Kevés az a nép, melynek sorsa tragikusabb lenne a mienknél, talán csak az örményeké – jelentette ki Beder Tibor Megidézett múlt /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyvének február 21-i telt házas bemutatóján Sepsiszentgyörgyön. /Váry O. Péter: Magyar mintás örmény cserepek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Nagy Melinda csíkszeredai képzőművész Mutációk, struktúrák című kiállításának kellemes meglepetés volt része. A posztmodern művészet ritka esetének, a tisztán érezhető – s érthető – jelentkezésének lehetett tanúja, írta Szabó András. Nagy Melinda pannói nóvumot teremtettek. /Szabó András: Ritka reveláció. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Tamás Sándor parlamenti képviselő sajtótájékoztatón számolt be az Agache-ügy újabb fejleményeiről. Elmondta: a perújrafelvételi tárgyalásokra az érintettek Szász Ferenc fiatal csíkszeredai ügyvédet fogadták fel. A strasbourgi döntés 2007. december 27-én vált hatályossá, ehhez megszületésétől számítva három hónapnak kell eltelnie. A strasbourgi döntés értelmében 4050 eurót kap Paizs Ottó, 3000 eurót Reiner Antal örököse, 1050 eurót Héjja Dezső és 2000 eurót ifj. Konrád János, további 1500 eurót pedig négyen együtt kapnak. /Iochom István: Perújrafelvétel (Az Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Negyven éve, 1968. február 23-án jelent meg a Hargita Népe lapelődje, a Hargita első száma. Borbély László másodmagával indulása óta, most már csak nyugdíjasként, a lapnál dolgozik. Csapatostól jöttek annak idején ide az egyetemről, Balogh Edgár publicisztikai szemináriumából. Négy-öt kollegájával Borbély László már három évvel korábban államvizsgázott, mások egyenesen az egyetem padjaiból érkeztek Csíkszeredába. 1968-ban a megyésítéssel magyar nyelvű napilapok indultak az országban. Később a Hargita Kalendárium megjelenése tovább növelte a szerkesztőség tekintélyét. Hiánypótló néprajzi, helyismereti, történelmi írásokhoz jutott a Kalendáriumban az olvasó. Az alapító főszerkesztő, Albert Antal érdeme, hogy külmunkatársként neves publicistákat, írókat foglalkoztatott. Szabó Gyula folytatásokban közölt regénye, Székely János műterem-látogatásai, Beke György riportjai színvonalas olvasnivalót jelentettek. Egy idő után a hatalom pártkatonákat küldött a szerkesztőségbe. Nagy érvágást jelentett később a napilap megszűntetése, hetilappá zsugorítása. Azután megint napilap lett a Hargita. Az utolsó években megtiltották a magyar helységnevek használatát. Az 1989-es változás után többségi akarattal főszerkesztőnek választották meg Borbély Lászlót. /Borbély László: 1968. február 23-án jelent meg lapelődünk, a Hargita első száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Dézsi Zoltánnak A tehetség nyomában /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című pszichopedagógiai könyvét immár negyedik helyszínként Csíkszeredában is bemutatták. A könyvbemutatón a szerző a könyvében is taglalt tehetséggondozó iskolai programok kérdéskörét tárta tanárkollégái elé. Az eredetileg doktori tézisként írt könyv magyar nyelvű változatát a szerző nem tudományos munkaként, hanem hasznos olvasmányként ajánlotta az olvasóknak. /Antal Ildikó: Könyv a tehetséggondozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Február 23-án Kolozsváron a Bánffy-palotában a XVI. Mátyás Napok keretében megnyitották a Bibliotheca Corviniana című vándorkiállítást, amely Mátyás király világhírű könyvtárának napjainkig fennmaradt darabjainak egy részét mutatja be. A kolozsvári Amaryllis Társaság (AT) és a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) szervezésében tizenkilenc kódexből falra akasztott, illetve több asztalon elhelyezett, műszakilag kiválóan elkészített fakszimile látható. A tárlat anyagát az OSZK adományozta az Amaryllis Társaságnak. A látványos kiállítást még ebben az évben több romániai városban – Bukarestben, Marosvásárhelyen, Szilágysomlyón, Nagybányán, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Nagyszebenben – is megcsodálhatja a közönség. A tárlat anyagát véglegesen Mátyás király szülőházában helyeznék el. Maczalik Arnold, az AT elnöke beszélt, majd László Bakk Anikó (AT), a Mátyás Napok fáradhatatlan szervezője segítséget kért abban, hogy amikor a vándorkiállítás decemberben visszatér Kolozsvárra, az anyag bekerülhessen végleges otthonába, a Mátyás király szülőházában berendezendő emlékhelyre. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi román–magyar kormányülésen határozat született, miszerint a két ország támogatja a Mátyás szoborcsoport restaurálását, következésképpen a polgármesteri hivatal tegye meg a szükséges lépéseket a munkálatok megkezdésére, még ebben az évben. A tárlatnyitót tudományos ülésszak követte, Mátyás király Corvinái címmel. Ezen több előadások hangzott el, köztük volt: Újabb adatok a Corvina kutatástörténethez (Emődi András, nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár). Este Lupescu Radu Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában című előadását hallhatta a közönség. /Musca Szabolcs, Ördög I. Béla: Corvinák tárlata a kolozsvári Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Megjelenés előtt áll a Páll Lajos 70. születésnapjára készült életinterjút, Páll Lajos-verseket és reprezentatív festményeket és rajzokat bemutató kötet. Páll Lajos beszélgetőtársa, értő kérdezője Kozma Huba, a versek válogatója és kommentálója Gálfalvi György, mindketten nagy tisztelői a korondi művésznek. Páll Lajos 70 éves. Művészalbum. A kiskunmajsai Csantavér Kiadó és a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó közös kiadása. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A Nem kell a szemét elnevezésű program keretében a Zöld SzékelyFöld Egyesület és az Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör fotópályázatot hirdetett Fények a természetben címmel. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen működő Egyetemi Zöld Öntevékeny Kör már több ízben szervezett fotópályázatot és tárlatot. A beérkezett fotókból február 25-én kiállítás nyílt az egyetem előterében. /Környezetvédők fotótárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Felvincen élő Sipos László festőművész tárlata, egyúttal bemutatták a munkásságáról szóló albumot, megjelent Tőzsér József, az albumot kiadó csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója is. Tőzsér József szólt a tizenötödik évét ünneplő kiadóról, illetve a megjelenés előtt álló kötetekről: Nyirő József Elszántak és Havasok című regényeiről, Páter Benedek ferences atya kolostortörténetének második, többek között a csíksomlyói kolostort bemutató kötetéről, Natalie Kálnoky grófnő könyv formájában megjelenő doktorátusi dolgozatáról, illetve a Műterem-sorozat legutóbbi, Major Gizellát bemutató kötetéről. /Nagy Botond: Boszorkánykonyha az értéktelenség korából. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium munkaközössége gondoskodott arról, hogy könyv formájában összegezzék a 2006–2007-es tanév krónikáját. A kötet főszerkesztője, Borsodi L. László magyartanár, szerkesztőtársai: Juhász-András Réka romántanár és Kristó Boróka nyugalmazott magyartanár. /Takács Éva: Mi minden fér bele egy évkönyvbe. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya február 23-án tartotta meg évi tudományos ülésszakát a marosvásárhelyi Vártemplomban. A résztvevőket dr. Brassai Zoltán akadémikus, az EME alelnöke üdvözölte, a múlt évben végzett munkáról dr. Sipos Emese előadótanár, a szakosztály titkára számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében működő legaktívabb szakosztálynak 1200 tagja van, számuk az elmúlt évben százzal gyarapodott. 15 területi központjából a legélénkebb tevékenység Szilágysomlyón, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában folyik. Az elmúlt évben jegyeztették be az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályra módosított elnevezést, s szintén a tavaly akkreditáltatták az Orvosi Kamaránál mint kreditpontos továbbképzések szervezésére jogosult egyesületet. Nyomdában van az Orvostudományi Értesítő 80. kötetének negyedik száma is. Az információközvetítést segíti elő a dr. Szilágyi Tibor, a szakosztály jegyzője által működtetett honlap, www.emeogysz.ro címmel. /(bodolai): Tanácskozott az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas Péter. P. Benedek Fidél /1907-1979/ történetírói kutatómunkája során megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg kiadónál. A második kötet magában foglalja a csíksomlyói ferences kolostorról szóló tanulmányát, hatalmas jegyzetanyaggal, az ugyancsak csíksomlyói Szent Mihály-kápolna leírását, ezenkívül eddig ismeretlen adatokkal bővíti a kaplonyi és a szászvárosi ferences templom, valamint a kolozsvári, a mai főtéren egykor létezett Szent Jakab-kápolna alapításának, illetve építésének történetét. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Március 5-én Csíkszeredában megkezdődött az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya által szervezett tanácskozás. Főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők általában félévente ülnek össze. Az ország 16 megyéjéből érkezett tanfelügyelők a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél tanácskoztak, meglátogatták az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát, majd a sportiskolát, délután a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolát és a Bányai János Szakközépiskolát. Matekovics Mihály, a Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója elmondta, mindig van hozadéka az itt elhangzottaknak. A minisztérium munkatársai problémajegyzéket készítenek mind a sürgősen megoldandó kérdésekről, mind azokról, amelyek hosszabb tanulmányozást igényelnek. /Takács Éva: Tanfelügyelők országos tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

Érdekes fordulatot vett a régóta húzódó „KO. KE. M-ügy”: az ingatlan kezelése a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum hatáskörébe került. Nemrég kapta meg a Hargita Visual Art Egyesület a közhasznú státust, így az egyesület által működtetett KO. KE. M. Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria egy időre működésképtelenné vált, mert a tagok kiléptek, és Jánosi Antal, az egyesület elnöke új tagok toborzásáig egyetlen döntést sem hozhatott. Az önkormányzat nemrég úgy határozott, hogy az egyesületnek helyet biztosító ingatlan ügykezelését a múzeumnak adja át. /Horváth István: Múzeumi kortárs Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Március 7-én Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen szimpózium keretében taglalták az energiaforrások jövőjét, különös hangsúlyt fektetve az energiafűz termesztésére. Dr. Vallasek István, a Sapientia tanára Románia alternatív energiaforrásainak térképét ismertette. Benkő Sándor vállalkozása Csíkban már mintegy tizenkét hektárnyi szaporítómezőről, csemetekertből takarította be az újabb telepítésekhez szükséges venyigéket. Hargita megyére felfigyelt az ország, és most is tucatnyi érdeklődő érkezett a szimpóziumra. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója a megye természeti adottságait, ezen belül az energianövények termesztésének esélyeit latolgatta. /Ferencz Imre: Új energiaforrások felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

A korrupció-ellenes ügyészség (DNA) március 3-án lezárta Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen tavaly áprilisban kezdett vizsgálatot. Az alpolgármestert korrupciós bűncselekmény elkövetésével, befolyással való üzérkedéssel gyanúsították. Egy csíkszeredai üzletember feljelentése szerint Szőke 1600 lejt kért azért, hogy egy dokumentumot aláírasson Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel. Szőke cáfolta a vádakat A DNA közlése szerint nem történt bűncselekmény, az ügyet lezárták. Szőke Domokos szerint nem ő volt a DNA fő célpontja. /Beszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Civil és közéleti iskola rendezvénysorozat utolsó állomásához érkezett a hét végén. A program 2007 októberében indult, keretében 12 erdélyi városban 12 konferenciát tartottak. A rendezvény célja az volt, hogy az erdélyi magyar középiskolás diákok, valamint az első és másodéves egyetemi hallgatók érdeklődését felkeltsék a civil szféra és közéleti kérdések iránt. A csíkszeredai rendezvényt a Sapientia Egyetem épületében tartották március 10-11-én. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítávány elnöke után Kolumbán Gábor egyetemi tanár tartott előadást, illetve Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke beszélt a készülő tanügyi törvényről. Előadást tartott még Zsigmond Csilla egyetemi előadó Székelyföld – számokban címmel. Sándor Krisztina MIT-elnök kiemelte, hogy mind a 12 konferenciára sikerült a leghozzáértőbb személyeket felkérni az előadások megtartására. Az elhangzott előadások hanganyagai a www.civilsuli.ro honlapról letölthetők. /Szabó Katalin Noémi: Véget ért a Civilsuli. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Női címmel Orosz Annabella grafikai kiállítása nyílt meg Csíkszeredában, a megyeháza galériájában. A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem grafika mesteri képzős diákját elsősorban az analóg fotó és a hagyományos grafika foglalkoztatja. A mostani kiállítás képein aktfotók síklenyomatait, fej és arc nélküli női testeket láthat a közönség. /Székely Zita: Formákká egyszerűsített testek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Rövidesen megjelenik Németh György: Gál Sándor honvédezredes tevékenysége 1848–1849-ben /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. Németh György történész évek óta foglalkozik a Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor személyével, élettörténetének feltárásával. A könyvben külön fejezet foglalkozik Gál Sándor szakírói tevékenységével. /Megjelenés előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Kuszálik Péter válaszolt Barabás János írására, melyben kifogásolta Kuszálik cikkét. Barabás magyar érdeknek nevezte a magyarság megmaradását. Kuszálik valami hasonlót fogalmazott meg néhány éve. Hozzátette: „Nem tudok nemzetben gondolkozni”. Ugyanis „nincs mit kezdjek azzal a ’nemzettel’, amelynek egyedei nem hajlandók a kisujjukat sem kinyújtani azért, hogy évenként öt egységgel emeljék az intelligenciahányadosukat. ” Kuszálik erre példának fölhozta, Csíkszeredában 1990-től megjelent egy havilap, amelyet „a magyar ember igénytelensége tartott el. A címe önmagáért beszél: Bűntény. ” Kuszálik „örömteli változásnak” mondja, hogy megszűnt a katonaság és szabadon lehet közlekedni Európában. Egy ideje magyarul is lehet vizsgázni a gépkocsi-vezetői jogosítványért. Barabás János úgy véli, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyedüli feltétele a Székelyföld területi autonómiája, Kuszálik viszont az autonómiát életképtelennek nevezte. /Kuszálik Péter: Az „ellendrukker” válasza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./ Előzmény: Barabás János: Hozzászólás a „Némely dolgokhoz”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11.

A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusa Makó Zoltán egyetemi docenst nevezte ki a csíkszeredai Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjának. Bakacsi Gyula eddig csak ideiglenesen töltötte be a kar vezetői tisztségét, a döntés értelmében ezentúl az Üzleti Tudományok tanszékét fogja vezetni. A napokban történt az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Gazdaság szakának végleges akkreditációra vonatkozó felülvizsgálata. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, a Bukarestből kinevezett bizottság nagyjából rendben találta a látottakat, a végleges döntésre várni kell. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Egyik fél sem a peres utat tartja járható útnak, azonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetőségének, valamint az Udvarhely Néptáncműhelyhez átszerződött táncosoknak mindeddig nem sikerült megegyezniük. A csíkszeredai Hargita együttes egy tavalyi tanfolyam árát kéri vissza korábbi alkalmazottaitól, a Székelyudvarhelyre szerződött hat táncos jogtalannak tartja ezt a követelést. /Kovács Csaba, Székely Zita: Vita a „hűségpénz” miatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Időseknek és gyerekeknek segítséget nyújt, hasznos, szórakoztató programot kínál a csíkszeredai több mint 15 éve működő Riehen Egyesület. A Riehen Egyesület nonprofit, apolitikus és humanitárius célok szolgál, tevékenységében a karitatív projektek és szociális szolgáltatások foglalják el a legfontosabb helyet. Ilyen az idősek számára szervezett rendszeres segítségnyújtás havi pótnyugdíjak, névnapi, húsvéti és karácsonyi élelmiszercsomagok formájában, valamint az ünnepek idején kisiskolás gyerekek köszöntő műsorával. Az egyesület munkatársai az ajándékok mellett lelki támaszt is igyekeznek nyújtani. A Xantusz János Általános Iskolában napközis foglalkozást és meleg ebédet biztosítanak mintegy 30 gyereknek. A Riehen Egyesület részt vállal a gyulafehérvári Caritas otthoni betegápoló és szociális központjának költségeiből: ingyenesen biztosítja a székhelyet, az elmúlt évben fizette a közköltséget, továbbá biztosította két ápoló szakember fizetését. A Providentia Idősek Klubjában programokat, valamint étkeztetést kínálnak. A klub működtetési költségeit Csíkszereda önkormányzata, valamint a testvérváros, Riehen biztosítja. A pottyondi Erdei Iskola vendégház elsősorban gyerekeknek kínál oktató-nevelő-szórakoztató programokat. /Takács Éva: Mérleget von a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Megtartotta első ülését a Magyar Polgári Párt csíkszeredai szervezete. Megválasztották az MPP városi szervezetének vezetőségét. Elnök dr. Biró Dénes, alelnök György László, titkár Balogh László. /Magyar Polgári Párt Csíkszeredában is. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./