Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csíkszereda (ROU)
9233 tétel
2002. szeptember 24.
"Azokban az erdélyi városokban, ahol államilag támogatott felsőoktatási képzés működik, minden tanévkezdéskor bentlakáskrízissel küszködik a diákság. Az egyetemisták számához képest elenyésző a bentlakások biztosította szálláshelyek száma, így a diákok többsége kénytelen havi 30 és 70 dollár közötti összegekért albérletbe költözni. A hallgatónak kiutalt bentlakáshelyek "eladása" évek óta virágzó üzlet a kincses városban. A hat kolozsvári állami egyetemen - a Babes-Bolyai, Műszaki, Orvosi és Gyógyszerészeti, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, valamint a Gheorghe Dima Zene- és Képzőművészeti Akadémián - összesen mintegy 60 ezer diák tanul, ehhez még hozzáadódnak a magánegyetemek hallgatói is. Kolozsváron az oktatási intézmények bentlakásaiban összesen 15 ezer személynek van hely. Becslések szerint a kolozsvári lakhellyel rendelkező diákok létszáma mintegy tízezerre tehető, a fennmaradó 35 ezer diáknak albérletet kell keresnie, amely ára egy személyre mintegy havi 30 dollár. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain háromágyas szobákban egy diáknak 600 ezer lejébe kerül az egyhavi szállás. Becslések szerint körülbelül 10-20 egyetemistának nem jut majd hely a bentlakásban, ők helyet kereshetnek a város középiskoláinak bentlakásaiban, vagy albérlet után nézhetnek. Az EMTE marosvásárhelyi diákjai közül mintegy száz személynek nem jutott egyelőre szálláshely, a vezetőség a város gimnáziumaival tárgyal, hogy az üresen maradt bentlakásokban szállásolják el az egyetem hallgatóit. /Lakáskrízis az egyetemi év kezdetén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"Ételmérgezés miatt a csíkszeredai kórházban töltötte a hétvégét egy Fejér megyei küldöttség 11 tagja, köztük több polgármester - közölte szept. 23-án a Mediafax román hírügynökség. A csíkszeredai kórház szakemberei megállapították, hogy a küldöttség tagjai attól az ételtől szenvedtek mérgezést, amelyet egy kolozsvári étteremben szolgáltak fel nekik. /Magyar küldöttség ételmérgezése Romániában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"A nyár végén két olyan eset volt, ahol a rendőrök békés polgárokat bántalmaztak. Az említett két eset egyike a korondi kerámiavásáron történt. A csendőrök megverték a vásár báljának zenéjét szolgáltató két udvarhelyi személyt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a belügyminiszterhez írt levelet. Ebben vázolta a Korondon történteket. Levelében több konkrét kérdést fogalmazott meg: Mi a belügyminisztérium álláspontja a csendőrök brutális, törvénytelen magatartását illetően? Kitől kaptak felhatalmazást erre az akcióra? Milyen büntetésben részesültek az érintettek? /Bágyi Bencze Jakab: Válaszra várva. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"
2002. szeptember 24.
"A nyolcvanas évek elején templom épült Tusnádfürdőn. Ma már nem rendkívüli esemény egy templom építése, csupán akarat meg pénz kérdése. Akkor viszont az akarat, a pénz nem volt elegendő egy ilyen vállalkozáshoz. Annál több kellett hozzá. Ezzel a többlettel pedig nem adatott meg rendelkezni sok papnak, a gyimesbükki Dani Gergely és a tusnádfürdői Incze Dénes plébánosok a kiváltságos kevesek közé tartoztak. Konokságuk, kitartásuk, merszük meghozta gyümölcsét. Incze Dénes plébános kötetben foglalta össze a templomépítéshez fűződő emlékeit. /A tusnádfürdői plébániatemplom története. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"
2002. szeptember 25.
"A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumhoz tartozik a tudományos könyvtár, valamint az állandó képtár, továbbá Szejkén az Orbán Balázs sírhelyéhez vezető kapumúzeum és a farkaslakai Tamási Áron-emlékház. Idén, csupán a nyári hónapokban több mint 20 ezren fordultak meg a múzeumban, a képtárban, Szejkén és az emlékházban, tájékoztatott Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. 2000-ben magyarországi testvérmúzeumok közreműködésével készült el a korszerű alapkiállítás Székelyföld virágai témával. Időszakos kiállításokban nem szűkölködött idén sem a múzeum. Orbán Julianna agyagból készült kisszobraiból nyílt tárlat, volt fotókiállítás, lesz Illyés Gyula-emlékkiállítás. Jelenleg Szejkefürdőn tervezik megnyitni Székelyföld fürdő- és borvízmúzeumát. Gyűl az anyag, eddig 100 borvizes korsót és négy korabeli szállítószekeret sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának közelgő 200. évfordulója tiszteletére megjelenik az erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes katalógusa, Székelyföld múzeumainak adattára, valamint a Fadrusz János és erdélyi köztéri szobraink az első világháború előtt című kiadvány Miklósi Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatójának szerkesztésében. Október 7-13. között tartják - ugyancsak a múzeumban - az erdélyi magyar restaurátorok találkozóját. /Kristó Tibor: Kedveltek a székelyudvarhelyi múzeum tárlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./"
2002. szeptember 26.
"Demeter Jánó Anna neve valamennyi híres moldvai csángó népköltészeti, népzenei gyűjteményben szerepel. Hajdanán Kodállyal is találkozott a lészpedi asszony, de több százra rúg a Kallós Zoltán által lejegyzett balladák, világi énekek, népi imádságok, ráolvasások száma. Demeter Jánó Anna idős és beteg. Helyette lánya vette át a Magyar népművészet mestere kitüntetést a Bákó városban rendezett ünnepségen. Az adatközlő érdemeit Kallós Zoltán méltatta. Dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora elmondta hallgatóságának, hogy a moldvai csángómagyar népi kultúrában még élnek azok az elemek, amelyek Nyugat-Európában már csak kódexek feljegyzéseiben léteznek. Mint mondta, ezért fontos e kulturális kincs feltárása, rögzítése, feldolgozása. Hasonló kincsnek nevezte az erdélyi szászok, valamint a Timok-völgyi románok kultúráját. Az eseményre a szervezők - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és az RMDSZ ügyvezető elnöksége - meghívták a Bákóban működő nem magyar csángó szervezetek vezetőit, valamint a helyi román média képviselőit is. /Sarány István: Csángóföldön a helyzet változóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"
2002. szeptember 26.
"A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával végzik a csíksomlyói Salvator és a Passió kápolnák felújítását a csíkszeredai Consunit cég munkásai. A falképkutatás Tövissi Zsolt műépítész, míg a padlócsere előtti régészeti feltárás Darvas Loránd, a Csíki Székely Múzeum régésze felügyelete alatt történt. /Kápolna-felújítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"
2002. szeptember 28.
"A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, most Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyed római katolikus templomát tervezi. Előzőleg ő tervezte Gyerőmonostoron, Kalotaszegen a református parókiát, majd a gyilkostói Szent Kristóf-kápolnát, és részt vállal Gyergyószentmiklós főterének új rendezési tervében is. Anthony Gall építészi diplomát szerzett, majd magyarországi ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Budapesten, és végül itt telepedett meg, családot alapított. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A szerző saját költségén juttat könyvéből Erdélyben iskoláknak és dokumentációs könyvtáraknak. /Barabás István: Fogadott magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./"
2002. szeptember 30.
"Szept. 29-én, vasárnap tartották Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ második tanévnyitóját. Az új tanév három oktatási helyszínen 15 szakon indul mintegy 150 oktatóval és közel ezer hallgatóval. Tonk Sándor professzor, az EMTE rektora elmondta, hogy az első két évben Csíkszereda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a semmiből kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlesztésben most Marosvásárhely következik, ahol a tervek szerint új egyetemi campus épül az EMTE számára. Az eddig kapott támogatást az elkövetkező években is biztosítani kívánja a magyar kormány. Tonk Sándor szerint az évi 2 milliárd forint támogatás még két évig elegendő arra, hogy csökkenő mértékben ugyan, de új beruházásokat megvalósítsanak. A 2 milliárd forintos keretből történik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása is. Tonk Sándor jelezte, az első évfolyam vizsgaeredményeit nem lehet csillogónak minősíteni, de ez alapvetően a magas követelményeknek tudható be. Gondok vannak még az oktatói kar feltöltésével. Tavaly 7 ezer magyar nemzetiségű fiatal iratkozott be a számtalan román magánegyetem valamelyikére. /Tanévnyitás a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./"
2002. szeptember 30.
"Gyimesközéplokon a falunapok keretében meghirdetett, XXVI. csángófesztivál rendezvényeit megzavarta a hideg, esős időjárás. Ambrus Róbert, a középloki kultúrotthon igazgatója mindent elkövetett, hogy a szentmisét követően a résztvevők amolyan lovas, szekeres menettel érkezhessenek meg a rendezvény színhelyére, a kultúrotthon elé. A helybeli hagyományőrző csoportokon (hidegségi, középloki, felsőloki, sötétpataki, na meg a balánbányai Ördögborda) kívül a csernakeresztúri csángók, valamint a felsőlokiak magyarországi testvérközsége, Tiszakécske együttesei mutathattak ízelítőt sajátos népi kultúrájukból. /Kristó Tibor: XXVI. Csángófesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./"
2002. október 1.
"A Hargita megye határán lévő Kissolymos település unitárius gyülekezete őszi hálaadásra gyűlt össze szept. 29-én a templomban. Megjelent a falu szülöttének, néhai Simó Istvánnak Visszasütő napsugár /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című könyve. A harminc éve elhunyt szerző könyve a falu életébe enged betekintést. Simó István a huszadik század első felének szokásait, a falu hétköznapjait örökítette meg. /(Daczó Dénes): Kettős ünnepre gyűlt össze Kissolymos lakossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "
2002. október 2.
"Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./"
2002. október 2.
"Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 2.
"Okt. 3-án Csíkszeredában bemutatják a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ 200. könyvét, Kozma Mária: A másik táj című novelláskötetét. /A Pallas-Akadémia 200. könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 4.
"A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"
2002. október 4.
"Okt. 3-án megnyílt a X. Székelyudvarhelyi Őszi Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Az ünnepélyes megnyitón olyanok is jelen voltak, akik egykor útjára indították a rendezvényt, köztük Kónya László, aki jelenleg a magyar kolozsvári főkonzulátus külgazdasági attaséja. Az eltelt tíz esztendő során az udvarhelyi vásár nevet, rangot vívott ki magának. A mostani rendezvényen több mint 20 magyarországi cég vesz részt. /Jubiláló nemzetközi vásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./"
2002. október 4.
"A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./"
2002. október 4.
"Szeptemberben a volt politikai foglyok konstancai kongresszusán részt vevő Hargita megyei volt politikai foglyok ellátogattak a Luciu Georgeni nevű helységbe is. - A volt fogolytábor helyét azóta felszántották, innen Bíró Károly rabtársával, Hadnagy Istvánnal megszökött - emlékezett Jámándi Emil volt politikai fogoly. Amikor megtalálták a két menekülőt, agyonlőtték őket, azóta sem tudják, hol nyugszanak. Két csíkszenttamási fiatal, Bíró Károly és Bara Lajos a szárhegyi Fekete Kéz kommunistaellenes szervezkedés tagjai voltak. A szervezet vezetőjét, Szilágyi Árpádot 24 év börtönre ítélték. 1960-ban tartóztatták le őket. 1963-ban tudatták Bíró Károly szüleivel, hogy fiuk sárgaságban hunyt el. Valójában megszöktek, s miután elfogták őket, golyózáport zúdítottak rájuk. Bíró Károly akkor mindössze 21 éves volt. - 1950-ben tartóztatták le a csíkszenttamási plébánost, a csatószegi származású Bors Balázst, akit a Duna-deltába deportáltak, egy évre kényszermunkára ítélték. A Duna-deltából fájó lábakkal tért haza, 1962-ben temették el a templomkertben. Bors plébános kántora, Kedves Árontól lehetett becsületet tanulni. A Securitate emberei folyton gyomrozták, hogy írjon jelentéseket Bors plébános templomban elhangzó prédikációiról, de ő erre nem volt hajlandó. - Október 13-án Csíkszenttamáson a falu volt és még élő ellenállóiról, egyúttal az 1956-os magyarországi forradalomról is megemlékeznek egy ünnepség keretében. /Kristó Tibor: A diktatúra csíkszenttamási ellenállói. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./"
2002. október 5.
"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én vidéki körutat kezdett Romániában. Délelőtt Bukovina világhírű ortodox kolostorait kereste fel, ahol előbb a voroneci, majd a putnai kolostort látogatta meg. Ezt követően a magyar államfő Suceavából Marosvásárhelyre repült, ahol részt vett az EMTE tanévnyitó ünnepségén, és találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. A köztársasági elnök szerint a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a vállalatok közötti intézményesebb és szervesebb együttműködésre van szükség, továbbá könnyebbé kell tenni az emberek és az áruk mozgását. Kitért arra, hogy lehetővé kell tenni, illetve fejleszteni kell a szórványban élő magyarok anyanyelven való tanításának lehetőségét. A felsőoktatásban az állami egyetemeken folyó anyanyelvi oktatás intézményrendszerének fejlesztésére van szükség. A több határátkelő mellett arra is szükség lenne, hogy Csíkszeredában minél előbb magyar konzulátus nyílhasson. /Lehetővé kell tenni a szórványmagyarság oktatását. Észak-Moldvába látogatott Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"
2002. október 5.
"Okt. 4-én szervezte meg az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége harmadik alkalommal a Székelyföldi Gazdasági Fórumot és az Üzletember-találkozót. A rendezvény részét képezte a III. Székelyföld Konferenciának. A Székelyföldi Üzletember-találkozón megfogalmaztak egy zárónyilatkozatot. Az anyaországi Pro Professione Közhasznú Társaság által pályázaton elnyert megyei fejlesztési stratégiai programot ismertették. A társaság vezetője, dr. Kulcsár László Bunta Leventével, a megyei tanács alelnökével és Mátéffy Mária fejlesztési aligazgatóval közösen tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyföld jövőjéért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./"
2002. október 5.
"Okt. 4-én ünnepélyesen leleplezték a gyimesbükki vasútállomás tervező-építője, Pfaff Ferenc (1851-1913) főépítész emléktábláját. Dóczi András csíkszeredai képzőművész alkotása nem az állomás épületének, hanem a vele szemközti panzió falára került. Ugyanis nem sikerült megszerezni az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyt a hivatalosságoktól. /Kristó Tibor: Emléktáblát avattak Gyimesbükkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./"
2002. október 5.
"Hunyadi László színművész (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001.okt. 2.) egy éve hunyt el, alkotó ereje teljében. A kevéssel halála előtt készült interjúban elmesélte, hogy édesapja főiskolásként már rendezett Kolozsváron, a bábszínházban. 1956-ban költöztek Marosvásárhelyre. A főiskola elvégzése után a marosvásárhelyi színháznál kezdte színészi pályáját. Később filmszerepeket is kapott. Az elsők között ment Csíkszeredába, az alakuló új magyar színházhoz, a Csíki Játékszínhez. /Forró Miklós: Már tíz évesen nyí1t színi tapsot kaptam. Egy utolsó beszélgetés HUNYADI LÁSZLÓ színművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./"
2002. október 5.
"Okt. 4-én megkezdődött Csíkszeredán a III. Székelyföld Konferencia, melyre kétszáz résztvevőt vártak. Kolumbán Gábor, a Székelyföld 2000 munkacsoport nevében köszöntötte a jelenlévőket, vázolva a konferencia lényegét: a tudomány eszközével hozzájárulni a Székelyföld fejlesztéséhez. Az eddigi konferenciák, valamint a tizennyolc műhelymunka rávilágított arra, hogy a munkacsoport lehetőségeit meghaladja a konferencia szervezése. A szervezést a Sapientia EMTE valamelyik csíkszeredai kara vállalhatná fel és a rendezvényt kétévente kellene megtartani. Dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai dékánja a magyar magánegyetem szerepéről, lehetőségeiről és jövőképéről tartott előadást. Dr. Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke az 1902-ben megtartott Székely Kongresszusra emlékezett. /(Daczó Dénes): III. Székelyföld Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ "
2002. október 7.
"A konferencia regionális fejlesztési fórummá alakul, amely állandó koordináló és munkakeretként kíván tevékenykedni - jelentette ki Kolumbán Gábor a III. Székelyföld Konferencia okt. 5-i záróülésén. E fórum állandó munkabizottságokat tart fenn, rendszeresen tanácskozik és dokumentumokat tesz közzé. A tudományos munka pedig az ezentúl kétévente szervezett Székelyföld Konferenciákon folytatódik. A kétnapos III. Székelyföld Konferencia végén a szekcióülések vezetői beszámoltak az egyes szakosztályokban elhangzott előadásokról, az ezek során megfogalmazott javaslatokról. Az öt szekcióban - önigazgatás, gazdaságtörténet, regionális identitás; közösségi együttműködés; gazdaság, tudás, fejlesztés; örökségünk jövője; a kulturális autonómia megteremtésének lehetőségei a Székelyföldön - elhangzottak alapján a résztvevők megpróbálták vázolni a régió jelenlegi állapotát, és konkrét programokat javasoltak a gondok orvoslására. A gondok között kiemelték az infrastruktúra fejletlenségét, továbbá, hogy a foglalkoztatott lakosság jelentős hányada az agrárszférában tevékenykedik, egy olyan ágazatban, amely nem tud versenyképessé válni az európai unióhoz való csatlakozás során. /Sarány István: Véget ért a III. Székelyföld Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"
2002. október 7.
"Okt. 1-6. között negyedik alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen az ifinapokat. A rendezvény szervezője és házigazdája az Udvarhelyi Fiatal Fórum. A rendezvény programjait az UFF székházában bonyolították. A székházában működő Laterna Magica Filmklub most ünnepelte fennállásának 6. évfordulóját. Sikert aratott a kolozsvári egyetemisták alkotta Szomszédnéni Produkciós Iroda Az utolsó előtti mohikán című humorestjével. Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékezve, a városi önkormányzattal és civil szervezetekkel együtt a Vasszékely szobránál koszorúztak a fiatalok. /Bágyi Bencze Jakab: Ifinapok Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"
2002. október 7.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Főosztálya hétvégenként pedagógiai tanfolyamot szervez - magyar nyelven is - a tanári igazolvány megszerzése céljából azok számára, akik felsőfokú tanulmányokkal és licenciátussal rendelkeznek. /Pedagógiai tanfolyam a tanári igazolványra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"
2002. október 7.
"Okt. 5-6-án tartotta a városnapokat Szentegyháza. A sportrendezvények után megkoszorúzták a háborús emlékművet. Este Márton Árpád csíkszeredai festőművész tárlatát nyitották meg, majd a Gábor Áron Művelődési Házban a helyi színjátszó csoport adta elő a Néma leventét. Okt. 6-án a helyi hagyományőrző csoport előadásában emlékeztek Kossuth Lajosra, születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a 13 aradi vértanúra. Ezt követően leleplezték a Gábor Áron Művelődési Ház falán elhelyezett Kossuth-emléktáblát. /Városnapok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"
2002. október 7.
"A MÚRE - színvonalas sajtótevékenysége elismeréseként - nívódíjjal tüntette ki Huber Andrást. Ez is mutatja, hogy Désen, egy kisváros mostoha körülményei között is lehet maradandót alkotni. Benkő Levente méltatta Huber András Százarcú nagyhatalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997) című sajtótörténeti monográfiáját. Művében a szerző négy egykori erdélyi vármegye (Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos) közel másfél száz hírlapjának és folyóiratának pályaútját tárta fel és követte nyomon a kezdetektől 1944 végéig. Huber Andrást kenyérkereső munkája 1990-ig falusi iskolához kötötte, hiába jelent meg már 1982-ben kötete, felettesei nem hagyták jóvá lakhelye mellé, Désre való áthelyezését. Így csupán a kimerítő napi ingázást követő csöndes éjszakai órákban ülhetett írógépe elé, mint akkoriban annyi más tehetséges sorstársa. 1990 után három könyve jelent meg. A Város az időben című legutóbbi, alaposan dokumentált, félezer oldalas kötete a monográfia szintjét megközelítve elevenítette fel Dés és vidéke históriáját. /Lukács Éva: Huber András MÚRE-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"
2002. október 8.
"Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"
2002. október 8.
"A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ okt. 5-én Kolozsváron tartotta országos választmányi ülését. A 54 tagszervezete közül 12 vett részt, ezenkívül 9 olyan diáktanács, középiskola képviseltette magát, amely nem tagja a szervezetnek. A MAKOSZ új tanévre vonatkozó programjában szerepel: nagy kiterjedésű irodahálózat létrehozása - a nagyváradi központi iroda mellett Kolozsváron és Csíkszeredában létesülne egy-egy központ; a nem működő diákönkormányzatok újraélesztése, egy sajtófigyeléssel és naprakész információk szolgáltatásával foglalkozó sajtóiroda létesítése. Székely Tünde ügyvezető elnök lemondott, fő okként az elnökségen belül kialakult konfliktushelyzetet jelölte meg. Az új ügyvezető elnök a nagyváradi Ady Endre Líceum diáktanácsának alelnöke, Vásárhelyi Renáta lett. Debreczeni Sándor MAKOSZ elnök elmondta: a szövetség eleget tett elszámolási kötelezettségeinek az Illyés Közalapítvány felé. /Balázsi-Pál Előd: Új ügyvezető elnök a MAKOSZ-nál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"