"Egyre-másra jelennek meg a memoárkötetek. Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetében saját választásairól vallott. Tisztázni akarta az 1989 utáni fordulatot követő eseményeket. "És működött bennem természetesen az önigazolás reflexe is." - jelentette ki. "Ideológiailag elkötelezett, az elmúlt rendszerhez közel álló ember voltam, aki aztán a fordulat másnapján elfordul a korábbi politikai világtól, amelynek részese és képviselője. Ennek a fordulatnak az őszintesége, elfogadhatósága érdekelt. Szembe akartam nézni a felmerülő gyanúval." Domokos Géza Moszkvában végezte az egyetem egy részét. "Páskándi Gézának például az írásmódja, valóságérzékelése olyan, hogy előbb-utóbb tragikus összeütközésbe kerül a hatalommal, a valósággal. És azért, hogy dolgozhasson, önmaga lehessen, emigrálnia kellett. És én ezt elfogadtam, szükségesnek láttam" - vallotta Domokos Géza. /Parászka Boróka: Az emlékezés körei. Domokos Géza új memoárkötetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./"

"A Svéd Királyi Akadémiához, Nobel-díjra nem Magyarország, hanem Németország terjesztette fel Kertész Imrét. Így már érthető, hogy a magyar Nobel-díjas miért nem az, aki elevenen él a magyar irodalmi köztudatban. Magyarországi olvasókhoz magyarországi tartózkodás kell - Kertész évek óta Németországban él - , ékesen bizonyítja ezt Bodor Ádám esete, aki hiába volt nagyszerű író Erdélyben, mert csak azóta állandó szakdolgozati téma az ELTE-n, mióta megírta Pesten(?) a Sinistra körzetet. A Svéd Akadémia ítélete azt jelenti, hogy Kertész Imre nemcsak a világ legjobb írója, de stílusban, írói technikában lekörözi az összes élő magyar írót, jobb, mint Nádas, jobb, mint Eszterházy, Krasznahorkai, Bodor Ádám és Grendel Lajos. Főműve, a Sorstalanság (1975) jobb, mint Nádas 1977-ben megjelent Egy családregény vége című regénye. Oda az egyetemek biztos mércéje. A díj odaítélése nem irodalmi szempontok, hanem a téma alapján történt. Kertész Imre témaválasztása (a holokauszt) teljesen érthető választás. Rettenetes gyermekkori élmény: az auschwitzi haláltábor az írás "ihletője". "(Vajon Sütő Andrásnak vagy Beke Györgynek adtak volna-e Nobel-díjat a kisebbségben élő magyarok elsiratása miatt...)". A művelt Nyugat számára ezután a magyar irodalmat Kertész neve fogja beragyogni, és nem azokéi, akiket oly nagyon szeretek - írta Orbán Kinga. /Orbán Kinga: Valaki más. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./"

"Kolozsvári és temesvári katolikus egyetemisták ötletéből született 1997 áprilisában az a rendezvény, amely a különböző városokban tanuló diákok számára nyújt találkozási és ismerkedési lehetőséget. Kezdetben csak ennek a két városnak a fiataljai jöttek össze, az évek során azonban marosvásárhelyiek, brassóiak, bukarestiek, nagyváradiak és csíkszeredaiak is bekapcsolódtak, és volt már találkozó - Temesváron és Kolozsváron kívül - Brassóban és Marosvásárhelyen is. Az idei házigazdák ismét a temesváriak voltak: okt. 25-27-re hirdették meg a soros TEKEDIKÁ-t. A vidámság sem maradt el, erről a jó hangulatú bemutatkozók és a szombat esti táncmulatságok "gondoskodtak". /Veres Levente - Catholic.ro: Temesvári Katolikus Diáktalálkozó 2002. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./"

"A tervei alapján zajló építkezéseket megtekinteni jött Erdélybe Makovecz Imre magyarországi műépítész. Körútját Kolozsváron kezdte, majd Csíkszeredát és Vargyast érintve érkezett nov. 10-én Sepsiszentgyörgyre, ahol az új református temető ravatalozóházát tekintette meg. Kolozsváron nemcsak egy templomot akartak építeni, hanem szálláshelyet és kongresszusok, összejövetelek szervezésére alkalmas termeket is. Vargyason a fából készült rozoga imaház helyett akartak a helyiek újat építeni, ezért ledöntötték az épületet, megterveztették a templomot, az alapok kiásásakor kiderült, egy XI-XII. századi templom alapjait fedezték fel. A föld alól faragott kőkeretek, oszlopnyalábok alapjai, ablakkeretek kerültek elő, egy kőből faragott tárgy oldalán rovásírással Szent Mihály neve szerepel. /Farkas Réka: Makovecz Imre erdélyi körúton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"

"Egy ideje megszokott kórus fogadja Bukarestben a csíkszeredai vagy gyergyószentmiklósi jégkorongozókat. Változatlanul ugyanaz: "Kifele a magyarokkal az országból!" Replikaként a Székelyföldön a "cigányok, cigányok" skandálás dívik. Így a sportág egyre inkább etnikai háborúskodás színezetét kapja, mert a két bukaresti együttes mellett két - többnyire magyar játékosokból álló - székelyföldi együttes van jelen. Románia színeiben az évek folyamán számos magyar nemzetiségű sportoló indult a nemzetközi versenyeken, s nagyon sokszor hoztak dicsőséget hazájuk sportjának. Amikor belföldön, főleg Bukarestben próbálnak helytállni a magyar sportolók, akkor mindjárt ellenségnek számítanak, és az agresszív magatartás áldozatai. Néhány hete egy bukaresti szuperliga-mérkőzésen a házigazdák vezetője megtiltotta a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi asztaliteniszezőknek, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Az ügyben az RMDSZ is tiltakozott a szakminiszternél, s a szakszövetség is kivizsgálást ígért, de nem siet vele. November 9-én Bukarestben, a Dinamo-Csíkszereda találkozón a vendégcsapat két játékosát baseball-ütőkkel felszerelt bűnözők tízfős csoportja verte agyba-főbe. /Szurkoló: Baseball-ütős tolerancia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Marosvásárhelyen nov. 9-én zárult a könyvvásár. A színház előcsarnokában három nap alatt több mint 5000 ember fordult meg. Megnyílt a vásárhelyi Simon Endre és a csíkszeredai Antal Imre festészeti kiállítása, bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent albumokat, majd Balási András, Markó Béla verses-, Bözödi György, Domokos Géza, Kozma Mária, Marosi Ildikó próza-, memoár- és irodalomtörténeti könyveit méltatta Kovács András Ferenc és Nagy Miklós Kund. A Mentor Könyvkiadó Művészeti monográfiák sorozatában megjelent Jánosházy György Marx József fotóművészről készült kismonográfiája és Csepreghy András Üdvözlet Marosvásárhelyről című albuma /képeslapok Vásárhelyről/. /Lokodi Imre: Zárult a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Idén tizedik alkalommal osztja ki díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. A szórványban élő magyarság megmaradásáért kifejtett munkát jutalmazó díjat mások mellett Orbán Viktor volt magyar kormányfőnek adják át december 15-én, a csíkszeredai református templomban. /Julianus-díjat kap Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Nov. 9-én az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ-platformja tartott közönségtalálkozót Csíkszeredán. Katona Ádám, a platform elnöke vázolta az elmúlt 12 év autonómia-törekvéseinek kérdéskörét. Véleménye szerint az EU- csatlakozás előtt újra aktuálissá vált a problémakör. Az RMDSZ feladata lett volna, hogy tiltakozzon Románia régiós felosztása ellen. Katona szerint a stratégiákban szereplő hét régió nem felel meg a romániai magyarság érdekeinek, épp ezért most jött el annak az ideje, hogy a történelmi régiók: Székelyföld, Partium és Bánság is harcoljanak érdekeinek megjelenítéséért. /(Daczó Dénes): Az autonómia kérdésköréről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Csíkszeredai fiatalok, Lázár Csaba és Günther Ottó internetes újságot indított Erdély hírportáljaként. Az oldal két hónapja működik. A fiatal csapat saját tudósítókat foglalkoztat Erdély több városában. Így a Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Brassóban, Aradon, Udvarhelyen és Csíkszeredában történtekről adnak tájékoztatást. A hirek.ro csapata: Rédai Attila, főszerkesztő, Csata Orsolya, Fodor István, Jakab Árpád, Kiss Edit, Lepedus Péter, Tóásó Áron Zoltán, Tóth Hajnalka tudósítók megpróbálnak gyors és objektív tájékoztatást nyújtani. Naponta mintegy húsz új hír kerül a portálra. Azokra is gondoltak, akiknek nincs állandó internet hozzáférési lehetőségük, éppen ezért napi hírlevelet is szerkesztenek. Eddig 98-an igényelték az ingyenes hírlevelet. Internetes rádiót is működtetnek, Erdély Rádió néven. /Daczó Dénes: Erdély hírportálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Az Erdélyi Magyar Művészetpedagógusok Egyesülete két éve alakult a magyar tannyelvű intézményes művészeti oktatás érdekképviseleti és érdekvédelmi szakmai szervezeteként, és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében szakmai testületként fejti ki tevékenységét. Csíkszeredába is elhozták azt a képzőművészeti anyagot, amelyet az egyesület tagjai Kolozsváron az Apáczai Gimnáziumban, majd a szovátai Teleki Oktatási Központban már kiállítottak. 20 (többségében kolozsvári) képzőművész 31 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. /Képzőművészeti kiállítás a tanfelügyelőségen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./"

"A csobotfalvi Szent Péter és Pál plébániatemplomban értékes felfedezésre jutottak a csíkszeredai múzeum régészei. Gombásodás miatt fel kellett szedni a padlót, alatta felfedezték a régi gótikus sekrestyét a támpillérekkel együtt. Eddig nem tudták, hogy a mostani, 1800-ban elkezdett új barokk templom ezek maradványaira épült. E maradványok alól még korábbi, késő Árpád-kori kisebb templom töredékei kerültek elő. Két korabeli sírhely maradványait is feltárták a régészek. Egyik az Árpád-kori templom maradványai alól került elő. /Kristó Tibor: Értékes lelet feltárása Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./"

"A Csíkszeredai Sportklub és a Bukaresti Dinamo vezetősége nov. 11-én Bukarestben tárgyalt a jégkorong szövetség képviselőivel. A két csíki játékos súlyos bántalmazása miatt félbeszakadt nov. 9-i mérkőzés történéseit tisztázni hivatott megbeszélésről a csíkszeredai csapat képviselete kivonult, mivel nem értett egyet a kiszabott büntetések mértékével. A szövetség ugyanis csak 20 millió lejre büntette a Dinamót és hat fordulóra megvonta játékszervezési jogát. Kelemen Hunor csíki RMDSZ-képviselő a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez küldött tiltakozásában sportszerűtlennek nevezte az eseményt és elfogadhatatlannak azt, hogy a rendfenntartó erők szeme láttára és beavatkozása nélkül verhették meg a játékosokat. Sürgette a tettesek mielőbbi elfogását, a rendőrök felelősségre vonását. /(Daczó Dénes): A hokibotrány fejleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Az RMDSZ-t az eddigi érvek nem győzték meg az előrehozott választások megrendezésének szükségességéről - nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök a szövetség heti sajtóértekezletén. A kormánypárt egyre határozottabb fellépése ellenére a szövetség álláspontja változatlan. Markó újra elítélte a Dinamo és a csíkszeredai Sportklub jégkorongmérkőzésen történt botrányt, és megemlítette a két héttel ezelőtti asztalitenisz-tornán történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Hangsúlyozta: e rendkívül súlyos, etnikai megkülönböztetésen alapuló jelenség elfogadhatatlan, de nem újkeletű a román sportéletben. Az RMDSZ elnöke méltatta az Ifjúsági és Sportminisztérium határozott beavatkozását. Mielőbbi szigorú és hatékony intézkedésekre van szükség , állapította meg Markó. /Markó Béla az előrehozott választásokról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./"

"Nov. 13-i sajtótájékoztatóján múlt heti magyarországi útjáról számolt be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Szász Jenőt Mádl Ferenc államfő fogadta, és megígérte, hogy a jövő esztendőben ellátogat a székely anyaszékre. A találkozónak két témája volt: a csereháti iskola ügye és a romániai magyarok politikai helyzete. "Orbán Viktor ex-miniszterelnök két évvel ezelőtt segítséget ígért a csereháti iskolaépület visszavásárlására" - mondta, hozzáfűzve: most Mádl arra biztatta, hogy a jogfolytonosság jegyében forduljon a magyar kormányhoz. A polgármester örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közti protokollumban is szerepel a csereháti iskola ügyének megoldása. /Bágyi Bencze Jakab: A Cserehát visszaszerzéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./"

"Első alkalommal hívott össze sajtótájékoztató Csíkszeredában a Sportklub vezetősége a Bukarestben történt nov. 9-i incidens után. Kurkó János György, a jégkorong szakosztály elnöke arról számolt be, milyen javaslati listával érkeztek hétfőn a szakszövetségi ülésre, melyen kérték, hogy Ion Stanici-ot, a Dinamo játékosát függesszék fel mindaddig, míg bebizonyosodik, ő volt-e a felbujtó vagy sem. Mivel a szövetség döntéseivel nem érthettetek egyet a csíki vezetők, ezért a hétfői tárgyalásokról kivonultak. Nov. 12-én az Ifjúsági és Sportminisztériumban Nicolae Marasescu államtitkár fogadta az ügyben érintetteket. A rendőrség elismerte, hogy Stanici köpködött és fenyegetőzött. A minisztérium felszólította az illetékeseket, vizsgálják felül a nov. 11-én hozott szövetségi döntéseket, mert minimális büntetéseket szabtak ki, amikor emberélet forgott veszélyben. A csíkszeredai klub szerint az ügy végére kell járni. A hétvégére tervezett Sportklub-Steaua örökrangadó elmarad. /(Daczó Dénes): Szigorúbb kivizsgálás a megvert hokisok ügyében! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap, nov. 17-én templomi gyűjtést szervez a Caritas, a katolikus egyház segélyszervezete. A gyűjtés bevételét az egyházi otthonokban nevelkedő, hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére fordítják. /Jótékonysági felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./"

"Az Orbán-kormányzat idején az Amerikai Egyesült Államok egy - nem is titkoltan -, a Fidesz-kormány iránt bizalmatlan nagykövet asszonyt nevezett ki Budapestre, aki aztán az idei választások után elsőként sietett gratulálni a győztes MSZP-SZDSZ koalíciónak. Azóta bizonyos (vezető) amerikai lapokban el-elejtenek egy-egy érdekes írást arról, hogy az előző (Orbán) kormány mekkora károkat okozott Magyarországnak azzal, hogy nacionalista irányba terelte a magyar politikát, és hogy Magyarországon fellángolt az antiszemitizmus. Már-már kezdené az ember azt hinni, hogy Adolf Hitlert magát is Orbán Viktor találta ki. Fodor Sándor nem érti, hogy valamennyi egykori Hitler-szövetséges közül miért épp az állítólag ma is antiszemita Magyarországról vándorolt ki a legkevesebb zsidó származású állampolgár Izraelbe, és miért épp Magyarországra települt vissza a legtöbb kivándorolt? Az olyan országokról, amelyekben minden német segítség nélkül is zsidó tömegeket pusztítottak el még a második világháború elején, egy szavuk sincs a derék amerikai emberjogi harcosoknak, hogy csak Magyarországot ostorozzák, szinte évről évre elvárva, hogy ismét, újra meg újra bocsánatot kérjen a holokausztért. A holokausztot talán mégsem Magyarország találta ki. Magyarország megkövette már a magyar zsidóságot. 1945 után több magyar háborús bűnöst - többnyire nyilast - végeztek ki, mint németet és olaszt együttvéve. /Fodor Sándor: Levelek - haza (151.) = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./"

"Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás Gyergyóditróban megtartott eszmecseréjén a csíkszeredai KAM által végzett szociológiai felmérés néhány fontosabb eredményét ismertette Miklós István. A legtöbb gondot a súlyos anyagi helyzet, a romló egészségi állapot, a munkanélküliség, a rossz utak, a közművesítés hiánya okozza, erősítette meg a felmérés. Borsos Géza megyei tanácsos a lakosság jövőképéről készült felmérést szorgalmazott, mert szerinte erkölcsi értékrend hiányában bomlásban van a székelység. Kihangsúlyozta egy olyan laza szövetség létrehozásának a fontosságát, ami a Libán - Délhegy - Bucsin és az Észak-Kelet Kistérségi Társulás mellett magába foglalná Gyergyószentmiklóst is. Kiss Izabella kistérségi menedzser bemutatta a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által készített kistérségi katalógust. Az értékek feltérképezésének fontosságáról Dezső László, a kiadó vezetője is szólt. /Bajna György: Egy működő kistérségi társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./"

"Nov. 17-én Tamás József segédpüspök mutatott be szentmiseáldozatot a 200 éves évfordulót ünneplő székelylengyelfalvi templomban. Az ünnepségre Székelylengyelfalva egyháztanácsa fényképes ünnepi kiadványt is készíttetett. Ugyanakkor a falu, Orbán Balázs szülőfalujának értékeit tartalmazó képeslapokat is forgalomba hoztak. /(Bajna György): 200 éves templom ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

"Csíkszeredán tartották nov. 18-19-én a Kórházlelkészek IV. Erdélyi Ökumenikus Találkozóját. Milyen nehézségekkel találkoznak, milyen sikereket érnek el, hogyan tudnak együttműködni az orvosokkal és asszisztensekkel a kórházakban szolgálatot teljesítő lelkipásztorok, kórházlelkészi asszisztensek? Ezekről a kérdésekről hallgattak meg előadást a résztvevők. Kolozsvári, brassói, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai katolikus és református lelkipásztorok, asszisztensek voltak jelen. /(Takács Éva): Kórházlelkészek IV. Erdélyi ökumenikus találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

"Az Eufónia Kulturális Egyesület szervezésében nov. 15-én másodszor került sor Sepsiszentgyörgyön a Háromszék kamarakórus-fesztiválra. Fellépett a Vox Humana, a négyfalusi kamarakórus, a kézdivásárhelyi Cantus, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplom Laudate kórusa, a "házigazda" Pro Musica kamarakórus, a komlói Pedagógus Kórus, a csíkszeredai Harmónia, a kisinyovi Szent Miklós-templom kórusa, valamint a dunaújvárosi Viadana. Nagy Ferenc elnök a Seprődi János Egyesület nevében úgy köszöntötte a rendezvényt, mint az idei kárpát-medencei kórusfesztiválok záró momentuma. /(Ferencz): II. Háromszéki kamarakórus-fesztivál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./ "

"Az elmúlt hét végén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház bemutatót tartott. A "Szép magyar komédia Thyrsisnek Angelikával, Sylvanusnak Galateaval való szerelmekrűl" című pásztorjátékot mutatták be, melyet Balassi Bálint költött át magyarra. /Bágyi Bencze Jakab: Szép magyar komédia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./"

"A nyolcvanas évek végén nem volt ajánlatos tiltott könyvet, kiadványt olvasni és terjeszteni, de ez mégis megtörtént, mégis volt. A rendszerváltás rövidesen meghozta a közlések nyilvánosságát, és úgy tűnik, a szamizdat kiadványok bátor, kockázatot vállaló értelmiségei a háttérbe szorultak, már a széles olvasóközönség megfeledkezett róluk. A Teleki László Alapítvány kiadásában (Budapest, 2001) megjelent egy több mint 400 oldalas gyűjtemény, amelynek szerkesztői Nóvé Béla és Szűcs György. A könyv címe: Határ/idő/napló 1987-89. - A Határ/idő/napló - erdélyi figyelő 1987-1989 márciusa között az egyetlen olyan cenzúrázatlan magyar nyelvű folyóirat volt, amely kizárólag e célra alapítva rendszeresen hírt adott a terror és nyomor sújtotta Románia megpróbáltatásairól a Ceausescu-diktatúra utolsó éveiben. A Budapesten szerkesztett, Magyarországon, Erdélyben s a nyugati magyarság körében egyaránt terjesztett, és esetenként 3-5 íves lap e két év alatt összesen 9 számot ért meg - az első 150, az utolsó 2000 példányban készült fénymásolatban, illetve nyomtatásban - olvasható a bevezető írásban. A könyv gazdag anyagot sorakoztat fel, a függelékben az S.O.S. Transsylvania szolidaritási mozgalom és a Pro Domo Dei műemlékmentő akció dokumentumait olvashatjuk, az In memoriam fejezet pedig emléket állít Gyurkó Jánosnak és a homoródalmási Tódor Albertnek. /Ferencz Imre: Volt egyszer egy szamizdat... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"Megjelent Hermann Gusztáv, Hermann Gusztáv Mihály: Székelyudvarhely. Kis kalauz idegeneknek és helybenlakóknak /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című összeállítása a város művelődési múltjában - térben és időben - kószálni vágyókat igazítja útba. /Sarány István: Udvarhelyi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszíne fejlesztési lehetőségeiről tanácskoztak nov. 22-én Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai karainak dékánja elmondta, hogy együttgondolkodásra kérte fel a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) jelen lévő magas rangú képviselőit, valamint dr. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármestert és Zsombori Vilmos megyei önkormányzati elnököt. Dr. Molnár József, a SZIE gazdaságtudományi karának dékánja szerint a tervezett közgazdász-mérnök szak egy nagyon tág értelemben vett agráros szakirányával vonzó szakmai perspektívát jelenthet. A megyei önkormányzat elnöke, Zsombori Vilmos hangsúlyozta, hogy az EMTE hamarosan kinövi a rendelkezésére álló ingatlant. /Egyetemfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./"

"Ma már ötszáz moldvai magyar gyermek iskolán kívül, 2002 őszétől pedig Klézsén és Pusztinán az iskolában tanulja a magyar nyelvet. Győzött a szeretet a gyűlölet, az intolerancia ellenében. A csángók 2000-ben szerény felkérést fogalmaztak meg az erdélyi magyarság felé: "Legyen egy nap, amikor kimondjuk: fontos nekünk a csángó kultúra. Egy nap, amikor segítünk hátrányos helyzetben levő testvéreinken." Legyen egy Csángó Nap, amikor (erdélyi) magyarok látnak vendégül magyarokat, vagy másképpen fogalmazva: magyarok és székelyek - csángókat. Azóta évente körülbelül tíz erdélyi városban tartanak Csángó Napokat. Nov. 23-án Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán kezdődnek a Csángó Napok. /Sántha Attila: Szeretjük mi a moldvai magyarokat? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./"

"Harmadik alkalommal rendezték meg a hét végén a moldvai csángók bemutatkozását és támogatását szolgáló Csángó napot Erdély több városában. - A Csángó nap célja az értékek felmutatása, nem a panasz -jelentette ki nov. 24-én Csíkszeredán Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány vezetője. - Munkánk eredménye beért, hisz ma egy olyan népmeséket tartalmazó kötetet mutattunk be, amelyeket egy moldvai csángómagyar kislány, Iancu Laura gyűjtött szülőfalujában, a moldvai Magyarfaluban - hangsúlyozta Borbáth Erzsébet. Hasonló rendezvényeket szerveztek a hét végén Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, jövő hét végén pedig Gyergyószárhegyen tartanak csángó napot. /Csángó nap Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./"

"Szabó Kázmérnak két év alatt sikerült a kulturális életet kimozdítani a holtpontról Karcfalván, s a kultúrotthonban újraindítani a közművelődési tevékenységet. A mindössze 26 éves könyvtáros és kultúrigazgató beszámolt arról, hogy először színjátszó csoportot hozott létre. Bejegyeztettek egy egyesületet Csorgó Fiatalok Szervezete néven. Falunapokat szerveztek, megemlékező ünnepségeket március 15-én, lovas felvonulással, filmklubot indítottak. Néptánccsoportot is alakítottak. Jelenleg 50-60 fiatal tevékenykedik a különböző közművelődési csoportokban. /Kristó Tibor: Karcfalvi pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./"