Molnár Szabolcs a bukaresti hungarológiai tanszék vezetője, felesége is itt tanít. A tanszéken összesen heten vannak. Molnár Szabolcs heti tizenhat órát tart, az ősköltészettől a felvilágosodásig mindent ő tanít, ezenkívül a levéltári kutatás stúdiumot is ő tartja, mert magyar levéltári szakember nincs a közelben. Az egyetem költségvetéséből csak fizetésüket kapják, a többit, a géppapírt, a tollat maguknak kell megvenniük, számítógépük sincs, mindössze két öreg írógéppel rendelkeznek. A központi egyetemi könyvtár leégett 1989-ben, a magyar könyvekkel együtt, így könyvtáruk nincs, senki sem pótolta, a tanárok saját könyveiket hordják be a tanszékre. Magyarországról mindössze egy vendégtanárt küldenek, de nem nagyon tolonganak, holott szükség lenne rájuk. Az 1994-95-ös tanévre 16 elsőévest vettek fel. A négy évfolyamon összesen hetven hallgatójuk van. Az első három évfolyamon egyetlen román sincs, olvasható Martos Gábor beszámolójában. /Magyar Hírlap, jún. 16./

Nőknek szóló új magazin jelent meg Margaréta címen, tájékoztatott Bércesi Tünde főszerkesztő, melyet a Corvin Kiadó /Déva/ ad ki. Nyáron két száma lát napvilágot 52 oldal terjedelemben, a május-júniusi és a július-augusztusi. A Margaréta szeptembertől hetilap lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A román szenátus Budapesten tárgyaló küldöttsége jún. 16-án Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával tárgyalt. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában egyenértékű lenne a kisebbségi oktatás ellehetetlenítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ A küldöttség vezetője, Sergiu Nicolescu védte az oktatási törvény tervezetét, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező információk gyakran torzítottak. /Új Magyarország, jún. 17./

Jún. 15-én Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Véleménycserét folytattak az alapszerződésről is. Megállapodtak abban, hogy a jún. 19-20-i szakértői tárgyalásokat követően, amennyiben szükséges, Kovács László külügyminiszter Bukarestbe utazik. Amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai autonómiát, a felek megegyezhetnek, mondta Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18., Népszabadság, jún. 16./ Horn Gyula Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről telefonon tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki kifejtette: természetesnek tartja, hogy a magyar kormányfő felemeli szavát egy olyan törvénytervezet esetében, amelyet a romániai magyarság diszkriminatívnak tart. Az RMDSZ újra elküldi Iliescunak az oktatási törvénnyel kapcsolatos kritikáit. Az RMDSZ több mint egy éve sürgeti a párbeszédet a fő kormánypárttal, tette hozzá. Markó Béla jún. 15-én fogadta Frank Collinst, az Egyesült Államok külügyminisztériumi román referensét, aki az RMDSZ autonómiatörekvéseiről és az oktatási törvénytervezetről érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

A román parlamenti külügyi bizottság tagjai jún. 15-én Budapesten találkoztak a magyar külügyi bizottsággal. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a romániai magyarság helyzete volt a megbeszélés témája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

"Jún. 15-én Kolozsvárra látogatott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, találkozott Grigore Zanc megyei prefektussal, Funar polgármesterrel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. A látogatás után tartott sajtóértekezletén a nagykövet kifejtette, hogy a kollektív jogokat nemcsak az amerikai, hanem a Horn-kormány sem támogatja, elutasította a területi autonómia gondolatát. Funar "bizonyos kijelentéseit" szélsőségesnek nevezte, hasonlóképpen értékelte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyes beszédeit, mondván, az ilyen retorika "csak növeli a feszültséget". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ "

A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége közleményben tiltakozott az anyanyelvű oktatás korlátozása miatt, a Német Demokratikus Fórum Iliescu elnökhöz és Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz fordult a számukra elfogadhatatlan törvény-tervezet elleni panasszal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

Az RMDSZ jún. 16-án kiadott közleményében tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány 32. cikkelye szavatolja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot, ennek ellenére a képviselőházban 1994 júniusában elfogadott tervezet súlyosan korlátozza ezt a jogot, és most a szenátus újabb diszkriminatív intézkedésekkel csorbítja a kisebbségek nyelvén való oktatás lehetőségeit. Az RMDSZ nem fogadhatja el az általa képviselt közösség teljes mellőzését, minden alkotmányos lehetőséget megragad arra, hogy a magyar nyelvű oktatást biztosítani lehessen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A kormány és a kormánykoalíciós pártok jún. 14-i együttes ülésükön arról döntöttek, hogy Románia stratégiaváltást hajt végre a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. Az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a magyar fél soha nem támaszt területi igényeket, továbbá nem követel többletjogokat a magyar kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az Európai Unió. /Magyar Hírlap, jún. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Oliviu Gherman szenátusi elnök a Cronica Romana lapnak nyilatkozva elmondta: a lényeg az, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és a területi autonómiát. Nem stratégiaváltásról van szó, hanem valamennyi lehetséges mód szem előtt tartásáról. /Magyar Hírlap, jún. 19./

Nagybányán az RMDSZ kérésére jún. 17-én találkoztak a megyeházán a megye elöljárói, a tanfelügyelőség, az RMDSZ és a kormánypárt küldöttsége, hogy megvitassák a tanfelügyelőség határozatát: Nagybányának a magyarok által sűrűn lakott három városrészében beszüntetik a magyar tagozatok indítását. A megbeszélésen nem történt előrelépés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A 9500 magyar lakot számláló Négyfaluban 1990 óta működik a Zajzoni Rab István Líceum, évfolyamonként két osztállyal. Idén ősztől egy 12-13 gyermeket befogadó internátussal bővül az iskola, néhány diáknak ösztöndíjat is tudnak adni, mondta Farkas Attila igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Segesváron 7500 körül van a magyarság lélekszáma, májusban ünnepelte fennállásának 35. évét a városban levő Mircea Eliade Líceum magyar tagozata. Az ünneplést a Gaudeamus Alapítvány szervezte. Megjelent az iskola Emlékkönyve is, melynek nyomtatását a dévai Corvin Magazin vállalta. A könyv alapját Szentannai Mózes nyugalmazott tanár éveken át gyűjtött anyaga képezte. Eddig 1022 diák végzett magyar nyelven középiskolát ebben a gimnáziumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Maros megyében az idén 4010 diák végzett, közülük 1165 magyar nyelven. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

"Hatodik alkalommal rendezték meg jún. 10-11-én Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A színvonalas vetélkedőn két csángó végzett az első helyen, az ónfalvi /Onesti/ Nyisztor Ilona és a gyimesfelsőloki Antal Tibor. A felvidéki Ipolyszakállosból jött Marsal Judit nyerte a második díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona mind több csángó népdalt és történetet tanult szüleitől, s lassan feltárult előtte a csángók küzdelmes múltja. "Miután megismertem, hogy ki vagyok és megértettem sorsomat, önszorgalommal megtanultam írni és olvasni magyarul." Pusztinán Nyisztor Ilona énekkart és tánccsoportot vezet. Énekesként első sikerét 1991-ben Jászberényben, egy ottani versenyen aratta. /Sike Lajos: Érdemes magyar csángónak lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

Jún. 17-én Szilágykrasznán tartották meg a harmadik Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Az értekezlet előtt a megjelentek Tőkés László püspök igehirdetését hallgatták meg. Négy megyéből érkeztek képviselők, polgármesterek és tanácsosok. Vida Gyula RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a megjelent négy megye /Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy/ 1,8 millió lakosából közel 500 ezer magyar. Az országos 11,1 %-os munkanélküliséget meghaladó Szilágy megyében /18,2 %/. Magyari László Nándor, az RMDSZ önkormányzati kérdésekkel foglalkozó alelnöke kifejtette, hogy a szövetség és az önkormányzatok között nincs alárendelés, de köztük laza a kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, hogy a megszüntetett közigazgatási egységek visszaállítására csak a prefektusok tehetnek javaslatot, a helyi lakosságot erről nem kérdezik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Jún. 19-én Bukarestben megkezdődött a román-magyar alapszerződésről folyó szakértői tárgyalások újabb fordulója. A magyar csoport élén dr. Szénási György a külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője és Rátkai Ferenc, a területi főosztály helyettes vezetője áll, a román delegációt Dumitru Ceausu, külügyminisztériumi jogi főosztályvezető irányítja. A román fél a magyar oldalról tett korábbi javaslatokat véleményezte, majd a román fél mutatta be újabb szövegjavaslatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., Magyar Nemzet, jún. 20./

Zeno Opris, a Vatra Romaneasca országos elnöke és Dumitru Pop, a Funar vezette RNEP Maros megyei elnöke jún. 19-én nyilatkozatban tiltakozott Kincses Előd tervezett hazatérése ellen, felszólították a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa persona non gratanak Kincses Elődöt, az államügyészséget pedig sürgették, ha hazatér, állítsák bíróság elé. Nyilatkozatukat közölte a bukaresti Curierul National. Kincses Előd ugyanis nyilatkozott: hazatér és ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont kijelentette: nem indítanak eljárást Kincses Előd ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., MTI, jún. 19., Népszabadság, jún. 20./

Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében emlékeztette az államelnököt arra, hogy öt éve, 1990 júniusában Bukaresten a Victoriei téren kijelentette: azért hívta a bányászokat, hogy rendet teremtsenek, foglalják vissza és tisztítsák meg az Egyetem teret. Végül megköszönte a bányászoknak a rendteremtést, és jó utat kívánt nekik. Most pedig azt állította az elnök, hogy telefonált Petrozsényba a szerelvények leállítását kérve, de elkésett vele, azok már elindultak. Szász János kifejtette, hogy Iliescu elnöknek szükségállapotot kellett volna elrendelni 1990 márciusában, a marosvásárhelyi események idején és júniusban, a bányászok érkezésekor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZET/ jún. 14-én Gyergyószentmiklóson megtartott soros ülésén /Csík, Gyergyó, Háromszék és a meghívottként jelen levő Maros megyei küldöttség/ elemezték az RMDSZ IV. kongresszusának tevékenységét és az ott elfogadott dokumentumokat. A maratoni kongresszusi munkálatok során az alapszabályzatba hibás, egymásnak ellentmondó megfogalmazások is kerültek. A SZET egyetért Borsos Géza SZKT-képviselő nyilatkozatának erkölcsi indítékával, de nem fogadja el az SZKT-ből való kilépését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Borsos Géza döntése: 1286. sz. jegyzet.

Nagykárolyban több templom épül. A görög katolikusok most kezdték el az építést, a magyar hívek lassan elkészülnek a római katolikus templommal, az ortodox templom építésében kiskatonák is közreműködnek, az állam pedig nagy anyagi segítséget adott, de csak az ortodox templomnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Meglepetést okozott a Tankönyvtanácsnak a Sepsiillyefalván jún. 9-11-én megtartott értekezletén a tankönyvpályázat eredményessége: kéziratok tucatjai készültek el, alternatív tankönyvek, feladatgyűjtemények, képlettárak, három ábécés könyv. A pályázatot a Collegium Transsylvanicum Alapítvány hirdette meg. Magyarországon a szerzők tárgyalnak a kiadóval a honorárium összegéről, itt pedig a szerzők fizetnek a kiadónak, hogy adja ki munkájukat, mondta Székely Győző, a Tankönyvtanács vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Rövidesen megjelenik a Nagyvárad története című román nyelvű monográfia, kezdeményezője Petru Filip polgármester. Az anyagot egy 14 tagú szakértői csoport állította össze Liviu Borcea és Gheorghe Gorun történészek vezetésével. A közeljövőben várható a monográfia rövidített, kétnyelvű /magyar-román/ változatának megjelenése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Jún. 11-én befejeződött a Pozsonyhoz közeli Madarászházán a kárpát-medencei országok magyar önkormányzatainak találkozója. A Kárpát-Alpok Alapítvány, a Pro Professione, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Demokratikus Nyitott Társadalomért Alapítvány szervezésében megtartott tanácskozáson kifejtették, hogy az önkormányzati rendszer a megmaradásnak is fontos eszköze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A tanácskozást valójában Reiner Péter és felesége a Kárpát-Alpok Alapítvány részéről, illetve a felvidéki Kvarda József szervezte. Erdélyből Sántha Pál Vilmos segítette munkájukat. Hasznos volt a konferencia, szögezte le Sántha Pál Vilmos, megismerhették egymás gondjait. Mihalik András kiemelte: ha létrehozzák a központi információs irodát, akkor minden olyan program, amely érdekli az önkormányzatokat, rendelkezésre áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./

Melescanu külügyminiszter jún. 19-én, Drezdába való elutazása előtt kijelentette, üdvözölni lehet azt a lehetőséget, hogy Kovács László külügyminiszter részt venne az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalásokon. Melescanu külügyminiszter jún. 19-én egy NATO-szemináriumra Drezdába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A jún. 19-i képviselőházi ülésen egy egységpárti képviselő javaslatára mártírtelepülésekké nyilvánították Ipp és Ördögkút falvakat, ahol 1940 őszén, a bécsi döntés után román lakosokat megöltek. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy azokat az erdélyi településeket is vegyék fel a mártírtelepülések közé, ahol 1944-ben sok magyart megöltek, azonban ezt a javaslatot elvetették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A BBC jún. 19-i adásában megállapította, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere már-már paranoid nézeteket vall a romániai kétmilliós magyarságról, s e nézetek népszerűsége kezd veszélyes méreteket ölteni. Az RMDSZ képviselője kijelentette, hogy Románia fasizálódása megkezdődött. A BBC értékelése szerint a román gazdaság romokban hever, a szélsőségesen nacionalista erők bőséges utánpótlással rendelkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Iliescu elnök jún. 19-én Bukarestben fogadta Marie-Pierre de Gérando Teleki grófot, aki a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjának avatására érkezett Romániába. A találkozó után a gróf az MTI tudósítójának elmondta: az államfőnek kifejezte aggodalmát az oktatási törvény legújabb változata miatt, hozzátéve, hogy a romániai magyarok nem kiváltságokat kérnek, hanem ugyanolyan jogokat, mint a többi állampolgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 19-én a Rompres hírügynökség bukaresti központja búcsút mondott a telexgépeknek, Neaug Udroi vezérigazgató átvette az új számítógépes hírközpontot, amelyet a kormány, az UNESCO, Franciaország és az AFP francia hírügynökség segítségével létesítettek. A rendszer kifejlesztése 1991-ben kezdődött, az első számítógépes munkahelyeket 1992-ben alakították ki. Az új rendszerben 70 számítógép működik. A fejlesztés következő állomása - a Hughes amerikai cég segítségével - a műholdas adásra való áttérés és a számítógépes multimédia adatbázis megteremtése lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

"Az EMKE, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság és a maroshévízi Kemény János Alapítvány meghívója szerint jún. 24-én Marosvécsen leleplezik Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. A felirat magyar, román és német nyelven hirdeti: "Báró Kemény János, az író és az áldozatkész irodalompártoló jóvoltából az Erdélyi Helikon írói közössége ebben a kastélyban tartotta évi találkozóit 1926 és 1943 között." Ezt a szervezési formát azóta sem tudta feléleszteni a romániai magyar íróközösség, írja Komán János. 1945 után a klánszellem lett az uralkodó és ez ma is él. Marosvécs szelleme egy nyitott írótársadalmat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

A gyulafehérvári érsekséghez tartozó Caritas segítségével Székelyudvarhelyen többszáz milliós beruházással létrehozták a Szent Lukács Egészségügyi Központot. Máj. 25-én volt az avatása. Derzsy András, a Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a rászorultakat ingyenesen ellátják gyógyszerekkel, fogászati, orr-fül-gége, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, szemészet és fizikoterápiai rendelő is működik. Nyugati segítséggel épült fel a központ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./