Gyergyókilyénfalván felavatták a Dr. Jakab Antal Könyvtárat. Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője szervezésében gyűjtöttek össze könyveket a falunak. Az első adakozó Czakó Gábor író volt. A gyűjtés sikerén felbuzdulva Varga Gabriella elindította az Egy év – egy könyvtár programot. Csángóföld magyar házainak is könyvet szeretnének juttatni. Kilyénfalva könyvtárának könyveit a háborúban hordták szét. Most újra lesz könyvtára. /Bajna György: Értékteremtők Kilyénfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./ Július 1-jén Gergyókilyénfalván a második világháború alatt szétszórt könyvtár helyett két emberöltő múltán avattak könyvtárat. A több mint 10 000 kötetes könyvállomány adakozásból gyűlt össze. A kilyénfalvi születésű néhai dr. Jakab Antal püspök testvérének unokája, Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője, illetve Szilágyi Lőrinc helyi plébános együttműködésének és a jólelkű adakozóknak köszönhetően szentelhette meg szentmiseáldozat bemutatása után Tamás József püspök az egykori egyházi iskolában helyet kapott könyvtárat. Varga Gabriella neve nem ismeretlen a könyvtáralapítók között: a kárpátaljai Tiszaújlakon 2006. augusztus 29-én avattak ügybuzgalma eredményeként létrejött iskolai könyvtárat. Varga Gabriella és magyarországi barátai Gyergyditróban, az Idősek Klubjában is körülnéztek. Az öt esztendeje üresen álló könyvszekrényekbe 2000 könyv kerül rövidesen – ígérte a kilyénfalvi gyökereire büszke szerkesztőnő, aki segítőinek az ünnepi vacsorán egy-egy példányt nyújtott át a 2006-ban megjelent, Önzetlenül című interjú-kötetéből. /B. Gy. : Könyvtárszentelés Kilyénfalván = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /

A határon túli magyarok közül a csángó magyarok vannak a legnehezebb helyzetben. A hatóságok ellenzik például a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának bővítésére irányuló törekvéseit, miközben a moldvai csángók ma sem misézhetnek a templomaikban őseik nyelvén. A csángóföldi magyar nyelvű oktatás hét éve elkezdődött ugyan, de csak fakultatív jelleggel, többnyire magánházakban. Anyanyelvi képzésben már ezerötszáz csángó gyermek részesül, de például Lujzikalagorban a szülőket megfenyegették a hatóságok, s ezért visszavonták az állami iskolai magyar nyelvoktatást célzó kérvényüket. Különleges kegy, ha a liturgia néha magyarul hangzik el az Isten házában. Legutóbb július elején mutatott be négy pap közös magyar misét Lujzikalagorban. Mindannyian kalagori származásúak, és Gyulafehérváron végezték teológiai tanulmányaikat. A misén a falubeliek szép számban vettek részt. /Kristály Lehel: A moldvai csángók még mindig csodákra várnak. = Magyar Hírlap (Budapest), júl. 14./

Még nincs elég jelentkező az augusztus 23-án lezáruló, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által tanárok számára kiírt pályázatra. Hegyeli Attila, a szövetség oktatási részlegének vezetője elmondta, visszavárják tanítani azokat a csángó származású szakembereket is, akik az elmúlt évek alatt elvégeztek egy főiskolát vagy egyetemet. Ebben az évben két Csángóföldről elszármazott jelentkező is van. Bizonyos helyszíneken már szakos tanárra van szükség: egyrészt a gyerekek magasabb tudásszintje miatt, másrészt pedig, mert néhány helyen sikerült kiharcolniuk, hogy meghirdessenek államilag elismert magyar katedrákat. Pusztina és Magyarfalu esetében két-két tanárra lenne szükség, Lábnik, Somoska és Bákó esetében egyre. A már működő intézmények mellett Nagypatakon és Pokolpatakon is szeretnék beindítani az oktatást. Általában két-három éven át tanítanak itt a tanárok, mert ez fizikailag és lelkileg rendkívül kimerítő foglalkozás. Olyan környezetben kell dolgozni, szeretetet és tudást adva a gyerekeknek, hogy egyfolytában hátráltatják őket. A Bákó Megyei Tanfelügyelőség például – a szülők írásos kérése ellenére még mindig igyekszik megkurtítani a magyar nyelvet oktató kollégák óraszámát, bizonyos helyeken az iskolák igazgatói és a polgármesterek is nyíltan harcolnak törekvéseink ellen, s még a római katolikus papok sem segítenek. Segítséget jelentene, ha lenne egy magyar ügyekért felelős kisebbségi szaktanfelügyelő a Bákó Megyei Tanfelügyelőségen. Többször kérték az RMDSZ és az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekért felelős államtitkárának segítségét, de eredménytelenül. Lujzikalagorban és Gajdáron különösen durván – és pedagógushoz nem illő módon – bántak a gyerekekkel és szüleikkel egyaránt: megszégyenítették, pellengérre állították őket, ráadásul – írásban – megtagadták az anyanyelv tanulásához való jogukat is. Sajnos úgy tűnik, hogy ősztől – iskolai keretek között – el sem indulat a magyar nyelv oktatása. Hegyeli Attila bízik benne, hogy a tanévkezdés előtt megérkezik a segítség Bukarestből, mert sok helyszínen egyáltalán nem, vagy csak csökkentett óraszámmal akarják elindítani a magyar nyelv oktatását. /Erdős Zsófia: Lesz elég csángó tanár? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Úgy tűnik, lesz elég tanár a csángó iskolákban, a helyi hivatalok negatív hozzáállása azonban nem változott. Az oktatás teljes mértékben való biztosítása, attól függ, hogy a bákói tanfelügyelőségen sikerül-e elfogadtatni a törvény által előírt, de általuk letagadott óraszámokat – mondta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási részlegének vezetője. Sok magyarországi tanár szeretne náluk tanítani, őket azonban csak iskolán kívüli keretek között tudják foglalkoztatni. Ősztől sikerül beindítani két új helyszínen is az oktatást, először csak iskolán kívüli keretek között: így négy új kolléga fog dolgozni Nagypatakon és Diószegen. Még mindig van 25-30 olyan csángóföldi falu, ahol még nem tanítanak. A tanfelügyelőség 130 magyarórát hirdetett meg, holott a törvényes rendelkezések szerint legkevesebb 210 magyarórára számítanak a Bákó megyei román tannyelvű iskolákban. Vannak olyan falvak – Csík falu vagy Diószén –, ahol évek óta folyik a magyar nyelv oktatása, mégis eltűntek a tanfelügyelőség statisztikáiból. Máshol megvan a törvényes számú kérvény az iskolai magyarórák beindítására, az iskola azonban megtagadta a tanári állás meghirdetését. /Erdős Zsófia: Csángó tanárgondok vége? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Csángóföldön minden évben kisebb harcokat kell vívni a magyar oktatással kapcsolatos jogszerűségért. A Bákó megyei tanfelügyelőségen szeptember 6-án tizennégyen versenyvizsgáztak sikeresen a magyar nyelven oktató helyettes tanári állások betöltéséért. Gajdárba és Lujzi-Kalagorba látogatott el szeptember 3-án Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelősével és Anghel Nastase roma és magyar oktatásért felelős Bákó megyei tanfelügyelővel, mivel értesüléseik szerint ezen a két helyszínen az iskolaigazgatók próbálják megakadályozni a magyar nyelv oktatását. A látogatók bemutatták a törvény értelmében összeállított, a szülők aláírásával ellátott igénylistákat, majd a megyei tanfelügyelőségen a főtanfelügyelő, Ovidiu Cojocaru aláírását kérték az anyanyelvi óraszámok jóváhagyására. Tavaly ugyanezzel az eljárással Klézse, Rekecsin és Lészped gyermekei kaptak magyar tanítót. Pásztor Gabriella államtitkár elmondta, az ősz folyamán pedagógusokból, minisztériumi képviselőkből álló közös találkozót szerveznek, amelynek témája egy magyar iskola, de legalább egy tagozat létrehozása lesz. „Otthon gyakorta románul beszélnek ezek a gyerekek, tehát a magyar tannyelvű iskola beindítása óriási lépés lenne a jelenlegi, heti 3-4 órás anyanyelvi oktatással szemben” – mondta Pásztor. A jelenleg 16 magyar pedagógusból álló csoport nem csupán az iskolai órákat látja el, hanem délutáni foglalkozásokba is bevonják a gyerekeket. /Pásztor Krisztina: Bákói visszaéléstérkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Szórványkollégiumot avattak október 7-én a Beszterce-Naszód megyei Vicében. „Másfél éves munka eredménye ez a szórványkollégium” – közölte Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke, tizenkét csángóföldi és tizenhat környező falusi gyerek számára jelent ez a ház otthont. A szórványkollégiumtól húsz lépésre van az iskola, míg falujukból legalább húsz kilométert kellett volna ingázniuk a gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az új intézményt ökumenikus istentiszteleten avatták fel, a kollégium avatószalagját Mádl Dalma, Magyarország volt köztársasági elnökének felesége vágta el. A ház, melyben a kollégium létrejött, Gergely István vicei származású plébános jóvoltából került a Bástya Egyesület használatába. /Mayla Júlia: Húsz lépés – húsz kilométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

A magyar nyelv oktatásának bővítése mellett a magyar misézés eléréséért való közbenjárást kérték az RMDSZ-től Csángóföld települései, ahová november 20-án ellátogatott Markó Béla szövetségi elnök Fekete Emőke, Szász Attila és Markó Attila európai parlamenti képviselőjelöltekkel, Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Benke Pávellel, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnökével, valamint Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével. Markó szerint a csángómagyarok számára is döntő fontosságú, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, mert csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megőrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztését szolgálja. Az RMDSZ marosvásárhelyi fórumán Kiáltványt fogadtak el, amelyben az RMDSZ kötelezi magát arra, hogy különös erővel küzdjön a csángók anyanyelvű oktatásáért és az anyanyelvű misék bevezetéséért. Az RMDSZ-politikusok Csíkfalván, illetve Külsőrekecsinben megtekintették a magyar oktatást biztosító állami iskolák új épületeinek munkálatait. /Csángókért is, székelyekért is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Csángóföldön, Pusztinán olyan gyerekeket írattak be az olasz „anyanyelv” órákra, akik nem Olaszországban születtek, és legtöbbjük természetesen egy szót se tud olaszul. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) szerint ez csupán egy ravasz módszer a magyar anyanyelv kiszorítására, mondta el Hegyeli Attila, a MCSMSZ oktatási programfelelőse. Pusztinán megmondták a szülőknek, hogy mindkettőre nem mehetnek a gyerekek: vagyis választás elé állítják a szülőket és diákokat egyaránt. Az emberek rögtön 1990 után már kezdtek menni Olaszországba dolgozni a csángó falvakból. Egyesek elvitték az egész családot, egyszer csak az asszonyokat, majd a gyerekeket is. Jelenleg komoly gondot jelent a bákói tanügyi hatóságoknak a gyerekek migrációja: akár osztályok is megszűnhetnek azért, mert sok gyereket vesznek ki a szülők az iskolából, és visznek Nyugatra. A legtöbb csángó faluból a munkaképes fiatalabb lakosság szinte teljes létszámmal külföldön dolgozik (sőt vannak olyanok, akik ott is tanulnak) ideiglenesen vagy állandóan. Érdekes, hogy senki nem veszíti el a szülőfölddel a kapcsolatot. Még azok a családok is, akik több mint tíz éve Olaszországban dolgoznak – és a gyerekeik is ott tanulnak – sokszor itthon építkeznek, itthoni álmaik vannak, és arról beszélnek, hogy egyszer majd hazajönnek. Azonban legtöbbjük ott marad. Az iskolába november 11-től egyelőre „hivatalosan” tanítják az olasz nyelvet is. Az Oktatási Minisztérium rendelete kimondja, hogy az anyanyelv tanulása nem köthető sem népszámláshoz, sem nemzetiséghez való tartozáshoz, tehát gyakorlatilag bárki kérheti bármely nyelv anyanyelvkénti tanulását. Pusztinán 2007 tavaszán a helyi római katolikus pap és az iskola igazgatónője kitalálta: arra biztatja a falu népét: írassák inkább olasz anyanyelvi órákra a gyerekeket, mert amúgy is sokan dolgoznak a faluból Olaszországban. Sikerült elérnünk, hogy novembertől ugyan elkezdték az olasz nyelv oktatását Pusztinán. Az olasz nyelv tanítását az egyház kezdeményezte, hogy kiszorítsa az iskolából a magyar nyelvet. A Csángó Szövetség a közeljövőben több helyen be szeretné indítani az iskolán kívüli oktatást: eddig 19 településen működik, többek közt Bákó városában is – ahol jelentős a magyarok száma. Működésükhöz kapcsolódik a Reverinda című gyereklap is, amelyet különböző falvak gyerekei írnak, és a tanárok szerkesztik – a közösségi tudat, az összetartozás hangsúlyozásának egyik legfontosabb eszköze. A moldvai és Kárpát-medencei magyarság közti kapcsolattartás segítése céljából létre hozták a Legyen Ön is keresztszülő! programot. Terveik között szerepel az iskolai magyarórák számának növelése, az iskolán kívüli tevékenységek bővítése és a továbbtanuló gyerekek ösztöndíjazása, kollégiumi és étkeztetési költségeiknek fedezése. /Vetési Júlia: Olaszországban dolgoznak, de itthoni álmaik vannak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Tegyük együtt szebbé a csángóföldi magyar gyerekek Mikulását címmel szervezett mesekönyvgyűjtést – Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – a Csíki Területi RMDSZ, közösen Csík Terület Ifjúsági Tanácsával, illetve a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatósággal. A gyűjtésbe 22 csíkvidéki település, illetve Csíkszereda kapcsolódott be. Az adományozók a könyv első lapjára pársoros üzenetet, illetve a postacímet írtak, hogy az ajándékozott könyvek nyomán barátságok szülessenek. A Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság nyáron már szeretne tábort szervezni azoknak a gyerekeknek, akik levelezni kezdenek. 1330 könyvet sikerült összegyűjteni, Korodi személyesen vitte el a mesekönyveket Bákóba, Somoskára és Lészpedre. /Csíki mesekönyvadomány Moldvába. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

December 3–6-a között Bákóban szerveztek országos tanácskozást, melynek témája a magyar nyelv román tannyelvű iskolákban való oktatása volt. Tanfelügyelők, az ügyben érintett magyartanárok vagy tanítók képviselték az erdélyi megyéket. A rendezvényt a Tanügyminisztérium, a Bákói Tanítók Háza és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közösen szervezte. A tanácskozás során kiderült, hogy bizonyos megyékben (pl. Temes, Máramaros) ezt az oktatási formát használják és kihasználják, de az is kiderült, hogy a legtöbb erdélyi megyében – bár hatalmas igény volna rá – nem élnek kellőképpen a törvény adta lehetőségekkel. Nem hivatalos adat szerint jelenleg Romániában 80 ezerre tehető azon magyar vagy magyarul valamilyen szinten értő, beszélő gyerekek száma, akik semmilyen formában nem tanulhatják anyanyelvüket. A csángóföldi oktatási programban részt vevő tanárok saját tapasztalataik alapján tanterv-javaslatot készítettek. /80 ezer magyar gyermek nem tanul az anyanyelvén. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Erdély és Moldva népi építészetét, az erdélyi mindennapokat megörökítő fotográfiákból nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen. A képek készítője, O. Csegezi Mónika az 1989–90-es romániai változások után sorra járta be Erdély és Moldva tájait. A műemlékvédelmi szakember fényképei az elmúlt másfél évtizedben pótolhatatlan forrásokká váltak, hiszen még az archaikus jegyeket magán viselő Erdélyt és Csángóföldet mutatják be. Mindkét terület jelentős változásokon esett át az utóbbi években. /Fotók Erdély eltűnő arcáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Ádám Valérián hatodéves hallgatót– szerinte „sokak számára kényelmetlen politikai megnyilvánulásai miatt” – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa arra készül, hogy kicsapja a felsőoktatási intézményből. Az egyetem vezetősége február 18-án megvitatta a diák ügyét, de egyelőre nem foganatosított megtorló intézkedést, dr. Nagy Örs rektor-helyettes leszögezte: szó sem lehet Ádám Valérián menesztéséről. A végzős hallgató meggyőződése szerint „magyarkodása” miatt vált nemkívánatos személlyé, és az intézmény szenátusa csak ürügyként emlegeti gyakori hiányzásait. Az órákról való elmaradás egyelőre oda vezetett, hogy Ádám Valérián nem tehette le első félévi vizsgáit. A Csángóföldről származó hallgató az elmúlt időszakban a magyar nyelvhasználat és a területi autonómia kivívásáért folytatott kiállásával vonta magára a figyelmet Marosvásárhelyen. Tavaly közel nyolcszáz aláírást gyűjtött az egyetem diákságától a magyar karok különválása érdekében, az aláírt tízpontos petíciót pedig a Bolyai Kezdeményező Bizottság eljuttatta a MOGYE és az Oktatásügyi Minisztérium vezetőségéhez, valamint az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Ádám Valérián emellett tüntetést is kilátásba helyezett, ha az illetékesek nem találnak megoldást a magyar tanárok és diákok kérésére, a megmozdulások azonban a követelések részleges teljesítése nyomán elmaradtak. Az orvosis hallgató tavaly százhúsz diáktársát szervezte be a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett autonómiareferendum lebonyolításába. Ezenkívül hazai és magyarországi részképzéseket szervez, melyen eddig mintegy háromszáz egyetemista hallgathatta neves budapesti, debreceni és pécsi tanárok előadásait. „Ez az, ami egyeseket zavar, nem a hiányzásaim száma – állítja a 37 esztendős hallgató. „A diáknak az a feladata, hogy látogassa az órákat, és tanuljon, a vendégelőadások és a részképzések szervezését pedig bízza az egyetem vezetésére” – nyilatkozta Ádám kapcsán Nagy Örs rektor-helyettes, nem rejtve véka alá, hogy rendkívül neheztel tanítványára. Constantin Copotoiu rektor nemrég úgy vélekedett: Ádám sem a magyar, sem a román diákokat nem képviseli. Nagy Örs szerint azonban a tervezett párbeszéd elmaradt, mert a hallgató nem jelent meg. Ádám Valérián ezzel szemben azt állítja, hogy közel negyven támogatójával együtt a megbeszélt időpontban megjelent a szenátus gyűlésterme előtt, félórás várakozás után azonban úgy döntött, hogy továbbáll. Nagy Örs elmondta: Ádám Valériánnak „le kell csendesednie”, és abba kell hagynia a tanárok és diákok „zaklatását és fenyegetését”. Az érintett tagadja, hogy bárkit fenyegetett volna. „Hacsak a magyarságot hátrányosan érintő súlyos gondok feltárása nem számít annak. Higgyék el, csángóként már csak tudom, mit jelent a beolvadás veszélye. Szülőfalumban gyerekkoromban mindenki magyarul beszélt, de ma már sokkal kevesebben használják anyanyelvüket. Nem akarom, hogy az erdélyi magyarság a moldvai csángók sorsára jusson” – jelentette ki a csángóföldi lujzikalagori diák. /Szucher Ervin: Kirúgják a „magyarkodót”? = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a romániai magyarok anyanyelvhasználatának kérdéséről beszélt a testület strasbourgi plenáris ülésén e napirend előtti felszólalásában. Vázolta a magyar közösség számára diszkriminatív arányeltolódásokat – a 6,4%-os magyarság a felsőoktatásban alig 4%-ban van jelen, és csak 1,6% tanulhat anyanyelvén – valamint a csángóföldi helyzetet, ahol bár ötven év után újból tanulhatnak magyarul a gyerekek, sok faluban a helyi hatóságok, iskolaigazgatók zaklatják az oktatást, kitiltják a nyelvet az iskolából. Felszólalását Leonard Orban, többnyelvűségért felelős biztos „második anyanyelv” programjának értékelésével zárta, hozzátéve, „bízunk abban, hogy az európai országok többségi nemzetei ezentúl nemcsak az állam nyelvének az elsajátítását tartják fontosnak, hanem azt is, hogy a velük élők megőrizhessék anyanyelvüket, és saját tanintézményeikben tanulhassanak minden oktatási szinten. Használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, a bíróságokon és a törvényhozásban. 2008 a kultúrák közti párbeszéd éve. Legyen valóban az. ” – fejtette ki Sógor Csaba EP-képviselő. /Sógor Csaba a teljeskörű anyanyelvhasználat mellett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Magyar kezdeményezésre az Európai Parlament egyik szerve tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, az ott élő csángók helyzetének tanulmányozására. Tabajdi Csaba EP-képviselő szerint az európai intézményeknek figyelemmel kell kísérniük a veszélyeztetett romániai csángó kisebbség sorsát. A csángók identitása – mondta – rendkívül összetett, de a magyar gyökerek egyértelműek. Javaslatára az Intergroup tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, hogy pontos képet kapjon a csángók helyzetéről. Az ülésen Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke röviden bemutatta az idegen etnikai és nyelvi környezetben élő magyar népcsoport történelmét, nyelvét, műveltségét. Hangsúlyozta, hogy az asszimiláció kései stádiumába jutott népcsoport az európai kulturális örökség fontos része, amely megmentésre vár. Szerinte szorgalmazni kell a kisebbségben élő népcsoportok közjogilag szavatolt kulturális autonómia-intézményrendszerének létrehozását. /A csángó kisebbség ügye az Európai Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő március 2-án Bákóban találkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőségével, hogy áttekintse a moldvai magyarság előtt álló kihívásokat, majd ellátogatott a magyarellenes hangulatkeltés miatt a figyelem középpontjába került Nagypatakra. Az EP-képviselőt és Róka Szilvia csángóföldi munkatársát Bákóban Solomon Adrián MCSMSZ-elnök és Hegyeli Attila, a csángóföldi gyerekek magyaroktatásáért felelős programvezető fogadta. A vendéglátók kitértek a nagypataki helyzetre, ahol két magyarországi tanár felügyeletével tavaly ősszel beindították a magyarórákat. Egy helyi tanár biztatására egy fiatal megpróbált ellenséges hangulatot kelteni a faluban, aminek következtében a múlt heti utolsó oktatási napon már csak egy tanuló jelent meg a magyarórán. A bákói megbeszélés után Sógor Csaba ellátogatott Nagypatakra, ahol a meghirdetett magyarellenes gyűlés elmaradt, az EP-képviselő a miséről kijövő hívekkel magyarul elbeszélgetett, és megtekintette a falu nevezetességeit.,,Az MCSMSZ áldozatos munkája és a magyartanárok lelkesedése ellenére mindeddig csupán ezerötszáz gyerek számára biztosított a magyar nyelv elsajátításának lehetősége Moldvában. Még legalább 7500 iskoláskorú gyerek van, akiknek ez nem adatott meg. Biztosítanunk kell az anyagi hátteret és a békés hangulatot a moldvai magyar falvakban, hiszen mindennél fontosabb, hogy a magyar gyerekeket és szülőket ne félemlítsék meg, és minél több gyermek tanulhasson magyarul Csángóföldön” ― fejtette ki Sógor Csaba. /Megfélemlítik a moldvai magyarokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

Szilágyi Aladár, a hetilap munkatársa tavaly szeptemberi csángóföldi riportútján jobbára azokkal a pedagógusokkal találkozott, akik már túl vannak a magyar nyelvoktatás beindításának a nehezén. Számukra sem zavartalan ez a tevékenység, sok helyütt a megtűrtség állapotában vannak. Az utóbbi időben két csángó közösségben, előbb Nagypatakon, majd Diószegen indult hadjárat az iskolán kívüli magyarórák ellen. Nagypatakon Maczó Balázs és Varga Máté tanítók 2007 novemberében kezdtek ötszáz közül mintegy harminc gyermekkel foglalkozni. 2008 januárjában egy párt helyi képviselői aláírásgyűjtő akcióba kezdtek a magyarórák ellen, s az egyik tanárnő megfenyegette az érintett tanulókat. A magyarórák helyszínén történt kődobálásnak megvolt a hatása: hirtelen csökkent az óralátogatók száma. Az ügy eljutott Brüsszelbe, az Európai Parlamenthez, és a magyar parlamentben is interpelláció tárgya lett. Erre az ellenségesség csökkent, a magyarórák miatt fenyegetőző tanár ellen fegyelmi eljárás indult, a helybeli polgármester támogatja a magyar nyelv tanítását. Diószegen a román tanárok megfigyeltették, hogy kik merészelnek magyarórákra járni, a helybeli plébános pedig a templomban tiltotta meg a magyar iskolába járást. /Szilágyi Aladár: Az öregek szivikből beszélik. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 20./

Hargita, Kovászna és Bákó megyébe látogat a hét második felében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki találkozik román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. György Ervin Kovászna megyei prefektus közölte: nem hivatalos sepsiszentgyörgyi útja során Szili Katalin a Magyar Kulturális Intézet vendégeként megtekinti a Székely Nemzeti Múzeumot, a képtárat, valamint a Tamási Áron Színház egyik előadását. Szili Katalin a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) meghívására Nagypatakra, valamint Csík faluba látogat, és felkeresi a szervezet bákói irodáját is, ugyanakkor Csíkszeredában megtekinti a csángóföldi gyermekek kollégiumát, ahol jelenleg 58 moldvai diák kap szállást, étkezést az MCSMSZ oktatási programja keretében. /Rostás Szabolcs: Szili Katalin Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Április 9-én Marosvásárhelyre érkezett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, első útja a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre vezetett. „Tisztelettel tartozom Béres András és Gáspárik Attila rektor uraknak, amiért oly sokat tettek a kultúrák közti párbeszédért, a magyar kultúra megőrzéséért. Mivel április 9-én 62 éves a Színművészeti Egyetem, a magyar parlament küldöttsége köszönti az intézmény valamennyi mesterét, valamennyi hallgatóját” – mondta. Az elnök asszony vezette magyar parlamenti küldöttség meglátogatta a Színművészeti Egyetem Stúdió Színpadát, a zeneművészeti karnak otthont adó Pálfy-házat, valamint a Művelődési Palotát. Szili kifejtette, Olteanu házelnökkel való félévenkénti találkozója során a reformszerződésről, az uniós együttműködés témaköreiről folytat megbeszélést. /Lokodi Imre: Ismét Erdélyben Szili Katalin. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ A csángóföldi program a legfontosabb része Szili Katalin magyar házelnök hivatalos romániai látogatásának, amely április 9-én kezdődött, s amelynek keretében a politikus közös asztalhoz ül román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. Április 11-én két házelnök látogatást tesz Csángóföldön. Szili Katalin itt tankönyveket, mesekönyveket, DVD lejátszót, és filmeket ad ajándékba. E látogatás alkalmat ad arra, hogy találkozzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőivel. /Újra itt van Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Az embereknek joguk van saját identitásukat akár anyanyelvük alaposabb elsajátításával is megválasztani, a közszereplőknek pedig az a feladatuk, hogy támogassák őket e törekvésükben – mondta Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke április 11-én Bákóban a Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélése után. Szili Katalin hivatalos csángóföldi látogatása keretében tárgyalt román kollégájával, akivel a két parlament közötti együttműködés gyakorlati kérdéseit vitatták meg. Megállapodtak abban, hogy közösen tesznek lépéseket a Vatikánnál a csángóföldi magyar nyelvű misézés ügyének előmozdításában. Szili Katalin megköszönte Olteanunak, hogy támogatta Romániában a magyar nyelvű nyelvi oktatást, amely a kisebbségi identitás megőrzésének alapfeltétele. Olteanu a magyarországi románság nyelvtanulását biztosító jobb minőségű román tankönyveket tartott szükségesnek. /Olteanu: Az embereknek joguk van saját identitásukat megválasztani. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ A két házelnök kezdeményezték testvérkapcsolatok kiépítését magyarországi és Bákó megyei települések között. A két házelnök együtt látogatott a lészpedi iskolába, ahol hatvanöt csángó gyermek jár a heti három magyarórára, és meghallgatták a diákok magyar és román nyelvű zenés előadását. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program felelőse elmondta: ,,nagy jelentősége van annak, hogy ilyen magas rangú román és magyar közjogi méltóság látogatott el egy moldvai állami iskolába, ahol Bogdan Olteanu, a jelen lévő Bákó megyei főtanfelügyelő, a helyi polgármester és a népes küldöttség tagjai hallották a lészpedi gyermekeket magyarul énekelni, szembesülhettek azzal, hogy jól értekeznek a magyarországi delegáció tagjaival, nem lehet tehát ezentúl arra hivatkozni, hogy nincs szükség magyarórákra, mert úgysem értik ezt a nyelvet”. Nagypatakra, ahol februárban egy alakulóban lévő román civil szervezet akarta megakadályozni, hogy a délutáni magyarórákra engedjék a szülők gyermekeiket, illetve Csíkfaluba a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselői kísérték el Szili Katalint, aki mindkét település polgármesterének parlamenti ezüstérmet adott át köszönetképpen azért, amit a magyar identitású helybeliek önazonosságának megőrzése érdekében tesznek, és mindhárom településen DVD-lejátszót és tankönyveket, illetve meséskönyveket adományozott a magyar oktatási csoportoknak. /Fekete Réka: Le kell vetkőzni a régi görcsöket (Szili Katalin Csángóföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Bákóban Bogdan Olteanu képviselőházi házelnökkel találkozott, akivel közösen az anyanyelvű misézés érdekében petícióban fordulnak a Vatikánhoz. A bákói találkozó legfontosabb témája a csángóföldi magyar oktatás volt, de a házelnökök abban is megegyeztek, ha a csángómagyar közösség részéről megfogalmazódik az igény, az anyanyelvű misézés érdekében közös petícióban fordulnak a Vatikánhoz. „Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a kisebbségi jogok helyi érvényesülése akadályainak elhárításában, és köszönöm az elnök úrnak, hogy támogatja a kisebbségi identitás megőrzéséhez szükséges nyelvi oktatást „ – mondta Szili Katalin. A házelnökök Lészpedre látogattak, ahol a csángó gyermekek román és magyar nyelvű műsorral várták a vendégeket. A helyi magyar oktató elmondása szerint Lészped volt az utolsó település Csángóföldön, ahol 1950-ben megszüntették a magyar oktatást. A magyar parlament egymillió forinttal kívánja támogatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetséget (MCSMSZ) – jelentette Szili Katalin. Szili Katalin elmondta: a látogatás „diplomáciai premier” is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció. /Román nyitás csángóéknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ „Az elmúlt tíz évben nagyon sok próbálkozás volt a magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében. Elsősorban a pusztinaiak kérték, és a Vatikánba is eljuttatták kéréseiket, de mindig azt a választ kapták, hogy a kérdés a iasi-i püspökség hatáskörébe tartozik, ahonnan azonban nem adtak rá engedélyt” – idézte fel Hegyeli. /Székely Zita: Házelnökök összefogása a magyar misézésért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Jelentős lépés volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke részéről, hogy a román házelnökkel Csángóföldön kívánt találkozni, hogy együtt látogatták meg a lészpedi iskolát. A cikkíró, B. Kovács András annak tudott volna igazából örülni, ha a Moldvában elkezdett történelmi látogatást egy felsőoktatási fogadás követi, mondjuk, a kolozsvári állami magyar egyetemen. Legutóbb a magyar ,,vonal” egyik vezetője mondott ,,köszönetet” azért, hogy a magyar tanszemélyzet tizenkilenc tanársegédeddel bővülhet. Magyarán: alapszükségleteit sem tudja a ,,vonal” kielégíteni, önálló fejlesztésről, oktatáspolitikai és tudományos kibontakozásról pedig szó sem lehet... Megbírna Kolozsvár ma is két egyetemet. Az erdélyi magyarságot alanyi jogon megilleti az állami magyar egyetem. /B. Kovács András: Az Országgyűlés elnöke a magyar egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Csángó kisdiákok alkotásaikat hozták el Pusztináról, illetve Frumószáról Sepsiszentgyörgyre, a Míves Házban április 19-én volt a kiállításuk, felléptek dallal, tánccal is. Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes köszönetét fejezte ki azoknak a székelyföldi pedagógusoknak, akik vállalták, hogy Csángóföldre költöznek, és magyarul írni-olvasni tanítják az ottani gyermekeket. Most tizenkilenc falu iskolájában van magyaroktatás. Jelen volt Jáki Sándor Teodóz győri bencés szerzetes, aki eddig nyolcvannyolc alkalommal járt néprajzi gyűjtőúton Moldvában. A csángó gyermekek kiállítását a szeptember óta Pusztinán oktató Vajda Éva sepsiszentgyörgyi magyartanár szervezte. /Mózes László: Képeslap Csángóföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

A magyar igazolvánnyal rendelkezők kaphassanak ingyenes magyar vízumot, térítsék vissza nekik a már kifizetett vízumdíjakat – ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága kezdeményezi a kormánynál. Elvárják a magyar kormánytól, hogy növelje a csángó oktatási program támogatását, emellett a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és az RMDSZ-szel közösen dolgozzanak ki programot a csángóföldi magyarok nemzeti identitásának megmentésére. /Ingyenes vízumot kér a KMKF. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Csángóföldön járva kijelentette: Olteanu, a román házelnök kezdeményezte, hogy együtt kérjék a pápától a magyar mise engedélyeztetését. Ismerni kell a furfangos román politika természetét, a magyar csángómise kérdése ugyanis nem annyira Vatikánban, hanem Romániában dől el. A pápa engedélyezheti, mint már II. János Pál is tett erre tétova lépést, de csak Robu érsek mondhatja, hogy mehet! A pápa tiszteletben tartja a döntését. Kevesen tudják, hogy van egy hely Moldvában, ahol már 1992 óta tartanak magyar misét. A Radócz melletti Kacsikán, melynek kegytemplomát odatelepült lengyel sóbányászok alapították egykor. Évente csupán egyszer, augusztusban, Nagyboldogasszony napján, van egy magyar mise is. A mise jogát húszezer román nyelvű bibliával vásárolta meg a nyugati magyarság Gherghel jászvásári püspöktől. A bibliákat Szőke János páter, a nyugati magyarok akkori püspöki helynöke vezetésével Kacsikába szállították. A magyar misét reggel nyolcra tették, hogy minél több messziről jött zarándok lekésse. /Sike Lajos: Csángómise. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi konferenciát a csángóvidék központjában, Bákóban tartják a napokban, a Teleki László Alapítvány szervezésében. Bár az elmúlt időkben haladás történt csángóügyben, még mindig nem veszélytelen egy ilyen vállalkozás – állítják a szervezők–, hiszen a helyi nacionalista erők újra és újra próbálják megakadályozni a csángóvidéki magyar nyelvű kezdeményezéseket. A konferenciára Németországból, Angliából, Olaszországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek szakértők, és részt vesz Tőkés László református püspök, EP-képviselő valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. Első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a csángók középkori jelenlétének bizonyítékait is bemutató kiállítást nyissanak meg Bákóban, a pusztinai templomban pedig magyar nyelvű mise lesz. Sólyom László köztársasági elnök levelet intézett a konferencia résztvevőihez, kifejtve, a moldvai csángó kultúra a középkori európai kultúra gyöngyszeme, az európai katolicizmus keleti végvára. A csángók nyelve, zenéje, táncai, viselete a magyar kultúrának nemcsak egyik legszebb része, de a leginkább veszélyeztetett része is. /Európa nem uniformizálódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A nemzetközi tudományos konferenciát a csángó vidék központjában, Bákóban rendezi meg a – magánalapítványként újjászervezett – Teleki László Alapítvány. /Veszélyeztetett örökség. Csángó konferencia Bákóban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Nogyon, nogyon szép vót” – súgja oda egy népviseletes pusztinai öregasszony társának a május 9-én tartott magyar miséről kijövet. A pusztinai templomban most először celebráltak magyar misét. Ezt is csak úgy engedélyezte az egyház, hogy azt a veszélyeztetett kultúrákról Bákóban és Pusztinában szervezett nemzetközi konferencia részének tekintették. Elvileg azt a célt szolgálta, hogy a csángókról hangsúlyosan szóló konferencia külföldi vendégei imádkozhassanak, a gyakorlatban viszont a pusztinai magyar érzelműeknek is egyedi lehetőséget teremtett vágyaik beteljesülésére. E település csángómagyar közössége tett ugyanis eddig a legtöbbet a magyar misék engedélyezéséért. A Nyisztor Tinka helyi néprajzkutató vezette Szent István Társaság tagjai megannyi alkalommal gyűjtöttek aláírásokat, írtak leveleket, kértek személyes meghallgatásokat a római katolikus egyház vezetőinél. Bákóban, Iasi-ban, Bukarestben és a Vatikánban is hallatták a szavukat. Kérésük azonban mindeddig nem talált megértésre. Petru Gherghel iasi-i püspök többször is kijelentette, csak akkor engedélyezi, hogy magyar misét is tartsanak, ha meggyőződik róla, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. A sors fintora, hogy a mostani magyar mise engedélyezésének feltétele volt, hogy Nyisztor Tinka ne legyen ott a templomban. „Ezt nagyon nehéz volt elfogadni, de azt hiszem, mégis szükség volt a kompromisszumra” – nyilatkozta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke. „Nyisztor Tinka azzal vigasztalódhat, hogy mindannyian tudjuk: nagymértékben az ő érdeme, hogy eljutottunk ide” – tette hozzá Solomon Adrián. Elmondta, a mise előtt a Magyarországon és Olaszországban tanult Pogár Róbert csángó származású pappal kereste fel a pusztinai plébániát. „Azt éreztem, a pusztinai papok is kockázatot vállaltak azzal, hogy engedélyezték a misét. Paptársaik rosszallására számíthatnak emiatt” – magyarázta Solomon. Hozzátette, a moldvai klérus hozzáállását talán inkább jellemzi a klézsei történet, ahol nemrég azzal fenyegette a pap a gyermekeket, hogy nem engedi őket bérmálni, ha magyarórákra járnak. A misét a népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok torkából felcsendülő magyar egyházi énekek tették ünnepélyessé. Noha a papok a magyar mise előtti harangozást sem engedélyezték, a mise végéig több mint kétszázan gyűltek össze a templomban, és a vendégek maradtak kisebbségben. Afféle kultúrdemonstráció várt a konferencia vendégeire a pusztinai magyar közösségi ház udvarán is, ahol a felcsendülő zenére táncra perdültek a népviseletbe öltözött helybeliek. A pusztinai bemutató egyébként a bákói Iulian Antonescu Múzeum tanácstermében megtartott tudományos előadásokat kapcsolta a helyszíni valósághoz. A jelenlévők ugyanis azokat a néphagyományokat tanulmányozhatták, amelyeket például az 1906–1907-ben a Csángóföldön járt finn nyelvész Yrjö Wichman írt le. Wichman csángóföldi látogatásairól Ildikó Lehtinen, a finn nemzeti múzeum kutatója tartott előadást. Meinolf Arens történész, a Müncheni Egyetem kutatója természetesnek tartotta az európai nemzetépítési folyamatok létét. Chris Davis, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy látta, a magyar állam rossz szolgálatot tett a csángóknak azzal, hogy a második világháború idején megpróbálta magyar területre telepíteni őket. Cornel Boritz, az Oslói Egyetem tanára úgy vélte, a romániai csángókérdés kezelésében példaként lehetne felhasználni azt a tapasztalatot, amely a norvég nemzetállam és a norvégiai számi kisebbség közötti konfliktus megoldásában felhalmozódott. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője szerint az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángók jogküzdelmében, a kritikus pillanatban azonban fontos segítséget nyújtott ahhoz, hogy a moldvai iskolákban elkezdődhessen a magyar nyelv tanítása. Hatos Pál budapesti történész arra figyelmeztetett, hogy a magyar politika akkor talált partnereket a csángógondok orvoslásához, hogyha azt nem magyar nemzeti, hanem demokráciakérdésként közelítette meg. Agnieszka Barszczewska, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója szerint a 19. század végén a csángó falvakra jellemző analfabetizmus segítette a magyar nyelv fennmaradását. Úgy vélte, a csángók azért őrizhették meg hosszú ideig identitásukat, mert zárt társadalmat alkottak. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató egy, ez év elején végzett Tatros menti kutatás alapján állapította meg: a csángók nyelvi asszimilációja megállíthatatlan. A konferencián Tőkés László európai parlamenti képviselő azok iránti elismerését hangsúlyozta, akik nemcsak szakmai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik a csángókérdést. Arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportja javaslatára döntött arról februárban, hogy megfigyelők csoportját küldi a Csángóföldre. Immár a sokadik csángókonferenciát szervezi a Diószegi László által vezetett Teleki László Alapítvány. Szerinte a pusztinai magyar mise volt a legjelentősebb újdonság. Az is figyelemre méltó, hogy Bákó központjában, a Iulian Antonescu Múzeum termében tanácskozhattak, és a moldvai középkori emlékeket számba vevő kiállítás tablói távozásuk után is a falakon maradtak. Elszomorító, hogy a román kollégák nem jötte el. Helsinkiből, Münchenből, Varsóból, Oslóból jöttek előadók Bákóba, a helyi román értelmiség mégsem érezte, hogy itt a helye. /Nogyon, nogyon szép vót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A nemzeti kisebbségek helyzete, az európai uniós értékrendszer érvényesítése a kétoldalú kapcsolatokban, a soron következő közös kormányülés előkészítése, a kulturális értékek megóvása és az energiaellátás kérdése egyaránt szerepelt Gilyán György magyar és Raduta Raduta román külügyi államtitkár május 23-i bukaresti megbeszélésein. Gilyán György háromnapos látogatásra érkezett Romániába. A bukaresti megbeszélések után Csángóföldre vezet az útja, ahol a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) képviselőivel találkozik. Részt vesz Magyarfaluban a felújított Magyar Ház felszentelésén. Programján szerepel még a Neamt megyei ortodox kolostor megtekintése, majd Székelyföldön keres fel néhány várost. A bukaresti megbeszélések a két minisztérium rendszeres konzultációsorozatába illeszkednek. Raduta kifejtette, Bukarest nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek akkreditációjának az ügyéhez. /Magyar-román eszmecsere a nemzeti kisebbségek helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./