Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
1997. március 26.
"Márc. 25-én a szövetség bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. A megbeszélésen a kormány reformprogramjának megvalósításához szükséges törvénycsomag parlamenti támogatásáról, a koalíciós partnerekkel való egyeztetés és folyamatos konzultáció kérdéseiről folyt tanácskozás. Ezután Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetés és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendes heti találkozójára, amelyen a kormányzati tevékenység aktuális kérdéseiről folyt eszmecsere, különös tekintettel a kormány, a minisztériumok és más állami intézmények helyi képviseleteinek vezetésében történő változások lassú ütemére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./"
1997. március 26.
"Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje győzött a gyergyószentmiklósi polgármester-választás második fordulójában. A márc. 23-án lezajlott választásokon a város jelenlegi megbízott polgármestere a szavazatok nagy többségét szerezte meg: a 7602 érvényes szavazatból 7162-t. Seer Mihály független jelölt 947, Mihai Bantu ny. orvos a DP színeiben 356, Szakálli Ferenc független jelölt 87, Costel Ambrus (SZMP) pedig mindössze 50 szavazatot kapott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./"
1997. március 26.
"Makay Botond Nyílt levél Vetési Lászlóhoz és az önkéntes szórványmunkásokhoz című cikkében kifogásolja az eddigi szórványmunka eredménytelenségét, valamint azt, hogy kis mértékben foglalkoznak a szórványokkal. Saját problémáját is felveti: a sajtószervek jó néhány nevet bemocskoltak, köztük az övét is. Azonban senki sem kérdezte meg tőle, hogy mi a véleménye erről és mit tud felhozni mentségére. Makay elpanaszolta, hogy szórványügyben próbált intézkedni, de levelére nem kapott választ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19., folyt.: márc. 26./"
1997. március 27.
"Márc. 22-én Temesváron H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója találkozott az olvasókkal. Miért nincs Kriterion-könyv, egyáltalán miért nem kapható magyar könyv Temesváron, tették fel a kérdést. A válasz: mert nem "üzlet" senkinek. Azon múlik, hogy vállalja-e valaki a könyvterjesztést a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"
1997. március 27.
"Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./"
1997. március 27.
"Március 27-én az MDF Lezsák Sándor pártelnök vezette küldöttségét fogadta Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A vendégek az újonnan létesített Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal struktúrájáról és működéséről, cselekvési lehetőségeiről érdeklődtek, és a Hivatal életrehívását annak jeleként értékelték, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak megvan a politikai akarata a kisebbségi kérdés realista szellemben történő megközelítésére és rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./"
1997. március 28.
"A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./"
1997. március 29.
"Márc. 28-án Emil Constantinescu államelnök fogadta a Lezsák Sándor vezette MDF-küldöttséget, ezzel véget ért az MDF háromnapos látogatása. Lezsák Sándor, az MDF elnöke tapasztalatait a bukaresti nagykövetségen tartott sajtóértekezletén összegezte. Romániában most következett be a rendszerváltás, hangsúlyozta, a román-magyar megbékélésnek csak első állomását jelentik a történtek, köztük az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban mivel ezzel a kisebbségi jogsérelmek nem oldódtak meg. Lezsák Sándor elmondta, hogy találkozott romániai magyar egyházi vezetőkkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezetőkkel. A román politikusok örömmel üdvözölték az MDF-nek azt a javaslatát, hogy egy hat-nyolc főből álló MDF-es szakértői küldöttség ossza meg a román vezetőkkel a négyéves kormányzati munka tapasztalatait. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 29./"
1997. március 29.
"Elkészült a vádirat Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezér ellen, aki az 1990-es és 1991-es többezer bányásszal valósággal megszállta és terrorizálta Bukarestet, az ellenzéki pártokat, erőszakkal véget vetett Petre Roman kormányfő országlásának. A bűnvádi eljárás ötéves késése nem a nyomozókon múlott. Számos bakigazgatót is őrizetbe vettek, a rendőrség nyomoz több volt államférfi, köztük Adrian Nastase, Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és mások korrupciós ügyei után. /Magyar Nemzet, márc. 29./"
1997. március folyamán
"Beszűkítő jellegű alapszerződést kötöttek, állapította meg Tőkés László püspök, a magyar kormány megelégedett a beszűkített, megnyirbált 1201-es dokumentummal is, behatárolták a romániai magyar kisebbség szervezetének mozgásterét. Az új demokratikus hatalommal jobb szerződést lehetett volna kötni. - Az RMDSZ önmagát korlátozta azzal, hogy belépett a kormányba, amely az alapszerződést tartja irányadónak a magyar kérdések vonatkozásában. "Vigyáznunk kell arra, hogy az új román hatalom nehogy egy pozitív stratégia által törekedjen ugyanarra, amit a megelőző hatalmak tiltó, negatív stratégiával" igyekeztek elérni. A pozitív stratégia "talán a korábbiaknál is veszélyesebb, mert leszerelheti ellenállásunkat, és könnyebben áldozatává válhatunk a magyarellenes politikának." Ezért a konstruktív, építő jellegű magatartás lehet eredményes. A romániai magyarságon belüli megoszlás a román hatalomnak segítene. "Én is ezért vagyok dilemmában. Egyfelől látom a veszélyt, másfelől nem akarok odáig jutni a következtetéseimben, hogy ez az RMDSZ-en belüli szakadáshoz vezessen." - A magyar kormány most már leplezetlenül azt a határon túli magyar politikát támogatja, amelyik egyetért az alapszerződéssel, amelyik "inkább a megalkuvás, mint a kompromisszum oldalán áll." "A magyar kormány a támogatása fejében valósággal elvárja, hogyan politizáljon az RMDSZ." Az előző kormányt bírálták, hogy beavatkozik a határon túli magyarság sorsába. Valójában nagyon szerény volt az a befolyás. A jelenlegi kormány Tabajdi Csaba államtitkár, illetve Lábody László, a HTMH leköszönő elnöke által "már-már leplezetlenül igyekezett érvényesíteni az akaratát, a befolyását, és a végén már nem csinált titkot abból, hogy elvárja tőlünk, miként politizáljunk a Bukaresttel való megegyezés érdekében." "A magyar kormány arra a szintre akar szorítani minket, amelyet már Bukarest is elfogadna, ahelyett, hogy kezdeményező módon tágítaná lehetőségeinket..." /Bánó Attila: Csúnya átverés. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel. = Nyugati Magyarság, márc./ "
1997. április 1.
"Annak felvetését, hogy nem volt okos dolog belépni a kormánykoalícióba írott egyezség nélkül, egyesek kacifántoskodásnak nevezték, mondván, bízni kell az adott szóban. Ilyen hangok jöttek a határon túlról is. "Az anyaországban értünk létrehozott hivatal vezető személyiség, Törzsök Erika sóhajtotta el nem egy szónoklatában: kérni sem kell olyat, amit nem kapunk meg. Mert ugyebár minek önálló Bolyai Egyetem, mikor maradhatna egy is, benne két külön részleggel, amelyben kézenfogva tanulhatnak románok és magyarok. Jelenleg ennek örvendene a legjobban mindkét kormány. Nem kétlem, az érdek itt is, ott is az, hogy a Kárpátok mentén nemzetiségi ügyekben csend legyen." - írta Szilviczky János. "A professzori székeiket féltő, a nemzeti érzelmek felkorbácsolásából hasznot húzók zúgolódása azonban - kormányprogram ide, kormányprogram oda - a különálló magyar egyetem gondolatát röpke órák alatt szertefoszlatta." "A Törzsök Erika-i vakság honi követőit is megfertőzte, hiszen percérdekekért feladni ,megmaradásunk reményét nem vall valami éleslátásra. "Szép a kormányfői üzenet, de ez csupán külsőség. A szóbeli ígéretekben nem érdemes bízni. Főleg akkor, amikor kétmillió adófizető akaratát egy egyetemi szenátusi döntés megvétózhatja. /Szilviczky János, Bukarest: Tavasz lesz Erdélyben? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"
1997. április 2.
"Ápr. 2-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosát, aki a kormány meghívására többnapos látogatást tesz Romániában. A magas rangú holland diplomata kíséretében volt Jakob Haselhauser, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának tanácsadója. "
1997. április 2.
"Olvasói levél /Bitay Éva tollából/ kifogásolta, hogy a professzorasszony megtorlásnak nevezte a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Bitay Éva: Bolyai Egyetem visszaállítása - megtorló intézkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Bitay Éva Cs. Gyimesi Éva kijelentését idézte, aki a Duna Televízió márc. 16-i adásában tette ezt a kijelentést. Az adásról: márc. 16-i jegyzet."
1997. április 2.
"Koszorus Zoltán lemondása következtében a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ megüresedett ügyvezető elnöki tisztségébe Jakab Mihály megyei elnök javaslatára Illyés Istvánt választotta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ tisztújító közgyűlése. Új vezetőt választottak ugyanakkor a mezőgazdasági alosztály élére is, Halász Ödön agrármérnök személyében.- Tisztújító közgyűlést tartott a Beszterce városi RMDSZ is. Az eddigi elnök Tibád Antal tanár munkahelyi elfoglaltsága miatt nem vállalt további jelölést, helyébe Kertész Péter mérnököt választották a besztercei RMDSZ elnökévé. Megválasztásával háromra gyarapodott a negyven éven aluli helyi RMDSZ-elnökök száma Beszterce-Naszód megyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 999. sz./"
1997. április 2.
"Lőrincz György székelyudvarhelyi író hozzászólt a szórványgondokhoz. Terjedelmes írásában kiemelte, hogy "érdekvédelmi szerveztünk feladata megteremteni az intézményes lehetőséget még ott is, ahol csak egyetlen magyar ember van." Erdély területén 54 olyan helység van, ahol csak egy-egy magyar ember él. Hangsúlyozta az oktatás fontosságát is: "Magyar egyetemet! Mert az egyetem megszüli az óvodát, az alsó fokú és középfokú magyar oktatást." - Ahol csak egy magyar ember él, azt is tartsuk számon, írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"
1997. április 2.
"Ápr. 2-án Mandics György és Marian Odangiu temesvári írók bemutatták Franyó Zoltán temesvári író hagyatékának jelenlegi helyzetét. Franyó Zoltán Temesváron házát, könyvtárát és kéziratait a Román Írószövetség temesvári szervezetére hagyta. Az Írószövetség a ház földszintjét bérbe adta egy cégnek, amely ezért rendbe hozta a házat. A házbérből fedezték a ház előtt felállított Franyó-szobor költségeit is. Tarthatatlan azonban a Franyó-emlékszobában található könyvtár: a kutatók számára hozzáférhetetlenül a padlón hevernek, könyvszerkrényre már nem volt pénz. A pincében tárolt kéziratok jelentős része elázott, megsemmisült. Ugyanebben az épületben található Endre Károly hagyatékának egy része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./ Franyó Zoltán /Kismargita, 1887. júl. 30. - Temesvár, 1978. dec. 29./ író, műfordító, publicista. Endre Károly /Temesvár, 1893. ápr. 27. - Temesvár, 1988. febr. 7./ költő"
1997. április 3.
"Ukrajna mélyen csalódott az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatos bukaresti magatartás miatt, jelentette ki ápr. 1-jén Volodimir Jacenkovszkij ukrán külügyminisztériumi tájékoztatatási főosztályvezető. Bukarest nem mutat hajlandóságot, hogy megerősítse a jelenlegi urán-román határt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"
1997. április 3.
"Petre Roman, a felsőház elnöke ápr. 2-án fogadta az Izraelbe kivándorolt romániai zsidók szövetségének Bukarestbe látogató küldöttségét és kijelentette előttük, hogy Romániának rendezni kellene az Izraelbe távozott zsidók vagyoni helyzetét, a jóvátétel elkerülhetetlen. Az országból mintegy 400 ezer zsidó emigrált Izraelbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"
1997. április 3.
"A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"
1997. április 3.
"Ezredik számához érkezett az RMDSZ Tájékoztató. A Szövetségi Elnöki Hivatal "napilapja" immár ötödik évfolyamában járva ért el e kerek számhoz, s eközben több ezer hírt, tájékoztatót, számtalan közleményt, nyilatkozatot, állásfoglalást juttatott el érdekvédelmi szövetségünk tagszervezeteihez, az írott és elektronikus sajtó szerkesztőségeihez, bel- és külföldi hírügynökségekhez, valamint hazai és külföldi partnerszervezetekhez, pártokhoz, alapítványokhoz és nemkormányzati szervezetekhez. Munkájában igyekezett ? s ez hitünk szerint nagy mértékben sikerült is ? tárgyilagosan, a napihír szabta szűk korlátok között tudósítani a szövetség életéről, érdekvédelmi tevékenységéről, vezetőinek és vezető testületeinek megnyilatkozásairól, az RMDSZ parlamenti és ? újabban ? kormányzati munkájáról. Ehhez a területi szervezetek, tagszervezetek, társult szervezetek segítségére is számított ? és továbbra is számít. Az ezredik szám megjelenésének alkalmából köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a Tájékoztató napi rendszerességgel való megjelenéséhez hozzájárultak. Ugyanakkor köszönjük a sajtó munkatársainak, bel- és külföldi hírügynökségek tudósítóinak az RMDSZ politikai és érdekvédelmi munkájának népszerűsítésében nyújtott segítségét, közreműködését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./"
1997. április 3.
"Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője ápr. 7-én részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Párizsban megtartandó soros ülésén, amelynek napirendjén szerepel Románia monitorizálásának a lezárása. Ezt követően, ápr. 8-11. között Frunda György szenátor az ET-jelentéstevői minőségében Litvániába látogat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./"
1997. április 3.
"Szabó Judit nyílt levélben szólította fel Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy tegyék félre ellentéteiket, nem hozhatják az RMDSZ tagságát olyan helyzetbe, hogy válasszon: vagy Tőkés László vagy Markó Béla. A nézeteltérések nm torkollhatnak "kiszorítósdiba". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"
1997. április 3.
"A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ "
1997. április 4.
"Ápr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét, aki Bukarest Polgármesteri Hivatalának meghívására Budapest Város Önkormányzata küldöttségének élén április 3-4-én kétnapos látogatást tesz Bukarestben. A delegációnak tagja volt Vajda Pál főpolgármester-helyettes, Keszthelyi András sajtófőnök, dr. Mérey Zsolt ügyosztályvezető, valamint több gazdasági és pénzügyi szakember, vállalatvezető. A találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Kónya Hamar Sándor, a Képviselőház titkára, Czédly József, Bukarest alprefektusa, Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. A megbeszélésen az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdésekről, a két főváros gazdasági együttműködésének bővítéséről folytattak eszmecserét. Demszky Gábor fölajánlotta Budapest Város Önkormányzata, illetve budapesti kerületi önkormányzatok szakmai segítségét fiatal bukaresti önkormányzati szakemberek számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./ Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 3-án fogadta Demszky Gábort. /Népszabadság, ápr. 4./"
1997. április 4.
"Bihar megye magyar többségű települései közül elsőnek februárban Nagyszalonta tanácsa hozott határozatot a kétnyelvű helységtáblák elhelyezéséről. A határozatot megküldték a prefektúrának, ahonnan Dan Balas parasztpárti prefektus elutasítóan válaszolt, felszólította a testületet, vonja vissza határozatát, ellenkező esetben bírósági úton megsemmisíti azt. Nagyszalonta tanácsosai nem fogadták el a prefektus érvelését, a határozat érvényben marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"
1997. április 4.
"Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. Elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./"
1997. április 4.
"A New York-i székhelyű magyar emberjogi alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására Markó Béla szövetségi elnök ápr. 7-16. között az Egyesült Államokba látogat, ahol az amerikai kormányzati hivatalok képviselőivel, valamint kongresszusi és szenátusi tagokkal találkozik, illetve a washingtoni és a New York-i magyar közösségeknek tart előadást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4./"
1997. április 4.
"Ápr. 4-én ünnepli 80. születésnapját Gáll Ernő szociológus, politológus, hosszú időn át a Korunk főszerkesztője volt, emellett több könyv szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"
1997. április 5.
"Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./"
1997. április 5.
"Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke nyílt levéllel fordult Kántor Lajoshoz, a MÚRE volt elnökéhez, arra kérve, változtassa meg döntését, hogy kilép az egyesületből. Ágoston Hugó kiállt Gáspár Sándor mellett, akit Kántor alkalmatlannak talált arra, hogy a MÚRE ügyveztő elnöke legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"