"Balogh Edgár szólt hozzá Demeter János Zsilava odúiban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31, 2. folytatás: ápr. 6-7./ című, a börtönévekre való emlékezéséhez. Demeter János meghalt, az emlékezést Demeter Zayzon Mária hozta nyilvánosságra. Demeter János a börtönben minden választ megtagadott, semmire sem felelt. Jordáky Lajos úgy próbált védekezni a kihallgatásokon, hogy azt állította: mindent a románság érdekében cselekedett, ezzel azonban csak magára haragította ellenfeleit. Csőgör Lajos pedig teljesen letört, amikor feleségét is le akarták tartóztatni, ezután olvasatlanul aláírt mindent, amit elébe tettek. Balogh Edgár egyedül saját magatartását tartotta helyesnek: vagy kétszáz kihallgatása során mindent, a legapróbb részletekig feltárt a Magyar Népi Szövetség munkájáról, hogy igazolja, soha sem történt törvénysértés. Teleki Bélát háborús bűnösként ítélték el, csak Malinovszkijhoz írt levelükkel tudták kiszabadítani a börtönből. Hamis tanúnak Teleki Béla perében a kiéheztetett Teleki Ádám grófot vették elő, aki elmondta a rákényszerített "vallomást". Balogh Edgár szerint Demeter János nem értette meg a pert. /Balogh Edgár: Már-már elfeledett tárgykör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ "

A Floridában élő Wass Albert lett a nemrég elhunyt Kiss Jenő helyett az Erdélyi Szépmíves Céh tiszteletbeli elnöke. Az ápr. 15-i rendkívüli közgyűlésen újraalakították a vezetőséget, mert az haláleset, betegségek, kivándorlások következtében lemorzsolódott. Szőcs Géza maradt az elnök. Az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ 1990-es újraindulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. Rövidesen megjelenik Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. Az ESZC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új ideiglenes szerkesztőbizottság tagjai között van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

Ápr. 14-20-a között a brüsszeli székhelyű Pax Christi International /az ENSZ-ben konzultatív státussal rendelkező keresztény békemozgalom/ Ifjúsági Fórumának rendezésében Kisebbségi jogok és az önrendelkezéshez való jog címmel nemzetközi szemináriumot tartottak Antwerpenben. A résztvevők betekintést nyerhettek a belga föderatív rendszer működésébe. A szemináriumon elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyet külön delegáció juttatott el a brüsszeli román nagykövetségre. A nyilatkozat szerint Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségeket érintő törvénykezésben, felkérik a román kormányt, hasson oda, hogy a kisebbségek igényeit figyelembe véve módosítsák a tanügyi törvényt, tárgyalja a parlament az egyházakról szóló törvénytervezetet, tegye lehetővé az egyházi javak visszaszolgáltatását, biztosítsa a kétnyelvű feliratokat, illetve a kisebbségek anyanyelvének használatát a közigazgatásban. A rendezvényen az RMDSZ-t Nemes Antal külpolitikai tanácsos képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

"A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

Ápr. 22-23-án Bukarestben magyar-román tárgyalás folyt a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményről, melyet valószínűleg ősszel aláírnak. A cél: szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, kölcsönös vámkedvezmények biztosítása, koncessziók nyújtása. Növelni kellene a határok áteresztő képességét, ezért a PHARE-programok nyújtotta előnyöket kell kamatoztatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Ápr. 22-én rendkívüli ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, a helyhatósági választásokkal kapcsolatos legsürgősebb teendőkről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 766. sz./

Horia Rusu, a Liberális Párt '93 egyik pártvezére kijelentette, hogy Csíkszeredában Bíró Imre mérnök-vállalkozó a párt polgármester-jelöltje. Jelentkezett a város szakembereinek Tömörülés Csíkszeredáért elnevezésû csoportja. Közleményük szerint közös programmal épnek fel a választásokon, elsõsorban az RMDSZ-szel szeretnének együttmûködni. Az RMDSZ még nem nevezte meg jelöltjét. Rákosi Zoltán mérnök pedig függetlenként indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Az RMDSZ Oktatási Főosztálya, valamint Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében az ország minden részéről mintegy ötven történész gyűlt össze Kolozsváron, az EME székházában hogy a magyarság története tanításának jövőbeli lehetőségét megtárgyalják. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető azzal foglalkozott, hogy mit jelent a kisebbségek történelmének tükröződése az egyetemes és a román történelem keretei között. Az új tanügyi törvény csak az V-VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy év végére elkészüljön az egykötetes munka, az erdélyi magyarság történelme. A budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársai ismertették a magyarországi történelemoktatás irányzatait és a legújabb alternatív tankönyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

A Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége megtartotta éves közgyűlését. Megállapították, hogy azok az eszmék, amelyekért börtönt viseltek, nem valósultak meg. Az elítéltek mintegy 30 %-át kitevő magyar bebörtönzöttek nem képviselik súlyuknak megfelelően a magyar etnikumot, ellenkezőleg: érezhető a gyanakvás velük szemben. A közgyűlés résztvevői úgy látták, hogy országos szintű összefogásra van szükség, mert az országos szövetséget egyre sikeresebben támadják a volt legionáriusok. A magyaroknak külön kellene összefogniuk. Egy ilyen találkozó házigazdája szívesen lenne Sepsiszentgyörgy, ahová az 56-osokat várnák, írta a közgyűlésről beszámoló Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület meghívására ápr. 12-én Tonk Sándor történész Brassóban tartott előadást a honfoglalásról. Ezt követően a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny nyertese, Nistor Ilona moldvai csángó balladákat adott elő. Ápr. 13-án Tonk Sándor megismételte előadását Négyfaluban, a Zajzoni Rab István Kollégiumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Ápr. 23-án sajtótájékoztatót tartott Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke Marosvásárhelyen, bejelentette, hogy pártja Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet állít Bolyai Gáspár személyében. Kiss Kálmán ismét elmondta, hogy az RMDSZ nem beszélhet a romániai magyarság nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

"Ápr. 25-én adta közre a sajtó Funar kolozsvári polgármester felhívását, hogy a Hargita-Kovászna megyékből elüldözött románok szövetsége a hét végén üljön össze tanácskozni Kolozsváron. Ugyanezen a napon Iliescu elnök váratlanul fogadta az "elűzöttek" küldöttségét hivatalában, a Cotroceni palotában. Iliescu kijelentette, hogy a székely megyékben 1989 végén történt tettlegességeket sohasem fogja forradalmi akcióknak tekinteni, mert a soviniszta akciókat el kell ítélni. Fontosnak tartotta, hogy a románság megismerje a két megyében történtek "igazságát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./ "

Ápr. 21-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a római La Sapienza Egyetem meghívására látogatást tett Rómában. Markó Béla a Vatikánban megbeszélést folytatott Pio Laghi bíborossal, a Katolikus Nevelési Kongregáció vezetőjével és más vatikáni tisztségviselőkkel, minden alkalommal tájékoztatást adott a romániai magyarság helyzetéről és részletes dokumentációt adott át a partnereinek. A szövetségi elnök találkozott II. János Pál pápával, Markó Béla a pápa további támogatását kérte a romániai magyar kisebbség ügyében. Kifejtette, hogy a katolikus egyház számos problémája összekapcsolódik a romániai magyarság gondjaival. Példaként említette, hogy a katolikus egyháznak mintegy 460 iskoláját vették el. A megbeszélésen szóba került a moldvai csángók helyzete is. Markó Béla előadást tartott a római egyetem magyar tanszékén az erdélyi magyar irodalomról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

Nagyváradon az RMDSZ saját polgármester-jelöltet állít a választáson dr. Csapó I. József szenátor személyében, jelentette be Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az ápr. 22-i sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Bukarestbe utazott, a Romániai Írószövetség meghívására. Ápr. 23-án a Magyar Kulturális Központban magyar értelmiségiekkel találkozott, ápr. 24-én pedig a romániai Írószövetség székhelyén aláírta Laurentiu Ulici elnökkel együtt a két írószervezet közötti egyezményt a hosszú távú együttműködésről, a különböző nyelvű írók, szellemi műhelyek összefogásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Pomogáts Béla örömmel nyugtázta a Secolul XX. bukaresti folyóirat hamarosan megjelenő különszámát, ez valóságos antológia. Pomogáts Béla ápr. 25-én előadást tartott a bukaresti egyetem hungarológus hallgatóinak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Máj. 21-én hivatalosan is megnyílik az első magyar-román vegyesbank, a Budapest Bank tulajdonában álló Pater Bank, amely elsősorban közvetítőként szeretne a kétoldalú kereskedelem területén megjelenni. Alaptőkéje 8 milliárd lej, a törvényben előírt minimum, de ezt 1997 végéig 25 milliárd lejre növelik. A Budapest Bankot privatizálták, a General Electric Capital szerzett többségi tulajdont, így most már amerikai érdekeltségként is megjelenik a román piacon. A bukaresti bank a központ és a bankfiók szerepét is ellátja, 25 fős, egy-két kivételtől eltekintve a személyzet román. A Pater Bank Marosvásárhelyen is kapott engedélyt fióknyitásra, de ehhez még meg kell teremteni a feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./ A bank tevékenysége a napi politika és az etnikai kérdések felett áll, nyilatkozta Péter László elnök-vezérigazgató. /Világgazdaság (Budapest), ápr. 25./

"Az életbe lépő párttörvény megtizedeli a kis pártokat, a bejegyzett mintegy kétszáz alakultból alig marad két-három tucat. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ hatéves története során csak akkor került a figyelem középpontjába, ha elnöke, Kiss Kálmán megszólalt. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei címoldalán hozta a vele készült interjút. Kiderül a címből is, hogy miért került az első oldalra: "Az RMDSZ megtévesztette a magyar lakosságot - véli Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke." Az RMDSZ-t minősíti, nem saját pártjáról ad számot, mert nincs miről. Az RMDSZ-nek nincs világos ideológiája, ellentétben az ő pártjával, mert ők harcolnak a kisebbségnek a törvényekben leszögezett jogaiért. Tehát csak a "leszögezettekért". Az RMDSZ vezérei téves képet próbálnak kialakítani Romániáról, állította Kiss Károly. Az RMDSZ fékezi az ország integrálódását az európai struktúrákba. Kiss Károly szerint a törvények kellő jogokat biztosítanak a kisebbségeknek. Szerinte az RMDSZ már nem fog kellő szavazatot kapni, inkább ők, de ehhez anyagi alapra van szükségük, azt a kormánypárttól kérik, amely "nagyon komoly és korrekt politikai formáció". /Gyarmath János: K.K. ismét a porondon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ "

Chisinauban ápr. 24-én megtartották Románia és a Moldovai Köztársaság minisztériumközi bizottságának együttes ülését. A román küldöttségben, melyet Teodor Melescanu külügyminiszter, a román bizottság elnöke vezetett, szenátorok, kormánytagok, államtitkárok, vezérigazgatók és szakértők vettek részt. A moldovai küldöttségvezető, Ioan Gutu miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a moldovai kormány tevékenységének egyik fő iránya a Romániával való együttműködés elmélyítése. Melescanu megállapította, hogy a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellenére az 1995-ös árucsere értéke - 160 millió dollár - nem tükrözte a lehetőségeket. Tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogy a két ország közös pénzlapot hozzon létre a mezőgazdasági, ipari és infrastrukturális téren való együttműködésre. Megkötötték a két ország közötti egyezményt a kultúrára, oktatásra vonatkozó egyezményt az 1996-98-as időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Az RMDSZ Kolozsvár városi tanácsosai ápr. 25-én közzétett nyilatkozatukban tiltakoztak a tanács munkájában tapasztalható törvénytelenségek és csalások ellen. Az ápr. 4-i ülésen ugyanis város belterületének kiterjesztésére vonatkozó határozat nem kapta meg a szükséges 2/3-os többséget. Az RMDSZ tanácsosai tiltakozásul kivonultak az ülésről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 768. sz./

Ápr. 26-án tartotta együttes ülését Kolozsváron az RMDSZ Megyei Ügyvezető Tanácsa és a Megyei Képviselők Tanácsa, összeállították a megyei és a városi jelölőlistát. Kolozsváron az RMDSZ nem indít önálló polgármester-jelöltet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./

Péntek János nyelvész, kolozsvári egyetemi tanár kifejtette: a kisebbségi nyelveket nem lehet hivatalos helyen használni, ennek következményeként a nyelvhasználat fontos területei beszűkültek, majd elsorvadtak. Két területet említ, az egyik a hivatali, az adminisztratív nyelv. Nem ismerik a magyar elnevezéseket, ezért használják a buletint stb-t. Ugyanez történt a szaknyelvekkel: a technikai szaknyelv eltűnt a kisebbségi nyelvhasználatból. Az asszimetrikus kétnyelvűség az anyanyelv rendszerének bomlását eredményezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke ápr. 24-25-én Budapesten tárgyalt dr. Egyed Alberttel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, valamint dr. Törzsök Erikával, a HTMH elnökhelyettesével. Áttekintették a kihelyezett egyetemi tagozatok letelepítésének kérdését és a székelyföldi egyetem alapításának helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 768. sz./

"Demeter Béla személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt, ugyanis Demeter Jánosnak, Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek vagy László Dezsőnek előbb-utóbb megjelentek visszaemlékezései, válogatott írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint az övé. Demeter Béla /sz. Somkerék, 1910/ Bukarestben 1928-1931 között az Államtudományi /Közgazdasági/ Főiskolát végezte. Még főiskolás korában bátyjával, Jánossal közösen írt munkája 1930-ban jelent meg: Románia gazdasági válsága /Kolozsvár/. Testvére, Demeter János 1975-ben megjelent visszaemlékezésében /Századunk sodrában, Kriterion, Bukarest/ nem sok szót vesztegetett öccsére. János ugyanis marxista lett. 1933-ban az Erdélyi Fiatalok folyóirat kizárta soraiból az alapító tag Demeter Jánost és ezt a döntést öccse is támogatta. Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást, ő adta közre azt a kérdőívet, amely abban az időben a falukutatás fontos metodológiai kézikönyve volt. Részt vett faluszociológiai felmérésekben, így született meg Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című könyve. 1932-től a Keleti Újságnak, 1936-tól az Erdélyi Gazdának a munkatársa, 1941-től a kolozsvári Esti Lap felelős szerkesztője. 1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésében. Kolozsvár elfoglalása után a románok feljelentésére a szovjet katonák elhurcolták őt Teleki Bélával és Vita Sándorral együtt, mindhármukat Magyarországra vitték. Kiderült, hogy semmi bűnt nem követtek el, ezért szabadon engedték őket. Demeter Béla visszatért Erdélybe, az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak. Visszatért Magyarországra, 1945. júniusában megalakult a Béke-előkészítő Osztály, ahol Románia-szakértőként működött. 1945. aug. 1-jén vetette papírra nézeteit /Hozzászólás a béke-előkészítő elgondolásokhoz/ az elkövetkezendő feladatokról. Ebben figyelmeztetett: "Magyarország önszántából játssza a bűnbak szerepét, minden bűnt magára vállal... Szomszédai örömmel látják ebben a szerepben és még jobban belelovalják". Törekeni kell arra, hogy a politikai és etnikai határok egybeessenek, vallotta. Az új határ mellett olyan kisebbségvédelmi rendszert, nemzetiségi törvényt tartott fontosnak, melyet nemzetközi biztosítékok garantálnak. 1945-ben többször járt Erdélyben, adatokat gyűjtött az erdélyi magyarság sérelmeiről, a magyarellenes törvényekről, a magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitások jegyzőkönyvi ismertetését végezte. Õ készítette el Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 tavaszán történt moszkvai útjára az Erdélyre vonatkozó határterveket, amikor pedig kiderült, hogy a határmódosítást nem támogatják a nagyhatalmak, akkor részt vett egy kisebbségvédelmi szerződéstervezet kidolgozásában, melyet a Romániával megkötendő békeszerződésbe akartak belefoglalni. 1946. aug. 29-én Gyöngyösi János a nagyhatalmak elé terjesztette a törvénytervezetet, de a szövetségesek ezt is elutasították. Demeter Béla részt vett egy székely autonómia-tervezet előkészítésében is, azonban ez nem került ki a béketárgyalásokra. Több nagy tanulmányban elemezte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, rávilágítva arra, milyen nagy az eltérés a Groza-kormány sokat hangoztatott magyar-barát politikája és a gyakorlat között. Szinte egyedüliként figyelmeztetett: a békedelegációba be kell vonni az erdélyi magyar szakértőket is, mert az erdélyi magyarság következetes álláspontja, hogy róluk nélkülük ne döntsenek. Demeter Béla jelen volt Párizsban a béketárgyalásokon, az autentikus erdélyi magyar vezetőket próbálta képviselni, cáfolva a felszólaló Tatarescu külügyminisztert, aki szerint az erdélyi magyarság a határok megváltoztathatatlanságának híve. /Tatarescu éppen a hírhedett 1945. novemberi Magyar Népi Szövetség /MNSZ/-kiáltványra hivatkozott./ Demeter Bélának volt köszönhető, hogy a Márton Áron, Lakatos István, Vásárhelyi János, Korparich Ede által 1946. ápr. 29-én aláírt Memorandumot - melyben tiltakoznak az MNSZ-kiáltvány ellen, a párizsi béketárgyalásokon felhasználták.- A Kisgazdapárt szétverése, Nagy Ferenc 1947. májusi lemondása, Gyöngyösi János külügyminiszter bukása után Demeter Bélát is lefogták és kínzással a "reakciós körök" békeelőkészítő szerepére akartak belőle vallomást kicsikarni. Az AVH négyhónapos vallatással sem tudott kiverni belőle semmit. Végül szabadon engedték. Vidéken élt egészen addig, amíg 1951. márc. 15-én az ÁVH elhurcolta és ápr. 18-án kiadta a román hatóságoknak. Demeter Bélát az akkor már lefogott Márton Áron-Lakatos István-Korparich Ede-Venczel József-perben akarták felhasználni. Õ lett volna a koronatanúja annak a vádnak, hogy Venczelék "bizalmas" adatokat szolgáltattak ki Magyarországnak, azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Demeter Bélából azonban semmit sem tudtak kiszedni és 1952. dec. 24-én a kínzásokba belehalt. /Békési Gábor: Demeter Béla emlékezete /1910-1952/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26-27./"

A magyarországi román kulturális értékek megőrzésének és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt ápr. 26-án Budapesten Augustin Buruza író, a bukaresti székhelyű Román Kultúráért Alapítvány elnöke és Orsós Éva államtitkár, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke. /Magyar Hírlap, ápr. 27./

Ápr. 25-27-e között rendezvénysorozattal ünnepelték meg Nagybányán a város első hivatásos színjátszó együttese bemutatkozó előadásának 200. és a Lendvay Márton Színjátszó Kör megalakulásának 200. évfordulóját. Ápr. 25-én a színjátszás múltját bemutató kiállítás nyílt, majd Farkas Ede ismertette a színjátszó kör történetét, ápr. 26-án került sor a 200 éves nagybányai színjátszás történetéről rendezett szimpóziumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2., 771. sz./

Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

A kéthetente megjelenő Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ interjút közölt Frunda Györggyel szenátori munkájáról, az RMDSZ-ről és a Szőcs Géza-ügyről /Szőcs Géza a mai napig nem számolt el az RMDSZ-nek, Európai Idő, 8. sz./. Az interjút ismertette több nagypéldányszámú román napilap. A Romániai Magyar Szó közölte az Európai Időből Frunda Györgynek Szőcs Gézára vonatkozó kijelentéseit és Szőcs Géza erre vonatkozó kommentárjait. Frunda szenátor szerint Szőcs Géza nem mondott le, hanem az RMDSZ nem jelölte tisztségekbe 1992-ben. Az RMDSZ brassói kongresszusán nem indult egyetlen tisztségért sem, reagált Szőcs Géza, amikor bejelentette, hogy nem vállal aktív politikai tisztséget, akkor megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei tiszteletbeli elnökének, ugyanúgy a Reform Tömörülés is tiszteletbeli elnöknek választotta. Frunda állításával szemben nem folyik ellene bűnügyi vizsgálat Magyarországon, a felvett 13,7 millió forinttal kapcsolatos nyilvános elszámolását közölte az Erdélyi Napló 12. számában. Szőcs Géza az Európa Tanács parlamenti ülésein alig vett részt, állapította meg Frunda György, valójában minden egyes ülésen ott volt, felszólalt, dokumentumokat terjesztett be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./