Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. február 5.
"Febr. 4-én megtartotta tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakció új vezetősége a jelen törvényhozási ciklus - tavaszi - ülésszakára a következő: frakcióvezető - Verestóy Attila Hargita megyei szenátor; alelnök - Szabó Károly Szatmár megyei szenátor; titkár - Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./"
1997. február 6.
"Emil Constantinescu államelnök Brüsszelbe utazott, febr. 3-án tárgyalt Jacques Santerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, megvitatták a PHARE-program keretében nyújtott támogatás növelésének lehetőségét. A román államfő a piaci reformok felgyorsítását ígérte. Constantinescu elnök találkozott Jean-Luc Dehaene belga elnökkel is. Febr. 4-én Constantinescu Javire Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, majd felszólalt az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Solanával a román-ukrán viszonyról tárgyalt. Elmondta, hogy Bukovina és a Kígyó-sziget a második világháború után került ukrán /szovjet/ fennhatóság alá. Kifejtette, hogy Bukarest nem támogat semmilyen területi követelést, ragaszkodik viszont az ott élő román népesség, és általában a térség biztonságának szavatolásához. Szóba került még a román-orosz viszony kérdése. A román államfő határozottan kiállt Románia euroatlanti elkötelezettsége mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1997. február 6.
"Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"
1997. február 6.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ ügyvezető testülete az SZKT-tagokhoz intézett nyílt levélben kifogásolta, hogy az RMDSZ koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a szervezet által kapott szavazatokkal arányos számú helyet a kormányban, megyei vezetőségekben, az RMDSZ-nek ugyanis 12,5 5-os választási eredményének megfelelően 3 miniszteri és 5 prefektusi tisztség járt volna. Elfogadhatatlanak tartják, hogy Kovászna megye élére nem magyar prefektus került. Az EMK szerint a döntések meghozatalakor nem kérték ki kellő mértékben az RMDSZ illetékes testületének véleményét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1997. február 6.
"Márton Árpád Kovászna megyei képviselő vállalta el Hunyad megy érdekképviseletét. Vállalta, hogy kéthavonta eljön a megyébe, ennek megfelelően jan. 31-én Déván járt, az RMDSZ-székházban, találkozott a megyei RMDSZ-vezetőkkel és az EMKE képviselőivel. Elsősorban iskolagondok jelentkeznek, továbbá a lerombolt emlékművek újraállítását is felvetették, továbbá az egyházi tuljadon visszaadásnak és az egyházi iksoláknak a kérdése. /Kelemen Gabriella: Mégis van képviselőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1997. február 6.
"Febr. 6-án a székelykeresztúri RMDSZ és RMPSZ meghívásának eleget téve Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke találkozott a város és a környező falvak pedagógusaival. A beszélgetés alaptémáját a tanszemélyzet státuszának törvénye képezte, amelyet a képviselőház nemrég, 1997. január 23-án fogadott el.Asztalos Ferenc értékelése szerint a törvénytervezet képviselőházi változata megteremti annak lehetőségét, hogy a pedagógus az elkövetkezőkben az őt megillető erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"
1997. február 6.
"Új lap jelent meg Történelmünk címmel, főszerkesztője és kiadója Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi középiskolai tanár. Egyelőre kéthetenként lát napvilágot, tudományos ismeretterjesztő kiadvány akar lenni. Előfizetni a Sribe-Kádár Kiadónál lehet, Sepsiszentgyörgyön. /Str. Oltului 43. bl. 7/G. 12./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1997. február 6.
"A Kriterion Kiadónál megjelent: Szenci Molnár Albert Psalterium Ungaricum 1607 - Molnár Szabolcs gondozásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"
1997. február 6.
"Febr. 7-én Budapesten, a Kossuth Klubban megtartották Markó Béla költői estjét Másoknak énekelnék jobb időket címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6., 961. sz./"
1997. február 7.
"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán Strasbourgban a magyar küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a román küldöttséggel. A román küldöttség tagjai között volt Frunda György RMDSZ-szenátor, Melescanu volt külügyminiszter és Nastase volt képviselőházi elnök is. A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű magyar-román parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A román küldöttség hazatérése után sajtóértekezletet tartott. Frunda György elmondta, hogy az ET egyezmény-javaslatában európai nemzetiségről volt szó. Frunda viszont javasolta, hogy ne európai nemzetiség szerepeljen az egyezményben, hanem európai állampolgárság. Javaslatárt elfogadták. Azzal érvelt, hogy 1990 után az ET és más nemzetközi szervezetek állampolgárságról beszélnek és külön orvosolják a nemzeti kisebbségek jogait. /Zsehránszky István: Ahogy mi kinézünk... Strasbourgban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"
1997. február 7.
"A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ febr. 5-i számában megjelent a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal felállításáról és működéséről szóló kormányhatározat, ezzel hivatalosan is megkezdi munkáját a közvetlenül a miniszterelnök alá rendelt, Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszter vezetése alatt álló hivatal. A kormányhatározat rendelkezik a Kisebbségvédelmi Hivatal feladatairól, hatásköréről, működésének anyagi és szervezési feltételeiről. A hivatal keretében külön ügyosztály (Hivatal) foglalkozik a romák szociális integrációjának kérdéseivel, továbbá a kormányhatározat szabályozza a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett létrehozandó (illetve újjászervezendő), konzultatív hatáskörrel felruházott Nemzeti Kisebbségi Tanács összetételét és működését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"
1997. február 7.
"Emil Constantinescu államelnök febr. 5-én Párizsba utazott, tárgyalt Jacques Chirac francia államfővel. A megbeszélés után Chirac kijelentette: Franciaország támogatja, hogy Románia az első körben bekerüljön a NATO-ba, ugyanígy azt is, hogy az OECD tagja legyen. A francia elnök februárban Romániába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"
1997. február 7.
"A református imahét keretében február 3-8. között Aranyosgyéresen, a református templomban a következő előadások hangzottak el: Bethlen Gábor és a református egyház ? előadó: Sipos Gábor történész; Irodalmi est ? találkozás Bálint Tibor íróval; Nehéz nagyszülőnek lenni ? előadó: dr. Löwi Károly gyermekgyógyász; A virág az életünkben ? Jankovszki Elemér, a kolozsvári Botanikus Kert nyugalmazott főkertészének diavetítéses előadása; Parlamenti krónika ? találkozás az RMDSZ Kolozs megyei képviselőivel; Üzenet mindenkinek ?Vitályos Ildikó színművésznő előadóestje. Az egyhetes rendezvény szervezői az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társasága. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 7., 962. sz./"
1997. február 8.
"Febr. 6-án a képviselőház megszavazta az RMDSZ javaslatát, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is letehetik a vezetői vizsgát. Mindezt az új román KRESZ vitájában szavazták meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"
1997. február 8-9.
"A Romániai Magyar Szóban az első reagálás a Bolyai Egyetem vitájára Miklós László tollából való, aki kiáll az önálló magyar egyetem mellett, megjegyezve, hogy a Szabadelvű Kör igyekszik az egyetem kérdését felszínen tartani, magának követeli annak eldöntését, hogy szükséges-e újraindítani a Bolyai Egyetemet. Hét éve folyik az önálló magyar egyetemért a küzdelem, a Szabadelvű Kör tanácskozásán előadást tartók azonban csak a jelenlegi egyetemi keretek között akarnak maradni. /Miklós László: Elfecsérelt esély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ A Bolyai Egyetemet "sovénnacionalista szándékokkal és célértelemmel szüntették meg, illetve egyesítették önkényesen, nyilvánvaló, hogy az új eurodemokratikus kormányzatnak mintegy erkölcsi kötelessége önállóságának újrateremtése." Inkább abban van véleményeltérés, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy másik székelyföldi városban legyen tudományegyetem - írta Szász János. A cikkíró szabad őszinte érvelő vitára szólítja fel a kérdés körül aggályoskodókat, azért, hogy a Bolyai ügye, a magyar tudományos felsőoktatás ügye a méltányosság és a modernizáció szellemében nyerjen megoldást. Szász János kifogásolta Miklós László indulatos hangját. /Szász János: A Bolyai-ügyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./"
1997. február 10.
"A Romániai Magyar Szó közli az MTI által Tokay Györggyel készített interjút. Az RMDSZ-es tárca nélküli miniszter elmondja, hogy a Nemzeti Kisebbségi Hivatal a kormány apparátusán belül működik, közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelve. A miniszter megemlítette azt a vádat, miszerint 40 magyart akar felvenni hivatalába és elmondta, nincsenek ilyen szándékai, mert meggyőződése az, hogy jó, ha Románia 16 etnikai kisebbségi csoportjával olyan emberek foglalkoznak, akik tökéletesen ismerik ezek nyelvét, kultúráját. Ezért a hivatalban görög, ukrán, német, lengyel, roma, török és más nemzetiségű alkalmazottak is lesznek. A 46 tagú Hivatalnak a megbízott miniszteren kívül lesz egy államtitkára, mely várhatólag egy másik kisebbséghez tartozó személy lesz, s az intézmény területi munkával, közönségkapcsolatokkal, a nemzetközi és a nemkormányzati szervekkel kapcsolatot tartó, törvény-előkészítéssel és a végrehajtás figyelésével, valamint technikai és pénzügyi témákkal foglalkozó igazgatóságokkal rendelkezik, és külön hivatal munkálkodik a roma kisebbség társadalmi integrálásán. Az első igazgatóság keretében három területi kirendeltség működik majd Erdélyben, Moldovában és Dobrudzsában, Havasalföld és Olténia problémáit pedig Bukarestből próbálja majd figyelemmel követni a hivatal. Az erdélyi megbízott Kolozsváron működik. A hivatal "depolitizálni" akarja a kisebbségi tematikát abban az értelemben, hogy a nemzetiségekkel való bánásmód ne legyen függvénye annak, hogy milyen párt, milyen kormány van éppen hatalmon, hanem a törvények szabályozzák ezt. Tokay munkájában érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy a felmerülő kérdéseket lehetőleg a helyszínen oldják meg, vagyis a kormány, a hivatal akkor lépjen csak közbe, amikor a helyszínen nem sikerül rendezést találni. A külföldi politikusok látogatása az új intézményben nemcsak a miniszter, hanem a kormány egésze számára is jelezte, milyen fontos a kisebbségi kérdés rendezése, ezen belül a hivatal jövendő működése Románia külkapcsolatainak, biztonságának szempontjából a külvilág szemében, természetesen nem puszta léte, hanem az új kormány programjában megfogalmazott, a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben vállalt kötelezettségek jóhiszemű betartása, emelte ki a miniszter. Tokay elmondta, ha ezeknek megfelelően jár el az új hatalom, akkor majd elmondhatjuk, hogy végre igazi változás történik a kisebbségek romániai helyzetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1997. február 10.
"Szabadelvű offenzíva indult az önálló magyar egyetem létesítése ellen, állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság munkatársa. Ennek első fejezeteként a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-én megjelent írásában megállapította. "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." A továbbiakban kifejtette: "A nagy követelők az adott ország állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." Szabó Piroska megállapította: "Néhány idézettel lehet példázni az itteni és határon túli szabadelvűség megtévesztésig hasonló retorikáját /önjelölt képviselők, szakemberek döntési joga stb./." A szabadelvű offenzíva további lépése a Szabadelvű Kör jan. 31-i kolozsvári tanácskozása, az ugyancsak általuk rendelt és készített felmérés és a bukaresti tv magyar nyelvű adásában és a Duna tévében. A diákok elégedetlenek, a tanárok némelyike többet tartózkodik külföldön, mint odahaza, óráit nem tartja meg. - Az RMDSZ egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSZ programját, amelyben szerepel az önálló magyar egyetem. Amit viszont megtehet, az saját nézeteinek propagálása. Akár összehangolt offenzívával is. /Szabó Piroska: Szabadelvű offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Szabó Piroska Cs. Gyímesi Évára céloz, aki gyakran jár Budapestre, emiatt egyetemi óráit nem tartja meg."
1997. február 10.
"Az ukrán külügyminisztériumhoz közel álló források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő ukrán-román alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése. Mindössze az szerepel majd a szerződésben, hogy a felek a jövőben elkerülik a területi újrafelosztásra vonatkozó titkos egyezmények megkötését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1997. február 10.
"Hosszú szünet után, jan. 31-én Markó Gábor nyugdíjas tanár folytatta a Magyarok története című elődássorozatát Nagybányán. Az előadásokat a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület hirdette meg. /Szika Levente: Van folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1997. február 10.
"Elhunyt Nyiredi Piroska színésznő /Szatmárnémeti/, az ötvenes évek legendás színházcsinálóinak egyik tagja. Temetésén Parászka Miklós búcsúztatta. /Elment a színpad daloló nagyasszonya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1997. február 11.
"Febr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetők, frakcióvezetők és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendszeressé vált heti konzultációs találkozójára. A tanácskozáson ezúttal a kormányprogram gazdasági reformra vonatkozó kérdéseiről, az RMDSZ-nek mint kormánykoalíciós partnernek az elkerülhetetlen, várhatóan népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos felelősségéről folyt eszmecsere. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a reformintézkedésekből eredő konkrét tennivalók és feladatok meghatározására minden hétfőn a szokásos konzultációs tanácskozás előtt egy órával pénzügyi, gazdasági kérdéseket tisztázó szakmai megbeszélésre kerül sor az illetékes gazdasági tárcák tisztségviselőinek bevonásával. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta a kormányzati tisztségviselőknek új kollégájukat, a múlt héten hivatalosan kinevezett művelődési minisztériumi államtitkárt, Kelemen Hunort, az ország legfiatalabb államtitkárát, továbbá a tanácskozáson első ízben jelen lévő Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektust. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"
1997. február 11.
"A Szenátus febr. 10-i ülésén, a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly Szatmár megyei és Frunda György Maros megyei szenátor szólalt fel. Szabó Károly az államelnöki és ekként a fegyveres erők főparancsnoki tisztségét hat éven át betöltő Ion Iliescu tevékenységére visszatérve, arra hívta fel a figyelmet, hogy ez alatt a hat év alatt a hadsereg, a belügy- és az igazságügyi minisztérium, valamint a különféle hírszerző szolgálatok keretében szolgáló román tábornoki kar banánköztársasági méreteket is meghaladó mértékben gyarapodott, illetve lépett elő a ranglétrán. Frunda György az állami tulajdonban lévő lakásoknak a bérlők számára kedvezményes áron történő, folyamatban lévő eladásával kapcsolatban az egykori nomenklaturisták számára épített és jelenleg is általuk lakott marosvásárhelyi villáknak a rendelkezések hatálya alóli kivételezését és helyhatósági protokoll-lakásokká minősítését szorgalmazta. Ugyanaznap dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációt intézett a tanügyminiszterhez. Annak a miniszteri rendeletnek a módosítását igényelte, amely nem terjeszti ki a magánegyetemeken tanuló hallgatókra a Tanügyi törvény által minden diák számára biztosított, belföldi közszállítási eszközökre járó 50%-os fizetési kedvezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"
1997. február 11.
"A külföldi beruházások rendszerét szabályozó törvény módosításának febr. 11-i szenátusi vitájában az RMDSZ álláspontját Frunda György fejtette ki. A Maros megyei szenátor hatásos beszédében amellett érvelt, hogy a külföldi befektetők számára tegyék lehetővé a vállalkozásukhoz szükséges földterületek megvásárlását, mivel csak a tulajdonjog megszerzése nyújt kellő garanciát a külföldi befektetőknek, és nyitja meg az idegen tőke behatolása előtt a kapukat, mint azt a közép-kelet-európai országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia) példája is bizonyítja. Frunda György érvelése hatott, beszédét a parlamenti többség megtapsolta, a törvénymódosítást pedig a Szenátus elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12., 965. sz./"
1997. február 11.
"Febr. 11-én tárgyalták a szenátusban a külföldi beruházások rendszerét szabályozó törvényt módosító törvénykezdeményezés, amelynek értelmében a teljes egészében vagy részlegesen külföldi tőkével dolgozó, román jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságok, fennállásuk idejére, a működésük színteréül szolgáló telekre is tulajdonjogot szerezhetnek. A módosítást hosszas vita után a Szenátus 80 mellette, 50 ellene leadott szavazattal, két tartózkodással elfogadta. Ugyancsak febr. 11-én a képviselőházban dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő napirend előtti felszólalásában az egykori közbirtokossági erdők és legelők visszaszolgáltatását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./"
1997. február 11.
"A Bolyai Egyetem visszaállítása, az önálló magyar tudományegyetem politikai legitimitása vitathatatlan, szögezte le Szász János Virgil Petrescu oktatási miniszterhez írt nyílt levelében. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a XI. és XII. osztályos történelem tankönyvekben a magyarok szinte kizárólag negatív előjellel fordulnak elő. Célszerű lenne ezeket a tankönyveket átírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"
1997. február 11.
"A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat alkalmából anyaországi kulturális és közéleti személyiségek látogattak Marosvásárhelyre, az Erdélyi Szövetség felkérésére. A házigazda, Tófalvi Zoltán bemutatta a meghívottakat: Székelyhídi Ágoston író, történész, az Erdélyi Szövetség elnöke, Bokor Sándor, a Kárpátok Alapítvány elnöke, Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Dobos Krisztina MDF-es képviselő és Töttösy Istvánné dr. főiskolai tanár. Átadták a Magyarok Világszövetsége 56-os Bizottságának emlékplakettjét a szilágysomlyói Szabó Zakariásnak é a csíkszeredai Orbán Péternek. Bemutatták a közönségnek a Székelyhídi Ágoston szerkesztésében megjelent Magyar 56 című kétkötetes monográfiával. A könyv erdélyi társszerzői Tófalvi Zoltán és Gagyi Balla István. A jelenlevők megismerhették még Kósa Csaba Alhattál-e, kisfiam? című könyvét, melyben a szerző a 16 éves Mansfeld Péter tragédiáját örökítette meg, továbbá Fónay Jenő Kálvária 1956 című kötetét. /Adamovits Sándor: "Isten házába menekül a szép szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ "
1997. február 12.
"Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-vezető jan. 17-től kezdte el tiltakozását a kemény csíki télben a csíkszeredai RMDSZ-székház megszerzéséért és szándéka mellett mindmáig kitartott. Abban a városban, ahol a lakosság 83 %-a magyar, az RMDSZ-t megilleti egy székház, hangoztatta. Erről nyílt levélben értesítette Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, emellett aláírásgyűjtésbe is kezdett a székházért. /Aláírásgyűjtés a székházért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ Előzmény: jan. 24/3"
1997. február 12.
"A 65 éves Ruha István hegedűművészt szülővárosa, Nagykároly díszpolgárává avatta. Õ a város első díszpolgára. Ebből az alkalomból ünnepi koncertet adtak a városi színházban. A koncerten magyarországi, németországi és izraeli művészek is felléptek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"
1997. február 13.
"Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 10-i ülésén mutatták be a szerkesztők a Történetek a fogságból /Státus, Csíkszereda/ című, hatvan székely hadifogoly visszaemlékezéseit tartalmazó könyvet. A találkozón részt vett Ferencz Imre, a könyv szerkesztője, Birtók József, a kiadó igazgatója. /Gál Éva Emese: Történetek a fogságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"
1997. február 13.
"A kormánykoalíciós tárgyalások során egyetértés született a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatának önállósulására. A koalíciós partnerek semmiféle olyan kötelezettségvállalásra az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről" ? nyilatkozta a Szabadságnak Takács Csaba ügyvezető elnök. A magyar egyetemmel kapcsolatban kirobbant vitákkal kapcsolatban az ügyvezető elnök kifejtette, nem vonja kétségbe a közvélemény-kutatás eredményeit, de nem tartja helyénvalónak azt, hogy olyasmiről kérték ki a tanulók véleményét, amiről legfeljebb csak hallomásból tudhatnak. Óvatosnak kell lennünk, mondta, "elég néhány hang, markánsabb ellenvélemény, amely megkérdőjelezi a Bolyai Egyetem létjogosultságát és máris kellemetlen visszhangra találnak e vélemények." Nem lehet vita tárgya a Kolozsvár központú magyar felsőoktatás feltételeinek megteremtése, de számolni kell azzal, hogy máshol is igényelnek különböző főiskolai oktatási formákat. Két hónapon belül ki kell dolgozni a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos stratégiát. /Takács Csaba nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"