Marcel Voinea szobrász nyerte el a polgármester által kiírt pályázatot a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szoborra. A pályázatra 17 pályamű érkezett. Funar polgármester ebben az évben, június elsején szeretné felállítani a szobrot, amire sem a városi tanács, sem a minisztérium nem adta jóváhagyását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

"Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i vezércikkében újra visszatért Kovács László külügyminiszter bírálatához Budapest számára irritáló a francia-román javaslat címmel. Az Adevarul érvelése ellenére a magyar külügyminiszter jan. 17-i nyilatkozatában nem "kevéssé kívánatosnak" /ahogy fordították/, hanem "kevéssé alkalmazhatónak" mondta a francia-német megbékélési modellt, helyesbített a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ "

Febr. 13-án Iliescu elnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla több, a romániai magyarságot érintő kérdést vetett fel, így azt, hogy a kormányhoz közel álló lapokban továbbra is gyakoriak a magyarellenes cikkeket, a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a szenátusi bizottság még mindig nem vitatott meg, az egyetemi felvételi vizsgák kérdését, a börtönben levő Cseresznyés Pál és zetelaki elítéltek ügyét. Markó Béla újból javasolta a romániai magyarság és a hatalom képviselői közötti intézményes párbeszéd megindítását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13., 717. sz./

Febr. 10-én temették Debreczi Árpádot. Neve a romániai sajtóban 1990 után vált ismertté, a romániai magyar oktatást számadatokban bemutató írásai alapján. 1978-ig, nyugdíjazásáig az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Igazgatóságának igazgatója volt. Nyugdíjasként is szenvedélyesen gyűjtötte a magyar oktatásra vonatkozó adatokat. Munkatársa, Murvai László írta a nekrológot, megjegyezve, hogy 1972-től munkatársa, beosztottja volt a minisztériumban az elhunytnak, aki közös kötetük megjelenését már nem érhette meg. /Murvai László: Megíratlan történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./

"Febr. 14-én a szenátus ratifikálta a Romániának az Európai Közösséghez való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetet. Frunda György szenátor kiemelte, hogy szigorúan be kell tartani az integrációs követelményeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány még mindig nem írt alá számos egyezményt, továbbá a román törvénykezést összhangba kell hozni az európai normákkal. Heves vita volt a politikai pártokról szóló törvény tervezetének vitájánál. Az RMDSZ szenátorainak tiltakozása ellenére elfogadták azt, hogy a nemzeti kisebbségek "nem hozhatnak létre etnikai pártokat". A pártok bejegyzésénél ugyancsak kedvezőtlen változatot fogadtak el: az ország megyéinek több mint felében legalább 600 tagnak kell lenni a bejegyzés érvényességéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 14., 718. sz./"

Az RMDSZ-nek megvannak a feltételei a más pártokkal való együttműködést illetően, nyilatkozta Markó Béla az MTI-nek, ezzel reagált arra, hogy a vezető kormánypárt az RMDSZ-szel való esetleges párbeszéd előfeltételeiről nyilatkozott. Az RMDSZ kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan román pártnak, amely valódi demokráciát akar, és megoldást keres a magyar kisebbség problémáira. Az RMDSZ felújította ajánlatát a román politikai erőkkel való párbeszédre. A helyhatósági választásokon lehetséges az együttműködés a helyi erőkkel. A kormánypárt azon követelésére, hogy az RMDSZ ismerje el az alkotmányt, Markó Béla kifejtette: számtalanszor tisztázták, hogy tiszteletben tartják az alkotmányt, de bizonyos hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSZ nem mond le az autonómiaelvről. A Magyarországgal, kormányával való kapcsolat olyan jog, amellyel az RMDSZ a jövőben is élni akar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

A gyergyói medencében 15 ezer munkanélküli van, ez az összlakosság 21 %-át jelenti, közülük jelenleg 4000 fő kap valamilyen segélyt. Ennek ellenére alig akadt jelentkező, amikor magyarországi munkára /munkavállalási engedélyt biztosítva/ kerestek munkásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Késéssel, február elején jelent meg a kolozsvári Művelődés 1995. novemberi és a decemberi száma. A 11-es számban többek között a Mocsáry Alapítványról, a Máltai Szeretetszolgálatról és a helynévkutatásról találhatók írások. A 12-es számot az EMKE 110. évfordulójának szentelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

"Sergiu Niculescu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azzal vádolta egy Bukarestbe látogató litván parlamenti küldöttség előtt Frunda Györgyöt, hogy az Európa Tanács Litvániával foglalkozó emberjogi jelentés készítőjeként "nem szolgálta Románia nemzeti érdekeit". Frunda György elmondta, hogy nem Románia képviselete volt a feladata Litvániában, hanem az Európa Tanácsé, továbbá jelentésében az emberi jogok helyzetét vizsgálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ "

"A magyar-román alapszerződés márciusi aláírása "kissé derűlátónak tűnhet, de nem lehetetlen", mondotta febr. 15-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Chebeleu megjegyezte, hogy Iliescu elnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét fogadva ismét kijelentette, hogy az etnikai autonómia az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17-18./ "

Csávossy György, az RMGE elnöke összefoglalta az erdélyi magyar falvak problémáit, a kialakult válsághelyzetet, amelyet a tőkehiány, az eszközhiány és az állami támogatás korlátozott mértéke okoz, egyben felvázolta a stratégiát. Magyar érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolthálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. Az RMGE vezetősége évek óta önkéntesen dolgozik, az RMDSZ mezőgazdasági főosztályt hozott létre, öt alkalmazottal. Csávossy ezt nem tartja helyes döntésnek, ez a magyarság erőforrásainak megosztását jelenti. Az RMGE szakemberei el tudják látni ezeket a feladatokat. /Dr. Csávossy György: Gondolatok a mezőgazdasági stratégiáról és falupolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14., 15./

Febr. 12-én egyhetes szeminárium kezdődött Marosvásárhelyen, a megyei prefektúra épületében Az erőszak megelőzése az interetnikai kapcsolatokban címmel, szervezője a Nemzeti Kisebbségi Tanács, a rendőrség és a csendőrség főparancsnoksága és a hollandiai Helsinki Bizottság. A sajtó képviselői csak a megnyitón lehettek jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

"A külügyminisztériumi szóvivő közölte: febr. 19-én Bukarestbe érkezik Hans Henning Horstmann, a német külügyminisztérium európai kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója. Õ koordinálja a francia-német együttműködést, s bukaresti útjának az a célja, hogy tapasztalatcserét folytasson a külügyminisztériumnak a román-magyar megbékélés témájával foglalkozó szakértőivel. A vendég ecseteli a német-francia megbékélési tapasztalatokat. Február 21-én Hans Peter Furrer, az Európa Tanács titkárságának politikai igazgatója látogat Romániába, a külügyminisztérium meghívására. Febr. 26-án a Románia és Ukrajna közötti alapszerződésről lesz új szakértői szintű megbeszélés. A résztvevők előkészítik a két ország miniszterelnökeinek márciusi munkatalálkozóját. A külügyi szóvivő tiltakozott Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus legutóbbi, Romániát sértő nyilatkozata ellen. Az orosz politikus kijelentette: "Amennyiben Kelet-Európa országai a NATO-hoz való csatlakozásukkal harmadik világháborúba rántják Oroszországot, én és Le Pen nem fogjuk összemérni szablyáinkat, hanem csecseneket és négereket küldünk Romániába, hogy ők harcoljanak egymással". /Román-német tapasztalatcsere megbékélés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Bíró A. Zoltán és társai megváltoztatták csoportjuk nevét: KAM /Kulturális Antropológiai Munkacsoport/ helyett Regionális és Antropológiai Kutatások Központja néven dolgoznak Csíkszeredában. Kiadványukat /Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról, Pro Print Kiadó, Csíkszereda,1995/ ismerteti Gáll Ernő, kiemelve, hogy könyvük a csoport szemléletében bekövetkezett bizonyos változásokat mutat. A könyv alcíme: Elemzések a romániai magyar társadalomról. Vizsgálódásaik többnyire Székelyföld hétköznapi valóságát mutatják be, azonban az egész romániai magyar társadalomra vonatkoznak. A csíkszeredai kutatók a változó Erdély felfedezőivé válnak. Megállapították, hogy a magyar és román társadalom kapcsolata "szerkezetileg nem konfliktusos", a két népcsoport kapcsolatában erőteljesen jelen van az asszimetria, a magyarság és a románság nem együtt, hanem egymás mellett él. A csíkszeredai kutatócsoport a romániai magyar elitet is vizsgálja erősen bíráló hangon, megállapítva, hogy a magyar elit működésében "1989 nem hozott szerkezeti változást", legitimációjukhoz újabb és újabb intézményeket hoznak létre. Szerintük ez az elit legitimációs válsággal küzd. Gáll Ernő felveti: nem érti "honnan az az indulat, ami szinte kisüt a romániai magyar értelmiség tegnapi és mai szerepét taglaló írásaikból?" Nem érti, mi tagadtatja meg velük a folytonosságot, "ami őket az erdélyi magyar önismeret régebbi próbálkozásaival összeköti?" /A Hét (Bukarest), febr. 16./"

Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./

A határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos különböző magyarországi pártkezdeményezésekkel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy az RMDSZ üdvözli és mindig is elvárta a magyar politikai erők konszenzuskeresését. E kérdésben közös politikai fellépés szükséges, még a látszatát is kerülve annak, hogy a határon túli magyarság kérdése politikai belharcok eszközévé váljon. Annak eldöntése, hogy a konszenzuskeresés milyen módszerrel történjen, kizárólag a magyarországi politikai erők ügye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az elmúlt évben jelentősen, 54 %-kal növekedett a Magyarország és Románia közötti kereskedelem. A további bővítésről tanácskozott Budapesten Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára Mihai Berindével, a román Kereskedelmi Minisztérium főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Marosvásárhelyen a kormány kisebbségi tanácsa egy holland alapítvány bevonásával négynapos tanácskozást tartott az erőszak megelőzéséről az etnikai kapcsolatokban. Bár az RMDSZ-t is meghívták, távol maradt a rendezvényről, amelyen főként a Maros megyei romák helyzetét és a két évvel ezelőtti hadrévi eseményeket elemezték. A múlt héten tartott kétnapos szemináriumot a PER Alapítvány marosvásárhelyi fiókja és a bukaresti Academia Catavencu Alapítvány szociológusok és újságírók bevonásával arról, hogy az etnikumközi kapcsolatokban csupán tanú-e, avagy cselekvő részvevő is a sajtó. /Marosvásárhelyi tanácskozások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Tasnádon megalakult a Vass Márton Anyanyelvápoló Kör. Célkitűzései között szerepel az anyanyelvápoláson kívül a néphagyományok gyűjtése és anyanyelvi tábor szervezése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./ "

Febr. 17-én tartották meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az 1996. évi Ki mit tud megyei döntőit. A Magyar Televízió, Budapest önkormányzata, több minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Honfoglalás Emlékbizottsága által meghirdetett vetélkedőn 89 fiatal vett részt. Az egyes kategóriákban győztesek márciusban vetélkednek az erdélyi döntőn, ennek nyertesei pedig az 1996. májusi budapesti döntőn vesznek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

"A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

Zsehránszky István felháborodottan írt arról a Romániai Magyar Szó febr. 12-i számában, hogy a Maros megyei volt szovjet hadifoglyok 3500-an nem részesültek kárpótlásban, mert magyarok voltak, magyar honvédekként estek hadifogságba. Puskás Attila reagált erre: a Maros megyeiek nem használták ki a törvények biztosította lehetőségeket, ugyanis ők, a Kovászna megyei volt magyar hadifoglyok elérték, hogy megkapják a törvényben előírtakat. Most azonban már késő, az utolsó kérelmezési idő /1995. dec. 31./ már lejárt. Puskás Attila azt javasolta, hogy Frunda György szenátor, aki egyben jogász, sürgősen indítson fegyelmi eljárást a törvénytelenségeket elkövető bizottság ellen, kérni kell visszamenőlegesen valamennyiük anyagi kárának megtérítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Előzmény: 261. sz.

A Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt évben 32,3 százalékos volt az infláció Romániában. Mindamellett ez az eredmény is jónak számít az 1994. évi mintegy 60 százalékos áremelkedéshez képest, nem is szólva az 1993-as katasztrofális 300 százalékról. A jelentés azonban erős kételyeket támasztott. Az Adevarul című bukaresti lap statisztikákkal igazolta, hogy ha az élelmiszerárak átlagban csak 25,6 százalékkal nőttek is 1994 decemberéhez képest, számos alapvető élelmiszer drágulása messze meghaladta ezt, például a tej 33,4, az édesáruk 42,5, a tojás 55,8, a burgonya 80 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára átlagban 40,4 százalékkal nőtt, viszont például a városi közlekedés 60,6, az orvosi kezelés 61,6 százalékkal lett drágább. /Statisztika és valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A két világháború között virágzó magyar szövetkezeti rendszer egyik sikeres megvalósulása volt az Erdélyi Hangya, ennek a Homoród menti falvakban kifejtett tevékenységét mutatta be Balázsi Dénes monográfiájában: Ne nézze senki csak a maga hasznát. Haász Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1995. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Piac és Pénz címen 1995. novemberében jelent meg Sepsiszentgyörgyön egy gazdasági lap első száma, Főcze Gyula vállalkozó anyagi segítségének köszönhetően, ismertette lapját Dali Sándor szerkesztő. Állandósult a lap vállalkozói rovata, van benne gazdaságpolitika, menedzsment, bakvilág, informatika, agrárpolitika és jogszolgálat. Erdélyben van egy másik hasonló magyar gazdasági újság, a székelyudvarhelyi Pulzus hetilap. A Piac és Pénz kéthetenként lát napvilágot, de el akarják érni, hogy hetilap legyenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Rákosi Zoltán Kovászna megyei főtanfelügyelő lehallgató készüléket talált irodájában. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A nagy múltú székelykeresztúri Unitárius Gimnázium /megalakítását az unitáriusok homoródalmási zsinata hagyta jóvá 1793-ban/ az Orbán Balázs nevet 1940-ben vette fel és 1948-ig viselte, 1990 óta újra Orbán Balázs Gimnázium a neve. Az 1995/96-os tanévben 872 tanulója van az iskolának, könyvtárában 27 ezer kötet található. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./