Borbély László RMDSZ-képviselő ápr. 9-én képviselőházi felszólalásában reagált Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációjára adott válaszára: megütközéskeltőnek nevezte azt, miszerint Románia nem köteles alkalmazni a kisebbségi keretegyezményt, a kétnyelvű táblák használatát addig, amíg legalább 12 ország nem írja azt alá. Közben Iliescu elnök többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről. Románia azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, tette fel a kérdést Borbély László, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvénytervezet parlament elé utalását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az ország elismert vallásfelekezeteinek vezetői 1990-ben felterjesztettek a kormányhoz? /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 757. sz./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./"

Romániai látogatása során, ápr. 9-én Jacques Toubon francia igazságügyminiszter, miniszterelnök-helyettes találkozott a pártok képviselőivel. Az RMDSZ képviseletében Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ óhajtja Románia európai integrációját. A kisebbségi kérdésnek mint stabilitási tényezőnek a fontosságát hangoztatva kifejtette, hogy a törvényhozásban és a gyakorlatban a kisebbségi kérdés nincs megnyugtatóan rendezve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

"Ápr. 9-én Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ nevében alkotmányossági óvást nyújtott be a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet egyes rendelkezései ellen. Az RMDSZ szenátorai, akiknek ehhez a kezdeményezéshez sikerült megnyerniük a KDNPP, a PSZP, a Liberális Tömörülés és a DP 17 szenátorát, kifogásolják, hogy prefektúra intézményének törvényesítését, amely így egyenrangúvá válna a megyei tanáccsal, továbbá a tervezet bevezeti az "országos érdekű köztulajdon" fogalmát, ezzel a kormány tulajdonába szeretné juttatni a megyei székhelyeket. Az óvás alkotmányellenesnek mondja azt a részt is, amelyik csökkenti az anyanyelv használatát a közigazgatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10., 757. sz./"

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek uralomra, nyilatkozta sajtóértekezletén, ápr. 8-án Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról leszakadt utódállamokat képzeli el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11., Népszabadság, ápr. 10./

"Egy kolozsvári magyar író leleplezése címmel cikket közölt a bukaresti Adevarul, ismertetve Fey László író véleményét, miszerint Szőcs Géza sajtótrösztje révén "sikerrel befolyásolja a romániai magyar közvéleményt, nem éppen szerencsés irányba". Fey László véleményére alapozva, a cikkíró kiemelte, hogy Szőcs Géza monopolhelyzete a romániai magyar sajtóban nem véletlen, hanem "jól átgondolt terv eredménye". Szőcs Géza egy magyar kiadvány megjelentetésére törekedett, amely idővel magához vonzaná a Romániai Magyar Szótól a jó szerkesztőket, hogy ez a lap megszűnjék, és ő rendelkezzen a romániai magyar sajtó fölötti teljes monopóliummal. Fey véleménye szerint ez a cél nagyrészt megvalósult. /Írói leleplezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

"Bukarestben megfordultak az amerikai hadvezetés jeles képviselői. Amerika érdeklődését a katonai érdek irányítja Románia felé. Az Oroszországban kialakult helyzet lépéskényszerbe hozta az Egyesült Államokat, katonai érdekük, hogy jó stratégiai pozíciókat szerezzenek, állapította meg Borbély Imre, az RMDSZ parlamenti képviselője. A geostratégiai érdekek erősebbek, mint az emberi jogok, a kisebbségvédelem, stb. - Borbély Imre szerint az RMDSZ-nek fontos lenne, ha saját jelöltet állítana az elnökválasztáson. - Az RMDSZ-ben a belviszályok forrása a Kolozsvári Nyilatkozatig az volt, hogy "Domokos Géza és a köréje toborzott, zömmel kommunistákból álló /magukat mérsékelteknek mondó/ csoportosulás akadályozta autonómiánk törvénybe foglalását". "A harmadik kongresszus óta az okozza a belviszályt, hogy ugyanazok, akik gátolták az önrendelkezés igényének kinyilvánítását, kollaborációs ballépéseket tettek, másrészt késleltetik a program lényeges pontjainak valóra váltását, mint amilyen a belső választások, regisztráció, az autonómiaelképzelések egyeztetése, jogi formába öntése." Az autonómia elérésére közvetett stratégiákat kell követni. Az egyik a közösséget összetartó belső erő növelése, a másik a külpolitikai hatalomtöbblet megszerzése. Erősíteni kellene az RMDSZ helyzetét a FUEV-ben. - Amíg az RMDSZ nem éri el az autonómiát, addig nem lehet szó koalícióról a hatalommal, hangsúlyozta Borbély Imre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ "

Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára újabb dokumentumokat küldött a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének, ezeket folyamatosan közlik. Az első: Cáfolat - helyreigazítás címen reagált Molnos Lajos Ama bizonyos 700 000 forintok regénye /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ című, önmagát tisztázó írására. Ábrahám Dezső 1992 októberében Entz Géza államtitkár, a HTMH elnöke ígérvénye alapján 700 ezer forintot kifizetett Molnos Lajosnak és Bitay Csabának céltámogatásként az Erdélyi Magyar Kulturális Székház /Kolozsvár/ megvásárlására. Ezzel az összeggel nem számoltak el. A második dokumentum a Fővárosi Főügyészségen 1994. máj. 3-án felvett jegyzőkönyve, amely szerint Ábrahám Dezső átadta az NTA kuratóriumának valamennyi jegyzőkönyvét, a számlakivonatokat, az 1992. júliusáig vezetett naplófőkönyvet és előadta, hogy alapítványi célokra magánvagyonából mintegy 6-8 millió forintot fordított. Az 1993. jún. 4-i kuratóriumi jegyzőkönyv "valótlanságokat és torzításokat tartalmaz". A harmadik dokumentum Ábrahám Dezsőnek Entz Gézához írt 1994. jan. 10-i levele. A levél szerint a HTMH levélben feltüntette, hogy az NTA-nál van 3,5 millió forint a jelzett kolozsvári székház megvásárlására, ezt Keszthelyi Gyula főtanácsos szóban megerősítette, ennek ellenére ilyen összeg nem érkezett az NTA-hoz. Akkor az NTA számláján 700 ezer forint volt, ezt az összeget előlegként Ábrahám Dezső átadta Molnos Lajosnak. Az összeget később sem kapta meg az alapívány. Az NTA 1993. jún. 4-i ülésén Tőkés László püspök azt javasolta, hogy a kuratórium részesítse megrovásban Ábrahámot, amiért kifizette a 700 ezer forintot Molnos Lajosnak. Később az ülésről készült jegyzőkönyvet Kovács Miklós vádaskodó szöveggel ellátva továbbította a sajtóhoz. Ábrahám Dezső arra kérte Entz Gézát, hogy a fenti ügyben küldje el írásos nyilatkozatát a történtekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Megjegyzés: Ábrahám Dezső már sok ellentétes nyilatkozatot tett. 1993-ban például hangsúlyozta: egyesek arra következtettek, hogy Tőkés László, Csoóri Sándor és Szőcs Géza pénzeket vettek fel és nem tudtak elszámolni. "Kijelentem, hogy fent nevezett személyek semmi pénzügyi visszaélést nem követtek el. A szabálytalanságot én követtem el azáltal, hogy nem volt olyan könyvelésünk, mint egy nagyvállalatnak." /Ábrahám Dezső: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 11./"

Nagyváradon szaporodnak az emlékművek. Először a hadsereg emelt - dacolva a helyi tanács határozatával szobrot Mihai Viteazulnak, majd a rendőrség /ugyancsak a tanács megkerülésével/ mellszobrot Avram Iancunak, de van már szobra a két világháború között a magyar iskolarendszert felszámoló Onosifor Ghibunak, továbbá Traian Mosoiu tábornoknak is. /Emlékműdömping. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Ápr. 12-én Bukarestben a Kálvineum ökumenikus értelmiségi műhelye Márton Áronra fog emlékezni, Pál Antal, a bukaresti magyar katolikusok plébánosa tart előadást, majd Fazekas János idézi fel emlékeit a legendás hírű püspökről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

Ápr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában találkoztak a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Igazgatósága és a romániai magyar politikai és kulturális élet képviselői. Szó esett a kisebbségi kulturális rendezvények támogatását szolgáló pályázati rendszerről, a kisebbségi képviselet biztosításáról a megyei felügyelőségekben, a támogatásban részesülő lapokról, kisebbségi műemlékvédelmi alapok létesítéséről az 1997-es évre, szakmai tanácskozás rendezéséről az állami levéltárakban és múzeumokban fellelhető magyar gyűjtemények állagának megóvásáról és kutathatóságáról, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásának szorgalmazásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ A megbeszélésen részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, illetve Carol König minisztériumi vezérigazgató és Grosu Magda előadó. /Anyagi támogatással kiadványainkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A román parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot ápr. 10-én Bukarestben a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja. Adrian Nastase ügyvezető elnök kifejtette, hogy a többség elveti az RMDSZ autonómia-tervét, továbbá hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége, különböző pártok és civil szervezetek képviselői, elvetették ezt a megközelítést, és változatos érvekkel a kisebbségi törvény elfogadása mellett foglaltak állást. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kész konkrét problémák megoldásáról tárgyalni a többséggel. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Ápr. 8-án éjjel részeg, huligán elemek Székelyudvarhelyen gépkocsikat rongáltak meg, több polgári személyt brutálisan bántalmaztak. A megtámadottak egyike - mint utólag kiderült, Ioan Nicolae Botas rendőr altiszt - a súlyos bántalmazásba belehalt. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete elítél mindenfajta vandalizmust, ugyanakkor felelőtlennek és tendenciózusnak ítéli a román sajtó egy részében megjelent tájékoztatást, amelyek ezt a sajnálatos esetet etnikai színben akarják feltüntetni. Tiltakoznak az ellen, hogy bizonyos politikai erők ezt az elítélendő bűntényt magyarellenes hangulatekeltésre használják fel, olvasható közleményükben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./ Az elkövetők: öt ittas magyar fiatalember. A tetteseket azonosították és halált okozó testi sértés alapos gyanújával őrizetbe vettél őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Horn Gyula miniszterelnök ápr. 11-én Budapesten fogadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét. A megbeszélésén az RMDSZ vezetői helyzetelemzést adtak a román politikai életről, az RMDSZ helyzetéről és megerősítették a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Horn Gyula elmondta, hogy a kormány olyan alapszerződésre törekszik, amely találkozik a romániai magyarság egyetértésével. Markó Béla javasolta: szervezzenek olyan tanácskozást, amelyben részt vennének a határon túli szervezetek képviselői, a magyarországi parlamenti pártok, ennek témája a határon túli magyarság helyzete, jövőképe és a számára megfelelő koncepciók elemzése lenne. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ (1. old.) A magyar kormány a magyar-román kapcsolatok szélesítésére és javítására törekszik, de semmiben, így az alapszerződés tekintetében sem fog a romániai magyarság nélkül és ellenére dönteni - mondotta Tabajdi Csaba politikai államtitkár az újságíróknak azt követően, hogy Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Takács Csabát, a szövetség ügyvezető alelnökét. A találkozóról Markó Béla kijelentette: rendkívül fontos, hogy a magyar kormány partnerének tekinti a határon túli magyarok legitim szervezeteit, és hogy rendszeresek az ilyen jellegű konzultációk. Szóba került többek között az RMDSZ-nek az a javaslata, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezzen a parlamenti pártok szakértőinek és a határokon túli magyarok vezetőinek részvételével konferenciát, amelyen a kapcsolatok alapelveiről, a régió sajátos problémáiról alakíthatnának ki közös véleményt. Markó Béla újságíróknak nyilatkozva rendkívül hasznosnak nyilvánította a mostani találkozót is. /Horn Gyula fogadta az RMDSZ vezetőit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

"Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet fogadást adott a Romániába látogató Németh Sándor altábornagy, vezérkari főnök vezette magyar katonai küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelent Gheorghe Tinca védelmi miniszter is. /Népszava, ápr. 12./

"Borsi-Kálmán Béla kitörölhetetlenül beírta nevét az 1848 utáni korszak magyar-román viszonyát kutató történetírásunkba. Újabb tanulmánykötete: Illúziókergetés vagy ismétléskényszer /Kriterion, Bukarest-Balassi Kiadó, Budapest, 1995/. A könyvben az egyik tanulmány az egységes román nemzettudat kialakulását és ellentmondásait elemzi 1821 és 1860 között. Alexandru Papiu Ilarian 1860-ban írt tanulmányában megtaláljuk a magyarokra vonatkozó negatív sztereotípiákat, amelyek máig élnek a szélsőséges román sajtóban: a magyarok vad és primitív ázsiai elnyomók, a szelíd és türelmes románokkal szemben. Kár, hogy Borsi-Kálmán Bél is átvette az Aradi Viktortól származó fordítást, amelytől a mai napig sem szabadult meg a magyar történetírás, a román pedig előszeretettel táplálja: 1437-től számítható az "Unio trium nationum", noha mind román, mind magyar történészek ismételten figyelmeztettek a tévedésre. Az 1437. szept. 16-án kelt alvajdai levélben még csak elő sem fordul az "unio trium nationum" fogalma, hanem szó szerint a "fraternem unio" áll, amelyet a nemesek, a székely és szász előkelők kötöttek a felkelt parasztokkal szemben. Borsi-Kálmán Béla az Erdély története /1986/ megjelenése utáni, felülről irányított rágalmazó kampányra emlékezett. Akkor támadták a Magyar Tudományos Akadémiát. A románok külön kötetbe foglalták a legkeményebb támadó cikkeket és azt világnyelveken kiadták. Románia követségein ingyen osztogatták ezt az anyagot. - Borsi-Kálmán Béla javaslatokkal állt elő, hogyan lehetne javítani a kapcsolatokat. Szerinte a magyar történetírásnak nem szabad reagálnia a propaganda-kiadványokra. A könyvet ismertető Demény Lajos azonban megjegyezte: igenis szembe kell szállni a hamisítással. Borsi-Kálmán Béla szerint a magyar történészeknek tudomásul kell venni, hogy "egy változatlanul görcsökkel, kisebbségi érzésekkel küszködő, rendkívül fiatal és dinamikus nemzettudattal, ráadásul még eltorzított megnyilvánulásaival van dolgunk." A szerző következő javaslata a két népet összekötő hagyományok feltárása. Demény hozzáfűzte: számolni kell az 1989 előtti nemzeti kommunizmus éltetett örökségével, ennek egyik jellemző vonása a román társadalom széles körei számára teremtett kiváltságos állapotokat a nemzeti kisebbségek rovására és táplálta az idegengyűlölelet, magyarellenességet és "a mindezt folytatni akaró erők felerősödését észleljük" - jegyzete meg a recenzens. /Demény Lajos: Mának üzenő történelem. = A Hét (Bukarest), ápr. 12./"

"Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának két művésze Bukarestben is előadta Több is veszett Mohácsnál... című irodalmi műsorát a magyar lélekről. In memoriam Gellért Sándor. Az előadóestről beszámoló Kacsir Mária elmondta, hogy ismerte Gellért Sándort, aki Debrecenben született 1916-ban, az 1948-as fordulat után Mikolára húzódott vissza. Kacsir kiadói lektorként órákig hallgatta "regölését": Gellért Sándor A magyarok háborúja címen a második magyar hadsereg kálváriájáról írt eposzt, ebből adott elő részleteket. Nagy tehetség, aki rossz helyre és rossz időben született - állapította meg róla Kacsir Mária. /A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11.- Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ 1945 után évtizedekig írta A magyarok háborúja című eposzát. Verseit, tanulmányait több kötetbe rendezte, de azok nem jelentek meg, kéziratban maradtak. Munkáiból egy válogatás látott napvilágot: A magány szikláján /Kriterion, Bukarest, 1983/, ebben több részlet olvasható A magyarok háborújából is."

"Ápr. 11-én Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter, aki előzőleg Magyarországon járt. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel tárgyalt. A román és német katonai erők idén 40 közös programot bonyolítottak le, jelentette ki Rühe. A német vendég román főtisztek előtt a kelet-közép-európai biztonságról és a NATO-integrációról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nem keleti "terjeszkedésről", hanem nyitásról van szó. /Volker Rühe bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ "

Ábrahám Dezső, a megszűnt Transsylvania Nemzetközi Alapítvány volt főtitkára nyílt levéllel fordult Borbély Ernőhöz, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökéhez, hangoztatva, hogy 1991-ben 200 ezer forintot vett fel, a Labirintus Kft nevében, egy évre szóló kölcsönről volt szó, tehát Borbély Ernőnek kötelessége ezt az összeget visszafizetni. Ábrahám elmondta, hogy senkit sem vádolt sikkasztással. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

"Ápr. 11-én, a Költészet napján Zilahon, az EMKE-házban a románok és magyarok közötti "hídépítők" találkozójára került sor: a helybeli román Silvana Irodalmi Kör és a magyar Transz-forma irodalmi alkotóműhely tagjai között. A két kör összejövetelére Daniel Sauca újságíró és Szabó István, a Transz-forma vezetőjének a kezdeményezésére került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./"

Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára Cselényi László két levelét adta közre: Cselényi László visszautasította Borbély Ernő feltételezését /Erdélyi Napló, márc. 27./, hogy ő többmillió forintot kapott volna az NTA-tól, a másodikban, Cselényi Tőkés László püspökhöz írt levelében szintén elutasította azt, hogy neki tisztázatlan pénzügyei lennének, majd megjegyzéseket tett arra, hogy egy ideig Ábrahám Dezső volt Tőkés László családi ügyintézője, szállásadója, kincstárnoka, lakásának helyreállítója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./ Az újságban nincs magyarázat arra, hogy Cselényi Lászlónak Tőkés Lászlóhoz ápr. 6-án írt magánlevelét miért Ábrahám Dezső hozta nyilvánosságra.

Kis késéssel megjelent a Romániai Magyar Cserkészszövetség lapja, a Tábortűz márciusi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

A Csapó József szenátor által kidolgozott területi autonómia-tervezetről és a helyhatósági választások előkészítéséről tanácskozott ápr. 13-án Baróton a Székelyföldi Egyezető Tanács, nyolc széki, területi RMDSZ-szervezet képviselőit tömörítő konzultatív szervezet. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Az ülés részvevői megvitatták a székelyföldi területi autonómia statútumának tervezetét, amely a Székelyföld sajátos identitásának megőrzését szolgálná. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy ezt a tervezetet is munkaanyagként használva fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot, amely a tömbmagyarság regionális autonómiáját fogalmazza meg. Megvalósulásához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő politikai akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra vonatkozóan nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17., Új Magyarország, ápr. 15./

Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./

Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./