"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a bukaresti Jurnalul National napilap márc. 1-jei számában megjelent interjújában támadta Alfred Moses amerikai nagykövetet, amiért elítélte a szélsőséges pártokat. Arról, hogy az RMDSZ megünnepli a honfoglalás millecentenáriumát, Funar kijelentette: "Romániában nincsenek magyarok. Csak Magyarországon vannak, ebben a szomszédos, ezer éve barátságtalan országban. Másrészt a magyarok bejövetele és letelepedése a Balaton körül nem 1100 éve történt, még ezer év sem telt el bejövetelük óta. Kolozsváron a románok, beleértve a magyar etnikumúakat is, december 1-jét ünneplik, Romániának, annak az államnak a nemzeti ünnepét, amelynek kenyerét eszik. Nekünk, románoknak március 15. rossz emlékű nap, az 1848-as forradalom idején megölt több mint 40 ezer románra és a magyar megszállók, az Európába ezer évvel ezelőtt érkezett hordák leszármazottai által felégetett 230 román falura emlékeztet." /Népszava, márc. 2./ Funar közleményt adott ki: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyűlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreiről és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Balcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek. /Amíg Bukarestben a román-magyar megbékélésen ügyködnek, Kolozsváron készítik az újabb etnikai konfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

A gyergyószentmiklósi művelődési ház négyoldalas, sokszorosított Művelődési Kalauzt is kiad, Benedek Zsuzsa szerkeszti. Megjelent a 16. száma, ez a kis lap jó lehetőség fiatal tehetségek számára. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Márc. 1-jén, a helyhatósági törvény vitája során Márton Árpád RMDSZ képviselő javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban és közhivatalokban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették, ehelyett elfogadták az 54. cikkelyt, melynek értelmében a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a román. A nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, az írásban foglalt kérést azonban román fordításban kell mellékelni. Tolmácsot igénybe lehet venni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 1. 730. sz./

"Ion Iliescu államfő a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés". Az amerikai nagykövet a múlt héten Kolozsváron beszédében hangsúlyozta: egy szélsőséges pártok nélküli kormány a választások után előmozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették, sőt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. /A szélsőségesség vitatható. Ion Iliescu is "kioktatja" az amerikai nagykövetet.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 1., Kinél a józan ész? A szélsőségesek után az elnök is bírál. = Új Magyarország, márc. 1./ "

Márc. 2-án Székelyudvarhelyen tartotta rendkívüli küldöttgyűlését a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Az ülésen az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége küldöttei, Ráduly Róbert, a MIT elnöke és Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági elnöke voltak jelen. A MIT vállalja a romániai magyar fiatalok és a Századvég Politikai Iskola közötti közvetítést. A MIT sem a Magyar Ifjúsági Világszövetségnek, sem a Magyar Ifjúsági Hálónak nem kíván tagja lenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

A magyar Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSZ tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány /Duna TV/ kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba politikai államtitkár a parlament média-albizottságának febr. 29-i ülésén, amelyen a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény határon túli magyarságot érintő kérdéseit vitatták meg. Tabajdi Csaba szerint törvénymódosítással eleget lehet tenni a határon túli magyar szervezetek igényének, hogy a kuratóriumban növeljék a határon túliak részvételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./

Márc. 1-jén Szatmárnémetiben három elsőkötetes író mutatkozott be, Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője Búcsú a filmtől című novelláskötetével, Papp Sándor Zsigmond, az Erdélyi Napló rovatvezetője 72-es blues című novelláskötetével és Jánk Károly verseskötetével /Álom a nyomokban/ jelentkezett. /Az irodalom pillanatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Belgrádban a román és jugoszláv külügyi szakértők háromnapos tárgyalás után megállapodtak a román-jugoszláv alapszerződés szövegében, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. Febr. 27-e és márc. 1-je között Bukarestben folytak a tárgyalások a román-ukrán alapszerződésről. A kiadott külügyminisztériumi közlemény szerint a tárgyaló külügyi szakértők szinte minden vitatott kérdésben megegyeztek, a nemzeti kisebbségek kérdéseiről is. A kijevi rádió szerint az alapszerződés 99 százalékban elkészült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ Az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy külön vitassák meg a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt. Besszarábia és Bukovina sorsa okoz problémát a két ország viszonyában. /Magyar Hírlap, márc. 4./

Tőkés Elek kolozsvári magyar tanfelügyelő 1995. okt. 26-án lemondott, mert a tanügyi inspektor törvénysértést követett el, ártatlan magyar iskolaigazgatókat váltott le. Azóta nem akadt jelentkező a helyére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A 80 éves Vladimir Trebici akadémikus, az akadémiai demográfiai bizottság elnöke kijelentette: ha a jelenlegi tendenciák állandósulnak, Romániának 2025-re 2,5 millióval kevesebb lakosa lesz. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Márc. 4-én sok újságíró volt kíváncsi a szenátorok véleményére. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor a vezető kormánypárt tagtoborzását a régi katonafogdosáshoz hasonlította. Állami hivatalokban, vállalatoknál csak az lép előre, csak az maradhat a helyén, aki belép a pártba. Más szenátorok az országos tömegtájékoztatási eszközök kisajátítása, választási propagandára való felhasználása ellen keltek ki. Ugyancsak elítélték azt, hogy a kormány rendkívül magas összegért, külföldi hitelből új, szupermodern nyomdát vásárolt a civil őrszolgálatnak, az SPP-nek. /Zsehránszky István: Parlamenti ügyelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Megjegyzés: A kilenc román titkosszolgálat egyike az SSP, az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével. Ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./

A romániai magyarság egészét közvetlenül meghatározó kérdésekben konzultált az RMDSZ márc. 2-án a romániai magyar társadalmi szervezetek képviselőivel a Szövetségi Egyezető Tanácsban /SZET/. A romániai magyarság gazdasági törekvéseivel kapcsolatos stratégia kidolgozásának fontosságát, másrészt a személyi elvű autonómiakoncepciót gondolták tovább. A SZET tárgyalt a határon túliak részvételéről a médiákat felügyelő kuratóriumokban, és ajánlásokat dolgozott ki erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának ifjúsági szaktestülete pályázatot hirdetett ifjúsági szervezetek számára: romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészeti programok, kutatások, felmérések támogatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

Teodor Melescanu külügyminiszter meghívására az RMDSZ küldöttsége márc. 4-én találkozott a külügyminiszterrel és munkatársaival, az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról volt szó. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről változatlan: annak tartalmaznia kell a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez szükséges elveket és megoldásokat, beleérte az ET 1201-es ajánlását. A valóságban nem tapasztalható szándék a romániai magyarság helyzetének megoldására: az eddiginél rosszabb oktatási törvényt fogadott el a parlament, a napokban pedig visszautasított a helyi közigazgatásban a kisebbségek nyelvének használatával kapcsolatos olyan módosító javaslatot, amely a parlament által ratifikált kisebbségi keretegyezmény szellemében született. Az RMDSZ képviselői ismét felvetették a romániai magyarság és a kormány közötti intézményesített dialógus szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 732. sz./

Márc. 4-én sztrájkba léptek a bukaresti metró dolgozói. A közlekedési minisztérium illegálisnak minősítette a sztrájkot. Az alkalmazottak 34 %-os béremelést követelnek, elutasították az igazgatóság 14 %-os ajánlatát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nem elégedett meg azzal, hogy újabb "emléktáblát" kíván elhelyezni a kolozsvári Petőfi-emlékház falára, hanem egy minden eddiginél élesebb hangú, Iliescu elnökhöz intézett levelében követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg nem teljesítik az általa megfogalmazott feltételeket. Funar "megfelelő intézkedéseket" követelt annak érdekében, hogy idén márc. 15-én ne engedjék, hogy "a románokat megalázzák azoknak a leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt rázúdultak Európára". Megismételte az utóbbi napokban állandóan hangoztatott kijelentését, miszerint márc. 15-e a románok számára gyásznap, mert szerinte 1848-ban a magyarok megöltek 40 ezer románt. Hozzáfűzte, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok szabadon ünnepelhetik Magyarország bármelyik ünnepét - Magyarország területén, "mivel a határok nyitva állnak, és az anyaország kijelenti, hogy várja őket látogatóba és repatriálásra." Megvádolta Magyarországot és az RMDSZ-t is: "a Magyarország és a magyar diaszpóra által fenntartott és pénzelt RMDSZ"-t azzal vádolta hogy "illegálisan magyar parlamentet és kormányt alakított Románia területén", bizottságot hozott létre, hogy Erdélyt külön integrálhassa Európába - Románia kárára. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy márc. 2-én kinyilvánította az autonómiát, félkatonai szervezkedést és titkosszolgálatot szervezett. Funar szerint csak akkor lehet tárgyalni, ha Magyarország megszüntet minden "magyar" akciót Romániában, az RMDSZ felszámolja az "illegálisan létrehozott parlamentet és kormányt", továbbá kijelenti, hogy ellenzi az ET 1201-es ajánlását, elítéli az autonómiát, állást foglalnak amellett, hogy Romániában csak a románt lehet hivatalosan használni, stb. Funar követelte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítsen jelentést a Budapestről pénzelt RMDSZ-akciókról, továbbá felszólította a román pártokat, hogy hozzá hasonlóan fogalmazzák meg követelményeiket, addig Iliescu fagyasszon be minden tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés platformja országos értekezletén hat erdélyi megye /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Brassó, Temes/ küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor, a platform elnöke elmondta, hogy megvitatták platformjuk nemzetiségpolitikai irányelveit. Egyetértenek a személyi elvű autonómiával, szorgalmazzák, hogy a kisebbségi oktatás és kultúra az 1945-48-as állapotokhoz hasonlóan szabad kisebbségi vezetést élvezzen, hívei az önálló magyar egyetemnek. Dáné Tibor szerint Szőcs Géza a Hungária Közalapítvány kuratóriumában a Fideszt és nem az RMDSZ-t képviseli. A Szociáldemokrata Tömörülés értekezletén az MSZP küldöttséggel képviseltette magát, amelyet a külügyi osztály vezetője, Szabó Vilmos vezetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

"Egy viharos ügy végkifejlete címen számolt be Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség 1995. nov. 14-én hozott ítéletével megszüntetett. Az alapítvány eredeti célját, a külföldre menekült erdélyi magyarok hazatérésének támogatását nem tudta elérni, ehelyett alkalmi segélyek kiutalása, céltámogatással érkező pénzösszegek továbbítása történt. Az NTA kuratóriumának 1993 nyarán lezajlott viharos közgyűléséről készült jegyzőkönyv a nyilvánosság elé került. Az ekkor kirobbant sajtóhadjáratban több cikk főleg Ábrahám Dezsőt, az NTA főtitkárát igyekezett erkölcsileg megsemmisíteni, írja Sütő András. Az alapítványra olyan vádak zúdultak, "amelyek félreértés következményei." A céladományokat a főtitkár törvényesen továbbította annak tudatában, hogy az erdélyi átvevők bármikor készek számot adni. "Ilyen elszámolásra sajnos nem került sor." Tőkés László püspök és Sütő András is több levélben kérte a törvényességi felülvizsgálatot, Sütő a Határon Túli Magyarok Hivatalához is fordult, Tabajdi Csabának köszöni a közbenjárását. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Sütő írása után következik Ábrahám Dezső közleménye, aki a birtokában levő okmányok, nyugták alapján felsorolta, hogy működése idején a kuratórium milyen összegeket szavazott meg, továbbá jelezte, kik nem számoltak el. Listájából kiderül, hogy Szőcs Géza a több ízben felvett, összesen 13 millió forinttal nem számolt el. A költségek között szerepel: helység bérleti díja: 785 ezer forint. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Mindkét cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Előzmény: Sok vitacikk megjelent az alapítvánnyal kapcsolatban, Szőcs Géza is nyilatkozott: Mindenről elszámoltam. /Népszabadság, 1995. ápr. 19./"

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke, Gabriel Tepelea márc. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy pártja nem támogatja az RMDSZ személyi elvű autonómiatervezetét, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A párttörvény egyeztetett szövegéről nagy vita volt a parlamentben márc. 4-én és 5-én. Hiába érvelt több képviselő amellett, hogy az alapító tagok számát csökkentsék tízezerről kétezerötszázra, végül azt fogadták el, hogy a pártalapításhoz minimálisan tízezer ember szükséges. Ez a törvény véget vet számos kis párt - köztük a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és a Romániai Magyar Kisgazdapárt - létének. A másik vitatott pont kedvezően dőlt el, elutasították azt, hogy betiltsák az etnikai alapon szerveződő pártokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ A képviselők azt fogadták el, hogy egy párt bejegyzéséhez 10 ezer támogatóra van szükség, akik lakhelye az ország legalább 15 megyéjében kell legyen, s megyénként minimum 300 taggal kell rendelkezzenek. A képviselőház elutasította a szenátusi változatot, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nem alakíthatnak etnikai pártokat. /Az etnikai pártok törvényesen működhetnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai lerótták kegyeletüket az elhunyt dr. Kós Károly néprajzkutató, az MTA külső tagja ravatalánál, és részt vettek a romániai magyar tudományos élet kiemelkedő egyéniségének gyászszertartásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./

Márc. 4-től a bukaresti metróvállalat dolgozói sztrájkba léptek, hatalmas fennakadást okozva a közlekedésben. Vacaroiu miniszterelnök törvénytelennek nevezte a sztrájkot, szerinte megengedhetetlenül magas a metrónál dolgozók bére. A nagy szakszervezetek támogatásukról biztosították őket, akik márc. 5-én folytatták a munkabeszüntetést. /Magyar Nemzet, márc. 6./

Magyarországon, Szabadkígyóson márc. 4-én megkezdődött a moldvai csángómagyar művészeti együttesek vezetőinek egyhetes tábora. A Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által szervezett továbbképzésen húsz csángó vesz részt. Az előadók között van Halász Péter csángókutató művelődéstörténész, Kóka Rozália előadóművész és Jáki Teodóz bencés szerzetes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A szenátus elfogadta a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységére vonatkozó törvénytervezetet. Szabó Károly szenátor, aki számtalan indítvánnyal igyekezett javítani a tervezeten, felvázolta a hírszerző szolgálatok mai helyzetét. 1989 után egy ideig a hadsereghez kerültek, majd sorra újraalakultak, más-más elnevezéssel. Az idők folyamán a titkosszolgálatok elburjánoztak, mára áttekinthetetlenekké váltak. Koordinálásukat nem a parlament, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács végzi, amely összefogja mindegyiket. Ezek a titkosszolgálatok nem állnak parlamenti ellenőrzés alatt. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a belföldi hírszerzésre szakosodott, de hozzátartozik az antiterrorista tevékenység is. A 0215 nevű szervezet belügyminisztériumi hivatalként szerepel. A nemzetbiztonsági törvény megszabja, hogy bizonyos minisztériumok, főhivatalok szervezhetnek hírszerző hivatalokat. A parlament nem foglalkozott az igazságügyminisztériumhoz tartozó börtönparancsnokság tájékoztató hivatalával sem, itt is felmerülnek alkotmányossági kérdőjelek. A katonai hírszerzés törvényességi helyzete azzal részben megoldott, hogy működéséért felel a védelmi miniszter. - Jellemző, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal tervezete nem a kormánytól érkezett a parlamentbe, hanem maga a hivatal állította össze a tervezetet, azzal, hogy tevékenysége a Legfelső Védelmi Tanácshoz tartozik. /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28. - folytatása:/ A parlamentben foglalkoztak a Külügyi Hírszerző Szolgálattal. amely a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörébe tartozik, így a parlamenti ellenőrzés nem lesz olyan mértékű, amilyen a társadalom szempontjából szükséges lenne. Ez a hivatal a volt titkosrendőrség /Securitate/ külügyi osztályának felel meg, azzal a különbséggel, hogy megemelték a rangját, igazgatójának pedig miniszteri címe és hatásköre van. A parlamenti vita során Szabó Károly feltette a kérdést, hogy ez a hivatal folytatja-e elődje munkáját, amely ellenőrizte a disszidenseket, adott esetben a likvidálásukban is közreműködött. A szenátusi többség hanyagul túlment ezeken a kérdéseken. Szabó Károly a törvényjavaslat ellen szavazott, de a többség, beleértve az ellenzék jelentős hányadát, elfogadta a törvényt. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 6./

Bandi Dezső tanár, iparművész nevét jól ismerik Erdélyben és Magyarországon, számos népművész képzésében, felkarolásában volt része. A népi hagyományápolás, a népizenekarok, néptáncosok, a szövő, varró, faragó, fazekas körök a legsötétebb diktatúra idején is működtek, fejtette ki, megélve magyarságtudatukat. Bandi Dezső az EMKE ünnepi gyűlésén is elmondta, hogy a népi kultúrát ismét háttérbe szorítják. A közösségi, népi kultúrára működtetéséből hiányzik a művelődési értékorientált tájékoztatás. Ezt próbálja művelni Bandi Dezső, a népi alkotók tanácsadással való segítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Fidesz küldöttsége Orbán Viktor vezetésével márc. 5-én erdélyi körútra indult. Nagyváradon megbeszélést tartottak Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével és Tempfli József római katolikus megyéspüspökkel, majd Kolozsvárra mentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

"Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"A bukaresti Adevarul "Nem tudom" cím alatt vezércikkben intézett új támadást az RMDSZ autonómiakoncepciói ellen, és egy füst alatt Tabajdi Csaba romániai magyar "autonómiaszigetekről" az Új Magyarországnak tett megjegyzését is szóvá tette. Adrian Ursu, a cikk szerzője szerint bármi történik az országban, az RMDSZ-t csak az autonómia célja érdekli. Az RMDSZ személyi elvű autonómiaterve az Adevarul szerint olyan "törvényhozó és végrehajtó szerveket irányoz elő a magyarságnak, amelyek párhuzamosak lennének a jogállam ilyen jellegű szerveivel". Az RMDSZ részéről az "autonóm nemzeti közösség" és más kifejezések csak arra szolgálnak, állította az Adevarul, hogy leplezzék Románia "enklávésítására" irányuló szándékukat. Tabajdi Csaba, a budapesti kormány magas rangú tagja sikerként számolt be arról, hogy Romániában magyar autonómiaszigetek jöttek létre. /Nem tudom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"