"Okt. 8-án a parlamentben dr. Garda Dezső képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a Szabadság-szobrot 1890-ben helyezték el Aradon, és 1925-ben bontották le, a Ion I. C. Bratianu által vezetett liberális kormány idején. A tizenhárom magyar tábornok kivégzésének 153. évfordulója ismételten időszerűvé tette a Szabadság-szobor néven ismert szoborcsoport Aradon való újbóli elhelyezésének kérdését - jelentette ki a képviselő. A jelenleg a minorita templom udvarán található szoborcsoport köztéren való újbóli elhelyezése egy zaklatott történelem kölcsönös tiszteletét jelentené - hangsúlyozta. Az aradi vértanúk a negyvennyolcas eszmékért áldozták életüket. /Az aradi vértanúkra emlékeztek. Garda Dezső felszólalása a parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./"

"A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium /Csíkszereda/ Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani diákkört immár a negyedik alkalommal meghívták az anyaországi tudományos diákfórumra, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciára, mely idén Tatán volt. Halász Péter neves néprajzkutató, a moldvai csángómagyarok népéletének kiváló ismerője, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz. Történelmünk tanúi: a várak címmel Csorba Csaba, az ismert történész és számos könyv, szakmunka - mint például Árpád népe, Regélő váraink, Legendás váraink, Rejtélyes váraink - szerzője tartott előadást. Erdélyből Kolozsvárról is érkeztek diákelőadók. A csíkszeredaiak a csíkszenttamási Csonkatorony és környéke történelmi nevezetességeinek bemutatására vállalkoztak. /Péter Szabolcs, Csíkszereda: Honismereti diákkonferencia Tatán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./"

"Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Okt. 20-án nyílik Márton Árpád festőművészt kiállítása Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. A csíkszeredai alkotó barátja, Incze László muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. /(D. Á.): Márton Árpád tárlata a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./"

"Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./"

"Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a szövetség miniparlamentjéhez (SZKT) intézett levele felveti a kérdést: mennyire legitimek a kisebbségi képviseletek? Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusa, amelyen Domokos Géza helyett Markó Bélát választották szövetségi elnöknek, elhatározta az RMDSZ-en belül a közvetlen és titkos belső választások megtartását. A belső választás azonban nem történt meg. Az RMDSZ alapszabálya szerint "Az SZKT a szövetségi választások során megválasztott képviselőkből áll". Ilyen választásokra az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ ideiglenes létrehozása óta - tehát 1993 óta - nem került sor. A romániai magyarság sorsára vonatkozó döntéseket ezért egy vitatott összetételű, választói legitimizáció nélküli testület hozza meg. Az általános választások előtt az RMDSZ hatalmi szóval kijelölt új, Maros megyei vezetése nem volt hajlandó előválasztásokat tartani. Az országos vezetés pedig a belső választásokat elszabotálta. Kincses leszögezte: fontos lenne a belső választások megtartása, mert csak így lehetne megismerni a politikusok, platformok tényleges támogatottságát, és elejét lehetne venni a korrupció gyanúba keveredett, népszerűtlen politikusok listán tartása miatti szavazói távolmaradásnak. Az RMDSZ 1999. évi csíkszeredai VI. kongresszusa ismételten a belső választások megtartása mellett döntött és elhatározta azt, hogy a miniparlament, a Szövetségi Képviselők Tanácsa mandátumát a rövidesen megtartandó belső választásokig meghosszabbítja. A belső választások pénzügyi fedezete is biztosított volt, de az Illyés Közalapítvány által kiutalt 15 millió forintból az RMDSZ vezetése végülis 7 gépkocsit vásárolt. 2001. tavaszán az SZKT úgy döntött, hogy nem tartja meg a belső választásokat és törvénytelenül meghosszabbította saját mandátumát. /Kincses Előd: Legitim kisebbségi szervezetek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "

"Csíkszereda legnagyobb lakótelepén, a Bethlen negyedben háromezer lélekszámú a református egyházközség. 1993-ban elkezdődött a Bethlen negyedben a templomépítés, 1995. júl. 16-án Csiha Kálmán akkori erdélyi püspök végezte a templomszentelést. Azóta ifjúsági házat is építettek. Következik az emelet, a könyvtár és a hiányzó templomtorony. Az ifjúsági házban ismeretterjesztő előadások lesznek, továbbá ifjúsági bibliaórák. Van negyedévenként megjelenő újságjuk is, a Gyülekezeti Levél. /Komoróczy György: Torony is épül a Bethlen negyedben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"

"Okt. 12-13-án tartja a Romániai Magyar Pax Romana Katolicizmus és közélet címen tanulmányi találkozóját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Tomka Miklós budapesti egyházszociológus, a csíkszeredai Elekes András, a kolozsvári Adorján Zoltán teológiai tanár és a csíkszeredai Birtók József tartott előadást. /Katolicizmus és közélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"

"Négy éve alakult meg a Csíki Műemlékvédő Egyesület. Az okt. 10-én tartott közgyűlésen kevesen voltak. Az egyesület elnöke, Mihály Zita muzeológus "egyszemélyes intézményként" dolgozik, alapítványoktól szakszerű pályázatok útján támogatást szerez műemlékszámba menő létesítmények megmentésének finanszírozására. /Kristó Tibor: A csíki műemlékvédők közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"

"Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja kifejtette, hogy ötszáz hallgató előtt tárták ki a kapukat. A második évükbe léptek, és újabb oktatók jöttek, így ma már a hetven előadó közül negyven a sajátjuk. Az EMTE növekedésével együtt szaporodnak a gondok is. Hét szak van most, és az évek teltével szakosítottabb lesz az oktatás, ebből következően több rangos előadót kell bevonniuk. Idén például négy új szak indult. A végleges elismerésig az egyetem ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A felvett diákok középszerű középiskolai intézményrendszerből kerültek ki, így sok pótolnivalójuk volt. A hallgatók egyharmada teljesített minden követelményt, de van egy másik harmad sok elmaradással. Az EMTÉ-nek partneri viszonyban kell lennie a romániai, de ugyanígy a magyarországi egyetemekkel is. /K. L.: Állami magánegyetem vagyunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"19 csíkszeredai városi tanácsos kérte a posta épületében és épületére a kétnyelvű táblák elhelyezését. A tanácsosok szept. 20-án adták be kérésüket, választ azonban nem kaptak. /Kétséges a magyar nyelvű feliratozás ügye . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ "

"Az RMDSZ Elnöki Hivatalába megérkezett az okt. 21-re szóló törvényszéki idézés. Az RMDSZ elnöke Frunda Györgyöt kérte fel, hogy ügyvédként képviselje a szövetséget, míg Tőkés László tiszteletbeli elnököt Kincses Előd képviseli. Kincses Előd állásfoglalásában, amelyben Borbély László ügyvezető alelnök nyilatkozatára reagál, miszerint "sem a tiszteletbeli elnök, sem Kincses ügyvéd úr nem ismerik vagy nem akarják ismerni az RMDSZ alapszabályzatát". Tőkés László a romániai magyarság képviseleti ("parlamenti") választásának érdekében benyújtott kéréseivel a jelenlegi, csak nevében demokratikus szövetség, valóban demokratikus működését, saját kongresszusi határozatainak betartását akarja elérni. Ez az egységet erősítené, szögezte le Kincses Előd. Az ügyvéd rámutatott: a belső választások megtartását már az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszus elhatározta, ám mindhiába. Az 1999. évi csíkszeredai kongresszus egyértelműen a választások mellett döntött. A választások megtartása helyett azonban az SZKT meghosszabbította saját megbízását. Tőkés László a bukaresti perindítást megelőzően a Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz (SZFB) is fordult. Ha e bizottság végre dönt és jogszerű döntést hoz, akkor a bukaresti második kerületi Bírósághoz benyújtott kereseti kérelem okafogyottá válik. A békepipa tehát a két Markó, a szövetségi elnök és a szabályzat felügyelő kezébe került. Az SZFB azonban a Markó Béla szövetségi elnök részvételével megtartott okt. 14-i ülésén megállapította azt, hogy nem illetékes döntést hozni az SZKT jelenlegi összetételének jogszerűségéről. Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ kezdte a bíróságoz fordulást, például az ellene irányuló 2000-es RMDSZ-szervezésben, valamint az Udvarhelyi Polgári Egyesület tanácsosai ellen irányuló perben. /Köllő Katalin: Hétfőn az első forduló a Tőkés-RMDSZ perben. A két Markó kezében volt a békepipa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Okt. 16-án, Nyírő József halálának évfordulóján - 1953. október 16-án halt meg Madridban - koszorúzási ünnepséget tartottak Székelyudvarhelyen. Az író nevét viselő utcában található Nyírő-villánál Szász Jenő polgármester helyezett el koszorút. Nyírő 1936 - 1941 között lakott a Kós Károly által tervezett házban, amelynek falára 1993-ban helyeztek el emléktáblát. Szász Jenő elmondta, hogy jövőre, az író halálának 50. évfordulójára tervezik a Nyírő József Múzeum megnyitását. /Bágyi Bencze Jakab: Nyírő József-múzeum létesül. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"

"Okt. 13-án nyílt Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében Márton Árpád /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ csíkszeredai festőművész tárlata. Dimény Attila múzeumigazgató köszöntőbeszéde után Incze László muzeológus méltatta az alkotót és művészetét. /(csöpi): A csíki táj festője. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./"

"Kováts Zoltán Hargita és Csongrád megye népmozgalmi adatai és arányai 1966-1992 /Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged/ című kötetének szakmai bemutatóját tartják okt. 17-én Csíkszeredában. A szerző előadást tart a magyarországi népességi viszonyok tendenciájáról. /Könyvbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"

"Az RMDSZ egész munkáját, úgy ahogy van, egyszerűen csődnek, árulásnak minősíteni, dőreségnek tartja Fodor Sándor, azonban vezető struktúráinak egyszer s mindenkorra való meggyökerezését sem tartja egészségesnek. Miért kell immár több mint egy évtizede csak annak a nyolc-tíz embernek irányítania, kézben tartania az RMDSZ-t. Valami módon lehetővé kellene tenni a belső választásokat (amint ezt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kéri), hogy új, tehetséges fiatalok is szóhoz juthassanak a legfelső vezetésben. - Az RMDSZ-en belül igenis szükség van "másként" gondolkozó közéleti férfiakra is. Azonban legjobb volna együtt maradni. /Fodor Sándor: A vezető felelősségéről. Levelek - haza (147.) = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"

"A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 18-án kezdődnek a VI. Erdélyi Orvosnapok. Fő téma: az időskor betegségei. Az idei rendezvény elnöke, dr. Bokor Márton, a csíkszeredai Megyei Kórház igazgatója 150-170 résztvevőre számít. Összesen 21 dolgozat kerül bemutatásra, ezek közül 7-et készítettek csíkszeredai orvosok. A megnyitón dr. Feszt György, a marosvásárhelyi egyetem professzora tart előadást. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"

"Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttsége Magyarországon tárgyalt olyan intézmények képviselőivel, amelyek hatáskörébe tartoznak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Borboly Csaba titkár, Benedek Csaba elnökségi tag és Krézsek Vilhelm csíkszeredai városi tanácsos, az RMDSZ-t Porcsalmi Bálint, az Ügyvezető Elnökség ifjúsági előadója képviselte. Okt. 15-én a MIÉRT képviselői találkoztak Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselővel, a Magyar Szocialista Párt budapesti főpolgármester-jelöltjével, majd okt. 16-án tárgyalásokat folytattak a Metszéspont iroda és a Mobilitás munkatársaival. Ezt követően a MIÉRT küldöttségét Zilahi László, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának vezetője fogadta. Okt. 17-én az MSZP országos kampányzáró rendezvénye alkalmával a MIÉRT képviselőinek alkalma volt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is beszélgetni. /A MIÉRT küldöttsége Magyarországon folytat tárgyalásokat. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 18., 2309. sz./"

"A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora okt. 18-án megbeszélést folytatott az EMTE Csíkszeredai Karai dékánjával, dr. Lányi Szabolcs professzorral, feltérképezve az együttműködési lehetőségeket. A két felsőoktatási intézmény a környezetmérnök-képzésben, illetve az élelmiszertudomány, ezen belül a minőségbiztosítás terén szeretne együttműködni. A soproni intézmény 1993-tól távoktatási tagozatot működtet Csíkszeredában környezetmérnöki és vadgazdamérnöki szakkal, de idén kezdő évfolyamot nem indított egyik szakon sem, lévén, hogy ilyen irányú képzés indult be az EMTÉ-n is. /Letelepednek a szakok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"

"A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

"Okt. 20-án, vasárnap volt ünnepi megemlékezés az 1848-as agyagfalvi emlékműnél. 1848. okt. 16-án itt tartották a székely nemzetgyűlést. Farkas Márton, Bögöz község polgármestere beszélt, majd a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, az Udvarhelyszéki RMDSZ, a Bögözi Önkormányzat, valamint az agyagfalvi faluközösség helyezett el koszorúkat. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalvi 1848 Alapítvány elnöke mondott beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: A székely nemzetgyűlésekre emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./"

"Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./"

"A Diaszpóra Alapítvány 10. alkalommal jutalmazza a szórványban fáradhatatlanul tevékenykedő reformátusok legkiemelkedőbb személyiségeit. A Gyergyószentmiklóson okt. 20-án megtartott ünnepi istentiszteleten igét Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak alapítója hirdetett. Vetési László ismertette az idei díjazottakat. A Czelder-díjat Gecző András csíkfalvi tiszteletes betegsége miatt hitvese vette át. A Földes Károly-díjat Máthé Kálmán feketehalmi gondnoknak ítélték. /Szórványlelkészek kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./"

"Megjelent a Helykeresők? Roma lakosság a Székelyföldön című könyv a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja és a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó közös kiadásában, a Helyzet-könyvek sorozat tizenegyedik kötete. A könyv a kulturális antropológia eszközével vizsgálta a roma-kérdést. A csíkszeredai szellemi műhely a budapesti Open Society Institute anyagi támogatásával létrejött Az önmeghatározás kérdése. A roma identitás változása a posztkommunista időszakban elnevezésű kutatási program keretében végzett vizsgálatot ebben a témakörben. Bodó Julianna, a kötet szerkesztője kifejtette: eddig a magyar közösség oldaláról közelítették meg a kérdéskört, most megpróbálták a romák szemszögéből világítani rá a dolgokra. /Sarány István: Helykereső romák. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./"

"Déván, a könyvkiállításon Balog Zoltán, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub marketing igazgatója elmondta, örül, hogy szórványba is hozhat magyar könyvet. A csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub csak magyar nyelvű könyvek kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. Kiadványaikat katalóguson keresztül lehet megrendelni. Nagykereskedelemmel is foglalkoznak, van egy könyvesboltjuk Marosvásárhelyen, de fő irányzatuk mégis a klubtevékenység. Közel harmincezer tagjuk van, közel nyolcszáz településen. Legtöbben a Székelyföldön vannak, de egész Erdélyben van olvasójuk, sőt Csángóföldön, Bukarestben, Jászvásáron, Galacon, Pitesti-en is vannak klubtagok. Olyan településekre is szállítanak, ahol eddig soha sem volt magyar nyelvű könyv. A klub támogatásokkal segíti az erdélyi magyarságot. Például az "Erdély képes története" eladásából származó bevétel 10%-ával, 32 millió lejjel támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. /Chirmiciu András: Magyarságot összetartó szerepünk is van. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./"

"Simó István parasztíróként a Székelykeresztúr melletti Kissolymos nevű falucskában jegyezte fel önéletrajzszerűen megírt gondolatait. A szerző három évtizede elhunyt, kéziratából a csíkszeredai Daczó Katalin újságíró kiadványt szerkesztett, ez a munka most jelent meg a Hargita Kiadóvállalatnál. /Kristály Lehel: Könyv, parasztkézből. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./"

"Sikeres rendezvény kevés résztvevővel, így lehet minősíteni az elmúlt hétvégén lezajlott VI. Erdélyi Orvosnapokat, jelezte Lukács Antal, a szervező csíkszeredai Megyei Kórház gazdasági igazgatója. Elmondása szerint a rendezvény végén 95 oklevelet adtak ki, ami azt jelenti, hogy ennyi orvos vett részt a konferencián. Az idegenből jövő vendégek száma is jóval alacsonyabb volt, mint az elmúlt esztendőkben, távol maradtak a bejelentkezett kolozsvári és bukaresti szakemberek. A megyei kórház 128 szakorvosából mindössze 30-an jelentek meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvostudományi Szakosztálya az elmúlt évig konkurens rendezvénynek minősítette az Erdélyi Orvosnapokat. Immár második éve azonban az EME társrendezője a konferenciának. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./"

"Csíkszereda város tanácsának tagjai sérelmezték az anyanyelvű feliratok, tájékoztató anyagok hiányát a megyei postahivatal esetében. Ez most - bármennyire hihetetlen - a törvény által biztosított jog. Nemcsak a magyar feliratok és tájékoztató anyagok kérdését kell rendezni, hanem a bákói telefonos tudakozás anyanyelven való lehetőségét is meg kell teremteni. Megalázó, hogy a bákói központban ülő telefonos "beszéljen románul" kifejezéssel utasítja rendre a magyarokat. /Veress Dávid, Csíkszereda: Mersz vagy jog?! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./"

"Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"