Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a Sapientia Egyetemen 38 román–angol szakos jelentkezett államvizsgára, közülük 29-en adták be dolgozataikat. Kettőt közülük nem fogadtak el, a 27 vizsgázó közül pedig egy kivételével jól szerepeltek a Bukaresti Egyetem professzorai előtt. A 96,29 százalékos átmenési arány sikernek számít. Öt hallgatót meghívtak a Bukaresti Egyetemre mesterképzésre, két dolgozatot pedig irodalmi, kulturális értékéért a Bukaresti Egyetem szeretne kiadni. A Társadalomtudományi tanszéket Biró Zoltán képviselte, aki elmondta: tízen jelentkeztek államvizsgára. A tíz hallgató közül nyolcan megfeleltek a követelményeknek, egy hallgató írásbelije nem sikerült, egy átmenőjegyet kapott ugyan, de nem érte el a megfelelő osztályzatot. A 30 végzett hallgatóból 24–25-en zárják vizsgával az évet, akik most nem államvizsgáztak, februárban állnak a bizottság elé. A gazdasági szakok dékán-helyettese, Szabó Árpád közölte, hogy 45 közgazdász hallgató februárban fog vizsgázni, szintén Kolozsváron. /Takács Éva: Sikeresen államvizsgáztak a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Június 30-án Csíkszeredában, a Mikó-várban sikerrel fellépett a Juvenalis régizene-együttes. A Juvenalis 1986-ban alakult Székelyudvarhelyen, középkori és reneszánsz énekes és hangszeres zenét játszik a nyugat-európai és magyar zeneirodalomból. Az együttes gyakori vendége a régizene fesztiváloknak. /Juvenalis-koncert a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Megjelent Miklós József /1940-2003/ immár harmadik könyve /Nyelves világ, ProPOS Kiadó, Csíkszereda/. Ebben a könyvében a szerző értékes nyelvészeti, helytörténeti tudnivalókat közöl szülőfalujáról, Farkaslakáról és választott otthonáról, Csíkszeredáról és környékéről. /Miklós József: Nyelves világ. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Mérföldkő az idei esztendő a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) életében – hangsúlyozta csíkszeredai sajtótájékoztatóján Szilágyi Pál rektor –, idén államvizsgáznak az első végzősök. A végzősök több mint 65 százaléka sikerrel vizsgázott. Marosvásárhelyen informatika és szociál-pedagógia szakon végeztek hallgatók, Csíkszeredában pedig a román–angol és a szociológia szak hallgatói tettek záróvizsgát. A végzős közgazdász hallgatók augusztusban vizsgáznak. /Sapientia – EMTE. Túl az első megmérettetésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

A hetvenéves Deák Ferenc grafikusművész július 1-jén Csíkszeredában megkapta a Kriterion Kiadó Emlékjel díját. Köszöntőbeszédet Domokos Géza, a Kriterion Kiadó alapító igazgatója mondott. Deák Ferenc grafikáiból kiállítás nyílt Csíkszeredában. Deák Ferenc könyvgrafikai munkásságát Hajdú Áron, az Alutus Nyomda igazgatója ismertette. Kovács András Ferenc versben köszöntötte a művészt. /Kriterion Emlékjel Deák Ferencnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Összesen 176 diákot búcsúztattak a napokban a gyulafehérvári főegyházmegyéhez tartozó római katolikus középiskolákban. A legtöbbet, 70 végzős diákot az egyházmegye legnépesebb tanintézménye, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceum ünnepelte. Újjászervezésének 15. évében a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumban a tizenegyedik évfolyam végzett. /Csúcs Mária: A tananyag mellett fontos a szeretet és az értékek tisztelete. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./

A rendezvény 1990-ben történt újjáélesztése után kialakult hagyományokhoz híven, az Ezer Székely Leány Napja találkozó a részt vevő együttesek, csoportok felvonulásával kezdődött július 2-án. A népviseletbe öltözött fiatalok Csíkszeredában a Szabadság tér érintésével vonultak ki Csíksomlyóra. A Megfeszített című rockopera erdélyi ősbemutatójára, a Koltay Gábor által rendezett nagyszabású előadásra több mint százezer ember volt kíváncsi. A Hármashalom-oltárnál ünnepi szentmisét celebrált Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, az ünnepi szónok Sebestyén Ágoston gyergyócsomafalvi káplán volt. A szentmise után Boros Károly, a rendezvényt szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője megemlékezett néhai László Pál polgármesterről, aki segített a találkozó újjáélesztésében, illetve köszöntötte a székely népviseletben megjelent dr. Csedő Csaba István volt polgármestert és a szintén székely harisnyát viselő Ráduly Róbert Kálmán polgármestert. A hagyományőrző együttesek fellépését a csíkrákosi Csalogány kezdte. A gyorsasági lovasverseny résztvevői kitartottak a szakadó esőben. Este nagy sikere volt az előadásnak. A közönség több alkalommal megszakította a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál főszereplésével előadott alkotást. Az előadást a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz eléneklése, valamint tűzijáték zárta. /Sarány István: Százezer résztvevő az esti koncerten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

A Megfeszített bemutatója után Koltay Gábor elmondta, nagy küzdelem volt a produkciót ide kihozni, az anyagiakat megteremteni. A Duna Televízió nem volt hajlandó az előadást fölvenni, így azt is meg kellett szervezni, hogy egy stáb rögzítse. Nagyon kevés idő volt a próbákra, a próbák alatt szakadt az eső. Mindezek ellenére felejthetetlen szép este volt. Az összes közreműködő ingyen vett részt a produkcióban. Nagyon megható volt együtt dolgozni az ötven csíkszeredai és környékbeli fiatallal, és a húsz lovassal. Érdemes egy-egy nagy produkciót zárásként erre a szakrális térre hozni A Megfeszített rockopera és a közönség itt, a csíksomlyói hegyoldalban együttérző, együtt gondolkodó közösséggé vált. /Takács Éva: Megváltoztatni magunk körül a világot. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

A kisebbségi körülmények között végzendő tehetséggondozás volt a fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet július 4-5-én tartott Kárpátalján a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága. A tudományos összejövetelen bemutatkoztak a helybeli magyar tudományos intézmények, szervezetek, előadásokat tartottak hazai és a környező országokbeli magyar tehetséggondozó kollégiumok képviselői, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg a tannyelvválasztás kérdéseit. Az elnöki bizottság 1996 óta képviseli a Magyar Tudományos Akadémián a határon túli magyar tudományosság ügyeit. A bizottság évente kihelyezett ülésekkel kívánja előmozdítani a környező régiók jobb megismerését. Volt már kihelyezett ülés Nagyváradon, Csíkszeredában, Felsőőrön-Bécsben, Somorján-Komáromban. Az idei Beregszászon és Ungváron tartott tanácskozás után jövőre a szlovéniai Lendván jönnek össze. (MTI) /Magyar Tudományosság Külföldön. Kárpátalján ülésezett az elnöki bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Óvodapedagógusok és tanítók számára indított tanfolyammal július 4-én megkezdődött az idei Bolyai Nyári Akadémia. Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában óvodapedagógusok számára két tanfolyamot szerveztek, egyik számítástechnikai alapismereteket közvetít, a másik előadások és interaktív foglalkozások keretében a pedagógusok kiégésének problémaköréről, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokról szól. Szovátán a tanítók továbbképzésének első tanfolyama zajlik. A Bolyai Nyári Akadémia főhete július 18-án kezdődik, a csíkszeredai ünnepélyes megnyitóval. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. Óvodapedagógusok és tanítók tanfolyamai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Július 6-án kerekasztal-beszélgetést terveztek a Kárpát-medencei mozgássérültek számára szervezett tábor résztvevői és a csíki politikusok között Csíkszeredában. A politikusok nem jöttek el. A tábor vezetői – Tischler Ferenc, Lázár Alpár és Józsa Csaba – a sajtó képviselőinek mondták el, mennyire fontos lenne, ha a választottak jobban odafigyelnének a mozgássérültek szükségleteire is. Az első ilyen jellegű táborozásra Erdélyben három évvel ezelőtt került sor, akkor csak romániai résztvevőkkel. Kapcsolatba léptek a Máltai Lovagrend magyarországi szervezetével, s támogatásukkal sikerült idén az első Kárpát-medencei mozgássérültek táborát megszervezni a Sepsiszentgyörgy közeli Benedekmezőn. /Szondy Zoltán: Mozgássérült táborozók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Hogyan lehet összebékíteni a nézői igényt a szakmai elvárásokkal? Milyen irányba fejlődik a magyar és a román színjátszás? Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója próbál választ adni. Írását vitaindítónak szánják. A Csíki Játékszínnek nyolcezer bérletese van. A színház a konfliktusok természetrajzával foglalkozik. Az embereket természetszerűen megosztja a gazdasági élet, a politika és a vallás. A színház viszont egymás felé fordít. A társadalom megtartó erejéhez járul hozzá. Egy fesztivált a közönség érdeklődése hitelesít. Ha nagy az elvárás, kemény szelekció révén igényes műsorkínálat állhat össze. A díjak azonban torzulásokhoz vezetnek: a megjelenő társulatok nem a közönséggel való találkozásra, hanem az egymással való ,,megütközésre” koncentrálnak. Hiszen a díjak jelentik majd az újabb támogatások garanciáját! Innen már a piaci logika érvényesül. A kisvárdai fesztiválon évről évre ugyanazok a társulatok jelennek meg ,,nagydíjakért” versenyre kelni, ez „kifejezetten komikus”. A kisvárdai fesztivált a kiüresedés fenyegeti. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója: Színház (lesz) az egész világ? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Deák Ferenc grafikusművész 70 éves. Az erdélyi grafika kimagasló egyéniségének életművét mutatja be a Csíkszeredában nyílt kiállítás. A művész Munkácsy-díjat és a sok-sok nemzetközi elismerést kapott. A Székely Mikó Kollégium után Kolozsváron, Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Becsülettel szolgálta a könyvkiadást könyvborítókkal, illusztrációkkal. Hiányt pótló műve, a Rajz és Betű. /Márton Árpád: Betűk, könyvek, rajzok nagymestere. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Július 8-án megnyílt a Csíki Székely Múzeumban a Hagyományos népi mesterségek Csíkban című alapkiállítás. A székely ezermesterek élete elénk tárul ezen a kiállításon. A nyolc gazdagon berendezett terem betekintést nyújt Csík és a népviseleti jellegzetességeibe. A megnyitón dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató méltatta a gyűjteményt, majd fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Takács Éva: Gazdag örökségünk kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum mosonmagyaróvári vendégeket búcsúztatott, tanárokat, diákokat a Kossuth Lajos Gimnáziumából. Kovács Zsuzsanna földrajz szakos tanárnő az erdélyi iskolákkal való kapcsolattartás lelke. A kilencvenes években kiépültek a testvériskolai kapcsolatok a kolozsvári Báthory István Líceummal, a székelyudvarhelyi Tamási Áronnal, a csíkszeredai Márton Áronnal és a marosvásárhelyi Bolyaival. Korábban az udvarhelyiekkel való együttműködés jegyében angol nyelvgyakorlatokat, táborokat szerveztek, most évente nevelési tábor, alkotótábor várja a diákokat és tanárokat a Mosonmagyaróvár melletti Szigetközben. A marosvásárhelyiek mellett érkeznek táborozók a pozsonyi Duna utcai magyar gimnáziumból is. Nemzetközi konferenciákra meghívják a testvérintézmények oktatóit, és a diákszövetségek szintjén is élénk a párbeszéd. A diákok közti barátság pedig nem vár két évet a hivatalos iskolai kirándulás időpontjáig. /(k-m): Határokon átívelő testvérkapcsolat. Kossuthosok és bolyaisok barátsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Államvizsgáztak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első végzősei. Szilágyi Pál, az egyetem rektora elégedetten nyilatkozott az elért eredményekről. 2001-ben indult az első évfolyam Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, mindkét városban az idén államvizsgáztak első alkalommal a hallgatók. Kolozsváron egy évvel később indult a képzés, itt most még nincs végzős évfolyam. Csíkszeredában a román–angol szakon és a szociológián volt végzős évfolyam. A román–angol szakon 38 diákból 27-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 26-nak sikerült diplomát szereznie. A végzettek közül soknak elmaradt egy-egy vizsgája, vagy nem készítették el az államvizsga dolgozatukat, ezért nem vehettek részt az államvizsgán. A szociológia szakon 10-en vállalkoztak az államvizsgára, ezek közül 8-an mentek át. Marosvásárhelyen két szakon végeztek: a pedagógián és az informatikán. A pedagógia szak 32 végzőséből 30-an jelentkeztek államvizsgára és az mindannyiuknak sikerült. Az informatika szakon a 29 végzősből államvizsgára 21-en jelentkezhettek, sikeresen vizsgázott 14 fő. Csíkszeredában még van egy gazdaságtudományi szak is, ahol szintén vannak végzősök. Ott viszont az államvizsgát ősszel szervezik meg, a dolgozatok leadásának határideje augusztusban van. Szilágyi Pál örömmel közölte, hogy az itteniek teljesítménye majdnem olyan jó volt, mint például a BBTE-n végzőké. Az akkreditáció feltétele, hogy az első három évfolyam végzettjeinek legalább fele, egyes évfolyamokon belül pedig legalább 40 százaléka sikerrel államvizsgázzon. Ezt eddig teljesítették. – Fontolgatják a magyar nyelvű műépítészeti szak beindítását is. Kolozsváron új egyetemi épület felépítésén gondolkoznak. Csíkszeredában megkapták a volt árvaházat is, ezt modernizálni fogják és ősztől ott is megszervezik a tanítást. /Dézsi Ildikó: Elégedett az államvizsgázók eredményével az EMTE. Beszélgetés Szilágyi Pállal, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Július 13-án Csíkszeredában megkezdődött a Régizene Fesztivál. Az amatőrizmus és a professzionalizmus határán lévő rendezvényt elsőrendű, hivatásos szintű fesztivállá alakítottuk, jelentette ki sajtótájékoztatóján Majó Zoltán, a fesztivál művészeti vezetője. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester a város életének, kulturális, turisztikai kínálata egyik fontos elemének nevezte a rendezvényt. /Sarány István: Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Július 13-án megkezdődött a negyedszázados múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Erich Türk kolozsvári orgonaművész hangversenyére buszok szállították a közönséget a csíksomlyói Kegytemplomba. A fiatal orgonavirtuóz a Transylvania Barokk Együttes tagja. A román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden eddigi támogatását felülmúlva 630 millió régi lejjel járult hozzá a 18 zenei együttesben zenélő 140 meghívott méltó fogadásához. Majó Zoltán, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a 2000-ben alapított Flauto Dolce együttes vezetője a folytonosságot hangsúlyozta, amely a kezdetektől a rendezvénysorozatot jellemezte. A fesztivál történetében gregorián zenével elsőként jelentkező Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári együttes is fel fog lépni. /Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Csíkszeredában a Régizene Fesztivál fesztiválon az érdeklődők megtöltötték a termet. Fellépett Kobzos Kiss Tamás (Budapest). A második nap fénypontja a budapesti Corvina Consort együttes műsora volt. A kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes táncjátékot mutatott be, sikeres volt a Collegium Gabrielense (Nagyenyed) is. A következő napokon többek között a sepsiszentgyörgyi Codex együttes koncertezet, a Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári vokális együttes gregorián dallamai pedig felcsendültek a csíksomlyói kegytemplomban. A budapesti Musica Historica együttes a Carmina Burana bemutatására is vállalkozott. A rendezvény végére a 2001 nyarán alakult Csíki Kamarazenekar nagyszabású hangversenye tett pontot. /Gitárok, koboz, középkori táncház, dombra. A Régizene Fesztivál reneszánsz és barokk napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Csíkszeredában beiktatták tisztségébe a Hargita Megyei Pénzügyi Vezérigazgatóság új végrehajtó igazgatóhelyettesét, Dimén Dénes közgazdászt. Az Udvarhelyszéki RMDSZ támogatását élvező 32 éves szakember 1999-ben végezte el egyetemi tanulmányait Temesváron, azóta pedig székelyudvarhelyi cégeknél tevékenykedett mint közgazdász. /Új igazgató beiktatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

„Szeretet nélkül nagyon nehéz a csángókérdéshez viszonyulni” – hangoztatta Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus Tusnádfürdőn tartott előadásán. Borbáth Erzsébet irányításával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában 1990-ben indult be a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának programja, azóta pedig számos csángó értelmiségi nevelődött ki. Botbáth Erzsébettől Hegyeli Attila vette át a stafétabotot, megszervezve Moldvában a csángó gyerekek otthoni magyar nyelvű oktatását. Hegyeli Attila úgy fogalmazott: létezik közösségi igény a magyar nyelv oktatására, azonban a siker érdekében szükség van a Kárpát-medencei magyarság segítőkészségére, továbbá arra is, hogy ezt a kezdeményezést, ezt az igényt a román többség is elfogadja. A román nyelvű sajtó változatlanul ellenséges. /D. Balázs Ildikó: Megértéssel kell viszonyulni a csángókérdéshez. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Blájer Erzsébet Kanadában élő erdélyi írónő július 27-én a Pallas–Akadémia csíkszeredai könyvesboltjában dedikálja A Diadalív ködbe vész és Vándor Csillagok című könyveit. /Kanadából érkezett szerző dedikál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

Árvízsújtotta falvakból Nagybodófalváról, Gátaljáról és Magyarszentmártonból érkezett 37 bánsági diákot nyaralnak Csíkszereda és Csíkszentkirály határában, a Caritas-táborban. A város önkormányzata és a megyei tanács is hozzájárult a tábor megszervezéséhez. /(Daczó Dénes): Árvíz után pihenés. Bánsági gyerekek Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/