Csíkszeredában megnyílt a Iasi-ban élő Bartos Jenő festőművész kiállítása. Bartos, aki 1945-ben született a Kovászna megyei Zabolán, több mint harminc éve él a Prut melletti városban, ahol előad a helyi képzőművészeti egyetemen. Az évek során számos egyéni és közös tárlaton mutatkozott be. /Ferencz Imre: Kiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Augusztus 4-én ünnepi ülést tartott Csíkszereda önkormányzata. A legjobb tanulmányi és sporteredményeket elérő diákoknak és a másnap fellépő Illés együttes tagjainak díszokleveleket adtak át. Az Illés együttes tagjait, a nagy csapatot vastaps fogadta a teremben. Az ünnepi ülés megnyitása után egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők az Illés együttes dobosa, a csíkszeredai fellépés kezdeményezője, az idén elhunyt Pásztory Zoltán emlékének. Illés Lajosnak, Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak, Szörényi Szabolcsnak és Szörényi Örsnek Ráduly Róbert Kálmán polgármester díszoklevelet adott át. Ráduly Róbert Kálmán az önkormányzat, a városvezetés tevékenységét ismertette az elmúlt egy év tükrében. – Két kellemetlen esemény történt az elmúlt egy évben, az első a tavaly december 5-i népszavazás, a másik pedig a tavaszi és nyári árvizek. Ezek is bizonyították, hogy leginkább csak magunkra számíthatunk, és a magunk útját kell járnunk – mondta Ráduly. Csíkszereda 2005 – számok és képek címmel vetítéssel kísért bemutatót tekinthettek meg a jelenlévők az önkormányzat tevékenységéről. Külön megdicsérte Ráduly Róbert a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Csíki Játékszín, és nem utolsósorban a Sapientia – EMTE keretében zajló tevékenységet, amelyek a város hírnevét öregbítik. A Sapientia két tanszékvezetője, Bíró Zoltán és Szabó Árpád a díszoklevél mellé a város zászlóját is átvehette, azzal a kéréssel együtt, hogy tűzzék ki az egyetem bejáratához, jelezve az együvé tartozást. /Kovács Attila: Díszoklevél a nagy csapatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

A zuhogó eső ellenére sikeres Illés-koncert volt augusztus 5-én Csíkszeredában. Negyvenéves megalakulása óta sosem járt még a közkedvelt Illés zenekar Erdélyben, most beteljesült a vágy. Utolsó alkalom volt az Illést élőben látni és hallani, Pásztory Zoltán dobos halálával felbomlott az együttes, még a leszerződött koncerteket megtartják. A mostani volt az Illés legnagyobb tömeget megmozgató, legsikeresebb előadása. /Szekeres Attila: Miért hagytuk, hogy így legyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Csíkszereda szülöttére, a 2003-ban Kaposváron elhunyt európai hírű, virtuóz festő- és grafikusművészre, Szász Endrére emlékeztek augusztus 5-én szülővárosában, a városnapok keretében tartott emlékünnepségen, emléküléssel és kiállítással. Szász Endre a marosvásárhelyi Bordy András növendékeként került Budapestre, a Képzőművészeti Főiskolára. Több száz könyvet illusztrált, közülük a legsikeresebbnek Omar Khajjám Rubáijátja bizonyult, amely a British Múzeum nemzetközi pályázatán bekerült a világ legszebb harminc könyve közé. 1971-től Torontóban, majd Los Angelesben tevékenykedett. Művészi sikerei csúcspontján, a nyolcvanas években tért vissza – immár véglegesen – Magyarországra és megalapította Hollóházán a nemzetközi hírű Porcelángyár stúdióját. Közben egyre-másra születtek rézkarcai, sajátos hangvételű festményei. /In memoriam Szász Endre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

A Csíkszeredai Városnapokon az önkormányzat ünnepi ülés tartott, az Illés zenekar jó hangulatú főpróbája sok nézőt vonzott. Hatalmas tömeg hallgatta a szakadó esőben az Illés-koncertet. Másnap volt Pityókafesztivál, a Varga Károly Csíki Faragóegylet szervezésében megnyílt a népművészeti kiállítás és vásár. Találkozót tartottak a testvérvárosok küldöttségeivel. Augusztus 6-án a Mikó-vár udvara a gyerekeké volt. A Pörgettyű Egyesület vezette a foglalkozásokat. A parkban a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány Míves sokadalma vonzotta a látogatókat. 44 kiállító jött el az ország különböző vidékeiről. Este több együttes lépett fel. /Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Kortárs művészeti múzeum nyílt Csíkszeredában, a KO.KE.M. /Kortárs Képzőművészeti Múzeum rövidítése/. Berszán Zsolt, a Nyitott Műhely Egyesület képzőművésze a jelenleg parányinak ható, egy kiállítótermet, raktárt és egy kis irodát magába foglaló Kossuth utcai múzeumról elmondta: „Ez most inkább szellemi tőke, mint helyhez kötött intézmény”. „A KO.KE.M megnyílt, de lehet, csupán három év múlva jutunk oda, hogy a múzeum is kezd kialakulni” – fejtette ki Berszán. /Bálint B. Eszter: Inkább szellemi tőke. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Ötmillió lejes bírságot róttak ki diszkriminációért Ráduly Róbertre, Csíkszereda polgármesterére. „Nem volna szabad ilyen kényes kérdéseket hozzá nem értő emberekre bízni” – reagált Ráduly Róbert az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló döntésére. A Krónikától értesült az ötmillió régi lejes bírságról, amiért a városháza egyik álláshirdetésében a magyar nyelvismeret is szerepelt a feltételek között. Ráduly Róbert szerint teljesen normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, illetve városban az önkormányzat alkalmazottai a román mellett a magyar nyelvet is értsék, és beszéljék. Ezzel a diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba is egyetért. Véleménye szerint azonban külön kell választani azokat az állásokat, amelyek közvetlen kapcsolattartást feltételeznek a polgárokkal, és azokat, amelyek nem tesznek szükségessé közvetlen érintkezést a lakossággal, illetve ügyfelekkel. Asztalos Csaba szerint a csíkszeredai városháza által meghirdetett állások közül a kapusi poszt valóban megkívánja a nyelvtudást, a gépésznek, mezőgazdásznak, illetve traktorvezetőnek viszont nem kell feltétlenül ismernie a magyar nyelvet. „Bár a tanács kifogásai jogosak voltak, indokolatlanul rótt ki bírságot Csíkszereda polgármesterére. Máskor is előfordult, hogy valamely hivatal álláshirdetését azért tartottuk megkülönböztetőnek, mert a magyar vagy a tatár nyelv ismeretétől tette függővé annak a betöltését, de egyetlen esetben sem róttunk ki pénzbírságot, hanem beértük a figyelmeztetéssel” – fejtette ki a Krónikának Asztalos, akinek távollétében született meg a Ráduly Róbertet elmarasztaló döntés. Csíkszereda polgármestere ellen a Hargita Megye Erdőgazdálkodási Igazgatósága tett feljelentést. Ráduly nehezményezte, hogy őt sem a kivizsgálásról, sem annak eredményéről nem értesítették. /Benkő Levente: Ráduly: rólam döntöttek nélkülem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Milliárdokkal tartoznak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium építőjének. A kivitelező, a csíkszeredai Tectum Impex Kft. vezetője, Szász István hatvanmillió forintos – több mint nyolcmilliárd régi lejes – tartozás törlesztését követeli a Berszán Lajos atya vezette Szent Erzsébet Alapítványtól. Szász István nyilatkozatát követően Hegyeli Attila és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinbe tervezett csángó iskolaközpont kezdeményezői szinte azonnal jelentkeztek megoldási javaslattal. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse nyilvánosan felajánlotta Berszán Lajosnak, hogy a rekecsini iskolára eddig összegyűlt összeget átadják az adósság kifizetésére, hiszen azt a pénzt is csángó iskolára kapták. Berszán atya elmondta, Böjte Csaba felajánlotta ugyan „kölcsönbe” az adósság kifizetését, azonban ameddig nem tisztázzák, egészen pontosan mennyi a tartozás, nem fogadhatja el a nagylelkű ajánlatot. /Bakk-Dávid Tímea: Inog a sziklára épült ház? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Budapest belvárosában van az Erdély Művészetéért Alapítvány – Vármegye Galéria. Jelenleg két Szervátiusz Jenő-díjas művész, Márton Árpád csíkszeredai festőművész és Györfi Sándor karcagi szobrász közös tárlata látható. Márton Árpád legfőbb ihletője Gyergyóalfalu világa. A Vármegye Galéria újabban együttműködik a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadóval: Tőzsér József igazgató kezdeményezésére a Műterem-sorozatban megjelenő erdélyi képzőművészek rendre meghívást kapnak ide, hogy Budapest közönsége is megismerhesse őket. Márton Árpád után a kézdivásárhelyi Kosztándi-házaspárt látják vendégül. A Vármegye Galéria első kiállítását 2003-ban Szervátiusz Jenő életművéből szervezte. További jelentős eseménye volt a Határok nélkül tárlat erdélyi, vajdasági és kárpátaljai meghívottakkal. /Barabás István: Otthon, Pesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem mond le a Székelyföld autonómiájáról, az erről szóló törvénytervezetet pedig egyszer, kétszer, százszor kell benyújtani a parlamentben – jelentette ki augusztus 13-án Marosvásárhelyen Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó a Marosszéki Székely Tanács tagjai előtt kifejtette, Székelyföld autonómia-statútumának másodszori benyújtása június végén a parlamentben fontos volt. /Csapó következetes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ A Székely Nemzet Tanácsnak Székelyföld területi autonómiájának elnyerése érdekében a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kell fordulnia – tanácsolta Csapó I. József azoknak a helyi tanácsoknak, amelyek az autonómia eléréséért népszavazás kiírásáról határoztak, azonban döntésüket a román igazságszolgáltatás megvétózta. Az SZNT nem ért egyet az RMDSZ azon véleményével, mely szerint először a Székelyföld gazdasági fejlesztését kell elérni, és csak ezután lehet tárgyalni az autonómiáról. /Strasbourgba az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Veress Dávid nyílt levelet intézett Csíkszereda polgármesterének: „Az Országos Diszkriminációs Tanács Önt elmarasztaló július 22-i döntése, a városháza egyik álláshirdetésével kapcsolatosan, újabb bizonyítéka annak, hogy édes magyar anyanyelvünket továbbra is száműzni akarják az ezredéves szálláshelyünkön, a szülőföldünkön.” A polgármester szerint normális követelmény, hogy magyarlakta vidéken, pontosabban Csíkszereda városában az önkormányzat alkalmazottai, a román nyelv mellett a magyar nyelvet is értsék és beszéljék. Veress Dávid kéri, hogy a városháza minden álláshirdetésében kötelező követelményként legyen feltüntetve a magyar nyelv helyes ismerete. A polgármester kiállása követendő példa, hangsúlyozta a nyílt levél írója. /Veress Dávid, Csíkszereda: Követendő példa. Nyílt levél Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármesterének. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

A Sapientia – EMTE Humán Tanszékének öt angol szakos oktatója 2005. augusztus 9–29. között Oxfordban tanulmányi képzésen vesz részt. Az oxfordi út, amely dr. Bangha Imre egyetemi docens, az oxfordi és csíkszeredai egyetem oktatója jóvoltából valósulhatott meg, óriási szakmai nyitás. /Oxfordban a csíkszeredai Sapientia angol szakos tanárai. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Gyergyószentmiklósra látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. A régió RMDSZ-es tisztségviselőivel tartott találkozón kiemelték: elsősorban az RMDSZ munkájának köszönhető az évek óta járhatatlan Bucsin-tetőn áthaladó országút teljes felújítása, ami várhatóan lendületet adhat a környék idegenforgalmának, valamint a gyergyói-medence gazdasági fejlődésének is. A rekordidő – alig egy hónap – alatt lezajlott felújítás 500 milliárd lejbe került. Borbély László hozzátette: hamarosan következik a Csíkszereda–Balavásár útvonal felújítása. Szeptemberben folytatódik a földgázvezetékek lefektetése, és ha az idén nem is, de jövőre bevezetik a gázt Gyergyószentmiklóson. A városban egyébként a közeljövőben megkezdődik egy 150 férőhelyes sportcsarnok építése, Gyergyóditróban pedig tornaterem épül. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ számára elsődleges cél Erdély és ezen belül a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése. /Gergely Imre: Borbély László szerint az RMDSZ érdeme a bucsini útjavítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A Sapientia – EMTE csíkszeredai karainak végzős közgazdászai közül többen tudják már, hogy melyik cégnél fognak dolgozni. A szociológia szakos hallgatók már több kutatásba is bekapcsolódtak, to­vábbi kutatásokat szeretnének végezni, és ezek eredményei alapján Székelyföld fejlesztési terveit kidolgozni. A megkérdezettek közül páran egy pályázatíró cégnél dolgoznak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelv szakán tanuló diákok körében észlelhető a legnagyobb bizonytalanság. Legtöbben Nyugatra szeretnének menni, hogy nyelvet tanuljanak. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium megkérdezett diákjai felnőtt emberek, akiknek már van munkahelyük. A Csíkszeredában tanuló leendő kommunikációs és PR-szakembereknél magabiztosságból nincs hiány. Észrevehető, hogy a kisebb egyetemek közösségeket formálnak, és ennek köszönhetően sokkal több magabiztos szakembert bocsátanak útjára. /Kádár Beáta: Mi leszel, ha nagy leszel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

Hervadt virágokkal fogadta az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője Szili Katalin országgyűlési elnököt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a december 5-i népszavazás kimenetelére utalva. A politikus magánjellegű látogatásra érkezett Erdélybe, ennek fő állomásai: Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy. Szili Katalin civil szervezetek, egyházak és az RMDSZ képviselőivel folytat megbeszéléseket. Elmondta: szükség van egy korszerű nemzetpolitika megfogalmazására, amely kiterjed a határon túli magyarság vidék fejlesztésére, oktatására, kulturális életére és mezőgazdaságára is. Románia uniós csatlakozásával kapcsolatban Szili Katalin megállapította: Magyarország számára is fontos, hogy ez az ország 2007. január elsejétől az EU teljes jogú tagjává váljon. Szili jelezte: a jövő héten, egyeztetni kíván a parlamenti pártokkal a határon túli magyarok bizottságának létrehozásáról, ez állandó jelleggel működne a magyar parlamentben. /E.-R. F.: Marosvásárhelyre látogatott Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Negyvenmillió lejre bírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács a csíkszeredai polgármesteri hivatalt amiatt, hogy nem biztosított megfelelő lakóhelyet több roma család számára. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Krónikának elmondta, nem ért egyet a bírság kiszabásával, mivel a testület egy 2004-ben tett feljelentés kapcsán kibontakozott ügyben döntött úgy, hogy az akkor elkövetett, azóta elévültnek minősíthető kihágásért pénzbüntetést szab ki. Asztalos a jegyzőkönyv kiállításakor élni fog a különvélemény megfogalmazása jogával, hiszen kifogásolható, hogy hasonló ügyekben a testület nem járt el ilyen drasztikusan, márpedig ilyen jellegű esetek gyakran előfordulnak az országban. „Ez annak tudható be, hogy nem Botosani-ról, hanem Csíkszeredáról van szó” – jelentette ki Asztalos. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, a városháza igyekszik lehetőségeihez mérten kezelni a problémát. „Meggyőződésem, hogy Csíkszereda önkormányzata országos viszonylatban példaértékű módon kezeli ezt a kérdést. Nálunk a roma gyerekek iskoláztatása, étkeztetése és iskolába szállítása is megoldott. Az önkormányzatnak a szociális kérdéshez való viszonyulása és megvalósításai nem pénzbírságot érdemelnének” – jelentette ki az alpolgármester. /Bakk-Dávid Tímea: Más-más mérleggel mér a diszkriminációellenes tanács? = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Farkaslakát, Tamási Áron szülőfaluját, akárcsak a többi árvíz sújtotta települést segítenünk kell minden lehetséges eszközzel – nyilatkozta Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki magánjellegű látogatáson tartózkodik Erdélyben. A hét első felében Nagyváradra, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogatott, majd Szovátára és Parajdra vezetett útja, ahol Hargita megyei vendéglátóival együtt a sóbányát tekintette meg. Felkereste az árvíz sújtotta Korondot és Farkaslakát is. Szili Katalin megdöbbenéssel beszélt arról, amit a helyszínen látott. – Csíkszeredában megnézte az új, Makovecz Imre tervezte templomot. A szocialista politikus Csíkszeredában ellátogatott a Sapientia Egyetemre, ahol megmutatták neki az oktatási intézményt, fogadta Bíró Zoltán egyetemi tanár, aki vidékfejlesztés, az európai uniós csatlakozás és a térségfejlesztés romániai kérdéskörébe avatta be a vendéget, az egyetemi oktatás ezzel kapcsolatos feladatait vázolta. Találkozott az egyetem személyzetével, megtekintett több előadótermet, labort s a korszerű étkezdét is. Szili Katalin Csíksomlyón elzarándokolt a kegytemplomba, meglátogatott több nagycsaládost. A Székelyföldre először látogató elnök asszony hangsúlyozta: otthonról hazaérkezett. /Dobos László: Szili Katalin Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Augusztus 20-án a csíki települések minden magyar templomában imádkoztak az ünneplők államalapító szent királyunkhoz. Csíkszeredában a Millenniumi templomban bemutatott ünnepi mise résztvevői, a belvárosi plébánia udvarára vonulva, a 2000-ben felavatott domborműnél is megemlékeztek Szent István király érdemeiről. A tisztelgők koszorút helyeztek el Szent István király és boldog emlékű Márton Áron domborművénél. A megemlékezést a himnuszok eléneklése zárta. /(Csúcs Mária): Tanuljunk Szent Istvántól. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./

Szeptember 1-jétől átlagosan 8,7%-kal drágultak a vonatjegyek, s ezt követően évnegyedenként fog a díjszabástétel emelkedni, el egészen 2007-ig, amikor is 50%-kal lesznek drágábbak a jegyek Romániában, mint jelenleg. A mostani, emelés okán Bukarest–Csíkszereda közt – például – egy II. osztályú személyvonati menetjegy ára 14,9 lejről 16,2 lejre nőtt, gyorsvonat esetében pedig 25,6 lejről 27,8 lejre. Ugyanakkor átszervezték a Vasúti Személyszállítási Országos Rt.-t, oly módon, hogy 8 regionális társaság alakult. Az esztendő végéig megszűnnek a távolsági személyvonatjáratok, helyettük pedig a drágább díjszabású gyorsvonatok fognak közlekedni. /Megdrágult a vonatjegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

A Hargita Megyei Kulturális Központ művészeti irányítója, Botár László festőművész elmondta, hogy szeptember elsejétől nemzetközi képzőművészeti alkotóműhely indult Csíkszeredában. A most induló alkotóműhely résztvevői neves képzőművészek, a hazaiak mellett Magyarországról Angliából Japánból és máshonnan is jönnek. Új szemlélettel rendelkező alkotási központ létrehozásáról van szó. /Ferencz Imre: Képzőművészeti alkotótábor Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Beszüntette magyar nyelvű műsorait a 2000 óta sugárzó csíkszeredai Star FM. A 90,9-es hullámhosszon immár a bukaresti Kiss FM adásait sugározzák. A csíkszeredaihoz hasonló váltásra egyébként az ország több városában már korábban sor került, Hargita megyében a Kiss FM borszéki és gyergyószentmiklósi frekvencián is sugározni kezdett. Öt évvel ezelőtt kezdett el sugározni Csíkszeredában az Uniplus Rádió. A magyar nyelven sugárzó kereskedelmi adót 2003-ban Star Rádióra keresztelték, majd idén a Star FM nevet vette fel. Tavaly a Transindex Kividíját is elnyerte az adó, ugyanakkor számos rendezvényt, humanitárius akciót szerveztek, és három évvel ezelőtt elindították az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Kerge Olimpiát. Mostantól a 90,9-es hullámhosszon román nyelvű műsor hallható. Az igazgató a legnagyobb veszteségnek a héttagú magyar szerkesztőség felszámolását tartja. Csíkszeredában jelenleg csak két magyar nyelvű adó működik, a Mix FM és a Fun FM, többnyire román nyelven sugároz néhány órás helyi műsorral a Deea Rádió, és teljes mértékben román nyelvű az Energy Rádió. /D. Balázs Ildikó: Egy magyar rádióval kevesebb. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Előrelépést érzékelt a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügyében a Bukarestben tárgyaló Bársony András politikai államtitkár, aki megbeszéléseket folytatott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Razvan Ungureanu külügyminiszterrel is. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország immár hét-nyolc éve küzd azért, hogy Csíkszeredában főkonzulátust nyithasson. /Lesz konzulátus Csíkszeredában? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

A Gardianul című román lap Kurkó János csíkszeredai vállalkozóról írt. A szakmunkásból milliárdossá lett fiatalemberről azt állította a lap, hogy a magyar titkosszolgálatok megbízásából és pénzével vásárolta fel a fél Hargita megyét. A Gardianul aggódik amiatt is, hogy magyar pénzen magyar tulajdonba került már fél Erdély. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Az üzemanyagok ára robbanásszerűen emelkedik. A világpiaci árak példátlan emelkedésére való hivatkozás nem stimmel, mert Románia üzemanyag termelésének elég jelentős részét – több mint negyven százalékot! – belső kőolaj-kitermelésből fedezi, írta Magyari Lajos. Közben sajtókampányt indítanak el a csíkszeredai Kurkó János székely vállalkozó sikerei ellen, elhintvén újra a ,,szörnyű” gyanút, hogy a honi vállalkozók segítségével Magyarország fölvásárolja Erdélyt. /Magyari Lajos: Robbanássorozat ­Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Megkezdték a Csíkszereda–Balavásár útvonal javítását. Már annyi ígéret hangzott el az említett szakasz felújításáról, hogy a helyiek lemondtak arról, hogy valaha is nekikezdenek a munkának. /Jól halad az aszfaltozás a Hargitán. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

Az Astra egyesület Hargita megyei fiókszervezete keresztet állított a cegei áldozatok emlékére. „Megrökönyödve látjuk, hogy honfitársaink egyre-másra állítanak emlékműveket mondvacsinált hősöknek. Éppen ezért úgy gondoltuk, ideje megtennünk az ellenlépéseket, és emléket állítsunk a mi saját igazi hőseinknek is” – ezekkel a szavakkal indokolta Constantin Costea csíkszeredai történelemtanár azt, hogy 65 évvel a történtek után a Kolozs megyei Cegén két keresztet szenteltek fel a második bécsi döntést követő „négy év áldozatainak emlékére”. Costea arról beszélt, hogy az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntés nyomán Észak-Erdélybe románokat kínzó „horthysta bandák és terroristák” érkeztek. Constantin Costea kifogásolta, hogy Erdélyben „iskolát neveznek el arról a Wass Albertről, akiről köztudott, hogy háborús bűnös”. A Krónika felvetette, hogy Cegén és Vasasszentgothárdon élő románok szerint Wass Albert nem felelős azért, amiért magyar katonák 1940 szeptemberében a cegei tó partján négy polgári személyt agyonlőttek, Constantin Costea erre azt válaszolta: „Lehet, hogy valóban így van, ezt feltétlenül tisztázni kell, de ettől függetlenül Wass Albert háborús bűnös, és románellenes cselekedetei közismertek”. Cegén katonai tiszteletadással helyeztek el koszorút, és mondtak imát az elhunytak emlékéért. /Benkő Levente: A gyűlölet egyre nagyobb gyűlöletet szül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Jó két hete a csíkszeredai Star FM magyar nyelvű kereskedelmi rádió felfüggesztette működését – hullámhosszán a bukaresti Kiss FM román nyelvű műsorait közvetíti. Az Audiovizuális Tanács felszólította a Star FM tulajdonosait, hogy haladéktalanul állítsák vissza a hatóság által elfogadott műsorrácsot, ugyanakkor az önkényes műsorváltoztatás miatt írásbeli figyelmeztetésben részesítette az adót. A Star FM, a Kiss FM és a Prima TV ugyanazon tulajdonosi csoporthoz tartozik. A helyi rádióadó alkalmazottainak többsége a döntés következtében állás nélkül maradt. A Transindex úgy tudja, a változás hátterében az áll, hogy a médiatrösztöt megvásárolta a magyarországi TV2-t is működtető svéd SBS Communication, amely vélhetőleg azt tervezi, hogy költségmegtakarító átcsoportosításokkal a helyi sávokon működő rádiókban elsősorban Bukarestben előállított műsorokat sugároz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Rendkívül fontosnak nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök az ENSZ-csúcstalálkozó alkalmából New Yorkban, szeptember 15-én tartott megbeszéléseit Traian Basescu román államfővel. Sólyom László román kollégájától hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott. Sólyom konkrét témaként említette, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus nyolc éves huzavona után sínre került, és meg fog nyílni. A magyar fél felajánlotta, hogy a szintén régóta húzódó Gozsdu Alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar–román közalapítvány kezdheti meg a működését. A román elnök méltatta az RMDSZ konstruktív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. A csíkszeredai konzulátus fontos lenne, mert az itt élő magyaroknak pluszköltséget jelent a kolozsvári főkonzulátusra való gyakori utazás, emellett az évente Székelyföldre érkező számos magyar turista esetében szükséges ügyintézés lebonyolítása helyben egyszerűbb lenne. /Sólyom szerint megnyílik a csíkszeredai konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./