Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. január 13.
"Az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya vállalkozói fórumot szervezett jan. 11-én Kolozsváron, melyen több mint 70 romániai vállalkozó vett részt. Meghívott előadók voltak: dr. Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, és dr. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./"
1997. január 13.
"Az Ágostai Hitvallású Osztrák Evangélikus Egyház meghívására, január 11-én háromnapos ausztriai látogatásra utazott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Látogatása során Tőkés László január 13-án Grazban, 14-én Bécsben tart előadást a romániai egyházi és társadalmi helyzetről, és sajtóértekezleten vesz részt az Evangélikus Sajtószolgálat szervezésében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./"
1997. január 13.
"Jan. 12-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla és Takács Csaba tájékoztatott az országos szintű koalíciós egyeztetésekről, a területi elnökök pedig beszámoltak a megyékben folyó hasonló tárgyalások menetéről és eddigi eredményeiről. A beszámolókból kialakult kép azt mutatja, hogy a szövetség által a különböző megyei tisztségek betöltésére ajánlott személyek kiválasztása széleskörű társadalmi konzultációval történik, amelynek alapvető szempontja a jelöltek kiváló szakmai felkészültsége és politikai elkötelezettsége. - Javasolták, hogy ott, ahol ez még nem történt meg, az RMDSZ kezdeményezze, illetve szorgalmazza a koalíciós partnerek helyi képviselőiből álló politikai egyeztető-tanácskozó állandó bizottságok létrehozását, amelyek célja a koalíciós megegyezésből, illetve a kormányzási programból következő tennivalók megvalósításának követése helyi szinten. - A részvevők véleményezték az 1997-es RMDSZ-tevékenység ütemtervét is. A idei év két legjelentősebb eseménye lesz a belső választások és a kongresszus megtartása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./"
1997. január 13.
"Külügyminisztériumi közlés szerint febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt a budapesti román kulturális központ igazgató-helyettesét. Ádám Erzsébet Hajdu Győző felesége. Hajdu az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárt alelnöke, az RMDSZ elleni sajtókampányok aktív résztvevője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"
1997. január 13.
"Élénk visszhangot váltott ki az 1991-es bukaresti "bányászjárások" vezérének, a Zsil-völgyi szénmedence kiskirályának, Miron Cosmának a letartóztatása, akit a halálos áldozatokat is követelő bányászfelvonulás megszervezésével és felforgató tevékenységgel vádol a legfelsőbb ügyészség. A Cosma ellen összeállított ügyirat 15 kötetes, több mint 5000 oldalas. A bányászvezért azelőtt többször beidézték, de sohasem jelent meg. A biztonság kedvéért egyelőre sűrű rendőrjáratok cirkálnak azon a vidéken, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési miniszter mindent megtesz, hogy a bányászok "igazságtevő" különítményei ne induljanak el vonaton, mint ették azt 1990-ben és 1991-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Jan. 12-én Emil Constantinescu elnök fogadta a Cotroceni-palotában a sajtó nyilvánossága előtt a bányászküldöttséget, akik követelték vezetőjük szabadon bocsátását. Emil Constantinescu garantálta, hogy az eljárás nem lesz politikai per. /Népszabadság, jan. 13./ "
1997. január 14.
""Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"
1997. január 14.
"Jan. 14-én tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a parlamenti vakáció dacára az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent a szövetség számára. Megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András, Borbély László Kovács Adorján és Bara Gyula kap államtitkári kinevezést. - Vida Gyula, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemű munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját. Példaként említette, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vacaroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni. - Verestóy Attila a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte: a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében. - Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru művelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári funkcióra."
1997. január 14.
"A jan. 8-i sajtóértekezleten Gilda Lazar külügyi szóvivő nyugtatni igyekezett a közvéleményt, kijelentvén, hogy a kolozsvári konzulátus megnyitása egyelőre nem aktuális, emlékeztetett Gabriel Andreescu, felidézve a konzulátus és Severin külügyminiszter budapesti tárgyalása elleni sajtótámadásokat. Ilyen körülmények között szükséges az elnöki hivatal és a külügyminisztérium közötti egyeztetés. Az Adevarul ugyanis elérte, hogy elnöki közlemény jelent meg, melyet az Adevarul jan. 8-án hozott. Ebben szerepelt, hogy a kétnyelvű egyetem és a kétnyelvű feliratok nem képezték Severin tárgyalási mandátumát, "lévén azok Románia belügyei" Andreescu nem fogadja el ezt az érvelést: a kétnyelvű feliratozás Románia külügye, az 1201-es ajánlás befoglalása az alapszerződésbe azt jelenti, hogy Románia vállalja ennek megoldását. Ugyanígy a Bolyai Egyetem is külföldi megvitatás tárgyát képezi. Andreescu hangsúlyozta: az ország külpolitikáját a kormány valósítja meg, az államelnöknek nincs joga ellenőrizni vagy irányítani a külpolitikát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"
1997. január 14.
"Az RMDSZ kolozsvári tanácsosai jan. 14-én közleményt tettek közzé a városi tanács jan. 13-i rendkívüli ülésével kapcsolatban, amelyben leszögezik, hogy a kolozsvári magyar konzulátus kérdése nem tartozik a városi tanács hatáskörébe, ezért javasolták a napirendről való törlését. Minthogy a 28 jelenlevő tanácsosból 15-en, 13 ellenében megszavazták a napirendre tűzést, a DK (6), az RMDSZ (5), a Polgári Szövetség Pártja (1) és a 93-as Liberális Párt (1) képviselője elhagyta a termet. Ettől kezdve az ülés szabályzat- és törvényellenessé vált, mivel a beiktatott 31 tanácstag közül csak 15-en voltak jelen a törvényességet szavatoló fele plusz 1 (azaz 16) tanácsos helyett. Ennek megfelelően úgy értékelik, hogy a kérdésben bármilyen állásfoglalás, felhívás és megbízás nem a tanács nevében történt. Ugyanakkor az RMDSZ tanácsosai felhívják a figyelmet arra, hogy érvényes tanácsi döntés hiányában Gheorghe Funar mint polgármester a tanács nevében és az adófizetők pénzén nem szervezhet semmiféle akciót, így aláírásgyűjtést sem a kolozsvári magyar konzulátus újraindítása ellen legfeljebb pártelnökként, pártja pénzén. A továbbiakban sajnálattal állapítják meg, hogy "az érvényben lévő román-magyar alapszerződés szövegével és szellemével ellentétben a kolozsvári polgármester és párthívei ismét a magyarellenes uszítás és gyűlöletszítás eszközéhez folyamodnak, értelmetlen és alaptalan rágalomhalmazt zúdítva a mindenkori magyar kormány, a magyarországi diplomaták és általában a magyarok fejére". Végezetül a közlemény leszögezi: "ezzel a kezdeményezésével Gheorghe Funar és pártja arra törekszik, hogy megakadályozzák a Románia és Magyarország között beindult enyhülési és közeledési folyamat kibontakozását, valamint Románia beilleszkedését az általános európai integrációs folyamatba". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"
1997. január 14.
"Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány vezetője a szórvánnyal kapcsolatos gondolatait közölte több lapban, hogy megossza mindenkivel a szórvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Egyre többször használják ezt a szót. Mi is a szórvány? Mi történik egy kis csoporttal és nemzetiségünk egészével? Hol van itt helye az értelmiségnek, az intézményeknek, az önbecsülésnek? Mi a mi feladatunk? - sorolja a kérdéseket. Kezd eluralkodni a "szórvány neurózis", mintha már minden szórvány lenne. Ma is csodálja Szeben megyei első gyülekezetét, az önbizalmukat, ahogy tudtak nem szórványban élni. "Sok-sok szigetfalunk van, melynek lakói többségi bátorsággal úsznak szembe az árral. Egyre több városra mondják, hogy szórvány. Egy RMDSZ-konferencián vita keveredett abból, hogy Kolozsvárt a szórványterülethez vagy a tömbmagyarsághoz sorolják. - Valami baj van. "leépülnek vagy nem épülnek meg az önszerveződő intézmények, hatalmas mérteket öltött a vegyes házasság, eltűnt a hagyományos kölcsönös nyelvismeret..." Az olvasót hívja segítségül, elsősorban azokat, akik etnikai, nyelvi, vallási veszélyhelyzetben vannak: fogalmazzák meg életérzéseiket, de azt is, hogy miként lát kiutat kisközössége számára. A közírókat, tudósokat a jelenségek szakszerű elemzésére kéri, fogalomtisztázásra. Vetési László a tömbvidék szavát is várja, mit tehet, mit vállal. "Vajon nem a Székelyföld kellene-e a hazai szórványmagyarság egyfajta ?anyaországa? legyen? De miért késik, akadozik az ottani segítő kéz?" "Hol vannak a népes csíki, gyergyói katolikus falvak, melyeknek rendszeresen kellene a csángó fiatalokkal foglalkozniuk?" - A Bukaresten kívüli havaselvei magyarság majd száz százaléka hazatelepedne, legalább nyugdíjas korára, ha volna hová. Az egész romániai magyarságnak nincs egyetlen főállású szórványügyi szakértője sem. /Vetési László: Szórvány-e a szórvány? = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./"
1997. január 14.
"Déván 1992-ben visszakapták a ferencesek a kolostort, akkor helyezték ide Böjte Csaba és Böjte Mihály ferences szerzeteseket, akik nekiláttak az épület rendbetételéhez. Kezdeményezésükre kollégiumot hoztak létre, a tanulók száma évről évre nőtt. Megdöbbenve tapasztalta, emlékezett Böjte Csaba, hogy az anyanyelv mennyire elsorvadt a környező falvakban, a hitük is nagyon megfogyatkozott. A kolostorban nem működhetett állami iskola, ezért magániskolát hoztak létre /Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Kollégium/. Az intézményt a Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba. Jelenleg 111 tanulójuk van. /Kelemen Gabriella: A szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"
1997. január 14.
"A magyar lapok példányszámára vonatkozó néhány érdekes adatot közöltek a Sajtó és az etnikai kisebbségek című nemzetközi szemináriumon, melyet nemrég rendeztek meg Brassóban. A vidéken megjelenő magyar lapok összpéldányszáma 120 ezer mindössze, az évekkel ezelőtt elért nagy fellendülésnek csupán negyede-ötöde. Ennek jó háromnegyedét alig néhány nagyobb megyei lap adja, a kisebb magyar lélekszámú megyék napi- vagy hetilapjai külön támogatásra szorulnak, hangzott el a szemináriumon. A Kovászna és Hargita megyékben megjelenő, alig párezres példányszámú román lapok állami szubvencióját hozták fel példának. /Példányszámok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"
1997. január 15.
"Jan. 13-án háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett Emil Constantinescu elnök. Lengyelország támogatja Románia részvételét a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban /CEFTA/ - jelentette ki Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. A két államfő az európai integrációról tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"Hosszú megszakítás után jan. 13-ától újrakezdték Bukarestben a román-ukrán alapszerződésről szóló tárgyalásokat. A román küldöttséget Dumitru Ciausu államtitkár, az ukránt Anton Butejko, a külügyminiszter első helyettese vezeti. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára jan. 13-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Románia nem enged a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ezer román jogaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"Az Európai Unió Románával foglalkozó részlegének a vezetője, Jean Trestour jan. 13-tól egyhetes látogatást tesz Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"Megyei politikai egyeztető Tanács alakult Szilágy megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ megyei fiókjainak részvételével. A koalíció terve alaposabban szétnézni a megyei szervek portáján, mert például nem egy helyütt a téeszvagyont felszámoló bizottságok máig sem adták át a helyi tanácsoknak, sok dosszié egyszerűen eltűnt. Az RMDSZ Szilágy megyei vezetősége ugyanakkor szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik a megye pedagógus társadalmával, az RMPSZ megyei szervezetének januárban sorra kerülő tisztújító közgyűlése előtt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./"
1997. január 15.
"Jan. 18-án tartják meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének tisztújító közgyűlését. Mint ismeretes, a területi szervezetnek a parlamenti választások óta nincs elnöke, az előkészületeket ezért a választmányi Állandó Bizottság irányítja. Az elmúlt héten ülésezett a Csíkszeredai RMDSZ Városi Küldötteinek Tanácsa is, amely többek között a területi szervezethez való csatlakozás kritériumait vitatta meg, és számos más kérdésben próbált egységes álláspontot kidolgozni. Több helyi RMDSZ-értekezleten hangzott el ugyanis olyan vélemény, hogy a csíkiakat sorozatosan háttérbe szorították a különböző Hargita megyei tisztségek betöltésénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./"
1997. január 15.
"Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a többség és a kisebbség tudatában kölcsönösen torzkép alakult ki egymásról, ennek lebontásában a minisztériumnak is van feladata, a kölcsönös műfordítás szinte teljesen megszűnt, a kisebbségek nyelvét ismerő román műfordítók száma vészesen fogy, nincs gazdája a két nép kulturális hagyományai feltárásának, még a magyar-román, ukrán-magyar szótárak is hiányoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"1966. nov. 7-10. között Athénben a Kormányzaton Kívüli Szervezetek Balkáni Szövetsége nemzetközi fórumot szervezett, melyen részt vett Domokos Géza is. Az összejövetelen Idegengyűlölet és nacionalizmus témakörben hangzott el Mircea Santimbreanu bukaresti író előadása. Domokos Géza a szerző engedelmével közölte ezt a felszólalást. Santimbreanu elmondta: történelemtanárként feladata a hazafias nevelés volt. Ezen a címen hirdetnie kellett népe felsőbbrendűségét a környező népekkel szemben. A román nép őshonos, mások hazátlanok, betolakodó barbárok, vezetői, fejedelmei hősök és mártírok, a lengyel és magyar királyok viszont cselszövők, erőszakosak. A román népmozgalmak, forradalmak vezetőit szinte szentté avatták, miközben a pokol fenekére kívánták az "árulókat", Kossuthot és másokat. A román irodalomtanárok kitartóan támogatták ezt a nemzeti önimádatot. Mindez nem tegnap kezdődött, a történelem ily módon való értelmezése századok óta tart. - "Véget kell vetnünk annak, hogy a história az idegengyűlölet tápláló forrása legyen." Szakítsuk meg a láncot"- ajánlja Santimbreanu. Kényes témáról van szó, a nemzeti közoktatás idegengyűlölő tendenciáiról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"Szabó Tibor sepsiszentgyörgyi színészként vállalta el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói tisztségét. 1990 és 1994 között a Figura színésze volt, ez volt a Figura fénykora, Bocsárdi László vezette a csapatot. A műkedvelő társulatból került Szabó Tibor Sepsiszentgyörgyre, de fontosnak tartja a Figura tevékenységét. Néhány éven belül színész-túlkínálat lesz, állapította meg, hiszen most két főiskolán is folyik a képzésük, akkor majd megnő a Figura jelentősége is. /Gál Éva Emese: "Egy ütőképes társulat létrehozása" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Megkezdődött a Figura Stúdió Színház új színészgárdájának szakmai képzése. Szőcs Géza Romeo és Júlia című Shakespeare-játékát fogja a társulat bemutatni. /Figura-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 15.
"1996. dec. 3-20-a között éleslövészet zajlott Csíkszereda határában, majd a hadgyakorlat következett, amely az etnikai autonómia kivívásáért fegyvert ragadókkal szemben normalizálta a helyzetet. "A Kossuth Rádió marosvásárhelyi és bukaresti tudósítója egymást túllihegve magyarázta: ez még a régi kormány műve." Holott a román fegyveres testületek csak addig feszítették a húrt, ameddig a hatalom megengedte. Folyamatos a propaganda: rendeződött a magyar-román viszony! "A szolgálni vágyó vezércikkírók végre alázatos mosollyal dicsérhetik az új - demokratikus - román hatalmat, nyílt levelekben kérhetik a senkit sem érdeklő kölcsönös műfordítások megjelentetését." Borbély László "számára, úgy látszik, nem sikerült összekalapálni azt a kis külügyi államtitkárságot." Ion Cataramitru Szőcs Gézát kívánta kinevezni magyar államtitkárnak. Az RMDSZ elnöke sietett nyilatkozni: erről nincs tudomása. - A két legfontosabb titkosszolgálat igazgatói /Magureanu és Talpes/ a helyükön maradtak. /Csutak István: Kezdetét vette az új román demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./Csutak István Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelére céloz: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1997. január 16.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 13-án Bécsben kijelentette, hogy elsietett volt a magyar-román alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a magyar kormány komoly támogatást nyújtott Iliescunak. Arra a kérdésre, hogy milyen az RMDSZ és a magyar kormány közötti jelenlegi viszony, Tőkés László azt válaszolta, "ha elront egy lépést az ember a sakkban, akkor a többi lépés mind rossz lesz". A püspök kifejtette, hogy a magyarellenes román propaganda kezdettől fogva azonosította az autonómiát a szeparatizmussal, azonban ez minden alapot nélkülöz, hiszen mi valóban autonómiát akarunk és nem elszakadást Romániától. A kisebbségek csak akkor lehetnek elégedettek Romániában, ha végre 75 év után véget ér az elrománosításuk és az üldöztetésük. A református püspök kijelentette, hogy ő elvben támogatta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, "mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSZ a kormánykoalíción". A püspök véleménye szerint a magyar kormány rossz útra lépett a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, kifejezésre juttatta, hogy állampolitikát folytat, a nemzetpolitika idegen tőle. Tőkés László kifejezte véleményét: ha Emil Constantinescut és a román demokratákat már előzőleg jobban támogatta volna Nyugat, Romániában hamarabb bekövetkezett volna a változás. /"75 éve így megy ez..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Cronica Romana, Adevarul és Adevarul de Cluj ismertetik az EFE spanyol hírügynökség állítását, melyet a Rompres is átvett, miszerint Tőkés László Bécsben autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára. A Romania Libera is közli az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tulajdonított kijelentést, de nem említi meg a hírügynökségi forrásokat. A Romania Libera ismerteti Markó Béla ezzel kapcsolatos véleményét. A szövetség elnöke elmondta, hogy nincs tudomása ilyen kijelentésről és úgy ítéli, nem zárható ki, hogy hamis eltúlzott hírről van szó. "Egy ilyen kormány gondolata nem szerepel az RMDSZ elképzeléseiben, és a szervezet programjának sem része. Akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok saját nevükben beszélnek" jelentette ki az RMDSZ elnöke. Niculescu Antal, a szövetségi elnöki iroda vezetője ugyancsak kételyét fejezte ki azzal szemben, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hasonló kijelentést tett volna. A Cronica Romana és Adevarul tájékoztatnak Tőkés László Bécsben, az evangélikus sajtószövetségben tett kijelentéseiről. Ezt közli a kolozsvári Szabadság is, mely bőven ismerteti a református püspök véleményét. Tőkés László meggyőződése, hogy az új kormány teljesítette volna a magyarok kéréseit, ha elő merték volna azokat adni és elmondta, reméli, hogy őszinte a kormány szándéka ügyünket illetően, habár több jel arra mutat, hogy olcsón akarnak kifizetni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./"
1997. január 16.
"Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje továbbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. A múlt héten Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke vezette küldöttség járt Rómában, hogy tolmácsolja a meghívást a pápának. Hiába várakoztak azonban, mert az ortodox egyház legalább hallgatólagos egyetértése hiányzott. Be kellett érniük azzal, hogy Angelo Sodano bíborossal tárgyaljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./"
1997. január 17.
"Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./"
1997. január 17.
"Ezüstkalászos gazdatanfolyamot indított Szatmárnémetiben az RMGE helyi szervezete. Az első előadást dr. Kurtinek Pál tudományos kutató, Rupprecht Béla mérnök és dr. Molnár Pál állatorvos tartotta. A tanfolyam üléseit pénteken tartják, hogy a vidéki érdeklődők is bejöhessenek a megyeközpontba. A három hónapos tanfolyam vezetője Fodor István mérnök, az RMGE megyei elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./"
1997. január 17.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke február 2-án, vasárnap de. 10 órára összehívta a Szövetségi Egyeztető Tanácsot /SZET/ Kolozsvárra, a Szent Mihály Plébánia üléstermébe. A javasolt napirend szerint tájékoztatást ad az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól és az RMDSZ kormányzási programjának alapelveiről, majd Somai József tart beszámolót az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről, továbbá az 1997-es év támogatási stratégiáiról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./"
1997. január 18.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtószolgálata révén jan. 16-án cáfolta, jan. 13-i bécsi sajtóértekezletén autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára, ahogy azt az EFE spanyol hírügynökség közölte. Tőkés László szerint az EFE híre és az ebből merítő romániai sajtóközlemények annak a lejárató kampánynak a részét alkotják, amely már hét éve folyik ellene. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"
1997. január 18.
"Jan. 17-én Funar nagy nyilvánosságot kapott nyilatkozatában Tőkés László letartóztatását követelte. Szerinte az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Bécsben Románia területi integritása ellen tört, amikor "erdélyi magyar kormány" felállítását sürgette. Funar hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egész tevékenységével veszélyezteti az ország biztonságát. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18., Gyarmath János tudósítása Bukarestből. /Magyar Nemzet, jan. 18./"
1997. január 18.
"Kenneth Lyn, a Világbank Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője jan. 16-i sajtóértekeztén kijelentette, hogy a román gazdaság helyzete távolról sem hasonlítható a bolgáréhoz és a Világbank támogatásáról biztosította a romániai reformokat. A nemzetközi pénzintézetek jelezték, hogy 400 millió dolláros kölcsönnel készek támogatást nyújtani a szerkezetátalakításhoz, illetve a szociális terhek ellensúlyozásához. A nagy román szakszervezetek vezetői is tárgyaltak a Világbank képviselőivel. - Jan. 17-én szakszervezetek, a kormány és a munkavállalók képviselői kezdtek tárgyalni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"
1997. január 18.
"1859-ben alakította meg az Erdélyi Múzem-Egyesületet gróf Mikó Imre, az EME Orvosi Szakosztálya pedig 1931-ben jött létre, az akkori kolozsvári orvosi egyetem tanárainak vezetésével. 1948-ban megszüntették a működését, az EME Orvosi Szakosztálya 1990-ben indult újra, marosvásárhelyi székhellyel. Azért Marosvásárhelyen, mert itt képezik az orvosokat, tájékoztatott dr. Pap Zoltán professzor szakosztályi elnök. Közel 850 tagja van a szakosztálynak, a tagdíjból tartják fent a székházat. Vándorgyűléseket tartanak és az elhangzott előadásokat közlik az Orvosi Szakosztály Értesítőjében. - Évente 20-40 szakorvos pályázat alapján mehet Magyarországra, továbbképzésre. /Lokodi Imre: Hogyan állunk az anyatejjel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"