Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. február 13.
"Febr. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában tartott sajtóértekezletet az RMDSZ vezetése. Ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Szabó Károly, a szenátusi frakció, illetve Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, valamint Birtalan Ákos turisztikai és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. Markó Béla röviden összefoglalta a múlt hét végén lezajlott marosvásárhelyi SZKT-n történteket. Elmondotta, hogy az RMDSZ döntéshozó fóruma elemezte a választási kampány eredményeit, a jelöltállítások kapcsán tapasztalt hiányosságokat ? amire az őszi kongresszus távlatában is szükség volt, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos módosítások válnak szükségessé az alapszabályzatban ?, áttekintette és megvitatta a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, valamint a kormányzati felelősséggel járó teendőket az elkövetkező időszakban, továbbá meghallgatta és elfogadta az Ellenőrző Bizottság jelentését Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, illetve politikai alelnök vagyonkezelési ügyében.-"
1997. február 13.
"Kovács Albert bukaresti professzor határozottan kiállt az önálló magyar egyetem mellett. Készséggel jelentkezni fog az induló egyetemen meghirdetendő professzori állások egyikére összehasonlítható irodalomtörténet/ világirodalom, poétika/ irodalomelmélet, ha lesz, az orosz szakra is. /Kovács Albert: Pro alma mater. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"
1997. február 13.
"A romániai tanügy helyzetével kapcsolatban terjedelmes interjút közöl a lap Asztalos Ferenccel, a képviselőház tanügyi bizottságának tagjával. Asztalos bizakodó a kormányprogrammal kapcsolatban, mert az szerinte nagyon hasonlít az RMDSZ választási programjához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13, 14./"
1997. február 14.
"A sajtó olykor túlzott képet festett az RMDSZ-en belüli véleménykülönbségről, ezért a Népszabadság tudósítója, Mag Péter Markó Bélát és Tőkés Lászlót kérdezte erről. Markó Béla szerint tapasztalható egyfajta befelé fordulás. A leghatározottabban elutasította a közte és a tiszteletbeli elnök közötti éles szembeállást. Tőkés László tiszteletbeli elnök elmondta, hogy a heves vita után jelképes gesztusként legújabb könyvét dedikálta Markó Bélának.Hiányolta, hogy a kormányprogram nem mondta ki az egyházi ingatlanok rendezését. Legalább utólag rögzíteni kellene az RMDSZ elvárásait. - Veszélyesnek tartja a központosító RMDSZ-irányzatot. Szaporodnak az elvi nézetkülönbségek közte és Markó Béla között. "Az RMDSZ júniusban még markáns különvéleményt képviselt, mára Bukarest, Budapest és az RMDSZ együtt menetel." Elfogadhatatlan az olyan politika, amely a saját célkitűzések feláldozása árán "a hatalommal való egyezkedésbe torkollik" - mondta Tőkés László püspök. /Népszabadság, febr. 14./"
1997. február 15.
"Febr. 15-én tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete. Újraválasztották Varga Gábort /az új alapszabály szerinti megnevezésssel/ területi elnökké /eddig a Bihar megyei RMDSZ elnöke volt/. A küldöttek éles vita után alapszabályzat-módosítás mellett döntöttek, elfogadva dr. Csapó József tervezetét . Az új alapszabályzat átalakítja a Bihar megyei szervezet eddigi felépítését. A területi szervezet a helyi szervezetekre és az ezekből alakult körzeti szervezetekre, illetve a társult szervezetekre épül. Döntéshozó szervei a Küldöttgyűlés, a Területi Választmány - amelynek tagjai a körzeti szervezetek elnökei (25), a társult szervezetek elnökei (11), SZKT- és SZET-tagok (8), a Területi Önkormányzati Tanács vezetősége (3) és a küldöttgyűlésen megválasztott 34 tag -, illetve a Területi Operatív Tanács (amely a területi elnökből, a Területi Választmány elnökéből és alelnökéből, a TÖT elnökéből és alelnökéből, valamint az ügyvezető elnökből és annak helyetteséből áll). A területi szervezet végrehajtó testülete az Ügyvezető Elnökség. Az ügyvezető elnököt a területi elnök javaslatára a Területi Választmány nevezi ki. - A küldöttközgyűlés titkos szavazással megválasztotta a területi elnököt és a Területi Választmány 34 tagját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 20., 971. sz./"
1997. február 15.
"Az RMDSZ mezőgazdasági főosztálya és a Maros megyei RMGE szervezésében febr. 15-én Balavásáron nagy sikerű borászati tanácskozást és borversenyt rendeztek. A tanácskozás és a verseny minőségét olyan szaktekintélyek jelenléte biztosította, mint dr. Csávossy György nemzetközi borszakértő, Balla Géza, a barackai (Arad megye) állami gazdaság főborásza, András Emil, a nagyenyedi Logos borpince tulajdonosa és Péterfy Sándor, a marosvásárhelyi Vinexim szakembere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 17., 968. sz./"
1997. február 15.
"Febr. 15-én Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen fogadta a FIDESZ Németh Zsolt országgyűlési képviselő által vezetett küldöttségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./"
1997. február 17.
"A parlamenti pártok gyakran belpolitikai csatározásokhoz ürügyként használják fel a határon túli magyarság érdekeinek védelmét, pedig e téren józan önmérsékletre lenne szükség, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Friedrich Naumann Alapítvány által febr. 15-én Visegrádon szervezett tanácskozáson. A magyar külpolitika alapvető feladatai közé tartozik, hogy megfelelően képviselj a határon túli magyarság érdekeit az Eu-integráció során. A helyzetet nehezíti, hogy Európában nincs olyan kisebbségi norma, amely javaslatot adhatna kisebbségeket ért sérelem orvoslására. Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a szomszédos országokkal való kapcsolatokra nem lesz negatív hatással, ha esetleg Magyarországot előbb veszik fel a NATO tagjai közé, mint másokat. Fennáll viszont a tömeges áttelepülés veszélye az egyes országokban alakuló belpolitika függvényében. Csapody bírálta a kormányt, amiért a külpolitikában gyakran gyámoltalanul reagál a különféle kihívásokra. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke szerint megérett a helyzet arra, hogy a határon túli magyarok kérdésében ne csupán egyes minisztériumok, hanem a tárcák szélesebb köre vegyen részt. Európában ugyanis mindinkább a regionális politika az elfogadott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"
1997. február 17.
"Febr. 17-én Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében tartották az RMDSZ-vezetőinek és kormányzati tisztségviselőinek szokásos hét eleji konzultációs tanácskozását. A megbeszélésen a kormányzási program megvalósításának tisztségviselőinket foglalkoztató gyakorlati kérdéseiről, aktuális teendőkről, a kormány reformintézkedéseinek támogatásáról és elfogadtatásáról, megfelelő mediatizálásáról folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./"
1997. február 17.
"A Szenátus febr. 17-i ülésén a politikai nyilatkozatok során Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor a korábbi kormányzat által 1995-ben és 1996-ban az egyházaknak kiutalt összegekről és visszajuttatott földterületekről szólva méltánytalannak nevezte, hogy ezen intézkedések egyetlen haszonélvezője az ortodox egyház volt. Nehezményezte, hogy a kormány alkotmányellenes, vallási alapú megkülönböztetésben részesítette az összes többi egyházat, közöttük azokat, amelyektől a kommunista rendszer vagyonuk java részét elvette. Hozzátette, hogy a felekezetek hátrányos megkülönböztetése az ortodox egyházzal szemben az emberi jogok súlyos megsértésének tekinthető, aminek nem szabadna többé megtörténnie. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./"
1997. február 17.
"A Romániai Magyar Szó interjút közöl Eckstein Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. A Kolozs megyei szenátor kifejtette, szükséges volt a probléma felvetése, de a Szabadelvű Kör rendezvényén elhangzott vélemények nem feltétlenül tükrözik az RMDSZ liberális platformjának álláspontját. "Azt akartuk, hogy az egész közösségre vonatkozó kérdést egyáltalán vita tárgyává tegyük. Arra törekedtünk, hogy olyanokat kérjünk fel előadónak, akikről tudtuk, hogy ezen a kérdésen éveken keresztül dolgoztak? ? mondta a szenátor. Mint ismeretes, ezen az előadáson hangzott el először annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, miszerint a kolozsvári magyar diákok többsége nem kívánja az önálló Bolyai egyetem újraalakítását, s ez jelentős vitát váltott ki nemcsak a kolozsvári, hanem a romániai magyar értelmiség körében is. /Zsehránszky István: A Bolyai-vita margójára. Felsőoktatás vagy tűzoltómunka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"
1997. február 17.
"A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ választmánya febr. 17-i ülésén eldöntötte, hogy a szervezet jelöltjét a március közepén esedékes polgármester-választásra előválasztások útján jelöli ki. Ugyanezen az ülésen kidolgozták az előválasztások ütemtervét is. A két jelölt: Páll Árpád ideiglenes polgármester és Romfeld János tanácsos, jelenlegi alpolgármester. A mozgóurnás előválasztás február 21-23. között lesz, majd február 24-26-án a RMDSZ városi székházában felállított urnákban adhatják le voksukat azok, akiknek 21-23-án nem sikerült szavazniuk. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 21., 972. sz./"
1997. február 18.
"A Képviselőház febr. 18-i ülésén a napirend előtti felszólalások során Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő szorgalmazta, hogy a Képviselőház fogadja el mielőbb a helyi közigazgatás tényleges megreformálását, a helyi autonómia meghonosítását szolgáló törvényeket, amelyek biztosítani hivatottak a központi adminisztráció gyámkodásának felszámolását, tisztázzák a helyi közigazgatás rendelkezésére álló költségvetési alapokat és tulajdonviszonyokat, a megfelelő pénzügyi forrásokat, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./"
1997. február 18.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke febr. 18-án az RMDSZ bukaresti székházában fogadta az SZDSZ Pető Iván pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét, amely többnapos látogatást tesz Romániában. A magyar kormánykoalíciós párt küldöttségében részt vesznek: dr. Eörsi Mátyás, az SZDSZ külügyi szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bretter Zoltán országgyűlési képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi titkára."
1997. február 18.
"Az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztálya mellett 1997-től az oktatási főosztályt is dr. Kötő József vezeti. A Bolyai Egyetem ügyében az RMDSZ programja változatlan: síkraszáll az önálló felsőfokú oktatásért, melynek betetőzéseként az anyanyelvi egyetem az anyanyelvi egyetem létrehozása szerepel. Minden ellenvélekedés dacára van kiforrott stratégia, a Cs. Gyimesi Éva vezetésével kidolgozott és az SZKT által elfogadott oktatási stratégia. Az új politikai helyzetben, amikor a kormányprogram szavatolja az anyanyelvi egyetemi oktatás jogát, elérkezett az idő a szakmai építkezésre. Az RMDSZ az önálló Bolyai Egyetem újraindításának elve: sarkigazság. A centrum köré szervezett regionális kihelyezett tagozatok betöltik a szellemi műhelyek szerepét. Kötő szerint "elenyésző és semmiképpen sem gyakorlati erőt jelentő azoknak a száma, akik ellenzik az önálló magyar felsőfokú oktatási rendszer létrehozását." Az önálló magyar egyetemet folyamatnak tekintve első fázis lesz a kéttagozatos egyetem struktúrájának kidolgozása. Ebből a tervezetből bontható ki a hiányszakmák listája, az oktatói állomány kialakítása, az akkreditációs feltételek megteremtése. Ezzel párhuzamosan anyaországi tanárokkal hozzá kell látni az önálló egyetemi struktúra megteremtéséhez. Az egyházi oktatás terültén a stratégiában kiemelt feladat a nagyváradi Sulyok István Főiskola fejlődési feltételeinek biztosítása. /Dr. Kötő József ügyvezető alelnök. A Bolyai Egyetem újraindításának elve: sarkigazság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./"
1997. február 19.
"Febr. 15-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa állásfoglalást fogadott el a független Bolyai Egyetem újraalakításának szükségességéről. Ez különben része az RMDSZ programjának is ? állapította meg az KMKT, amely ugyanakkor tiltakozott azon kísérletek ellen, melyek igyekeznek megfosztani Kolozsvárt a romániai magyarság szellemi életében gyakorolt vezető szerepétől. A KMKT nem ért egyet azzal az állásponttal, mely szerint a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kérdése megoldható a jelenleg működő szerkezet szintjén, önálló egyetemi intézmény megteremtése nélkül. Továbbra is támogat minden olyan intézkedést, amely a jelenlegi intézményi hálózat, így a Babes-Bolyai Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését, új tagozatok létrehozását, önállósulását célozza, mindez azonban csak az első lépés az önálló magyar egyetem felé. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy elutasítja azt a vádat, mely szerint az autonóm magyar egyetem léte szeparatizmust jelentene. Éppen ellenkezőleg, ez emelné magasabb szintre, tenné intézményközi kapcsolattá a román és magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmények viszonyát. Veszélyes politikai cselekedetnek tartják egy félresikerült felmérés alapján annak bizonygatását, hogy az ifjúság nem akar önálló egyetemet. "Nem véletlen, hogy a román sajtó egy része az RMDSZ meggyöngítésére próbálja felhasználni" ezt az álláspont, azt állítva, hogy a tanulóifjúság és az RMDSZ oktatáspolitikája között ellentmondás van. A KMKT tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely meg akarja fosztani Kolozsvárt az erdélyi magyar művelődési központ szerepétől. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 17., 968. sz., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./"
1997. február 19.
"Febr. 17-én Victor Babiuc védelmi miniszter Debrecenbe utazott, ahol Keleti György honvédelmi miniszterrel tárgyalt. A két miniszter titokvédelmi egyezményt írt alá, amely feltétele annak, hogy a két ország katonai és haditechnikai együttműködése bővülhessen. Elhatározták, hogy a két minisztérium integrációs kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkárai havonta, a miniszterek pedig negyedévente találkoznak egymással, felváltva a két országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./"
1997. február 19.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre kiadott nyilatkozatában foglalkozott a jan. 31-én általuk szervezett nyilvános vitával /A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben/. A rendezvény célja a témában felmerült vélemények nyilvános megvitatása volt.A Szabadelvű Kör ebben a kérdésben is közvetítő szerepet óhajtott felvállalni szakma és politikum között, a rendezvényen nem kívánt állást foglalni a vitatott kérdésekben. A Szabadelvű Kör szükségesnek tartja az autonóm magyar nyelvű egyetemi oktatást. A tudományegyetem létrehozását, fejlesztését csak Kolozsvár központtal tartják megvalósíthatónak. Sajnálattal tapasztalják, hogy a "véleménynyilvánítás szabadsága szellemében fogant rendezvényünket egyesek felhasználták a Szabadelvű Kör elleni indokolatlan támadásokra." - olvasható a Szabadelvű Kör Elnöksége által kiadott nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19., 970. sz./ A nyilatkozatot Eckstein Kovács Péter képviselő, a Szabadelvű Kör elnöke olvasta fel a Kolozs megyei képviselők ülésén. A képviselő érdemként hangsúlyozta nyomásgyakorlásukat. A nyilatkozattal kapcsolatban több felszólaló nehezményezte, hogy az nem tartalmazza tételesen, hogy a Szabadelvű Kör a Bolyai Egyetem visszaállításáról beszél-e. /Miklós László: Állásfoglalások Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1997. február 19.
"Febr. 19-én az RMDSZ bukaresti székházában szakmai tanácskozásra került sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek és a kormányban, illetve törvényhozásban tevékenykedő gazdasági-pénzügyi szakembereinek a részvételével. A tanácskozáson a különböző minisztériumok munkájában felmerülő aktuális gazdasági-pénzügyi kérdésekben zajlott hasznos szakmai megbeszélés és eligazítás, illetve tapasztalatcsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 20., 971. sz./"
1997. február 20.
"Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 17-i sajtóértekezletén ismertette a kormány reform- és szociális intézkedéseit. A sokkterápia febr. 18-tól való bevezetéséről volt szó. A rendkívül nagyarányú áremelést mellett több mint 50 %-os fizetés- és nyugdíjemelés lesz, az ösztöndíjakat 60 %-kal emelik, az árak viszont elszabadulnak, például a benzin 1900 lejről 2900 lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Az árak liberalizálásának hatását a kormány a szociális védőintézkedésekkel legfeljebb csak 75 %-ban tudja kompenzálni, állapította meg Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./"
1997. február 20.
"A KMKSZ ismertette stratégiatervezetét, mely szerint dönteni kell, hogy visszaállítsák a Bolyai Egyetemet, vagy új magyar egyetemet hozzanak létre. Lépni kell az ingatlanszerzés ügyében, biztosítani kell a tanárokat, külföldi vendégtanárok, középiskolai tanárok meghívásával, dönteni kell a magyar egyetem indulása reális dátumáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., 21., Miklós László: Bolyai-kerekasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22., 24./"
1997. február 20.
"Febr. 20-án a temesvári RMDSZ székházában oktatási tanácskozásra került sor, amelyen a jelenlevők ? Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök, Balaton Zoltán és Halász Ferenc alelnökök, Erdei Ildikó és Kovács Ildikó oktatási kérdésekkel megbízott TKT-tagok, Bodó Barna és Dukász Péter önkormányzati tanácstagok, Hozó Éva, Szász Enikő, valamint Kis Ferenc tanfelügyelő ? számbavették a szórványhelyzet sajátosságaiból eredő legsúlyosabb és legégetőbb problémákat, majd megvitatták az anyanyelvi oktatással kapcsolatos különböző pályázati lehetőségeket és véglegesítették az első félév akcióprogramját, melynek súlypontja az "Élő kapcsolat" akció a beiskolázás előtt álló magyar gyermekek számbavételére és családjaikkal való közvetlen kapcsolat kialakítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./ "
1997. február 21.
"Febr. 21-én a két ház együttes ülésén Verestóy Attila szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő képviselőházi-szenátusi közös állandó bizottság tagja letette a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 21., 972. sz./"
1997. február 21.
"Románia jelenkori történetét megírni kockázatmentes vállalkozás. Ezt az eredetileg az Egyesült Állalmokban kiadott Románok története című könyvében /The Romanians. A History. Los Angeles, American-Romanian Academy of Arts and Scientes, 1984, hazai kiadása: Istoria romanilor, Editura Humanitas, 1995/ Vlad Georgescu /1937-1988/ is megállapította, aki Georges Haupthoz /1928-1978/ hasonlóan az emigrációt választotta, visszautasítva a tálcán fölkínált hivatalos történetírói szerepet. - A kommunizmus történetével foglalkozott Marin C. Stanescu és Gheorghe Neacsu. Kettejük könyve /Moszkva, a Komintern, a balkáni kommunizmus hálózata és Románia /1919-1944/ 1994-ben jelent meg Bukarestben. A szerzők az egykori Román Kommunista Párt Történettudományi Intézetének volt munkatársai, akik könyvükben kifejtették, hogy a Komintern internacionalista politikája a zsidó, magyar és bulgár kisebbségben találta meg természetes szövetségeseit, ők azonban nem tudták megérteni a román állam érdekeit. /Mariana Ioan: Önátnevelés. A romén történetírás és a kommunizmus. = Élet és Irodalom (Budapest), febr. 21./"
1997. február 22.
"Febr. 22-én Temesváron, az RMDSZ Művelődési és Szociális Központjában ülésezett az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa. A napirend fő helyén szerepelt az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének 1997. évi módosított programja és költségvetése, Toró T. Tibor megyei elnök előterjesztésében. A TKT megvitatta és többségi szavazattal elfogadta a program irányelveit és szerkezetét, valamint végrehajtásának ellenőrzési ütemtervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./"
1997. február 24.
"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) meghívására febr.23-án Bukarestbe érkezett Wim van Velzen az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) elnöke és Surján László, az EUCD alelnöke. Az EUCD az európai keresztény-konzervatív pártokat tömöríti, többek között tagja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EUCD vezetői bukaresti látogatásukat az RMDSZ székházában kezdték, ahol Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Borbély László államtitkár, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az RMKDP alelnöke fogadta őket. A mintegy kétórás megbeszélésen az RMDSZ-politikusok informálták tárgyalópartnereiket a romániai helyzetről, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepéről, ismertették az RMDSZ álláspontját a NATO és az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Szövetségünk képviselői egyhangúan amellett szóltak, hogy a madridi csúcs után Romániával is kezdje meg a tárgyalásokat a NATO. Wim van Velzen nagyra értékelte azt, hogy az RMDSZ a romániai nehéz gazdasági helyzetben vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva a kormánykoalíciónak oly szükséges stabilitást. Van Velzen szerint az RMDSZ hozzáállása arra utal, hogy a romániai magyar közösség aktívan és konstruktívan akar részt venni szülőhazája politikai életében és cselekedeteivel jelzi, hogy alaptalanok voltak a román nacionalisták eddigi vádjai. Az EUCD elnöke szerint a román-magyar kapcsolatok gyors fejlődése példaértékű lehet a térség más országai számára is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./"
1997. február 24.
"Az EUCD Romániában tartózkodó vezetői hétfőn közös munkaebéden vettek részt az RMDSZ vezetőivel, Markó Béla szövetségi elnökkel, Verestóy Attila alelnökkel, Borbély László és Bara Gyula államtitkárokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./"
1997. február 25.
"Febr. 21-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jacques Chirac francia elnök, akit Bukarestben, a repülőtéren Emil Constantinescu elnök és a kormány tagjai fogadtak. A francia elnököt elkísérte Hervé de Charette külügy-, Jean-Louis Debré belügyminiszter és Yves Galland külkereskedelmi miniszter, továbbá befolyásos üzletemberekből álló küldöttség. Chirac a román elnökkel folytatott tárgyaláson a francia-román gazdasági, politikai és társadalmi partnerséget javasolta. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Chirac támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Látogatásának célja, mondta a francia elnök, a két ország közötti együttműködés megalapozása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"
1997. február 25.
"Jacques Chirac elnök febr. 22-én Emil Constantinescu elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén előző nap kifejtett álláspontjának megfelelően megerősítette, hogy a NATO kiszélesítésének Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon kívül ki kell terjednie egy negyedik és ötödik országra is. Hervé de Charette nagyon fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"
1997. február 25.
"Febr. 23-án Romániába érkezett a magyar parlamenti európai integrációs bizottságának küldöttsége, élén Orbán Viktorral. A küldöttség megbeszélést folytat a román parlament integrációs bizottságával, fogadja őket Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"