Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. április 1.
Ápr. 1-jén Cseres Tiborra emlékeznek szülőfalujába, Gyergyóremetén, a tavaly felállított emlékmű megkoszorúzásával. Ebben a hónapban fogják megrendezni a Cseres Tibor Napokat szavalóversennyel és tudományos értekezlettel. A szervező a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1996. április 2.
A szenátus ápr. 1-jei ülésén Hajdú Gábor szenátor Iosif Gavril Chiuzbain igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989. decemberében hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt ért támadás, e támadók közül hányat ítéltek el, kivéve a Hargita és Kovászna megyei eseteket. További kérdése: hogyan véleményezték a zetelakiak ügyében beadott kegyelmi kérvényt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A román városokban ugyanis nem büntették meg a szekus épületek megrongálóit, illetve felgyújtóit.
1996. április 2.
Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.
1996. április 2.
Zsúfolt programot bonyolítottak le az RMDSZ-szenátorok: kihelyezett, nyilvános frakcióüléseket tartottak Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak körömszakadtáig kell harcolniuk, az RMDSZ parlamenti képviseletével együtt, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Súlyos probléma az anyanyelvi oktatás, ötszázezer fő aláírásával erősítette meg az RMDSZ oktatási törvénytervezetét, mégsem tárgyalták. A lakosságot aggasztja a magyarellenes rágalomhadjárat a médiában, a tévé egyes adásaiban /katonai adás, szellemi élet stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1996. április 2.
Az Alkotmánybíróság ápr. 2-i közleményében kimondta, hogy a párttörvénynek az RMDSZ által kezdeményezett alkotmányossági óvását nem fogadta el, a pártok kötelezettségére vonatkozó rész alkotmányos /az RMDSZ óvása nem ezt kérdőjelezte meg, hanem azt, hogy a pártok kötelesek ennek megfelelően tevékenykedni/, viszont a KDNPP óvását elfogadta, ezért a párttörvényt visszaadta a parlamentnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 753. sz./
1996. április 2.
"Fey László támadta Szőcs Gézát, kifogásolva, hogy "majdnem monopolhelyzete van a hazai magyar sajtó terén". Fey szerint Szőcs Géza jobb lapot akart kihozni a Romániai Magyar Szónál, azt tervezve, hogy annak jobb munkatársait a sajátjához szerződteti, így majd a Romániai Magyar Szó megszűnik. Szőcs Géza mások ellenében akart dolgozni, másokat kiszorítva, jegyezte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"
1996. április 2.
Nagy érdeklődés kísérte a Határmenti Kapcsolatok Népfőiskolájának Szatmárnémetiben tartott előadásait. Három szomszédos megye, illetve tájegység /Szatmár, Szabolcs-Szatmár, Bereg/ mezőgazdasági szakemberei a hagyományos és korszerű technológiáról cseréltek véleményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1996. április 2.
"Szabadság tér helyett Márton Áron tér lesz ezután Csíkszereda egykori "tapsterének" a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"
1996. április 2.
"Amerikai szakértők vizsgálták meg Bukarest, Temesvár, Konstanca és Craiova repülőtereit abból a szempontból, hogy felhasználhatók-e a békepartnerség keretében. Megállapították, hogy az amerikai csapatok "bizonyos fokig" használhatják ezeket a repülőtereket. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ "
1996. április 2.
"Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "
1996. április 3.
"RMDSZ SZKT csíkszeredai ülésének /márc. 9-10/ vitái tovább gyűrűznek, ezért az Orient Expressz kisebb kihagyásokkal közölte Markó Béla, Szőcs Géza és Tőkés László felszólalását. Markó Béla ismertette Szőcs Gézának a Duna Tv ellenőrző testületébe való jelölésével kapcsolatban Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét. Markó Béla azért nem támogatja a jelölést, mert Szőcs Gézával szemben egyelőre tisztázatlan sorsú, el nem számolt adományokról van szó. Azt javasolta, hogy tisztázzák ezt Szőcs Gézával. Szőcs Géza maga kérte felszólalásában az RMDSZ ellenőrző bizottságának vizsgálatát. 1995 tavaszán a HTMH és az Illyés Alapítvány, az RMDSZ részvételével már vizsgálta a pénzadományok helyzetét, azonban az eredményről az "RMDSZ vezetősége nem volt hajlandó a megállapodás tényéről tájékoztatni a közvéleményt." Szőcs Géza szerint az RMDSZ vezetőségének kényelmesebb volt továbbra is suttogó rágalmakat terjeszteni. Takács Csabával annak idején megfogalmazta a vizsgálat eredményét, Takács Csaba megígérte, hogy az RMDSZ májusi kongresszusán ismerteti, de ez nem történt meg. - Szőcs Géza a Bem rakparti épületbe elhívta Markó Bélát, megbeszélték, hogy melyik részét veszi át az RMDSZ, azonban többet nem jelent meg Markó, nem tárgyalt erről, viszont újra hallhatta, hogy Szőcs Géza nem teljesítette a megállapodást. - Szőcs Géza a Fidesztől megtudta, hogy az RMDSZ vezetői febr. 27-i budapesti tárgyalásuk alkalmával azt mondták: minden mocskot ráborítanak, az összes tisztázatlan ügyet előrántják. Szőcs Géza elmondta a Fidesz képviselőinek, hogy ennek ellenére nem lép vissza, nincsenek tisztázatlan anyagi ügyei. - Tőkés László kifejtette, hogy a Transsylvania Alapítványnak elnökségi tagja volt, mégis csak most tudta meg, hogy feloszlott az alapítvány 1995. nov. 14-én. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 3./"
1996. április 3.
"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"
1996. április 3.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ márc. 9-i, Brassóban tartott elnökségi ülésén a brassói Áprily Lajos Középiskola áldatlan helyzetét tárgyalták meg. Új iskolára lenne szükség, ahova átköltözne a magyar iskola épületéből a román iskola. Az ülés témája az idei nyári Bolyai Akadémia volt. Ennek keretében júl. 1-je és aug. 4-e között összesen 700 hazai pedagógus továbbképzését szervezik meg. A Nagyváradon sorra kerülő történelem-tanfolyamon idén először az erdélyi magyar kisebbség történelméből is képzést nyernek a résztvevők. Ezt a tárgyat rövidesen bevezetik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1996. április 3.
A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
1996. április 3.
Teleki Pál miniszterelnök 55 éve, 1941. ápr. 3-án halt meg. Teleki Pál igazságos, egyenes gerincű politikus volt, emlékezett róla Puskás Attila és idézett néhány beszédéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1996. április 3.
"A magyarok hiába küzdenek a jogaikért Romániában címmel, Felerősödött a nacionalizmus alcímmel a bécsi Der Standard ápr. 2-i száma interjút közölt Markó Béla RMDSZ-elnökkel. 1989 óta a társadalom szabadabb lett, de a kisebbségi jogok terén semmi sem változott, sőt felerősödött a nacionalizmus, szélsőséges pártok ülnek a kormányban, egyre erősebben megnyirbálják a kisebbségek jogait. A magyarok attól tartanak, hogy az oktatási törvény fokozza a hátrányos megkülönböztetést, a magyar szakmunkásképzők betiltása után intézményeket fognak bezáratni. Románia nem hajlandó az alapszerződésbe belefoglalni a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A jelenlegi helyzetet törvényesítené olyan dokumentum, amely nem tartalmazna paragrafusokat a kisebbségi jogokról. Az előző magyar kormány számára a határon túl élő magyarok problémája elsőrendű téma volt, a szocialisták alatt megváltozott a retorika, és a nagyobb a készség a párbeszédre, az eredmény azonban ugyanaz maradt. A Tőkés Lászlóval kialakult vitáról elmondta, hogy a célokban teljes az egyetértés az általa képviselt mérsékeltek és a Tőkés László köré tömörült radikálisok között. Eredményes párbeszéd szükséges a két szárny között. A bécsi lap tudósítója Marosvásárhelyen is járt, az ott élő Smaranda Enache szavait idézte: "a gyűlöletet fentről szítják". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4., Új Magyarország, ápr. 3./ "
1996. április 4.
"Iliescu elnök ápr. 3-i nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az alapszerződésbe beleerőltetnek egy érvénytelen európai dokumentumot, az ET 1201-es ajánlását. Románia soha nem fog engedményeket tenni az 1201-es ajánlást illetően. A román államelnök szerint a kisebbségek kollektív jogait nem támasztja alá az európai joggyakorlat. A francia-német megbékélés pozitív tapasztalatait összegezte: túl tudták tenni magukat az ellenségeskedésen, "az irredenta megközelítéseken, a másik országban élő azonos etnikumúak sorsával kapcsolatos mesterséges aggodalmakon, a másik ország demokratikus intézményeire bízva" ezen problémák demokratikus szellemben való megoldását. A Népszabadság tudósítójának elmondta: nem sietnek aláírni olyasmit, amit nem fogad el a román közvélemény és a parlament. Iliescu még kérdéseket is feltett: miért csak ott vannak problémák, ahol magyarok élnek. Ennek az az oka, hogy nehéz lemondaniuk a kisebbségbe került egykor többségi nemzeteknek privilegizált birodalmi előjogaikról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5., Népszabadság, ápr. 4./"
1996. április 4.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 3-i ülésén Markó Béla elnök beszámolt az MSZP kongresszusáról, amelyen meghívottként részt vett. Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. Az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók megfogalmazására szakértőket kértek fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 754. sz./
1996. április 4.
Megtörtént a gyalázat: Funar az egykori postafogadó falára, a valaha ott megszállt Petőfi emléktáblája alá hatalmas bronz emléktáblát helyeztetett, amelyen a vérvád olvasható: 1848-ban a magyarok 40 ezer román gyilkoltak le és 239 falut fölégettek. Honnan valók ezek az adatok? Legalább olyan légből kapottak, mint Francisc Pacuriaru tíz éve világgá kürtölt állítása: 1940 és 1944 között a magyar hatóság emberei 400 ezer észak-erdélyi román gyilkoltak meg. Arra viszont vannak adatok, hogy Nagyenyedre és Zalatnára betörő románok 1849-ben 700-700 magyar megöltek, hasonló vérengzést rendeztek Magyarigenben és máshol is. Az osztrák katonai kormányzat összeírta a magyar rögtönítélő bíróságok által halálra ítéltek számát: a szabadságharc folyamán 6112 személy, közülük 5405 román, 310 szász, 309 magyar és 93 más nemzetiségű volt. Sehol sincs nyoma román tömegek meggyilkolásának, illetve falvaik fölégetésének. /Halász Anna: Áldozatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1996. április 4.
A romániai magyar kisebbségnek nem fog sikerülni a tanügyi törvény egyetlen előírását sem megkerülnie - nyilatkozta Liviu Maior az Adevarul de Clujnak -, a törvényt mindenkinek be kell tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1996. április 4.
Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
1996. április 4.
"A kilencvenedik évében járó Balogh Edgár felemelte szavát az ellen, hogy Fey László újabb kampányt indított Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Kit, mit és miért támogatnak címmel. Fey László együtt emlegeti Tőkés Lászlót Szőcs Gézával, Katona Ádámmal és Borbély Imrével, "valamiféle szélsőséges összeesküvést sejtetve egy ilyen csoportosításban". Balogh Edgár megjegyezte: "Már régebben is feltűnt, hogy Fey Lászlónak nem tetszik "püspök" a nemzetiség élén." Tőkés László kétmillió magyaré, hangsúlyozta Balogh Edgár, "ezért folyik állandó harc ellene minden aljas eszközzel". Tőkés Lászlónak és Markó Bélának szorosabban együtt kell működnie, kiegészítve egymást stratégiában és taktikában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Előzmény: 605. sz. jegyzet /Szabadság, márc. 27./"
1996. április 4.
A jelek szerint a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos stratégia megváltozott Bukarestben - írta Ara-Kovács Attila. Egy hadügyminisztériumi dokumentum leszögezte, hogy még az idén sor kerül az alapszerződés aláírására. E stratégiai változás már hosszú ideje a román kormány titkos diplomáciai manővereinek meghatározó eleme volt. A két szélsőséges pártot /Szocialista Munkapárt és Nagy-Románia Párt/ eltávolították már a hatalomból, de ottmaradt még a négy miniszteri tárcát és több prefektusi tisztséget birtokló Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amely még szerződésellenesebb lett. Funar pártjának kiakobolítása a hatalomból az egyik feltétele a szerződés aláírásának. Fontos kérdés, hogy az ellenzék, amely eddig jobbára elutasító volt az alapszerződéssel szemben, hajlandó-e változtatni álláspontján. /Magyar Narancs, ápr. 4./
1996. április 5.
"A román gazdaság teljesítménye még mindig nem éri el a fordulat előtti szintjét, csupán 80 százaléka az 1989-es produktumnak, közölte Ion Iliescu Bukarestben újságírók előtt. Iliescu szerint Románia 1995-ben 700 millió dollárnyi külföldi adósságot törlesztett, miközben semmit sem kapott a Világbanktól vagy más fejlesztési pénzintézettől. Az államfő szerint a külföldi hitelezők tartózkodó magatartását egyebek közt az magyarázza, hogy "román ellenzéki politikusok kopogtatnak az ajtajukon, és azt követelik tőlük, hogy ne nyújtsanak hitelt a bukaresti kormánynak". /Iliescu: a pénztelenségért is az ellenzék a hibás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"
1996. április 5.
"Az RMDSZ-ben két nagy tábor létezik - nyilatkozta Borbély Imre parlamenti képviselő az élesen magyarellenes Vocea Romaniei kormánylapnak. "Az egyiket lényegében a volt kommunisták alkotják, akik demagóg megfontolásokból mérsékelteknek nevezik magukat, bár semmivel sem mérsékeltebbek, mint mások. A másik tábor az antikommunistáké azokból áll, akiknek fő céljuk az autonómia." Az elsőnek Markó Béla, a másodiknak, melynek ő is tagja, Tőkés László püspök áll a középpontjában. Az interjú címe: Az RMDSZ monolitikus egysége egyszerűen utópia. A lap munkatársa, Alexandra Rizea összegezte: a szemben álló felek vitája nem más, mint személyi és csoportérdekek szembesülése. A nyilatkozatot ismertető Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette, ez jelzi, az RMDSZ Operatív Tanácsán megkötött egyezség gyenge lábon áll, szerinte Borbély Imre tábora nem nyugszik bele a kialakult helyzetbe. Borbély Imre kifejtette: elképzelhető, hogy független jelöltként indul az elnökválasztási versenyben. /Gyarmath János: Kommunisták és... antikommunisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Gyarmath János ugyanezt összegezte Az egység csupán utópia címmel: Magyar Nemzet, ápr. 5./"
1996. április 5.
Hivatalos megkereséssel fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala. A közlemény szerint Tőkés László püspök 1995. szept. 24-i nagykanizsai istentiszteleti szolgálata alkalmával a templom mellett kibiztosított robbanószerkezetet találtak, amelyet a tűzszerészek eltávolítottak. Az illetékes hatóságok minderről nem értesítették sem a helyi lelkészi hivatalt, sem a nyilvánosságot. Az ápr. 4-i közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4. A rendőrség szóvivője, Garamvölgyi László válaszolt: a gránátot szept. 27-én, tehát három nappal később találták meg, ezért nem adtak erről tájékoztatást. /Népszabadság, ápr. 5./
1996. április 5.
1996. febr. 29-e é jún. 7-e között Verestóy Attila szenátor az European Center for Security Studies /a NATO európai biztonságpolitikai kiképző központja/ meghívására három hónapos kiképző tanfolyamon vesz részt. A tanfolyam hallgatói /a NATO- békepartnerségben részt vevő országok képviselői/ márciusban amerikai körúton vettek részt, ahol több biztonságpolitikai előadást hallgattak meg. William Perry védelmi miniszter elmondta, hogy a NATO-ba való felvételnél minden országot egyenként vizsgálnak meg. Romániát illetően fenntartásokat fogalmazott meg, de reméli, hogy Románia képes lesz megfelelően válaszolni a demokrácia kihívásaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 5., 755. sz./
1996. április 5.
A Teleki Alapítvány kiadásában nyáron napvilágot lát az Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 című kiadvány, Kuszálik Péter /Marosvásárhely/ bibliográfiája, amely Monoki István előző időszakot /1919-1940/ feldolgozó sajtóbibliográfiájának folytatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1996. április 6-7.
A román-orosz alapszerződés szövege nagyobb részt végleges formában készen áll, csupán a Ribbentrop-Molotov paktumra vonatkozó rész maradt függőben, állapították meg a kétnapos bukaresti tárgyalás után, amelyet Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes folytatott Ion Petru külügyminisztériumi főigazgatóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./
1996. április 6-7.
Dicsőszentmártonban 1888-ban alapították a magyar középiskolát. A jelenlegi Elméleti Líceumban 5 magyar nyelvű osztályban 119 tanuló jár, a líceum 16 román osztályába pedig 460 diák tanul. Szórványban élnek, szükséges, hogy biztosítva legyen az utánpótlás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./