.
Nagy hangsúlyt fektetnek a reklámra
A kiállításra kerülő festmények között 47 Csontváry-alkotás lesz, illetve egy Munkácsy Mihály-festmény. Azzal kapcsolatban, hogy milyen kontextusban kerül majd kiállításra a 48-ik alkotás, mindössze annyit árult el az igazgató, hogy kedves meglepetésnek szánják a látogatók számára. Mint kiderült, a támogatók által felajánlott összegeket többnyire reklámokra költik: idén nagy hangsúlyt fektetnek a múzeumba kevésbé járók becsalogatására – így a középiskolásokat és az egyetemistákat igyekeznek megszólítani.
Az előzőekhez hasonlóan az idei kiállítással párhuzamosan is szerveznek programokat, többek között szerdán az erdélyi középiskolások számára hirdettek vetélkedőt, de szerveznek filmvetítést Csontováry életéről, múzeumpedagógiai programokat gyermekeknek, továbbá katalógust jelentetnek meg, falinaptárt adtak ki, és ajándéktárgyakkal is készülnek.
Sikerszéria nagy tárlatokkal
A múzeum igazgatója emlékeztetett, hogy a Csíki Székely Múzeum 2007 óta rendszeresen jelentkezik nagy kiállításokkal. Eddig hét kiállításuk volt, amelyek öszszesen 220 ezer látogatót vonzottak. Egy-egy kiállítást 18–62 ezer látogató keresett fel.
„Ezekre eddig évente került sor, nemrég viszont úgy döntöttünk, hogy ezentúl kétévente szervezünk nagy kiállítást, a köztes időkben pedig inkább helyi értékekre összpontosítunk. Természetesen a Gaál András-kiállításról sem mondunk le, az jelenleg is megtekinthető” – magyarázta Gyarmati. Megjegyezte, nem gondolják, hogy a Csontváry-kiállítás elérné a Munkácsy-tárlat látogatottságának szintjét, de idén nyáron is több tízezer látogatóra számítanak.
Kömény Kamilla. Krónika (Kolozsvár)

Szőke Domokos ismét alpolgármesterként dolgozhat
Jogerőssé vált a Maros Megyei Törvényszék március 14-i döntése, amely megszüntette a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyeletet. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteken elutasította a vádhatóság fellebbezését.
A jogerős döntés értelmében a volt csíkszeredai polgármester és a hivatali tisztsége gyakorlásától eltiltott alpolgármester ellen elrendelt összes tiltás és korlátozás érvényét veszíti. A legfontosabb változás, hogy Szőke Domokos ismét dolgozhat alpolgármesterként. A két vádlott ugyanakkor elhagyhatja az országot, nem kell megjelenniük hetente többször a rendőrségen és találkozhatnak, beszélhetnek az ügyben korábban tanúként megnevezett személyekkel, akik közül az egyik éppen Antal Attila alpolgármester.
Egyébként nem kis várakozás előzte meg a Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteki döntését, mivel a fellebbviteli bíróság eddig minden alkalommal az előzetes kényszerintézkedés fenntartása mellett döntött, elutasítva a vádlottak és ügyvédjeik által felsorakoztatott érveket.
„Régóta vártuk ezt a döntést, amelyet jogosnak tartok” – válaszolta megkeresésünkre Milu Timoce. A Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje jogosnak tartja az ítélőtábla döntését. Szerinte épp ideje volt, mert úgy értékeli, azok a cselekmények, amelyekkel vádolják a két személyt, nem indokolják ilyen kényszerintézkedés fenntartását. Az ügyvéd kérdésünkre elmondta, nem lát összefüggést a mostani ítélet, és a per tárgyalásának áthelyezése között, de lényeges, hogy két különböző bíróság, két különböző időpontban értékelte úgy eddig, hogy a hatósági felügyeletre nincs szükség.
Szőke Domokos tőlünk értesült a számára kedvező fordulatról, és nem titkolta, örül a hírnek. Azt mondta, reménykedett ebben, miután kihirdették a Maros Megyei Törvényszék elsőfokú döntését. „Ha hozott valaki egy ilyen döntést tizenegy hónap után, úgy éreztem, van esély arra, hogy ezt az ítélőtábla megerősítse. Tizenegy hónap után ez nagy öröm. Miután lejárt a házi őrizet, örvendtem, hogy kimehettem a kapun, most ugyanúgy örvendek. Mindenképpen szeretném látni a hivatalos értesítést is erről. A hivatalban most át kell néznem, mi történt az elmúlt tizenegy hónapban, ehhez szükségem lesz néhány személyre, ezt hosszas folyamatnak látom” – magyarázta Szőke, aki hétfőtől már dolgozni kezd mint Csíkszereda alpolgármestere. Hozzátette, egyeztetnie kell a hatáskörökről is, hogy alpolgármesterként milyen feladatai lesznek.
Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten 2015. június 22. óta álltak hatósági felügyelet alatt, miután a korábban alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre módosították.
Kovács Attila. Székelyhon.ro