Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. április 5.
"Primakov orosz külügyminiszter közölte, hogy részükről rögtön alá lehet írni az alapszerződést, de csakis az 1995-ben összeállított szöveggel. Bukarest azonban folytatni akarja a tárgyalásokat. Az 1995-ös szövegben nem szerepel a Ribbentrop-Molotov paktum elítélése. /Új Magyarország, ápr. 5./"
1997. április 5.
"Bánffyhunyad nacionalista román tanácsosai a kisváros egyetlen magyar nevű utcáját akarták átkeresztelni, de javaslatukat a tanács elvetette, így a Budai Nagy Antal utca marad. Mi gátolja Bánffyhunyad lakosságának több mint negyedét kitevő magyarságot abban, hogy javasolja utcák elnevezését például Kós Károlyról vagy Ravasz Lászlóról? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ "
1997. április 7.
"Ápr. 5-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német akadémiai közösségének bizottsága Andrei Marga rektor elnökletével. A kiadott közlemény szerint olyan szervezeti egység létrehozásáról döntöttek, mely a létező egyetemi karokon belül összefogná, koordinálná és megoldaná a magyar és német nyelvű oktatásra vonatkozó kérdéseket. E szervezeti egységek hatáskörét az akadémiai közösség albizottsága fogja kidolgozni, az elkészített tervezetet pedig az akadémiai közösség bizottsága hagyja jóvá. Magyar nyelvű új karok létesítéséről csak a tanügyi törvény módosítása után fognak tárgyalni. A bizottság munkálatairól hírzárlatot rendeltek el, a vitaanyagot az egyetem páncélszekrényében őrzik. Döntés született az egyetem multikulturális jellegéről és többnyelvűségéről, valamint arról, hogy az egyetemi charta szavatolni fogja a magyar és a német nyelv egyenlő státusát a hivatalos nyelvvel a Babes-Bolyai Tudományegyetem valamennyi rendezvényén. /Mi fán terem a "szervezeti egység" ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"
1997. április 8.
"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"
1997. április 8.
"Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"
1997. április 8.
"Vinczefi Sándor szobrászművész Csíkszeredán élt, a nyolcvanas évek elején volt városában kiállítása. Most újra megnyílt a városban tárlata. Vinczefi Sándor 1988 óta Svédországban él és alkot. Két éve Budapesten, a Széchényi Könyvtárban állították ki alkotásait, ezek láthatók most Csíkszeredán. Ezeknek a munkáknak itt van a helyük, vallotta a művész, olvasható Forró Miklós beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"
1997. április 9.
"Az Európa Tanács Strasbourgban ülésező parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága ápr. 7-én megszavazta Románia felügyeletének felfüggesztését. Ebben a kérdésben még nyilatkozni kell az ET politikai bizottságának és parlamenti ülésének is, valószínű, hogy ott is hasonló döntés születik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./"
1997. április 9.
"Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./"
1997. április 9.
"Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, egyben a képviselőházi külügyi bizottság alelnöke a Jurnalul Nationalnak nyilatkozva kijelentette: "Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a román-ukrán alapszerződést hamarosan megkötik." Ratiu szerint Románia és Magyarország között "spiritualizálták" a határokat. /Készek vagyunk lemondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./"
1997. április 9.
"Szatmárnémetiben, ahol a lakosság fele magyar, a kedvezményes lakásvásárlási hitelt kapottak között Bukarestből és más, távoli román városokból /például Rimnicul Vilcea/ érkezettek is vannak. A 71 kedvezményezett között alig van húsz magyar név. /Sike Lajos: A betelepülés /további/ támogatása? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./"
1997. április 9.
"Fey László Tőkés Lászlót támadta: az RMDSZ kongresszusán fel kell vetni a tiszteletbeli elnöki cím pontosabb meghatározását, mert "nem lehet valakinek tényleges hatáskört adni élete végéig, ellenőrzés, felelősségre vonás és visszahívás lehetősége nélkül." Fey hozzáteszi, hogy egy bizonyos koron túl az ember ítélőképessége gyöngülhet, de ezt az érintettek nem észlelik magukon és "önként nem válnak meg tisztségüktől, amelyre már nem felelnek meg." Amennyiben megmarad ez a státus, a tiszteletbeli elnök szimbolikus hatáskörrel rendelkezzen. /Fey László: Tisztázandó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ "
1997. április 10.
"Az ápr. 5-i SZKT-hoz intézett levelében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérte, hogy a testület fogadjon el határozatot a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyében, továbbá indítványozta, hogy az RMDSZ foglaljon állást a kisebbségben élő balkáni román közösségek helyzetével kapcsolatosan. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke többek között javasolja, hogy a testület vállaljon közösséget a Dunától délre élő kisebbségi román közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, számbavételét, jogsérelmeik orvoslását, szorgalmazza nemzeti identitásuk és kisebbségi státusuk hivatalos elismerését, beleértve a román-jugoszláv alapszerződés felülvizsgálatát. Tőkés László javasolja, hogy az SZKT kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetése és kisebbségi jogaik biztosítása érdekében./Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1003. sz., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 10.
"Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 10.
"A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./ "
1997. április 10.
"Ápr. 10-én az RMDSZ parlamenti frakciójának nevében Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor az 1997. évi költségvetési törvénytervezet általános vitája során a két Ház együttes ülésén kijelentette, hogy a tervezet előkészítői a szakbizottságokban végzett munka folyamán igyekeztek a kiadási oldalon a meglévő és kiszámítható erőforrások lehető legjobb elosztására, különös tekintettel a szükségben lévők, a nehéz körülmények között élő rétegek szociális védelmére. Bár a meglévő keretek igencsak szűkösek, a törvényhozás elé terjesztett költségvetési tervezet a jelenleg rendelkezésre álló források méltányos elosztását célozza. Az RMDSZ szenátora reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a nyár folyamán újabb pénzügyi erőforrásokat tárnak fel ? többek között a korrupciós ügyletek visszaszorításával, a tartozások behajtásával, a veszteségek felszámolásával ?, ami lehetővé teszi a költségvetés módosítását és az objektív szükségletek jobb kielégítését. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a helyi közigazgatási egységek költségvetése még mindig igen nagy mértékben függ a központi költségvetéstől. Mindezek ellenére, az adott helyzetben ezt a költségvetést az RMDSZ parlamenti csoportja támogatja és meg fogja szavazni ? jelentette ki végezetül Kozsokár Gábor szenátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1008. sz./ Ápr. 10-én megkezdődött, majd ápr. 11-én folytatódott az 1997. évi költségvetés általános vitája a két ház együttes ülésén. Az RMDSZ képviselőházi frakciója részéről Nagy István Hargita megyei képviselő szólalt fel. Ugyancsak ápr. 10-én az együttes ülésen jóváhagyták Románia részvételét az Albániába küldendő nemzetközi védelmi alakulatokban. Az RMDSZ álláspontját a kérdésben Szabó Károly Szatmár megyei szenátor fejtette ki, hangsúlyozva, hogy szövetségünk támogatja a romániai zászlóalj részvételét az albániai béke és stabilitás helyreállításában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./"
1997. április 10.
"A Reformátusok Világszövetségének augusztus 8-20-a között Debrecenben sorra kerülő 23. Nagygyűlésének előkészítése történt meg a szervezet Európai Területi Tanácsának Prágában tartott, ápr. 4-7- között értekezletén. Az ülésen részt vett Tőkés László is a testület választott tagjaként. A vezetőség dokumentumot dolgozott, mely újraértékeli a területi szervezet teendőit, valamint felépítését és működését. Az értekezlet a debreceni nagygyűlés napirendjére ajánlotta a kisebbségek kérdését. Tőkés László öt pontból álló előterjesztésében az ETT támogatását kérte többek között a magyar kisebbségek követeléseinek támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"
1997. április 10.
"A gyakorlat kezd igazat adni a kényelmetlennek kikiáltott királyhágómelléki püspöknek, aki annak idején megfogalmazta: hiba belemennünk a kormánykoalícióba, amíg nem teremtődnek meg a jogos elvárásainkhoz elengedhetetlen politikai feltételek - állapította meg Ördög I. Béla. Sokszor elmondják, hogy megoldódott a kisebbségek helyzete. "Miközben az önálló magyar egyetemet próbálják valahová vidékre félreseperni, a kétnyelvű táblák és a közigazgatásban, valamint a törvénykezésben anyanyelvünk használatát a lehető legszigorúbban korlátozni..." Félő, hogy ha bekövetkezik nyáron a nagy kiábrándulás, gyökeresen átértékelődik az erdélyi magyarsággal szembeni érdekkapcsolat. A magyar egyetem ügyében a magyar kormánynak most határozottan kellene lépnie, és emlékeztetni Bukarestet alig néhány hete kötött megállapodásukra. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető jelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 10.
"A bukaresti Ziua ismertette a Babes-Bolyai Tudományegyetem újonnan megválasztott német rektorának, Wolfgang Brecknernek kijelentését, miszerint az intézmény eddigi eredményeit minden áron meg kell őrizni. Kijelentette, hogy jelenleg az egyetem nem tökéletes, de a tanárok hozzá kell járuljanak annak állandó fejlesztéséhez. Az egyetemen eddig a kémia, földrajz és történelem-filozófia fakultásokon működnek német csoportok, de Breckner megjegyezte, hogy hasonló csoportokat az 1997-1998-as tanévtől kezdve létre fognak a matematika, fizika és biológia fakultásokon is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"
1997. április 10.
"A Mesagerul Transilvan interjút készített a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével. Kiss Olivér szkeptikus azzal a közvélemény-kutatással szemben, mely szerint a magyar diákok többsége nem kívánja a Bolyai Egyetem helyreállítását. Elmondja, hogy a diákoktól kapott jelzések azt bizonyítják, hogy ők hajlanak a magyar egyetem létesítésére. Hangsúlyozza, hogy az egyetemen nemcsak magyar, hanem román és külföldi tanárok is fognak oktatni. A KMDSZ a két egyetem, a Babes és a Bolyai egyesítését kimondó rendelet érvénytelenítését követeli, mondta Kiss Olivér, és hozzátette, hogy az egyetem felszerelését egy ideig közösen használná a szétvált egyetem, míg egy pár év múlva fel nem építenék a magyar egyetem campusát és ki nem alakítanák infrastruktúráját. Ciorbea miniszterelnök kijelentéseivel, valamint a BBTE multikulturális bizottságával kapcsolatban úgy véli, hogy Bukarest és Kolozsvár között most ide-oda ütögetik a labdát, de az nem eredményes. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"
1997. április 10.
"Lassan beindul a kormányzati intézmények megyei kirendeltségei vezetőinek kinevezése az erdélyi megyékben, s e folyamatban az RMDSZ által támogatott jelöltek is elfoglalhatták hivatalukat. Bihar megyében megtörtént az első RMDSZ-jelölt kinevezése: miután meggyőző fölénnyel utasította maga mögé három vetélytársát a Bukarestben megtartott versenyvizsgán, Szarka Árpád lett a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság új igazgatója. Ez az első olyan állami intézmény a megyében, melynek élére a koalíciós erők megegyezése értelmében magyar ember került. A kormánykoalíciós alakulatok helyi szervezeteinek megállapodása szerint az RMDSZ még 13 vezető tisztségre, 6 igazgatói és 7 aligazgatói posztra jogosult a megyében. Ugyancsak az RMDSZ jelöltje, Morent Ilona lett a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője Maros megyében is. Morent Ilonát, aki szintén versenyvizsgával nyerte el igazgatói posztját, április 3-án iktatták be hivatalába, és három hónapi próbaidő után véglegesítik tisztségében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10., 1005. sz./"
1997. április 11.
"Ápr. 7-9-e között Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke részt vett Brassó-Pojánában a "Közvélemény-kutatások és relevanciájuk" címmel a Soros Alapítvány által szervezett szemináriumon. Az előadásokon a hazai sajtó és politikai erők által küldött részvevők a közvélemény-kutatás módszertanával, valamint az eredmények kiértékelésével foglalkoztak. A rendezvényen ismertették a Metromedia Rt. által március 24-28. között végzett közvélemény-kutatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./"
1997. április 11.
"Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár, külügyminiszter ápr. 9-én egynapos látogatást tett Bukarestben, találkozott Emil Constantinescu államelnökkel, állást foglalt a két ország közötti párbeszéd élénkítése mellett. Constantinescu hármas, osztrák-román-magyar konzultációt javasolt a térségbeli együttműködés módszereinek kidolgozására. Schüssel tárgyalt Severin külügyminiszterrel. A megbeszélés után bejelentették, hogy a három ország külügyminiszterei nem hivatalos tárgyalásokat fognak folytatni. Ez az együttműködés arra hivatott, hogy előmozdítsa a két ország EU-integrációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./"
1997. április 11.
"Ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Jacques Santer, az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnöke. Kijelentette: az unió támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EU kiszélesítése érdekében tesz Románia és a többi érdekelt ország. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./"
1997. április 11.
"A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./"
1997. április 11.
"A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató előadásra hívta meg Antal István Hargita megyei RMDSZ-képviselőt. A meghívásnak eleget téve, Antal István ápr. 11-én előadást tartott a romániai privatizációról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./"
1997. április 11.
"Újraválasztották a Román Írószövetség elnökének Laurentiu Ulici kritikust, aki mellett tíztagú igazgatótanács működik. Az igazgatótanács tagjai között van Gálfalvi Zsolt, a Magyar Pen Klub elnöke, aki egyben a kisebbségi szakbizottság irányítója is. A szövetség ügyvezető titkára Balogh József bukaresti költő lett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"
1997. április 12.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javasolta, hogy az SZKT elvi nyilatkozatban vállaljon közösséget a Dunáról délre élő román kisebbségi közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, jogsérelmeik orvoslását, kezdeményezze az Európa Tanács közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetéséért, az SZKT építsen ki kapcsolatot ezekkel a közösségekkel. /A javaslat szövege: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1997. április 12.
"Kivételes teljesítmény hitelszegény időkben az, hogy az illyefalvi LAM Alapítvány öt év során megközelítőleg tízmilliárd lej kölcsönt folyósított a modern gazdálkodás biztosításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1997. április 12.
"A Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport /MRG/ A romák/cigányok Romániában című jelentését közli a Romániai Magyar Szó. Nicolae Gheorghe, a jelentés társszerzője hangsúlyozta, hogy szükséges a "cigánykérdés" újraértékelése. A rövid történelmi visszapillantásban szerepel az is, hogy Romániában 1865-ben vetettek véget a cigány-rabszolgaságnak. A roma szervezetek a roma elnevezést tartják megfelelőnek és tiltakoznak a román külügyminisztérium 1995/H(03)169. számú memoranduma ellen, amely arra utasítja a közalkalmazottakat, hogy a roma helyett a cigány megnevezést használják. A memorandumot nem hozták nyilvánosságra, titkos iratként került a hatóságokhoz. Ez a határozat diszkriminatív jellegű. - A roma lakosság lélekszámát nehéz megállapítani, számukat 400 ezer és 2,5 millió közé teszik. A roma népesség nyilvántartását Romániában is be kellene tiltani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1997. április 13.
"Ápr. 13-án tartotta nyolcadik küldöttközgyűlését Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/. Képviseltette magát valamennyi magyarországi parlamenti párt, az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés és a Csemadok, a budapesti Kárpátalja Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az elmúlt esztendő kimagasló eredménye a beregszászi magyar pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása. Az ukránosító állampolitika jelei megmutatkoznak, állapította meg Kovács Miklós. Az RMDSZ-t a KMKSZ kongresszusán Náznán Jenő gazdasági és Székely István önkormányzati ügyvezető alelnökök képviselték. Felszólalásában Székely István az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásából eredő megnövekedett lehetőségekről beszélt. /Magyar Nemzet, ápr. 14., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./ "